Népújság, 1958. március (13. évfolyam, 34-58. szám)

1958-03-19 / 47. szám (48. szám)

NÉPÜJSÄG • . r. y: *r* -nr-zz.*­1958. március 19. szerda Az abasári borok bírálata után ABASÁR község és határá­nak szőlői szépen, menetelesen odasímúlnak a Sárhegy olda­lához, sőt helyenként a szőlők merészen fel is kapaszkodna« arra annyira, hogy többé-ke- vésbé csak a hegy felsőrésze marad kopaszon. A Sárhegy vulkanikus málladékú talaján igen jó borok teremnek, külö­nösen ott, ahol ehhez jó délies fekvés is párosul. így általá­ban kiemelKedő minőségű bo­rok teremnek a „Cibike” dűlő­ben. A hegy lábánál elterülő la­pos fekvésekben, a már job­bára üledékes természetű ta­lajokra az utóbbi évtizedek­ben kezdtek szőlőket telepíte­ni. Itt már nem terem olyan jó minőségű bor, bár egyes évjáratokban a minőségi faj­ták (olaszrizling, hárslevelű, leányka stb.) aránylag elég jó minőséget szolgáltatnak. Ezek­ben a fekvésekben a hegyről lefutó patakok közelében igen jó helyet találunk a község­ben nagymértékben elterjedt oltványtermeléshez szükséges iskolaterület számára. A Sárhegy oldalának kiváló fekvése és talaja a községben kiterjedten termesztett, jómi- nöségű borfajták révén arra van hivatva, hogy a gvöngvös- vísontai borvidék „gyöngysze­me’’ legyen. A hegy alatt el­terülő, síkfekvésű területek pedig inkább csemegesző1 ó- és oltványtermelésre Ígérnek jobb lehetőséget. A SÄRHEGY oldalának fel­ső parlag részének több évti­zedes változatlansága szembe­tűnő és bántó látvány, külö­nösen annak tudatában, hogy a ’elenlegi parlagterületen a filokszeravész előtt igen jó minőséget adó termőszőlők voltak. Abasár rendkívül szűk határa előbb vagy utóbb arra fogja késztetni a község szor­galmas szőlősgazdáit, hogy a mélyebb fekvésű, sík területek helyett a hegyoldal parlagié-' rületeit telepítsék be sző'őrel. A község határában az olasz­rizling a legelterjedtebb szőlő- fajjá; -mely rányomja bélyegét és jellegzetessé teszi az aba­sári borokat. Ugyancsak jó mi­nőseget adó hárslevelű, leány­ka Muskat Ottonel és a fur­mint együttvéve is már csak kis mennyiségben található a község határában. Abasár eavike a legjelesebb esemegeszőlőtermelő közsé­geknek. Itt az írsav Olivér és a Csaba gvöngye érésétől kezd­ve a különféle saszlák továb­bá a kései Erzsébet és Afuz Ali beéréséig szakadatlan a csemegeszőlőfelvásárlás és szállítás. A kiváló fekvés, megfelelő talai és nem utolsó sorban a kiváló szik’apincék kedvező adottságai folvtán az abasári borok minősége átlagban meg­haladja a borvidék borait Az említett természeti adottságo­kon kívül a termesztők érde­me az, hogv csemegesző1oik kiváló zamatuk mellett tetsze- tősek piacosak. ottvánvterme- lésük pedig országos viszony­latban a legnagyobb méretű és legkulturáltabbak közé tar­tozik. Ez a kiváló és eredmé­nyes gazdálkodás Abasár köz­ség igen szorgalmas, szakmai­lag képzett, haladni vágyó és vállalkozó szellemű gazdakö­zönségének érdeme. A szorgal­mas és életrevaló község el­érte azt, hogy határának ki­csinysége mellett a belterjes gazdálkodás révén Heves me­gye egyik legkultúráltabb. leg­eredményesebben gazdálkodó és viszonylag a legjobb létnek örvendő községe lett. NAGY NAPJA volt február 19-én és 20-án Abasár szőlő­termelő gazdáinak. Az első napon 200 borminta került el­bírálásra, melyek közt a hely­beli