Népújság, 1958. március (13. évfolyam, 34-58. szám)

1958-03-16 / 46. szám

4 NBPÜJSÄÖ 1958. március 1*. ßUHA ANDOR: „Egyébként ez a véleményem .. ,w A római birodalom fényko­rából jegyezték fel a króni­kások, hogy a sok szenátor között volt egy, aki kitűnt a többiek közül, azzal a magas szellemi képességével, hogy bármiről is lett légyen szó a Szenátusban, minden ülés vé­gén felállt, s mindig ugyan­így szólott: „Ceterum censeo Chartaginem esse delendam”. Ezt az öreg fiút Catónak hív­ták és amit mondott, magya­rul így hangzik: „Egyébként az a véleményem, hogy Kar­thágót el kell pusztítani”. Erről a mondásról, meg egy jó ízes viccről (amelyet szin­tén rögvest elmondok) jutott eszembe egy ismerősöm. (De az is lehet, hogy ismerősömről jutott eszembe e két dolog.) S mindezt azért írom, mert szeretném, ha ő maga is eszé­be jutna saját magának. S több ilyen ismerősömmel együtt merítene egy kupicá­val a következők tanulságá­nak sűrűjéből, ettől megitta- sodva pedig szerény kis em­berkékké válnának, s garan­tálom, hogy még akkor is többnek látszanának, mint va­lód* értékük. Irományom második alap­anyaga, a vicc, következőképp hangzik: Felmegy a falusi fiú Pestre, onnét egy év múlva kerül ha­za látogatóba. S mint akit ki­cseréltek, uradzik otthon a gyerek. Semmit sem hív már a régi nevén, nem akar sem­mire sem emlékezni. Teszi magát, hogy már azt sem tudja, Mari ángyomék hol laknak. Feltűnik az öregek­nek a nagy változás, de nem szólnak. Az apa kimegy a kertbe ásni. A fiú utána pi- piskedik és városi pantalójá- ban, szép cipőkbe bujtatott lábaival rugdosgatja a földön heverő szerszámot. Majd megszólal: — Édesapám, mondja már meg ennek a izének a nevét, mert látja, ezt is úgy elfelej­tettem, — az öreg felnéz, de már nincs ideje válaszolni, mert az ízének nevezett szer­szám fokára lépett a gyerek, az felpattant s úgy vágta orr­ba, hogv rögtön tudni vélte, hogy azt mondja: — A fene egye meg ezt a gereblyét! — Ugye tudod te magaJtól is fiam — mosolygott bajsza alatt az öreg és tovább ásott. Ennyi a vicc, de nem eny- nyi az írás. (Bár kacérkodom a gondolattal, hogy jó volna, ha e néhány sor is olyan izé, olyan gereblye lenne, a vicc­beli testvéréhez hasonlóan töltve be szerepét.) De félre minden viccel, elő a komolyabbik énemmel. Vég­tére is komoly férfiakkal ál­lok szemben, férfimódra kez­dődjék hát a harc. Én fair és korrekt leszek a játékban, de a kezdést jelző sípjel előtt a tenyerem mellől még annyit szeretnék kiszólni a közönség­nek, hogy ne tessék félni, a égén minden öszefüggést meg magyarázok, a híres mondást, is, a viccet is — mindent, xxx Az Alsóneműeket Gyártó Művek gatyamadzag részlegé­nél Suszter kartáns a vezető, Men jóravaló, jámbor ember volt. Megbecsülte magát, meg a főnökeit, így azután isten kegyelméből már nyolc éve direktorkodott a férfifehéme- rnű eme fontos részlegén Per- ze, kit nem kezd ki az irigy-' ég? De ő nem törődött vele, mert tudta, hogy rosszak az emberek, nagyon rosszak. Azt is tudta, hogy politikailag nem köthetnek bele, mert ő sem balra, sem jobbra nem csúszott októberben. Nem bo­lond csúszkálni ide-oda, mi­kor ősz lévén, majdnem ha- lálra kínozta a csúz, ebből kifolyólag három hónapig kel­lett ágyban fetrengenie. Egy szégyellni valója akadl csupán, de erről szerencsére senki sem tud. Úgy novem­ber közepe táján történt. Meglátogatta lakásán Suszter kartársat a vállalati munkás­tanács elnöke, b biztosította, hogy őt sohasem tartották rákoslBtának, csak a f ódirit. Azért. Is zavarták el Kelemen igazgatót, meg az őt kiszolgáló 43 kompromittált” kommu­nistát. Most szeretnék, ha ő venné át az Alsóneműeket Gyártó vezérignzgatását Igen, valljuk be: van a fér­fiember életében is pillanat, amikor meghatódik, Vérzéke­nyül. Ez a pillanat is azok közé tai'tazott. Mostanában, ha eszébe jut az eset, kicsit szé- gyelli magát, különösen Ke­lemen igazgató közelében. Szétnéz, nem veszik-e észre, arcán gondolatát. Azután jóí- esően nyugtázza, hogy á..h’, hol van már a tavalyi hó. Szerencsére a gondolat rit­kán jut eszébe. Élete kiegyen­súlyozottan, a rendes kerékvá­gásban halad. Megadja min­den feljebbvalójának a ki­járó tiszteletet, nem kritizál- gatja őket, mert szeretne hosz- szúéletű lenni a vállalatnál — ekképpen realizálva a bib- lai tanítást. Mostanában úgy érzi, egészen jól fekszik a n-csalnikoknál. Ettől nyugod- tabb, magabi; tosabb. Hogy miből érzi? Hát isten- kém, megérzi azt az ember. Üzemi murikon a főnöktől kezdve mindenki az ő felesé­gét táncoltatja, egy kis orém- csi, stb. No, hogy mást ne mondjunk, a külföldi tapasz­talatcserék az alsónadrág mi­nőségét illetően, me'yekre rendszerint őt küldik. Hát ez nem abszolút elismerése szak­mai fedettségének? Az utób­bi időben még ■ a felesége is, mintha jobban szeretné. Napsütéses hát Suszter kar­társunk élete. Csak az a fali­újság, csak az ne volna. Mert az emberi irigység és rossza­ság mindig más színt, más álarcot ölt. Hősünk életében például faliújságnak álcázva tör elő, s gonoszságot gonosz­sággal tetőz, e méltóságteljes férfiú életében. Tulajdonképpen szerény kis faliújság a szóbanforgó. Két­hetenként jelenik meg, s iga­zán mérsékelt hangon hívja fel Suszterék figyelmét né­hány kisebb hibába. Pedig a szerkesztőbizottság jól ismeri Suszter jellembeli fogyaté­kosságait. Tudják, hogy a vállalati Pobjedát személyi kocsivá léptette elő. Vadászni és lakziba járt vele. Tudják, hogy hiú, hogy anyagias S azt is tudják, hogy az utóbbi öt évben elfelejtette, hogy a vállalatnál emberek is élnek és dolgoznak a főnökökön kí­vül. Tudják, hogy csak a pers­pektívát látja. Na, nem a szo­cializmus perspektíváját. Nem, csupán csak a hét végét, azt, hogy kit hívjon meg egy kis házimunkára, vagy őt ki hívja meg. Szóval tudták, h*. v nyárspolgárrá tornászta fel magát Suszter kartás, a vál­lalat uborkafáján. Tudták, de erről nem írtak, csak a lú- sebb hibákról. Itt követték el a hibát, xxx Suszter, amikor másodszor is kiszerkesztették üzemegysé­gének hibáit, nimzó-indiai vé­delemmel nyitott, s az igaz­gatósági értekezleten, ame­lyen a város alsóneművel való ellátásáról folyt a vita, — mint utolsó felszólaló elmondotta, hogy ceterum cenzeo, az új­ságot, nos ezt a faliújságot meg kell szüntetni. Az em­berek fáradtak voltak, nem kérdeztek semmit, hazamen­tek. Két hét múlva a gatya­madzag részleg exporttervét vitatta meg az igazgatóság. Megkérdezek Susztertól, hogy külföldön milyen színű mad­zagra harapnak. Mire ő: — Egyébként az a vélemé­nyem, hogy a faliújságnál nincs biztosítva a munkásosz­tály vezető szerepe. Különben nem történhetne meg, hogy a legnagyobb exportszezonban üzemem műszaki feltételei:-"! elmarasztalóan írjon Vizsla Mihály riporter — szólt és leült. A helyiségben nagy volt a füst és emiatt nem hallották, amit mondott. Kiküldték hát külföldre, nézze meg ott hely­színen a dolgokat. Kétnapi kinntartózkodás után a válla­lat és egyben a saját kocsija a határnál várta. Felkötözték a bőröndöket, s irány haza. Másnap, lapzárta előtt egy perccel Vizslát kiküldték, hogy interjúvolja meg a hazatért Susztert: mi a helyzet a kül­földi piacokon. A diri állig begombolkozott, nem volt hajlandó szerepelni a faliújság nagy nyilvánossága előtt. — Tudja, Vizsla olvtárs —, búcsúzott a riporterről — hosszú két napot voltam távol hazámte1 vállalatomtc és nőmtől. S most a következő két hét alatt szeretnék tájé­kozódni az itthoni események­ről. Tudja, odaát minden más. És én ott úgy megszoktam, hogy egészen furcsa itthon minden. Más a politikai szi­tuáció a miliő, s képzelje, azt is is elfelejtettem, hogy mi hogy hívjuk itthon az alsónadrá­got. — Gatyának — szólt Viasla és rágyújtott egy Kossuthra. — Na, ez az, látja, ezért nem merek én nyilatkozni. Meg­értheti, előbb tájékozódnom kell. — Legfeljebb annyit mondhatok, ho?y odaát nem madzaggal kötik, hanem gom­bolják, — fejezte be a bu- csuzkodást Suszter. — Nahát ilyen szenzációt — gondolta a riporter és szépen kiszínezve megírta a gombos és a madzagos közötti különb­séget.'Az írás 1’’derült a fali­újságra. A főigazgatóságon elhatározták, hogy áttérnek a gombosra, s e célból össze­hívták a magas vezetőcéget. Megjelent, hősünk is. Ajándék­képpen néhány zsiletpengét szétosztott a résztvevők kö­zött, s elsőnek kért szót: — Tisztelt kartársak! Fali­újságunk megint marhaságot írt. Én nem voltam hajlandó nyilatkozni semmiről, s ime a dicső szerkesztőség mit bátor­kodott művelni. Hát nem gon­dolnak ott arra a szerkesztők, hogy ezzel a gombos micsodá­val... — Gatyával — segítette ki a fődiri. — Igen, azzal, azzal — vet­te vissza a szót — megfertő­zik az ifjúság fantáziáját, nem is beszélve vállalatunk adminisztrátorairól... — De Suszterkám “ szól­tak egyszerre többen is. Mi nagyon örülünk, hogy az új­ságon keresztül felhívtad fi­gyelmünket a modernebb ké­szítményekre. Még e hónapi­ban átáll az egész részleg.. — Egyébként — kiáltotta túl őket Suszter — az véle­ményem, hogy akkor is meg kell néznünk, kik és miért írják a cikkeket. Ha nem ma, holnap tévedni fognak. S ne­künk a TMK (tervszerű meg­előző karbantartás) szellemé­ben kell az újsággal is eljár­nunk. *• xxx Eddig az írás. Most talán illene konklúziót levonni. De nem teszem. A beígért magya­rázattól is elállók. Ha nem értették meg azok, akiknek szól, feleslegesen koptattam a toliam. A közönség felé leg­feljebb annyit még, ha a fenti figurákkal találkoznának az életben, mondják el nekik ezt a híres mondást, meg ezt a kis viccet, hátha ígv megér­tik, hogy butaságuk sem nem új, sem nem eredeti, hanem csak egyszerűen butaság. Március 16: 1946. Albánia Alkotmányának nap­ja. 1838-ban született Wagner Sándor festőművész. Március 17: 1848-ban alakult meg az első ma­gyar felelős kormány. Írország nemzeti ünnepe. 1893-ban halt meg Puskás Tiva­dar, a Telefonhírmondó és, a telefenközpont feltalálója. NÉVNAP Ne feledjük: hétfőn GERTRUD kedden: SÁNDOR, EDE •Hiacli — JÓL MÜKÖDÖ fotó­szakkörben már a színes fényképezést tanulják a selypi cementgyár fiataljai.- 75 SZÁZALÉKRA tel­jesítette negyedéves adófize­tési tervét Boldog község március 10-ig. — BÁTONYI MIHÁLY ál­talános iskolai igazgató Al- debrőn tartott előadást a szülők részére, a tanárok és a szülők kapcsolatáról. Az előadás után dia-filmvetítés volt. — AZ EGERCSEHI bá­nyatelep javítóműhelyének dolgozói 280 mázsa ócska­vasat gyűjtöttek össze feb­ruárban. — MA NYÍLIK meg Al- debrőn a borkiállítás, me­lyen 10 aldebrői gazda vesz részt jó minőségű borával.- ŰTTÖRÖ TÁBORBA ké­szülnek a boldogi úttörők. A gyerekek a táborozás alatt a Mátra szépségeivel ismerkednek meg — FEHÉR CEMENTBŐL síremléket készítenek a zagyvaszántói temetőben lé­vő szovjet sírokhoz a selypi cementgyár dolgozói április 4-re.- 22 HOLD BORSOT ve­tettek el eddig az átányi Táncsics tszcs tagjai. Elutazott Albániába a recski népi zenekar A magyar—albán kulturális egyezmény alapján a recski népi zenekar kéthetes vendég- szereplésre elutazott Albániá­ba. A zenekar a baráti or­szágban a vendégszereplésen kívül tanulmányozza az ot­tani zenei életet is. Tanulmányi kirándulásokat szerveznek az egri VIII-as számú iskolában Az egri VIII-as számú is­kola úttörői tanulmányi ki­rándulásokat terveznek a kora nyári hónapokban. A nyolca­dik osztályosok Budapestet nézik meg, a hatodikosok az aggteleki cseppkőbarlang cso­dáival ismerkednek, az ötö­dik osztályosok a Mátrába tesznek kirándulást. A tanul­mányi kirándulások hozzájá­rulnak, hogy a gyermekek megismerjék hazánk legszebb vidékeit. Kalloiia-e már? ... hogy az illetékes görög hatóságok úgy döntöttek, — hogy az ősrégi görög olimpiai játékok színhelyét, az antik Olimpiában lévő antik stadi­ont 1959 második feléig tel­jesen kiássák és újjáépítik. ... hogy a humor 1957. évi nemzetközi díját Pierre Ar­mand francia író nyerte el „A szívesség széruma” című könyvéért, amelyet a párizsi Hachette könyvkiadó a közel­múltban kiadott. ... hogy Franciaországban az utóbbi időben jelentősen megnövekedett a balesetek száma azoknál a nőknél, akik túlságosan magas és vé- konysarkú cipőket viselnek. Az egyik francia lap közölte, hogy egy bizonyos mérnök „ellenin tézkedéskén t” javasol­ta az utakon lévő összes lyu­kak, repedések és egyéb hi­bák rendbehozását, ami azon­ban természetszerűleg sokmil- liárd frankos kiadást Jelen­tene. Nem kétséges, hogy jó­val könnyebb lenne a tűsarkú cipők helyett más divatot be­vezetni. ... hogy Angliában megala­kult egy amatőr röplabdaszö­vetség, mely hozzálátott e sport népszerűsítéséhez és terjesztéséhez. Az úttörők a londoni tűzoltók voltak. Első barátságos mérkőzésüket a londoni egyetem diákjai el­len játszották és... elvesztet­ték. ... hogy Jeruzsálemben a múlt héten sokszáz orthodox vallású zsidó tüntetett egy közös uszoda létesítésének ter­ve ellen. Kövekkel is dobál­ták a rendőrséget, amely kénytelen volt gumibotokkal és fecskendőkkel fellépni a zsoltárt éneklő tüntetők ellen ... hogy az idén elsőízben iktatták be az orosz vizsgát (fordítást és fogalmazást) az országos francia középiskolai tanulmányi versenybe? FILM: LISSY A film a Karlovy-Vary-i X. nemzetköz> filmfesztiválon a 111. fődíja nyerte. A film zlapanyagát egy regény, F. C Weiskopf „Lis- sy” c. regénye szolgáltatta. Nagy és je­lentőségteljes a filmben, hogy bemutatja, más­más szármázd sú emberek hogyan jutot­tak — külön­böző hibák, té­vedések cs ha­mis állásfogla­lásuk követ­keztében — a fasiszták, Hit­ler párttagjainak sorába. Lis- sy, egy automata-étterem csi­nos elárusítónője, egész nap kedvesen mosolyog vevőire Míg a két cigarettát, vagy dohányt kiadja, barátságosan elbeszélget velük. Itt ismer­kedik meg szerelmével, Fro- mayerral is. A fiatalok lakás híján húzzák-lialasztják az esküvőt, de most, hogy Lissy gyermeket vár, nem várhat­nak tovább. Egy napon Lissy a maga asszonya lesz. Boldo­gan el együtt a család,, míg egyszer valamiért összeszólal­kozott főnökével, aki gondol•* kozás nélkül az utcára teszi a fiatalasszonyt. Nem sokkal később, mint felesleges muru* kaerőt elbocsátják a férjét is. A Fromayer-család komoly gondokkal küzd. E család tör­ténetét meséli el a film, me­lyet a gyöngyösi Szabadság filmszínház mutat be márciusi 19-ig. MUNKÁSOTTHON MOZI EGER március 16—17-én: vasárnap és hétfőn: Vörös és fekete március 16-án vasárnap de. 11 órakort (matiné) Nem igaz EGRI VÖRÖS CSILLAG 16—17-én: Akasztottak lázadása (16 éven felülieknek) EGRI BRÖDY 16—17_én: A béke völgye EGRI SZABADSÁG 16- án: Othello 17- én: Nincs előadás EGRI BÉKE 16—17-én: Zsongó melódiák GYÖNGYÖSI PUSKIN 16—17-én: Marty GYÖNGYÖSI SZABADSÁG 16—17-én: Lissy HATVANI VÖRÖS CSILLAG 18-án: A tettes ismeretle: 17-én: Hoffman meséi HATVANI KOSSUTH 16- án: Kapitány és hőse 17- én: Forró mezők FÜZESABONY 16—17-én: Nehéz kesztyűk PETERVASARA 16-án: Külvárosi szálloda 17_én: Nincs előadás. HEVES IS—17-én: A tettes ismeretlen Egerben déután 3 órakor és est« 7 órakor: SYBILL (bérletszünet) Füzesabonyban este fél 8 órakors Tavaszi keringő Hétfőn nincs előadás. Boldogi hírek — KOMOLY tervek szü­lettek az idén a községfej­lesztési járulékok felhasz­nálására Boldogon. A köz­ségi tanács v. b.-a javas­latára a tanácstagok meg­beszélték a falu dolgozóival a terveket, s úgy döntöt­tek, hogy az idén két évre vetik ki a községfejlesztési járulékot, hogy a nagyobb beruházásoknak se legyen akadálya. A tervet elfo­gadták s a kora tavaszi na­pokban meg is kezdték a községfejlcsztési terv vég­rehajtását. — BOLDOGON a sportolók sem mondhatják, hogy mos­tohagyermekei a. községnek Az egész falu büszke rájuk, hogy az elsők közé jutottak a járási labdarúgó-bajnokság­ban. A jogos büszkeség ab­ban is kifejezésre jutott, hogy a sok beruházás mel­lett melegítőket is vásárol­tak a községi futballesaval tagjainak. Ugyancsak a köz­ségfejlesztési alapból segítet­ték a ping-pong szakosztályt és az atlétikai szakosztályt. Most tervezik, hogy szervez­nek egy röplabdacsapatot is. A sportélet fejlesztését szol­gálja a sportpályára fordí­tott 8000 forintos kész­pénz beruházás, és a község lakóinak 3000 forint, értékel jelentő társadalmi munkája. — BOLDOGON az idén 11 kilométer hosszúságban raknak le járdalapokat, így év végére nem is lesz jó­formán olyan utca, mely­nek legalább az egyik felén na lenne járda, A község­fejlesztési alapból 172 eret forintot fizettek ki a jár-< dalapokért, s mivel a la-* kosok vállalták, hogy a fu-* vart és a lapok lerakását társadalmi munkában vég­zik. mintegy 100 ezer forint értékű lesz a társadalmi se­gítség csak a járdásításnáL — IGAZ UGYAN, hogy a faluban nincs megfelelő kul- túrház, de ez nem jelent akadályt a. lelkes kultúrmun- kcisok előtt. Szorgalmasan készülnek a különböző elő­adások bemutatójára, leg­utóbb a Sári bíró című nép­színművel léptek fel. Most új darabot tanulnak, s nem­csak Boldogon, hanem a kör­nyező községekben is fellép­nek. , Lelkesen dogoznak a kis úttörője is, megalakították az úttörő zenekart, s most me­sejáték bemutatására, készül­nek. Az iskola színjátszó- és tánccsoportja határozta el azt is. hogy felelevenítik a régi Népszokásokat. Most a má­jusfa ünnepség bemutatására készülnek.- NEMRÉGEN alakult meg a község Nőtanácsa, de már o megalakulás után nem sokkal, munkához láttak. A Nemzetközi Nőnap ünnepié- nett. mar ők készítették cló, s most olyan szabás-varrás tanfolyam megszervezésén fáradoznak, ahol a népvise­letnek megfelelő ruhák elké­szítését tanulják meg. Ugyan- (sa v a Notanács szorgalmaz* 'a a világhíres boldogi hím­zés felvirágoztatását is. — d. m

Next

/
Thumbnails
Contents