Népújság, 1958. március (13. évfolyam, 34-58. szám)

1958-03-14 / 44. szám

1958. március 14. péntek NÉPÚJSÁG 3 Állami Áruháx vagy csak „Áruház“? GYÖNGYÖSÖN közmegelé­gedést váltott ki az a tény, hogy 1949-ben megalakult az Állami Áruház. Az idők során, átszervezés következtében az Áruház meg­szűnt önálló részleg lenni és beolvadt a Kiskereskedelmi Vállalatba, mint annak 12-es számú árudája... Addig míg az Áruház „Ál­lami Áruház” volt, minden te­kintetben a legmesszebbme­nőbben kielégítette a vásárló közönség igényeit. Ma már az Áruház csak ruházati cikkek­kel és csekély vegyesipari cikkel kereskedik. Meeszünt a háztartási, a villamossági, üveg, porcelán, sport, játék, bútor, cukorka és dohány áru­sítása. A szakosítás ellenére az áruház forgalma nem csökkent, hanem negyedévről- negyedévre emelkedik, i ivei a megszűnt osztályok he’yé- ben bővült a konfekció, a mé­teráru és a divatáru oszi„ly. Ugyanakkor az áruház ad­minisztrációs munkáját is át­vette a Kiskereskedelmi T'ál- lalat, így az átszervezés ezen a téren is előnyös volt. Mégis mindezek ellenére a vásárló- közönség joggal hiányolja azt a tényt, hogy Gyöngyösön nincs „Állami Áruház.” Miért? — Mert elsősorban ha Állami Áruház volna, ak­kor egy helyben megvásárol­ható lenne mindazon cikk. amit jelenleg a vevőközönség 5—6 helyen kénytelen besze­rezni (a megszűnt osztályokra gondolunk.) MÁSODSORBAN az Állami Áruházak áruellátása elő- ■ösebb, mint általában a .iskereskedelmi Vállalatok árudáinak áruellátása, mivel az Áruházi Központ Budapest­ről, a központi árualapból is ellátja az áruházakat, amíg a kiskereskedelmi árudák kizá­rólag a megyei ellátásra ' an­nak utalva. így fordulhat az elő, hogy egyes árucikkek — pl. női körömcipő — az egri Állami Áruházban kaphatók, míg ugyanakkor a Kiskér. V. árudáiban nem. Ueyancsak hátrányos jelenség volt példá­ul a MÉH Vállalat jutalom­sorsolásánál az a körülmény, hogy a nyertes szelvényeket csak az Állami Áruházak válthatták be, s naponta ke­resték fel a boldog nyertesek a gyöngyösi Áruházat is ab­ban a hiszemben, hogy ott is beváltják a nyertes sorsjegye­ket. Miután tudomásukra ju­tott, hogy ez az áruház nem Állami Áruház, sokan inkább lemondtak a jogos nyeremény­ről, mint hogy Egerbe, vagy Budapestre utazzanak növelve a költséget, annak kiváltására. A gyöngyösi Áruház frek­ventált elhelyezése, fővárosi viszonylatban is nívós kiraka­tai, valamint régi és udvarias kiszolgálásukról közismert szakemberei által ma is meg­tartotta az Állami Áruházi színvonalat így nem is cso­da, hogy a vidéki, de még a helybeli vásárló közönség jó­része is mielőtt egy anyag megvásárlásánál határozna va­lamelyik szaküzletben, előző­leg felkeresi a Kiskereskedel­mi Vállalat 12-es számú áru­házát, mely a vevők koztuda- tában még ma is Állami Áru­ház és csak azután dönt az anyag megvételében. VÉGÜL ÉS NEM utolsó­sorban! Szeretnénk ezen a cikken keresztül is felhívni az illetékesek figyelmét arra, hogy Eger mellett Gyöngyös város is megérdemelné, hogy egy reprezentatív Állami Áru­háza lenne. Indokolttá teszi ezt a város rohamos fejlődése, a Mátra átutazó forcalma, mely által nemcsak budapes­tiek, hanem külföldiek is rendszeresen felkeresik az áruházat és sok olyan cikket keresnek, melyet általában áruházakban egy helyen meg lehet vásárolni. Itt pedig, mi­vel csak ruházati szaküzletre korlátozódik az áruház áruvá­lasztéka, sok olyan cikk hiány­zik, amely egy áruház jelle­gébe beletartozik. A VÁSÁRLÓ közönség a megmondhatója annak, hogy sokai előnyösebb és dúsabb a választék a Csemege szaküz­letben, mint a Kisker. V. hús­árudájában. Ez annak tudha­tó be, hogy a csemege áruda Budapestről kapja — közvet­lenül — a csemegeféleségek­ből az ellátást, míg a hús- szaküzlet a helyi vágóhíd áru­ját hozza forgalomba. Nem akarjuk ezáltal kisebbíteni a helyi vágóhíd húsáruféleségé­nek a minőségét, de a válasz­ték szempontjából csak a vá­sárló közönség előnyét szolgál­ja, hogy a helyi árualapon kívül a fővárosi húsféleségek­ből is naponta rendszeresen kaphat. Ugyanez a cél azzal, hogy a Kiskereskedelmi Vál­lalat szaküzletein kívül egy Állami Áruház is szolgálná Gyöngyösön a vásárló közön­ség igényeit. Felhívás > A (Heves megyei Tanács ? Végrehajtó Bizottsága fel- < hívással fordul a megye < dolgozóihoz és az intézmé- í nyék vezetőihez, hogy már- \ cius 15-e tiszteletére házai- í kát és az intézményeket^ lobogózzák fel. Heves megye Tanácsa Végrehajtó Bizottsága Meghosszabbították az indiai-magyar kereskedelmi egyezmónyt A Gyermekvárosért. A recski Nőtanács a Nem-J zetközi Nőnap alkalmával < gyűjtést rendezett a fóti ! Gyermekvárosért. A Nőtanács < 26 aktívája 3,507 forint kész-! pénzt, 42 darab törülközőt és < Lét darab tollal megtömött! vánkost gyűjtött össze. A Nőtanács jó munkáját di­cséri, hogy a gyűjtést meg­előzően már 2,800 forint ér-< tékű Gyermekváros-téglaje-! gyet is eladtak. Íz egeresein bányászboltban Az Egercsehi bányatelepen lévő élelmiszer-vasműszaki boltban bőséges árukészlet mellett hiánycikként csak zo­máncedények és déligyümöl­csök szerepelnek. Motorkerék­párból négy darab 125-ös Cse­pel és egy darab K 175-ös várja a vásárlókat. A múlt héten két motorkerékpárt ad­tak el. Tűzhely, rádió, kerí­tésdrót és igen nagy mennyi­ségű élelmiszer, liszt, szalon­na, kolbász van a raktárban. Az egercsehi bányászbolt mindent beszerez a bányá­szoknak. Nem panaszkodnak a vásárlók, csak a kenyér- és! az áruszállítás körül vannak J még bajok. Későn kapják a< friss kenyeret, de Kovács bolt-! vezető igyekszik ezen is sür-< gőspn változtatni.- — HERÉDEN is társadat-! mi munkával épül a kultúr-< ház. Most bontanak le egy < 1600 légköbméteres épületet,! ennek helyére építik az új< kultúrházat. Nem lesz áramhíány Tarnaleleszen A* Északmagyarországi Áramszolgáltató Vállalat je­lenti, hogy rövidesen meg­valósul a tamaleleszi bányá­szok és az ottani lakosok régi vágya. Ugyanis a községben áramkorlátozás volt ezidáig. Most egy új trafót állítanak be, amely teljes egészében kielégíti az igénylők áram­szükségletét. Molnár József, az ÉMASZ főmérnöke egy űj relét szer­kesztett, amellyel meg tudják állapítani, hogy hol vannak áramlopások, s ugyanakkor a műszer a földzárlatot is jelzi. STADLER RUDOLF a parádsasvári üveggyár festője Felépül as egri — korszerűsítik Az Egri Építőipari Vállalat munkásai ebben a hónapban megkezdték az egri szemcsé- zö üzem (szervestrágyakészi- tő) építését. Egy része még a múlt évben elkészült és tel­jes befejezése augusztusra várható. .................... 13 éves korában került a gyárba, mint behordó, kita­nulta az üvegfestést, s ennek nagy mestere lett. Fürge uj­jal művészi ügyességgel raj­zolják a szebbnél-szebb min­tákat és virágokat az átlátszó üvegtárgyakra. Keze alól számtalan festett dísztárgy ke­rül ki, melyek a világ min­den táján igen nagy elisme­rést szereztek a gyárnak. szemcsóső üzem a sportstadiont A sportolók örömére az egri sportstadion öltözőjét, a kerítést, a marathoni kapu és az átjáró híd elkészítését még ez évben befejezik. Az építkezésekre 304.000 forintot biztosítottak. Takarékoskodnak az Egri Dohánygyáriak Az Egri Dohánygyár hó- napról-hónapra teljesíti anyag­takarékossági tervét. Február hónapban különösen szép eredményt ért el az anyag­takarékosságban a kézi-gépi szivarkagyártó üzem. A Cson­gor kézi gyártásánál 14 má­zsa anyag helyett 13 mázsát használtak fel. Üzemi viszony­latban a havi megtakarítás 31,795 forint volt. Jelmezhál Karácsondon A karácsondi úttörők jól! sikerült műsoros farsangi jel-*, mezbált rendeztek, amelyen a! nagyszámú résztvevő ötletes,! színes, csillogó jelmezeket; láthatott. Volt itt tündér, őr-! dög, négerlány, cigánylány, J úttörő, királylány békés egyet­értésben, volt hólabda, virág j egy egész csokorra való, Mi-! ki-egér, de még Szputnyik is.; Az első díjat az ördög- < jelmez nyerte el, a második—! 3—4 díj a karneválhercegnő­nek, a négerlánynak és egy! félig vőlegény, félig menyasz-* szony jelmeznek jutott Evekig nem volt kulturális élet Mátraderecskén — szá­mol be Császár Lajos. Csak a moziban, vagy a kocsmában szórakozhattak a fiatalok. Most a földművesszövetkezel nagytermében helyet kap az ifjúság a kultúrélethez. Meg­érkeztek a községfejlesztési alapból vásárolt székek is az új kultúrházba. 1956. év augusztusában be­vezették a villanyt lakásom­ba, de mindeddig nem kötöt­ték be az áramot, így nem tudom kihasználni a villany­áram előnyeit — írja Ujlő- rincfalváról Somogyi Benja­min. Kétszer is kértek tőlem rajzot, de intézkedés mind­eddig nem történt. Borzasztó, hogy lassan két éve lesz a villany bevezetésének és mégsem tudom használni azt. Nem tudom, meddig kell még várni az áram bekötésére? Maráczi Zsófia, a nagygom­bosi tangazdaságból azt írta meg, hogy a legutóbbi bál be­vételéből a Nőtanács a fóti gyermekváros lakói közül há­rom kislányt öltöztet fel. Kis Flórián Gyöngyösről a Sütőipari Vállalat hanyag munkájára panaszkodik. Meg­írja, hogy a kenyérben sok­szor találnak idegen tárgyat és ő már háromszor rajzsze­get, három különböző méretű rozsdásszeget, spárgavégeket talált. „Ideje lenne már a sütő-! ipari dolgozóknak egy kicsit í becsületesebben dolgozniok és! a rend megteremtésében he-! lyes lenne a kommunistáknak! élen járni” — írta Kiss Fló-< rián levelezőnk. A mezőgazdasági munkák! előrehaladottságáról irt leve-! lében Czank György egerbak-! tai levelezőnk. — Már három hónapja ta­nuljuk községünkben tanfo­lyamon a szabás-varrást. Fi­atalok és idősek egyaránt nagy számban résztvesznek a tanfolyamon, annyira meg­szaporodott a létszám, hogy már másik helyiségbe kellett átteni a tanfolyamot, ahol több hely állt rendelkezé­sünkre. De a főzőtanfolyam létszáma is eléri a 80—100 főt, — számol be Erdélyi Béla le­velezőnk Tiszanána község­ből. Ruttka József az egri 212. számú iparitanuló otthon KISZ titkára arról irt levelé­ben, hogy eleven kultúrmun- ka van az otthonban. Készül­nek a nyári táborozásra, de résztvesznek főzőtanfolyamon is és a táborozás alkalmával bizonyítják majd be, hogy nem hiába tanulták a szakács­kodást. Shri K. B. Lali. az indiai kereskedelmi és iparügyi mi­nisztérium titkára és Tamás Aladár, Magyarország indiai követe kicserélte az okmányokat, melynek értelmében 2 év­vel meghosszabbították az 1951-ben kötött indiai—magyar kereskedelmi egyezményt. A „Gül Baba" Hatvanban y -.: ■: ■■ m -■ i . Äif ■ '■ ■ < mmmmm A hatvani MÄV dolgozók Liszt Ferenc kultúrotthoná­nak színjátszói nagy sikerrel játszották a Gül baba című operettet. Eddig már 13 előadást tartottak ebből a darabból. Képünkön az első felvonás egyik jelenetét, Leillát és Zu- lejkát, Menyhért Pálnét és Nagy Erzsébetet mutatjuk be. (A kultúrotthon fotószakköiének felvétele.) Kelnek a kíscsibék Közel 15 ezer tojást raktak be a hatvani földművesszö­vetkezet csibekeltető állomásán. A tegnapi napon már ki­keltek az első tavaszi kiscsibék. Képünkön Magyar István- né. valamint Mályi Mihály ál omásvezető ellenőrzik a kcl- tetőgép hőmérsékletét és a be rakott tojásokat. VSAAAAAAAAAAAA/VVAAAAAAAA/VWVNAAAAAA/WWWNAAAAAAA/sA/VtAAA/VVVV^ Hat millió forintos forgalom Az elmúlt napokban Mátra- ballán is megtartották a szo­kásos negyedéves tagértekez­letet a földművesszövetkezet­ben. A beszámolót Horuczi Józsefné, a Recsk és Vidéke körzeti földművesszövetkezet ügyvezetője tartotta meg. A körzet munkája mellett rész­letesen beszámolt a mátrabal- lai szövetke--1' -»•mkáról, el­mondotta, hogy a mátraballai vegyes- és italbolt és a föld­művesszövetkezet kezelésében lévő Tüzén-+o]ep összesen hat­millió forintos forgalmat bo­nyolított le. Ezzel is hozzá­járultak, hogy a körzeti főld- müvess^vc't-ozAt az elmúlt évet 443 ezer forintos nyere­séggel zárta. Fodor Imre Helyesbítés „Ifjú gárdák a népvagyon védelméért” — címmel tegna­pi számunkban a szöveg he­lyesen így hangzik: E célra ifjú gárdákat szerveztek a KISZ legjobb tagjaiból.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents