Népújság, 1958. április (13. évfolyam, 59-83. szám)

1958-04-22 / 76. szám

1958. április 22. kedd NÉPÚJSÁG 5 OR. I’SÓ ANDOR: Az új szőlőtelepítések küszöbén HEVES MEGYE körülbelül 30 000 kát. hold szőlőterületé­vel mindenkor komoly es szá­mottevő a..—epet töltött be az ország' és csemegeszőlő t'.fenéi j ^bé)i. Azok a jelensé- ü, ív melyek a termőszőlőállag leromlásával országos viszony­latban mutatkoznak, csaknem ugyanoly mértékben jelent­keznek Heves megye történel­mi borvidékeinek termőszőlői­ben is. A termőszőlőállag leromlott, a felújítás pedig 10—15 év óta húzódó, lassú ütemben ha. lad, ami egészségtelen állapot. Évről évre jelentős a termés- kiesés és így drágán termel­nek a szőlőtermelő gazdák, mind maguk, mind pedig a nemzetgazdaság számára. Jelenleg az a helyzet, hogy a Heves megyei szőlők körülbe­lül 20 százaléka öreg és kivá­gásra szoruló, melyen a ter­més oly csekély, hogy az a ráfordított termelési költsége­ket már évek hosszú sora óta nem fedezi. A termőszőlők közti tőkehiány is nagy és át­lag a tőkeállomány 15 száza­lékára becsülhető. A támasz­nélküli szőlők (karóhiány) is jelentékeny területaránnyal szerepelnek és közel 10 száza­lékát teszik ki termőszőlőink­nek. De a meglevő karótá­masznak is csak 50 százaléka nevezhető jónak, míg a másik 50 százaléka gyenge, rövid és rossz állapotú, aminek a sző­lőművelésnél mutatkozó hát­rányait ehelyütt részleteseb­ben nem szükséges taglalni. A gazdaságos többtermelésre al­kalmas, jó erőállapotban levő termőszőlő megyénkben alig teszi ki az összterületnek 20 százalékát, míg a középkorú, de tőkehiányos és visszaesett, vagy mérsékelt termőerőben levő és többé-kevésbé a még gazdaságos termelés küszöbén álló termőszőlők területi arányszáma az összes szőlőte­rületnek majd a fele. A termőszőlőterületek le­romlásához természetesen az elöregedés és a tőkehiányok okozta terméskieséseken kí­vül nagyrészben hozzájárult a szőlő mind szerves-, mind szervetlen (mű-) trágyaanya­gokkal való ellátottságának hiánya is, illetőleg ezen idő­előtti elöregedéseket és hiá­nyosságokat a trágyaanyagok alkalmazásának hiánya is elő­segítette. Bizonyára sokan tudják, hogy vannak megyénk­ben 40—50 éves, jó termőerő­ben levő szőlők, melyek első­sorban annak köszönhetik, a jó kezelésen kívül, jó termő­erőállapotukat, hogy minden­kor megfelelő trágyázásban részesültek és így hosszabb ideig meg tudják tartani a termőegyensúly állapotát a tőke terméshozama és a talaj tápanvaekészlete között. A KIÖREGEDETT szőlők felújítása hosszú évekig vára tott magára, mígnem a párt és kormányintézkedéseknek eredményeként néhány év óta a szőlőtelepítések iránti kedv erős lendületet vett megyénk történelmi borvidékein. Az a helyzet jelenleg, hogy me­gyénk borvidékein 1957. évben mintegy 1200 kát. hold terüle­tet fordítottak meg új szőlő- telepítés alá. Ennek túlnyomó többsébe öreg szőlők kidobásé ból adódik. Bizony, ez jelen­tős terület és komoly bizonyí­téka annak, hogy a szőlőter­melőkben feltámadt bizonyos kedv és törekvés is a szőlő- felúiítások irányában no me» talán a rossz szőlőkön való ráfizetéses gazdálkodás is né­mileg serkentő hatással volt a S7ői«i';-<v5"ő<;0k és forgatások elvégzésére. Sajnos, szőlőszaporítóanyag- termelésünk