Népújság, 1958. április (13. évfolyam, 59-83. szám)

1958-04-29 / 82. szám

1958 április 39. kedd

i

népújság

3

Éljen a Szovjetunió, a béketábor vezető ereje!

i

Milyen intézkedéseket hoztak az anyaghiány megszüntetésére a Mátra vidéki Fémművekben ?

Az iparvezetők tanácskozásán hallottuk azt a hírt, hogy a Mátravidéki Fémművekben nagymennyiségű anyaggal nem tudnak elszámolni. A beérkezett anyagból bizonyos mennyiségű készterméket készítettek, hulladék és selejt keletkezett, de még ezen kívül is eltűnt bizonyos mennyiségű nyersanyag.

Hol veszhetett el az anyag ? Ez a legnagyobb probléma a Mátravidéki Fémművekben.

Csepelyi Károly személyzeti osztályvezető és Héber István anyaggazdálkodás vezető szerint:

Nagy hiba volt az elmúlt évben az, hogy a vállalatvezető, Zentai József nem figyelt az anyag felhasználásra. Ha egy üzem selejtet gyártott és további anyagot igényelt, a programiroda mindig megadta az anyagot.

— Szerintem a laza bizonylati fegyelemből adódtak ezek a hibák — mondja Csepelyi elvtárs.

Az ipari láncot gyártó 26-os üzem Vörös József vezetésével igen nagy anyaghányaddal dolgozott.

1957. második negyedévében a belső heveder készítésre kaptak 13156 kilogramm anyagot. Késztermékként kimutattak 10 770 kilogrammot, a MEO igazolt 1 070 kilogramm selejtet. De 1316 kilogrammról nem tudják, hogy hová lett.

Hogy miből adódhatott ez az Igen magas hiány, arról Csil- léri Gyula, a 26-os üzem új vezetője beszélt:

— Én nem az itt dolgozó munkásokat hibáztatom, hanem az üzemet és a régi vezetőket. Ennél a rossz technológiával dolgozó részlegnél természetszerűen adódott a sok selejt. A heveder hőkezelése sem volt egyértelműen meghatározva, és ezért sok anyag veszett kárba. A gyártmányokat mindjárt szériába kezdték gyártani, ahelyett, hogy a null-szériát engedték volna át a munkafolyamatokon, s így meglátták volna, hol van a hiba, nem gyártás közben kellett volna leállni. A félkészáru raktárban a legnagyobb rendetlenség volt. Összekeverték az edzett és nem edzett anyagokat, így sok használható alkatrész ment hulladékba, amit már egyszer átvettek a munkásoktól.

Most minden anyagra „keresztlevelet”, kísérőlapot írunk és a raktárakban osztályok szerint, a megmunkálás sorrendjében rakjuk az anyagot. A kísérőlapon tudjuk követni az anyagot, a nyersanyag beérkezésétől a felhasználásig. A múlt évben nehéz volt az ellenőrzés azért, mert hosszú sorozatokat gyártottak. Például egy hónap alatti gyártmány volt egy sorozat. A hónap végén történő ellenőrzéskor mutatkozó hiányt nehéz volt visszakeresni és sok esetben nem is fáradoztak rajta.

Ma, — amikor két-három napig tart egy sorozat, — könnyebb az ellenőrzés. Addig nem indul a másik sorozat, míg az előbbiről nincs meg az elszámolás

— Ez kicsit rossz volt. mert bizony két napig csak a selejt- anyagot válogattuk fizetés nélkül — szól közbe Berták Mária gépmunkás.

Makó Mihály a legrégibb dolgozója az üzemnek, arról beszélt, hogy a hiányt a méréseknél is lehet keresni. A beérkező anyagot ládával együtt mérik és a ládákra csak két és fél kilogrammot számolnak fel. Pedig van olyan láda is, amelyik öt kilogrammos.

— A hulladékot sem mérték vissza a múlt évben. És a se- lejt-jelentés sem volt rendszeres, inkább csak ötletszerű. Sok vas és acél található az üzem területén, amelyet, ha összegyűjtenének, csökkenne

a hiány, — kapcsolódik a beszélgetésbe Nagy János csoportvezető. így beszélnek az üzemek munkásai és vezetői.

De mit mondanak a raktárban, hiszen az ő munkájuk is, akarva-akaratlanul hozzájárult a hiány keletkezéséhez.

Kun Dezső anyagátvevő védi a raktárosok igazát:

— Azt nem mondtam, hogy itt nem akad egy-két kiló el- mérés, de az a hiányzó meny- nyiség nem itt keletkezett. Az üzemeknek nyugta ellenében adjuk csak ki az anyagot. Mérlegeinket most hitelesítette a MÁV, így részünkről nem adódhat nagy anyaghiány. Volt azonban olyan eset is, hogy a beérkezett szállítmány súlya nem egyezett a kísérőpapíron feltüntetett súllyal.

Anyaghiány van a Mátravidéki Fémművekbén, igen komoly érték hiányzik.

Nagytakarítás alkalmával vödörszámra találtak hevedereket a csatornában és a környék falvaiban megerősített kivitelű kerékpárlánccal fut nem is egy kerékpár.

Az apró fusimunkákhoz ellopkodott anyag egy év alatt mázsákra rúg. így tűnik el, kallódik az anyag, ha nem vigyáznak rá. A Mátravidéki Fémművekben nagy hiányt, kárt okozott a felületes anyag- kezelés, remélhetőleg, okultak belőle s ebben az évijen pontos lesz az anyagelszámolásuk.

KOVÁCS JÁNOS.

Helyünk a világban

A brüsszeli világkiállítás ma- gyár pavilonja — túl a magyar konyha és bor hírnevén — méltán keltett már eddig is feltűnést a kiállítás soknyelvű látogatóiban. Egy lélekszámban kis ország életét alkotó munkáját bemutató pavilon, kis darabkája a távoli. Duna-menti ország életének, elismerést váltott ki azok között, akik jobbára csak hírből ismerték ezt az országot ezt a népet. A technika, a tudomány, a kultúra elért eredményei nyomán méltán kaptunk helyet a világ- kiállításon, mintegy regisztrálva ezzel azt a fejlődést amelyet hazánk megtett az elmúlt ,»s?tendők nyomán.

Ez a fejlődés azonban nemcsak a világkiállítás területén biztosított számunkra megérdemelt és elismert helyet, de meghatározta helyünket a világban is, a világ népeinek küzdelmében, az egyetemes emberi haladásért, a békéért, az emberiség fejlődésének beláthatatlan perspektíváiéért, íróinkat és költőinket, népünk kiváló gondolkodóit évszázadok óta izgatta a kérdés, van-e és hol van helyünk a világban, mi a .rangja" a magyar népnek és névnek. Keresték kutatták a választ, s az ezekre kapott válaszok sohasem voltak sem egyértelműek, sem megnyugtatóak. Nem is lehettek: ahány osztály, annyi érdek és legalább ugyanannyi szemszög Csak egészen kiváló gondolkodók, a néppel, a hazával valóban egyetérző és egyetértő egyéniségek tudtak életükkel, tetteikkel választ adni és kapni erre a kérdésre. S évszázadoknak kellett elAhol as Egri Leánykát és a nagyhírű Bikavért palackossák • . •

Pesti ismerősöm mesélte:

— Amikor az első palackozott egri borszállítmóny, több ezer üveg Bikavér és Egri Leányka, eredeti, címkézett üvegekben megérkezett a főváros üzleteibe, az emberek — gondolva, hogy itt a régen várt és talán soha, vagy legalább is, ki tudja, mikor visszatérő alkalom —, úgyszólván félnap alatt felvásárolták az egészet... De az üzletekben, — s így van ez az ország többi városában is — másnap, harmadnap, és azután is újra ott voltak az ízléses, szép küllemű, kitűnő minőségű „egri nektárt*’ tartalJlwíL 'Töalüanbél

Kormányunk az államrend védelme, a nép vagyonának megvédéséért létrehozta a népi ellenőrző bizottságokat. Az országos és a megyei népi ellenőrzési bizottságok megválasztása után április első felében a hatvani járási tanács is megválasztotta a népi ellenőrző bizottságot, amely a népi ellenőrök bevonásával végzi majd munkáját. Az ellenőrző bizottság munkája azonban csak akkor lesz gyümölcsöző, ha az valóban népi jellegű is lesz, ha a becsületes dolgozók valamennyi rétege, munkások, parasztok, értelmiségi dolgozók egyaránt támogatják.

A hatvani járási népi ellenőrző bizottság ez úton is kéri a járás minden becsületes dolgozóját, hogy közérdekű bejelentéseikkel, javaslataikkal bizalommal forduljanak a népi ellenőrző bizottság irodájához, hogy az egész dolgozó nép egységes összefogásával sikeresen tudják majd elhárítani fejlődésünk iltjából a még meglevő akadályokat.

HAVELLANT ISTVÁN, járási népi ellenőrző bizottság elnöke

Egy elcsattant pofon margójára

Vasárnap délután, az egri Stadionban folyó atlétikai verseny közben elcsattant egy pofon. Adta a versenybíróság egyik budapesti tagja — kapta egy kíváncsiskodó 10 év körüli fiúcska, aki — uram bocsá* — arra vetemedett, hogy az egyik futószám hajrájában, izgalmában véletlenül belépett a pályára.

Kijelentjük, hogy a gyerek egyáltalában nem, hanem az ellenkező irányban történő futásával a futók közé való beugrásával ön zavarta a befutókat, a gyerek csak kíváncsiskodott egy kicsit, ami — higgye el, igen tisztelt szőrös szívű fcsporttárs“ —, nem volt olyas

nagy bűn, amiért pofon járt volna.

Engedje meg, hogy utólag figyelmeztessem a szocialista pedagógia egyik sarkalatos tételére, miszerint a jó szó többet használ, mint a verés, különösen, ha 10 éves gyerekről van szó.

Es mégegy: önt határozottan kegyeikbe fogadták az istenek vasárnap, mert a felháborodott nézők a drótkerítés és a lezárt kapuk miatt nem tudtak közelébe férkőzni. Ok nyilván másféleképpen magya- . rázták volna meg: hogyan kell a ma fiataljaival bánni...

t-dy)

mazó palackok: új és igen hamar megszokott színfoltjai lettek mind a fővárosi, mind az egri, mind pedig a többi város üzletkirakatainak.

Mi történt?

Semmi más, minthogy az Egri Állami Pincegazdaságban — noha a borpalackozó még fel sem épült — a feldolgozó üzem egyik csarnokát átalakítva és megfelelően felszerelve, március elsejétől hozzákezdtek a Bikavér és az Egri Leányka palackozásához. Úgyszólván országos kívánságot és óhajt teljesítettek és teljesítenek a pincegazdaság vezetői és dolgozói ezzel. Jelenleg mintegy 2000 darab hét deciliteres palackot tudnak megtölteni naponként

Ez a mennyiség — a fogyasztás mértékét és a keresletet tekintve — még kevés, de már épül az Ámyékszala utcában az új, korszerű palackozó üzem, amelyben — ha teljes üzemmel megindul a munka — naponként 8—10 ezer palackot tudnak megtölteni Bikavérrel,

Leánykával és később a nagyhírű Medoc Nior-ral is.

A borpalackozó üzem építése azonban csak egy része annak a nagyszabású, több évre szóló tervnek, amely az egri történelmi borvidék rekonstrukcióját, a bortermelés korszerűsítését szolgálja. A terv keretében már az elmúlt évben felépült a korszerű szőlőfeldolgozó üzem. Az idén — a palackozó építése mellett — 16 új ágat kapcsolnak be a meglevő pincehálózatba, s ezzel több ezer hektoliterrel növelik a tárolóteret. Tovább folytatják a gazdaság szőlőterületének felújítását és mintegy 150 holdon — természetesen elsősorban bikavért adó szőlőfajtákkal — új telepítéseket is végeznek.

Az Egri Állami Pincegazdaság kiváló boraiból a nemrégen megnyílt Brüsszeli Világ- kiállításra is küldött. Á kitűnő a magyar fajták legjobbjai közé tartozó borok minden bizonnyal sikert aratnak majd a világ előtt«,

(—r.)

Gümőkórmentes udvarok a megyében

A Heves megyei állami állatorvosok évek óta szervezett harcot folytatnak a szocialista mezőgazdasági nagyüzemekben, az állami gazdaságokban és termelőszövetkezetekben az egyik legsúlyosabb fertőző szarvasmarha-betegség, a gü- mőkór ellen. Sikerült is több gazdaságban az állatok fertő- zöttségének mértékét jelentősen csökkenteniök és gümőkór- tól mentes állományokat kiala- kítaniok.

Munkájukat most az egyéni parasztgazdaságokra is kiterjesztették. és egy éven belül a megye egész szarvasmarha állományának átvizsgálását tűzték célul. A szűrővizsgálatokat udvarrét udv»rra járva végzik. Az c-edrtér»-el- minőin állatról pontos nyilvánlar'ésba kerülne! . Az emberre és állatra egyaránt veszélyes fertőző -gyedeket nyomban ki is emelik és állami kártalanítás mellett leöletik. a többi fertőzött állattal való bánásmódra, egy- egy udvar mentesítésére pedig

a gazdáknak tanácsokat adnak. Hogy a parasztság jobban megértse a vizsgálatok jelentőségét a munka megkezdése előtt községenként oktatófilm vetítésével egybekötött szakelőadásokat tartottak az állatorvosok.

Az eddigi tapasztalatok szerint a megye ' egész szarvas- marha állományának teljes mentesítéséhez öt—tíz év következetes munkája szükséges A cél addig is az, hogy mennél nagyobb számban alakuljanak ki gümőkórmentes udvarok, állományok. A vizsgálatok gvors ütemben haladnak. Edd'g az állomány több mint a felének. 49 009 szarva«marhának első szűrővizsgálata történt m«g A A szarvasmarha állomány minőségi javítása s’»,mp'>nt'<>,ól ;s ttagyfont'>sságr munka ez. Jelentősége azonban meg nagyobb abból a s7emi)on*bői hogy az emberi güm"k'ros fertőződés forrásait így nagy mértékben csökkenthetjük.

—Szinyel—

jönni, 1945-nek kellett eljönni, hogy valóban és most már végérvényesen helyünk és rangunk legyen a világban. Rákóczi kurucai, 1848. vörös- sipkásai a Tanácsköztársaság vörös katonái — nem rajtuk múlt — végül is bukott harcot vívtak ezért a helyért, a- mely népünknek szabadságot, nevet és becsületet szerzett volna a világban.

1945-nek kellett elérkezni, hogy a felszabadult Magyarország — megőrizve és továbbfejlesztve történelmi múltjának nagyszerű hagyományait széttépve minden csikós- és gulyás-mithoszt —, valóban teljes értékű és elhatározó erejű tagja legyen a népek nagy családjának. Mindaz, amire nagyjaink oly hiába kerestek végleges és megnyugtató választ, most kapott értelmet. A fasizmusnak utat nyitó búsmagyarkodás, a nagy egyedüllét hazug poézise helyett a proletár internacionalizmus segítségével egyszer s mindenkorra meghatározódott helyünk a világban. A mi erőnk nem a 10 millió magyar ereje hanem az egymilliárdos béketábor ereje. A mi tudásunk nem elszigetelt sajátos magyar jelenség, hanem „hivatalosan" is része lett az egyetemes tudásnak.

A magyar kultúra, tudomány hatalmas egyéniségeket adott már azelőtt is az egész emberiség számára. De elszigeteltségünk, gyarmati viszonyaink, a külső és belső elnyomás következtében ezeknek az egyéniségeknek jórésze alig volt ismert határainkon túl, másrészükről alig tudták, hogy magyar. Kodály. Bartók, Liszt. Munkácsy, Petőfi és még né- hányan mások át tudták tömi egyéniségükkel a hazánkat körülölelő romantika rácsait, de sokan, nagyon sokan voltak olyanok, mint például József Attila, akit csak most kezdenek megismerni és kalaple- véve elismerni, a „művelt” Nyugaton.

Egymagában már az a tény hogy magabiztosan és határozottan tud most még az átlagember is választ adni a feltett kérdésre, arra a kérdésre, amelyre pedig nagy gondolkodóink is sokszor oly hiába kerestek választ: igazolja, hogy kivívtuk, barátaink segítségével vívtuk ki méltó helyünket a világban. Igaz, hogy népünk nem nagy, alig 10 millió. De egy nemzet „nagyságát" sohasem csak a lélekszám dönti el A Szovjetunió nemcsak azért nagy nemzet, mert 200 millió lakosa van, hanem Tolsztoj és Csehov, Rjepin és Muszorgszkij, Lenin és Gorkij hazája, minthogy a 600 milliós Kína is felbecsülhetetlen jelentőségű kultúrájával, ősi civilizációjával vívta ki rangját és helyét a világban. Finnország kisebb ország, mint hazánk de ott született a Kalevala! Helyünket a világban kultúránk, civilizációnk, a népek közös ügyéért, a békéért, az emberi szabadságért tett erőfeszítéseink szabják meg. A Horthy-rend- szer kegyetlen negyedszázada alatt is voltak nagy egyéniségek. Babits és Kosztolányi, a Nyugat köré tömörült művészek, a Diesel motorok hírt, nevet szerezhettek volna népünknek mégis csak a hazug romantika, a gémeskutas-tulipá- nos műfalu országa voltunk a világ számára.

Mindössze 13 esztendő telt el a felszabadulás óta. Egy szemvillanásnyi idő népünk történetében. Mégis ezalatt a 13 esztendő alatt, barátaink segítségével, a párt vezetésével nevet és elismert nevet vívtunk ki magunk számára a világ előtt. Nemcsak a labdarúgás és a tokaji bor, a fokos országa vagyunk, hanem sokkal inkább a művészetek, a tudomány. a technika, az emberi haladás országa. Ipari és mezőgazdasági exportunk, az ENSZ-ben betöltött szerepünk, tudományos életünk sikerei alapján ismer és elismer minket ma már a világ majd minden országa. Nem tagadjuk, hogy a gulyás magyar étel és örülünk, hogy ízlik vendégeinknek, s azt sem hogy a lobogó gatya — ha már csak itt-ott — népviselet volt nálunk, hogy a Hortóbágyon. az állami gazdaságokban, pattognak a karikás ostorok a csikósok kezében. Annyiban, ameny- nyiben ez idegen számára romantika, nos azzal is rendelkezünk.

De rendelkezünk népünk újjászületésének, az alkotásnak, a teremtésnek romantikájával is. S mi erre vagyunk a legbüszkébbek. Arra, hogy 1848 méltó örökösei vagyunk, hogy szavunk, súlyunk van a világ dolgainak intézésében, hogy tagjai lehetünk az egymilliárdos béketábornak, hogy nekünk is tevékeny részünk van a háború őrültjeinek megfékezésében. Arra vagyunk büszkék, hogy 13 esztendő alatt, egy ellenforradalom leverése után ott lehetünk Brüsszelben és a magyar pavilon méltó elismerést vált ki a látogatókból, hogy tudjuk és érezzük, számít, ránk is s/.ámít a világ, ha a haladásról, a proletariátus ügyéről, a világ népeinek holnapjáról, de akkor is. ha e holnap veszélyének elhárításáról van szó. A proletárinternacionalizmus talaján állunk, s ez adja meg igaz és végleges helyünket a világban, ez ad választ az évszázadokon keresztül. gyakran tévúton, vagy éppen bűnös utakon keresett válaszra.

E munkával, becsülettel, alkotással kivívott helyünket kötelességünk nemcsak megőrizni. de erősíteni is. Kötelességünk barátainkkal, a világ proletariátusával szemben, de kötelességünk hősi múltunkkal, Budai Nagy Antallal és Dózsával, Rákóczival és Petőfivel, az 1919-es hősökkel szemben is. Nagy múltunk hagyományainak méltó ápolása, kiemelkedő egyéniségeink álmainak megvalósítása, nagyszerű célkitűzéseink megvalósítása: ez a felodróunk. Az e téren elért sikereink szabták meg és szabják meg továbbra is helyünket a világban.

GYURKÖ' GÉZA

Nemes vetélkedés a gyöngyösi 12-es akna és a rózsaszentmártoni 9-es akna között

A két bányaüzem dolgozói az év első napjától kezdve mur.kaversénybén vannak. Az első negyedéves munka értékelését már megtartották a gyöngyösi 12-es akna üzemvezetői helyiségében. A versenypontok között szerepel az össz- üzemi teljesítmény alakulása az előrehaladási terv teljesítése anyag, bérköltségek betartása, balesetek előfordulása és a fizetett szabadság ütemter -ének betnrtána. A verseny *1 r* jie0v*déwéeti eöwi helv”t • ayöntn/Axi 12 es »kun t‘H'laua •■I ’t 7 porttal, mia a v*t*lv tá*s nizsniak csak 59,2 pontot gy"jtettek össze A következő értékelésig, amelyet július 25-én tartanak meg Rózsaszentmártonban, addig is minden hónapban tájékoztatják egymást' a verseny állásáról a két bányaüzem vezetői.

Balesetvédelmi kiállítás az Erőműnél

Tegnap délután a Mátravi-» déki Erőműben baleset- és

egészségvédelmi kiállítás nyílt A kiállítás öt napig tart nyitva, a lakótelepi ku'túrházban. Képekben és illusztrációkban szemléletően mutatja be az egészségügyi és balesetvédelmi tennivalókat és ezek elmulasztásának következményeit.