Népújság, 1958. április (13. évfolyam, 59-83. szám)

1958-04-27 / 81. szám

4 NfiPÚJSAG 1958. április 27. vasárnap OSVÁTH GÁBOR drj Betegellátásunk néhány időszerű kérdése A rendelőintézet épülete, »lint ismeretes, az egyre foko­zódó megterhelés miatt meg- irősítésre szorul. Ezt a muri­sát is hátráltatta és befejezé­sét megnyújtotta az ellenfor­radalom Azonban a rendelőin­tézetet illetően nem az az alapvető és lényeges kérdés, hogy mikor lesz kész. hanem az. hogy ha kész lesz, az egész épületet használhatjuk-e ren­delőintézetként, tehát bővül-e a rendelőintézet, vagy sem. — Ismeretes, hogy a rendelőinté­zet épületének, II. emeletét és a földszint egy részét az SZTK hivatali helyiségei foglalták el. Ahhoz, hogy a rendelőintézeti zsúfoltságot megszüntethessük, a járóbetegrendelést mind a betegek, mind a korszerű szo­cialista orvostudomány igé­nyei és követelményei szerint elláthassuk, az egész épületre szükségünk van. Mi a felújí­tás terveit ennek megfelelően készítettük el, tehát az egykori hivatali helyiségeket is orvosi rendelőknek alakítják át. Azonban az illetékes szervek nem találnak megfelelő helyi­séget az SZTK hivatala szá­mára, így fennáll annak a ve­szélye, hogy visszaköltözik a rendelőintézet helyiségébe. — Akkor aztán a felújításra for­dított 1 millió forint ablakon kidobott pénz lesz, mert sem a zsúfoltságot nem fogjuk megszüntetni, sem pedig a mo­dern járóbetegellátás elveit nem tudjuk majd érvényre juttatni. Egy sor szakrendelés más épületben lesz, a szüksé­ges minőségi és mennyiségi fejlesztésre nem lesz lehető­ség. Bízzunk abban, hogy a párt- és tanácsi szervek át­érzik a kérdés döntő fontossá­gát és megoldást találnak. A körzeti orvosi hálózat bővítését illetően is léptünk előre. A megyében részben az orvoshiány, részben lakás hiány miatt hét körzeti orvosi állás van üresen. Nyilvánvaló, hogy csak azokat tudjuk be­tölteni, illetve csak ott tudunk új körzeti orvosi rendelőket nyitni, ahol a helyi tanácsok az orvos részére lakást bizto­sítanak. Ilyen vonatkozásban nagy nehézségeink vannak, s a tanácsok nagyobb megérté­sére és segítségére volna szük­ségünk. Orvos-etikai vétségek íelszámolása. Az ellenforradalmat követő morális fellazulás, az egész­ségügyi ellátás hiányosságai, nehézségei, ellentmondásai, a betegek, s az orvosok egy ré­szének gondolkodásában levő kapitalista maradványok kö vetkezményeképpen orvos és beteg, orvos és orvos, társada­lom és az orvos közt számos olyan kérdés merül fel, ame­lyeket rendezni kell és idősze­rű is rendezni. A megyei kórház orvosai márciusban tartott értekezle­tükön állást foglaltak a hiva- táserkölcsi szabályokat meg­sértő munkatársaik ügyében és kijelentették: elítélik őket nem azonosítják velük magu­kat. helyeslik az orvosetika 111. rész. szabályai ellen vétőkkel szem­ben a szigorú felelősségre- vonást. Egyúttal megállapították: helytelen általánosítás volna, ha az egri orvosok egészére vonatkoztatnánk ezen vétsé­geket. Az orvosok óriási több­sége nehéz körülmények kö­zött, hatalmas szellemi és fizi­kai erőfeszítés mellett, hivatá­sa tudatában végzi munkáját, nagy feladatát. Az egri orvo­sok etikai bizottságot válasz­tottak magukból, hogy az dol­gozza ki és foglalja össze azo­kat az irányelveket, melyek az orvosi hivatás gyakorlásá­ban útmutatóul szolgálhatnak. Az Etikai Bizottság kidolgozott irányelveiben megállapítja, hogy az orvosi hivatás nem pénzszerzésre és vagyongyűj­tésre való. Az igazi orvosi tu­dást nem lehet pénzben kife­jezni, s az orvosi hivatás gya­korlását nem lehet üzleti el­veknek alárendelni. Tilos és elítélendő olyan betegektől ho­noráriumot kérni, akinek gyó­gyítása az orvosoknak állami alkalmazásából eredő köteles­sége. Hivatáserkölcsi vétség­nek tekintik, ha a magánbe­tegtől honorárium fejében olyan összeget kérnek, mely nincs arányban a társadalom, illetve a beteg anyagi teher­bíróképességével. Súlyos sza­bálytalanságnak értékelik azt a magatartást, amely a beteg­ben azt a látszatot kelti, mint­ha nem betegsége természete, hanem anyagi ellenszolgálta­tása határozza meg, hogy mi­kor, ki által, hol és milyen gyógykezelésben részesül, s ezzel a beteget pénzbeli vagy egyéb juttatásra késztetik, vagy anyagi haszon reményé­ben beteg és beteg közt meg­különböztetést tesznek. Etikai vétségnek minősítik, ha a be­teg vagy hozzátartozóját be­tegsége, vagy az alkalmazott gyógymódot illetően, anyagi, vagy erkölcsi haszon reményé­ben félrevezetik, vagy műkö­désük, beavatkozásuk értékét eltúlozzák. Kimondta az Eti­kai Bizottság, hogy humánus, emberi hangon, odaadás és gyöngéd bánásmód illeti meg minden beteget, a rideg maga­tartás akadályozza a betegnek az orvos iránti szükséges bi­zalmának kialakulását. Sürgős szükség esetétől, vagy gyógy­szertár hiányától eltekintve, az orvos csak recepten, gyógy­szertár írtján adhat betegének gyógyszert, a közvetlenül tör­ténő gyógyszerjuttatás vissza­élésre ad alkalmat. Lényegében ezekben foglal­ta össze a Megyei Kórház Eti­kai Bizottsága az orvosi hiva­tás gyakorlásának irányelveit, melyeknek érvényesítésével gondoljuk megőrizni, illetve helyreállítani az orvosi kar jó hírnevét, megbecsülését, az or­vosi hivatás méltóságát és magasztosságát. Ehhez azonban szükséges az is, hogy a betegellátásunkban levő objektív nehézségeket és hiányosságokat illetően a la­kosság türelmet és megértést tanúsítson, az orvosok nehéz, fáradságos és felelősségteljes munkáját bizalommal és meg­becsüléssel honorálják. Higy- gyék el, a becsületes orvosok nagy többsége ezt várja, nem pedig az anyagi juttatást! MUNKÁSOTTHON MOZI, EGER Április 27-én, vasárnap: AU BABA Színes francia filmvígjáték. Főszereplő: Fcrnandel, Április 28-án, hétfőn: mágnás miska Magyar zenés filmvlgjáték. Főszereplők: Mészáros Ági, Sárdi János, Latabár Kálmán. Április 27-én, vasárnap 11 órakor 2 Ft-os helyárakkal: Matiné: KISDOBOS Magyarul beszélő szovjet film. Egri Vörös Csillag: Április 27—28: Patkányíogőj Egri Brődy: Nincs előadás. Egri Béke: Április 27—28: Ok voltak az elsők. Egri Szabadság: Április 27: Vágyakozás; Április 28: Nincs előadás; Gyöngyösi Puskin: Április 27—28: Haj száj Gyöngyösi Szabadság: Április 27—28: Kicsik és nagyok. Hatvani Vörös Csillag: Április 27—28: Az éjszaka szépei. Füzesabony: Április 27—28: Ganga, Pétervására: Április 27: Elbeszélés az első szerelemről. 28: Nincs előadás. Heves: Április 27—28: Makrancos feleség. műsora: Egerben délután fél 4 és este fél 8 órakor: Ida regénye. Hétfőn: Nincs előadás. Erdőtelken, este fél 8 órakor: Mágnás Miska. Helyesbítés Lapunk április 23-1 számában „A Gyöngyösi Tözépnél végétért az üzérkedés paradicsoma“ című cikkünkben tévesen Kertai Pált írtunk. Helyesen Kertai Zoltán értendő. — A GYÖNGYÖSI Szer­szám- és Készülékgyár szak- szervezeti bizottsága a nyere­ségrészesedés visszatartott ré­széből televízió készüléket vásárolt. Április 27. vasárnap: 1926. Nyolcezer salgótarjáni bá­nyász és bányászaszony éhség­felvonulása Budapestre, az elvi­selhetetlen nyomor és munkanél­küliség miatt. 1828-ban született Zsolnay Vil­mos kerámikus, a pécsi majolika gyár alapítója. 1903-ban született Nikosz Zaha- ridisz, a Görög Kommunista Párt főtitkára. 1945. A n. Osztrák Köztársaság megalapítása. Április 28. hétfő: 1898-ban halt meg Abonyi Lajos író. 1813-ban halt meg M. I. Kutu­zov orosz hadvezér. 1900-ban született Maurice Tho- rez, a Francia Kommunista Párt főtitkára. NÉVNAP Te feledjük: hétfőn: VALERIA, kedden: PETER. •Uipiilf — MA GYÖNGYÖSÖN du. 4 órakor, a Il-es számú is­kola növendékei műsoros dél­utánt rendeznek, apróbb jele­netek, a Hófehérke és a 7 törpe című mesejáték be­mutatásával. A bevételt az is­kolai felszerelésekre fordít­ják. — A HEVES megyei Idegen- forgalmi Hivatal április 30-án, délelőtt 11 órakor tartja a Kos­suth Lajos utca 26. sz. alatti diák-turista szálló ünnepélyes megnyitását.- A SZAKSZERVEZETEK Megyei Tanácsa a napokban tárgyalta az üzemi tanácsok eddigi munkáját, az üzemi de­mokrácia helyzetét a megye üzemeiben, valamint az Egri Finomszerelvénygyár szocia­lista munkaversenyének ered­ményeit FELHÍVÁSI A mérlegképes könyvelői tanfolyam ipar, áruforgalmi és állami gazdaság szaktervezés anyagából az előadások 1958. április 29-én 17 órakor Eger­ben, a Közgazdasági Techni­kumban megkezdődnek. A tan­folyamra 1957/58. okt. évre fel­vételt nyert hallgatók a fenti időben megjelenni szívesked­jenek az előadások, illetve a konzultációk idejének megbe­szélése végett. Megyefelelős. Hétfő: Tarhonyaleves, sóskafő­zelék, sonkás pofézni. Kedd: Kalarábéleves, tejfeles burgonyafőzelék, kolbásszal. Szerda: Becsináltleves, szabó­gallér, gyümölcs. Csütörtök: Bableves, paprikás felsálszelet, galuskával. Péntek: Karfiolleves (konzerv), ponty, kékre forrázva. Szombat: Csurgatott tésztaleves, sertéssült, rizs-körettel. Vasárnap: Húsleves, sertésborda, hentesmódra, csodatorta. Sertésborda, hentes módra A sertésbordát félig átsüt­jük, zsemlyemorzsában meg­forgatjuk, roston készre süt­jük. Tálaló-tálra helyezzük, és burgonyapürével felszolgáljuk. CSODATORTA Hozzávalók: 4 tojás, 30 dkg cukor, 10 dkg őrölt dió, 20 dkg darás liszt, 1 sütőpor, fél y dkg szódabikarbóna, 10 evő­kanál víz. Töltelékhez: 1 evő­kanál liszt, 2 dl tej, (szűkén mérve), 12 dkg vaj, 10 dkg cukor, kis rum, 10 dkg dió. A 4 tojás fehérjét kemény habbá verjük és lassan hozzá­adunk 10 deka cukrot. A 4 to­lás sárgáját 20 dkg cukorral habosra keverjük habverővel, hozzáadunk 2—3 kanál vizet. Ha jó habos, beletesszük a többi vizet, majd a darált di­ót. Tovább verjük, míg habos lesz. Ekkor beleadjuk a lisz­tet, melyben elvegyítettük a szódabikarbónát. Kizsírozott formában háromnegyedórán át meleg sütőben lassan süt­jük. Töltelék: a lisztet tejjel tű­zön kevergetve felfőzzük, míg sűrű pép lesz. Ekkor beletesz- szük a cukrot, a habosra ke­vert vajat, diót, melyből egy marókra valót félreteszünk A tortát 3 lapra elvágjuk, a la­pokat meglocsoljuk rummal és töltjük a krémmel. Tetejét meghintjük darált dióval, me­lyet a töltelék készítésekoe félretettünk. szabógallér 1 kg burgonyát sósvízben megfőzzük, szitán áttörjük és lehűtjük. 6 dkg vajat, 30 dkg lisztet, 3 tojássárgáját és a burgonyát összegyúrjuk, fél­centi vastagságra nyújtjuk, 10 cm átmérőjű formával kiszúr­juk. Középre szilvaízt teszünk és ketté hajtjuk. Bő vízben ki­főzzük, vajban pirított mor­zsában megforgatjuk, sima vagy vaníliás cukorral forrón tálaljuk. PONTY KÉKRE FORRÁZVA A pontyot feldarabolva, a külső részével lapos tálba ön­tött ecetbe fektetjük, néhány percre. Sós, forrásban tevő vízbe rakva puhára főzzük, a tálra asztalkendőt téve, a főtt halat erre rakjuk. Zöldpetre­zselyemmel és citromszeletek­kel díszítjük. Külön adunk sós vízben főtt burgonyát és olvasztott vajat. Ez a divat Halálos gázolás Egerben Halálos kimenetelű gázolás történt tegnap délután két órakor Egerben, a Széchenyi utca 9. számú ház előtt. Ba­kos Endréné egri lakos, aki bevásárolni volt a városban, figyelmetlenül az úttestre lé­pett, s miután meglátta, hogy a vele szemben levő oldalon egy személygépkocsi közele­dik, hátrálva vissza akart lép­ni a járdára. Ekkor azonban a Felnémet felől közlekedő EU— 466 rendszámú motorkerékpár vezetője, Vass Lajos egri la­kos, a menetiránti jobboldalon a megengedettnél nagyobb se­bességgel haladva elgázolta. Bakos Endréné a kórházbaszál- lítás után néhány perccel meghalt. A rendőrség a körülmények tisztázására az eljárást meg­indította. energiatakarékosság — Maga miért nem dolgozik, szaktárs? — Takarékoskodom az energiámmal... DERŰS TAVASZI délutá­non látogattunk fel az egri képzőművészek otthonába. A Képzőművészeti Alap felügye­lete alatt működő képzőmű­vész szakcsoport számos tag­ja együtt volt: értekezletre készülődtek. A műterem asz­talánál beszélgettünk. Mun­kákról, tervekről, gondokról, örömökről, mint az így, ba­ráti beszélgetéseken szokás. Tizenhat festő és szobrász tevékenykedik a színek és for­mák birodalmában. Javarészt rajztanárok, vagy más pol­gári pályán dolgozók, mert az ecset és agyag bizony nálunk — egy pár nagynevűt kivéve — nem hoz teljes megélhe­tést. Minden művész érzé­keny ember. A festők, szob­rászok is azok. Beszélgetés közben gondosan titkolják, hogy gondjaik látószögében a mindennapi kenyér is meg­bújik. De egyszer az egyik szobrász elszólja magát: „A Gyógyszertár Vállalatnál por- táskodom”, s ebből egyszerre sok mindent megértettem. Egy ilyen kör — a becsü­letes alkotó munka alapján — nem sztárokat, hanem egy­mást megbecsülő művészeket nevel, így én sem bontom meg baráti egységüket azzal, hogy egyikük-másikuk nevét kiemeljem. Hiszen valameny- nyien beszéltek. Egyikük — idősebb tanár —■ elmondta, hogy évtizedek óta most kör­vonalazódik komolyabb és élénkebb képzőművészmunka Ne aprópénzzel a megye másik centrumában, Gyöngyösön is, hogy tárlatai­kat sokan látogatják. De azt is elmondja, hogy a vidéki festők műveiket csak ritkán juttatják el ide a szakosztály­hoz, mert a vásznak, keretek szállítása és visszaküldése nagy üggyel-bajjal jár. Ez a megölője egyébként a tárla­tok, kiállítások gyakoribo szervezésének is. MIBŐL ÉL A képzőművész­kor, s miből élnek maguk a képzőművészek? Ez a kérdés foglalkoztatott egész idő alatt. Furcsa, ha egy muzsikussá: beszélgetek, ritkán jut eszem­be ilyesmi. Ritka zenész az olyan, aki nem él meg. De az ecset rabjait másfél év­század óta kopottas kabátú, kicsit elhanyagolt külsejű fickónak véli a nagy tömeg. Erről nincs szó. Mint említet­tem, legtöbbjük pedagógus, vagy más pályán mozgó, s csak szabad idejében fest. Miért? A kör a maga obulusait a képzőművészeti alaptól kap­ja. Ez csak a dologi kiadások­ra elég. A Megyei Tanács népművészeti osztálya ezen­felül évenként 16—20 000 fo­rint értékben műveket vásá­rol tőlük. Ez minden, ami biztos. S ha ezen felül kiállí­tásokon, tárlatokon sikerül egy-egy darabot eladni magá­nosoknak: ez már kész nye­reség, terven felüli pénz. Bi­zony, itt csak az ügyszeretet marad, s egy kevéske apró­pénz. LEHETNE SEGÍTENI rajta — merengnek a művészek. A SZOT most nagy dologra ké­szül, pártsegítséggel azon van, hogy állandó kiállítási helyi­séget szervezzen a székház egyik földszinti helyiségben, amelyet jelenleg egészen más célokra adtak bérbe. Ide he­lyeznék a tömegszervezetek esetenkénti kiállításait, a püspöki képtár képeiből is rendeznének tárlatokat, a me­gyék művészeivel cseretárla­tokat szerveznének, s legfő­képpen: állandó otthonhoz jutnának a kiállítandó Heves megyei képek és szobrok. Úgy fest, hogy az ügy hamarosan tető alá kerül: a szakszerve­zet, s a képzőművészek is ezen vannak. Érthető: hiszen Egerben hiányzik egy olyan terem, ahová a tömegszerve­zetek kiállításaikat, s a mű­vészek képeiket, szobraikat kiállíthatnák. Számotvetve növekvő idegenforgalmunkkal, széles perspektívát jelent ez a képzőművészek sorsának jobb- rafordulásában. De volna még egy eszköz — az üzemi szocialista szer­ződések ügyének felkarolása. Hogyan fest ez a gyakorlat­ban? Salgótarjánban például az Acélárugyár Bóna Kovács István festőművésszel féléves megállapodást kötött üzemi munkafolyamatok művészi áb­rázolására, sztahanovistáinak megfestésére, stb., stb. Az üzem a művésznek havi tisz­tes összeget fizetett — 1400— 1500 forintot — ami megél­hetését biztosította, s a mű­vész munkaidejének egyrészét a gyár rendelkezésére bocsá­totta. Ezen fáradoznak most az egri képzőművészek is, de egyelőre csak gyér sikerrel. Abban bíznak, hogy a párt és tanácsok kulturális szervei megmozgatják majd a na­gyobb üzemeket ezirányban. EGERBEN ÉVENTE átlago­san két szobor és képkiállí­tás van, az úgynevezett ta­vaszi és az őszi tárlat. Pécs... Miskolc... a művészek szinte álmodozva beszélnek az ottani körülményekről. Pécsett egyet­len esztendőben több tucat kiállítást rendeztek a festők, szobrászok műveiből. És a miskolci közönség is sokat vá­sárol. Szavaikból úgy vettem ki, hogy a mi népművelési szerveink kicsit távolabb áll­nak a képzőművészektől, mint például a népi táncosoktól, színjátszóktól, népzene- és népdalkultusztól. így van-e? Mutassa meg a legközelebbi jövő. *= pagony «■

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents