Népújság, 1958. április (13. évfolyam, 59-83. szám)

1958-04-25 / 79. szám

,jr \ népcjsag 1958. április 25. péntek DR. OSVÁTH GÁBOR: Betegellátásunk néhány időszerű kérdése A népgazdaság szocialista fejlődésével párhuzamosan szocialista útra vittük a dolgo­zók egészségügyi ellátásának szervezetét. A szovjet példa nyomán indultunk el, felhasz­náltuk a bolsevik elméletet és gyakorlatot. Ez elvileg feltét­lenül helyes út. Lenin azt ta­nította, hogy „forradalmunk­nak nem egyes, de összes alapvető vonásai és sok má­sodrendű vonása is nemzet­közi jelentőségű. Történelmi­leg elkerülhetetlen, hogy nem. zetközi méretekben is meg ne ismétlődjék az, ami nálunk történt”. A szocialista egészségpolitika alapelvei következésképpen nemcsak a Szovjetunióra érvényesek, ha­nem nemzetközi jelentőségük van. A szocialista egészségpo­litika alapelveit 1919 márciu­sában hagyta jóvá a Bolsevik Párt VIII. kongresszusa. Ezen alapelveket öt pontban fog­lalhatjuk össze: 1. Az egész­ségügy egységes, általános és Ingyenes, 2. az egészségügy állami feladat, 3. az egészség­ügy alapfeladata a megelőzés, 4. csak a dolgozók aktív köz­reműködésével építhető. 5. az egészségügyben is a prole­tár osztályjelleg érvényesül. Az egészségügy szervezeté­nek egysége biztosítja az adott terület szakmailag korszerű ellátását. Az egységes szerve­zetben lehetséges az ún. terü­leti elv érvényesülése. Ez any- nyit jelent, hogy a körzeti ren­delőtől a szakorvosi ellátásig, a gondozóintézeti hálózattól a kórházig biztosítjuk az adott területi egység megfelelő és arányos egészségügyi ellátását: a különböző egészségügyi funkciók, a fekvőbeteg és já­róbetegellátás, a megelőzés és gondozás, közegészségügy és járványügy nem elszigetelten, egymástól függetlenül, hanem kölcsönhatásukban és össze­függésükben való működését. Amikor ezen alapelveket a szocialista egészségügy kiala­kításában nemzetközi érvé­nyűnek tekintjük, rá kell mu­tatnunk arra is, hogy egyúttal mélyen nemzetiek is, benne gyökereznek a magyar múlt­ban, hagyományainkban is. A nagy magyar orvosgeneráció, Balassa, Bugát, Fodor, Korá­nyi, Markusovszky stb. harcá­nak eredményeképpen létre­jött 1876. évi XIV. te. 1. 1-a kimondja, hogy a „közegész­ségügy vezetése az állami igaz­gatás köréhez tartozik”. 1917- ben a haladó magyar orvosok nagygyűlésének legfontosabb követelése volt az egészségügy egységesítése, az egészségügy államosítása, egészségügyi mi­nisztérium létrehozása. És amiért évtizedeken át harcol­tak a magyar orvosok legjobb­jai, azt 1919-ben a Magyar Ta­nácsköztársaság foglalta tör­vénybe és valósította meg. A Horthy-ellenforradalom első lépései közé tartozott az egészségügy egységes, állami szerkezetének a szétverése, ezt is, mint a dolgozó nép annyi más vívmányát, a népi demok­rácia állította vissza és fej­lesztette tovább. Logikus, hogy 1956. októberében újra táma­dás indult az egészségügy egy­sége ellen. Az egységes, állami egészségügy elve nem valami íróosztal mellett kiagyalt spekuláció eredmé­nye, az élet, a fejlődő modern orvostudomány, s a munkás- osztály érdeke egyaránt ezt kí­vánja. Hisz a fejlett nyugati kapitalista országokban a be csületes orvosok és a munkás- osztály együttes harcának eredményeképpen az egységes, állami egészségügy megvaló­sítása felé halad Anglia, Fran­ciaország és a skandináv álla­mok is. Persze, ez a folyamat a szóbanforgó tőkés államok­ban a kapitalisták ellenállása miatt lassú és hiányos. Azépt, I. rész. mert a kapitalizmus elvileg szembenáll a munkások tény­leges munka- és egészség- védelmével, mert a mozgató­ereje a profit, és a munkás egészsége is a profitnak van alárendelve. A kapitalista egészségpolitika is osztálypoli­tika, érvényesül benne a bur- zsoá osztályjelleg és ennek megfelelően jobb gyógyító el­látást ad a burzsoáziának és rosszabbat a dolgozóknak. A szocialista egészségügyben levő hiányosságok, fogyatékos­ságok nem elvi eredetűek, nem az egészségügyi ellátás szocia­lista jellegéből fakadnak. Ép­pen fordítva: annak ellenére léteznek és hatnak. Elmaradt, papi ispotályokból — modem szocialista kórházak A szocialista állam nemcsak elvi, de gyakorlati akadályt sem ismer a lakosság egész­ségének biztosítása útján, csak azokat a korlátokat, melyeket a népgazdaság teherbíróképes­sége gördít a fejlődés útjába. Minden szónál ékesebb bizony­ság erre az egri kórház és ren­delőintézet története. A II. sz. (volt Szt. Vince) kórház 1858-ban, azaz 100 esz­tendővel ezelőtt, az I. sz. (volt Irgalmas) kórház 1728-ban, 230 éve nyílt meg igen kevés, mintegy 10—15 ággyal és csak évtizedek múlva bővültek, el­sősorban és lényegileg elme­beteg ágyakkal, mert az elme­beteg-osztályok után a kórhá­zakat fenntartó rendek tekin­télyes állami támogatást kap­tak. A két rendi kórházban az 1950-ben történt államosítás­kor 720 ágy működött, ebből 420 ágy az elmebeteg-osztá­lyokon volt, tehát a gyógyítás céljaira mindössze 300 ágy ál­lott a betegek rendelkezésére. Az államosítás óta eltelt hét esztendő alatt a népi államha­talom 221 ággyal szaporította a megyei kórház ágylétszámát, tehát ma a kórház 941 ággyal működik, s ebből 521 szolgálja a területi gyógyítást. De nem­csak ágyakat szaporítottunk. Űj osztályokat is létesítettünk és súlyos milliókat költöttünk, hogy pótolhassuk a kórházakat fenntartó rendek bűnös mu­lasztását, melyek teljesen el­hanyagolták a technikai fejlő­déssel való lépést tartást. El­avult és kevés orvosi műszer és vizsgáló eszköz, alacsony személyzeti létszám, szűk ka­pacitású, primitív konyha, mo­soda és karbantartó részleg: ez volt az örökségünk El­mondhatjuk, hogy hét eszten­dő alatt behoztuk a több évti­zedes lemaradást. A meglevő osztályok bővítése mellett új osztályokat létesítettünk: bal­eseti sebészet, gyermekosztály, fül-orr-gégeosztály, szemészei, korszerű röntgen, bakterioló­giai, szerológiai és kórvegyta­ni, kórbonctani és kórszövet­tani laboratóriumokat, száj- sebészeti és urológiai rendelőt, véradó állomást, nagy orvosi szakkönyvtárat alakítottunk ki. Korszerűsítettük és bőví­tettük a konyhát, mosodát, a műszaki műhelyeket, s nem utolsósorban a gyógyszertá­runkat. (Folytatjuk) Április 25, péntek: 1873. Belügyminiszteri rendelet semmisnek mondta ki a Magyar- országi Munkáspárt megalakulá­sát és május 10-től a pártot fel- oszlatottnak nyilvánította. 1946-ban megjelent a Neues Deutschland, a Német Szocialista Egységpárt központi lapjának el­ső száma. 