Népújság, 1958. március (13. évfolyam, 34-58. szám)

1958-03-09 / 40. szám

4 NEPŰJSAG 1958. március 9. vasárnap DR. SZÁNTÓ IMRE: Két március eszméinek iogos örökösei maitól alapvetően eltérő tör­ténelmi helyzetben zajlott le. Akkor még haladó társadalmi rendet jelentett a kapitaliz­mus, amely a feudális-önkény- uralmi rend ellenére a re­formkorban Magyarországon is utat tört magának. A tör­ténelem akkor azt a felada­tot tűzte népünk elé, hogy szétzúzza a feudális rabság és az idegen uralom gyarmati bi­lincseit. De népünk legjobbjai, a forradalmi demokraták, Pe­tőfi, Vasvári, Táncsics nem akartak ezen a ponton meg­rekedni a harcban. Készültek a további küzdelemre, amely­ben a „proletárok és kunyhók” ellentéte fog előtérbe kerülni. Mivel azonban e radikális szabadságprogram számára akkor még hiányzott a meg­felelő tömegbázis, — az osz­tályöntudatos, önálló munkás­osztály, — a 48-as antifeudális és nemzeti forradalom követ­kezetes végrehajtása a sza­badságharc bukásával megol­datlanul maradt az utókorra. Győzött az ellenforradal­mi túlerő, s a közép­birtokos nemesség sem tudott következetes zászlóvivője len­ni a népi-nemzeti összefogás­nak. A vereség ellenére a 48-as forradalom és szabad­ságharc nem volt hiábavaló. Megszüntette a feudális viszo­nyokat, s a jobbágyfelszaba­dítással megnyitotta az utat az új, burzsoá termelési vi­szonyok előtt. 1848 száz éven át kiapadhatatlan forrását je­lentette a nemzeti öntudat­nak. De megoldatlan feladatként hagyta az utókorra a nemzeti függetlenség kihívását, a feu­dális nagybirtokrendszer és a monarchista önkényuralom megsemmisítését, a demokra­tikus köztársaság megterem­tését és a nemzetiségi kérdés megoldását. Ezek jelentették három nemzedéken keresztül 48 forradalmi örökségét. Mi azokat tartjuk 48 forradalmi örököseinek, akik vállalták a harcot az elbukott forradalom megoldatlanul maradt felada­tainak végrehajtásáért. Mi­vel az uralkodó osztályok az 1867-es kiegyezéssel eldobták a nemzeti függetlenség lobo­góját, így a 48-as forradalmi örökség valóra váltásának tör­ténelmi szerepe szükségsze­rűen az egyre erősödő, osz­tállyá szerveződő munkásság­ra várt. József Attila szavai­val: „Papok, katonák, polgárok után így lettünk végre ml hű meghallói a törvényeknek; minden emberi mű értelme -•'ért búg mibennünk, mint a mélyhegedű”. 1919-ben a Tanácsköztársa­ság talált elsőnek megoldást a 48-as forradalmi örökség va­lóra váltására. Az' első ma­gyar proletárdiktatúra azok­nak az uralmát döntötte meg, akik 1848—49-ben, vagy nyom­ban utána, a forradalom ügyének árulóivá váltak. A Tanácsköztársaság talált első­nek megoldást a nemzeti kér­désre, ez a rend biztosította először a „kunyhók lakóinak” is az állampolgári jogokat s hívta zászlaja alá 1849 óta az első hadsereget, amely az or­szág függetlenségéért dicső harcba szállt az antant impe­rialista hódítói ellen. A. Habsburgok gyűlölt uralma alól 1918-ban felszabadultunk, de Nyugat reakciós politikusai egy ne­gyed századra dolgozóink nya­kára rakták a Horthy-uralom jármát. A Tanácsköztársaság bukása után a horthysta el­lenforradalmi rendszerrel szemben ismét a magyar mun­kásosztály legjobb fiai, a kommunisták emelték magas­ra a népszabadság és nemzeti függetlenség zászlaját. A párt sose fordított hátat haladó nemzeti hagyományainak. De hosszú ideig nem volt a nem­zetközi haladásnak olyan ösz- szefogó ereje, amely vezetni tudta volna a szabadságukért küzdő nemzeteket. így az t 1848-as demokratikus nemzeti feladatok teljesítésére csak a Szovjetunió felszabadító har­ca adott lehetőséget a magyar népnek. A felszabadulás 1945-ben megnyitotta az utat hazánk demokratikus átalakulása előtt. A magyar munkásosz­tály a parasztsággal szövet­ségben a párt vezetésével vál­totta valóra Petőfi álmát: uralkodóvá tette a népet nemcsak a költészetben, ha­nem a politikában is. A népi demokrácia földreformja — eldöntve a sokévszázados pert — teljesen megsemmisítette Magyarországon a feudális eredetű nagybirtokrendszert. A nagybirtok parasztkézre adásával megoldotta a 48-as márciusi követelést az úrbéri terhek megszüntetéséről. A magyar népi demokrácia 48 tanulságait vonta le, amikor a nagytőke gazdasági hatal­mának visszaszorításával a nagyipar és a bankok államo­sításával biztosította a mun­kásság, a parasztság és a dol­gozó értelmiség szociális fel- emelkedését. Ezzel örökre vé­get vetett Magyarország több évszázados gyarmati, majd félgyarmati kizsákmányolásá­nak. A népi demokrácia haj­totta végre a 48-as márciusi követelést az ország függet­lenségéről, amikor az imperia­lizmus ellen fordulva a füg­getlen Magyar Népköztársasá­got a világ békeszerető, sza­bad, vagy szabadságukért küzdő népek testvéri szövet­ségesévé tette. ' Mégsem hunyhatunk szemet a fölött, hogy a népi demok­rácia ellenségeinek ennek el­lenére is sikerült 1956 októ­ber-novemberében „új forra­dalmat” hirdetve kalózlobo­góul felhasználni 1848 anti­feudális forradalmi jelszavait. Az október—novemberi ellen- forradalmi kísérlet szervezői és sugalmazói a „szabadság­ra” és a „demokráciára” hi­vatkozva álforradalmi frazeo­lógiával éltek, az 1848—49-es forradalom és szabadságharc eszméivel, Petőfi emlékével spekulációt űztek. Mi volt az oka annak, hogy az ifjúság és az értelmiség elég széles ré­tegeit sikerült félrevezetni a 48-as márciusi forradalom eszméivel és programjával? Hogyan történhetett meg if­júságunk és értelmiségünk je­lentős részénél ez a tragikus elidegenedés népi demokrá­ciánktól? (Folytatjuk.) ül dolgozik a szarvaskői KISZ szervezel MÁRCIUS 9: 1933-ban a náci rendőrség le­tartóztatta Georgi Dimitrov elv­társat és három társát. A Reichs­tag felgyujtásával vádolták őket. 1758-ban született F. J. Gall német anatómus, a koponyatan megalapítója. MÁRCIUS 10: 1918-ban a szovjet kormány Moszkvába teszi át székhelyét. Moszkva lett a szovjet szocialista állam fővárosa. 1823-ban született Theodor Wachtel német tenorista. NÉVNAP Ne feledjük! Hétfőn: ILDIKÓ, kedden: szilárd A szarvaskői KISZ szerve­zetnek 23 tagja van. Az utóbbi időben különösen kul- túrcsoportjuk dolgozik jól. Farsangra nagy sikerrel ad­ták elő a Ludas Matyit, most a Tacskó című színművet ta­nulják. A v. b. titkár és az elnökasszony szinte estér ől- estére ott vannak és segítik a fiatalokat. A legutóbbi bevételből szín­padi kellékeket vásároltak és 500 forintjuk van még a takarékban. A spanyolországi Oviedo közelében a sorozatos sztráj­kok miatt bezártak egy bá­nyát. Ebben a bányában 1500 munkás dolgozott. ★ Az algériai Aumole körze­tében lefolyt véres ütközet­Dolgozó népünk március 15. méltó megünneplé­sre készül, a márciusi fiata- 'k hősi harcaira, s az 1848— "»-es forradalom és szabad- tharcra emlékezik. Mivel ■mban az 1956. évi októberi 'er.forradalom eszmei elő- zítői is felhasználták reak­ciós céljaik leplezésére a ■as forradalom egyes jelsza- iit, sőt nem átallották má­kat arcátlanul a 48-as sza­badságharc „örököseinek”, Pe­te fi „követőinek” • nevezni, — úgy gondoljuk, — minden be- iiletes hazafi érdeklődésére számot tartó kérdés: kik is nevezhetők az 1848 márciusi eszmék jogos örököseinek. Megtisztelő kötelességünknek érezzük, hogy a 48-as forrada­lom és szabadságharc haladó örökségét, Petőfi és a már­ciusi fiatalok emlékét megtisz­títsuk a labanc hazaárulók útját járó ellenforradalmárok által rárakott szennytől. 1848-ban — mint ismeretes — a forradalom vihara söpört végig Európán. A fellángoló forradalmak hatására a ma­gyar nép, s Pest-Buda ifjú­sága is szervezkedni kezdett, hogy lerázza a 400 éves Habs- burg-uralom és a feudális el­nyomás vérbe-húsba vágó bi­lincseit. Nemzeti független­ség és jobbágyfelszabadítás! — ez volt a mi 48-unk két fő célja. A magyar nemzeti füg­getlenség kivívásáért folyta­tott harc elsőízben kapcsoló­dott össze történelmünk so­rán a feudális bilincsek ösz- szetöréséért folytatott harccal, s vált egy nagy európai, hala­dó demokratikus mozgalom szerves alkotórészévé. Az egyetemes emberi haladás él­vonalába kerültünk. Metternich bukásának, s a bécsi forradalom hírére a márciusi ifjak a tüntető nép­re támaszkodva, az azonnali cselekvés útjára léptek: el­kezdték a 12 pont gyakorlati megvalósítását. Ismeretesek előttünk március 15-nek gyor­san pergő, felemelő eseményei. Ezért csak arra utalunk, hogy mi volt a nagy nap jelentősé­ge. A március 15-i forrada­lomban, — mely „kezdet volt, de kezdetnek hatalmas”, — a dolgozó nép döntő módon avatkozott bele a magyar tör­ténet fejlődésébe. Hatalmas. — ha nem is megsemmisítő — csaoást mért a Habsburg-ab- szolutizmus elnyomó rendsze­rére. A haladó politikai moz­galmat a liberális reformok színvonaláról a forradalom színvonalára emelte. A libe­rális nemességet arra kény­szerítette, hogy — ha kezé­ben akarja tartani az ország érvelőiét — maga is a forra- d?1 -m útjára lépett. Ezek az eredmények avatták 1848 március 15-ét a magyar nép addigi történetének legnagyobb for­dulópontjává. E nevezetes nonoal indult el hazánkban a demokratikus népforradalom. p-iMv rövidesen a Habsburg­éi ^vmunk elleni nemzeti sza- v,- -i -ó «harchoz vezetett. Kis voltunk, de nagy nemzet, mer* harcba szálltunk nem- •■o-ir a magunk igazáért, há­rom az emberi haladás szent /■-'őrt is. A nemzeti hagyományok nem -ntenek valami állandó és m.'gváltozhatatlan határt, ■'„leivnél meg kell állni. A eoTuzetj hagyományok állan­dóan bővü'hetnek. gazdagod­hatnak — és gazdagodnak is — a nemzeti fejlődés során moorddásra kerülő új felada- ‘oWai és új, nagy tettek ha- ->-• —Goyáival. Aki meg áll március 15-énél, a: oom^sak a jelen eszméit ta­gadja meg, hanem a március ■rzmékhez is hűtlenné válik ■?npen ezért, ha azt a kérdés vizsgáljuk, hogy mi közük var zz 1848-as hagyományoknál ■-S jelszavaknak az október- ivemberi magyarországi ese .'-«mVhez, a választ csakis i '-táriátus osztályharcána! ;ín az 1848-as forradalon 'malr történelmi helyzeti - az azóta eltelt időben vég • -ment gyökeres változásol •lapján kell keresnünk. Az 1848-as forradalom — 38 CSALÁDI HÁZAT épített fel a környéken az elmúlt évben az egercsehi Vegyesipari KTSZ építőipari brigádja. A lakások nagy ré­sze bányászlakás. DR. PATAKI LÁSZLÓ főiskolai tanár március 10-én hétfőn este hat órakor a főis­kola 11. emelet 56-os számú termében Shakespeareről tart előadást, a TTIT szabad egye­teme keretében. Minden ér­deklődőt szívesen látnak. — JAZZ-ZENEKART ala­kított a bekölcei KlSZ-szer- vezet. Az ideiglenes működé­si engedélyt már meg is kapták. — AZ EGRI GÁRDONYI Géza Színház művészei siker­rel adták elő Verpeléten a Szenteltvíz és kokain című darabot. Ugyancsak nagy si­kere volt a verpeléti Nőtanács színjátszó _ csoportjának, amely két esetben telt ház előtt mu­tatta be a Falu rossza című színdarabot. — HÚSZ HÄLÖSZOBA- BŰTORT készít el havonta az egercsehi Vegyesipari KTSZ építőipari brigádja. A bútorokat elsősorban a bá­nyászok vásárolják. —i VERPELÉTEN különbö­ző borfajtákból nagysikerű borkiállítást rendeztek. A ki­állítás sikerét bizonyítja az egy első, három második, há­rom harmadik díj és a IS ok­levél. — MOZIT KAPOTT Fel­német. A gépet a kultúrház- ban helyezték el és hetente rendszeresen vetítenek. — KERECSENDEN a nem­rég megalakult Nőtanács — karöltve a KISZ-el — a „Nem élhetek muzsikaszó nélkül” című színdarab be­mutatására készül. Nagyon szívesen vennék a község pe­dagógusainak segítségét, amit az utóbbi időkben bizony na­gyon nélkülöztek Kerecsen- den.„ — A FÜRDŐ helyiségeket újfajta vízadagolóval látják el Petőfibányán. Az átépítést áprilisra befejezik. — VASBETONHIDAT épí­tenek a felnémeliek, a régi rossz fahíd helyén, a riskásás dűlőben. — MÁRCIUS 6-án 5140 tonna szenet szállítottak Pe- tőfibányáról kötélpályán a Mátravidéki Erőműbe. — 45 EZER FORINT érté­kű tatarozási munkát végez­nek el nyáron, a felnémeti ált. iskolán. Ugyanitt meg­kezdik Rákóczi és a Kossuth utcák járdásítását. — RÖZSASZENTMÁRTONl IX-es akna március 6-án na­pi tervét 126.1 százalékra tel­jesítette, ami 1197.5 tonna szén felhozatalt jelent. műsora EGERBEN, vasárnap du, 3 és este 7 órakor: SYBIIA (bérletszünet). NAGYRÉDÉN este fél 8 érákon TAVASZI KERINGŐ. ről a francia hatóságok újabb jelentést adtak. E szerint 51 felkelő esett el, 23-at foglyul ejtettek, valamir' ’7 francia katona meghalt, 45 megsebe­sült. ★ A Szakszervezeti Világszö* vétség nyilatkozatott tett köz* zé, melyben 92 millió tagja nevében élesen elítéli a ku* bai kormány jogtipró intéz* kedéseit, melyeket a lakosság­gal szemben követ el. ★ Algériában a francia Ha­ditörvényszék ítéletet hirdetett az 1955 augusztus 20-án tör­tént úgynevezett „véres au­gusztus” ügyében. Ezen a na­pon egy bán- óban 33 eurÓDai munkást megöltek. A hadbí­róság a 65 vádlott közül 36- ot halálra, 7-et életfogytig­lani kényszermunkára ítélt, ★ Moszkvában a szovjet tár­sadalom legszélesebb rétegeid nek képviselői megalakított ták a szovjet-bolgár baráti társaságot. ★ A Szovjetunió Kommunist ta Pártjának Központi Bit zottsága a Nemzetközi Nőnap alkalmával melenen üdvö­zölte a Szovjetunióban élő asszonyokat és lányokat. ★ A Belkereskedelmi Minisz­térium felhívja a megyei ta­nácsok kereskedelmi osztá­lyainak figyelmét, hogy ve­gyék jegyzékbe a hiánycikke­ket, köztük azokat is, me­lyek 1945 előtt hazánkban for­galomban voltak, jelenleg azonban nem szerezhetők be. ★ A Szovjetunió ifjúsága gyű^ lések ezrein tiltakozik az alt gériai diáklány halálraitélése miatt. ■ir A nyugatnémet légihaderő még ebben a hónapban fel­állítja első harci egységét. Az egység harminc lökhajtásos vadászgépből áll, melyeket az Egyesült Államokból import- tálnak. A választók között déseket. Elmondta, hogy a szövetkezetükben három hold területet fásítottak, de a fiatal csemetéket láthatalan kezek mindig elpuszítoták. Kérte, hogy falun is erélyesebben lépjenek fel a társadalmi tu­lajdon szarkái ellen. Egy má­sik hozzászóló Kun Andor adóügyi problémákkal fordult a képviselőnőhöz és azonnal meg is kapta a kielégítő vá­laszt. Többen azt kérték, in­tézze el a képviselőnő, hogy a községben legalább egy or­vos és egy szülésznő legyen, mert így a szomszédos köz­ségbe kell átjárni, ha valatd megbetegszik. Mások bekötő út építését, többen pedig a villanyhálózat bővítését kér­ték. Szinte vége se hossza a felszólalásoknak. Ahánv em­ber, annyi a javaslat, a pa­nasz, a kérelem, a képviselő­nő figvelmesen hallgatja, min­dent feliegyez, s amit csak lehet, el is intéz. A KÉPVISELŐNŐ és a vá­lasztók, a kormány és a nép találkozása, eleven kapcsolat ez a kis összejövetel. A kép­viselő beszámolója híven ki­fejezi azt a feladatot és köte­lességet, amelyet megbízatása, a nép érdeke méltán megkö­vetel. A hozzászó’ások pedig kifejezik a szeretetet és bizal­mat kormányunk, a nép ál­lama iránt. És az eleven és élő kapcsolat képezi és alkot­ja igazán a magyar nép és a kormánva egységének szik­laszilárd alapját. CSÁSZÁR ISTVÁN 1956-ban 33 Ft volt, ezzel szemben 1957-ben egy munka­egységre országosan 41 Ft-ot fizettek — hangzott a tájé­koztató, mely minden agitá- ciónál hívebben tükrözte a szövetkezeti mozgalom orszá­gos fejlődését.- A múlt év a tsz-ek stabi­lizációjának esztendeje volt, amikoris bebizonyosodott. hogy nálunk is mély gyöke­ret vert a szövetkezeti . íoz- galom. Népi államunk a jö­vőben is nagy gondot tordít és jelentős támogatást ad a szövetkezeti mozgalom fejlesz­tésére. A képviselői beszámoló vé­gül az ország általános gaz­dasági céljairól is tájékoztatta a falu népét. — Gazdasági politikájának célja, hogy be­ruházásainkat a jövőben csak­is az adottságainkhoz képest végezzük, ügyeljünk a külke­reskedelmi mérleg egyensú­lyára, s ha külföldi kölcsönö­ket veszünk fel, arra is gon­doljunk. hogv ezt egyszer meg is kell adni. Röviden tömörítve ezeket mondotta el a képviselőnő Egerfarmoson, ezekről tájé­koztatta választóit. S hogy beszéde nem volt üres szócsép- lés, hogy nem maradt hatás nélkül, arra bizonyíték az a jónéhány hozzászólás, amely itt elhangzott. Joó Miklós tsz elnök csak­is helyeselni tudta a közva­gyon védelmét célzó iniézke­érdekű dolgot beszéltek meg. A képviselőasszony most ezek­ről a kérdésekről ad tájékoz­tatást. Elmondta, hogy mi­lyen javulás mutatkozik a rendőrség, az ügyészség, s az igazságszolgáltatási szervek munkájában,, hogy hazánkban szilárd alapokon áll a törvé­nyes rend és nyugalom. Ha­sonlóképpen nagy javulás mu­tatkozik az államigazgatási szervek, a tanácsok munká­jában is. A HALLGATÓSÁG között egyöntetű helyeslésre talált az a terv, ‘amely szerint az if­júság védelme céljából létre­hozzák az Országos Gyermek- védelmi Tanácsot. Nagy ér­deklődéssel figyelte mindenki a dolgozó parasztság életé­vel foglalkozó mcgálapításo- kat. Ezzel kapcsolatban Both- né beszélt a parasztság érdek- védelmének növekedéséről, a jól bevált szabadfelvásárlási rendszerről, az adófizetések jó teljesítéséről. A tájékoztatóban sok szó esett a kormány által megsza­bott tervekről, feladatokról is. E feladatok között fontos he­lyet foglal el az, hogy a ta­karékosság, a közvagyon meg­védése váljon társadalmi üggyé, minden állampolgár személyes érdekévé. A kor­mány célkitűzései között sze­repel továbbra is a termelő­szövetkezeti mozgalom fej­lesztése. A tsz-tagok munka­egységének országos átlaga FÜZESABONY, Mezőtár- kány, Besenyőtelek, Feldebrő. így sorakoznak a községek nevei Both Józsefné ország- gyűlési képviselő feljegyzési naplójában, s minden község neve után néhány soros fel­jegyzés. Ezekben a községek­ben tartott már képviselői be­számolót Both Józsefné, s most pedig Egerfarmosra lá­togatott el, hogy itt is egy­szerű, közvetlen szavakkal tá­jékoztassa választóit az or- ságeyűlés legutóbbi üléssza­kának eseményeiről. . Egerfarmos népe nagy sze­retettel és érdeklődéssel fo­gadta képviselőjét. Ezt mi sem bizonyítja legjobban, mint a zsúfoltságig megtelt klubterem. Nyugodtan el­mondhatjuk, hogy régen volt ilyen népes gyűlés a község­ben. Eljöttek az emberek, hogy tájékozódjanak az or­szág eseményeiről, hogy el­mondják javaslataikat, kérel­meiket képviselőjüknek. Meg­jelentek itt a tsz-tagok, idős és fiatal dolgozó parasztok, háziasszonyok. Eljöttek azok, akik a múltban sohasem, vagy csak hírből ismerték ..megválasztott” képviselőiket. Eljött tehát maga a nép. Miről is volt hát szó ezen az összejövetelen, miről is tájékoztatta a lakosságot Both Tózsefné országgyűlési kép­viselő? Január hónap utolsó napjai­ban igen sok hasznos és köz­I

Next

/
Thumbnails
Contents