nem tartott lé­pést a beköszöntött nagyará­nyú szőlőtelepítési előkészüle­tekkel. Így adódott, hogy az idén borvidékeinken nincsen annyi ültetnivaló anyag, mint amennyit a megforgatott terü­letek igényelnének. Megköze­lítő becslések szerint megvénk ben a telepítés alá megforga­tott területnek mintegy 70—75 százalékára van biztosítva sző­lővessző. illetőleg szőlőoltvány Ennek a kritikus helyzetnek azután megvan az a hátrányos I. rész oldala, hogy a szőlőtermelő — szakszempont ide vagy oda — azzal az anyaggal telepít, ami­hez éppen hozzájut és pedig lehetőleg minél olcsóbban. -- Mondanom sem kell, hogy mi­nő kétséges az ilyen anyaggal való telepítés sikere és minő csalódások és károk érik né­hány éven belül a telepítő gazdát. Ilyenkor derül azután ki, hogy az olcsó szőlőszapo­rító-anyag milyen sokba ke­rült. Sok szőlőtermelő igénybe szokta venni a piaci szőlő- vessző. és szőlőoltványbeszer- zés lehetőségeit, ahol a forgal­mi árakon alul szerezhetők be kevert fajtájú és selejt minő­ségű szőlővesszők és oltvá­nyok. Természetesen ilyen anyag elültetésekor ember­öltőkre eldől sok szőlőterület sorsa, ha ugyan azok pár év elteltével ki nem pusztulnak. NAGYON ELTERJEDT szo­kás, különösen Gyöngyös kör­nyékén, de megyénk egyéb borvidékein is az, hogy a lá­dában előhajtatott oltványokat közvetlenül kitelepítik állandó helyükre. Az új szőlőtelepítés­nek ez a módja nagyon bi­zonytalan eredményekre vezet. Ezen telepítés sikere ugyanis igen erős függésben van az dő járással, sokkal inkább, mint a gyökeres, fás oltvá­nyokkal való telepítés. Külö­nösen a hűvös tavaszi idők, majd a száraz aszályos nyarak igen eredménytelenné szokták tenni az ily módon történt telepítéseket. Tehát ez a tele­pítési mód a szőlőtelepítésnek csak látszólag olcsóbb, de koc­kázatosabb módozata. Ha azonban, főként anyagi okok miatt kényszerül a termelő az ilyen módon való telepítés el­végzésére, úgy ajánlatos, hogy az ilyen oltványok eladásával üzletszerűen foglalkozó olt­ványtermelőkkel olyan írás­beli egyezséget kössön, hogy az az oltványok elültetését és annak néhány hónapos keze­lését is vállalja. Az oltványok teljes ellenértékének kifizeté­se ez esetben csak a kezelés befejeztével történnék meg, bi­zonyos kiesési százalék meg­engedésével. Ezen telepítési móddal járó kockázatot tehát nem egyedül a szőlőtelepítő viselné ez esetben. Ilyen meg­állapodások e telepítési mód­nál a gyakorlatban ismerete­sek, de nem elterjedtek. Már jobb megoldás — ha oltvány nincs — az amerikai gyökeres alannyal való telepí­tés. Természetesen itt is fon­tos előzőleg a talajnak meg­felelő megvizsgáltatása mész­tartalom szempontjából vala­melyik legközelebbi gépállo­más talajlaboratóriumában, azon célból, hogy a telepítés minő alanyfajtával történjék. A talajnak megfelelő alany­féleség kiválasztása mellett fontos követelménye még az, hogy az oltás céljára szolgaié Moltó-galyak megbízható helyről valók legyenek. A gyö­keres alannyal való telepítés akkor nevezhető eredményes­nek, ha 2—3 éven belül az alanyok legalább 75 százaléka eredménvesen ámított és vég­leges helyére ledöntetett. — Azonban, ha a zöldoltások év­ről évre sikertelenek, vagy elégte'en eredménnyel végződ­nek, úgy a gyökeres