Népújság, 1958. március (13. évfolyam, 34-58. szám)

1958-03-14 / 44. szám

1938. március 14. péntek NBPŰJSAG S Az ibolya Markazon is lesz borkiállítás A Hazafias Népfront mar- kazi bizottsága, a községi ta­nács és a földművesszövetke­zet Markazon is megrendezi a borkiállítást szombaton. A kiállítást 11 órakor nyit­ják meg ünnepélyesen, dél­ben a látogatók ünnepi ebé­den vesznek részt, majd dél­után megnézik a kiállító ter­melők gazdaságait. (Halasi János) Minőségi magot vetnek Aldebrőn Alaposan felkészültek az aldebrőiek a tavaszi vetésre. Sok gazda igényelt minőségi vetőmagot saját leromlott, ki­sebb termést adó vetőmagja helyett. A napokban meg is érkezett 1 vagon fémzárolt ta­vaszi árpa, s amint enyhül az idő, meg is kezdik a ve­tést. Nem lesz hiány a köz­ségben az idén az aprómag­vakból sem. 3 mázsa lucerna­mag is érkezett a községbe. A jobb termés érdekében a helybeli lucerna- és vöröshe- remag készleteket is kicserél­ték ólomzárolt, fajtatiszta vetőmaggal, így összesen 10 mázsa aprómag áll' az aldeb­rőiek rendelkezésére. Megér­kezett már a községbe a borsó vetőmag is. A termés fokozá­sa érdekében eddig mintegy 600 mázsa műtrágyát is vá­sároltak a falu dolgozó pa­rasztjai. MttnyÉsztfii ankét Szilvásváradon Szilvásváradon ez évben, lett önálló gazdaság a korábban hol ide, hol oda csatolt üzem­egységként működő lipicai ló­tenyészet. A Bükk-fennsíkon, az erdei karsztvidéki környe­zethez hasonló életkörülmé­nyek között, ridegen nevelő­dő lipicai törzstenyészet ed­digi eredményeit szerdán és csütörtökön értékelték az or­szág legjobb lótenyésztő szak­emberei Szilvásváradon. Az ankét célja annak a meghatározása is volt, hogy ezt az egyébként kiváló, kül­földön keresett tenyészálla­tokat nevelő üzemágat hogyan lehet gazdaságosabbá, a most önállósult gazdaságot pénz­ügyileg eredményesebbé tenni. Gyémántlakodolom Ritka ünnepséget rendez­tek a lettországi „Krasznij partizán’’ kolhozban. Kon- sztantyin Podkocsij gyémánt- lakodalmát ünnepelték A rokonok, jóbarátok és a kol­hoz tagjai melegen köszön­tötték Kovsztantyijt és fele­ségét, Mariját, akik 75 évvel ezelőtt fogadtak egymásnak örök hűséget. Házaséletük bővelkedett ne­héz esztendőkben. A fasiszták megölték egyik fiukat, aki partizán volt. Az idős házas­társak már nyugdíjat élvez­nek, az állam nyugodt öreg­séget biztosít számukra. Még' javában nyílnak a hó­virágok. Virágai bókolva kö­szöntik a tavaszi forgószinpad másik közismert szereplőjét: az illatos ibolyát. Ki ne is­merné, ki ne szeretné e ked­ves virágot? A fiatalok jól tudják, mily hangulatos a márciusi ibolya- szedés, az idősek is szívesen emlékeznek az ibolyázás örö­meire. Hogyan is mondja Er­délyi József „Ibolyalevél” cí­mű költeményében? Kitelt a tél. árad az ér; Bomlö rügyet rigáz a szél. Sej ha i! ibolyalevél, — Bizsereg ilyenkor a szívbeli vér. Bokrosodik az ibolya, Festeni kezd bimbója. Sejhaj ! ibolyalevél, — Bizsereg ilyenkor a szívbeli vér. Csordul már a iából a lé, Mikor szívet vágnak belé. Sejhaj! ibolyalevél, — Bizsereg ilyenkor a szívbeli vér. Apró érdekességek A KAKAÖFA törzsét és föld­ből kiálló gyökereit virágzás idején ezerszámra borítják ap­ró vörösfürtös virágok, de a sokezernyi virágból, mind­össze 20—30 termékenyiil meg, i hoz gyümölcsöt. A KUKORICAOLAJ tulaj­donságaiban hasonló a napra­forgóolajhoz, fogyasztásra is alkalmas, ezenkívül felhasz­nálható különböző ipari cé­lokra: kencék, lakkok, készí­tésére, szappanfőzésre. — AZ ALMA régen ismert gyümölcs hazánkban, már a honfoglaló magyarság ismer­te, s középkori írásos emléke­ink több almafajtáról tesznek említést. Jelenleg legelterjed­tebb nálunk a Jonathán al­ma. üzemi gyümölcsöseink mintegy 55 százalékát teszi ki. VOLT, NINCS Volt az ecsédieknek egy televíziójuk, de alig hogy felszerelték, az bizony nem matatott csak egynéhány képet az ernyőn, aztán se­hogy sem tudtak képeket előcsalni az ördöngős masi­nából. Ennek bizony már négy hónapja Is elmúlt. A hatvani KeraviUba, ahonnét vásárol­ták a készüléket, visszavit­ték, hegy cseréljék ki, vágj' javítsák azt meg, mert hi­bás a televízió, de azóta hiá­ba járják az ecsédiek a Ke­ravill!, nincs készen a tele­víziójuk, Az antenna be van szerelve, látogatója is lenne az előadásnak elég, csupán a képgyártó masina hiány­zik. Illetve, egyszer volt, de ki tudja, mi van vele, s ki tudja, hogy a Keravill mi­korra szolgáltatja vissza a közművelődést és szórako­zást szolgáló televíziót. ERDEMES VOLT A herédi Alkotmány Ter­melőszövetkezet tagsága so­káig húzódozott a mezőgaz­dasági szakember alkalma­zásától, de a környékbeli termelőszövetkezetek ered­ményei — amelyek a mező- gazdasági szakemberek he­lyes szakmai irányításai alapján születtek, meggyőz­ték a tagságot a szakembe­rek alkalmazásának előnyei­ről. Az Alkotmány Tsz tagsága is hozzálátott, hogy meg­felelő agronómust keressen. Találtak is. Az egyik állami gazdaság nyugalmazott fő- agronómusát kérték meg, hogy legyen segítségükre. Az el is vállalta a. patronálást, és komoly segítséget nyújt a tsz gazdaságának fejlesz­téséhez. Munkájáért, mivel nyugdíjas, csak nyolc egy­séget adhat a tsz havonta, de a gazdálkodás eredmé­nyének megfelelően jutal­mazzák az év végén. Az ed­digi jelek azt mutatják, hogy érdemes volt segítséget kér­ni a szakembertől, mert fel­lendülőben van a tsz gaz­dasága. Mit tapasztaltunk a mezőtárkányi Szabadság Tsz-ben Az egri Alpári Gyula Közgazdasági Technikum ta­nulói az általános műveltség alapjainak megszerzése mel­lett igyekeznek megismerni az élet mindennapi problémáit, hogy kikerülve az iskola padjaiból jobban hasznosíthassák tudásukat. Igen figyelemreméltó kezdeményezés volt, hogy ennek érdekében például legutóbb termelőszövetkezeteket látogattak meg, s feldolgozták az ott szerzett tapasztalato­kat. Tanulmányukból közlünk részleteket. feltételek mellett működött, már saját erejükből létesített sertéshizlaldával is rendelkez­tek. A növénytermelés is fej­lődött, kísérleti parcellát lé­tesítettek, s búzából kimagasló terméseredményt, 18 mázsát értek el. Ilyen körülmények között érte a termelőszövetke­zet fejlődését az ellenforrada­lom. Megalakult a „forradal­mi tanács”, amely a régi vezetőséget félreállította. Tömegesen történtek kilé pések. A termelőszövetke­zet ingóságainak nagy részét hazavitték, vagy eladták, így a termelőszövetkezetnek fél­milliós kárt okoztak. Jószága nem maradt, s amikor az ellenforradalom után 1956. decemberében új­ból megalakult, ugyanaz a 13 tag alapította, aki 1949-ben, ugyanennyi födterülettel. 1957 januárjában már kétszeresére nőtt a létszám, a föld pedig 96 holddal. Rohamosan nőtt feb­ruárra mind a létszám, mind a terület. A taglétszám 44 fő, a terület 373 hold lett. 1958 ra a várható létszám 48 fő, s ezek közül három fiatal. A földterület 441 holdra növeke­dett. Ma van 21 szarvasmar­hájuk, és nyolc lovuk. A ser­téstenyésztést most veszik tervbe. (Folytatása következik.) I. A Mezőtárkányi Szabadság Tsz 1949 októberében alakult. 13 kisparaszt és agrárproletár 173 hold földdel kezdte meg a közös munkát. Még ekkor csak 10 darab szarvasmarha, négy ló és 10 sertés volt az állatállomány. 1952- ig a földterület nem gyarapodott. 1952-ben ez a létszám megnőtt 61-gyel és a földterülete 573 hold lett. 1953- ban Nagy Imre beszé­de után az egész országban kisebb lett a termelőszövet­kezetek taglétszáma. A Sza­badság termelőszövetkezetben is lecsökkent a létszám 37-re, a terület pedig 315 holdra. 1955-ig ismét szépen fejlődött, a tagok száma 100-ra emel­kedett, a terület pedig 956 hold lett. 1956-ban ugyanannyi taglét­szám és földterület volt, mint az előző évben. Ekkor az ál­latállomány is a legkedvezőbb volt. 65 darab szarvasmarha, 13 ló, 173 sertés. Gépekkel is jól fel voltak szerelve, kaszá­lógép, daráló, teherautó állt a gazdaság rendelkezésére. Ekkor már komoly eredmé­nyeket értek el, a gazdaság virágzott és nagy remények­kel néztek az új gazdasági év elé. Az 1956-os évben az ifjú­ság is bekapcsolódott a ter­melőszövetkezet munkájába. Az állattenyésztés a legjobb A virágok tavaszi szépség- versenyében többen az ibo­lyára szavaznak. Bár kister­metű növény, apró virágai vannak, ennek ellenére flora grata, azaz kedvenc virág. Virágainak formája, színe, il­lata elragadó! Népszerűségét semmi sem bizonyítja jobban mint az, hogy magyar és latin nevét is női névnek használják : Ibolya. Több szép ma­gyar népdalban is szere­pel. Alig van emlékkönyv, amelyből hiányoznék a figyel­meztetés: „Légy szerény, mint az ibolya!” — A festőművé­szek virágcsendéletben fes­tik, a népművészek kézimun­kákban hímezik az ibolyát. Porcellánfestészetben is alkal­mazzák, igen szépek az ibo­lyamintás porcelán edények. Női ruhák mintájaként is fel­használják. Egy-egy ibolya­csokor hatásosan díszíti pél­dául az estélyi ruhákat. Általában márciusban vi­rágzik, ezért hívják márciusi ibolyának. Egyéb neve is van: illatos ibolya, mezei ibolya, kék ibolya stb. — Árokpar­tokon, kerítések tövében, ve­gyes erdőkben, tölgyesekben, erdők szélén, cserjésekben fordul elő. Néliol tömegesen találhatók. Sík Sándor így mondja „Ibolyák” című kis versében: A márciusi réten Gyermekszem-kéken Ibolyák, ibolyák, ibolyák. Bújócska-félve Mint a tavasz a télre. De mégis diadalmasan.kéken. Mint a lebegő kék fátyol az égen, Ibolyák, ibolyák, ibolyák. Kék tőlük a part meg az árok: Amerre járok. Csupa kék, csupa kék, csupa kék a világ! „Az ember tragédiájáéban a londoni piac szennyes for­gatagában egyedüli tiszta szín­folt a virágárus leány üde ibolyáival. Évelő növény, tőkéje van, ez azonban igen kevés tarta­lék tápanyagot tartalmaz. Mi teszi lehetődé mégis ‘ korai vi­rágzását? Az, hogy levelei na­gyon edzettek, hideg- és fagy- tűrők, egy részük zölden át­telel. A nap melegítő hatá­sára gyorsan növel újabb le­veleket és a melegebb nap­sugarak segítségével hamar készít annyi táplálékot, mely­ből néhány nap alatt kifej­leszti rövid tőkocsányon ülő virágait. A virág un. ibolya­színű, hatásosan érvényesül zöld levelei között. Öt szirma közül egyik kis sarkantyút formál. Két porzónak hosszú mézfejtő függeléke van a sar­kantyúban. Erős illatát a ro­varok csakhamar észreveszik. Méz után kutatva elvégzik a megporzást. Magházából há- romrekeszű toktermés fejlő­6300 gyümölcsfa-csemete Megyeszerte nagy az érdek­lődés a gyümölcs-telepítés iránt. Termelőszövetkezetek és egyénileg dolgozó parasz­tok sokszázezer gyümölcsfát ültettek már ki, részint pót­lásul, részint új zárttelepítésü gyülmöcsösökbe. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hoay a gyümölcstermelés igen kifizető és hasznos. Kálban a földművesszövetkezet útján szerzik be a dolgozó parasztok a gyümölcsfákat. Főként ba­rackot, meggyet és cseresz­nyét rendeltek. Ezideig 2300 darab barackfát, 3000 darab meggyfát és 1000 darab cse­resznye-csemetét adtak el. 154 hold dinnyére kötöttek szerződést Kálban Termelőszövetkezeteink, de az egyénileg dolgozó paraszt­ság is mind nagyobb kedvet kap a szerződéses növények termelésére. Az ilyen növé­nyek termelését, szerződteté­sét részben a helyi földmű­vesszövetkezetek bonyolítják le Kálban, a földművesszövet­kezet ez évben 12 féle nö­vényt szerződtetett a község egyénileg dolgozó parasztjai­val. így százötvennégy holdon dinnyét, százhatvannyolc hol­don paradicsomot. A szerződé­ses termelés igen kifizetődő, ezért szívesen foglalkozik vele parasztságunk. A gyöngyösi városi kultúrház március 3-i rendezvényén egy arc — Rodolfó nagy­mester által a kö­zönség sorai közül felkért egyik segéd­bűvésznek arca — két kedves, még nem is olyan rég múlt törté­netet juttatott eszem­be. Az arc Weisz bá­csi mosolygós arca. ö volt az utolsó kon­fliskocsi tulajdonosa Gyöngyösön. Tíz és egynéhány évvel ez­előtt mindennapos megszokott kép volt Gyöngyös Főterén Weisz bácsi, a ló meg a kocsi. A ló és a kocsi közül már nem em lékszem, melyik volt rozogább, de ha az ember Weisz bá­csi mosolygós arcára nézett, megfeledke­zett a két segítőtárs állapotáról. Bizony, Gyöngyösön a kis tá­volságok miatt nem nagy keresetet bizto­sított • fogat. A fia­talok húsvéthétfőn, — ha már lépteik inga­dozóvá váltakme­részkedtek fel a hul­lámzó kocsira, no meg egy-két lakoda­lomba hívták meg az öreget. Inkább az állomá­son sikerült egy-két fuvarra szert tennie. Ezeket az alkalma­kat azután, jó üzlet­ember lévén, ki is használta. Egy alkalommal já­rásbírósági tárgyalás­ra érkezett egy fő­városi ügyvéd, $ mint az egyetlen közleke­dési eszközt, Weisz bácsi konfliskocsiját szemelte ki, hogy el­vigye a. járásbíróság­ra. Weisz bácsi óva­tosan megkérdezte, — hogy ismerős-e Gyöngyösön, s hall­ván a nemet, jó más­félórás kocsikázás után tette le az ügy­védet, aki csak akkor tudta meg, hogy 3 percre van az állo­más a járásbíróság­tól, amikor fél 12 kö­rül már másodszor sürgette a tárgyalás befejezését, — mond­ván — siet az 1 órás vonathoz. Akadtak óhajtottak kijutni (akkor még nem járt az autóbusz minden faluba.) A szurdok­partig el is jutottak valahogy, de a pari közepe felé nagyon vidéki fuvarai is Weisz bácsinak, de aki egyszer már uta­zott a kocsiban, má­sodszor nem vágyott vissza a Tisza vizé­hez. Egy alkalom­mal két utazó fogad­ta fel, akik Abasárra kifáradt a szegény paripa. Nosza, Weisz bácsi biztatására le­szálltak az utasok és kénytelen - kelletlen feltolták a partra a kocsit is, a lovat is. Méltatlankodott is egy kicsit a két utas, de Weisz bácsi csak mosolygott. ő már 1 tudta, hogy miért. Alig hagyták el a te­tőn lévő kis lapályost — bizony megint le kellett szállni a két utasnak, — na nem azért, hogy tolják a lovat meg a kocsit, nem. most csak a ko­csit kellett visszatar­tani, hogy rá ne sza­ladjon a szegény pá­rára. Mégiscsak kár lett volna érte. Leér­ve Abasárra. megszó­lal az egyik utazó. — Nézze, Weisz úr. Magának el kellett jönni, mert nem is­mertük az utat. Ne künk ide kellett, jön­nünk. mert ez c munkánk, de az iste­nért. mondja meg nekem, minek hoz­tuk a lovat? Ez a két kis tör­ténet jutott eszembe én is hallott zm. igaz-e. vagy nem, — kedves kis történe­tek. -Weisz bácsi azó­ta felült a halaiás száguldó kerekére. - motorizáltatta magát, és most triciklivei segíti a Vendéglátó Vállalatot tervei tel­jesítésében. S. B. dik, amely májusban érik meg. Magvait hangyák terjesz­tik. A magvakon olaj- és fe­hérjetartalmú függelék képző­dik, ez a hangyák kedvelt csemegéje. Miközben lerágják, szerte hurcolják. — Az ibolya nemcsak magvak útján szapo­rodik, hanem indákkal is. Az indákon helyenkint felül le­velek, alul gyökerek képződ­nek. Meggyökerezve önálló életre képesek. — Az ibolya melegágyban télen jól hajtat­ható és virágoztatható. — Gyógynövény. Gyökerét, leve­lét és virágát gyűjtik. Á gyö­kér hatóanyagai: szaponinok, hány tató hatású violin alka­loida, egy szalicilsav-tartalmú glikozida, virágaiban még il­lóolaj, antocián és nyálka mu­tatható ki. Főzete köptető, nagy adagban hánytató hatá­sú. Virágjaiból illatszer ké­szül. Hazánkban az ibolyának 16 faja fordul elő. Legszebb fa­jok egyike az erdei ibolya. Bükkösökben és gyertyános­tölgyesekben nő, tömegesen májusban virágzik. Nem illa­tos! A magas ibolya nyár elején nyílik. Szára 20—25 cm magasra is megnő. Halvány­kék szirmait igen szép rajzo­lat díszíti. Van fehér virágú ibolyafaj is. Az ibolya színéről a fiziku­sok fénysugarakat neveztek el: ibolya- és ultraibolya su­garak. Ezek a szivárvány hét színe (spektrum) közül a leg­jobban eltérített sugarak. Hullámhosszuk a legrövidebb: 320—280 millimikron. Ezek a sugarak kémiai hatásúak, nyáron bőrünk megbarnulá- sát idézik elő. Az ablakon nem hatolnak át, az üveg elnyeli őket, viszont vízben a legmélyebbre hatolnak. Tompa Mihálynak van egy szép költeménye, mely az ibolyával foglalkozik, címe: „Az ibolya álmai”. Ebben el­mondja a költő, hogy a sor­sával elégedetlen ibolya ál­modott. Először vadrózsa sze­retett volna lenni, majd haj­nalka, végül liliom. Amikor álmaiból felébredt, látta, hogy a vadrózsát leverte a vihar és hálójával beszőtte a pók. A hajnalka felfutott a fára. A fába azonban villám csapott, a hajnalkát is elpusztította. A pompás liliom virágot női ke- ’ zek leszaggatták. Végül így sóhajtott fel: ■ „.Jobb nekem itt a bokrok eny­j (hiben . Szerényen élni észrevétlenül; Hol szaggató kéz és zápor nem ér, i S a vihar bántatlan átrepül. Fedezz el lágy fü s leveles bokor, 1 Folyjon kis éltem amiképp foiya; • Ne legyek én rózsa vagy liliom; ■ Legyek illatos szerény ibolya I“ ; JUHÁSZ LAJOS ■ a TTIT bioi. szakosztályának tagja.

Next

/
Thumbnails
Contents