1833-ban született Sz. M. Bud- jonnij, a Szovjetunió marsallja. NÉVNAP Ne feledjük: szombaton ERVIN 4-1S » E1? Van-e MSZBT Gyöngyösön? A napi sajtót olvasva szinte önkéntelenül is felvetődik ez kérdés. Az ellenforradalom leverése után örömmel vette tudomá­sul minden becsületes ember, hogy újjáalakult az MSZBT, melynek feladata a szovjet és a magyar nép között fennálló örök barátság elmélyítése és ápolása. A Magyar-Szovjet Baráti Társaság, ha nem is olyan szervezeti formában, mint elődje, az MSZT, de ugyanolyan fontos és jelentős kultúrpropaganda feladatok elvégzésére hivatott. Éppen ezért találkozunk na­ponta a sajtóban ma már rendszeresen különböző előa­dások megh;rdetésével, baráti találkozók, kölcsönös turista­utak megszervezésével, melyet az MSZBT szervez. — Nem­csak budapesti megmozdulá­sokról olvasunk, hahem az or­szág különböző megyei esemé­nyeiről, sőt a megyén belül már Eger városáról is és egyéb megyei eseményekről, ami azt jelenti, hogy az MSZBT-nek megyei vezetősége már van, csak Gyöngyösön nem történik semmi. Miért? Nyilván a megyei MSZBT vezetősége is hibáztatható azért éppúgy, mint a gyöngyösi vezetőség. Nem tudjuk, de lehet, hogy ki van már valaki nevezve MSZBT elnöknek, vagy titkár­nak. Természetesen társadal­mi munkában. Ez a körül­mény azonban csak súlyosbít­ja a helyzetet. Egy vezető, vagy talán egy egész vezető' ség kiválasztása, vagy kijelö­lése még nem pótolhatja a tár­saság munkáját. Pedig ha visszatekintünk az MSZBT munkájára, akkor ki­jelenthetjük, hogy éppen Gyöngyösön volt az egyik leg­jobb talaja a megyén tjeiül az MSZBT alapjának. A több ez­res fizető tagság, a több száz aktíva, egy országosan elis­mert és aranykoszorúval ki­tüntetett színjátszó csoport, melynek tagjai ma is működ­nek a városi kultúrházban, minden igényt kielégítő szék­ház-épület, színpadi felszere­lésekkel, ruhákkal, zongorával stb. A városban ma" is össae lehetne állítani egy olyan ak- tíyagárdát, a régi MSZT aktí­vákból, akik ma is szívesen és önzetlenül dolgoznának az MSZBT-nek. A Szovjetuniót ismertető elő­adásokat lehetne tartani a kul- túrházban, a Nőszövetségben, a könyvtárban irodalmi előa­dásokat. Sok embert érdekel­ne a szovjet mesterséges boly­gókat és rakétákat j ismertető tudományos előadás TTIT elő­adókkal. A városban ma is meglevő, de elhanyagolt vagy kisajátított vitrinekben a „Szovjetunió” című képeslap­ból sok érdekes képet lehetne a város dolgozói részére ki tenni. Fel lehetne eleveníteni a színjátszó csoportot, akár a kultúrházon belül is tovább rendszeresíteni előadásait, a színjátszó csoport felszerelését is újra össze lehetne gyűjteni és ez anyagi bázist is jelen­tene mind a kultúrháznak, mind az MSZBT-nek egy-egy rendezvény megtartása. Tu rista csoportokat lehetne az IBUSZ-al közösen szervezni Szovjetunióbeli társasutazá sokra. S még annyi más lehe­tőség van, magát a nyelvtan- folyamokat is beleértve, me­lyet a vezetőség tagjai, vagy az aktívák ötleteinek alapján még tovább lehetne bővíteni és színesíteni. Nem lehet azonban azt mon­dani, hogy a városban eddig még semmi sem történt az MSZBT nevében, mert kapott a kultúrház az elmúlt évben a megyei szervezettől egy kis képkiállítást az Októberi Szo­cialista Forradalom 40 éves évfordulójára, amelyet fel is használtak. Kapott a város ugyanakkor emlékbélyeget is terjesztés céljából, amely nem nagy sikerrel zárult, mivel nemigen volt gazdája. KoszO' rúzási alkalmakkor vannak, akik elhelyezik a koszorút a szovjet hősi emlékmű elé, de ezzel majdnem ki is van me­rítve az eddigi eredmény. Cikkünk célja nem az, hogy a múlt hibáin töprengjünk, hanem az, hogy a Megyei MSZBT vezetőségének segít­ségével Gyöngyösön is megin dúljon az MSZBT munkája. B. FILM: Ü.j iirmösbor kerül forga­lomba. Az új cikket Promen- tor Apperitif néven hozzák forgalomba. — AZ ANDORNAKTALYAI Petőfi Termelőszövetkezet az év folyamán saját erőből egy raktárhelyiséget épít Ó0 őOQ forintos beruházással. — A Földművesszövetkeze­tek felkészültek a nyári idényre. A tavaszi és nyári munkák során hűsítő italok­kal látják majd el a földeken dolgozókat. — KÁLBAN, mintegy négy­ezer gyümölcsfát ültettek el az egyéni parasztok. Ebből 3200 darabot a szövetkezet juttatott 50 százalékos ked­vezménnyel. — Hét katasztrális holdon új szőlőt telepít az abasári ter­melőszövetkezet. Befejeződött 250 ezer gyökeres szőlőolt­vány előállítása is. — A HEVESI szülői munka- közösség, a Nőtanács és a földművesszövetkezeti nőbi­zottság megtárgyalta a tiszta­sági hónap megszervezését, valamint a Gyermekvárosért mozgalmat és az Anyák Nap­jára való felkészülés prog­ramját. — MÁJUS 3-án kezdődik Füzesabonyban a járási szín­játszó verseny, amelyre a já­rás legjobb hét színjátszó csoportja nevezett be. — NÉGY ÉS FÉLMILLIÓ forintba kerül az egercsehi szénbánya déli alapvágatának villamosítása. A munkálato­kat június végére befejezik. — AZ ELSŐ negyedévben 1227 tonna szenet adott ter­ven felül az egercsehi szén­bánya. — A HÉT KÖZEPÉIG 103.7 százalékra teljesítette havi tervét az egercsehi szénbánya. — A KALI VÖRÖS HAJ­NAL Tsz-ben új vezetőséget választottak. A vezetőség jó munkája máris megmutatko­zott. A koralavaszi növények már kikeltek, s az egész búzavetést fejtrágyázták. — KÁLBAN 250 000 forin­tos beruházással villanyháló­zat bővítés lesz az év folya­mán. A szükséges költsége­ket részben községfejlesztést alapból, részben pedig a lako­sok hozzájárulásából fedezik. — LŐRINCIBEN Putnoki László megyei tanácstag meg­tartotta fogadóóráját, melyen sok dolgozó kérése nyert el­intézést. — TEGNAP HEVESEN a járás területén levő szakem­berek bevonásával értékelték az agrártéziseket és a 3 004-es rendeletet. — A LŐRINCI Nőtanács kultúrcsoportja nagy siker­rel adta elő a „Sári bíró” c. népszínművet. Ä nyár folya­mán a darabot a környező községekben is bemutatják. — A FÜZESABONYI já­rásban az első negyedévben a népkönyvtárak 12 000 köny­vet kölcsönöztek ki. — A HEVESI JÁRÁS két községében a népi ellenőrző bizottság tagjai tájékoztatást adtak az ellenőrzés munká­járól. — A FÜZESABONYI MÁV igazgatósága a tisztasági hó­nap alkalmával vállalta, hogy az állomás előtti teret sárta­i tanítja.' Az éjszaka szépei Francia film A fiatal Claude, aki zenetanár egy kis vidéki városban,s na­gyon elégedet­len sorsával. — Miért nem él olyan korban, amely ízlésének jobban megfe­lel, olyan kor­ban, amelyben nem hallja e- gész nap a szörnyű zajt, a garázsból kifu­tó kocsik zaját. Napjai egyhan­gúan telnek, — néhány zongo- raleckével, s az iskolai énekta­nítással. Pénz­gondok, — utcai lárma, asszo­nyok, akik semmibe sem veszik, háborús hírek, — mindezek megőrjítik Claude-ot. A filmet a franciák egyik legnagyobb rendezője, René Clair rendezte 1952-ben.' A költői elgondolású film az 1952-es velencei Hennáién „a sajtó nagydíj”-át kapta. René Clair filmjei nálunk is nagy népszerűséget arattak. A film főszereplője Gerald Philipe, Lollobrigida, Martine Carol, Magali Vendeuil és Paolo Stoppá. Bemutatja a hatvani Vörös Csillag Filmszínház április 30-ig. MUNKÁSOTTHON MOZI, EGEK Április 25-én, pénteken: ALI BABA Színes francia filmvígjáték. »Főszereplő: Femandel. EGRI VÖRÖS CSILLAG Patkányfogó EGRI BRÖDY Nem volt hiába EGRI BÉKE Nincs előadás EGRI SZABADSÁG Nincs előadás GYÖNGYÖSI PUSKIN Hajsza GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Kicsik és nagyok HATVANI VÖRÖS CSILLAG Az éjszaka szépei HATVANI KOSSUTH A 101-es sas FÜZESABONY Nincs előadás pEtervására Nincs előadás HEVES Nincs előadás műsora t Egerben este fél 8 órakor: IDA REGÉNYE Mezőcsáton este fél 8 órakor: mágnás miska CíO'O Tüzelő-utalványok elosztásáról Az 1958. évi tüzelőanyag-akció­val kapcsolatban tájékoztatásun­kat az alábbiakban adjuk meg: Ebben az évben is megszervez­tük a dolgozók tüzelőanyag­akcióját. Az akcióban a szak- szervezeti bizottságok által kije­lölt dolgozók részesülnek. Az 1958. évi SZOT tüzelőanyag-akció keretében kibocsátott utalványo­kat a TÜZÉP-telepek osztják szét a munkáltatók közöl* A munkáltatók az átvett tüzelőszer- utalványok névértékét „elszámo­lási utalvány“-nyal egyenlítik ki. darabonként -400 forintos áron. Az eddigi utalványok — az el­múlt évektől eltérően — a tü­zelőanyag vásárlásánál készpénz­nek tekintendők. Az utalványok sorszámozottak, névértékűk 400 forint és meghatározott hónapra, azon belül dekádra szólnak. Az utalványokat bármely telep is adta ki, az egész ország terü­letén érvényesek, mind - TÜ- ZEP vállalatok, mind a TÜKER vállalatok és. a földművesszövet­kezeti TÜZÉP telepek is bevált­ják. Az akció április 1-től, hat hó­napon keresztül, szeptember 30-ig tart. Függetlenül az áru át­vételétől, a dolgozókat az utalvány átvételekor annak el­lenértékével megterhelik és a részletek levonása a következő bérfizetéskor kezdetét veszi. Ez évben több mint 50 száza­lékkal több utalvány kerül ki­osztásra, mint az elmúlt évek­ben. A TÜZÉP telepek az utal­ványokra a szenet, brikettet és alágyujtási célra az összes szén­féleséghez 15 százalék tűzifát és tüker alágyujtót adnak. A fogyasztók szempontjából előnyös, ha a téli tüzelőanyag megvásárlására egyszerre kerül sor, ezért helyes, ha az utalványt beváltó dolgozó egyidejűleg kész­pénzért további tüzelőanyag­mennyiséget Is vásárol. Az Ilyen összetett vásárlás esetén a vásá­rolt szénféleségekhez kiszolgál­ható tűzifa 15 százalék. A nyár­végi és ősz elejei vásárlási tor­lódások miatt az volna a helyes, ha a' munkáltatók zöme már a tavaszi hónapokban biztosítanák dolgozóiknak a tüzelőanyag­utalványokat. A kisebb szervek mindenkor beszerezhetik TÜZÉP-telepeinken utalvány szükségletüket, mig a több ezer dolgozót foglalkoztató vállalatok a TÜZÉP Vállalat köz­pontjában szerezzék be. A SZOT akcióval hasonlóan a TÜZÉP Vállalat bonyolítja az OKISZ akciót is. A KTSZ-ek dol­gozói a KISZÖV-ön keresztül kaphatnak 400 forintos tüzelő­anyag utalványokat, s ezeket áp­rilis végéig feltétlenül be kell váltani, mert május 1-től az OKISZ által kibocsátott tüzelő­anyag utalványt a TÜZÉP-telepek már nem váltják be. A TÜZÉP-telepek a már kibo­csátott utalványok beváltását áp­rilis 1-el megkezdték és Heves megye területén már 1500 utal­ványt váltottak be, amely azt je­lenti, hogy a TÜZÉP-telepek több mint 200 vagon tüzelőanya­got adtak el. EGER—SALGÓTARJÁNI TÜZÉP VÁLLALAT A műfordítás csodája

Next

/
Thumbnails
Contents