Népújság, 1958. március (13. évfolyam, 34-58. szám)

1958-03-19 / 47. szám (48. szám)

NÉPÚJSÁG 1958. március 19. szerda ■fwwuw* .1« «I«*«»— —■f— Tr-i^^f^ir-ifiryuTiiinnifti^Mii—«ri<ni-<Tiiri FAZEKAS ISTVÁN: Szavak márciushoz Kissé csípős vagy március. Fehér porcelán gömbjeidet fényesre kacagta első napod, zöld venyigét fogunk újra karolni, ha hagyod s a vérben is új színeket, mint árnyék puhán, tisztán, boldogan emeljük majd feljebb, [szelíd, napos leszel te új rügyekkel telt erős platán. Egy lélegzés, nem illúzió, zöldfényű határ fogja körül fonni feszes, vad, telt combjaid, Üj élet, új hang. A télből nagy feltámadás, vidám ébredés, komoly, boldog hálaadás neked, hogy lehettünk, hogy már nem is fáj régi sebünk, begyógyult a végső végtelen, Emberibb lett az álmunk is, szép értelem., — Csak menj, szaladj, rohanj, zöldéhes a táj! DR, ANTALFY JÓZSEF: Jár a fiam Végigtipegte párszor kis szobánkat, S most itt ül ölemben. Izzadt homloka Mellemre hajtva Piheg. Drága arcán Kis fehér gyöngyök csillogó sora. Már jár — és izzad, picike fiam. Nehezen indult, — mint a (éli hajnal És illeg-billeg most is, hogy ha jár-kél. Nagy munka néki még a léptek sorja, S míg szobánkon imbolyogva átér Verejték sarjad szája szögletén. És abbahagyni mégis nem akarja. Két szem ujjong, ha lépte sikerül, De elfárad az új és nagy csodától, Hogy járni is tud, — mostmár egyedül. Hozzám tipeg és felkérezkedik. Selymes pillájú szeme lecsukódik, Göndör haján az esti nap sugára Soká pihen. Én megcsókolom lágyan Szellőt fúvók izzadt homlokára, S boldog vagyok, hogy jár már a fiam PAP MIKLÓS: Látomás a gyöngyösoroszi ércbányában Odvas-sötétű barlang-mélyen kristály-parány a csillogó napról álmodott, víz-susogta mese-fényről s a gáz-golyó mint egy labda, elébepattant és ő vele kacagva játszott, körülugrálta, átölelte s a mindenségben guriga zott, iimsJi — TARNASZENTMÄRIÄN a Vöröskereszt rendezésében egészségügyi előadást tartot­tak, illetve orvosi tárgyú fil­met vetítettek számos érdek­lődő előtt. — VERPELÉTEN ezen a hé­ten megkezdik a villamoshá­lózat karbantartását. — AZ EGERCSEHI Vegyes­ipari KTSZ mérlegzáró és ve- zetöség választó közgyűlését tartja pénteken délután 3 óra­kor. — A IIÄMÄN KATÓ kul- túrversenyre készülő véesi ál­talános iskola március 15-én tartotta meg helyi bemutató előadását. Telt ház előtt mu­latták be a „Táltos bárány” és a „Krajcáros királyfi” című mesejátékot, melyet nagy tet­széssel fogadtak. ■- AZ ÉPÍTŐIPARI DOL­GOZÓK Szabad Szakszerve­zete 18 é$ 19-én kétnapos megbeszélést tart a megyei üzemi bizottsági elnökök ré­szére a XIX. kongresszus határozatainak végrehajtásá­ról és időszerű feladatok megoldásáról. — AZ EGRI Gárdonyi Színház március 18, 19 és 20-án Gyöngyösön mutatja be a Tavaszi keringő című operettet. Az erdélyi tokány készítési módja Füstöltszalonnát kockára Vá­gunk, zsírját kisütjük és a töpör- tyűket kiszedjük a zsírból. Fi­nomra vágott hagymát, fokhagy­mát, köménymagot, majoránnát teszünk a melég zsírba, jól fel­hevítjük, majd paprikát és törött borsot teszünk bele. Most a me­téltre vágott marhahúst a hagy-, mára tesszük, megsózzuk és pá­roljuk, míg a vize elpárolog. Ha a hús megpuhúlt, liszttel bepo­rozzuk, egy kicsit pirítjuk, para­dicsompürét teszünk hozzá, ke­vés levessel felengedjük,- pároljuk. Tálaláskor á szalonna, töpörtyűit - rászórjak. • tarhonyával felszolgáljuk ...... • ■ ■ ­19 2b'-Dán egy szép májusi napon Karcsi nagyokat prüsz­kölve rugaszkodott neki, hogy félóra leforgása alatt saját re­kordját megdöntve, felérkez­zen Mátrafüredre. De hogy hűek legyünk a történelmi eseményekhez, a Karcsi már akkor is nem ép­pen fiatal gőzmozdony volt, s a fülrepesztő sípszóra azért indult el vaspályáján, hogy a két hozzácsatolt vagonban az első utasokat a gyöngyösi Or­czy kastély állomástól Mátra- füredig szállítsa némi viteldíj ellenében. így indult meg a Mátrava- sút, azé a Kisvasúié, amely ma már — több mint 30 esz­tendeje — utasok százezreit szállítja Gyöngyös — Mátrafü- red között, 6 kilométeres pá­lyáján. Erről beszélgettünk Szivák Imrével, a Mátrai Állami Er­dőgazdaság Vasútüzemének vezetőjével. Sok érdekességet tudtunk meg a népszerű kis­vasút múltjáról, de sok bizta­tót a jövőjéről is. Hát igen. a Mátravasút fej­lesztési kilátásai a jövőre néz­ve nem valami biztatóak — kezdi a szót Szivák Imre. — Nagy a konkurrencia az autó­busszal és ami a döntő, igen magas a rezsiköltség. Az Erdő­gazdaság évente mintegy 400 ezer forintot fizet rá a Mátra- vasútra. Amikór 1926-ban a városi közművek üzemeltetésében, egy mozdonnyal és két sze­mélyszállító vagonnal megin­dult az utasszállítás, nagyobb lövő előtt állott. Hiszen már akkor tervezték az épülő mátraházi szanatóriumhoz a pálya meghosszabbítását, sőt a vonal villamosítását is. Az akkori városi honatyák azon­ban leszavazták a szép tervet. S azóta... azóta a terv meg­maradt. Az eltelt évtizedek alatt a forgalom nagymérvű növekedése miatt a vontatók száma valamit nőtt ugyan, je­lenleg utasszállításra két moz­donyunk és nyolc személyva­gonunk van. Mint mondottam, a forgalom emelkedett. 1927- ben közel 18 ezer, 1930-ban már 24 ezer utast szállítot­tunk. 1952-ben a kőbányába és az erdőkbe szállított dolgo­zókkal együtt 355 ezer utas közlekedett a kisvasúton. Saj­nos, azután ez a szám erősen lecsökkent, 1956-ban már csak 236 ezren váltottak jegyet. Az autóbusz az oka — teszi hozzá fanyarul Szivák Imre üzem­vezető. A vasút feladata ettől füg­getlenül jóval megnövekedett, s az utasszállítás inkább csak másodrendű feladatunk lett. Követ és fát szállítunk Györi- gyössolymos felől és Galya­tető alól. Ezenkívül az Erdő- gazdaság összes javító- és kar­bantartó munkáját végzi a Vasútüzem 80—90 dolgozója. A gyöngyösi­ek közkedvelt kisvasútja, a- mely nemcsak a városbelieket, a Mátrában üdülőket, ha­nem a sok tíz­ezer —, az or­szág más vidé­kéről jött ki­rándulókat is szállítja, — bi- zőny, nehézségekkel küszkö­dik. Nagy gondjuk a telep bő­vítése: a kocsiszín és a fűtő- ház nagyobbítása, a műhely korszerűsítése. És legalább: egy motorkocsi, amely nem­csak hogy 150—200 /személyt szállítana, hanem több, meg­lévő vagont is vontatna. Emellett sokkal kevesebb lenne a re^si, rentábilisabb a vasútüzem. Az első világhá­ború alatt készült kis mozdo­nyokra is ráférne már a nyu­godt öregkor, nz édes semmit­tevés. Hiszen már múzeumba való masinák. A Karcsi, a Gi­zi, meg a többi... A gyöngyösi városi tanács vezetői tavaly mindent elkö­vettek a motorkocsi beszer­zésére, sajnos iparunk .'nem gyárt, csak exportra keskeny nyomtávú motorkocsikat. . Május elsején indul a Mát­ravasút szezonja. Újabb jó­kedvű kirándulók, természet- járók tízezreit szállítja a Mát­rába. S ahol a kisvasút elha­lad a városba — a, felsővárosi megállóig — szemétdombok „gyönyörködtetik” az utaso­kat. Ne a vasútüzem, hanem a tanács, a rendőrség gondos­kodjék a környék lakói ha­nyagságának, gondatlanságá­nak megszüntetéséről. Egyál­talán nem szívovönyörködtető látvány a szemétdombok soka­sága, a környék elhanyagolt­sága. Harminc esztendő nem nagy idő, de újabb és újabb gene­rációk használják és szeretik meg a Mátravasutat. Ha ma már nem is modern közleke­dési eszköz, —. hisz oly ro­mantikus és szórakoztató a kisvasúton utazni a Mátrába — ne hanyagoljuk el problé­máit, segítsünk rajta. Hadd menjen továbbra is a gőzös, de méginkább a motorkocsi, szerelvény, Murai János 1944. A fasiszta, német csapatok megszállták Magyarországot. 1898-ban Pétervárott megnyílt az Orosz Múzeum. 1888-ban született Kabos Gyula színművész. 1900-ban' született Frederich Jo- liot-Curie francia fizikus, a Béke Világtanács elnöke. 1873-ban született Max Reger német zeneszerző. NÉVNAP NE FELEDJÜK! csütörtökön: HUBERT MUNKÁSOTTHON MOZI EGER: Március 19 szerda: előadás nines. EGRI VÖRÖS CSILLAG: Hoffman meséi EGRI BRÖDY: A béke völgye EGRI BÉKE: 101-es Sas EGRI SZABADSÁG: • Nincs előadás GYÖNGYÖSI SZABADSÁG: Te és még annyi más bajtársad GYÖNGYÖSI PUSKIN: Megosztott szív HATVANI KOSSUTH: Forró mezők HATVANI VÖRÖS CSILLAG: Hoffman meséi FÜZESABONY: A béke völgye PÉTERVASARA: Varsói szirén HEVES: Vörös és fekete I. rész (16 éven felülieknek.) EGERBEN este 7 órakor- SYBILL (szelvénybérlet.) GYÖNGYÖSÖN este fél 8 órá­kor: TAVASZI KERINGŐ, Területi kultúrverseny volt Kompolton MEDÖSZ területi kultúr­verseny volt vasárnap a kom- polti kísérleti gazdaságban, Kévés és Borsod megye kul- túrcsoportjai részvételével. A Heves megyei kultúrcsoportok közül első díjat nyert a he­vesi kultúrotthon színjátszó csoportja a „Lányok lázadá­sa” c egyfeívonásos színmű­vel, ezenkívül nagy sikert arattak a répáshutai erdőgaz­daság dolgozói a kalaptánc­cal. Ugyancsak a hevesiek közül Kozma Andor szava­latával és Molnár István énekszámával vett részt a kultúrversenyen. A helyezést elért versenyzőket . serleggel jutalmazták. Erzsébet belga királyné a Szovjetunióba látogat Moszkva (TASZSZ). Erzsébet' belga királyné el­fogadta Kliment Vorosilovnak, a Szovjetunió Legfelső Taná­csa Elnöksége elnökének meg­hívását, hogy látogasson el díszvendégként a hegedű- és zongoraművészek nemzetközi Csajkovszkij-versenyére, ame­lyet Moszkvában március 18- tól április 4-ig tartanak meg. PRÁGA (MTI.) A csehszlo­vák kormány március 14-i minisztertanácsán az ipari átszervezés végrehajtásával foglalkozott. Az átszervezés következtében a minisztériu­mok dolgozóinak száma át­lagban több mint felével csökken. Népművelési szakkollégium az egri Pedagógiai Főiskolán Az egri Pedagógiai Főisko­lába is eljutott a nemrégen megindult főiskolákon és egyetemeken országszerte el­terjedt népművelési szakkol­légium. A tanfolyamon min­den évfolyam szakjairól szá­mosán vesznek részt benne. A hallgatók az előadásokat lelkesedéssel és érdeklődéssel hallgatják. A minisztérium dr. Bakos József professzort, a Főiskola nyelvészeti tanszékének veze­tőjét bízta meg az egri szak- kollégium vezetésével. A szakkollégium célja: min­den tudományos területen jár­tas pedagógusok képzése, akik a falusi lakosság kultu­rális igényeinek kielégítésére lesznek alkalmasak. E tanfolyam gyakorlásaként ez év március elején jártunk Budapesten tanulmányi ki­ránduláson. Megtekintettük a Széchenyi Könyvtár kézirat­tárát, ahol megsárgult lápok­ról. szóltak hozzánk Petőfi, Arany, Ady és sokan mások. Itt láthattuk a Halotti Be­széd, Jókai kódex, Bécsi- és Corvin-kódéx eredeti, kézzel írott latin szövegű kiadásait is. A Népművelési Intézetben előadást hallottunk a népmű­velés szervezeti felépítéséről, az Intézet munkájáról ' és eredményeiről. Láttuk a. vár és a Mátyás­templom restaurálását, ame­lyet ott, helyben szakemberek végeznek. Ezeknek a műemlé­keknek újjáépítésére államunk sok anyagi áldozatot fordít., A Nemzeti Galériában tett látogatás is élményt jelentett számunkra. Legnagyobb élményünket a világhírű szobrászművész, —— Kisfaludy Stróbl Zsigmond műtermében szereztük, ahol a mester — kedves, .őszhajú idős bácsi — mindent elmon­dott életéről, munkásságáról. Műtermében a legkülönbö­zőbb témák és jellegű szob­rok voltak láthatók. Barátja B. Shaw-nak és Vorosilov elvtársnak is, akiknek mell­szobrai ' ott állnak a legszem­betűnőbb helyen. . A . „bűnta­nyán", ahogy a mester saját műtermét nevezi — még ma is állandóan dolgozik. Hogy a legismertebb alkotásait em­lítsem, ő készítette többek között a gellérthegyi Szabad­ság-szobrot, a pesti Kossuth szobrot, az egri strandon is áll egy szobra. Mi hálából kö­szöntőénekkel éltettük a nag- művészt, aki meghatódva hallgatta és örömmel írta be nevét füzeteinkbe, hogy egy életen át emlékezhessünk a magyarok egyik büszkeségé 3. A következő szavakkal bocsá­tott utunkra: — „Szeressétek egymást és ezt az évszázadok óta annyit szenvedett kis magyar népet!” Többek között lá'ttuk még a Rádiót, a Pszichológiai In­tézetet, tárlatokat . kiállításo­kat és a múzeumokat. A kirándulás . minden nap­ján láttuk az előadást az Erkel Színházban, amelyek igen élvezetesek és gyönyörű ek voltak számunkra. így pl . Aszaíjev: Bahcsiszeráji szőke kút, Bizet: Carmen, Offen­bach: Hoff man meséi és a Keszkenő című magyar balett. Májusban . újra rendezünk egy ilyen tanulmányi klrándu lást. Zajók Etelka főiskolai hallgató Fagylalt van Az ember sohasem tud- hathatja, honnan mosolyog rá a szerencse. Rám az egyik­cukrászda ablakából kacsin­gatott kifelé. Könnyű . rol-í,. neki- kacsingatni, mert be- ■ lül volt, ahol meleg van, én meg kívül, ahol hideg, — ott meneteltem a tavasz hó­napjában kavargó hóesés­ben, amelytől szebb nem, de vörösebb az lett a már úgy­is félig fagyott markáns, ar­com. A szerencse egy kézzel írott plakát volt eme felírás-*- sál: Fagylalt van! Megtorpantam és megdob­bant a szívem: Te jó ég! Ha én most nem érre vészéin utam a friss márciusi hóe­sésben, talán meg sem tu­dom, hogy már van fagy­lalt. Mentem és éltem volna gyanútlanul, végeztem volr na napi munkámat, dide­regtem és vacogtam volna illetlenül, — közben van fagylalt, málna, és vanillic csokoládé és kakaó, minden ami ínyemnek- való. __ és -ektxiT-: -abbahagy­La ssú for­róság öntötte el. didergő te* temet, megállt körülöttem hóesés, szikrázó júniusi t váltotta fel az ólmos, szűr ke felhőket, szerelmes párc andalogtak körüVóttem, le csőit a locsolóautó. meg min den. ' A' torkom kiszáradt c szomjúságtól, a tikkasztó ká­nikulától, ledobtam a téli­kabátot, a kiskabátot, hogy meg ne süljek, s ott álltam szemtől-szembe a felirattal, mely azt mondja, hogy fagy­lalt van, ott álltam ingberi és glóriában, izzadva és je ges gömbök után epeked* , ... és kézzel lábbal dekeztem, amikor lefoglak, s betuszkoltak, egy autó a, ahol nem volt fagylalt. (egri) Aki 22 éves korában látta először az apját Egy apa és egy felnőtt le­ány nem mindennapos, meg­rázó, igaz története foglal­koztatja a szlovén főváros olvasóközönségét. Szilvo Furlan ljubljanai lakos 1933-ban Moszkvába került. Ott megismerkedett egy Olga Georgijevna nevű leánnyal, s a fiatalok között vonzalom, majd szerelem fejlődött ki. Szilvo Furlant forradalmi tevékenysége köz­ben Moszkvából Spanyolor­szágba szólította. Érzékeny búcsút vett a már állapotos Olgától és elindult a spa­nyol frontra. Furlan a spanyol háború után francia gyűjtőtáborba került, majd onnan megszö­kött és körülményes úton visszaérkezett Jugoszláviába. A háborús viszontagságok, a bújkálások elszakították szeretteitől, akiknek sorsá­ról két évtizedig mit sem tudott. Olga Georgijevna kislányának megszületése után Szibériába költözött, majd Csernagorszkban tele­pedett le. Egyszer váratla­nul levelet hozott a posta a távoli Jugoszláviából. Ez l 1957. ätzen történt. Az anya sírva mutatta meg leányá­nak, Fontának apja levelét. A 22 éves Lolitát forr> vágy öntötte el, hogy végi e megismerje szeretett, de so­hasem látott édesapját. Be­szerezte a szükséges okmá­nyokat és február elején Jugoszláviába utazott. A jel­zett napon Szilvo Furlan órákon át várakozott lakása előtt. Végre megjelent egy Lolita korú idegenesen öltö­zött leány. Lolita az első lá­tásra megismerte az édes­anyjánál őrzött, oár elhal­ványult fénykép alapján so­hasem látott apját. Egymás karjaiba borultak. Lolita ' elmondta, hogy mennyire várta ezt a talál­kozást. Elmesélte: a levél megérkezése óta mindent el­követett, hogy mielőbb ta.- lálkózhasSék édesapjával. Irt Hruscsovnak, Bulganyin- nak, Vorosilovnak, Kardelj- ti ek Titónük is. Végre teljesült szívé-vágya. Lolita c. Szovjetunióban érettségizett és másodéves zeneakadémiai növendék. Tanulmányait most Ju- Qoszláviában folytatja majd. (A „Borba’-bÖI)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents