Népújság, 1958. április (13. évfolyam, 59-83. szám)

1958-04-27 / 81. szám

1958. április 27. vasárnap NÉPÚJSÁG 5 FÖLDI PÁL: Beszéljünk a filozófiáról Filozófia és vallás. Beszéltünk mér arról, hogy minden filozófia világnézet, de nem minden világnézet fi­lozófia. Példa erre a vallás, amely kétségtelenül világné­zet, de nem filozófia. A vallás világnézet, mert azoknak az általános nézeteknek az ösz- szessége, amelyeket a hivő, vallásos emberek a természet­ről, a társadalomról és az em­beri gondolkodásról alkotnak és magukénak vallanak. Miért nem filozófia a vallás ? Anitát hatatlan, hogy a val- T lás a maga módján bi­zonyos mértékig rendszeres vi­lágnézet. Rendszeres abban az értelemben, hogy meghatáro­zott és rendkívül merev, meg­csontosodott, dogmatikus világ­nézeti rendszert alkot, amely­től az adott vallás (például a római katolikus hit) szerint egy jottányit sem lehet és sza­bad eltérni. Tudjuk, hogy a teológiában a dogmatika mint alapvető diszciplína szerepel, amely rendszerezi a hit tanté­teleit és a vallási dogmákkal, szabályokkal foglalkozik. (1) A vallás azonban rendsze­ressége ellenére sem filozófia. A rendszeresség ugyanis ön­magában nem avatja az adott világnézetet filozófiává. Ah­hoz, hogy meghatározott világ­nézeti rendszer filozófia le­gyen, a rendszerességnek pá­rosulnia kell az igazságon és a logikán nyugvó tudományos jelleggel, vagy legalábbis a lo­gika erejére támaszkodó tudo­mányos igénnyel Az a világ­nézet. amely egyáltalán nem tudományos jellegű, de még igényt sem tart a tudományra, abban az értelemben, hogy tel­jesen nélkülözi a logikát, a tu­dományos látszat ellenére sem lehet filozófia. Ilyen világné­zet a vallás. Természetesen a vallás nem ismeri el i. agáról, hogy telje­sen tudománytalan világnézet. Ez érthető is, mert hiszen ha elismerné, akkor lelepleződne az emberek előtt, és senk' sem engedné egy nyíltan tudo­mányellenes világnézet által félrevezettetni magát. A val­lás igyekszik tudományos lát­szatot kelteni, látszólag tudo­mányos köntösben lép fel és nem tagadja meg nyíltan a tu­dományt. Sőt a modern fideiz- mus (2) — Lenin szavaival szólva — egyáltalán nem veti el a tudományt, csak a tudo­mány „túlzott igényeit”, csak objektív igazságra tartott yét utasítja vissza. Mint íik, a fideizmus éppen azt .ogásolja és utasítja el, ami voltaképpen tudománnyá teszi a tudományt. Ebből látható, hogy a modern fideizmus, bár közvetlenül és látszólag nem, de közvetve és lényegében an­nál inkább elveti és megtagad­ja a tudományt. Valamely esz­me vagy világnézet objektív igazságok nélkül minden más lehet, de tudomány nem A tu­domány objektív igazságok nélkül nem tudomány többé. Ha nincsenek objektív igazsá­gok, akkor nem létezik tudo­mány sem. Az objektív igazsá­gok nem tagadhatok anélkül, hogy ne tagadnék a tudo­mányt is. Ha viszont vannak objektív igazságok — ahogyan mi, marxisták állítjuk.és bizo­nyítjuk —, és ha csakis a tudo­mányok képesek feltárni előt­tünk az objektív igazságokat, akkor ezzel feltétlenül elvetet­tünk mindennemű fideizmust és vallást. Az objektív igazsá­gok erején nyugvó tudomá­nyok elismerése feljogosít ben­nünket a fideizmus tagadásá­ra és elutasítására. A vallás tehát azért nem fi­lozófia, mert abszolúte tudo­mánytalan világnézet, és logi­kai értelemben nem is tart igényt a tudományosságra, vagyis teljesen nélkülözi az igazságot és a logikát. Jel­lemző példa erre a világ isteni Ötödik rész. teremtésére vonatkozó vallási dogma, amely egyáltalán nem igaz és logikailag sem indo­kolt. Ismeretes, hogy a katoli­kus vallás szerint az Isten hat nap alatt teremtette a világot, a hetedik napon pedig meg­szentelte és megünnepelte az alkotást. Az Isten állítólag a teremtés napjait a következő­képpen osztotta fel: Az első napon az Eget és a Földet, a másodikon a világosságot, a harmadikon a Napot, a Holdat és a csillagokat, a negyediken a halakat és a madarakat, az ötödiken a csúszómászó állato­kat, s végül a hatodikon az embert teremtette. A vallásnak a világ isteni teremtésére vonatkozó dogmája önmagában is képte­lenség. Csupán néhány kér­dést kell feltennünk, s legott kitűnik az isteni világteremtés hamissága és logikátlansága. Hogyan teremthette Isten kü­lönböző napokon a világot, anélkül, hogy a „napokat” megalkotta volna? (Hogyha először a „napokat” alkotta meg, akkor már nem igaz, hogy az állítólagos világterem­tés hat napig tartott, mert a „napok” megteremtése külön időszakra esik.) Az első kérdc talán némely olvasó számára szőrszálhasocatásnak tűnik, ezért egy pillanatra tételezzük fel, hogy az Isten tényleg hat nap alatt és a tárgyalt sor­rendben teremtette a világot. Felmerülnek azonban a követ­kező kérdések: Mielőtt megte­remtette volna saját házát, az Eget, hol lakott az Isten? (A katolikus vallás tanítása sze­rint, mint ismeretes, az Isten örök hazája az Ég, /vagyis a mennyország.) A hazátlan Is­tennek, ha kezdetben anélkül is meglehetett, miért volt vé­gül is szüksége külön hazára? A világmindenségben miért pont a Földet teremtette meg először? (A természettudo­mány réges-régen és teljesen meggyőzően bebizonyította; hogy a Nap sokkal „idősebb” a Földnél.) Hogyan lehet még csak feltételezni is olyat, hogy már a Nap állítólagos létreho­zása előtt volt világosság a Földön Mi volt ennek az ún. világosságnak a fényforrása? (Tudjuk ugyanis, hogy meg­határozott fényforrás nélkül teljesen ki van zárva a vilá­gosság.) Lehetne még szaporí­tani a kérdéseket, de felesle­ges. Folytassa gondolatban maga az olvasó, és próbáljon ésszerű választ adni ezekre a kérdésekre. Ha komolyan meggondoljuk és eltekintünk minden paposkodó misztifiká­ciótól, ködösítéstől, akkor fel­tétlenül arra a következtetés­re jutunk, hogy a világ isteni teremtésére vonatkozó vallási dogma egyáltalán nem igaz és logikailag sem okolható meg, éppen ezért tudománytalan vi­lágnézeti álláspontot fejez ki. T ogíkailag a világ terem- téséhez hasonló, de ta­lán még fantasztikusabb kép­telenség a háromszemélvű egy- istenről szóló vallási dogma. Ámde az egy Istenben három személy lakozik: Atya, Fiú és Szentlélek. Ember legyen a talpán, aki ebből valamit meg­ért. Nagyon jól tudjuk, hogy az egy nem három, a három pedig nem egy. Az egy éppen úgy különbözik a háromtól, mint ahogyan a három külön­bözik az egytől. Úgy látszik azonban, hogy a vallás képvi­selőit ez a közismert és min­denki által ellenőrizhető tény egy cseppet sem zavarja A kérdés tehát a dialektikus gon­dolkodást feltételezve is, így áll: vagy egyszemélyű Isten és nem három, vagy háromsze- mélyű Isten és nem egy, vagy pedig egy Isten, de három sze­mélyben, ami olyan nyilván­való és megoldhatatlan logikai ellentmondás, amely önmagá­ban kizárja az Isten létezését. Más lehetőség nincs. A logika kérlelhetetlen. Nem csoda, hogy a vallás nem épít sem az igazságra, sem a logikára, mert hiszen mind az igazság, mind a logi­ka ellentmond a vallásnak és kizárja azt. A vallás az igaz­ság és a logika erejét a hittel, a vakbuzgósággal pótolja és helyettesíti. A vallás híveinek minden gondolkodás és fontol­gatás nélkül el kell fogadni a vallási tantételeket, nem kell és nem is lehet törekedni a vallási dogmák megértésére, mert ezeket a „gyarló” és „korlátolt” emberi ész úgysem foghatja fel, úgysem értheti meg Az ember legfeljebb ar­ra képes, hogy higgye az Istent. A vallás alapja a hit, a hit pedig a félelmen nyugszik. — Aki nem hisz, az elkárhozik — ez a vallás alfája és óme­gája, kezdete és vége. Csak az istenfélők nyerhetik el az örök boldogságot, mások viszont az örök kárhozatra vannak ítélve. A túlvilágon véget nem érő boldogság vár a hivő telkekre, de soha meg nem szűnő szen­vedés és gyötrődés a hitetle­nekre. A jámbor vallásos lel­kek az isten országába, a mennyországba jutnak, mások pedig az ördögök birodalmá­ba, a pokolba. Látható, hogy az egyházi ígéret mindig fe­nyegetéssel párodul. A menny­ország mellett állandóan ott van a pokol, az isteni jutalma­zás örökös büntetéssel jár együtt. I la megfigyeljük azt az ideológiai tatárjárást, amelyet jelenleg az egyház a Szent Antal-láncok és minden egyéb módszerek alkalmazásá­val folytat, akkor feltétlenül szemünkbe tűnik mindennemű akció közös vonásaként a meg­félemlítés, a lelki terror. JEGYZETEK: t. A teológia a. m. a hit tudo­mánya, valójában áltudomány, amely a vallás tantételelt tar­talmazza. A dogmatika pedig, mint diszciplína, a teológia ágazati tudománya, azaz tudományos lát­szata. 2. A fideizmus a. m. „a hit fi­lozófiája“, amely a tudásnál többre becsüli a hitet és a tudo­mány helyére a hitet, a vallást állítja. (Folytatása következik) Népele dalai és balladái címmel előadói est lesz Egerben A Népek Barátsága Hónapia alkalmából az egri városi Nő­tanács „Népek dalai és balla­dái” címmel a Gárdonyi Géza Színházban április 28-án este fél 8 órai kezdettel előadói es­tet rendez. A műsorban Jancsó Adrienne előadóművész, Bodor Blanka hangversenyénekes és Tarjáni Tóth Ida cimbalom- művész lépnek fel. Verekedésből halál Az elmúlt hét csütörtökén az apci szövetkezeti kiskocs­mában összeszólalkozott Ja- cilla István mozigépész apci lakos, a község közismert, no- tórus kötekedője és Badics András a Betonútépítő Válla­lat gépkocsivezetője. A vita során a 33 éves Jacilla bics­kát rántott és agyonszúrta Badics Andrást Badics még a helyszínen meghalt. Jacilla Istvánt a rendőrség őrizetbe vette. Az apciak körében rendkívül nagy a felháboro­dás és helyszíni tárgyalást szeretnének, mert a mozigé­pész már hosszú idő óta tart­ja rettegésben a község becsü­letes lakóit. Tudósítás egy szőlőtermelő szakcsoport munkájáról ABASÄR NÉGYEZER lako­sú község, de nevét már csak­nem mindenütt ismerik az országban, — ott terem a hí­res abasári rizling. Igaz, kitű­nőek az abasári borok és ami a legfőbb, nincsen bennük noah. A község szőlőkultúrája borainak kiváló minősége megszerezte a község országos hírnevét. De amilyen híresek az abasári borok, legalább olyan becsük van az Abasár- ról származó szőlőoltványok­nak is. — Abasár a szőlő hazá­ja, — mondta a minap egy abasári ember. Azt mondta, hogy még a tokaji kocsmában is nagyob tisztességet adtak neki, mikor megtudták, hogy abasári. Igaz, hisz abasári em­ber az nem „akárhová” való. Tavasszal, nyáron néptelen a falu. Többnyire csak gyere­keket, meg öregeket látni. A férfiak, nők közül sokan kint dolgoznak a szőlőkben. Nyit­nak, metszenek, ültetnek, „is­koláznak”. Mikor milyen munka kerül sorra. Itt asszo­nyok kezében is látni metsző­ollót és némelyik egész meste­re már a metszésnek. Más vi­déken ez a férfiak dolga, de azok közül se érti mindegyik. Most, hogy éppen a metszés ideje van, meg az oltványok­kal bajoskodnak, megint csak kint a szőlőben „forgolódnak” az emberek. Ferencz Jánost, a szőlőtermelő szakcsoport ügy- ’’őjét is csak nagy üggyel- ja] tudtuk megtalálni. MIVEL MOSTANÁBAN nem beszélgetésre való az idő, így csak rövidre fogjuk a szót. Érdeklődünk, hogyan él, dol­gozik, a szakcsoport, mik a terveik a jövőre nézve? — Mint tudják — kezdi sza­vait F. János, — az abasári szakcsoport 1954 őszén alakult 28 taggal. Ma már 86-an va­gyunk és úgy áll a dolog, hogy jelenleg is 15 új tag kéri fel­vételét. A következő közgyű­lés dönt majd felvételükről. A mi szakcsoportunk célja, hogy egymást segítsük, támogassuk a termelésben. Közösen gon­doskodjunk szőlőink megvédé­séről, közösen, a szövetkezet segítségével szerezzük be azo­kat a fontos növényvédő sze­reket, melyekre minden szőlős­gazdának feltétlen szüksége van. Célunk még. lehetőség szerint a munkák közös elvég­zése és a megtermelt borok közös értékesítése is Szakcso­portunk területileg is szépen gyarapodott, hisz a szakcso­porthoz 137 hold szőlőterület tartozik. — Milyen előny származik abból, hogy valaki tagja a szakcsoportnak, — tesszük fel a következő kérdést a csoport ügyintézőjének? Ferencz János máris kész a válasszal: — A mi szakcsoportunk közösen szerzi be például a rézgálicot is. Míg a szakcsoporton kívüli gazdák szemcsés- és por-gáli- cot kapnak vegyesen, addig a szakcsoport tagjai első osztá­Panaszos levél­Csaknem mindennap pa­naszos levelek, kérések, be­jelentések tömkelegé keresi fel a Magyar Rádiót, a kü­lönböző lapszerkesztőségeket, a minisztériumi és egyéb hivatalos felsőbb szerveket. Ez magában véve nem is lenne hiba, hisz mindenki­nek jogában áll jogos, avagy vélt igaza mellett kardos­kodni, ezenkívül a bizalom és a segítségvárás is kifeje­zésre jut a levelek sorai kö­zött. Hiba azonban az, ami­kor többen mindenféle ap­róbb csip-csup ügyekkel, helyben is megoldható kér­désekkel, álproblémákkal zaklatják a felsőbb szerve­ket, nem is beszélve arról, hogy szinte fenyegetőznek: majd a minisztérium, majd a Rádió, az majd elintézi. Ilyen felesleges levelezge- tést és herce-hurcát csinált nemrégen Füzesabonyban egy Bagó Katalin nevezetű leány, aki valamilyen állásban, neki való könnyű munkára, akart elhelyezkedni. Bár munkalehetőség van a kör­panaszosok hoz nyéken és ha létszükséglet­ből keresné az illető a mun­kát, minden további nélkül elhelyezkedhetne. Nem ka­pott hát kedvérevaló mun­kát, nosza, levelet szalasz­tott a Rádió szerkesztőségé­hez. A Rádió természetesen visszaküldte a levelet ki­vizsgálás végett ide, ahol már a panaszos előzőleg fel­világosítást nyert elhelyez­kedése ügyében. A munka­erőgazdálkodási osztály mit tehet mást, mint a Rádió­nak válaszol és velük is közli, mi a tényleges hely­zet. A Rádió azután vissza­ír a lánynak, megírja tehát ugyanazt, amit a munkaerő­gazdálkodáson már jóideje közöltek vele. Mirevaló hát ez a hosz- szas levelezgetés? Felesle­ges munkát okoz az illeté kés szerveknek és két hónap időtöltést, felesleges vára­kozást, miközben a pana - szos talán régen el is he­lyezkedhetett volna. (—y) lyú szemcsés-, kristályos-réz- gálicot kapnak. Közösen, ide­jében gondoskodni tudunk a szükséges karó mennyiségéről is. Ezeken kívül a már közös vagyont képező hordókat és borfejtő gépet is közösen hasz­nálhatjuk. Mondani sem kell, hogy szakcsoporton kívül ilyen gépet egyénileg dolgozó gazda nem vásárol. Komoly előnye származik még a szakcsoport tagjainak a bor közös értékesítéséből. A mi szakcsoportunknak Buda­pesten két helyen van italmé­rése, ahol az elmúlt esztendő­ben is 600 hektoliter bort ad­tunk el, illetve mértünk ki. Míg az egyéni gazda a borát a Borforgalmi Vállalaton ke­resztül 94.5 fillérért értékesíti, addig a szakcsoporttag egyfo- rint és húsz fillért kap érte. Ez csak 12 fokon felüli bo­rokra vonatkozik. Ha a csemegeszőlő értékesí­tést nézzük, akkor is szembe­tűnő a különbség. Itt a közös értékesítés miatt a szakcsoport 5 százalékos felárat kap. — Ezek a tények valóban azt igazolják, hogy a szakcsoport tagság a több más igen fontos cél mellett, több jövedelmet is biztosít. A következőkben Ferencz Já­nos ügyintéző a közös vagyon­ról, a közös tervekről beszél. — Ezideig 33 ezer forintot ru­házott be a szakcsoport. Vá­sároltak egy borfejtőgépet, két pultot a budapesti borkimé­résbe és 21 hektoliter hordót. Az idei nyárra tervezik egy közös bortároló építését, mely lehetővé teszi majd a borok közös tárolását és így azt is, hogy egyfajta bort kap­jon a csoport. Távolabbi terv egy palackozó építése, illetve létesítése, ahol közvetlenül pa­lackozni tudnák az abasári szőlőtermelő szakcsoport bo­rait. Mindezeken túlmenően, ez- idén is megrendezték a bor- kiállítást, a termelők ngpi kis örömére. Évente kb. 2000 fo­rintot fordítanak kiajturális célokra Ezideig 700 forint ér­tékben vásároltak szakköny­veket. A közös könyvtárállo­mányt tovább is bővíteni sze- retnék VÉGÉRE ÉRTÜNK a be­szélgetésnek. Mint mondani szokták, „dolog az idő” és így elbúcsúztunk Ferencz János ügyintézőtől. Szavaiból meg­értettük, hogy a közös munka, az összefogás, a szövetkezés közös és egyben egyéni érdeke a szőlősgazdáknak is. Ezt mu­tatja az abasári szőlőtermelő szakcsoport példáia. SZALAY ISTVÁN Hírek a földekről Teljes lendülettel folyhat a munka Ha igaz, most aztán végre itt a tavasz. Legalábbis így mutatta az idő az utóbi két napon. Pénteken, szombaton megyeszerte olyan volt a ha­tár, mint egy megbolygatott méhkas. Gépek, fogatok, gya­logosok jöttek, mentek, dol­goztak: mondhatni hajnaltól késő estig. — Nem hiszünk az időnek, mert már sokat becsa­pott bennünket — vélekedett egy atkári ember. — Sietni, igyekezni kell a munkával, utói kell érni magunkat. — Most már aztán lehet dolgoz­ni. Tegnap helyenként 18—20 fokig emelkedett a hőmérsék­let. A csányi kertekben az egyik gazda az ingét is levet­ve ültette a krumplit. A megye községeit járva, szinte kivétel nélkül azt ta­pasztaltuk, hogy most már végre teljes lendülettel folyhat a munka. A gépállomások üre­sek, a gépek kint pöfögnek a földeken. A termelőszövetke­zet irodáiban csak a könyvelőt találni, a többiek a határban vannak. így van ez jól, hisz a mi népünk ha aztán isten­igazában nekifoghat, meg tud­ja mutatni, mit akar, mire ké­pes. Versenyezni tud még az időjárással is. A tavaszbúza vetését mindenütt bevégezték sőt 95 százalékban az árpa ve­tését is. Az őszi vetések már szépen zöldülnek, s mint mon­dani szokták — már el tud benne bújni a nyúl A tava­sziak is sorolnak, az árpa, a borsó, a cukorrépa is sok he­lyen. Az atkári Petőfi Termelő- szövetkezetben tegnap sara- bolták a borsót. Ott pöfögött a földeken a kis kerti traktor is. A hatvani járásban sok he­lyen már befejezik a krumpli ültetését és megkezdték a ku­korica vetését. A horti Petőfi Termelőszövetkeztben holnap megkezdik a paradicsompa­lánták kiültetését. A palánták általában szépek és csak a fagyveszély megszűnését és a kiültetést várják. Csány köz­ségben az a szokás, hogy áp­rilis utolsó hetében ültetik ki zömével a palántákat. Nem tudni még, hogy mi lesz ez- idén belőle, de annyi már biz­tos, hogy megkezdték tegnap a tök kipalántálását. A csányi állami gazdaságban szépen haladnak a munkák. Már kikeltek az árpa, zab, borsó vetések. Elvetették a 80 hóid cukorrépát, sőt befejez­ték a here, lucerna felülveté- sét is. Jövő héten megindul a kukorica, burgonya vetése. A gazdaságban emellett folyik 97 holdnyi új szőlő telepítése. Befejezték a gyümölcsfák rügyfakadás előtti permetezé­sét és általában a szükséges faápolási munkálatokat. Csány községben az egyénileg dol­gozó parasztok egy-két nap múlva kész vannak a tavasz- árpa vetésével. Hétfőn meg­indul a kukorica vetése is Kálban és a Tarna-menti részeken befejeződött a kalá­szosok vetése és folyik a krumpli ültetés. A jövő héten a tervek szerint vetik a kuko­ricát. Általában megállapítható, hogy az elmúlt két napon na­gyon szépen haladtak a mező- gazdasági munkákkal • és re­méljük — ha az időjárás to­vábbra is megembereli magátj a jövő héten újabb eredmé­nyekről számolhatunk be. Békét, szabadságot az elnyomott gyarmati népeknek! 3'iÓiSi a. c

Next

/
Thumbnails
Contents