Népújság, 1958. március (13. évfolyam, 34-58. szám)

1958-03-16 / 46. szám

1958. március 16. vasárnap MÉrűjsÁCi Magánügy-e a vallás? gyár dolgozó nép óriási több­Az egri V-ös számú , általá­nos iskola előtt néhány szülő áll. Gyermekeiket várják, akik hittanórán vannak, hogy ha­zakísérjék őket. Várják, csak éppen nem jönnek a gyere­kek, pedig vége a hittanórá­nak. Kétségtelen: ellógták az órát, otthon azt mondták, hogy szüleik akarata értel­mében hittanra mennek, köz­ben elcsavarogtak valamerre. S ez nem egyetlen példa. Az egri, majd négyezer általános iskolás közül ugyancsak alig több mint százat írattak be hittanra, de ezeknek jó, ha fele eljár. A szülők szeretnék, ha gyermekük vallásos szel­lemben nevelődne, de az élet, az iskolai nevelés olyan légkört teremt, ahol előbb, vagy utóbb szembekerül egymással a gyermek és a, szülő, — mégha ilyen ' formában is. A felhozott példa azonban mást is igazol. Azt, hogy^ kü­lönösen az idősebbek társa­dalmában ma is komoly prob­lémát jelent a vallás," ma is életük alapjának tekintik, — s jórészük minden bizonnyal annak tekinti holnap is,_ — szeretné, hogy gyermekei is vallálosak, istenhívők legye­nek... ' De! A szocialista társada­lomban a „hivatalos"’ nevelés 'materialista, — ez hat a gyerekekre, ezért nem akar 'jórészük, még szülei ellenére sem, hittanra járni. Hát ezek után, hogy lehet magánügy a vallás? S az-e egyáltalán ab­ban az országban, amelyet a dialektikus materializmus alapján álló párt, a kommu­nisták pártja vezet? Olyan kérdések ezek, ame­lyek nap, mint nap felvetőd­nek, amelyeket nem lehet és nem is szabad elhallgatni és amelyek — érthetően — fog­lalkoztatják az embereket, elsősorban természetesen a vallásos érzületű állampolgá­rokat. Az alkotmány világosan és határozottan leszögezi, hogy a vallás magánügy, biztosítja állampolgárai számára a sza­bad vallásgyakorlás jogát. De ez az álam szocializmust épít, a dialektikus materializmus alapján áll, s éppen ezért .kö­vetkezetesen harcol a világ leghaladóbb filozófájából fa­kadó világnézetnek elterjesz­téséért. Harcol, de nem admi­nisztratív eszközökkel — ezt ma már mindenki tudja és elismeri — hanem a meggyő­zés, a következetes agitáció, az állandó nevelés eszközei­ével. S erre valóban nagy szükség is van, hisz a ma­4>4 S~ *4 ft- ÍM •*=****•T ft*. >=**-^=* fc •>< ség'e mindössze néhány évvel ezelőtt kezdett megismerked­ni — s ez az ismerkedés ter­mészetszerűleg ma is tart — a marxista világnézettel, a marxizmus-leninizmus taní­tásaival. Néhány esztendő nyilvánvaló, nem lehetett ele­gendő, hogy megtanítsa és megértesse a materialista vi­lágnézet alapvető lényegét, hogy átformálhassa az embe­rek gondolkodásmódját, hogy felváltsa mindenben azt a szemléletet, amelyben a mai, idősebb generáció fel­nőtt. Mint minden elmaradott országban, hazánkban is ha­talmas súlya, és tekintélye volt az egyháznak, s érthető, hogy már ebből fakadóan is mélyen beivódott világnézete, filozófiája az emberek tuda­tába. Türelemre, sok-sok megér­tésre, de nem megalkuvásra van tehát szükség ebben a kérdésben. Dolgozó népünk óriási többsége — a valláosos embertömegek is — szívvel-, lélekkel támogatták a kom­munistákat az emúlt években éppen legalapvetőbb felada­taink megoldásában. Az újjá­építés nagy csatájában, az el­lenforradalmi káoszból való talpraállásban munkájukkal, helytállásukkal segítették az ország vezetőit, és segítik ma is, ha népünk továbbjutásá­ról, a béke védelméről, az életszínvonal tovább emelésé­ről, a néphatalom védelméről van szó. Ezért kell tehát kel­lő türelmet tanúsítani, tiszte­letben tartani a vallásos em­berek érzületét... Ez azonban nem jelentheti azt, hogy türelmesek legyünk magával a világnézettel, s e világnézet hirdetőivel szem­ben. Tudományos alapon, az iskolákban, előadásokon, az élet legkülönbözőbb területén kell felvenni a harcot az idea­lista filozófiával szemben, hirdetni, magyarázni a dia­lektikus materializmus lénye­gét, alapjait. Itt nem segít­hetnek adminisztratív mód­szerek, önkényes lépések, itt hosszú, kitartó, de tudományo­san megalapozott meggyőző, felvilágosító munkárae van szükség. S ezt, ' hogy a párt­nak ez tudatos célja, nem szabad és nem is kell elhall­gatni. A dialektikus materia­lizmus hirdetése, a marxi­lenini tanok oktatása nem jelenti a vallásos emberek érzületének semmibevevését, nem sérti azt az elvet, hogy a vallás: magánügy! Van azonban az éremnek egy másik oldala, nevezete­sen, hogy magánügy-e a val­lás a párton belül, a kom­munisták soraiban. Itt egyér­telmű a válasz: nem! A párt önkéntes harci szövetség, szer­vezeti szabályzattal, a párt hivatalos ideológiájával, vi­lágnézetével. Minden arra ér­demes állampolgár maga dönti el, hogy tagja kíván-e lenni a pártnak, s tudatában van annak is, hogy a kommunis­ta párt materialista világ né­zetet vall. Nyilvánvaló, hogy tagjainak is azt kell vallania. Bibliai hasonlattal élve, nem lehet egyszerre „két urat” szolgálni: materialista világ­nézetet valló és hirdető párt tagjának lenni, s idealista vi­lágnézet szellemében élni. Hozzá kell azonban tenni, hogy éppen ezért, mert dol­gozó népünk zöme még csak most ismerkedik meg alapjá­ban a párt filozófiájával, vi­lágnézetével, mert éppen . a felnőtt generáció jórésze éle­tének nagyobb időszakában vallásos szellemben nevelő­dött, itt is bizonyos türelem­re és megértésre van szük­ség. A kommunisták pártja nem a türelmetlenek pártja a ma még istenhívő egyszerű párttagokkal szemben sem. A nárt, amely alkotmányadta jogánál fogva a pártonkívü- liek között meggyőző, felvilá­gosító munkát folytat, ezt teszi a párton belül is, hogy végül minden egyes párttag valóban kommunistává vál­jon, meggyőződéses materia­lista legyen. Magánügy-e a vallás? A vallásosság párton kívül, az egyszerű dolgozók, általában a pártonkívüli tömegek kö­zött feltétlenül az, de nem te­kinthető annak a párton be­lül, kommunisták sorai kö­zött. Az idealista világnézet terjesztése, hirdetése pedig nem magánügy sem a párton belül, sem a párton kívül. 50 tagú rnátraderecskeí népi együttes vendégszerepeit Párádon Csütörtökön este nagy siker­rel vendégszerepeit Párádon, a nemrég alakult ötven-tagú rnátraderecskeí együttes, — amely a Fonó a faluban cím­mel mutatta be műsorát. Az együttes eddig már három előadást rendezett. Sajtónak nem — Nagyon sajnáljuk ké­rem, nem adhatunk adatokat a minisztérium engedélye nélkül —tárják szét kezükéi a Kőolajkutató Vállalatnál. ~ Csak az igazgató elvtárs nyilatkozhat — közlik az egri Téglagyárban. — Az igazgató elviére mi­kor érkezik haza? Két hét múlva. _ Ig v történt ez a Kötö- Háziipari Szövetkezetnél és még jónéhány helyen. S a Népújság munkatársa kény­telen volt az eredménytelen vita után dolgavégezeílenül távozni... Mivel nekünk nem kell miniszteri engedély, hogy nyilatkozhassunk, ime késle­kedés nélkül megtesszük. Fölöttébb furcsának talál­juk, hogy az igazgató távol­létében nincs a gyárban olyan „megbízható ember”, aki el­mondhatná, hogy aznap nyilatkozunk mennyi cserepet gyártottak, akinek jogában állna közöl­ni, hogy „áttértünk a zipp 1 zárás pullóverek gyártásáé: tíz napi nyereségrészesedt osztottunk és az üzem óvt dásainak mesedélutánt tai tottunk”. Mindezt az igazgató monr hatja el ezeknél az üzeme nél, sőt ő is sokszor esc. miniszteri engedéllyel. Miután ezeket a „hétpeev. tes titkokat” az üzem jófo mán minden dolgozója b meri, egyáltalán nem érthet a gyár vezetőinek titkolózás Miután kormány határoz van rá, hogy a sajtóm szükséges adatokat rendelki zéséibe kell bocsátani és mii den logikusan gondolkod ember előtt tiszta, hogy csak akkor lehet újságot írni, ha adatokat kapunk hozzá, ezért érthetetlen ennek a néhány üzemnek a túlzó1' „ébensiége”. <K. E.) Bébi-böfök, bacon-süldők, hízott pulykák az atkári „Petőfi" Tsz állattenyésztési tervébei Az atkári „Petőfi” Termelő- szövetkezet tagjai idén ün­nepük a szövetkezet tízéves fennállását. A kezdeti gyér állatállomány, hiányos szak­mai irányítás helyébe ma már a félezer holdas gazdaság­ban, három képzett szakem­ber vezetésével ott tartanak, hogy rátérhetnek az állatte­nyésztésnek, hizlalásnak nagy­üzemekben szokásos, jöve­delmező formáira. A „Petőfi” Tsz számosállat­létszámát ezévben megket­tőzi. A tenyésztői tevékeny­ség növelése mellett az eddi­ginél jóval többet hizlalnak is, hozzá még az un. kelendő cikkekből. , A hízómarha is­tállóban többek között bébi- böföket készítenek elő eladás­ra, a sertéshizlaldában pedig a magyar fehér hússertés ko­cák fölös szaporulatából Ba­con-süldőket hizlalnak. A tsz állattenyésztési központjában, a gyöngyöstarjáni farmon pulykát is nevelnek az idén. Ezek nagyrészét — megfelelő­en felerősítve, meghizlalva — a hazai és külföldi megren­delőknek juttatják majd el. De nemcsak jövedelemszer­zés a céljuk az állatfarmok bővítésével. Az így adódó előnyöket összekapcsolják a növénytermeléssel. A termelő- szövetkezetbe az elmúlt né­hány hónap alatt csaknem húsz új tag lépett be, s szá­molni lehet még legalább ennyi új belépővel. Ezek nagyrésze azonban kisparaszti vagy földnélküli. Mivel a földterület nem nő meg je­lentősen, az egy holdra jutó hozamot akarják növelni, hogy a munkaegységenkénti 60—70 forintos jövedelem, az állattenyésztés növeléséhez szükséges, saját erőből törté­nő beruházások se maradja­nak el évről-évre. A terme­lőszövetkezet mezőgazdászai­nak számítása szerint ezt a növénytermelési hozamnöve­kedést el tudják érni. Az ál­lattartás növelésével ugyanis már az idén annyi lesz az istállótrágyájuk, hogy szántó- területük egynegyedét meg­trágyázhatják az ősszel. A talajerő javítását a következő : években pedig úgy fokozzák tovább, hogy a tizenötödik évfordulóra jó erőben levő földjeiken már korszerű ve­tésforgóban művelhetik. (Szinnyei) ft „Recski lakodalmas“ Pétervásárán Ma este hét órakor a páter - vásári kultúrházban mutatko zik be a húsz-tagú recski né­pi együttes, amely Recski la­kodalmas címmel mutatja be műsorát. A műsor keretében táncban, énekben és versben viszik színpadra a lakodalmai, az ünnepélyes leánykéréstől kezdve a menyecsketáncig. Van egy viccem emberek. Mindjárt el is mesélem. Tes­sék figyelni: Podvinecz találkozik az ut­cán Hadücsekkel. Hadlicsek a hóna alatt eey vaslábast ci­pel. Podvinecznek persze fel­tűnik a dolog és megkérdezi barátját, hogy hová cipeli azt az ormótlan lábast. Hadlicsek néz egy darabig, majd sírva így szól: — Idefigyelj barátom! Én . ezt a vaslábast azért hordom magammal, mert... Pardon egy pillanatra! Most jövök rá, hogy ezzel a viccel nekem így nem lesz sike­rem. Ezért hát a magyar filmgyártás jólbevált módsze­reit felhasználva ezt a humo­reszket neorealista feldolgo­zásban terjesztem a nagyérde­mű olvasóközönség elé, annál is inkább, mert talán a vicc az egyetlen műfaj, ahová még nem tört be a neorealizmus. Most tessék figyelni! Podvinecz megy az utcán. Az utca forgalmas, mint ren­desen. Az egyik sarkon egy tűzoltó-autó elüt három ját­szadozó kisgyermeket, míg s- másik sarkon egy pénzbe; re­dő felpofozza a szeretőjét, mert megtudta, hogy a nő a/ éjszakát egy hajóskapitány la­kásán töltötte. A nő rettene­tesen sír és elmondja az ön­életrajzát, melyből kibontako­zik előttünk egy szerencsétlen árvalány borzalmas tragédiá­ja az első csalódástól a har­mincnyolcadikig. Podvinecz még mindig megy az utcán, de az árvalány még csak a huszonnyolcadik csaló­dásánál tart, aki jazzdobos volt és avval szédítette meg, hogv ő találja majd fel a holdrakétát és meg is ígérte, hogy elviszi a holdba. De csak a bútorozott szobájába vitte, ahol a fal tele volt francia képeslapokból kivágott meztelen nőkkel és az ágyat egy teherautó-ülés helyettesí­tette, amit a dobos állítólag a nagymamájától örökölt, aki lovassági tábornok volt Ká- polnásnyéken. Közben bejön a főbérlő és nem akarja el­hinni, hogy a fiú csak a hold­rakétáról tart előadást az unokahúgának, mert a lányon addigra már csak egy félpár zokni volt. így szegény árvát kidobják az utcára és az ál- nok jazzdobos nem szól egy szót sem, csak azt dudorász- sza, hogy „ahogy lesz, úgy lesz”. •Podvinecz még mindig megy az utcán, amikor az. épületállványról egy ember zuhan a járdára. Kisül, hogy az illető részeg volt, már vagy tizenöt éve. Az történt ugyan­is, hogy ezelőtt tizenöt évvel egy mérges pattanás nőtt az orrára és emiatt nem alkal­mazták hotelportásnak, mondván, hogy ilyen dagadt orral gusztustalan lenne az előkelő hotelben. Addig soha nem ivott, de efeletti elkese­redésében úgy berúgott; hogy azóta sem volt ideje kijóza­nodni. Ezalatt az idő alatt volt kazánkovács, légionista, zsebtolvaj, hittérítő, biztosí­tási ügynök, tájképfestő és ápolónővér, de semmire sem emlékszik, mert mint mon­dám, soha nem volt józan... A szerencsétlenség hírére a helyszínre érkezik a felesége, aki hosszú idő óta egy ciározó mesterrel és és avval, próbál­ja életre kelteni a szegény embert, hogy visszatér hozzá. Erre a szerencsétlen ott a helyszínen visszaadj a nemes lelkét teremtőjének. Még egy utolsót lehel, amitől egy álta­lános iskolás alkoholmérge­zést kap. De Podvinecz rendületlenül megy az utcán... Ekkor találkozik, — még nem a Hadücsekkel, ■— ha­nem Klepovácczal, aki kötbér- ellenőr volt a Sóhaj begyűjtő Vállalatnál, de megfúrták, mert visszautasította az igaz­gató titkárnőjének viharos szerelmét. Most nyakkendő­festésből él és gyűjti a mák­gubót, valamint viszonya van a kerületi gubóellenűr 14 éves lágyával. No, most tűnik fel a ka­nyarban a Hadlicsek, akinek éppen szegény dédnagyanyja jár az eszében, aki gyermek­ágyi lázban halt meg. De jött a Semmelweis», aiknek jóvol­tából a nagymama már nem. gyermekágyi lázban, hanem TBC-ben pusztult el. Hála azonban Koch-nak, a mamá­nak borzasztó szerencséje volt, mert ő már a TBC-t megúsz­ta és égy versenyautó ütötte el. Érdemes volt idáig elolvas­ni, mert akkor találkozott Podvinecz Hadücsekkel éppen a sarkon. Közben két eszkimó össze­vesz egy fókán és erről Ma­dách tehet, mert ő találta ki, hogy sok az eszkimó és ke­vés a fóka. Ez persze nem ezen a sarkon történt, hanem áz északin, de ezt is feltét­lenül el kell mondani, mert végeredményben ez egy neo­realista vicc, ahol nem lehet érdektelen a kömyzet bemu­tatása. Közben Belga Kongóban az egyi törzsfőnök lakodalmát üli, ahol az ünnepi ebédre egy európai jazz-zenekar tagjait szolgálják fel. A boldog nász­ból azonban semmi sem lesz, mert a menyasszonyt halálra csípi egy kobra, így ebédután az egybegyűltek nagy örömé­re delikáteszként felszolgál­ják. Ég ekkor azt mondja a Pod­vinecz a Hadlicseknek: — Mondd, miért van a hó­nod alatt az a vaslábas. Hadlicsek ugyanis, mint már tudni tetszenek, egy ormótlan lábast cipel. A vaslábast az alsópipitéri Vegyes KTSZ-ben gyártották, de a KTSZ megszűnt, meri; a fele disszidált, akik közül 30- an hazajöttek, 25 állítólag au­tógyárat nyitott Amerikában, egy pedig munkát kapott. Akik a disszidálásból itthon maradtak, azokat tavaly fü­lelte le a rendőrség, mert ki­derült, hogy a vaslábasokat zománc helyett temperafesték­kel színezték és ezt több rap- lis vevő beírta a panasz­könyvbe. Hadlicsek a szokatlan kér­désre, mint mondtam sírva- fakadt. Különben is nagyon gyengeidegzetű volt szegény, mert az első világháborúban majdnem Doberdóba vitték és csak az utolsó pillanatban si­kereit kibulizni, hogy a haj­dúhadházi királyi testőrségnél hadtápírnok legyen. És Hadlicsek azt feleli Pod­vinecznek: Azt még el kell mondanom hogy közben Franciaország­ban újabb kormányválság van, délamerika egyik államában pedig a rendőrségtől a regby- válogatott veszi át a hatal­mat. A nyugati lapokban 257 riport jelenik meg Lolcbrigi- dáról, míg a magyar lapokban 417 disszidensriport lát nap­világot. Hárommilliónégyszáz- ezer ember hal meg és tizen- hatmlllióan születnek. A napi hőmérséklet 12 fok, a légnyo­más enyhén süllyedő irány­zatú, valamint rendkívüli vi­lágnap van. Most látom csak, hogy be­telt a papír, így többet nem is írhatok. Sajnos, így Önök a vicc csattanóját soha nem tudják meg, de sokat olvas­hattak a világ dolgaiból és ez nem haszontalan foglalko­zás. Ami pedig a poént illeti, ne sajnálják, mert nem te lett volna egy jó vicc. HERBST FERENC Hatmillió cigaretta naponta Becskei József né már évek hosszú során dolgozik a, Do­hánygyár szivarka előkészítő­jében. László János a doliányvágó- gépen dolgozik. Ez a gép ké­szíti elő töltésre a dohányle­veleket. Fontos feladat vár a kar­bantartó műszerészre is, mert ha egy-egy gép elromlik, azon­nal meg kell javítani, nehogy fennakadás legyen a gyártás­ban. Ezt a munkát végzi Szabó István. Az automata gép szinte önti magából a cigarettát. A gép melleit dolgozó Kelemen Mi- hályné alig győzi elszedni a kész cigarettákat. Új fertőtlenítőszer Dr. C. R. Phillips, amerikai tudós közölte, hogy csíraölo gázt fedezett fel, amely el sősorban kórházak fertőtlení­tésére alkalmas, háborúban pedig a baktériumok ellen nyújt elsőrendű védelmet. - Phillips új szerét „Beta-Pro piolakton”-nak nevezte el és megállapította, hogy mente­mindenféle káros és nem kivánatos utóhatástól

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents