Népújság, 1958. április (13. évfolyam, 59-83. szám)
1958-04-24 / 78. szám
üss. április 24. csütöito j Ä t\ c 3 Vélemények a nyereségrészesedésről Három gyöngyösi üzemben l 1957. áprilisában, amikor napvilágot látott a pénzügy- ( j miniszter rendelete a nyereségrészesedés fizetéséről, na- j í gyón sok dolgozó kételkedve fogadta a hírt. Sokan nem i j gondolták, hogy az 1956-os októberi ellenforradalom után, S j amikor az ország súlyos gazdasági helyzetbe került, — egy i i év elteltével annyira lábra tudjon a népgazdaság állni, * í hogy a jól dolgozó gyárak, vállalatok munkásai a felemelt { , fizetés mellett még nyereségrészesedést is kapjanak. De a r • forradalmi munkás-paraszt kormány, mint már annyiszor, r | most is bebizonyította, hogy rendeletének érvényt szerez, ) » nemcsak papíron maradt a rendelkezés, hanem testet öl- > J tött valóság lett. t Most, hogy a vállalatok nagyrészt már kifizették a ' I nyereségrészesedést — meglátogattunk három gyöngyösi i ( üzemet és arról beszélgeti nk a dolgozókkal, hogy ki, mit í I tett és tesz a jövő évi nagyobb nyereségrészesedésért. Kételkedtek a sütőipari dolgozók zottság célprémiumok kitűzésével serkenti a munkásokat gyorsabb, lelkiismeretesebb munkára. A törzsgárdát fiatalokból alakítják ki, mert a munkások zömét még ma is kétlakiak alkotják. A minőség javítására magozógépet vásárolnak, s így a kékszilva pálinka ciántartalma kisebb, a darálás még tökéletesebb lesz, amely jelentkezni fog az alkohol erősségében. Az első negyedévi tervüket 111.8 százalékra teljesítették, egy főt takarítottak meg a létszámból. Ha az időjárás nem fogja tönkretenni a gyümölcs- termést, akkor minden reményünk megvan, hogy jövőre még több lesz a nyereségrészesedés. Külföldi híradó (Folytatás az 1. oldalról.) FRANCIAORSZÄG Főleg az újításoknak köszönhetik a nyereségrészesedést a váltógyáriak A Gyöngyösi Sütőipari Vállalatnál dolgozik a Pozsányi Imre vezette brigád. ök így vélekednek: — Mi kissé kételkedtünk, hogy lesz belőle valami, — mondja Kónyái Andrásné gépkezelő. Amikor a vállalatnál két boltvezető sikkasztott, körülbelül 14 ezer forintot, minden reményünk elszállt, mert ez mind a nyereségrészesedés rovására történt. — Tíz napról volt szó és 17 napot fizettek ki — kapcsolódik beszélgetésünkbe Szakó Béla vető. — Én is 1920 forintot kaptam, nagyon jól jött ez a pénz, reméljük, jövőre még több lesz. Mindent megteszünk, hogy úgy is legyen. Vigyázunk a vízcsapokra, a villanyra, mert ezekkel lehet nálunk legjobban csökkenteni az önköltséget — meg a szénnel. Nem engedtük meg, hogy 30 mázsa szénport három forintért szállítsa el a téglagyár, felhasználtuk mi, és minden mázsánál hét forintot takarítottunk meg. Nem egetverő összeg, de sok kicsi sokra megy. A városi tanácsnál hiába kérjük, hogy adjanak engedélyt a helyiség kitört ablakainak beüvegezésére, a mai napig sem történt intézkedés. Nappal is égetni kell a villanyt s ez sok pénzt elvisz. A lisztet összesöpörjük, a zsákokát kirázzuk, a kemencénél állandóan őrködünk, locsoljuk a süteményeket, ha kell, nehogy selejtet csináljunk. így az elmúlt hónapokban elértük, hogy az egy mázsára eső 6.90 forintnyi süteménysütési árat leszorítottuk öt forintra. Sok helyen viszont 16,22 forintra is rúg, mint például a galyatetői üzemünkben, mert nem engedik, hogy szénnel tüzeljenek. Az idén már igen helyesen szétválasztják az üzemek nyereségét úgy, hogy jövőre minden üzemben úgy kapnak visszatérítést, ahogy dolgoznak. S így is a helyes. Bizakodnak a Gyöngyösi Gyümölcsszeszipari Vállalatnál — Mi is mindent megtettünk — mondotta Molnár György, az üzemi bizottság elnöke, hogy nyereségrészesedést fizethessünk. A vállalat gyümölcszúzógépet vásárolt, hogy az erjedésre kerülő gyümölcsöt a legtökéletesebben tudjuk feldolgozni. Kibetonoztattuk az üzem területén az utakat, s így megakadályoztuk, hogy a szállításkor kilocsolód jón a lé. A csapokat és az úgynevezett ,,száj fogy asztás”-t ellenőriztük, az „alszesz és a „moslék” szesztelenségére ügyeltünk. A megengedhető három százalék „kálót” is megtakarítottuk, így elértük azt, hogy éves tervünket 111 százalékra teljesítettük, és a pénzügyi elszámoláskor kiderült, hogy 13,296 liter ötven fokos pálinka árának megfelelő 332,000 forint többletnyereséget értünk el. Béralaptúllépésünk nem volt, létszámnál két főt takarítottunk meg, így a vállalat 98,000 forintot oszthatott szét 113 ember között. Sokan nem hittek abban, hogy lesz nyereségrészesedés, mint ahogy Fabricius Imréné sem hitt benne. De annál nagyobb örömmel tapasztalta a „csalódást”, mert így tudott venni magának tavaszi kabátot, félcipőt, férjének ballont. Mindenki meg volt elégedve, s elhatározták, mindent megtesznek, hogy jövőre még nagyobb legyen a nyereségrészesedés. Bácsi Imre igazgató kezdeményezésére az üzemi biVarga József, a gyöngyösi Váltó- és Kitérőgyár főmérnöke a nyereségrészesedésről többek között ezeket mondotta: — 759,000 forint nyereségrészesedést osztott szét a gyár a dolgozók között. Ez 22.4 munkanap bérösszegének felel meg. A nyereségrészesedés 25 százalékát az újításokból eredő megtakarítás, haszon tette ki. Négy újítónk, Szabó Imre, Nagy Imre, Váradi Béla, Fazekas Sándor több mint 300,000 forint hasznot hajtottak a vállalatnak. Most, hogy bebizonyosodott, — valósággá vált a kormány rendelete, minden ember azon fáradozik, hogy a jövő évi nyereség- részesedés összegét még nagyobbra növeljék. A műszaki gárda is teljes odaadással dolgozik. A legnagyobb figyelemmel foglalkozunk az újításokkal, mert ezek nagy százalékkal növelhetik a vállalat nyereségét, csökkenthetik az önköltséget és az anyagtakarékosságban is számottevők. — Megjavítottuk a vízhálózatunkat, s így elértük, hogy 50 százalékkal kevesebb vizet fogyaszt a gyár, mint 1957. hasonló hónapjában. Ez pénzbén évi 30,000 forint megtakarítást jelent, fokozottan bedolgozzuk az elhullott anyagot, amely 0.9 százalék megtakarítást, — összegben 100,000 forintot jelent a vállalatnak. Selejtfel- használásunk 120,000 forint, az újításból eredő megtakarítás körülbelül 400,000 forintot tesz majd ki. Két üzemet, a hegesztőtelepet és a kitérőgyártó üzemrészt összevonjuk, s így két százalék megtakarítást érünk el az energia felhasználásában. Ha kapunk export- megrendelést, akkbr még több lehet a jövő évi nyereség. Munkaversenyt szerveztünk, melynek szintén az előbbieket kell szolgálnia. Ezután a műhelyek dolgozóit kérdeztük meg. A gyalugépek kattogó erdejében találtunk rá Szabó Imrére, a nagyüzem üzemvezetőjére, aki egyben a gyár egyik legjobb újítója is. Az ő ötlete volt a „GEÓ”-le- mezek felhasználása, amivel nagyban elősegítette a nyereségrészesedés növelését. Véleménye szerint azért tudtak szép eredményeket elérni, mert ha valami probléma akadt a termelésben, röpgyű- lést hívtak egybe, s megvitatták az ügyes-bajos dolgokat, s a dolgozók mindig találtak valami jó megoldást. Elmond- dotta, hogy további újításokkal akar hozzájárulni a nyereségrészesedés növeléséhez. — Legújabb újítása még megvitatás alatt áll. Tőle tudtuk meg, hogy kijavítják az utakat, az elhasznált védőruhákból, amit lehet, kijavítanak, az elfekvő és selejtes „ékes GEÖ- kat” felhasználják keresztezési lemezeknek, mellyel tízezer forint megtakarítást érnek el. összegyűjtik az elektródák oa- pírdobozait, s átadják a MÉH- nek, ami több mázsát jelent évenként Brigádot is alakítottak, a- mely kidolgozza, hol is lehetne még takarékoskodni. Itt találkoztunk össze Precz Károllyal, aki éppen a műszak utáni karbantartást végezte el gépén. Elmondotta: úgy érzi, hogy úgy tud legtöbbet tenni a nyereségrészesedés növeléséért, ha munkaidejét kihasználja, szerszámaira vigyáz, és minden műszak után lelkiismeretesen, becsületesen karbantartja a gépét. A francia hadügyminisztérium bejelentette, hogy rendszeresen karbantartják a Maginot-vonalat, mert ez az crőd- . vonal kiválóan alkalmas esetleges atom-óvóhely és atomellenes hadműveletek parancsnokságának székhelyéül. Képünkön az erődvonal egyik 15 kilométer hosszú folyosója látható. HOLLANDIA Joke Haan- schoten putteni kislány néhány napig élt otthonában egy letört rádióaktív tűheggyel az orrában. A kislány kórházba került, majd ^kivizsgálás után hazautazott, a- hol a szomszédok üdvözölték hazatért családot. I R A N Nyugat-Irán felszabadulásáért küzdő nemzeti front uieg- alaku ása alkalmából Abdul Haris Nasution vezérőrnagy, a Nemzeti Front elnöke Djakartában átvette a megalakulásról szóló okmányt Idham Chalid alelnöktől. | _. És emberek ezreit lehetne még megszólaltatni, akik | I sok példát tudnának elmesélni arról, hogy ki, mit tett a j [ nyereségrészesedésért, — hogy ki, mit tesz azért, hogy ez * } az összeg jövőre még nagyobb legyen. ) i « FAZEKAS ISTVÁN B TECHNIKA ES I TUDOMÁNY VILISflBOL Fel lehet-e vágni az agyat anélkül, hogy felnyitnánk a koponyát? A válasz természetesen ez: nem! A Szovjet Tudományos Akadémia biológiai-fizikai intézete egyik laboratóriumában nemrégen egy kutyán különös operációt hajtottak végre. A kutyát a műtőasztalhoz kötötték, s feje fölé bonyolult berendezést erősítettek. A gép közepén egy röntgencső volt. A professzor megkezdte az operációt... de hát hol maradnak a kések és más sebészeti eszközök? Az asszisztens bekapcsolta a készüléket, s néhány pillanat múlva máris megtörtént az operáció. A röntgenkés anélkül, hogy megsértette volna a koponya külső szöveteit, az előre meghatározott helyen felnyitotta az agyat. A fenti, rendkívül érdekes készülékről szerkesztője, P. Minajev professzor a következőket mondotta: — Képzeljen csak el egy nagyító-üveget. Ha ezzel a Nap sugarait összegyűjti és papírra vetíti, az hamarosan meggyullad. Ha azonban e „gyújtópont” alatt lassan elhúzza a papírt, a lapon égési csík látható. Nahát, ugyanezen Röntgenkés elven alapul a röntgenkés is. A közönséges sugarak nem hatolnak át a szöveteken, azért itt természetesen röntgensugárral kellett dolgoznunk. A sugárnyalábokat összpontosítottuk, s ezzel meghatározott mélységű és szélességű nyílást vágtunk az agyszöveteken. Gondoskodtunk arról is, hogy ez a nyílás ne terjedjen át a környező szövetekre. Jelenleg még csak laboratóriumi körülmények között, kísérleti állatokon hajtottuk végre a fenti operációt. Hamarosan azonban már elegendő tapasztalattal rendelkezünk a röntgenkés használatában, s ekkor alkalmazzuk majd az emberi betegségek gyógyítására is. — Makiárról jelentjük Még az év folyamán a makiári Dózsa- és a Kerecsendi- utat megjavítják. Az utak javításához mintegy 500 tonna követ vásárolnak, melyhez csupán az anyag árát kell biztosítani a községi tanácsnak. A község dolgozói a szállítást, a kő lerakását és azok elterítését társadalmi munkával végzik, amely 10 ezer forint értékű munkának felel meg. Ugyancsak a Vörös Hadsereg utat is rendbehozzák 60 ezer forintos beruházással. Egy hinap múlva — május 23-án — nyitják a Budapesti Ipari Vásárt Alig néhány hét már, s ismét megnyílnak a látogatók százezrei előtt a Vásár kapui. A legnagyobb erőfeszítéssel folynak a munkálatok, hogy a megnyitás napjára az előkészületek minden vonalon befejezést nyerjenek, s a látogatók valóban kellemes, hasznos és értékes benyomá- sbkkal gazdagodva hagyhassák el a vásár színhelyét. Biztosítva van újra az utazások tekintélyes kedvezménye a vidéki látogatók számára. Értékes főnyereményekkel, nagy és kis nyereményekkel járó tárgysorsjáték is várja a látogatókat. Gondoskodás történik a különféle szórakozásokról is, amennyiben divatbemutatók, televíziós felvételek, repülőgépséták, várost megtekintő autó- buszjáratok is rendelkezésére fognak állani a látogatóknak. A hazai nagyipari, a szövetkezeti, tanácsi vállalatok és kisipari készítmények szokatlan gazdagsággal vonulnak fel az idei vásárra. Renkívül gazdag és színes anyagot juttatnak el a vásárra a részvevő baráti államok, éspedig a Szovjetunió, Kína, Lengyel- ország, a Német Demokratikus Köztársaság és Románia. Előrenéző gondoskodás történik a vásár zsúfoltságának enyhítésére is, amennyiben a vásár este 10 óráig, ragyogó fényárban tartja nyitva kapuit, s a járművek nagy sokasága várja majd a látogatókat a záróra után. A vásár gondoskodása arra is kiterjed, hogy területén külön pihenők, és ízléses, bő választékú és mérsékelt áru, étkező lehetőségek, bárok, kávéházak várjanak a vendégekre, s a tömérdek látnivaló mellett is minél kevésbé fárasztó jellege legyen a vásári sétának. A Fővárosi Idegenforgalmi Hivatal gondoskodni fog a vidéki vendégek megfelelő elhelyezéséről a budapesti tartózkodásuk során. SVÉDORSZÁG Brigitta svéd hercegnő részt vett a stockholmi egyetem bálján. A bállal egyidőben versenyt indítottak a legszebb szakáll cím elnyeréséért. A hercegnő ’a verseny egyik esélyesével táncot INDONÉZIA Báli-szigeti szépségek egy ünnepsége. A lányok kezében virágokkal és szalagokkal teli kosár van. Az indonéziai sziget híres szép lányairéL