termelőszövetkezet borai is szerepeltek. \7, ország kü­lönböző részeiből összegyűlt szakemberek négy bizottság­ban bírálták a borokat és így választották ki a jók közül a leg’obbakat. Az általános vé­lemény az volt, hogy általá­ban jól kezelt borok kerültek a bizottságok elé. Voltak egé­szen kiváló borok is amelyek közül nehéz volt a legjobba­kat kiválasztani. Szépen előkészített és meg­szervezett borbírálatot és bor- kiállítást követő napon tartott ankéton Szüts Zoltán, a Szőlé­szeti Kutató Intézet igazgatója ismertette Abasár község sző­lőtermelésének jelenlegi hely­zetét. Kiemelte azt, hogy a szőlőmonográfiai felvétel ada­tai szerint Abasár község sző­lőinek állaga országos viszony­latban is a legjobbak közé tar­tozik. Ismertette a borkezelés legkorszerűbb eljárásait, majd rámutatott arra. miként kell a szőlőtermesztésnek a nagy­üzemi gazdálkodás felé halad­nia. Az előadást igen tartal­mas és értékes hozzászólások követték. Az igen jól sikerült ankéton, a szép számban Összegyűlt gazdákon kívül részt vettek a Földművelésügyi Miniszté­rium, továbbá a megyei és já­rási párt- és tanácsi, valamint Abasár község párt- és tanácsi szerveinek képviselői is. Az ankét azonban más vo­natkozásban is igen eredmé­nyes volt és az abasári szőlő­termelők szemében talán ez volt a legjobban óhajtott ered­mény. Helyrehozták és kikö­szörülték azt a csorbát és ká­ros botlást, amit a közelmúlt­ban néhány lelkiismeretlen kúfár, a borhamisításokkal az abasári borok jó hírének ár­tott. Az ankét után a termelői pincékbe meghívott vendégek meggyőződhettek arról, hogy Abasáron nemcsak a fehér asztalon, a borversenyen, ha­nem a pincékben a lopókból is ugyanolyan jó bort lehet a pohárba tölteni és kóstolni. UGYANIS az abasári gaz­dák az utóbbi időkben saiát bőrükön tapasztalhatták, mi­lyen erkölcsi és anyagi kárt. tud okozni néhány lelkiisme­retlen bormaninuláns az egész községnek. A lelkiismeretlen­ség káros hatása a múltban is, de a jelenben is még foko­zottabb kárt okozott az olt­ványtermelőknek. Az ország minden részéből összegyűlt és az ankéton részt vett szakem­berek és vendégek meggyőződ­hettek arról, hogy a rossz hír túlzott volt és az általánosítás nem állja meg a helyét. A kétnapos borversenynek és ankétnak a sikere végső eredményben azon lesz lemér­hető, hogy mennyiben sikerült olyan nevelő hatást gyakorol­ni, ami megszünteti a múltban tapasztalt káros üzelmeket. A borfelvásárlás szerveinek is a jövőben sokkal éberebben kell őrködniök azon. hogy a bor­hamisítóknak semmiféle alkal­muk se legyen az „átejtés” le­hetőségére. A rajtacsípett bor­hamisítókat a jövőben a tör­vény legnagyobb szigorával kell sújtani. A túlnyomó több­ségben lévő, szorgalmas és derék termelők sokszor pa­naszkodnak arra, hogy a bor­hamisítókat nem büntetik any- nyira. hogy a kiszabott bünte­tés egyszersmindenkorra elve­gye kedvüket és elriassza őket a hamisítástól. Ugyancsak szi­gorúan büntetendők azok is, akiknek üzelmei az oltvány­termelők munkájának eredmé­nyét károsítják. VÉGÜL MAGUKNAK az abasári szőlő- és oltványter­melő gazdáknak kell a legébe- rebben őrködni azon, hogy se borhamisítás, se meg nem fe­lelő oltványok eladása ne üt­hesse fel a fejét községükben és a jövőben már igyekezze­nek a csírájában felfedni és elfojtani minden tisztességte­len manipulációt. Ha a jövő­ben Abasár gazdái — saiát érdekükben — fokozottabb éberséget tanúsítanak a rend­bontó és tisztességtelen ele­mek iránt, akkor a jól előké­szített és szépen megrendezett borbírálat és ankét valóban elérte célját és az erre fordí­tott munka valóban hasznos és nemes gyümölcsöt termett. Dr. I’SÓ ANDOR, tudományos munkatárs Megnyílt a Mongol Képi Forradalmi Párt XIII. Kongresszusa ULAN-BATOR (TASZSZ). Március 17-én Ulan-Batorban megnyílt a Mongol Népi For­radalmi Párt XIII. kongresz- szusa. A Kongresszuson jelen volt az SZKP Központi Bizott­ságának küldöttsége N. G. Ig- natovnak, a Központi Bizott­ság titkárának vezetésével, a Kínai Népköztársaság, Cseh­szlovákia, Lengyelország, az NDK és a többi szocialista or­szág kommunista- és munkás­pártjának küldöttsége, vala­mint az indonéz KP küldött­sége. Első napirendi pontként D Damba, a Mongol Népi Forra­dalmi Párt Központi Bizott­ságának első titkára terjesz­tette elő a Központi Bizottság beszámolóját. Mongólia gazda­sági helyzetéről szólva, Damba részletesen foglalkozott a me­zőgazdaság szocialista átalakí­tásával. Hangsúlyozta, hogy jelenleg a termelőszövetkeze­tek szervezeti és gazdasági megerősítése a döntő. Az ipar- fejlesztés eredményeiről el­mondotta, hogy az utolsó öt év alatt Mongólia szénterme­lése majdnem háromszorosára, villamosenergia termelése majdnem kétszeresére emel­kedett. Megállapította, hogy a Mon­gol Népi Forradalmi Párt tag­jainak száma jelenleg 36 333, tagjelöltjeinek száma 6563. Az előadó rámutatott arra, hogy az SZKP XX. Kongresz- szusának a személyi kultusz kérdésében hozott határozatai nagy jelentőségűek voltak a forradalmi párt élete és mun­kássága szempontjából. An­nakidején ahelyett, hogy marxista—leninista értékelést adtak volna Csojbalszan elv­társnak a párt megalkotásá­ban, az antiimperialista és an- tifeudális forradalom előkészí­tésében és keresztülvitelében, a népi demokratikus rendszer megteremtésében és megszilár­dításában szerzett érdemeiről, igen gyakran neki tulajdoní­tottak az ország életében min­den valamennyire fontos ese­ményt. Ez a kollektív vezetés lenini elveinek megszegéséhez, a párt A Szovjetunió központi választási bizottságának közleménye és a tömegek szerepének lebe­csüléséhez, a forradalmi törvé­nyesség durva megsértéséhez vezetett. Damba beszámolójában utalt arra is, hogy a mongol értel­miség egyes képviselői között revizionista irányzatok ütötték fel fejüket. A párt elítélte ezeket az irányzatokat, vala­mint a nacionalizmus és a dog- matizmus egyes megnyilvánu­lásait. MOSZKVA (TASZSZ) A Szovjetunió központi választá­si bizottságának közlése sze­rint az 1958. március 16-án le­zajlott választásokat hazafias lelkesedés, a lakosság magas­fokú politikai aktivitása és szervezettsége jellemezte. Előzetes adatok szerint a választásokon a 133 594 5(11 vá­lasztó vett részt, vagyis a szavazásra jogosultak 99,97 százaléka. A szövetségi tanács választására létesített válasz­tókerületekben a kommunisták és pártonkívüliek tömbje által indított küldöttjelöltekre a választások 99,57 százaléka szavazott, a Nemzetiségi Ta­nács választási kerületeiben a választók 99,72 százaléka. Ezek az adatok — mutat rá a Központi Választási Bizott­ság közvéleménye — arról ta­núskodnak, hogy a kommunis­ták és a pártonkívüliek népi tömbje a választásokon, teljes és osztatlan győzelmet aratott. A választások végleges ered­ményét március 19-én teszik közzé. Sikertelen kísérletek után végre lelrepült a második mesterséges amerikai hold-bébi Szomorú évforduló ismét a béke megdöntésére tö­rekszik. A fasizmus lángjai felcsap­nak Algériában, Indonéziában, s a parazsat szítják a hidro­génbombával gyakorlatozó NATO-Iégicrők. Támaszpontok épülnek a béketábort körül­vevő országok területén, egy­más után hozzák létre a népek barátsága és békéje elleni ka­tonai szövetségeket és paktu­mokat. De ha Franciaország, vagy Belgium kormánya el is felejti már a német csizmák koppanását, a hazafiak halál- hörgését a nép nem felejti el. Mert tudja, hogy minden sza- hadságszerető néo mögött ott áll az egyszerű dolgozó embe­rek barátja, a Szovjetunió és összefogja a demokratikus erő­ket világszerte és védi a népek békéiét. És a népek közötti összefogás erőt, nagy erőt je­lent. S ez a tény a biztosíték ar­ra, hogy nem lesz többé ná­lunk „március 19”. Ha a békét akaró népek milliói összefog­nak. szerte a világon, lefog­hatják az éledő fasizmus ke­zeit. S hogy ie is fogják, arra biztosíték a népek nagy meg­Rövidesen begyújtják az ország első magnéziumkohóját békeszeretete és a Szovjetunió lete, erősödése, tudományos, diplomáciai és egyéb sikerei. Ezek a tények megnyugvással töltik el a magyar milliókat és a világ békeszerető népeit. S. A. Tizennégy éve történt. Ezer- kilencszáznegyvennégy már­cius 19-én a fasiszta német csapatok átlépték Magyaror­szág határát, a Wehrmacht és az SS zöldköpenyes hóhérai el- özönlötték hazánkat. Budapest, Sopron, Győr és a többi váro­sok terein géppisztolyos, iriecen osztagok léptei dobbantak, ide­gen vezényszavak röpködtek nyers, kemény hangon s Ma­gyarország népe bezárt ajtók és ab'akok között megdermed­ve várta mi lesz? A Szovjet­unióval szemben viselt szé­gyenteljes háború és az újabb német megszállás a legnagyobb megaláztatásba sodorta a ma­gyar népet. Eddig a hitleri né­met fasizmus anyag-, ember-, ipari és élelmiszertartaléka volt Magyarország s a meg­szállással lesüllyedtünk a hit­leri hordák felvonu'ási, majd visszavonulási területévé. Szomorú évforduló, most, amikor ismét éled a német fa­siszta fenevad. Ismét fegyver­kezik atomfegyverekkel, raké­tatámaszpontok építését sür­geti, s a NATO keretein belül KEVESEN tudják még, hogy megyénkben az egyik legfia­talabb üzemünkben, az Apci Fémtermia Vállalatnál igen komoly és szorgalmas munka folyik. Ebben az üzemben a nemesacélok gyártásához fon­tos ferro-ötvözeteket gyártják. Ilyen gyár vagy üzem ezelőtt nem volt hazánkban. Nehéz­iparunk gyors fejlődése, az acélgyártás emelkedése szüksé­gessé tette, hogy ez az új, ha­zánkban eddig ismeretlen gyár megkezdje működését. Eddig ugyanis a nemesacél, másszó­val a szerszámacél előállításá­hoz szükséges ferro-ötvözeteket külföldről kellett importálni, amiért drága valutával fizet­tünk. Ezek az ötvözetek — me­lyeket bizonyos arányban ke­vernek az acélba — fokozzák az anyag szilárdságát, maga­sabb hőmérsékleten is kopás­ellenállóvá teszik. EBBEN a gyárban épül most gyors ütemben hazánk első 100 tonnás kísérleti magné­zium-kohója. Kormányunk ez­zel az intézkedésével a színes- lémkohászat terén máris meg­tette az első gyakorlati lépést., melynek eredményeként igen jóminőségű alumíniumot lehet majd gyártani. Az építkezés tervszerűen folyik. A gyárból érkező jelentések szerint a ko­hó első része, az úgynevezett retortás-kemence elkészült, melyen jelenleg az utolsó sze­reléseket végzik. Tervek sze­rint ebben a részben április elején megkezdik a termelést. Ezek szerint a közeljövőben hazai nyersanyagból a megfe­lelő technológiai eljárás után előállítják majd a jövő fémét, az első magyar magnéziumot. Ezt az értékes ötvöző anyagot eddig szintén külföldről hoz­tuk be és még ma Is erre szo­rulunk. A magnéziumnak — mint öt­vözőanyagnak — igen nagy szerepe van a színesfém-kohá­szatban. Növeli a magyar „fe­hér arany” szilárdságát és el- lenállóbbá teszi a külső beha­tásokkal szemben. Éppen ezért, valamint könnyű fajsúlyánál fogva a hazai repülő- és hajó­iparban lesz igen nagy jelen­tősége. A magnézium egyik jó tulajdonsága még, hogy na­gyon szép fényt ad az alumí­niumnak, és így különböző tartós, használati és divattár­gyakat is lehet készíteni be­lőle. De vajon miből is lesz a magnézium? Nem másból, mint a mészkőhöz hasonló do­lomitból. melyből elsősorban a Dunántúlon, a Pilis- és a Ba- kony-hegységben szinte fel­mérhetetlen mennyiség áll az ország rendelKezésére. A hazai magnéziumgyártásnál tehát nem kell tartani nyersanyag­hiánytól. AZ ALIG pár éves Apci Fémtermia Vállalat szakembe­rei és dolgozói, akik már hét­szer nyerték el az élüzem-ki- tüntetést örömmel vállalták azt a feladatot is. hogy a kü­lönböző ferro-ötvözetek gyár­tásának sikeres megoldása után, megtalálják azt a helyes technológiai módszert is, mely­nek segítségével a közeljövő­ben már kiváló minőségű ma­gyar magnéziumot állítanak elő. (Készéi) HÍREINK DAMASZKUSZ <AFP.) A Szíriái és az egyiptomi dolgo­zók szakszervezetei szoir' - ton egyetlen szervezetbe tö­mörültek, amelynek neve „Az Egyesült Arab Köztársaság dolgozóinak szervezete”. Milano (MTI). Giuseppe Pella olasz kül­ügyminiszter vasárnap a milá­nói kereskedelmi kamarában mondott beszédében kijelen­tette, hogy Olaszország helyes­li a csúcsértekezlet összehívá­sát, feltéve, ha azt .megfele­lően előkészítik”. Elutasította azokat a javaslatokat, ame­lyeket a Szovjetunió a kül­ügyminiszteri találkozó fel­adatkörének meghatározására tett. Hétfőn este a különböző nyugati hírügynökségek világ­gá röpítették a hírt, hogy az amerikai haditengerészet által több sikertelen kísérlet után felbocsátották a második ame­rikai mesterséges holdat, az úgynevezett Vanguard I.-t, melynek súlya mindössze 1.5 kilogramm. A jelentések sze­rint ez az újabb hold-bébi mindössze akkora, mint egy kis sárgadinnye, amely 133 perc alatt kerüli meg a földet. Ismeretes már, hogy ezzel a Vanguard-féle rakétával az amerikai haditengerészét már két kudarcot szenvedett. Az első kísérlet alkalmából a ra­kéta beindítása után pár má­sodpercre felrobbant és a mesterséges holdban elhelye­zet műszerek nem a világűr­ben, hanem a sivatag homok­jában kezdték meg működésü­ket. A második kísérlet alkal­mával a mesterséges hold ugyan felrepült, de alig telt el pár perc, a tengerbe zuhant és „eltűnt”. Az amerikaiak 1958. január 31-én lőtték fel első mestersé­ges holdjukat, az úgynevezett Explorer-t, melynek súlya 13.5 kilogramm. Keringési ideje 115 perc. Az olvasók előtt már isme­retes, hogy 1957. október 4-én a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulója al­kalmából a Szovietunió a világ ámulatára, fellőtte az első mesterséges holdat, a Szput- nyik I-et melynek súlya 83.6 kilogramm volt. Ez a szovjet mesterséges hold a műszere­ken kívül két rádióadót is vitt magával. A Földet 96.2 perc alatt kerülte meg, a földtől Való legnagyobb távolsága pe­dig 933 kilométer volt. Ezt kö­vetően 1957. november 3-án, egy hónappal az el»ő mestersé­ges hold sikeres fellövése után, a Szovjetunióban útjára indí­tották a második mesterséges holdat, a Szput.nyik II.-őt. En­nek a második mesterséges holdnak a súlya 508 ” kilo­gramm. amel' mée mirv’ g a Föld körül kering. Ez a hatal­mas súlyú Szoutnyik II. két rádió adóállomáson és a tudo­mányos műszereken kív;l1 egy élőlényt, a Lajka nevű kutvát is magával vitte Földkeringési ideje 102 perc, a Földtől való legnagyobb távolsága ped;g lsm kilométer. Ezek a hivatalos adatok a két szovjet és a két amerikai mesterséges holdról. Mindezen világosan bizonyítják, hogy az amerikai Egyesült Államok­ban még messze elmaradnak a Szovjetunió rakétatecnikájá- tól, mivel az úgynevezett Van­guard-féle rakéta — melyhez oly nagy reményeket tűztek Amerikában, mindössze egy másfélkilogrammos holdbébit volt képes a levegőbe röpíteni. Mindezek ellenére a szovjet kormány legújabb diplomáciai lépésében azt javasolta a nyu­gati államok kormányfőinek, hogy tiltsák be a kozmikus­térség katonai célokra való fel­használását és szüntessék me a külföldi katonai támaszpon­tokat. Ezt a javaslatot a nyu­gati kormányfők most tanul­mányozzák, de lapvélemények szerint a szélső-jobboldali ele­mek megnyilatkozásai szerint elutasítja azzal a megjegyzés­sel, hogy azok „propaganda célokat” szolgálnak. Vajon az egész világot bámulatbaejtő két szovjet mesterséges hold is propaganda-célokat szolgál? Vannak, akik így akarják fél­re vezetni a népeket, de a-Vi­lág közvéleménye tisztában van a dolgokkal és egyre lob­ban követeli, hogy a szovjet javaslatok alanián a nagyha­talmak sürgősen egyezzenek meg a lemagasabb szintű tárgyalásokon. Apróságok Djakarta (AFP). Az Indo­néz Tájékoztatásügyi Minisz­térium egyik szóvivője figyel­meztetést intézett a SEATO- hoz, hogy ne segítse a szu- mátrai felkelőket A SEATO- országok értekezletén minden elhangzott beszédből kihang­zott az a vágy, hogy a láza­dók segítségére siessenek. A padangi rádió közlése szerint a lázadók „kormánya” elhatározta, hogy székhelyét átteszi Padangból egy meg nem nevezett városba, mert a djakartai kormány bombá­zóinak fő célpontja a lázadók padangi központja volt. Belgrad (TANJUG) A belgrádi Marx-Engels téren vasárnap délben választási nagygyűlést tartottak. A nagy­gyűlésen Joszip Broz Tito köztársasági elnök, az egyik belgrádi választókerület kép­viselőjelöltje mondott beszé­det. A másfélóráig tartó be­szédet több mint 300 ezer belgrádi választó hallgatta végig. Ünnepség a Tanács- köztársaság kikiáltá­sának 39. évfordulója alkalmából A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága és a budapesti pártbizottság a Magyar Tanácsköztársaság ki­kiáltásának 39. évfordulója alkalmából 20-án, csütörtökön este 19 órakor ünnepséget ren­dez az Erkel Színházban. Az ünnepség előadója Nemes De­zső, a Politikai Bizottság pót- tagja.

Next

/
Thumbnails
Contents