Népújság, 1958. április (13. évfolyam, 59-83. szám)
1958-04-03 / 61. szám
1958. április 4., péntek NEPGJSAG Kettős ünnep a téglagyáriaknál Kettős ünnepségre gyűltek össze a Borsod-Heves megyei Téglagyári Egyesülés vezetői és dolgozói. Április 2-án, szerdán este a Park-Szálló dísztermében tartották élüzemavató és nyereségrészesedés kiosztó ünnepségüket. Az ünnepségen Kiss István, az Építésügyi Minisztérium kiküldötte ismertette az elmúlt 1957-es év eredményeit, majd az idei esztendő feladatait. Mint a beszámolóból kiderült, a téglagyári dolgozóknak sok nehézséget, az időjárás viszontagságait kellett leküzdeniük, míg elnyerték az élüzem- címet, s nyereségrészesedést oszthatnak a dolgozóknak. A termelékenységi tervet 124.2 százalékra teljesítették és 2 380 000 forintos megtakarítást értek el. A múlt év második felében másfélmillió cseréppel adtak többet terven felül. Kiss István elvtárs ünnepi beszéde után átadta az élüzem- oklevelet Sólymos Józsefnek, a Téglagyári Egyesülés igazgatójának. Az oklevél átvételekor Sólymos elvtárs megfogadta, hogy az elkövetkezendő időkben még jobb eredményeket érnek el, s minden igyekezetükkel azon lesznek, hogy továbbra is megtarthassák majd az élüzem-címet. Két hír az égi Az Egri Bútorgyár dolgozói április 11-én tartják a nyereségrészesedés kiosztását az egri helyőrségi Tiszti Klubban. Egyúttal jelentik azt is, hogy megkezdték a hulladékanyagból készült bútorok gyártását, A beszámoló után kiosztották a jutalmakat és a nyereségrészesedést. A dolgozók egyhavi fizetésnek megfelelő részesedést kaptak. Számos dolgozó kapott többéves jó munkájáért kiváló dolgozó oklevelet. A jutalmak és a nyereségrészesedés kiosztása után az igazgatóság vacsorával vendégelte meg a vállalat dolgozóit. Az ünnepség a késő éjjeli órákban ért véget. i bútorgyárból amelyből egyelőre csak a vállalat dolgozói vásárolhatnak, de hamarosan átadják az első darabokat a kereskedelem számára is. A hulladékanyagból készült bútorok ármegállapítása is akkor történik meg. A Parádsasvári Üveggyár is elnyerte a Vörös Vándorzászlót A Parádsasvári Üveggyár dolgozói nagy lelkesedéssel és újabb munkasikerekkel köszöntik hazánk felszabadulásának 13. évfordulóját. Esedékes negyedévi tervükön felül mintegy 700 000 forint értékű üvegárut gyártottak, részben a belföldi, részben a külföldi fogyasztók részére. Előzetes adatok szerint az önköltség csökkentése terén is számottevő eredményeket értek el. A gazdasági eredmények elérésében nagy része van annak a hat dolgozónak, akiknek április 4-e előestéjén adták át a szakma kiváló dolgozója oklevelet, valamint a vele járó pénzjutalmat. Ezek a kiváló dolgozók, mint például Fénye- si József üvegfúvó és Stadler Rudolf festőmester, fáradságot nem ismerve, munkálkodtak a jövedelmezőbb termelés érdekében és példát mutattak dolgozó társaiknak. A Parádsasvári Üveggyár az elmúlt 1957-es gazdasági évet kiváló eredménnyel zárta, elismerésképpen elnyerték a Minisztertanács és a SZOT vándorzászlaját, közösen a Salgótarjáni Üveggyárral. (Azért közösen, mert 1957. évben a két üzem egy vállalatot képezett, s a Parádsasvári Üveggyár önállósítása csak 1958. évben történt meg. Ugyancsak az 1957. évben végzett jó munka eredményeképpen a vállalat dolgozói nyereségvisszatérítésben is részesülnek, egyhavi keresetüknek megfelelő összeg erejéig, ami átlagosan 1450 forintnak felel meg. Ezek az eredmények arra kötelezik a vállalatvezetőséget, hogy az 1958-as gazdasági évben is hasonló módon szervezzék meg a gazdasági munkát, hogy a legközelebbi nyereségvisszatérítés alkalmával is nyugodt lelkiismerettel állhassanak dolgozóik elé és elmondhassák, hogy jól gazdálkodtak a rájuk bízott nép vagyonával. BOTH OTTÓ Megjutalmazták a legjobbakat E hó 2-án délután, bensőséges ünnepi összejövetelre gyűltek össze az egri dohánygyár dolgozói a gyár kultúrtermében, hogy megemlékezzenek április 4-éről, hazánk felszabadulásának tizenharmadik évfordulójáról, s egyúttal az ünnep alkalmával megjutalmazzák a gyár kiváló dolgozóit. Április 4-ének jelentőségét Kaszás Imre elvtárs méltatta ünnepi beszámolójában. Beszédében elmondotta, hogy nem tudjuk kellően megköszönni azt az áldozatot, melyet a Szovjet Hadsereg hozott hazánk felszabadításáért. Röviden ismertette felszabadulásunk óta eltelt idő elért eredményeit és sikereit. Az ünnepi beszámoló után Vendrei Géza elvtárs, az egri dohánygyár igazgatója emelkedett szólásra. Bevezetőjében elmondotta, hogy nagyon sok jól dolgozó ember van a gyárban, de a jutalmazásnál figyelembevették az anyagtakarékosságban és tervteljesítésben leginkább élenjáró dolgozókat. Ezekután átnyújtotta a gyár kiváló dolgozóinak az oklevelet, s az egyheti keresetüknek megfelelő pénzjutalmat. Oklevél és pénzjutalomban részesült többek között Ferencné a szivarkaosztályról, aki 112.8 százalékra teljesítette tervét, Juhász István dohányvágó, aki 106.2 százalékra, Pallagi Miklósné, aki nemcsak tervének túlszárnyalásával, hanem a fiatal munkaerők nevelésében is kitűnt. A megjelent dolgozókat a gyár tánccsoportja szórakoztatta a székely tánc és a kapuvári csárdás előadásával. Bóta Elkészült az első 200 darab Berva moped A Finomszerelvénygyár munkásai sok nehézséget legyőzve, április 4 tiszteletére elkészítették az első 200 darab Berva-mopedet, melyet a gyár sorozatgyártásban gyártott a kereskedelem számára. Szép, tetszetős kivitelezése, teljesítménye már sok dolgozó érdeklődését felkeltette. A hírek szerint az üzletekben 5200 forintért lehet majd vásárolni. Az ármegállapításnál figyelembevették a külföldön gyártott mopedek árát és a 125-ös köbcentiméteres motorok eladási árát is. A Finomszerelvénvevár dolgozói azon igyekeznek, hogy minél több Rerva-moped ’merüljön ki a gyárból, s jusson el a lakossághoz. Levél a Heves megyei Bánya- és Cementáru- ipari Vállalat vezetőségének Az ÉM. Heves megyei Állami Építő Vállalatunk végzi az egri Líceum javítási munkálatait. 1957-ben megrendelésünk alapján a siroki kőbányájukban folyamatosan termelték a követ a fenti munkához. Sőt, 1958. első negyedében is rendelkezésünkre bocsátották a szükséges kőmennyiség egy részét. Március első hetében megjelent központunkban vállalatuk főkönyvelője és jogi képviselője és közölték, hogy a siroki kő kitermelése veszteséges és azt az eddigi áron nem tudják biztosítani. Ezen a tárgyaláson olyan megállapodásra jutottunk, hogy az első negyedévben szükséges kőmegrendelést megküldjük, a kő- és cementáruipari vállalat pedig kalkulációt küld nekünk, hogy milyen egységáron tudja a kőkiterme- • lést részünkre elvégezni. Műszaki osztályvezetőnk bejelentette, hogy kalkulációjukat kedvezően tudjuk elbírálni, mert anyagárvetésünk lehetőséget nyújt magasabb kő-ár fizetésére. Március 6-án postáztuk a megbeszélt kőrendelést, de ezzel egyidőben vállalatuk már leállította a siroki kőbányát minden bejelentés nélkül. Március 9-én kelt levelükben közlik, hogy megrendeléseinket nem tudják kielégíteni, mert „abszolút béralap mérésre vannak kötelezve”. Eljárásuk miatt vállalatunk nem tudja folytatni a Líceum felújítási munkáit, ezáltal nem tehet eleget a szerződésben vállalt kötelezettségének. A vállalatnak nyolc kőfaragó szakmunkását kellett hetekre fizetésnélküli szabadságra küldeni, s így nyolc család kenyér nélkül maradt, vagy családfenntartójuk alkalmi munkát kénytelen vállalni. Végül közvetve sértik a tervfegyelmet, mert a nép- gazdasági tervben azért biztosították a líceumi hitelfelújítás hitelfedezetét, hogy az a határidőig befejeződjön. így azonban a hitelkeret felhasználatlanul van lekötve, holott ezt esetleg máshol jól felhasználhatná népgazdaságunk. Kérem, hogy észrevételeimet vegyék figyelembe és azok súlyosságának megfelelően haladéktalanul intézkedjenek. ÉDER GYÖRGY, az ÉM Heves megyei Állami Építőivari Váll. igazgatója. Népfürdőt avattak Hatvanban A hatvani Városgazdálkodási Vállalat a város lakosságának régi vágyát teljesítette, amikor tegnap ünnepélyes keretek között átadták a nagy- közönség használatára a „népfürdő”-! (Vass János) NYERESÉGRÉSZESEDÉS KIOSZTÁSA A FINOMszerelvénygyArban Kettős ünnepre gyűltek ösz- sze tegnap délután a Fínom- szerelvénygyár munkásai a gyár kultúrtermében, ahol a felszabadulási évforduló megemlékezése után 637—700 Ft-ot osztottak ki a munkásoknak. A dolgozók 97—98 százaléka 11 napi fizetést kapnak. 13 év eredményei 1945. tavaszán hevenyészve hantolt sírdombok ezrei, szétbombázott és kirabolt gyárak, felszaggatútt vasúti sinek, felrobbantott hidak, nyomor és rémület maradt a háború után. A gyermekek éhesen sírtak egy kis tejért. Nem volt villany, nem járt autóbusz és vonat, üresek voltak a raktárak, a falvakban alig maradt egykét beteg ló és sovány tehén. Tapasztalt szakemberek azt mondogatták, hogy egy emberöltő is eltelik, amíg felépítjük az országot és nélkülözés, nyomor vár ránk évtizedeken át. Aztán alighogy elhallgattak az ágyúk és az aknavetők, híd- és vasútépítésre toborozták az embereket. Az egyik helyen szovjet katonák, a másikon gyári munkások csoportja irányította az újjáépítést. Ezek az emberek dolgoztak keményen és türelemmel magyarázták az embereknek, hogy mostantól kezdve ebben az országban minden érettük történik. Jóllehet rendszertelenül és nagyrészt teherkocsikból álló szerelvényekkel, de már 1945- ben megindult a vasúti közlekedés. Ha jóval kevesebbet is, de vetettek és arattak a háború utáni első évben is. Közben infláció, a milliók és az adópengők ki sem mondható számösszegei fojtogatták az országot. — 1956. augusztusában értékálló forintunk lett. Államosították az üzemeket, bankokat és a nagybirtokokat, kemény ököllel sújtottak le minden szabotálóra. Ettől kezdve gyors fejlődésnek indult az ország. Megszűnt a batyuzás, rendszeres termelő munka indult meg mindenütt, gyárakban és szántóföldeken egyaránt. Országszerte és megyénkben is új gyárak, iskolák, kultúrházak és gépállomások épültek, saját erőnkből és azelőtt nem tapasztalt lendülettel. Az elmúlt évek alatt, különösen 1956. októberében, sokat felhánytorgattuk a korábbi vezetésben elkövetett hibákat, a politikái és gazdasági vezetésben jelentkező visszásságokat. Megfeledkeztünk, vagy inkább természetesnek vettünk olyan eredményeket, melyek kézzelfoghatóan és letagadhatatlanul bizonyítják, hogy előrehaladtunk, határozottabban és gyorsabban mint 1945-ben a legderűlátóbb is remélte volna. Ma, felszabadulásunk 13. évfordulóján nagy szavak és elvont elmélkedések helyett szeretném felsorolni, hogy mivel szépült és gazdagodott megyénk az elmúlt évek alatt. Nem messzi példákra hivatkozunk, hanem csak azokra, melyek előtt szinte naponta eljárunk. Teljesség és különösebb válogatás igénye nélkül megkíséreljük összefoglalni 13 év szorgos munkájának c eredményét. Ipar Felépült a Mátravidéki Erőmű, épületeit, munkáslakásait bővítették, új gépekkel látták el. Mintegy 500 millió forintot költött rá államunk. Ma iparunk egyik büszkesége. Négy gépegysége üzemeltetésével az ország hatalmasan megnövekedett villamosenergia szükségletének jelentékeny részét szolgáltatja. Energiatermeléshez a közelben olcsó szenet kellett bányászni. Petőfibá- nyán új aknák és üzemek egész sorát nyitották meg. Kötélpályát, szénosztályozót építettek. Gyöngyösön és Ecséden lignitet termelnek, Visontán kutatások folynak. Petőfibá- nyán. Gyöngyösön és Rózsa- szentmártonban több mint 400 lakást építettek a munkások részére és további 196 bányászház építéséhez adott sokmillió segítséget az állam. — Gyöngyösön egész gyár- és városnegyed épült. A Váltó- és Kitérőgyár építkezése eddig több mint 20 millió forintba került. Apc környékén ipari létesítmény a háború előtt nem volt. Itt épült az ország első és európai viszonylatban is jelentős, modem magnéziumkohója. A Hatvani Konzervgyár gyümölcs- és főzelék-készítményeit szívesen vásárolják a pesti, brüsszeli és londoni háziasszonyok egyaránt. Exportjával jelentékeny valutát biztosít államunk részére. A bélapátfalvi modern, gázgenerátoros mészművet a külföldi szakemberek elismerően tanulmányozzák. Ugyanitt jelentékenyen fejlesztették a Cementgyárat, a selypit villamosították és korszerűsítették'. Komoly eredményt jelent az istenmezejei új bentonit- üzem, a recski kőbánya, 54 új lakással, továbbá a recski ércbánya és a parádi üveggyár újjáépítése és bővítése. A felnémeti, a liszkói és a pipis- hegyi hatalmas, új üzemekben szorgos munkáskezek és modern, nagyteljesítményű gépek dolgoznak. Most folyik a felnémeti ásványőrlő és zúzó, a gyöngyösi kenyérgyár és húsüzem építése. Mezőgazdaság A megnövekedett fogyasztást, a gyárvárosokat csak fejlett, nagyüzemi mezőgazdaság tudja ellátni. Mezőgazdasági nagyüzem gépesítés nélkül elképzelhetetlen. Gépállomásaink épületei, gépi berendezései teljesen újak. Az állami gazdaságok új üzemi épületei, — modern gépei, munkáslakások és szállások, törzsállományai, évről-évre emelkedő terméshozamai és a „milliomos” tsz- ek hirdetik a falu és a mező- gazdaság fejlődését. Kereskedelem Bővítették és a megnövekedett igényeknek megfelelően fejlesztették a fűszer- és csemegeüzleteket. Hosszú volt az út 1945-től, amikor a kifosztott üzletek üresen álltak, a törött kirakatokat nagyjából bedeszkázták és legfeljebb ócskaruhát, planta-teát, és maláta-kávét árultak. Lehet hogy időnként hiánycikk még a motorkerékpár, mosógép, az angol szövet és a mirelitborsó de talán az mutatja a fejlődést, hogy éppen ezekben az árukban jelentkezik igen nagy kereslet. Az egri és a gyöngyösi szállodát korszerűsítették, Hatvanban új szállodát és éttermet építettek. — Petöfibányán. a a gyönayösi lakótelepen, falvakon és városokon egyaránt új üzletek nyíltak. Közlekedés Nincs ma már Heves megyében „istenháta mögötti” község. Autóbuszok viszik az utasokat, sok községben többször is. Üj autóbuszáilomások és várók épültek. A hatvani vasútállomás üzemi berendezéseivel együtt eddig 20 millió forintba került. Marhavagonok, rozoga, ajtó- és ablaknélküli kocsik helyett egyre több vonalon kényelmes bőrüléses, pullman-kocsikban utazhatunk, rövidesen pedig villamosítják a fővonalat. Kiskörén és Füzesabonyban vasúti híd, közúti híd és gyalogjáró épül. Az egri és gyöngyösi Autóközlekedési Vállalat teher- és személyautó-parkja lényegesen növekedett az utóbbi években. Egerben és Hatvanban többmilliós költséggel automata-telefonközpontot létesítettek. Vannak, akiket a számadatok győznek meg. íme, néhány adat megyénk életéből: 1953- ban 284 milliót, 1955-ben 218 milliót, 1956-ban 209 milliót fordított államunk a megyei beruházásokra. Analfabéták száma 1941-ben 31,851, 1949- ben 21,740, és ma már csak az öregek, cigányok között akad olyan, aki nem tud írni és olvasni. is. A korai zöldségtermesztéséről híres Csány község kertészei most azon fáradoznak, hogy azt az egyhónapi késedelmet, amit az időjárás okozott, 8—10 napra csökkentsék le. Azt akarják, hogy most is elsőnek jelenhessenek meg ko. rai tökkel, uborkával a piacon. Szaporán készítik a melegKommunális és egyéb beruházás Selypen, Kaiban, Füzesabonyban, Petöfibányán es egy csomó községben modern, egészséges iskolák épültek. Ma már mindössze négy kisebb községben nincs a megyében villanyviláaítás. Uj fürdőt építettek Hatvan- vanban és Petöfibányán, az egrit lényegesen bővítettek. Az egri 1. számú kórház egyik szárnyát újjáépítették, mindkét egri kórházat új osztályokkal bővítették, a hevesi TBC-kórházat fejlesztették. Uj szülőotthonok, rendelőintézetek, községi és üzemi orvosi rendelők, valamint orvosi lakások épültek. Elkezdték a hatvani kórház és vízmű építését. Törpe vízműveket és új kutakat létesítettek több községben. Pétervásá- rán, Hatvanban, Atkáron, Csányban, Kompolton, N agygomboson, Hevesen kultúrházak és mozik nyíltak meg, hogy művelődjék, szórakozzék a falu is. Nem gyárosok, bankárok és földbirtokosok üdülnek már az ország legszebb helyein, hanem bányászok, üzemi dolgozók és kérgeskezű tsz-parasztok. A parádi úttörő üdülőben és a parádsasvári átépített Károlyi-féle kastélyban is munkásgyerekek vidám kacaját halljuk. — A szilvásváradi Palavicini kastélyból munkásüdülő, az andornaktályaí Mocsári kastélyból szociális otthon lett. A Mátrában és a Bükkben állami költségen üdülő- és túristaházak egész sora épült. Nyugodtan merjük állítani, hogy a felszabadulás előtt 100 év alatt sem fejlődött megyénk annyit, mint az elmúlt 13 év alatt, pedig nem tartozik az ipari gócok közé. De aki nem ipari teljes ít- tnényekben, nem állami üzemekben akarja a fejlődést lemérni, gondoljon csak visz- sza arra, hogy 20—30 évvel ezelőtt a gyári munkások ezrei ágyrajárók voltak, tbc és trachoma pusztította a népet, a munkások és cselédek pajtákban és istállókban aludtak, látástól-vakulásig dolgoztak, vagy munkanélküliek ezrei nyomorogtak. Az üzletek tömve voltak áruval, de a falusi gyerekek nagy része télen nem járt iskolába, mert nem volt cipője és nagy kabát ja. Fél, meg egy hold földért koplaltak éveken át a parasztok. Ma is soitan vásárolnak földet, háromszobás, összkomfortos házak épülnek gyors ütemben, de aki azt állítaná, hogy ezt megkoplalja a nép, vagy ruházkodásban, szórakozásban saját magától vonja meg. sétáljon végig vasárnap a megye bármelyik községében, menjen el lakodalomba, búcsúra, vagy akár a vasárnapi ebédre falusi ismerőseihez, álljon meg . a rendőrség előtt amikor hetenként kétszer az új gépjárműveket vizsgáztatják! Ma már nem szólam, hanem eleven valóság a munkáshatalom, hiszen a gyár- igazgatók, a tanácselnökök és a hadsereg tisztjei a munkásosztály legjobbjaiból kerültek ki. A politikai és gazdasági vezetőkben egyaránt elszánt akarat és céltudatos törekvés nyilvánul meg a múlt hibáinak kijavítására. Ezek megfontolása után elfogulatlanul döntsön a kételkedő, hogy előrehaladtunk-e, gazdagodtunk-e az elmúlt 13 év alatt? DR. FAZEKAS LÁSZLÚ áprilisban már kiültethessék. Elhatározásuk, primőr-kertészetben megelőzik azt a háromszáz társukat, akik a hagyományokhoz híven, az idén is elhagyták falujukat, hogy őszig az ország más részein tanítsák meg a kertészet mes- térségére sl £■i&űáétAL. Tavaszi munkák a csányi kertészetekben Az idei késői tél megnehe- ágyakat, vetik a magvakat, zítette a kertészek munkáját hogy a jól fejlődő palántákat
