Népújság, 1958. március (13. évfolyam, 34-58. szám)

1958-03-16 / 46. szám

1958. március 16. vasárnap NÉPÚJSÁG s Az egyéni gazdaságok hozamának növelése is elképzelhetetlen beruházások nélkül AZ ELMÚLT ESZTENDŐ a mezőgazdaságban is a kon­szolidáció éve volt. A be­gyűjtési rendszer megszünte­tése, a helytelen tagosítások leállítása, a földkérdés rende­zése a kormánynak mind olyan intézkedése volt, mely megteremtette falun is a kon­szolidációt, lehetővé tette a nyugodt, biztonságos terme­lést és nem utolsó sorban visszaadta a parasztság terme­lési kedvét. A begyűjtési rendszer eltörlése magában véve is komoly mértékben emelte a parasztság és első­sorban a középparasztság jö­vedelmét, így természetesen termelési kedvét is. Az új vásárlási rendszer és a vele kapcsolatos árpolitika egyezik a parasztság elgondolásával és elősegíti a mezőgazdasági termelés mennyiségi és mi­nőségi fejlődését. A paraszt­ság nagyobb áru feleslege fel­tétlen hozzájárul a lakosság élelmiszerellátásához. Mindezeket egybevetve megállapítható, hogy az el­múlt, viszonylag szerencsés gazdasági évben a termelő- szövetkezetek mellett növeke­dett az egyéni parasztságok jövedelme is. Az említett oko­kon kívül nagy mértékben járult hozzá ehhez a jövede­lem növekedéshez a szerződé­ses termelés is, különösen azokon a vidékeken, ahol zöldségféle, paprika, dinnye, dohány stb. termelésére adó­dott lehetőség. Az állati és növényi jelle­gű szerződéskötések, illetve ezek lehetősége és a belőlük származó haszon, összhang­ban áll a kormány mezőgaz­dasági politikájával, mely a tisztességes munka és a be­fektetés alapján magasabb jövedelemhez juttatja az •egyéni parasztságot is. HA EZT A KÉRDÉST vizs­gáljuk, legjobb, ha konkrét tényeken keresztül győződünk meg az igazságról. Kál köz­ségben lakik Juhász János 15 holdas középparaszt, akinek annak idején beadása pénz­ben átszámítva 11 ezer száz- harminckét forintot tett ki. Csak a nagyobb tételeket em­lítve, beadott 1 hízottsertést, 218 kg marhahúst 20 mázsa vegyesterményt stb. Ezenkí­vül fizetett évi négyezer fo­rint adót. Ma ugyanez a gaz­da a változatlan négyezer fo­rint adót fizeti és 480 kg bú­za adót, a többi termelvé­nyét szabadpiaci áron értéke­sítheti. Vagy nézzük meg az ugyancsak ebben a községben lakó Bocsa Mihály dolgozó parasztot, aki apósával közö­sen összesen 13 hold földön gazdálkodik. Bocsa Mihálynak a tizenhárom hold föld után fizetni kell négyezer forint adót és 490 kg adóbúzát. Jö­vedelme a következőképpen alakult: 125 mázsa dinnyéért kapott 12 500 forintot, a nyolcszáz öl dohány ötezeröt­száz, a paradicsom ezernyolc­száz, a bor nyolcezerötszáz, a két szerződéses hízó hétezer forintot jövedelmezett. Ez összesen hamincötezer-három- száz forintot tesz ki. Szemes terményeiből nem értékesített semmit, takarmányát pedig az állatokkal etette fel. Jö­vedelme lényegében szerző­dött növények, illetve állatok hasznából tevődik ki. Juhász István 11 holdas dolgozó pa­raszt csaknem kizárólag szer­ződött növények és állatok után kapott az elmúlt eszten­dőben 37 ezer ötszáz forintot. Három szerződött marhájáért 15 ezer forintot kap. (Májusig kell beadnia.) HA EZEKET A SZAMOKAT megvizsgáljuk, megállapítható hogy a termelőszövetkezetek kimagasló eredményei mel­lett nőt, — és nem is kis mértékben — az egyénileg dolgozó parasztság jövedelme is. Fenti példák igazolják azt is, hogy a kormány akarja, hogy a kisparaszti gazdaságok is termeljenek és egyre töb­bet termeljenek, és ennek arányában emelkedjék élet­nívójuk is. Meg kell azonban gondolni azt is, hogy a termelőszövet­kezetek évről évre hatalmas összegeket fordítanak gazda­ságuk fejlesztésére, beruhá­zásra. Gépeket vásárolnak, épületeiket hozzák rendbe, vagy újakat építenek és nem utolsó sorban jószágállomá­nyukat fejlesztik. Ugyanak­kor a kisparaszti gazdaságok jövedelmüknek sokkal kis- sebb százalékát (sokszor sem­mit) fordítják beruházásra, gazdaságuk korszerűsítésére. Kálban, — de másutt is — több példát lehet erre talál­ni. Bocsa Mihály harmincöt­ezer-háromszáz forint jöve­delméből mintegy 18 ezer fo­rintot ruházott be. Ez szép eredmény. Vásárolt egy vető­gépet, kocsit, lószerszámot, és Megyei törzskönyvezési ankét Egerben A megye törzskönyveztető állami-, kísérleti-, tan- és cél­gazdaságainak, termelőszövet­kezeteinek vezetői, a községek állattenyésztési elnökei pénte­ken a megyei törzskönyvi fel­ügyelőség meghívására anké­ten vettek részt Egerben. Vajda László, a megyei ta­nács mezőgazdasági osztályve­zetőjének megnyitó szavai után Csomós Zoltán, a me­gyei törzskönyvi felügyelőség vezetője számolt be az elmúlt évek munkájáról, a szarvas­marhatenyésztés feilődéséről, 1926-tól napjainkig. Különösen kiemelte a tarnamenti tehené­szetek fejlődését, amiről az évről-évre — így az idén is — megrendezésre kerülő „Tarna­menti Napok” adnak számot. Az ezen a tájon és a megyé­ben honos magyar—tarka szarvasmarha jó tulajdonsága­it fejtegetve, példákat hozott fel, mit lehet elérni megfele­lő takarmányozással, gondo­zással. így említette a Pusz­taszikszói Áll. Gazdaság 173-as „Margit”-ját, amely négy év előtt egész év alatt adott any- nyi tejet, mint most 67 nap alatt. Részletes értékelést adott a tejtermelő állami és szö­vetkezeti gazdaságok munká­járól is. A beszámolót élénk vita kö­vette. Felszólalt többek kö­zött Ruzsinszky Sándor, a Borsod-Heves megyei Állami Gazdaságok főagronómusa, aki több tenyészállatot Ígért a megye termelőszövetkezetei és egyénileg dolgozó parasztjai számára és Stollár Imre mi­nisztériumi osztályvezető, a megyei törzskönyvi felvételek megindítója, aki sok hasznos tanácsot adott a megjelentek­nek. Az ankét részvevői ezután tizenkéttagú bizottságot vá­lasztottak, amely Friss István tsz-elnök irányításával lát munkához. (Szinnyei) egy 10 000 forintos gumikere­kű laposkocsit. De ez nem általános, nagyon sok egyéni gazda nem követi példáját. Kál község az elmúlt eszten­dőben szerződéses paprikából, dinnyéből, borsóból, paradi­csomból közel három millió forintot kapott csak a föld­művesszövetkezettől. Ezenkí­vül más vállalattal, gyárral is kötöttek szerződést. Ausz József dinnyéből 35 000 Ft-ot kapott, Szabari Lőrinc har­mincezret. Bár egyes esetben volt beruházás, mégis azt kell mondani, hogy a földműves­szövetkezetnél vásárolt kis­gépek, mezőgazdasági eszkö­zök . ára és száma nincs arányban a jövedelemmel. Pedig magasabb eredmények csak beruházások árán érhe­tők el. Mindenki megállapíthatja, hogy mezőgazdaságunk he­lyes és jó irányban fejlődik. Erősödnek, gazdagodnak ter­melőszövetkezeteink, jobban élnek egyénileg dolgozó pa­rasztjaink, egymásután szü­letnek szakcsoportok és ter­melési társulások, új termelő- szövetkezetek. NEM FELEDHETJÜK azon­ban — és ne feledjék az egyé­nileg dolgozó parasztok se —, hogy gazdaságuk jövedelmé­nek egy részét beruházásra fordítsák, mert csak így vár­hatnak jövőre még több jö­vedelmet. Helyes és kell is, hogy parasztjaink rádiót, mo­sógépet vásárolnak, de emel­lett a vetőgépről, permetező­ről, kisdarálóról se feledkez­zenek meg. Ezt saját érde­kük is megkívánja. SZALAY ISTVÁN Megkezdték a metszést az egri szőlőkben Az elmúlt hetek enyhe nap­jait kihasználva, mindenütt megkezdték az egri határban a szőlők metszését. Sajnos, a hideg idő beálltával, abba kellett hagyni a munkát, de készen állnak arra, ha isme enyhül az idő, folytatják a szőlők trágyázását és metszé sét. Mmf'tési tart a heves háziipari szövetkezet Kedden este tartja ünnepé lyos körülmények között az 1957. évi mérlegzáró és veze­tőségválasztó közgyűlését a Hevesi Háziipari Termelőszö vetkezet. A közgyűlés a szö­vetkezet központi szövőházá­ban lesz. Cikkünk nyomán . • • A lapunkban megjelent, az egri női fodrászüzletek zár­órájával kapcsolatos cikkünk hatására szerkesztőségünket a KTSZ vezetősége értesítette, hogy a hölgyközönség kíván­ságára március 16-tól a Marx Károly utcai fodrászüzletet minden munkanapon reggel 7 órától este V2 9-ig tartják nyitva. A többi üzletekben a régi rendben dolgoznak, reg­gel 8-tól este 5-ig, szombaton este 7-ig. Süllyed az Ädriai tengerpart Szaktudósok megállapítása szerint a jugoszláv tenger­part évente 1 millimétert süly- lyed, miközben az olasz part­vidék ugyanannyit emelkedik. Mit tapasztaltunk a mezőtárkányi Szabadság Tsz-ben Miivel ketf^z^nv! katM*ak a lerwelta«,!*e7efe’< műtrágya vagy zöldtrágya felhasználása esetén Az idén életbe lépett új hi- | telrendszer egyebek között pénzügyi kedvezményt bizto­sít a termelőszövetkezeteknek abban az esetben, ha terme­lésükhöz az istállótrágvázás mellett műtrágyát használnak, vagy zöldtrágyázást vezetnek be. Ilyen esetben a felhasz­nált műtrágya, vagy a zöld­trágya vetőmag vételárának jelentős részét a Magyar Ném­áéit Bank a termelőszövetke­zet hiteltartozásából törli, — vagy ha hitele nincs, a szám­lájára kifizeti. Ha például a termelőszövetkezet éves átla­gában katasztrális holdanként legalább száz kiló műtrágyát használ fel, a vételárból nit­rogénműtrágyából 25 százalé­kot, foszfornál 50 százalékot, káli műtrágya felhasználása esetén 75 százalékot térít meg a Magyar Nemzeti Bank. lí. 1957. gazdasági évben a termelőszövetkezet főtevé­kenysége a szántóföldi nö­vénytermelés volt. Az elmúlt években szépen fejlődött az állattenyésztés is, de az el­lenforradalom alatt a szövet­kezettel szembeforduló ele­mek a jelentős szarvasmarha és sertésállományt elherdál­ták. Legnagyobb mértékben ka­lászosok termelésével foglal­koztak. Őszibúzát termeltek 101 holdon, tavaszbúzát 3 holdon, ősziárpát 25 holdon, tavasziárpát 20 holdon. A kalászosok termelése jól sikerült és a gépállomás kom- bájnosai a termelőszövetke­zet földjéről holdanként át­lagosan 10 mázsa búzát, il­letve árpát takarítottak be. Húsz holdon termeltek kuko­ricát, de az előző évekhez vi­szonyítva gyenge eredményt értek el, mert éppen az el­lenforradalom miatt nem tud­ták idejében jól megművelni a talajt. A kukorica így a leggondosabb ápolás ellenére is csak húsz mázsás termést adott holdanként. Jól sike­rült a cukor- és takarmány- répa termelése. Az előző át­lagtermése 202 mázsa, az utóbbié 350 mázsa holdan­ként. 41 holdon termeltek vö­rösherét, négy holdon lucer­nát. Mindkét takarmánynö­vény terméseredménye 30 mázsa holdanként. Foglalkozik a szövetkezet konyhakerté­szettel is. öntözőcsatornákat építettek és öntözéses gazdál­kodással termelték a papri­kát, paradicsomot és egyéb zöldségféléket. A konyhakert múlt évi eredménye egyelőre csak a szövetkezeti tagok szükségleteinek kielégítésére szolgál, de a jövőben bővítik, hogy a piac számára is ter­melhessenek. Termeltek még mákot és napraforgót is. A szövetkezet tagjai — bár a terméseredmények nem rosszak — nincsenek megelé­gedve az elért eredmények­kel. A trágyázás fokozásával, jó talajelőkészítéssel és alapos növényápolással igyekeznek az átlagtermést növelni. Az 1957-es gazdasági évben csak 25 holdat tudtak istálló­trágyával és 25 kh-at műtrá­gyával megjavítani az el­rrtúlt években kísérletezést is folytattak arra vonatkozóan, hogy a legnagyobb termés- eredményt mennyi mű- és is­tállótrágya felhasználásával lehet elérni. F"*r kísérleti parcelláról hold 5nt 18 má­zsa búzatermést takarítottak be. 1957-ben nem, de az előző években vöröshere és lucerna­mag termeléssel is foglalkoz­tak. A maghozam 1 holdon 2.5 mázsa volt, ami rekord termésnek számít. A szövetkezetnek van még ezenkívül 53 hold rétje és 60 hold legelője is. Tehát min­den feltétel megvan az állat- tenyésztés gyors fejlesztésére. A termelési költségek alakulása A nagyüzemben a termelé­si költségek alacsonyabbak, mint a kisgazdaságokban, fő­ként a gépi munka alkalma­zása következtében. Nézzük meg, hogyan alakult 1 hold búza termelési költsége a „Szabadság” Termelőszövet­kezetben és a mezőtárkányi egyéni gazdaságokban. I. A szövetkezetnél. Az 1 holdra jutó átlagos kiadás 738.— forint. Ez a következőképpen osz­lik meg a termelőszövetkezet­nél: ősz i mélyszántás 138.— Ft Fogasolás, tárcsázás 138.— Ft Vetés 40.— Ft Hengerezés 38.— Ft Aratás 172.— Ft Szállítás, cséplés 90.— Ft Búza földadója 122.— Ft összesen: 738.— Ft II. Az egyéni gazdák 1 holdra jutó költségei: Szántás 300.— Ft Fogasolás 120.— Ft Növényápolás 240.— Ft Adó 170.— Ft Adó búza 80.— Ft Betakarítás, szállítás 160.— Ft Egyéb üzemi kiadás 50.— Ft Összesen: 1120.— Ft A termelőszövetkezetben te­hát 1 mázsa búza önköltsége, 10 mázsás átlagtermést szá­mítva, 73.80 forint. Ezzel szemben az egyéni gazdaság­ban, kisebb átlagtermés mel­lett 136.58 forint. Ha az egyé­ni gazdák költségét 100 száza­léknak vesszük, akkor a ter­melőszövetkezet költsége 54.04 százalék. Ezek az adatok világosan bizonyítják, hogy a nagyüzem olcsóbban termel, mint a kis­üzem. (Folytatjuk) Eltörött a mécses Úttörő-zenekar, énekkarral együtt Kál községben Köröskényi Lajos pedagógus vezetésével három éve indult meg a zenei élet. Ez alatt az idő alatt az általános iskolások­ból egy 15 tagú úttörő-zene­kar alakult, melynek tagjai énekarral együtt egész estét betöltő hangversenyeket ad­nak a helyi Művelődési Ház­ban és a környék falvaiban. A megye területén ez az el­ső ilyen úttörő-zenekar, amely a könnyűzene-számokon kí­vül kórus-művekkel, ma­gyar és külföldi klasszikus zeneszámokkal lép fel a ze­nekedvelő közönség előtt. A tehetséges úttörőkből ala­kult zenekar és énekkar, az elmúlt évben már több- ver­senyen vett részt, melyeken értékes díjakat nyerteké FILMFÓRUM ,m,mTmimJmi BBBBBBBBBBBBBBRBBBBIBBSBBSBBBttBBrt Az „Akasztottak lázadása" — mexikói — A Traven-regényt feldolgo­zó film Mexikó történelmé­nek egyik legsötétebb korsza­kába, a Diaz-féle diktatúrába viszi el a nézőt, s megismer­teti az embertelen borzalma­kat, melyek között a szűz te­rületeket kiaknázó vállalko­zók karmaiban az ott sínylő­dő munkások éltek. Közép- Amerika gyarmatosítása va­lójában tovább tartott mint az észak-amerikai államoké, mert a bennszülött lakosság leigázása után kezdődött csak meg voltaképpen az iparoso­dás következtében egyre nyo­masztóbb munkaerőhiány erőszakos felszámolása: a filmbéli indiáncsalád sorsa, a beugratásra alapozott szerző­dések virágkora alig valamivé] későbbre esik a gyászosemlé­kű Panama csatorna építése körüli aljasságok időpontjá­nál, pedig — közép-amerikai tragédia — ott is mérnökök, munkások tízezrei puszfultak el az embertelen körülmények miatt. Traven művészi kézzel és nagy biztonsággal mutatja be a profitért semmiféle al­jasságtól vissza nem riadó vállalkozók brutalitását s a mahagónitermelők nyomorú­ságát. A film operatőri része is kitűnő munka: kifejező fel­vételek, a dzsungel hangula­tát szinte teljesen visszatük­röző képsorok teszik élveze­tessé a filmet. A kegyetlen körülmények aláhúzására ren­dező és operatőr gyakran na- turalisztikus eszközökhöz is folyamodik — ilyen pl. a szemkiszúrás jelenete — de- hát e film célja és levegője nem enged meg túlsók fi­nomkodást és érzelgősséget. Kitűnő a színészek játéka, és az egységes rendezés is Meg kell azonban jegyez­nünk, hogy a téma és feldo'- gozásmód nem valami úi Egyes jelenetek értelmt és belső feszültsége más filmek­ből már túlságosan is ismert, így a záróielenet Modestája valójában az indiai Ganga elteregója, nemcsak a telje­sen azonos körülmények miatt, de azért is, mert mindkét film a lány szájába adja a filmbeli igazságok konklúzió­ját. Egészében azonban a film mégis inkább az argentin „Zavarosan folynak a vizek” c. filmre utal, s itt még a mese szerkezete is csaknem egészen közös. Elődökben te­hát — mint látható — nincs hiány. Mégis pozitív érdeme a filmnek, hogy — ha ismétek eszközökkel is — újra és újra felrázza a világ közvélemé­nyét azoknak a testvérnépek­nek a sorsáért, akik még ma is a hajdani mexikóiakéval azonos körülmények között él­nek. — pala — Egy bibliafordítás nehézségei A bibliának eszkimó nyelv­re történő lefordítása során a fordító számos, szinte meg­oldhatatlan nehézséggel talál­koztak. Hosszú latolgatás után a tanácsadók úgy határoztak, hogy a „bárány” szó helyett a fordításban a „kis tengeri kutya” kifejezés használandó, mivel az eszkimók sem a ju­hot, sem a bárányt nem isme­rik, és ezért nem értenének meg bizonyos bibliai kifeje­zéseket.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents