Népújság, 1958. április (13. évfolyam, 59-83. szám)

1958-04-25 / 79. szám

1958. április 25. péntek

NÉPÚJSÁG

Legyőzve a régi hiedelmei szőlőt telepítenek Szihalmon

NEM LAKIK OLYAN ember Szihalmon, aki arra emlékezne, hogy itt valaha is nagyobb területen szőlőt telepítettek volna. A tanácsnál sem tartottak nyilván soha ilyen területet. Volt ugyan itt-ott a kertekben néhány tőke szőlő, de azokat — a régi öregek szerint — mindig kipusztította a filoxéra. Ha aztán valaki újra megpróbálta a „lehetetlent”, az megint csak póruljárt. így terjedt azután el a köztudatban az a hiedelem, hogy Szihalmon nem marad meg a szőlő, a szi- halmi föld nem szőlőnek való.

No, mint sok minden régi, elavúlt állítás, ma már ez is ‘múlté, mert Szihalmon ezen a tavaszon megpróbálták a „lehetetlent” és 10 holdon szőlőt, ■mégpedig első osztályú oltványszőlőt telepítettek a község gazdái.

Molnár József ötholdas gazdálkodó, aki legelsőnek fejezte be kilencszázötven négyszögöl szőlő telepítését, így beszél a „merész” vállalkozásról: — Sokat hallottam én is a régi i,nótát”, hogy itt nem marad meg a szőlő, mert előbb-utóbb kipusztul. Csak az nem fért a fejembe, hogy a környező falvakban miért nem pusztul ki a szőlő és miért csak ml vagyunk ilyen szerencsétlenek? Arra is rájöttem, hogy öregeink régi kerti szőleje nem oltvány volt, és így hamarabb nekieshetett a filoxéra. A szénkénegezésről meg nem is hallottak abban az időben. Én már régen szerettem volna szőlőt, mert tudom, hogy jól jövedelmez, meg aztán a bor se megvetni való portéka. De magam nekikezdeni — az igazat megvallva, — nemigen mertem, már csak a költségek miatt sem, meg aztán a faluban sem hagyták volna szó nélkül a dolgot.

AZ ELMÚLT ŐSSZEL aztán jött a kedvező alkalom. A Talajjavító Vállalat lánctalpasa szántást ajánlott szőlő alá, — holdanként 1000 forintért. A tanács vezetői kaptak az alkalmon és az egyik tanácsülésen megemlítették a dolgot a parasztság körében. Elsőnek jelentkeztünk néhányan. Ki többre, ki kevesebbre, de a szükséges 10 hold még mindig nem volt meg. Ekkor magunk vettük nyakunkba a falut és igyekeztük megnyerni az embereket, hogy ők is telepítsenek szőlőt és kihasználni a kedvező gépi munkát. Akadtak kétkedők,— és sokan a régi véleménnyel jöttek elő: — Nem érdemes, úgy sem lesz belőle semmi! — Végül aztán munkánk eredményeként mégis csak sikerült a dolog. Megvolt a tíz holdra a szerződés, kezdhette a traktor a szántást. A községi tanács és a mezőgazdászunk még a munkák megkezdése előtt megvizsgáltatták a talajt. Kikérték a laboratórium véleményét az alkalmas szőlőfajtákra vonatkozólag. A vizsgálat eredménye kedvező volt. Megállapította, hogy a talaj alkalmas szőlőtelepítésre és elsősorban olasz rizling, piros szlanka és saszla féleségeket ajánlottak.

Most, tavasszal, amint az idő engedte, megkezdtük az ültetést, öcsém abasári szőlősgazda, és ő látott el hasznos tanácsokkal, sőt tőle szereztem be a megfelelő mennyiségű oltványt is. Társaim is kikérték a hozzáértő emberek véleményét. A tél folyamán a községi tanács mezőgazdasági szakelőadások keretében gondoskodott arról, hogy a falu dolgozó parasztjai már jó- előre megismerjék a szőlőtermelés tudományát.

Én befejeztem az ültetést. A napokban fejeződik be Koós János kétezernégyszáz, Sári József 1654 öles darabjain is a telepítés. A többiek is szépen előre vannak a munkákkal.

Beszélgetésünk végén a

költségek felől érdeklődtünk Molnár József új szőlőtulajdonostól.

— Bizony, nem kis összegbe kerültek az eddigi munkák sem — mondja. — Eddig benne van kilencezer forintba, jövőre karókat is kell vásárolni, de bízom benne, hogy megéri és nem fogunk ráfizetni a szőlő- termelésre. Ha aztán valami baja esne a szőlőnek, akkor elő a porzókat, permetezőt, meg a többi védőanyagot, és bízunk benne, hogy meg tudjuk majd védeni szőlőnket.

ANNYI BIZTOS, hogy Szihalmon most nagy várakozással tekint a falu az új telepítésű 10 hold szőlőre. Mi lesz vele? Vajon kinek volt igaza? Az új szőlősgazdák pedig bíznak és rendületlenül hisznek abban, hogy kellő szakmai segítséggel, a régi és új szőlővédőszerek alkalmazásával meg tudják majd mutatni, hogy Szihalmon is lehet szőlőt telepíteni és szőlőt termelni. Példájukat a jövőben nagyon sokan fogják követni Szihalmon.

SZALAY ISTVÄN

A jövő népművelési munkásainál •

• •

AZ ORSZÁGGYŰLÉS kulturális bizottsága a napokban foglalkozott azzal a javaslattal, hogy fokozottabb gondot kell fordítani a gyakorlati népművelési munkásokra, s emelni kell az elméleti, szakmai, politikai képzettségüket. A népművelés gyakorlati munkásai eddig is nagyrészt a pedagógusokból tevődtek ösz- sze. Ők végzik ma is a népművelési munka nagy részét. A népművelő pedagógusok nagy része jól dolgozik. A jó munka főképpen ott tapasztalható, ahol hosszabb gyakorlat van a népművelő mögött. Pedig ezek a pedagógusok nem is kaptak az iskolai tanulmányaik végzése során népművelési jellegű oktatást. Ezen a hiányosságon akar segíteni az a rendelkezés, hogy néhány felsőoktatási intézményben kísérletképpen bevezetik a fakultatív népművelési oktatást.. Az egyik ilyen intézmény, ahol ez a munka a gyakorlatban már folyik is, az Egri Pedagógiai Főiskola. A munkát itt dr. Bakos József tanár irányítja, aki egyben a nyelvészeti tanszék veMi ölte meg áz egykori állatok királyát ?

Százmillió évvel ezelőtt a dinozaurusz volt az állatok királya. Majd hirtelen kihaltak és a földet átengedték, kisebb, melegvérű emlősöknek. A di- nozauruszok kipusztulásának oka az egyik elmélet szerint az, hogy hirtelen megvétózott a föld éghajlata. A másik felfogás azt vallja, hogy hatalmas, nehezen mozgó dinoza- uruszok nem tudtak védekezni a kisebb, fürgébb emlősállatok ellen, amelyek felfalták tojásaikat. Albert Schatz, az egyik pennsylvániai agrártudományi intézet biokémikusa most egy harmadik elméletet dolgozott ki, amely szerint a dinozauruszok kipusztulását a modem növényzet fejlődése okozta.

Schatz dr. szerint a dinozauruszok lomha állatok voltak és szervezetük vegyi működése oly lassú volt, hogy óriási testüket aránylag csekély táplálékkal fenn tudták tartani. A levegő abban az időben nem tartalmazott annyi oxigént, mint ma és az akkori tűlevelű ősfák nem adtak ki magukból annyi oxigént, mint a jelenkor növényzete. A dinozauruszok tehát oxigénszegény levegőben éllek és amikor a leveles fák és füvek megjelentek, az ősállatok lélegzése megnehezült. Az erőteljes leveles fák és füvek annyi oxigént termeltek, hogy ezzel megváltozott a levegő összetétele. Az oxigéndús levegő viszont meggyorsította a dinozauruszok

szervezetének vegyi működését, tehát a szervezet több táplálékot kívánt, amit nehézkes mozgásuk miatt nem tudtak megszerezni, úgyhogy végül is az oxigéntöbblet következtében szabályosan elégtek.

Egészen más alapokból indulnak ki V. I. Kraszovszkij és I. Sz. Sklovszkij szovjet csillagászok, akik azt mondják, hogy a dinozauruszok ki- pusztúlását a Supernova-csil- lagok idézték elő, A két tudós szerint az elmúlt ezer év alatt legalább öt Supernova-csilla- got figyeltek meg a Földről. Ebből a megfigyelésből kiindulva, a két tudós hozzávetőlegesen kiszámította, hogy körülbelül minden kétszázmillió évben egy Supernova csillag a Földtől 25 fényév távolságban robban.

A Supernova felrobbanása rendkívüli esemény: ugyanis néhány hét időtartamára a felrobbant csillag annyi fényt sugároz ki, mint kétszázmillió Nap együttesen. A tudósok szerint ez az óriási fénymeny- nyiség ugyan nincs nagy hatással a Földre, de a robbanáskor keletkező kozmikus sugarak már sokkal komolyabb tényezők. Sokszáz, sőt még talán ezer évvel a robbanás után, a földet érő kozmikus sugarak mennyisége a sokszorosa a mainak.

A tudomány már régen kimutatta, hogy a kozmikus sugárzás, gyors változásokat okozhat a növényzetben és az

állatokban. Ha tehát a kozmikus sugarak mennyisége növekszik, az általuk okozott változások többnyire károsak, sőt halált okoznak, a fokozott kozmikus sugárzás hatása az élet bizonyos formáira szerencsétlen kimenetelű lehet.

A százmillió évvel ezelőtti dinozauruszok talán lassabban alkalmazkodtak a változásokhoz, mint ahogy a jelenkor állatai képesek erre. A szovjet tudósok szerint tehát több évszázadon át tartó erőteljes kozmikus sugárzás, amelyet egy felrobbant csillag idézett elő, valamennyiüket elpusztította. A kisnövésű, gyorsan lélegző állatok, mint például a jelenkor egyszerű, patkányféle emlősállatai, nem szenvedtek oly mértékű kárt a sugárzástól, mint az óriási ősállatok. Amikor azután a felrobbant csillag kozmikus kisugárzása megszűnt, az állatok újból megnövekedtek, egészen elefánt nagyságig.

Karcagiak Gyöngyösön

A karcagi városi tanács és a pedagógusok küldöttsége szerdán Gyöngyösre látogatott, hogy kicserélje tapasztalatait a gyöngyösi pedagógusokkal, az iskola és a tanács, valamint a nyári táborozások kérdésében. A karcagiak úgy tervezik, hogy városuk diákjait a nyáron a Mátrában üdültetik.

zetője. Öt kerestem fel és megkértem, hogy az oktatás jelenlegi állásáról tájékoztasson.

Elmondta, hogy a művelődésügyi minisztérium a jelenlegi tanév második félévétől kezdve vezette be a népművelési oktatást abból a célból, hogy a jövő népművelési munkásai komoly alapképzettséget és elméleti tájékoztatást nyerjenek.

A MINISZTÉRIUM a munkát a népművelési intézettel karöltve indította meg. Az elméleti ismeretadás fő alapelve: a szigorú tudománvos- ság. Ennek megfelelően kapnak a hallgatók előadásokat a következő tárgykörökből: Bevezetés a nénművelésbe. A művelődéspolitika alapismereteiről, az iskolánkívüli népművelés társadalmi szerepéről és jellegéről, az ismeretterjesztés módszerei, a felnőttek oktatásának neveléslélektani problémái, a képzőművészetek, stb. Állandóan tájékoztatják a hallgatókat a művelődési politika időszerű kérdéseiről. Előadást kapnak a hallgatók a művelődési intézményekről és azok szerepéről.

Az Egri Pedagógiai Főiskolán az első két évfolyam rendszeres oktatásban részesül. A harmadik évfolyam számára előadássorozat indult. Az elméleti előadásokat dr. Bakos József és dr. Némedi Lajos igazgató tartják. A gyakorlati vonatkozású kérdésekről a népművelés gyakorlati munkásai adnak tájékoztatást. Az előadásokat bemutatások kísérik. Ez a népművelési szakkollégium igyekszik arra törekedni, hogy a hallgatók sokat lássanak és sokat tapasztaljanak. Ezt a célt szolgálják a tanulmányi kirándulások is. Már voltak Budapesten, és ebben az évben még egyszer meglátogatják a fővárost. Az utolsó félévi tananyag a magyar népművelés története. Ennek elkészítésével a Népművelési Intézet dr. Némedi Lajost és dr. Bakos Józsefet bízta meg.

NAGYON SOKAN érdeklődnek a hallgatók közül a népművelési szakkollégium iránt. Ezt bizonyítja az a tény, hogy több mint 90 hallgató jelentkezett (340 hallgató közül) a szakkollégiumba. S nemcsak a magyar szakosak, hanem mindenféle szakcsoportokból. A hallgatók majd vizsgáznak és bizonyítványt kapnak, hogy népművelési munkát végezhetnek. Az első és második félévben elvégzik a hallgatók a moziüzemvezetői és gépészi tanfolyamot, a harmadik és negyedik félévben pedig fakultatív könyvtárosi és művelődési házakban levő munkaköri tanfolyamokat végeznek, s ezekről is bizonyítványt kapnak.

A munka fontosságát bizonyítja az a tény is, hogy tetemes állami támogatásban részesül a szakkollégium.

Jó a Szakkollégium kapcsolata a városban levő egyes népművelési intézményekkel. Hiszen a terv szerint a „Magyar énekkarok fejlődése” című előadást is összekötik a városban működő énekkarok gyakorlati bemutatójával. Viszont nem elég szilárd a kapcsolat a megye népművelését gyakorlatilag irányító szervekkel. Pedig ezek a szervek óriási gyakorlati, de elméleti segítséget is tudnának adni a Szakkollégium munkájához. Hogy mást ne említsünk, a végzett hallgatók gyakorlati elhelyezése (Heves megyében) rajtuk keresztül történik.

EZ A SZÉP MUNKA megindult. Hamarabb kellett volna, de még most sem késő. Megindult, s a terv szerint belekapcsolódik a munkába a szegedi és a pécsi Pedagógiai Főiskola és kisebb mértékben a Debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem is. Szép és nehéz munkát, „úttörő” munkát végeznek mind a vezetők, mind a hallgatók Becsüljük meg és segítsük őket munkájukban, segítsék az állami és társadalmi szervek is, hogy minél több képzett, a népműveléshez értő pedagógust adjanak a magyar nép és a szocialista kultúra szolgálatára.

SCHILLINGER ATTILA.

Jól dolgozik az andornaktályai legeltetési bizottság

Az andornaktályai legeltetési bizottság kezdeményezésére hétfőn a község fogatosai társadalmi munkával a községhez tartozó legelőből mintegy 100 katasztrális holdnyi

területet boronáltak meg. Ha az időjárás úgy alakul, a hét folyamán a még meglévő 200 holdnyi rétet is megboronálják.

Iskolát segít a hevesi állami gazdaság

A hevesi állami gazdaság már régóta patronálja a hevesi III-as számú iskolát. Az elmúlt évben az iskola tatarozására több ezer forintot adott.

Ebben az évben is mintegy 10 ezer forint értékű munkát biztosít az iskolának, a külső tatarozás és a kerítések rendbehozatalára.

Falusi rendelőben

AZ UTCÁN UNDOK, ragadós sár. Az égből egyhangúan permetez az eső. Az emberek — ahol van — kőről kőre ugrálva haladnak céljaik felé. Az egyik utcába igen sok nyom vezet. A nyomokon haladva, a látogató eljuthat dr. Czáka Andor domoszlói körzeti orvos rendelőjéhez. Már a nyomok is elárulnak annyit, hogy ma itthon van a doktor úr és azt is elmondják, hogy sokan fel is keresték ezen a délelőttön. A doktor ugyanis nem mindennap tartózkodik Domoszlón, miután neki kell ellátni Kisnána, Vécs és Márkáz betegeit is.

A várószobában már sokan ülnek. Parasztasszonyok és bányászok, ki ünneplőben, ki csak úgy, ahogy dolgozni szokott járni, overálban. A kis szoba csendes, ha valakinek valami közölni valója vhn a másikkal, azt suttogva teszi. A várószobák megszokott, — szinte templomi csendje ez. Mindenki mereven néz maga elé és látszik, hogy a saját bajával van elfoglalva.

A rendelő. Bizony, kicsi. Alig fér el benne az orvos iratokkal megrakott asztala, a kopott viaszosvászonnal borított vizsgáló asztal, a középkori kínzóeszközökre emlékeztető fogorvosi szék, a műszeres szekrény, és egy polc, amelyen az orvos házigyógyszertára, sterilizátora van kiállítva, költői összevisszaságban.

Folyik a rendelés. Ma felülvizsgálati nap van és a táppénzes betegeket egy gyöngyösi főorvos vizsgálja felül. A felülvizsgálat hamar véget ér és továbbpöfög a főorvos Skodája.

Kezdődhet a tulajdonképpeni rendelés...

...EGYMÁSUTÁN JÖNNEK a

betegek. Egyik bányász hátán csúnya, gennyes seb. Czáka doktor felvágja. Amíg a fagyasztás hatása tart, a páciens bírja valahogy, de utána nagyon szenved és Czáka doktor megnyugtató szava nem bizonyul a legjobb fájdalom- csillapítónak. De a rögtönzött kis műtét sikerült és a beteg megkönnyebbülten

hagyja el a rendelőt. Czáka sebészdoktor jól dolgozott...

Pöttöm kis gyereket hoz az anyja. A gyereknek fáj a gyomra. Czáka doktor bácsi szinte játszva közeledik az ijedtszemű, kis lurkóhoz úgy, hogy a vizsgálat különösebb akadály nélkül lefolytatható. Receptet ír, tanácsokat ad, és a mama megnyugodva távozik.

Czáka gyermekorvos ismét jól dolgozott.

Egy magas, tagbaszakadt parasztember a gyomrára panaszkodik. Czáka doktor kikérdezi, megvizsgálja és felírja a szükséges gyógyszert. Ezúttal Czáka doktor, mint belgyógyász végzett jó munkát.

Aztán kiküldenek a rendelőből, mert nők mennek be. A megelégedett arcú betegekről látom, hogy dr. Czáka nőgyógyász is megállta a helyét.

Közben a rendelőben berreg a fogcsiszoló, amelyet dr. Czáka Andomé kezel, aki szintén orvos és most, a fogászatot vállata át férjétől. De Czáka doktor is gyógyítja a beteg fogakat, tehát, mint fogorvos is működik.

Már elmúlt egy óra, amikor kiürült a várószoba és végre szót válthattam az orvossal.

A legnagyobb természetességgel közli, hogy mindennap más községben rendel és általában este 10 órakor vetődik haza, hacsak valami közbe nem jön. És bizony elég gyakran megtörténik, hogy fáradtan hazatérve, a rendelő fekete tábláján három-négy név is díszük, akiket még meg kell látogatni. így hát a portréknál megszokott kérdést, hogy mivel tölti szívesen a

szabad idejét, már fel sem teszem, mert egyszerűen nincs szabad ideje. Sokszor szabad éjszakája sem.

NAPRÓL NAPRA, éjszakáról éjszakára járja a falut, gumicsizmában tapossa a feneketlen sarat, vagy kocsijába ül és Markazra vagy Vécsre hajt, ahová egy sürgős szüléshez, vagy balesethez hívják. Nem ismer ünnepnapot, nem ismer szabad délutánt, mint- ahogy ezeket a fogalmakat a láz és a betegség sem ismeri, — ha önmagából van szó — és sajnos, egyelőre azt még nem tudják szabályozni, hogy a gyerek munkaidő alatt szülessék meg.

Sok szó esik arról, hogy az orvosok napjainkban kivonják magukat a társadalmi életből, egy elszigetelt kasztot alkotnak és azt hangoztatják, hogy nem politizálnak, csak gyógyítanak. Hogy ilyen nem létezik, arról most nem akarok vitatkozni, mindezt csak azért említettem meg, mert Czáka doktor az ellenkezőjét vallja és eszerint is él. Tagja a községi tanácsnak, részt vesz a község társadalmi életében, ezer gondján felül sok mindent magára vállal, ami nem lenne az orvos feladata Ezenkívül hihetetlen energiával harcol községei egészségügyi kulturáltságának emeléséért. És ez ezen a vidéken nem

könnyű feladat. Egyrészt azért, mert a környék falvai nagyrészt tbc-vel fertőzöttek, tehát fokozott mértékben kell a megelőző orvosi munkát, és az egészségügyi felvilágosítást folytatni, másrészt pedig komoly munkát jelent — miután borvidékről van szó — az alkohol elleni küzdelem. Ezért gyakorta tart előadásokat a kultúrotthonokban és természetesen mindezt feltételezett szabad idejének terhére, minden ellenszolgáltatás nélkül.

És ha már itt tartunk, ne kerüljünk ki egy kényes kérdést. Néhány mammutjüvedelmű orvos híre nyomán az emberekben kialakult az a nézet, hogy az orvosok hihetetlenül sokat keresnek. Nos, Czáka doktor havi fizetése 2100 forint. Természetesen van magánpraxisa is, bár egyre csökkenő számmal, de vannak még nem biztosított betegek.

De munkáját látva, tudva azt, hogy soha nincs szabadideje, hogy egy rövid napra se tud magánember lenni, — természetesnek tartjuk, hogy több , a jövedelme, mint annak a tisztviselőnek, aki le- dogozva a nyolc órát, nyugodtan él és szórakozik. És senki sem lázadozik az ellen, ha az orvos magánbetegeitől megkéri azt az összeget, amire a fennálló rendelkezések lehetőséget adnak. Az emberek csak az olyan orvost ítélik el, — mert sajnos van ilyen is, —, akik a biztosított betegtől kívánnak, vagy követelnek pénzt.

Czáka doktor és az orvosok zöme pedig nem ezt teszi, sőt. amint beszélgetésünk közben elmondta, elítéli azokat, akik hivatásukat vagyonszerzésre akarják felhasználni és eközben még a törvénnyel is ösz- szeütközésbe kerülnek.

így hát nem csoda, hogy Czáka Andor orvost szeretik és tisztelik betegei, hogy bizalommal fordulnak hozzá, — mert érzik, hogy értük van, hogy becsülettel és odaadással végzi magasztos hivatását.

NEM TARTOM FRÁZISNAK. ha leírom, hogy hősök ők. Névtelen hősei az életnek, akiket csak azok ismernek, akik tőlük kapták vissza egészségüket. És amíg a városokban este folyik az élet, a presszókban szól a zene, a városi emberek vigyázva kerülik ki az aszfalton csillogó víztócsákat, gondoljunk néha a falusi orvosokra, akik a kivi- lágítatlan falusi utcákon gyúrják a feneketlen sarat, hogy letöröljenek néhány könnyet, hogy enyhülést vigyenek az embernek.

HERBST FERENC