alannyal való telepítés nem érte el a kívánt célját. Mindenesetre a zöldoltások kisebb (néhány száz öles) területegységekben, — ahol az alanyok átoltása rö­vid idő alatt megejthető — nagyobb sikerrel kecsegtet, mint nagyobb (néhány ezer öles) szőlőtáblákban. Újabban igen jó eredménnyel végezhe­tők a zöldoltások az úgyneve­zett PVC hüvellyel, melynél a kisebb kézügyességgel rendel­kező zöldoltók is eredménye­sebb munkát tudnak végezni. Kísérleti telepünkön az e mód­szerrel való zöldoltások a ta­vaszi zöldoltások során meg­tekinthetők. A LEGJOBB és legbiztonsá­gosabb telepítési anyag tehát az egyéves, elsőosztályú minő­ségű szőlőoltvány, amelynek megbízható az alanya és ne­mes fajtája is. A jó és beérett alany és csapvesszőböl készült oltvány jó oltásforradást, jó gyökeret és jó hajtást fejleszt. Az ilyen oltványok telepítésé­ből származóan a kiesés egé­szen minimális szokott lenni. A hibás szaporítóanyagból ké­szült oltványok telepítés utáni visszaeséseiről és a hibák okairól jelen szakcikkben ki­térni nem akarok, mert erről a kérdésről egy megelőző lap­számban Füri József, tudomá­nyos munkatársam közölt egy szakcikket. Az oltványkészítés egyik sarkalatos kívánalma az, hogy minden talajféleség­be, az annak legmegfelelőbb alanyú oltvány kerüljön. Ezt nagyon komolyan, kell venni és erre igen nagy súlyt kell fektetni, mert a jól sikerült telepítésnek ez az egyik leg­fontosabb feltétele. Ha erre a kérdésre nagy súlyt nem fek­tetünk, úgy az ebből származó anyagi károkat esetleg évtize­dekig kell elszenvednünk (sző­lőalanyok mésztűrőképessége!). (Folytatjuk) Felelőtlenség A foglárutcai sporttelep mellett évek óta fedetlenül tátong egy körülbelül 8—10 méter mély szellőző nyílás. Csak egy derékig érő beton­gyűrű óvja meg a járókelő­ket attól, hogy az úton men­ve bele ne sétáljanak. De mi lesz akkor, ha egy kalandos kutatócsoport, melynek tagjai a közeli is­kolából verbuválódnak, meg akarják nézni, hogy Dárius mesebeli kincsei nem ‘ itt vannak-e elrejtve? Vagy egy; szerűen egy játszadozó gyer­mek beleesik? Önkéntelenül felvetődik ez a kérdés mindenkiben, aki beletekint a kútba, melynek semmi haszna, vagy értelme nincsen. Be, hogy e kérdésre ne kapjunk feleletet, helyes len­ne a kávát valamiféle védő­ráccsal ellátni. Békenagyayűlés Gyöngyösön Április 20-án, vasárnap dél­után hat órakor a Hazafias Népfront városi bizottsága a városi kultúrházban béke­nagygyűlést rendezett. Az elő­adó dr. Hajdú Gábor egyetemi tanár volt. Előadásában is­mertette a békéért folyó harc jelentőségét. A gyűlésen több mint 700-an vettek részt, ahol egyben megválasztották a megyei békekonferencia hét küldöttjét. ÜSés! tart a Hazafias Népfront egri városi bizottsága Egerben április 23-án, szer­dán a Hazafias Népfront egri városi bizottsága ülést tart, ahol megbeszélik a második negyedévi feladatokat, vala­mint a Népek Barátsági Hó­napja és az ötödik magyar békeköHgrésszus előkészüle­teit n brüsszeli világkiállításon BRÜSSZEL (TASZSZ) Az 1958-as világkiállítás to­vábbra is nagyszámú látoga­tót vonz és mint az első na­pokban is, a szovjet pavilon a legnépesebb. A világon első szovjet mű­holdak és a Lenin atomjég­törő modelljén kívül nagy fi­gyelmet keltenek a program vezérlésű szovjet szerszám­gépek. Áramlanak az emberek a pavilonnak ahhoz a részéhez is, mely a szovjet dolgozók egészségvédelmét és szociális gondozási rendszerét mutatja be. A szemlélők soknyelvű tömegében sok az amerikai. Alaposan érdeklődnek aziránt, hogyan töltik szabadidejüket a munkások, bejuthatnak-e az üdülőházakba és a szanatóriu­mokba és őszintén csodálkoz­nak és elismerően nyilatkoz­nak, amikor megtudják, hogy a Szovjetunióban nincs mun­kanélküliség, hogy minden dolgozó évenként fizetett sza­badságot kap, hogy az üdülő­házakban és szanatóriumban tartózkodók nagy többsége az üdülési költségeknek csak egvrészét fizeti. Sok a látogató a szovjet pavilon szomszédságában levő amerikai pavilonban is. A legérdekesebbek itt az auto­matizálással, a Geofizikai Év­vel, az atomenergiával fog­lalkozó részlegek. Mindig so­kan tolonganak az elektroni­kus aev előtt. Kevesebb si­kernek örvend a művészeti rész, ahol modem amerikai festők és szobrászok műveit állították ki. A kisszámú kö­zönség értetlenül nézi a vász­nakon a formátlan, vörös, fe­kete, sárga, zöld foltok össze­visszaságát. Az idegenvezetők próbálják meggyőzni a látogatókat, hogy az egyik ilyen színes káosz broadwayi kávéházat ábrázol. A látogatók ironikus megjegy­zéseket tesznek ezekre a ,.re­mekművekre” és sietnek az amerikai pavilon érthetőbb és érdekesebb kiállítási tárgyai felé. A vásáron részt vevő népi demokratikus országok gaz­dasási, vívmányairól, kulturá­lis fellendülésükről és dolgo­zóik jólétéről számolnak be kiállítási tárgyaikkal. Sok ér­dekesség látható más nemze­tek kiállítási pavilonjában is. (MTI) A szovjet párt• és kormányküldöttség látogatása óta növekszik a magyar- szovjet barátok tábora a megyében Ünnepi megemlékezés Sírokban Vlagyimir Iljics Lenin szü­letésének 88. évfordulóján ün­nepi megemlékezést tartottak tegnap este a siroki munkás­lakótelep kultúrházában. Az ünnepi beszédet Csepelyi Ká­roly, a Mátravidéki Fémmű­vek személyzeti osztályának vezetője tartotta, utána a Le­nin 1918. című szovjet filmet vetítették a résztvevőknek. A hazánkban járt szovjet párt- és kormányküldöttség tagjainak látogatásai és meg­nyilatkozásai után a megye te­rületén napról-napra növek­szik a Magyar—Szovjet Baráti Társaság tábora. Csupán az elmúlt héten több mint tíz községben és számos üzemben alakították meg a társaság elnökségét, melynek tagjai azonnal munkához láttak. Az újonnan alakult Baráti Tár­saságok tagjai elsősorban a közelgő népgk barátsági hó­napjának sikeréért, megfelelő előkészítéséért fáradoznak. Ké­peket, dokumentációs adatokat gyűjtenek a Szovjetunió életé­ről, melyekből kiállításokat rendeznek majd. Ezenkívül több község lakói a szomszé­dos népi demokratikkus or­szágok egy-egy községével vették fel a kapcsolatot, és meghívták az ott élőket a ba­rátsági hónap ideje alatt tar­tandó rendezvényekre. Ezen a héten megyeszerte újabb Magyar—Szovjet Baráti Társaságok alakulnak. (Készéi) Egerben is bemutatkozik o a magyar jégrevű A magyar jégrevű, mely kö­rei féléven keresztül nagy si­kerrel szerepelt Budapesten, kétszáz előadásával május 4- én zárja kapuit. A jég kiváló művészei rö­vid pihenő után az ország kü­lönböző városait keresik fel, hogy a vidéki sportszerető kö­zönségnek nyújtsanak jó szó­rakozást, s ezen keresztül még több hívet szerezzenek a magyar jégsportnak. Már ki is jelölték azokat a városokat, amelyekben a ma­gyar jégrevű a „Jégcoctail” című műsorával előrelátható­lag szerepel majd. E városok között van Eger is, ahol június 7. és 15.-e kö­zött mutatják be új műsoru­kat. Az előadásokra hordozható műjégpályán kettőezer sze­mélyt befogadó és a helyszí­nen felépíthető nyári helyi­ségben kerül sor. (MTI) Női dirat szemmel Férfi A divat kollektív játék évezredek óta. Paragrafusokban kifejezhető szabályai nincsenek, a játékszabályok megsérté­séért senkit meg nem büntetnek, legfeljebb kinevetik azo­kat, akik túlzottan vétenek a közízlés és a divatot kitaláló hatalmak ellen. Ebben a játékban a nők az erősebbek. Amikor beszer­zendő ruháikról esik szó családikörben, úgy cselekszenek, mint egy valódi centercsatár. Olykor-olykor kisebb szabálytalan­ságoktól sem riadnak vissza, aminek következtében a ház­tartás rendje és szilárd ellátottsága ingadozni kezd. A játékidő elsejétől elsejéig tart, vagy inkább a férj pénztárcájának végkimerüléséig. Játéktér az állami áruház­tól a legkisebb presszóig mindenütt. Mert, ügye, meg kell beszélni a ruhák elkészítését a rendelés előtt, alatt és után, tanácsadás és irigykedés, valamint pukkasztás végett. A já­téktér felező vonala az alig található józan ész, amely — ha megtapossák — szerényen felzokog. Ilyen gondolatok széleit csipkézve, indultunk hírszerző körútra annak kitudaknlás&ra. mit tartanak a nők a férfiak divatjáról és mit mernek megmondani a nyilvánosság előtt a nők tetszenivágyásáról. szemmel divat a végére a nyakkendőt, mert ez a férfiak Achilles-sarka. Ha zavarba jönnek, ha udva­rolni kezdenek, vagy ha éppen zavartan füllenteni akarnak, mindig a nyakkendőhöz kap­nak. Évekig lehetett látni a nagymintás, állatcsordákat és télikerteket ábrázoló nyakken­dőket, de erről — hála a nagy égnek! — leszoktak fiataljaink. Most a keresztcsíkos a divat minden színben. Ízléses, de ezt lassankint egyenruhaszerűen hordiák városunk és korunk divatban forgolódó férfiai. Következő kopogtatásunk M. L.-né lakásajtaján történt. A szóbanforgó hölgy divatsza- lóntulaidonosnő és bizonyára nemcsak a női divathoz ért, . hanem a férfiak módüához is. Gyorsan elsorolt kérdéseinkre szakszerűen válaszolt és a benfentesek nyelvén kiselő- i adást tartott arról, hogy a di­vattal együtt kell haladnia minden igaz embernek, nőnek, ! férfinak egyformán. Ezt — ő ! így mondta — nemcsak azért' ■ hangoztatiá, mert ő a divat- : ból él, hanem azért is. mert ; az ízléses és a korszerű öltöz- i ködés ma már senkinek nem elérhetetlen. A divatos szöve- : tek a férfiaknál is olcsók. Az új • vonal a férfiaknál is a szolid, i egyenes zakó. minden túlzás ■ nélkül a váll táján. A soric- : celt vagy tweed-anyagból ké- i szült zakók és a háromnegye- i des felöltők elegánsak és prak­A téma és az udvariasság miatt először a nőket kérdez­tem meg: mit mondanak a férfiak ruháiról és öltözködési szokásairól. B. P. fiatal tanárnőt meg­lepi a kérdés, de amikor el­mondom, hogy nem örökbecsű irodalmi alkotást kívánok vé­lemény címén, megered a nyelve: Mi a férfiakat felül kezdjük vizsgálni, á fejüknél. Naivon sokfajta kalapot hordanak az erős item tagjai. Nem szere­tem a szembe hajlított szélű, ún. kajla kalapot. Nem jó ka­rakterre vall, ha valaki az arca egy részét szándékkal el­takarja. A kalap-divat híve vagyok és nem tartom ízléste­lennek a puha, keskenyszélű kalapokat. — Ugyancsak szeretem, ha a férfiak művész-hajat viselnek. Persze, az is túlzás, amikor a fiatalemberek önmagukról megálmodjak Gerard Philipe külsejét, elmennek a fodrász­hoz és lenyíratják a hajukat egy-két centisre és még ki is bodoríttatják! Szeretem, ha a férfiak praktikus snorlhíh=íki­hordanak, sima-vonalú zakót és vasalt, de nem cső-nadrá­got. Ízléstelennek tartom a dupla gumitalpú cipőket, fő­képpen, ha azok szilvakék vagy rózsaszínben jönnek a világra. Szándékosan hagyom tikusak is. A cipőknél a barna és a fekete szín a leghaszno­sabb. — A férfiak még nem veszik eléggé komolyan öltözködés szempontjából a táncot és a közhelyeket. Régi, de igaz, hogy este és táncos helyre csak sötétszínű ruhába men­jenek a férfiak. A szmoking, minden valószínűség szerint, vidéki kisvárosainkban még feltűnést keltene táncestélyen, de ismét kezd divatba jönni. A férfiak a női divatról már sokkal szófukarabban nyilat­koznak. Talán azért is, mert a divatra vonatkozó szaknyelv hiányzik náluk és talán azért is, mert a nők minden évben és minden évszakban változ­tatják vonalaikat és formái­kat. Cs. T., harminc—negyven kö­zötti technikus megingatja a fejét kérdéseimre: — Újságolvasó ember va­gyok, szívesen olvasom a vicc­rovatot, _ néha még a jobb- derekú manekeneket is meg­nézem a nyomdafestékes lapo­kon. De az már nekem kissé hihetetlen, hogy ezek a lá­nyok, asszonyok csakugyan felveszik a zsákforma ruhát, meg a trapézalakú költemé­nyeket. Láttam én is már egyet-kettőt, de csaknem ki­bicsaklott a szemem, amíg a ruha formáján végigiutottam. Lehet, hogy én konzervatív vagyok és nem érzékelem az új dolgok szépségét. Majd csak megszokja a szemem. Mert az úgy volt a nylon zseb­kendővel is, amit a nők anya­kukra kötöttek. Először úgy látszottak előttem, mintha véd­jegyet kötöttek volna a nya­kukra, vagy maszkabálból sza­ladtak volna ki. Most már észre sem veszem. Tudom, hogy a divat mindig új fordu­latot hoz, mint a koratavaszi nátha, azért hát a feleségem­nek ezt a betegségét megbo­csátom és jóindulattal tűröm. L. Tibor, nőtlen fiatalember: — Nagy kikötéseim a női di­vattal szemben nincsenek. Mindaddig, amíg a társasá­gomban levő hölgyet az apja pénzéből öltözteti az édesany­ja. Egy feltételem van a női divattal és az én partnerem­mel szemben: ne legyen olyan feltűnő, hogy a férfiak moso­lyogva fordul'anak meg utána. Abban a korban vagyok, ami­kor komoly szándékkal nézem- nézegetem a nőket: a felesé­gem olyasvalaki lesz. aki min­den divatból szolidan kivá­lasztja a maga egyéniségének megfelelőt és nem veszi át lé- | lek né’kiil a hordószoknvát a varrónőtől, csak azért inert azt mnnsienr Dior halála előtt afrikai váltóláz közben meg- naizoltatta magának. Lehet, hngv ebbe halt bele: nyugod­jék békében! íme, emberek a hétközna­pok aljáról, névtelenül. így nyilatkoznak olyan kérdések­ről, amik nem égetőek. de hoz­zátartoznak a mindennapi élethez. a. <q

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents