Népújság, 1958. április (13. évfolyam, 59-83. szám)

1958-04-09 / 65. szám

1958. április 9. szerda NÉPÚJSÁG 3 Lesz-e nyereségrészesedés jövőre? Vannak mindenben kétkedő, örök pesszimisták. Ezek ta­valy ilyenkor, amikor megje­lent a kormány intézkedése a nyereségrészesedésről, azt híresztelték, hogy csak ígérget­nek, de nem adják azt meg. Amikor elkészültek a válla­latok egész éves munkájáról szóló gazdásági beszámolók, a mérleg- és eredménykimutatá­sok, reménykedések, találga­tások, türelmetlen sürgetések keltek életre az üzemekben, hogy lesz-e nyereségrészese­dés milyen összegű és főleg mikor fizetik ki? Az elmúlt hetekben folya­matosan tájékoztattuk olvasó­inkat, hogy például az egri Lakatosárugyárban 360 ezer forint, (23.5 napi bért), a Gyógyszertár V.-nál 290 ezer forintot, (egy havi bér), a hatvani Vegyesipari V. dolgo­zói egyenként 1600—2400 fo­rintot, az Egri Vízmű és Gyógyfürdő V. dolgozói egy havi keresetüknek megfelelő összeget kaptak nyereségrésze­sedésként. De sorolhatnánk a példákat tovább, mert a na­gyobb vállalatoknál a napok­ban történnek az ünnepélyes kiosztások. Sokan- kérdezgetik, hogy az 1958. évi munka után lesz-e nyereségrészesedés? Igen lesz! A pénzügyminiszter erre vo­natkozó utasítása már megje­lent a Pénzügyi Közlöny már­cius 23-i számában. Most már az üzemeken, a vállalatok vezetőin, a dolgozókon a sor! Az első negyedév végére ér­tünk. Itt az ideje, hogy min­denki a legjobb tudása, tehet­sége szerint dolgozzék. A jó rzda/ gondosságával ügyeljen a közvagyonra, mert a gyár, a gazdaság ma valóban a dol­gozóké. Jobban sajátja az, mint egy-két évvel ezelőtt, mert nemcsak tisztes bért kap munkája után, hanem a nye­reségrészesedéssel közvetlenül részesül a kollektíva jó mun­kája eredményéből. A pénz­ügyminiszter beszámolójából a gazdasági szakemberek cik­keiből világosan kicsendül, hogy „az érdeklődés a nye­reségrészesedés iránt kétség­telenül fokozódik, s bizonyos, hogy ennek része van — nem kis része — az elért gazdasá­gi eredményekben“. Ma már világos hogy a nyereségrésze­sedés mint ösztönző erő, se­gíti a tervek teljesítését, elő­mozdítja az üzemek közti készséges kooperációt. Bebi- ..onyosodott hogy a helyesen kidolgozott nyereségrészesedési rendszer elősegíti a nemzeti jövedelem emelkedését, illetve a termelés költségeinek csök­kentését. Hogy az elért eredménye­ket megszilárdíthassuk, hogy gazdaságilag előrehaladhas­sunk, növelni kell a népgaz­daság erőforrásait, fel kell tár­ni a belső tartalékokat, de mindenekelőtt nagyon takaré­kosan kell gazdálkodnunk, minisztériumokban, tanácsok­nál, és az üzemekben egy­aránt. Az anyaggal, a pénz­eszközökkel, a devizákkal va­ló takarékosságot társadalmi üggyé kell tenni, hogy meg­levő szerény erőforrásainkból is biztosítani tudjuk népgaz­daságunk fejlődését, minden dolgozó jobb megélhetőségét. Az idén is minden termelő- tevékenységet folytató üzem­ben lehetséges nyereségrésze­sedés fizetése, ha az előírt alapjövedelmezőséget elérik, illetőleg jóváhagyott mérlegük szerint többletnyereséget ér­nek el. Ahol pedig az idén nem kapták meg a dolgozók ezt, kertelés és szépítés nél­kül mondják meg, hogy mi volt ennek az oka. Ne a fel­sőbb szerveket, a revizorokat okolják mindenáron. Őszintén tárják fel a hibákat, még ak­kor is, ha azokat sajátmaguk- ban kell keresni. Az egyes iparágak nyereségrészesedési rendszerének részletes kidol­gozása most folyik a minisz­tériumokban. A vállalatok alap jövedelmezőségi kulcsainak megállapítását április 20-ig be kell fejezni. Ilymódon bizto­sítani kell alapfeltételét an­nak hogy a vállalatok az őket megillető nyereségrészesedés alakulását az év folyamán ál­landóan figyelemmel kísérhes­sék és a dolgozók mozgósítá­sára felhasználhassák. Megha­tározzák tehát a vállalat ál­tal elérendő feladatot, a vál­lalat vezetője pedig jelölje ki az egyes üzemek, üzemrészek, a munkacsoportok feladatait. Helyes lenne megbeszélni a közös feladatokat a dolgozók­kal, megvitatni a cél elérésé­nek eszközeit, meghatározni előre a feladat elvégzése után kifizethető nyereségrészesedés százalékos összegét, hogy az év végén valóban legyen nye­reségrészesedés. Tervszerű, gazdaságos és fegyelmezett munkára van szükség, emelni kell a vezetés színvonalát s erre fokozott lehetőség nyílik, éopen a nyereségrészesedés által, csak idejében és jól hasz­nálják ki a lehetőségeket Eleinte felvilágosító munká­ra lesz szükség, de — később az emberek rájönnek maguk­tól is —, hogy a vállalat egé­szének munkájában közvetle­nül anyagilag érdekeltek, ez­ért saját érdekükben elmond­ják észrevételeiket a munka- feltételek biztosításáról, a munka megszervezéséről, az anyagtakarékosságról és mind­arról, ami a termelést előbb­re viszi. Biztosak vagyunk ab­ban hogy kellő felvilágosító munka után a vállalati és az önérdek olyan anyagi ösztön­zést . nyer, hogy a termelési értekezletek nem üres szóla­mok ismételgetésével és a dol­gozók nem is nagyon titkolt ásítozásával fog eltelni, ha­nem a helyi tartalékok fel­tárását, a hibák kijavítását, a dolgozók legszélesebb réte­geinek aktivizálását fogja eredményezni. A nyereségré­szesedési rendszer az üzemi tanácsok megfelelő kialakítá­sát és munkájának állandó javítását is előmozdítja, mert a munkások nem a demagóg szájhősöket, a „hőzöngőket” fogják támogatni, hanem a hozzáértő, becsületes munká­sokat. A vonatkozó rendelkezés nem határozza meg sematiku­san a nyereségrészesedés vál­lalaton belüli felosztásának módját. Tág teret ad a válla­latok speciális helyzetének, a kitűzött feladatok megoldásá­ban közreműködők egyedi el­bírálásában. Minden vállalat maga érzi, hogy hol szorít a cipő. Nagy a munkaerővándor­lás? Előre határozzák meg, hogy a nyereségrészesedés fel­osztásánál a vállalatnál töltött évek számát veszik elsősorban figyelembe. Van-e ennél jobb módja a vállalati törzsgárda kialakításának? Laza a mun­kafegyelem? Határozzák el a következő termelési értekezle­ten, hogy minden igazolatlan mulasztás 2 százalékos nyere­ségrészesedés csökkentését von­ja maga után, bizonyos napon felül pedig az indokolatlanul hiányzót nem részesítik nyere­ségrészesedésben. A megvont összegek a különösen helytállók átlagosan felüli jutalmazására fordíthatók. Nincs, vagy nem tartják be az anyagnormát, a kapacitás kihasználatlansága állandó jelenség volt nem tö­rődtek a gépek kellő kihasz­nálásával és karbantartásával, az újításokkal, a szakmunkás- képzéssel, a munkásokat haj­szoló és rengeteg többletkölt­séget okozó hóvégi hajrával, mindenki tudta, hogy sok az üzemben a lopás, az ingyen­élő, a lógós, a táppénzcsaló de ne szólj szám, nem fáj fe­jem elve uralkodott eddig? Magyarázzák meg, hogy mind­ez a sok visszásság élesen tük­röződik a vállalati eredmény­ben és mivel az üzem gazda­ságos működése, a többletnye­reség az alapja a nyereség- részesedésnek, így az igazgató­tól kezdve a kapusig és a se­gédmunkástól a mérnökig mindenki anyagilag érdekelve van a termelésben, ezért ter­mészetes joga és kötelessége a jó gazda gondosságával vi­gyázni a közvagyonra. A nyereségrészesedési rend­szer nem csodaszer, amely gazdasági életünk minden problémáját képes megoldani de olyan lendítőkerék, mely előre tudja vinni a termelést, elsősorban a gazdaságos ter­melést, ahol helyesen alkal­mazzák és jól használják ki, a nyereségrészesedés adta le­hetőségeket. DR. FAZEKAS LÁSZLÓ U gépek használatával csökkentik az önköltséget A MUNKA termelékenysé­gének növelésében igen jelen­tős szerepet játszik a gépesí­tés, amelynek segítségével — egyes műveleteknél helyette­sítik az emberi erőt. A gépek használata igen jelentős szere­pet tölt be a bányában. Ma már mind több és több helyen gépesítik az üzemeket, bányákat, amelyek fokozato­san kiszorítják az emberi erő­vel végzett nehéz munkát. Ilyen gépesített üzem a szű­csi 10-es akna is. A három da­rab F—4-es fejtőgép és a pajzsfejtéssel való szénterme­lés nagyban megkönnyíti a bá­nyászok munkáját. De nem­csak a munkát könnyíti, ha­nem magát a termelést is igen nagymértékben meggyorsítja. Egy 250x260-as szelvény kézi kivájása 180 forintba, ugyan­Fejíődik Pétervására kulturális élete A községi kultúrotthonok, a lehetőséget kihasználva igye­keznek hivatásukat betölteni. Saját, vagy idegen kultúrcso- portokkal szórakoztatják a fa­lu dolgozóit. Pétervásárán a járási kul- túrház fiatal, KISZ népi zene­kara mutatkozott be először hangversenyével a község la­kói előtt. Az Egri Gárdonyi Géza Színház a Sybill című nagyoperettet mutatta be. Nagy érdeklődés előzte meg az előadás bemutatását. A játékot a közönség nagy tapssal viszo­nozta a tudásuk legjavát nyúj­tó színészeknek. o Régebben igen nagy problé­ma volt Pétervásárán a közön­ség színház-látogatásának növelése. Ma már örömmel látjuk, hogy ez megszűnt és nagy lelkesedéssel, — megelé­gedéssel nyilatkoznak egy-egy színházi előadás után a sze­replők alakításáról. (Kerecsendi András) Vitaülés a Polgári Törvénykönyv tervezetből A Magyar Jogász Szövetség egri csoportja 1958. április 11-én, pénteken délután kettő órakor a Polgári Törvény- könyv tervezete tárgyában vi- taülést rendez Egerben, a'Vo- rosilov-tér 7. szám, II. emelet, 90-es számú termében. akkor az F—4-es fejtőgéppel ez 126 forintba kerül. KÜLÖNÖSEN jelentős a gé­pek alkalmazása az anyagta­karékosságnál is. Ismeretes, hogy a bányafa import-anyag és igen magas valutáért vásá­roljuk. Egy köbméter bányafa •ipari ára 220 forint. A pajzs­fejtésnél tíz tonna szén kiter­melésnél a famegtakarítás 0,4457 köbméter, ami éves vi­szonylatban több százezer fo­rint megtakarítást jelent. Amíg egyéb fejtéseknél a szerelési és az omlasztási műveleteket igen veszélyes munkával — emberi erővel — végzik, a pajzsfejtésnél a gép oldja meg ezeket a feladatokat az egész pajzs hidraulikus előretolásá- val. Ha a pajzsfejtés gazdaságo­sabb termelését megnézzük, láthatjuk azt, hogy a termelés tonnánként 40—50 forinttal ol­csóbb, ami éves viszonylatban 150 000 forintos megtakarítást jelent. Amit itt megemlítettünk, csak néhány példa ' a gépek előnyéről és hasznosságáról. Mikor megkérdeztük a 10-es A Mátravidéki Vendéglátó Vállalat április 2-án termelési értekezletet tartott Gyöngyö­sön. A vállalat igazgatója is­mertette a vállalat 1957. évi eredményeit és beszélt az év­ben tapasztalt hibákról, majd a dolgozók elé tárta az 1958. évi feladatokat. akna dolgozóit, hogy mi a vé­leményük a gépekről, vala­mennyien úgy nyilatkoztak, hogy szeretik és segítőtársat látnak benne. — Több esetben előfordul, hogy a bányászok valósággal veszekednek azért, hogy a gé­pekre osszák be őket — mond­ja Vincze József üzemmérnök. A gépek jobb kihasználá­sára a dolgozók újításokat ve­zetnek be. Mikor az F—4-et megkapták, a marófej fordu­latszáma 1400 volt, amely megnehezítette a géppel való munkát, mert a nagy fordulat­szám miatt a marófej szét­szórta a szenet. A motort ki­cserélték és helyette egy 720-as fordulatú motort helyeztek be, amely kisebb forgásával már biztosította azt, hogy a bá­nyász a gép közelében közvet­len ellenőrizhesse a gép mun­káját. SOROLHATNÁNK még sok­sok újítást, amit a dolgozók eszközöltek a gépeken, s ezek mind azt bizonyítják, hogy szeretik a gépet és szívesen dolgoznak vele. KISS BÉLA Az értekezleten nagy szám­mal vettek részt a vállalat dolgozói, akik közül sokan pá­ros munkaversenyre hívták ki egymást. Az értekezlet végén a vállalat vezetősége 59 dolgo­zót részesített pénzjutalom­ban, jó munkájuk eredménye­ként. Őrjáraton ■n A Német De­mokratikus . Köztársaság parti egységei őrjáraton ellen­őrzik az NDK felségvizeit. Termelési értekezlet a Mátravidéki Vendéglátó Vállalatnál A vitaülést Dr. Farkas Jó­zsef, a Magyar Tudományos Akadémia Állam- és Jogtudo­mányi Intézet munkatársa vezeti. Megbeszélésre kerül a Polgári Törvénykönyv terve­zetéből az öröklési jogi rész I (546—646. paragrafus). Kettős könyvvitel a gazdálkodás megjavításáért A gyöngyösi járás öt na­gyobb termelőszövetkezeté­nek könyvelője elhatározta, hogy a gazdálkodás segítése érdekében kettős könyvvitelt vezetnek. Kérték a járási ta­nácsot, tegyék lehetővé szá­mukra, hogy elsajátítsák a kettőskönyvviteli ismereteket, A könyvelők azóta meg is kezdték a tanulást és úgy ha­tároztak, hogy már ebben az évben bevezetik a kettősköny­velést. t/WWWV KOLACSKOVSZKY LAJOS: II dicsőséges Magyar Tanácsköztársaság Ekkor állt elő egy sváb­magyar politikai svihák, bizo­nyos Friedrich István, aki az elmúlt idők zűrzavarai köze­pette majd forradalmár, majd ellenforradalmár, s beléülvén önhatalmúlag a miniszterel­nöki székbe, kinevezi önmagát ^jogforrásnak”. Ebből a jog­forrásból ered a hírhedt 4039 1919. M. E. sz. kormányrende­let. (Megjelent a Budapesti Közlöny augusztus 20-i számá­ban.) Eszerint a Tanácsköztársa­ság nem magyar állam, de törvénytelen alakulat, közön­séges kommunista rablóbanda. A Tanácsköztársaság szervei, közegei, megbízottai tehát, amikor a magyar állam nevé­ben intézkedtek, „közhivatal­noki minőséget színlelve ható­sági jogkört bitoroltak, s így a büntetőtörvénykönyvbe ütkö­ző bűntettek, illetve vétségek egész sorozatát követték el. Mindazok tehát, akik vörös­őrnek, vágy munkásszázadbeli katonának álltak be, hason­szőrű társaikkal tulajdonképp rablásra, gyilkosságra szövet­keztek. Aki rekvirált az ra­bolt. Lopott az a vörös hiva­talnok, aki igénybe vette az fXV. folytatás) elhagyott lakás bútorzatát. Izgatás bűntettét, illetve vétsé­gét követte el, aki a kapitaliz­must bírálta és a Tanácsköz­társaságot dicsőítette. A forra­dalmi törvényszék bírája zsa­rolt, midőn pénzbüntetést sza­bott ki a bűnösre. Ha viszont szabadságvesztést rótt ki, ezzel (fiskálisok tolvajnyelvén szól­va) kimerítő a személyes sza­badság megsértésének vétsége, illetve büntette összes tényál- ladéki elemeit. • A rendelet 7. paragrafusa kimondja, hogy „a kommunis­ta bűnügyek a gyorsított eljá­rás szabályai szerint folytatan- dók le”. Az ítélet ellen felleb­bezésnek helye nincs, az ítélet azonnal jogerős a kihirdetés után. Jellemző a polgári „függet­len bíróságra”, hogy Fried- richet kész „jogforrásnak” el­fogadni. Egyetlen tiltakozás sem hangzott el az alkotmány- sértő rendelet kihirdetése el­len. A gyorsított bűnvádi eljárás szabályai szerint működő rend­kívüli törvényszéknek öt tagja volt (elnök és négy bíró), volt persze pótbírája és jegyző- könyvvezetője is. Egerben az ötös-tanács elnöke dr. Misko- vics Flóris, a főügyész: Kó- czián Gyula. Mindkettő kleri­kális beállítottságú egyén, az elnök dührohamot kapott, ha szocialistát látott. Kóczián sze­repeltetése annál furcsább, — mert a kommün alatt sem vált meg hivatalától, híven kiszol­gálta a forradalmi törvényszé­ket, a büntetéspénzeket szor­galmasan behajtotta az elítél­teken. A fehér terror különle­ges észjárása szerint azonban oly egyénről, aki ügyész volt már a királyság alatt is, inkor­rektség fel nem tételezhető, a főügyész esetleges szépséghibái találják mentségüket az álta­lános terrorban. Az ügyészség, miután szep­tember elején a politikai fog­lyokat átvette volt a karha­talmi alakulatoktól, nyomban munkához látott. Éjt nappallá téve buzgólkodik. 1919. decem­ber 1-ig összesen 700 kommu­nista pert tett folyamatba és 168 egyén ellen nyújtott be vádindítványt az ötös-tanács­hoz. A tempó a következő év­ben sem csökkent. A bíróság még három évvel a bukás után (1922. júliusában) is tár­gyalt kommunista ügyeket. Te­szem azt Harjan Janos nap- szárr\pst, a gyöngyösi forradal­mi törvényszék egyik bíráját ekkor, július havában ítélte el életfogytiglani fegyházra. (B. 3464/1921.) Az elnök goromba, mint a pokróc. Az ítéletek súlyosak. A tanács a büntetés kiszabá­sánál jóformán sohasem ész­lelt enyhítő körülményt. A legsúlyosabban elítéltek: Szat- máry Béla asztalossegéd, Tóth János gépészkovács, Endrész József vasesztergályos, Jakab Rudolf gépszerelő, Kovács Er­nő szerelő, Varjú István bor­bély, Csiba Julianna és Herch Izsák gyöngyösi lakosok, Ná­das Márton ugyancsak gyön­gyösi, Csank István egri lakos. Nagy János pincér, Gergely Danó gyöngyösi bankigazgató, Abonyi Ervin egri magántiszt­viselő, stb. Szatmáry Béla és Tóth János az ellenforradal­mai- rábolypusztai (Poroszló) káptalani gazdasági intéző agyonlövéséért bűnhődtek. Életfogytiglani fegyházat ka­pott egyik is, másik is. End­rész Józsefet és Jakab Ru­dolfot az ötös-tanács 15—15 évi fegyházzal sújtotta. Amaz a gyön^ösjárási direktórium el­nöke, emez a kispesti munkás­század parancsnoka. Kovács Ernő vörös katona tíz, Varjú István vörösőr nyolcévi fegy­házat kapott, mert részt vet­tek a hatvani ellenforradalom leverésében. Csiba Julianna, Herch Izsák, Nádas Márton (volt nemzetőrparancsnok Gyöngyösön) és Csank István vörösőr büntetése egyenként 5—5 évi fegyház. Nagy János, egri volt vádbiztos összbünte- tése hatévi fegyház. Gergely Bánót és Abonyi Ervint 4—4 évi fegyházra ítélték, utóbbit az . egri postaalkalmazottak előtt tett „lázító” kijelentései miatt. Az egri klerikális sajtó per­sze nincs megelégedve az íté­letekkel, nem szűnik meg gyengeséggel vádolni a magyar igazságszolgáltatást. „A kor­mány nem lett volna igazság­talan akkor sem — olvassuk az Egri Népújság 1919. nov. 26-i számában —, ha egy ren­deletében a kommunizmus alatt elkövetett bűncselekmé­nyekre új, az eddiginél jóval súlyosabb büntetési ítéleteket állapított volna meg, ezt a rendkívüli viszonyok, sőt a kivételes hatalomról szóló törvény is megengedték volna. Megengedték volna ezt a krisztusi elvek is, mert, a bűnt szabad üldözni. Krisztus is ki­verte a seftelőket, a kufárokat a templom pitvarából. A kor­mány azonban túl jószívű a kommunistákkal szemben”. Az ötös-bíróság szeretné el­hitetni, hogy az „igazság” szol­gálatában toronymagasan áll fölötte as osztályérdekeknek, valójában pedig kilóg a lóláb minden intézkedésből. Köny- nyen végez az ipari munkás és a parasztproletár vádlottakkal, bezzeg fő a feje, hogy mit tegyen, ha a vádlott az ural­kodó osztályhoz számít tulaj­donképpen, és csak számítás­ból, karrierhajhászásból állt be a vörösök közé? Csank Ist­ván vörösőr ötévi fegyház­büntetést kapott (B. 1160/1919), mert 1919. július 26-án a Nép­kertben agyonlőtt egy földmű­vest, aki ellenszegült paran­csának, sőt a fegyverét akarta a kezéből kiragadni. Ezt meg­előzően négy nappal dr. Bá­rány Kálmán vörösőrparanes-' nők utasítására a vörös kato­nák a városházát megostro­molni kész tömeg közé lőttek, négy egyén meghalt. Az ötös­tanács 12 tanú egybehangzó vallomása ellenére nem ítélte el dr. Bárány Kálmánt, mert bár a tanácsrendszer jogtalan alapokon nyugodott, a vádlott azon joga, hogy a fenyegető tömeg támadásával szemben védekezzék, el nem vitatható (6545/4/1920. B.). Ha akarom vemhes, ha nem akarom, nem vemhes! Csank István ipari munkás, dr. Bárány Kálmán azonban ügyvéd, egyszersmind kedvence a klerikális körök­nek. Mi ez, ha nem osztály­bíráskodás? (Folytatjuk^

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents