Népújság, 1958. április (13. évfolyam, 59-83. szám)

1958-04-27 / 81. szám

1958. április 27. vasárnap

NÉPÚJSÁG

5

FÖLDI PÁL:

Beszéljünk a filozófiáról

Filozófia és vallás.

Beszéltünk mér arról, hogy minden filozófia világnézet, de nem minden világnézet filozófia. Példa erre a vallás, amely kétségtelenül világnézet, de nem filozófia. A vallás világnézet, mert azoknak az általános nézeteknek az ösz- szessége, amelyeket a hivő, vallásos emberek a természetről, a társadalomról és az emberi gondolkodásról alkotnak és magukénak vallanak.

Miért nem filozófia a vallás ?

Anitát hatatlan, hogy a val- T lás a maga módján bizonyos mértékig rendszeres világnézet. Rendszeres abban az értelemben, hogy meghatározott és rendkívül merev, megcsontosodott, dogmatikus világnézeti rendszert alkot, amelytől az adott vallás (például a római katolikus hit) szerint egy jottányit sem lehet és szabad eltérni. Tudjuk, hogy a teológiában a dogmatika mint alapvető diszciplína szerepel, amely rendszerezi a hit tantételeit és a vallási dogmákkal, szabályokkal foglalkozik. (1)

A vallás azonban rendszeressége ellenére sem filozófia. A rendszeresség ugyanis önmagában nem avatja az adott világnézetet filozófiává. Ahhoz, hogy meghatározott világnézeti rendszer filozófia legyen, a rendszerességnek párosulnia kell az igazságon és a logikán nyugvó tudományos jelleggel, vagy legalábbis a logika erejére támaszkodó tudományos igénnyel Az a világnézet. amely egyáltalán nem tudományos jellegű, de még igényt sem tart a tudományra, abban az értelemben, hogy teljesen nélkülözi a logikát, a tudományos látszat ellenére sem lehet filozófia. Ilyen világnézet a vallás.

Természetesen a vallás nem ismeri el i. agáról, hogy teljesen tudománytalan világnézet. Ez érthető is, mert hiszen ha elismerné, akkor lelepleződne az emberek előtt, és senk' sem engedné egy nyíltan tudományellenes világnézet által félrevezettetni magát. A vallás igyekszik tudományos látszatot kelteni, látszólag tudományos köntösben lép fel és nem tagadja meg nyíltan a tudományt. Sőt a modern fideiz- mus (2) — Lenin szavaival

szólva — egyáltalán nem veti el a tudományt, csak a tudomány „túlzott igényeit”, csak

objektív igazságra tartott yét utasítja vissza. Mint íik, a fideizmus éppen azt

.ogásolja és utasítja el, ami voltaképpen tudománnyá teszi a tudományt. Ebből látható, hogy a modern fideizmus, bár közvetlenül és látszólag nem, de közvetve és lényegében annál inkább elveti és megtagadja a tudományt. Valamely eszme vagy világnézet objektív igazságok nélkül minden más lehet, de tudomány nem A tudomány objektív igazságok nélkül nem tudomány többé. Ha nincsenek objektív igazságok, akkor nem létezik tudomány sem. Az objektív igazságok nem tagadhatok anélkül, hogy ne tagadnék a tudományt is. Ha viszont vannak objektív igazságok — ahogyan mi, marxisták állítjuk.és bizonyítjuk —, és ha csakis a tudományok képesek feltárni előttünk az objektív igazságokat, akkor ezzel feltétlenül elvetettünk mindennemű fideizmust és vallást. Az objektív igazságok erején nyugvó tudományok elismerése feljogosít bennünket a fideizmus tagadására és elutasítására.

A vallás tehát azért nem filozófia, mert abszolúte tudománytalan világnézet, és logikai értelemben nem is tart igényt a tudományosságra, vagyis teljesen nélkülözi az igazságot és a logikát. Jellemző példa erre a világ isteni

Ötödik rész.

teremtésére vonatkozó vallási dogma, amely egyáltalán nem igaz és logikailag sem indokolt. Ismeretes, hogy a katolikus vallás szerint az Isten hat nap alatt teremtette a világot, a hetedik napon pedig megszentelte és megünnepelte az alkotást. Az Isten állítólag a teremtés napjait a következőképpen osztotta fel: Az első napon az Eget és a Földet, a másodikon a világosságot, a harmadikon a Napot, a Holdat és a csillagokat, a negyediken a halakat és a madarakat, az ötödiken a csúszómászó állatokat, s végül a hatodikon az embert teremtette.

A vallásnak a világ isteni teremtésére vonatkozó dogmája önmagában is képtelenség. Csupán néhány kérdést kell feltennünk, s legott kitűnik az isteni világteremtés hamissága és logikátlansága. Hogyan teremthette Isten különböző napokon a világot, anélkül, hogy a „napokat” megalkotta volna? (Hogyha először a „napokat” alkotta meg, akkor már nem igaz, hogy az állítólagos világteremtés hat napig tartott, mert a „napok” megteremtése külön időszakra esik.) Az első kérdc talán némely olvasó számára szőrszálhasocatásnak tűnik, ezért egy pillanatra tételezzük fel, hogy az Isten tényleg hat nap alatt és a tárgyalt sorrendben teremtette a világot. Felmerülnek azonban a következő kérdések: Mielőtt megteremtette volna saját házát, az Eget, hol lakott az Isten? (A katolikus vallás tanítása szerint, mint ismeretes, az Isten örök hazája az Ég, /vagyis a mennyország.) A hazátlan Istennek, ha kezdetben anélkül is meglehetett, miért volt végül is szüksége külön hazára? A világmindenségben miért pont a Földet teremtette meg először? (A természettudomány réges-régen és teljesen meggyőzően bebizonyította; hogy a Nap sokkal „idősebb” a Földnél.) Hogyan lehet még csak feltételezni is olyat, hogy már a Nap állítólagos létrehozása előtt volt világosság a Földön Mi volt ennek az ún. világosságnak a fényforrása? (Tudjuk ugyanis, hogy meghatározott fényforrás nélkül teljesen ki van zárva a világosság.) Lehetne még szaporítani a kérdéseket, de felesleges. Folytassa gondolatban maga az olvasó, és próbáljon ésszerű választ adni ezekre a kérdésekre. Ha komolyan meggondoljuk és eltekintünk minden paposkodó misztifikációtól, ködösítéstől, akkor feltétlenül arra a következtetésre jutunk, hogy a világ isteni teremtésére vonatkozó vallási dogma egyáltalán nem igaz és logikailag sem okolható meg, éppen ezért tudománytalan világnézeti álláspontot fejez ki.

T ogíkailag a világ terem- téséhez hasonló, de talán még fantasztikusabb képtelenség a háromszemélvű egy- istenről szóló vallási dogma.

Ámde az egy Istenben három személy lakozik: Atya, Fiú és Szentlélek. Ember legyen a talpán, aki ebből valamit megért. Nagyon jól tudjuk, hogy az egy nem három, a három pedig nem egy. Az egy éppen úgy különbözik a háromtól, mint ahogyan a három különbözik az egytől. Úgy látszik azonban, hogy a vallás képviselőit ez a közismert és mindenki által ellenőrizhető tény egy cseppet sem zavarja A kérdés tehát a dialektikus gondolkodást feltételezve is, így áll: vagy egyszemélyű Isten és nem három, vagy háromsze- mélyű Isten és nem egy, vagy pedig egy Isten, de három személyben, ami olyan nyilvánvaló és megoldhatatlan logikai ellentmondás, amely önmagában kizárja az Isten létezését. Más lehetőség nincs. A logika kérlelhetetlen.

Nem csoda, hogy a vallás nem épít sem az igazságra, sem a logikára, mert hiszen mind az igazság, mind a logika ellentmond a vallásnak és kizárja azt. A vallás az igazság és a logika erejét a hittel, a vakbuzgósággal pótolja és helyettesíti. A vallás híveinek minden gondolkodás és fontolgatás nélkül el kell fogadni a vallási tantételeket, nem kell és nem is lehet törekedni a vallási dogmák megértésére, mert ezeket a „gyarló” és „korlátolt” emberi ész úgysem foghatja fel, úgysem értheti meg Az ember legfeljebb arra képes, hogy higgye az Istent.

A vallás alapja a hit, a hit pedig a félelmen nyugszik. — Aki nem hisz, az elkárhozik — ez a vallás alfája és ómegája, kezdete és vége. Csak az istenfélők nyerhetik el az örök boldogságot, mások viszont az örök kárhozatra vannak ítélve. A túlvilágon véget nem érő boldogság vár a hivő telkekre, de soha meg nem szűnő szenvedés és gyötrődés a hitetlenekre. A jámbor vallásos lelkek az isten országába, a mennyországba jutnak, mások pedig az ördögök birodalmába, a pokolba. Látható, hogy az egyházi ígéret mindig fenyegetéssel párodul. A mennyország mellett állandóan ott van a pokol, az isteni jutalmazás örökös büntetéssel jár együtt.

I la megfigyeljük azt az

ideológiai tatárjárást, amelyet jelenleg az egyház a Szent Antal-láncok és minden egyéb módszerek alkalmazásával folytat, akkor feltétlenül szemünkbe tűnik mindennemű akció közös vonásaként a megfélemlítés, a lelki terror.

JEGYZETEK:

t. A teológia a. m. a hit tudománya, valójában áltudomány, amely a vallás tantételelt tartalmazza. A dogmatika pedig, mint diszciplína, a teológia ágazati tudománya, azaz tudományos látszata.

2. A fideizmus a. m. „a hit filozófiája“, amely a tudásnál többre becsüli a hitet és a tudomány helyére a hitet, a vallást állítja.

(Folytatása következik)

Népele dalai és balladái címmel előadói est lesz Egerben

A Népek Barátsága Hónapia alkalmából az egri városi Nőtanács „Népek dalai és balladái” címmel a Gárdonyi Géza Színházban április 28-án este fél 8 órai kezdettel előadói estet rendez. A műsorban Jancsó Adrienne előadóművész, Bodor Blanka hangversenyénekes és Tarjáni Tóth Ida cimbalom- művész lépnek fel.

Verekedésből halál

Az elmúlt hét csütörtökén az apci szövetkezeti kiskocsmában összeszólalkozott Ja- cilla István mozigépész apci lakos, a község közismert, no- tórus kötekedője és Badics András a Betonútépítő Vállalat gépkocsivezetője. A vita során a 33 éves Jacilla bicskát rántott és agyonszúrta

Badics Andrást Badics még a helyszínen meghalt. Jacilla Istvánt a rendőrség őrizetbe vette. Az apciak körében rendkívül nagy a felháborodás és helyszíni tárgyalást szeretnének, mert a mozigépész már hosszú idő óta tartja rettegésben a község becsületes lakóit.

Tudósítás egy szőlőtermelő szakcsoport munkájáról

ABASÄR NÉGYEZER lakosú község, de nevét már csaknem mindenütt ismerik az országban, — ott terem a híres abasári rizling. Igaz, kitűnőek az abasári borok és ami a legfőbb, nincsen bennük noah. A község szőlőkultúrája borainak kiváló minősége megszerezte a község országos hírnevét. De amilyen híresek az abasári borok, legalább olyan becsük van az Abasár- ról származó szőlőoltványoknak is. — Abasár a szőlő hazája, — mondta a minap egy abasári ember. Azt mondta, hogy még a tokaji kocsmában is nagyob tisztességet adtak neki, mikor megtudták, hogy abasári. Igaz, hisz abasári ember az nem „akárhová” való.

Tavasszal, nyáron néptelen a falu. Többnyire csak gyerekeket, meg öregeket látni. A férfiak, nők közül sokan kint dolgoznak a szőlőkben. Nyitnak, metszenek, ültetnek, „iskoláznak”. Mikor milyen munka kerül sorra. Itt asszonyok kezében is látni metszőollót és némelyik egész mestere már a metszésnek. Más vidéken ez a férfiak dolga, de azok közül se érti mindegyik.

Most, hogy éppen a metszés ideje van, meg az oltványokkal bajoskodnak, megint csak kint a szőlőben „forgolódnak” az emberek. Ferencz Jánost, a szőlőtermelő szakcsoport ügy- ’’őjét is csak nagy üggyel- ja] tudtuk megtalálni.

MIVEL MOSTANÁBAN

nem beszélgetésre való az idő, így csak rövidre fogjuk a szót. Érdeklődünk, hogyan él, dolgozik, a szakcsoport, mik a terveik a jövőre nézve?

— Mint tudják — kezdi szavait F. János, — az abasári szakcsoport 1954 őszén alakult 28 taggal. Ma már 86-an vagyunk és úgy áll a dolog, hogy jelenleg is 15 új tag kéri felvételét. A következő közgyűlés dönt majd felvételükről. A mi szakcsoportunk célja, hogy egymást segítsük, támogassuk a termelésben. Közösen gondoskodjunk szőlőink megvédéséről, közösen, a szövetkezet segítségével szerezzük be azokat a fontos növényvédő szereket, melyekre minden szőlősgazdának feltétlen szüksége van. Célunk még. lehetőség szerint a munkák közös elvégzése és a megtermelt borok közös értékesítése is Szakcsoportunk területileg is szépen gyarapodott, hisz a szakcsoporthoz 137 hold szőlőterület tartozik.

— Milyen előny származik abból, hogy valaki tagja a szakcsoportnak, — tesszük fel a következő kérdést a csoport ügyintézőjének? Ferencz János máris kész a válasszal: — A mi szakcsoportunk közösen szerzi be például a rézgálicot is. Míg a szakcsoporton kívüli gazdák szemcsés- és por-gáli- cot kapnak vegyesen, addig a szakcsoport tagjai első osztáPanaszos levélCsaknem mindennap panaszos levelek, kérések, bejelentések tömkelegé keresi fel a Magyar Rádiót, a különböző lapszerkesztőségeket, a minisztériumi és egyéb hivatalos felsőbb szerveket. Ez magában véve nem is lenne hiba, hisz mindenkinek jogában áll jogos, avagy vélt igaza mellett kardoskodni, ezenkívül a bizalom és a segítségvárás is kifejezésre jut a levelek sorai között. Hiba azonban az, amikor többen mindenféle apróbb csip-csup ügyekkel,

helyben is megoldható kérdésekkel, álproblémákkal zaklatják a felsőbb szerveket, nem is beszélve arról, hogy szinte fenyegetőznek: majd a minisztérium, majd a Rádió, az majd elintézi.

Ilyen felesleges levelezge- tést és herce-hurcát csinált nemrégen Füzesabonyban egy Bagó Katalin nevezetű leány, aki valamilyen állásban, neki való könnyű munkára, akart elhelyezkedni. Bár munkalehetőség van a körpanaszosok hoz

nyéken és ha létszükségletből keresné az illető a munkát, minden további nélkül elhelyezkedhetne. Nem kapott hát kedvérevaló munkát, nosza, levelet szalasztott a Rádió szerkesztőségéhez. A Rádió természetesen visszaküldte a levelet kivizsgálás végett ide, ahol már a panaszos előzőleg felvilágosítást nyert elhelyezkedése ügyében. A munkaerőgazdálkodási osztály mit tehet mást, mint a Rádiónak válaszol és velük is közli, mi a tényleges helyzet. A Rádió azután visszaír a lánynak, megírja tehát ugyanazt, amit a munkaerőgazdálkodáson már jóideje közöltek vele.

Mirevaló hát ez a hosz- szas levelezgetés? Felesleges munkát okoz az illeté kés szerveknek és két hónap időtöltést, felesleges várakozást, miközben a pana - szos talán régen el is helyezkedhetett volna.

(—y)

lyú szemcsés-, kristályos-réz- gálicot kapnak. Közösen, idejében gondoskodni tudunk a szükséges karó mennyiségéről is. Ezeken kívül a már közös vagyont képező hordókat és borfejtő gépet is közösen használhatjuk. Mondani sem kell, hogy szakcsoporton kívül ilyen gépet egyénileg dolgozó gazda nem vásárol.

Komoly előnye származik még a szakcsoport tagjainak a bor közös értékesítéséből. A mi szakcsoportunknak Budapesten két helyen van italmérése, ahol az elmúlt esztendőben is 600 hektoliter bort adtunk el, illetve mértünk ki. Míg az egyéni gazda a borát a Borforgalmi Vállalaton keresztül 94.5 fillérért értékesíti, addig a szakcsoporttag egyfo- rint és húsz fillért kap érte. Ez csak 12 fokon felüli borokra vonatkozik.

Ha a csemegeszőlő értékesítést nézzük, akkor is szembetűnő a különbség. Itt a közös értékesítés miatt a szakcsoport 5 százalékos felárat kap. — Ezek a tények valóban azt igazolják, hogy a szakcsoport tagság a több más igen fontos cél mellett, több jövedelmet is biztosít.

A következőkben Ferencz János ügyintéző a közös vagyonról, a közös tervekről beszél. — Ezideig 33 ezer forintot ruházott be a szakcsoport. Vásároltak egy borfejtőgépet, két pultot a budapesti borkimérésbe és 21 hektoliter hordót.

Az idei nyárra tervezik egy közös bortároló építését, mely lehetővé teszi majd a borok közös tárolását és így azt is, hogy egyfajta bort kapjon a csoport. Távolabbi terv egy palackozó építése, illetve létesítése, ahol közvetlenül palackozni tudnák az abasári szőlőtermelő szakcsoport borait.

Mindezeken túlmenően, ez- idén is megrendezték a bor- kiállítást, a termelők ngpi kis örömére. Évente kb. 2000 forintot fordítanak kiajturális célokra Ezideig 700 forint értékben vásároltak szakkönyveket. A közös könyvtárállományt tovább is bővíteni sze- retnék

VÉGÉRE ÉRTÜNK a beszélgetésnek. Mint mondani szokták, „dolog az idő” és így elbúcsúztunk Ferencz János ügyintézőtől. Szavaiból megértettük, hogy a közös munka, az összefogás, a szövetkezés közös és egyben egyéni érdeke a szőlősgazdáknak is. Ezt mutatja az abasári szőlőtermelő szakcsoport példáia.

SZALAY ISTVÁN

Hírek a földekről

Teljes lendülettel folyhat a munka

Ha igaz, most aztán végre itt a tavasz. Legalábbis így mutatta az idő az utóbi két napon. Pénteken, szombaton megyeszerte olyan volt a határ, mint egy megbolygatott méhkas. Gépek, fogatok, gyalogosok jöttek, mentek, dolgoztak: mondhatni hajnaltól késő estig. — Nem hiszünk az időnek, mert már sokat becsapott bennünket — vélekedett egy atkári ember. — Sietni, igyekezni kell a munkával, utói kell érni magunkat. — Most már aztán lehet dolgozni. Tegnap helyenként 18—20 fokig emelkedett a hőmérséklet. A csányi kertekben az egyik gazda az ingét is levetve ültette a krumplit.

A megye községeit járva, szinte kivétel nélkül azt tapasztaltuk, hogy most már végre teljes lendülettel folyhat a munka. A gépállomások üresek, a gépek kint pöfögnek a földeken. A termelőszövetkezet irodáiban csak a könyvelőt találni, a többiek a határban vannak. így van ez jól, hisz a mi népünk ha aztán istenigazában nekifoghat, meg tudja mutatni, mit akar, mire képes. Versenyezni tud még az időjárással is.

A tavaszbúza vetését mindenütt bevégezték

sőt 95 százalékban az árpa vetését is. Az őszi vetések már szépen zöldülnek, s mint mondani szokták — már el tud benne bújni a nyúl A tavasziak is sorolnak, az árpa, a borsó, a cukorrépa is sok helyen.

Az atkári Petőfi Termelő- szövetkezetben tegnap sara- bolták a borsót. Ott pöfögött a földeken a kis kerti traktor is. A hatvani járásban sok helyen már befejezik a krumpli ültetését és megkezdték a kukorica vetését. A horti Petőfi Termelőszövetkeztben holnap megkezdik a paradicsompalánták kiültetését. A palánták általában szépek és csak a fagyveszély megszűnését és a kiültetést várják. Csány községben az a szokás, hogy április utolsó hetében ültetik ki zömével a palántákat. Nem tudni még, hogy mi lesz ez- idén belőle, de annyi már biztos, hogy megkezdték tegnap a tök kipalántálását.

A csányi állami gazdaságban

szépen haladnak a munkák. Már kikeltek az árpa, zab, borsó vetések. Elvetették a 80 hóid cukorrépát, sőt befejezték a here, lucerna felülveté- sét is. Jövő héten megindul a kukorica, burgonya vetése. A gazdaságban emellett folyik 97 holdnyi új szőlő telepítése. Befejezték a gyümölcsfák rügyfakadás előtti permetezését és általában a szükséges faápolási munkálatokat. Csány községben az egyénileg dolgozó parasztok egy-két nap múlva kész vannak a tavasz- árpa vetésével. Hétfőn megindul a kukorica vetése is

Kálban és a Tarna-menti részeken befejeződött a kalászosok vetése és folyik a krumpli ültetés. A jövő héten a tervek szerint vetik a kukoricát.

Általában megállapítható, hogy az elmúlt két napon nagyon szépen haladtak a mező- gazdasági munkákkal • és reméljük — ha az időjárás továbbra is megembereli magátj a jövő héten újabb eredményekről számolhatunk be.

Békét, szabadságot az elnyomott gyarmati népeknek!

3'iÓiSi

a. c