Népújság, 1958. április (13. évfolyam, 59-83. szám)
1958-04-29 / 82. szám
1958 április 29. kedd N ÉPCJSAG Harcban az éhség ellen s r. a 3 Ai % i< 1926. ÁPRILIS 27-ÉN 8000 éhes, rongyos, elszánt salgótarjáni bányamunkás masírozott Budapest felé. 1920. óta nem múlt el egyetlen év, hogy bérmozgalmat ne indítottak volna a nagyobb darab kenyérért, de a Bányamunkás Szövetség mindig leszerelte harcukat bebizonyítva, hogy a „gazdasági helyzet most nem alkalmas". S addig míg a bányászok bére egyhelyben topogott sőt süllyedt, állandóan emelkedett a munkások teljesítménye, fokozódott kizsákmányolásuk, s a részvényesek osztaléka évről-évre nőtt. Már több éven keresztül hitegették a munkásokat béremeléssel. Minden évben megkapták ezt az Ígéretet amikor sztrájkba akartak lépni. Ennek ellenére, nemhogy helyzetük rendeződött volna, hanem hó- napról-hónapra újabb munkástömegeket bocsátottak el. családok százainak a létét tették bizonytalanná. De a dolgozó bányászokat is állandó létbizonytalanság fenyegette. 1926. tavaszán a bányatársaság vezetősége elhatározta, hogy a heti munkaidőt három napról két napra szállítja le, ami az egyébként is létminimum alatt levő életszínvonal további süllyedését jelentette. Eddig is igen nyomorúságos volt a bányamunkásság helyzete. A zsúfolt bányatelepi lakások s a telep szélén álló ba- rakok eddig is hangosak voltak az emberi nyomorúságtól. 1926 tavaszára azonban betelt a mérték. Eddig legalább tudtak évenként egy pár cipőt s egy-két ruhadarabot venni a család valamelyik tagjának de .— egy korabeli sajtócikk megállapítása szerint — 1926. tavaszán a legtöbb bányászcsalád lerongyolódva, ruha, lábbeli nélkül volt, s reményük sem lehetett a helyzet megváltoztatására. Hetek óta lázban égett, forrongott Salgótarján dolgozó népe. A vállalatvezetőség, a szociáldemokrata párt és a szakszervezet mindent elkövetett, hogy a lázongó munkásokat lecsillapítsa. A szociáldemokrata párt és a szakszervezet emberei egymást túllicitálva bizonygatták az éhező munkásoknak és munkásasszonyoknak hogy a magyar szénbányák sorsa siralomra méltó, hogy nemcsak Salgótarján munkássága szenved, hanem az egész országban hasonló a helyzet. S mindez nem használt semmit. Az éhező, nyomorgó bányászokat csak tettekkel lehetett volna meggyőzni. MIKOR A SZÉP SZAVAK nem használtak, fokozták a terrort. A csendőrök még a meddőhányóról is elkergették a munkásasszonyokat, megtiltották a gyűléseket, csoportosulásokat. A bányában dolgozókat pedig megbüntették, mert szénben gazdag salakot hánytak ki a bányából. Mindennap kétségbeesett jelenetek játszódtak le, s napról-napra forradalmibbá vált a hangulat. Április 26-án valaki kiadta a jelszót: Menjünk Budapestre! És másnap kora reggel 8000 ember elindult Budapest ellen. Nem vonszolták éhségtől elgyötört testüket. Úgy mentek, mint harcra készülő hadsereg, mert Budapesten érezték az ellenséget. Ott székelt a Salgótarjáni Kőszénbánya igazgatósága ahol aranyat aranyra halmoztak az ő verejtékükből. Ott volt az a kormány, amely minden eszközzel támogatta a bányászok ki- uzsorázását, s ott székelt Pe- yer Károly, a „salgótarjáni Haynau”, aki készségesen megadott minden segítséget a munkásság kirablásához. Az első hírre mozgósították a környék csendőrségét. Szuronyt szegezve kerítették be az . ellenséget". De megmozdult minden kéznél levő szak- szervezeti és szociáldemokrata fúnkcionárius is, hogy eltérítsék a bányászokat „veszélyes vállalkozásunktól”. Egy napig tartott, míg hatósági nyomással és meggyőzéssel el tudták a bányászokat szándékuktól téríteni. A megállapodás szerint 12 tagú küldöttséget választottak, hogy az menjen Budapestre, a tömegnek pedig vissza kellett térni Tarjánba. A SALGÖTARJÄNI bányászok és bányászasszonyok éhségtüntetése visszavonulásuk ellenére is hozott gyakorlati eredményt. A bányatársaság, kénytelen volt több követelésüknek eleget tenni Ennél azonban sokkal nagyobb a megmozdulás elvi jelentősége. A salgótarjáni munkásság Budapest ellen való felvonulása forradalmi megmozdulás volt A vérig kínzott, kiuzsorázott, a szakszervezeti vezetők által többször elárult és elhagyott tömegek spontán forradailmi megmozdulása A salgótarjáni bányászok harca nemcsak az uralkodó osztályok ellen fordult. Fellépésükből napnál világosabban kitűnik, hogy nem bíztak már saiát vezetőikben, az Országos Bányász Szövetségben sem. s maguk keresték az utat és formát, melyen át érvényt szerezhetnek akaratuknak. 1926. április 27-én a hatósági terror s a szociáldemokrata vezetők „meggyőző szavai” visszavonulásra kényszerítették a bányamunkásságot. A salgótarjáni had visszament a bányába. de megmozdulásuk medret ásott magának. Az 1926-os megmozdulás, a válság idején, és az 1930-as években újabb harcoknak lett a forrása s elevenen tartotta a munkások győzelembe vetett hitét. NAGY .TÖZSEF TTIT ffl TECHNIK! ÉS fl TUDOMÁNY VIIÍ6ÍBŐL A süketek hallani, a vakok látni és a gégefőnélküli emberek beszélni fognak Hatvan város anyakönyvéből Születtek: Pataki Klára, Tóth János Tibor, Pálinkás Aranka, Nagy Katalin, Burda Mária, Ju- hász Ilona Rozália, Juhász Imre, Medveczki Erzsébet, Komjáti Győző Tivadar, Boka József, Bencze Katalin, Ürmös Béla; Házasságot kötöttek: Fülöp József—Manga Margit. Holttá nyilvánítva: Katona Al* bért; Az eleven torpedó Közvetlenül a má- sodik világháború befejezése előtt az angol „Barbara” tartályhajó az Atlantióceánon hajózott, amikor az őrmatróz kétségbeesetten felkiáltott: „Torpedó! Balról torpedó!’’ Riadót fújtak. A legénység pánikszerűen rohant a fedélzetre, a mentőcsónakokhoz. A kormányos lázas sietséggel igyekezett megváltoztatni a hajó irányát. A jelzett oldalon már jól látszott egy sötét, hosz- szúkás test, amely alig észrevehető fehér csíkot vonva maga után, szédületes gyorsasággal közeledett a tartályhajó felé. Mindenki der- medten várta a fülsiketítő robbanást, a vakító fénycsóvát, s a víz sisterdő betódulá- sát... A robbanás azonban nem következett be. A hajótestet erős, tompa ütés rázta meg, a hajó orránál örvény támadt, egy reccsenés, s a ■„torpedó” a hajótest falából kiszakadva, tovább száguldott egy másik irányba. Kiderült, hogy a hajót óriási kardhal támadta meg. Az 1,5 méter hosszú csontkard úgy beleszaladt az acélboritásba, mint a vajba A hal azután visszarántotta kardját, majd egy nagy ívet leírva, újabb támadásba indult. Ez alkalommal egy másik helyen ütötte át a hajó falát, de a kardja eltörött, amikor vissza akarta rántani. Az egyik matróznak sikerült hurkot dobni a hal farkára, s a támadót felhúzták a fedélzetre. 660 kilós óriás volt. Testének nyomtatványain külön rovatban szerepeltek „a kardhalak támadása következtében létrejött rongálódások”. 1944-ben Dél-Afri- ka partjainál egy óriási kardhal átütötte egy halászcsónak mindkét oldalát, a csónakot a benne ülő hossza 5 méter 28 centiméter, kardjának hossza pedig 1 méter 54 centiméter volt. Ez a legnagyobb kardhal, amelyet valaha is fogott az ember. Gyakori eset, hogy a kardhal megtámadja a hajókat. Régebben, amikor a hajók építésére főleg fát használtak, az angol biztosító társaságokat, két halásszal együtt a levegőbe emelte, majd egy szempillantás alatt eltűnt velük a víz alatt. 1948-ban a Boston felé közeledő négy- árbocos amerikai „Elisabeth” hajót támadta meg „egy kardhal”. A hajó legénysége látta, hogyan foglalta el az óriási hal a „kiindulóhelyzetet”, hogyan kezdte meg szédületes rohamát. Sebessége, amely az óránkénti 70 mérföldet is eléri, szinte méterről méterre növekedett. A csapás a hajó orrát érte, s a hal egészen a szeméig behatolt a hajótestbe. A legénységnek szivattyúkhoz kellett folyamodnia, nehogy a hajó elmerüljön. Bostonban a hajó kijavítása 3500 dollárba került. Nemrégen Liverpooltól 600 mérföldre délnyugatra, a „Leopold” nevű angol hadihajót támadta meg egy kardhal Többször megismételt támadása után a víz elöntötte a hajófeneket, a hajó erősen megdűlt, s a búvároknak kellett leszállniok, hogy helyrehozzák a sérüléseket. A kardhal húsa !oen ízletes, s a ha- 'ászok egyetlen alkalmat sem szalasz- tanak el, hoay elfoglak a tengeri rablót. Halászata azonban nagyon kockázatos. A felbőszített kardhal gyakran többszáz méter mélyre merül, majd szédítő gyorsasággal tör-tör felfelé, s felnyársalja, vagy felborítja a kisebb halászhajókat. (A „Vorrug Szveta”-ból) Elméletileg lehetséges, hogy az emberi test egyes hiányzó részeit protézissel pótolják. A kísérletek során az orvosok eljutottak odáig, hogy nyugodtan állíthatják: a süketek hallani fognak és a vakok látni, minden különösebb „csoda” nélkül. A Párizsi Orvostudományi Akadémia: egyik laboratóriumában részt vettem a Monsieur R. G -n végzett kísérleteken. Monsieur R. G. az egyetlen esete a „teljes süket- ség”-nek, aki az orvostudományban eddig még nem alkalmazott beavatkozás segítségével eljutott odáig, hogy világosan megismétli a kísérletező által kimondott szavakat. A hangokat mikrofon, erősítő és induktor juttatja el a hallóideg csonkjára, amelyre egészen apró felvevőkészüléket erősítettek. Ez állandóan benn marad a beteg bőrfelülete alatt! A különös „lecke” aprán leggyakrabban ismétlődő szó: a „papa” és a „mama”. A beteg még többször téved; 10—20 százalékos arányban, fáradtsága szerint. Nem „papát” és „mamát” hall, csak ehhez közelálló „felvillanások” sorozatát, amelyeket körülbelül úgy „fordít le”, mint a rádióhallgató a Morse-jeleket. A kísérleteket Djourno dr., az orvostudományi kar elektro- fiziológia professzora végzi. Az idegingereket hajszáltekercse- lésű, piciny áramkörrel továbbítja a hallóideg maradványaihoz, amely már felfogja az egyes jelek különbségeit. Mielőtt emberrel próbálkozott -VPloa, DjQu.roo „professzor igen sok kísérletet végzett állatokon, elsősorban nyülakon. Djoumo dr. forradalmi próbálkozásainak sikere alapján Button dr., amerikai ideggyógyász megkísérelte, hogy teljesen vak betegét meggyógyítsa. Betty Corstorphine, a 18 esztendő óta világtalan beteg volt írta: PIERRE BOURGET Button dr. első ilyen „esete” ö is felfog már egyes fotó- elektrikus intrikus ingereket. Ez az eset — és általában minden . totális” vak esete bonyolultabb, mint a süketeké mert látóidegük nem működik és sokkal nehezebb oda vezetéket beiktatni, mint a hallóidegek- hez. Button ér. tehát kénytelen volt elektródáit egyenesen Betty Corstorphine agyába vezetni. A teljesen vak nő már észlel bizonyos „felvillanásokat”. Ismét más kategóriában folynak kísérletek egyidejűleg az Egyesült Államokban, Németországban és Franciaországban: az egyik kísérletsorozat a beszéd lehetőségét kívánja visszaállítani — fáradtság és látható berendezés nélkül a gégefő-műtéten keresztülment betegeknél A másik kísérletsorozat a légzőszervek bénulásában szenvedő betegek légzőberendezésének újra- működését hivatott elősegíteni. Megfigyelték hogy a phreni- cus ideg elektromos izgatása teljesen kielégítő lélegzésre vezet amely az idők folyamán egyre jobban hasonlít a természetes légzéshez. (Az „Aurore”-ból) Óriásléptekkel fejlődik a telefon Mindennapos „munkaeszközünk”, életünk nélkülözhetetlen segítőtársa a telefonkészülék, jelentős átalakulás küszöbén áll. A világhírű cégek legújabb modelljei mellett a brüsszeli világkiállításon Magyarország is jelentős újdonsággal lepte meg a világot. Ezúttal került ugyanis bemutatásra a köralakú telefonkészülék. Az új Készülék formájának szépségét, tetszetősségét nem kell külön méltatni, ám a tetszetős formával együtt sok egyéb újdonság is megtalálható. Újszerű kialakítása következtében a körtelefonnak az is előnye, hogy egy kézzel is könnyen felemelhető, áthelyezhető, tárcsája minden oldalról jól látható, jól kezelhető. A körtelefon gyárA brüsszeli világkiállításon bemutatott Bozzai Dezső tervei alapján. fásának gazdasági számításai is rendkívül kedvezőek. Az Ericson-gyár első asztali készüléke 1892-ből... Növényhulladékból fenol készül Az iparban általában szén- kátrányból állítják elő a fenolt, de egyre inkább tért hódít Dr. Hocj német kutató eljárása is, aki szintétikus úton, az úgynevezett cumolóeljárás alapján állítja elő a fenolt. Az iparban alkalmazott eljárás alapanyaga a benzol. A Szovjetunióban most új eljárást dolgoztak ki a fenol előállítására. Ukrajnában két nagy fenolgyárat építenek, amelyekben mezőgazdasági hulladékot használnak fel a fenol előállítására. A szovjet tudósok által kidolgozott eljárás annyira gazdaságos, hogy a két fenolüzem költsége két éven belül megtérül. Vezetőnélküli autóbusz A leningrádi elektrotechnikai intézetben olyan autóbusz- modellt készítettek, amelyet elektronikus vezető irányít. Az autóbusz világító elemei reagálnak a közlekedési jelzésekre, az úttesten áthaladó járókelőkre stb. Vérátömlesztés lehűtéssel Dr. XJjama nevű japán orvos bátor közbelépéssel mentette meg egy világítógázzal megmérgezett asszony életét. A pácienst jéggel vette körül, ily módon 32,5 Celsius fokra csökkentette a hőmérsékletét, öt percen belül a megmérgezett vér egynegyedét távolította el testéből, és ugyanekkor a beteg ereibe ezer köb- centiméter vért adott. Nyeljen le egy rádiót: megmondom mi baja: Lehetséges, hogy egy szép napon — talán nem is túlságosan soká — az orvos így szól majd betegéhez: nyelje le, kérem, ezt a rádióadót, mindjárt meglátjuk, mi a baja a gyomrának. A lenyelhető rádióadó és alkatrészei. MfMSXÁ,v tód Dr. Farrarnak, a Cornell- egyetem orvosprofesszorának és dr. Zworykinnak, az elektronika neves tudósának szöget FgMXUPAM a parányi rádióadó, mely csak akkpra, mint egy nagyobb gyógyszertabletta. Minden bizonnyal még így is sokan lesznek, akik „nyögve” nyelik le, dehát a gyomorvizsgálatok mai legfontosabb eszközének, a gumicsőnek lenyelése sem kellemes. Az adó jeleinek felfogása és regisztrálása sem probléma a modern technika időszakában. Az orvos hosszú fémrudat — antennát — helyez a beteg gyomrához, s az így felfoeott jeleket oszcillográfra és galva. nóméterre vezetik. A tű által húzott görbéből a hozzáértő orvos értékes adatokat kaphat a gyomor és a bélrendszer állapotáról. Az úgynevezett rádiószonda, lehetővé teszi, hogy ezeknek a szerveknek kóros elváltozásairól egyszerű úton bizonyságot szerezzünk, sőt pontosan megismerjük az egészséges szervek működését is. Olyan rádiószondákat is terveznek, amelyek a hőmérséklet és a savtartalom pontos észlelésére is alkalmasak lesznek a test belsejében. Éljen az örök és megbonthatatlan magyar-szovjet barátság! ütött a fejébe a gondolat: hogyan lehetne olyan parányi mérőműszert szerkeszteni, amely az emberi test belsejébe is behatolhat, s azonnyom- ban közölheti észrevételeit. S az ötlet nyomán elkészült
