Népújság, 1958. március (13. évfolyam, 34-58. szám)

1958-03-14 / 44. szám

-jeti r- ‘■«MÜrrt. Ül EPt JSAG 1958. március 14. péntek Moliére Fösvénye egri diákszínpadon ifÜj A Hámén Kató Kuitúrver- seny keretében mutatta be az egri Szilágyi Erzsébet Leánygimnázium és a Dobó István Gimnázium KISZ- szervezetériek színjátszó cso­portja a Közgazdasági Tech­nikum színpadán Moliére Fösvény című színművét. A darab megválasztása he­lyes. Az ifjúság Moliére isko­lájában megtanulja a jelleme­ket, a jellemábrázolást, az élet fondorlatairól színes és oktató képet kap és legelsősorban a jellemek hordozása közben megismeri az irodalmat. Ön­magán méri le a megszemé­lyesítő a leírt szó értékét já­tékban, hangsúlyban, értelem­ben, érzelemben és küzdelem­ben. A színész ugyanis kény­szerül megélni, megalkotni az alakítandó egyéniségét és a mondandót úgy kell kifejez­nie, hogy a néző ne csak a szavakat, a mozdulatokat, mi­mikát fogja fel, hanem az egészet: az embert. — Ilyen értelemben nemes siker a di­ákok között a Fösvény bemu­tatója. Moliére-t játszani nem könnyű dolog. Színpada kü­lön világ. Jellemábrázolása nem a ma megszokott eszkö­zökkel és nem a mai gyorsa­sággal történik. A színek sem egészen úgy váltják egymást, ahogyan mai, más művészi ágakkal felfrissített (film, stb) igényük ezt megkívánná. Harpágonról pl. az első fel­vonás jeleneteiben sok min­dent megtudunk és nincs két­ségünk afelől, hogy fösvény­sége jellemének és a darab­nak lényege. Moliére a nagy­szerűen felvázolt jellemi adottságokat jelenetről-jele- netre színezi tovább, teszi tel­jesebbé, emberibbé, illetve embertelenebbé, kinek-kinek belső érdeme ßzerint. A rendezőnek sokoldalú és igen aprólékos feladata akad Moliére színrehozásával. Min­den mondatot* * elemeire kell bontania azért, hogy a mon­danivaló szellemessége, iróni­ája jól hordozhassa az előre­haladó cselekményt. A színe­sen felépített mondatokhoz meg kell. találni a külső moz­dulatokat, testtartást, hogy jellemek helyesen érvénye­süljenek — a harcban. Ilyen szemszögből nézve a Fösvény előadását meg kell állapíta­nunk: dr. Farkas László, dr, Habis György és Moys Klára tanárok elismerésre méltó, nagy szorgalmat kívánó és igazoló munkát végeztek. A Fösvény hatása lépésről-lé- pésre fokozódik és a negye­dik felvonás Harpagon-mo- nológjában éri el csúcsát. Az ötödik felvonás teljesítménye esik, talán azért, mert Har- pagon alakítója kifáradt, vagy azért mert a rendezők nem tulajdonítottak nagyobb jelen­tőséget a dráma deus ex machina-megoldásának. Pe­dig az is megérdemelte volna, ha a szálak összekötését na­gyobb figyelemmel irányítják a rendezők. Harpagont, a fösvényt, Jak­si István alakítja. Teljesít­ménye kiváló. Nemcsak a címszerepet, hanem az egész darabot is ő hordozza. Megje­lenítési eszközei mértéktar­tók, szövegmondása a kiütkö­ző fáradtságig hibátlan. Az egész darabon az ő egyénisé­ge uralkodik, akkor is, mikőr nincs a színen. Jaksi nemcsak fösvény és a fösvénységben kegyetlen Harpagont érzékel­teti, aki féktelen zsugorisága miatt visszataszító, hanen. en­nél nagyobb és értékesebb tartalmát is adja az egyéni­ségnek: sajnáljuk őt, mert mindenét átitatta a pénz imá­data. Annyira rabja szenve­délyének, hogy ő azt már nem is érzi, hiszen a félretett pénz, az ő istene miatt akár ön­magát is bitóra húzatná. Jaksi István érdeme, hogy a belső tragédiát, a minden véren és szenvedésen át hajszoló pénz­kívánást abban a tragikus és éppen ezért igaz állapotá­ban jelenítette, ahogyan az kendőzetlenül a harpagoni lé­lekben él. A nézőtéren ülve, lenyűgözve alig hisszük, hogy az alakító: középiskolás diák, húszon innen. Cléanta, Harpagon fiának szerepében Halász Józsefit lát­juk. Nem tudott egyenrangú­vá nőni Harpagonnal való párharcában; bár több jelenet­ben élethű volt. Elizt, Harpagon leányát, Szabó Márta személyesíti meg. Bájos jelenség, a passzív szerep nem ad lehetőséget számára nagyobb hatás kelté­sére. Valér szerepét Várallyay Zoltán testesti meg. Az első felvonásban feszeng, indoko­latlanul sokszor mozog, pedig csak hangjával kellene jelez­nie indulatait. Az ötödik fel­vonásban ő bírja legjobban energiával, ott magára talál. Marianna, akiért a cselek­mény szálai kuszálódnak. Balogh Mária Személyében lép a színre. Finom egyéni­ség, talán a szerepadta . le­hetőségeknél is lágyabb vala­mivel az alak megformálása. Harpagon mellett az előadás másik meglepetése Névai Il­dikó Fruzsina, a házasság­szerző asszony jelmezében. Természetes előadókészsége, hangja, mimikája lefoglalják a nézőt és asszonyi ravaszko­dását élvezzük. Különösen arckifejezésével, természetes taglejtéseivel és jóízű táj szólásaival emelke­dik ki az epizódszereplők kö­zül. Jakab, Harpagon szaká­csa és kocsisa kettős mezé­ben Ungvári János, Kisebb szerepeikben szor­galmas munkáról tesznek ta­núbizonyságot Zsákai Kál­mán, Dóra György, Vágny János, Keller Ágnes, Szántó Lajos, Szakács Gábor, Kis József és Bodó Mihály. Fekete Zita maszk-mester illúziókeltő munkát végzett. A színfalak' és a színpad- technika dolgaiban az előadás lehetne gazdagabb. Az értékes bevezetőt Csillag Katalin mondotta el. Az előadás alapján a két gimnázium KISZ szervezete színjátszó csoportjának és az előadás körül tevékenykedők­nek az osztályzata: jeles. FARKAS ANDRAS Torontáli szőnyeg készül a tarnaörsi Háziipari Szövetkezetben 1883-ban Halt meg Marx Károly. 1953-ban halt meg Klement Gott- wald. 1803-ban, 150 éve hált meg Ernest Leouvé francia színműíró. A „Nagymama" Kápolnán A kápolnai KISZ-szervezet másodszor mutatja be Kápol­nán, vasárnap este 7 órai kezdettel a Nagymama című háromf elvonásod zenés vígjá­tékot. Az előadás a Hámán Kató kulturális seregszemle községi bemutatója lesz, ame­lyen a járási népművelési küldött bírálja el, hogy a da­rab résztvesz-e a Füzesabony­ban megrendezésre kerülő járási versenyen, amely szín­játszó hét keretében lesz megtartod. bi null — ALDEBRŐN ’ll)« MÉTE­RES útszakaszt köveztek le. A költségek egy részét köz- ségíejlesztési alapból fedezték, másrészt pedig az ott lakó családok — családtagonként 400 forintot — fizettek. — NÖVEKSZIK A PILLAN GÓS növények vetésterülete a hatvani járásban. Amíg 1951- ben a szántóterület 9,3 száza­lékát, addig az idén a szántó- terület 15 százalékát foglalja el a pillangóssal vetett terület. — A HATVANI JÁRÁS minden termelőszövetkezete leszerződött a gépállomással a holdankénti 3 normálhold ta­lajmunkára.. így 22 százalék­kal olcsóbban végzi a gépál­lomás a talajmunkákat. — HEVESEN AZ ÚJTELE­PI részen földművesszövet' kezeti bolt építését kezdték meg, ebben az évben átadják rendeltetésének. A1 szövetkezet 1954 novem­berében alakult meg: Akkor mindössze négy dolgozója volt. Csömör Pálné, a szövetkezet egyik vezetőjének munkája nyomán azonban egyre inkább nagyobb érdeklődéssel fordul­tak az asszonyok a szövetke­zet felé. 1955-ben már tizen­ötre emelkedett ez a létszám. Ma harmincöt dolgozója van a szövetkezetnek. A szépen. ízlésesen elkészített „torontá­li” gyapjúszőnyegek minde­nütt megnyerik a vásárlók tetszését. A szövetkezet legré­gibb dolgozója Szanyi József- né, aki minden erejével a szö­vetkezet előrehaladásán fára­dozik. A kiváló munkáért azonban dicséret illeti a há­ziipari szövetkezet minden dolgozóját. Bas&anyi László MUNKÁSOTTHON MOZI EGEK március 11. pénteken: Sporttal a világ körül EGRI VÖRÖS CSILLAG Akasztottak lázadása (16 éven felülieknek) EGRI RRÓDY A béke völgye EGRI BEKE Nincs előadás EGRI SZABADSÁG Nincs előadás GYÖNGYÖSI PUSKIN Marty GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Lissy HATVANI VÖRÖS CSILLAG A tettes ismeretlen HATVANI KOSSUTH Kapitány és hőse FÜZESABONY Nincs előadás HEVES •[* • Nincs előadás PETERVASARA Gábor diák műsorai I Egerben este SYBILL 161 ezer forintos szerencse és egy rémhír halála — ECSÉDEN SIKERESEN zárult a szabás-varrás tanfo­lyam és a résztvevők elhatá­rozták, hogy megalakítják a szabás-varrás szakkört, amety jelenleg is megszaporodott létszámmal kiválóan működik. Ahogyan a színész látja... ...a közönséget A NAGY BROKÁTFÜG­göriy méltóságteljesen legör­dült. Vége az előadásnak. A színészek a függöny elé jön­nek megköszönni a tapsokat, s a. közönség lassan elindul 1 a kijáratok felé. Hazafelé me­net- az emberek beszélgetnek. Megvitatják az előadást, ho­gyan játszottak a színészek, s kinek melyik szereplő tetszett legjobban. A kritikus — ha tetszett ne­ki az előadás — széles mosoly- iyal jön ki a nézőtérről, s kri­tikájának első bekezdésén rá­gódik. Ha pedig az előadás nem nyerte meg a magas tet- . szést, akkor összehúzott sze­mekkel indul haza, ahol tű­hegyesre feni ceruzáját. Vala­miről azonban mindenki meg­feledkezik. A közönségről. Pedig enélkül nincs előadás. Róla. nem ír kritikát a kri­tikus, s róla nem folyik a szó a felvonás szüneteiben, de még az előadás végén sem. De annál több a függöny mögött, vagy bent az öltöző­ben.: Mert a színészek kriti­zálnak, mégpedig alaposan. Igen, kedves Olvasó és ked. %res Közönség, ne csodálkozz, ha ezeket a sorokat olvasod. Jobb, ha tudsz róla Te is. Jobb ha tüdőd, hogy attól a perctől kezdve, amikor elfog* laltad helyedet a karzaton, a páholyban, vagy a földszint ; sorai között, már „figyelve vagy”; Ä nagy színpadi füg­göny kis rejtett nyílásán kér resztül ügyelők, díszletezők nézik hogyan keresed meg a helyedet, hogyan akarod ka­bátodat az előtted lévő ülés támlájára rakni, s hogyan zúgolódsz, ha esetleg nem a legmegfelelőbb jegyet kaptad a pénztárnál. NE HIDD TEHÄT kedves Közönség, hogy észrevétlenül meghúzódhatsz a nézőtér jól­eső félhomályában. Azért Té­ged, az ezerszemű közönséget szemmel, sőt füllel tartanak. Igaz, hogy a nagy reflektorok­kal megvilágított színpadról a színész nemigen láthat le a nézőtérre; de remek fülei vannak és reagál minden pisszenésre, halk morajra, éppúgy, mint az ütemes tap­sokra. Szóval figyelnek. Kritizál­nak, véleményt mondanak Rólad. S most ezeket a véle­ményeket továbbítom e so­rok között, a színpad művé­szeinek véleményét — aho­gyan ők látják. Több színésszel beszélget­tem — s ha megígéred kedves Színházlátogató, hogy nem bí­zod el magad, akkor elárulom azt az egybehangzó véleményt, hogy a tragédia előadásai óta nágvon becsülnek Tégéd. Jó, hozzáértő, s színházát szerető közönségnek tartanak. De... Igen, most jön az a szoká­sos de... Varga Gyula szerint nem­csak jó vagy rossz előadás van, hanem van jó és rossz közönség is. Néha mintha ösz- szebeszélnének, s az első perc­től kezdve fagyosan ülnek a nézőtéren. Ez a közönség nem szórakozni jön, csupán azzal a gondolattal ül be, hogy „nos, hadd lássam mit tud­tok... ’’ Jaj, de nehéz közön­ség .ez. A színész belép a színpadra, s rögtön megérzi ezt, ilyenkor minden tudásá­ra, s ügyességére szükség van, hogy felmelegítse ezt a fagyos, nézőteret. AZ NAGYSZERŰ dolog, ha van egy „előnevelő”. — Az viszi magával az egész kö­zönséget. Sokszor már én is azon nevetek egy-egy poén előtt, — meséli Varga Gyuszi — hogy micsoda hahotázásba fog kezdeni az én jóságos ne­vetőm, ott a harmadik sor, szélén. Olyan jópofa ember, s milyen nagyokat tud nevet­ni. öröm az ilyen közönség, s ilyenkor egy kicsit neki ját­szom. Akkor még jobban ha- hotázik." Antal László, .nem néz le a nézőtérre, mert akkor kiesik szerepéből. Ö nem vesz tudo­mást az „ezerfejű Cézárról”. Neki akkor tetszik a közön­ség, ha lélegzetvisszafojtva fi­gyeli az előadást, s ha nem is látja; de rögtön megérzi, ha egy kedves nézőnek könny­csepp jelenik meg » szemé­Egy erdőtűz nem terjed gyorsabban, mint az a hír — Selypen és környékén — hogy Petró Mihály a Cementgyár rakodó munkása 12 találatot ért el a totón. Hitték is nem is, mert hisz három hete is volt, a környéken egy 5 talá- laios lottó- és annak nem lett semmi haszna. Igaz, bebizo­nyosodott, hogy a szelvényi későn dobták be a postaládá­ba és nem érkezett Pestre a sorsolás idejére, de mint egyesek mondták — „Mihály te sem fogsz ezért pénzt kapni’’. Fogadták is Lőrincin, Selypen liter pálinkákban, hogy kap-e pénzt Petró vagy nem. Hozzánk nem a selypi hí­rek érkeztek meg, hanem a Sportfogadási Igazgatóság hi­vatalos közleménye, mely szerint a 136 925 számú 6,60­ben. Ekkor érzi igazán, hogy sikere van. Ö is szereti az egri közönséget, akit nemcsak jónak, hanem nagyon illedel­mesnek is tart. Még a csókos jeleneteknél sem pisszegnek, mint ahogy sokszor a mozi­ban lehet azt hallani. Hogy mik ki nem derülnek e riport keretében! Fekete Alajos például elmondta ön­vallomásában, hogy van egy szerelme. A 10. sorban szo­kott ülni, piros ruhája, sző­ke haja egészen kiviláglik a többiek közül.! Bérletes lehet, mert mindig ott ül. A Sybill- nél egy pillanatra összenéztek és szegény főkormányzó úr egészen zavarba jött. Nagyon kérem, a pirosruhás hölgy férjét és Fekete barátom fele­ségét, ne haragudjanak ezért a szerelemért, hisz ez csak olyan színpadi szerelem, vagy talán még olyan sem, s Fe­kete Alajos nemcsak a szőke nőt figyeli, nézi ő azt a kö­vér. asszonykát is, aki a 4. sorban ül, s ha nagyon nem is látia, de hallia hangosan vhahotázó hangját. S ez na­gyon jólesik neki, mert a kö­zönség nevetése, s a taps a színész mindene. Illyés Ilona és Somorjai Éva művésznők még nem lép. tek színpadra. Az öltözőben várják az ügyelő színpadra hívó hangját. De a közönség „káderlapja’, már ismeretes előttük is. Az öltöző kis hang­szórója közvetíti a színpadon történteket, — Fontos Mag­dának és Varga Gyuszinak „bejött” a taps. A közönség felszabadultan nevet. Ma jó as szelvényével Petró Mihály, Lőrinci, Árpád utca 166 szám alatti lakos 12 találatot ért el és 161 496 forintot nyert. Heves megyében 1958- ban már hozzá szoktunk, hogy minden héten van egy­két.nagy. nyeremény.a. Totó», vagy. a Lottón,, de .azért..ívi kerestük szerencsés nyer­test, már csak azért is hát­ha kapunk tőle valami jó tip­pet. Együtt találtuk az egész családot, éppen tervezgetés közben. A fiú Pesten dolgo­zik, s mint kitűnt, ő sem áll hadilábon a szerencsével, mert volt már 3-as találata a Lottón, de az közelről sem fizetett annyit, mint az apja 12 találatos totó szelvénye. Mér eladósorban lévő lányuk a ház körül dolgozik édesany­jával. Úgy határoztak, hogy közönség vari, állapítják meg a taps fajsúlyából. MERT EZ IS MÉRVE va­gyon. Nehogy azt hidd, ked­ves közönség, ha összeütöd egyszer-kétszer a tenyeredet, csak úgy tessék-lássék módra, az már elég. Nem, a színészt nem lehet becsapni, ö méri a tapsot. Fajsúlyozza, figyeli hosszát, erősségét, ütemét, s ezek szerint osztályozza azt. Most megszólal az ügyelő hangja, aki Sybill-t hívja. A színpad lassan elsötétül, majd hirtelen erős, fénycsóva vető­dik a színpadi bejáratra, ahol megjelenik Sybill alakítója, Illyés Ilona, s azonnyomban felcsattan a taps. Csakugyan jó közönség van ma. Olyan jó, hogy még előleget is ad, meri ez a taps csak előleg. Most nagy titkot árulok el. Fontos Magda bizalmasan el­árulta, hogy milyen nagyon izgul az előadások előtt mind­addig, míg színpadra nem lép, s végig nem fut a közönség között az első kis moraj, az első kis kacagás, vagy eset­leg az első taps. Szerinte a karzaton ül a leghálásabb kö­zönség. No és a diákság. Az igen, azoknak nagyon szeret játszani, mert „az egy angyali közönség”. Szendrei Ilona se lát, se hall, amikor színpadra lép, ■Szerinte az igazi kritikus kö­zönség a felvonás végén tap­sol, de akkor igazán, szívből. Van olyan is persze, amikor felvonásközben olyan sokat tapsolnak, hogy a felvonás végére már belefáradnak, és sietve mennek ki egy pohár sörre, vagy egy cigarettára. Neki is van egy hódolója, 25—30 ezer forintot felvesz­nek a nyereményből és beru- házkodnak, meg kitatarozzák kis házukat, a- többit meg félreteszik, illetve a takarék­ban hagyják és -abból a gyere­keknek vesznek vagy építenek -házat,—Iwa-Jieaasokára szük­.ics/-rá. — ­• -'Nekünk!'' sajnos'.'Tcsak éppen olyan tanácsot adtak, mint másnak. Totózni, meg lottóz­ni kell és ha beüt a szeren­cse, sok .pénzt lehet nyerni. Péróéknak Sikerült fülönfogni a szerencsét és - ma felveszik a sok pénzt. A ■ hitetlenek fi­zetik a ' liter pálinkákat é1' meghalt az a rémhír a kö nyéken, hogy úgysem fizetik 'ki á nagy nyereményeket, Mr jószívvel . kívánunk sok sze­rencsét a. váratlanul jött nagy nyereményhez. akit mint Puch hódított meg. Ez a kis hódoló egy négyéves kislány,, minden vasárnap dél­után jelentkezik, de nemcsak a nézőtéren, hanem az öltöző­ben is felkeresi imádottját. A függöny legördül. Vége az előadásnak.; A. színészek le. mosakodnak, átöltöznek. s közben véleményt mondanak, rólad kedves Közönség. Be­futnak a tájolók ..is, s elhang­zanak a szokásos kérdések, — nektek milyen közönségetek volt? — ragyogó. Te, ezek a falusiak olyan aranyosak, so­kat tapsoltak, csak éppen a róluk szóló mai témájú vic­ceken, poénokon nem nevet­nek. -Hát itt Egerben milyen volt a közönség? — Hát, úgy általában jó volt, de ... DE OTT A JOBBOLDALI páholyban volt egy család, akik fagyosan, s morcos ábrá- zattal ülték végig az elő­adást. Biztosan veszekedve jöttek a színházba. Különben sok-sok ütemes taps volt, s feldobtak három csokor szép virágot is. Nagyon kedvesek voltak.' De azért kevesebbet kellett volna krákogniok és a széken sem lett volna köte­lező olyan nagyon morcogni. mert az nagyon nyikorog. Há­lás közönség volt. De az nem lett volna baj, ha nem csö­rögtek volna olyan sokat a cukroszacskókkal, s az sem ártott volna, ha mindenki megvárja az előadás végét, s nem rohan ki idő előtt a ru­határba. Máskülönben nem panaszkodhatunk. Hát. így van ez kedves kö­zönség. így látnak Téged ők, a színészek. MÁRKUSZ LÁSZLÓ

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents