Népújság, 1958. március (13. évfolyam, 34-58. szám)
1958-03-09 / 40. szám
1958. március 9. vasárnap NEPÜJS AG 3 3&c• Ápoljuk és erősítsük a tanács és a dolgosó tömegek kapcsolatait Az EFEDOSZ székházában megkezdődött a tanácsfunkcionáriusok országos értekezlete. Az elnökségben foglalt helyet. Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke, dr. Münnich Ferenc, a Minisztertanács elnüke, Apró Antal, Biszku Béla, Fehér Lajos, Fock Jenő, Kiss Károly, Rónai Sándor, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai BiTovább haladunk Apró Antal bevezetőben a tanácsok szerepéről jelentős feladatairól beszélt, majd megállapította, — A szocializmus építésében továbbra is szilárdan támaszkodhatunk a tanácsokra. A párt és a kormány nevében kijelenthetem, hegy a megkezdett úton tovább fogunk haladni, erősíteni, szilárdítani és fejleszteni fogjuk a tanácsok munkáját. Ezután emlékeztetett arra, hogy az ellenforradalom szerette volna megsemmisíteni a proletárdiktatúra központi és helyi szerveit és arra törekedett, hogy a tanács-rendszert rágalmazza, lejárassa a tömegek előtt. A tanácsok legtöbb helyen önerejükből, valamint a forradalmi munkásparaszt kormány rendelkezé'- seire támaszkodva az akkori igen nehéz politikai és gazdasági körülmények ellenére viszonylag gyorsan rendezték soraikat, a tanácsok döntő többsége, úgyszintén az apa- rátus jelentős része bebizonyította, hogy a néphatalomért nemcsak a békés építőmunka ideién tudnak dolgozni, hanem az ellenség elleni harcban is szilárdan lehet rájuk támaszkodni. Az MSZMP Központi Bizottsága és a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány nevében ezúton is megköszönjük azokat az erőfeszítéseket, amelyeket a néphatalom védelmében, az ellenforradalom leverésében és az ország törvényes rendjének helyreállításában tettek — mondotta, majd áttért a községi és városi tanácsok helyzetének, munkájának ismertetésére. Régebben főtevékeny Ségük a begyűjtés és a termelőszövetkezetek szervezése volt, sok helyen erőszakosan. Ez a dolgozó parasztságot sgyes esetekben elidegenítette a tanácsoktól. Mindez megszűnt. A kormány megszüntette a begyűjtést, az MSZMP ideiglenes központi bizottzottságának tagjai, valamint politikai, gazdasági életünk számos kiválósága és tanácsi vezetők. A kétnapos értekezletet Dobi István az Elnöki Tanács elnöke nyitotta meg, majd Apró Antal, a Minisztertanács első elnökhelyettese ismertette a tanácsok előtt álló feladatokat. a megkezdett úton sága pedig elítélte a termelőszövetkezetek szervezésének, korábban, esetenként alkalmazott erőszakos módszereit és határozatban leszögezte, hogy a termelőszövetkezeteket az önkéntesség teljes tiszteletben tartásával kell szervezni, illetve erősíteni. Az ellenforradalom leverése utáni új helyzet rendkívül kedvező lehetőségeket nyújt a tanács és a tömegek közötti jó kapcsolat további megjavításához. Részletesen elemezte ezután a községpolitikai munkát. Számos jó példát említett erre, különösen a Szabolcs megyei Porcsalma község jó példáját emelte ki, ahol a tanács úgyszólván a lakossággal együtt határozta meg községfejlesztési tervét. A tanácstagok tevékenységéről beszélt ezután és megállapította, a tanácstagok csak akkor dolgozhatnak jól, ha a végrehajtó bizottságok bevonják őket a munkába. Széles körben tapasztalható azonban, hogy a tanácsülésen nem adnak megbízásokat az egyes tanácstagoknak. Általában kevés azoknak az ügyeknek a száma, amelyeket kötelezően a tanács elé kell terjeszteni döntés végett. Vannak ,, elképzelések, „ ennek a helyzetnek a megváltoztatására. Ezeknek az a lényege, hogy különösen a községekben jónéhány kérdésben a tanács legyen köteles meghozni a határozatot. Ilyen kérdések például: Adófizetési halasztás engedélyezése, vagy véleményezése, egyes állások betöltése, a tanács apparátusában dolgozók előléptetése, és más olyan ügyek, amelyek helyes eldöntését nagymértékben segíti a tanácstagok helyi ismerete, a kollektíva bölcsessége és igazságérzete. Beszéde további részében a végrehajtó bizottságok helyzetéről és munkájáról beszélt, majd külön foglalkozott a végrehajtó bizottság elnökének tevékenységével. Mi a teendő a varosakban, falvakban Ezután áttért a falvak és városok egyes problémáinak ismertetésére, megállapítva, hogy társadalmi előrehaladásunk szempontjából most a falu, a mezőgazdaság a legfontosabb harci terület. Az életszínvonal következetes emelése nem lehetséges a termelés szakadatlan növe'ése a termékek önköltségének csökkentése, és a munka termelékenységének növekedése nélkül Mezőgazdasági termelésünk pedig még alacsony színvonalú. A mezőgazdaság szerkezete ma még túlnyomórészt kisárutermelő jellegű, ami a termelés fejlesztési szempontjából nagyon hátrányos. Egyesek úgy vélekednek, hogy nincs szükség a szövetkezeti mozgalom melletti agi- tációra, mert ez az önkéntesség megsértésének tűnhetne fel. A falun meghúzódó ellenséges elemek azonban egyál- . talán nem ilyen passzívak és a szövetkezetek életét igyekeznek a legrosszabb színben feltüntetni. A jövőben a községi tanácsok érezzék jobban magukénak a községük területén működő tsz-eket. A járási és megyei tanácsok pedig ne a községi tanács megkerülésével foglalkozzanak a termelőszövetkezetekkel, hanem velük együtt munkálkodjanak a termelőszövetkezeti mozgalom sok és bonyolult problémájának megoldásában. A szervező munka sikereit igazolja Szabolcs megye példája, ahol az aktív munka eredményeképpen az elmúlt év utolsó negyedében is számottevően nőtt a szövetkezeti tagok száma. A tanácsok nagyon fontos feladata, hogy a munkájukban még jelentkező hiányosságokat minél gyorsabban leküzdjék, s az egész tanácsaparátus bátran, nyíltan álljon ki a párt és a kormány mezőgazdasági politikája mellett A városok problémáiról szólva megállapította, hogy munkásosztályunk, . sőt az egész dolgozó népünk szociális és kulturális viszonyainak a fejlődése szorosan ösz- szefügg a városok helyzetétével, tevékenységével. H:ba volt, hogy, 1950-ben az első tanácstörvénnyel városaink nagyobb részét a járási tanácsok irányítása alá helyeztük. Az új tanácstörvény megszüntette ugyan ezt a helyzetet, és négy nagyvárosnak megyei rgngot biztosított, ez azonban a sokéves elmaradást még nem oldotta meg. E téren sok a tennivaló, amelyek megoldásához kérnünk kell a városok lakosságának erőfeszítéseit. A városi tanácsok munkájának csak az átfogó, céltudatos várospolitikai tevékenység biztosíthat megfelelő tartalmat. Városi tanácsaink többségénél határozott törekvés mutatkozik erre. A sok jó eredmény közül Kiskunhalas példáját említette meg, ahol a tanács megszervezte a város határában lévő több mint tízezer holdnyi mocsár és nádas lecsapolását. A tanács a városfejlesztési alapból félmillió forintot szavazott meg munkálatok megkezdésére és valamennyi érdekelt központi szerv segítségével elvezették a belvizet. Ezenkívül másfélmillió forin- tott fordítottak a törpevízmű és a fürdő fejlesztésére és jelentős társadalmi munkával két tanyai iskolát is építettek nevelői lakással, valamint háromszázezer forint értékű utat. Nagy feladatot ró a városi tanácsokra gazdasági hatáskörük fokozódása, a helyi vállalatok és üzemek jó irányítása, valamint a kulturális éjét összehangolása és fejlesztése. A kormány januártól kezdve a tanácsok kezébe adta a lakásberuházások tulnyomőré- szét, így a beruházások tervezésénél és lebonyolitásánál módjuk lesz a tanácsoknak a város fejlesztésépek érdekeit érvényesíteni. A tanácsok és a Hazafias Népfront kapcsolatáról szólva felhívta a tanácsvezetők figyelmét, hogy a pártszervezetek támogatásával keressék mihamarabb a lehetőségeket, hogy jó kapcsolatot létesítsenek a népfront bizottságokkal. Ezután részletesen szólt az megyei és a járási tanácsok végrehajtó bizottságainak irányító munkájáról, a minisztériumok és a végrehajtó bizottságok kapcsolatáról. Ez utóbbiról beszélve aláhúzta, hogy a minisztériumok vezetőinek helyes lenne gyakrabban találkozniok a végrehajtó bizottságok vezetőivel. A tanácsi Vállalatok eredményei is azt igazolják, hogy helyes volt a tanácsok gazdasági tevékenységének fokozása, a minisztériumi vállalatok egy részének átadása. Javaslat készül több mint száz olyan helyiipari vállalat átadására, amelyek központi irányítása költségesebb, mintha azt a tanácsok látnák el és amelyek termelésének jórésze helyi szükségleteket elégít ki. A párt irányításáról Apró elvtárs ezután áttért a pártirányítás kérdéseire. A párt a tanácsok politikai irányítását elsősorban a tanácsokban dolgozó kommunisták útján valósítja meg. Példamutatóan ápolják és erősítsék a tanács és a dolgozó tömegek kapcsolatát. Magatartásukból tanuljanak a tanács többi tagjai. Segítsenek kibontakoztatni a vitát, de ne menjenek el szó nélkül a helytelen nézetek mellett. Foglaljanak állást és világosan magyarázzák meg a párt szándékait. Tegyék ezt olyan hangon, hogy érveik hatására a dolgozók elismerjék partunk igazát, magukévá tegyék helyes pclitikáját és támogassák az országos jellegű, valamint a helyileg kitűzött feladatok megoldását. Beszéde végén összefoglalta a tanácsok előtt álló közvetlen feladatokat: A költségvetési fegyelem megszilárdításával biztos alapot kell teremteni a tanácsok egész tevékenységéhez és fokozni kell az ellenőrzést. Szigorú intézkedések szükségesek a pazarlás ellen, takarékossági rendszabályokat kell bevezetni. Megfontolt, ésszerű beruházási politikát kell folytani és támogatni kell a kulturális és szociális terveket, hogy feladatukat az eddiginél jobban elláthassák. — A tanácsok előtt álló politikai feladatok közül a legfontosabb a tanácsok és a tömegek közötti kapcsolat nagymérvű megjavítása. A helyzet rengeteg lehetőséget kíván e téren, ezek közül is a legfontosabb a tanácsok községpolitikai munkája. Fejleszteni kell a kollektív vezető szerveink, a tanácsok és a végrehajtó bizottságok tevékenységét. A tanácsok munkája a dolgozó nép szemeláttára zajlik le, éppen ezért bátran, nyí'tan és őszintén kell beszélni a dolgozókkal és kérni kell segítségüket, támogatásukat a problémák megoldásához. A tanácsok vezetői ne feledjék el, — és ez az ellen- forradalom egyik legfontosabb tanulsága, — hogy az osztályellenség közöttünk él! Legyenek ezért szilárdak és kérlelhetetlenek. Az osztályellenség mesterkedéseivel szemben, a szükséges esetekben alkalmazzák keményen a törvényeket, rendszabályokat. — A tanácsok vezetői legyenek megfontoltak, igazságosak, mérlegeljék intézkedéseik politikai, társadalmi és gazdasági jelentőségét és munkájukhoz mindenkor a párt politikája szolgáljon vezérfonalul. Ilyen módszerekkel képesek leszünk falun olyan politikai légkört kialakítani, amely elősegíti a tanácsok egyik legfontosabb feladatának végrehajtását, a párt agrárpolitikájának megvalósítását, a mezőgazdaság szocialista átszervezését. — A párt, az Elnöki Tanács és a kormány bízik a tanácsok munkájában, rájuk támaszkodott megszervezésük óta, támaszkodik a jövőben is. A demokratikus centralizmus szem előtt tartásával igyekszünk növelni a tanácsok hatáskörét és önállóságát és keményen fel lépni azok ellen, akik ezt valamilyen formában csorbítani akarják. A párt és a kormány hathatós intézkedéseket tesz olyan igazgatási és szervezeti kérdések megoldásáért is, amelyek jelenleg még nehezítik a tanácsok munkáját. Befejezésül további jó munkát kívánt Apró Antal a megjelent tanácsfunkcionáriusoknak. (MTI) Utazás a Sokan vannak, akiknek meggyőződésük, hogy az „utazás az időbe” merő fantázia, s hogy a Mából éppen úgy lehetetlen ,‘eljutni” a Tegnapba, mint a Holnapba. Valóban így van ez? Földünk ugyanazon szélességi körén fekvő két különböző ponton az idő nem azonos, mivel e pontok a Naphoz viszonyítva más és más helyzetet foglalnak el. Amikor az A pontban beköszönt az éjfél, az ugyanezen a szélességi körön, de 15 fokkal nyugatabbra fekvő B pontban még csak 23 óra van. A B pontnak a Föld tengelye körül, a Földdel együtt, meghatározott sebességgel egy órás időtartamú fordulatot kell megtennie, hogy körülbelül ugyanezt a helyzetet foglalja el, amelyet az A pont foglalt el. Most képzeljük el, hogy az tegnapba új esztendő az A pontban lévő repülőtéren ér bennünket. 1958 január 1-én 0 óra 5 perckor repülőgépünk elindult nyugati irányba a B pont felé olyan sebességgel, hogy 24 órakor ér oda. Ez annyit jelent, hogy 1958 január 1-ről visszamentünk 1957 december 31-re, azaz a Mából a Tegnapba. De vajon lehetséges-e ilyen sebességgel repülni, s milyen nagynak kell lennie ennek a sebességnek? Egyszerű számítással bebizonyítható, hogy az A és B pont az Egyenlítőn fekszik, úgy óránként 1600 kilométeres sebességgel kell repülnünk. Köztudomású, hogy a modern repülőgépek már jóval túllépték ezt a határt. így tehát, ha a Mából a Holnapba még, nem is utazhatunk, a Tegnapot azonban könnyen elérhetjük. Sas Máté lakatos „Ha Máié csináCja a ventillátort, akkor biztosan nem lesz vele baj". így vélekednek Sas Máté, a Bélapátfalvi Cementgyár lakatosának munkájáról. A téli nagyjavítás alatt az 6 brigádja végezte a legjobb munkát. Nemcsak a mennyiségi, de a minőségi munkát is szívügyének tekin ti. önállóan dolgozó kiváló szakmunkás. Bármit rá lehr bízni, mert azt a legnagyobb pontossággal végzi el. A ió munka eredménye nem is ma rád el, havonta 1800—1900 forintot keres. Ahogyan a pénztáros látja A hatvani állomás az Élüzem cím elnyeréséért A hatvani vasútállomás dolgozói az elmúlt év második féléves tervét 106 százalékra teljesítették. Február hónapban szintén hasonló szép eredményeket ért el a hatvani vasútállomás, mert teljesítésük 113 százalékos volt. Ez idő alatt kocsi, árusérülés és baleset nem történt. Az állomás közel áll az Élüzem címelnyeréséhez. Az elismerés elsőként az állomás vonatkísérő csapatát illeti. Havonta 3—400 órát dolgoznak, illetve utaznak állomási hely ükről több kilométerre. Mindezek ellenére es~ idáig nem kaptak megbecsülést ezek a dolgozók. A legutóbbi jutalmazásnál a 23 főből mindössze hat' kiséró volt, aki jutalmat kapott. Hogy a vonatkísérők is kel- lő megbecsülést kapjanak, a legutóbbi termelési értekezleten az állomás főnöke megígérte, hogy a jövőben jutalomban részesítik azokat a vonatkísérőket, akik arra érdemesek. Szűcs Ferenc, Hatvan Új „ruhába" öltözik a gyöngyösi strand Gyöngyös vízszegény város Ez különösen a nyári hónapokban érezteti hatását, amikor a dolgozók ezrei keresnek felüdülést a helyi strandfürdők vizében. Azazh v keresnének, mert a jelenlegi strandfürdő befogadóképessége a város lakosságához kénest c°°''pély, sőt az 1957. évi 30—35 fokos kánikula elől vízbe menekülőket a fürdő bejáratánál, mint komor cerberuszok, fogadták az egymás mellé —'-folt disznóólak és röfögő lakóik. Ettől az undor*uelto és orr- facsaró látványtól a verejtékező látogatók legedzettebbjeinek is a hideg szaladgált a hátán. 1 Tváncsiak voltunk, hogy az idei szezonban is biztosítva lesz-e az effajta hidegrázás —. ezért me, kerestük a strandirdő gazdáját, a Városgazdálkodási Vállalatot, hogy milyen meglepetést tartogat az 1958- "s fürdőidényre. Hát valóban megleoetés lesz. Ugyanis a vállalat igazgatója, Szepesi András közölte velünk hogy a disznók kilakoltatása, illetve a disznóólak áthelyezése a közellövőben megtörténik, a disznók részére is előnyösebb helyre, ahol nem zavarja őket semmi és gazdáik is szívesen látják hasznát, mely sz' -nikra is j döntős ■úlytöbbletben mutatkozik meg. Ugyanis a bejáratot teljesen függetlenítik; A kétoldalt elhelyezkedő épülettől tehát mind a strand, mind a lakóházak külön beiánt*al lesznek ellátva. A bejárat két oldalán virágágyak teszik színessé és kellemessé az összhatást, ugyanígy a kabinok előtt is egy sávot virággal parkíroznak. A kabinok rendbehozva kifestve, tisztán várják a látogatókat. Az igazgató tájékoztatása szerint a mátra- füredi strandot is korszerűsítik, ugyanis betonozást az idei szezon kezdetére teljes egészében befelezik, ezáltal takarítása könnyebb és gyorsabb lesz és tiszta forrásvízben kereshetnek felüdülést a mátra- füredi strand látogatói. Jó volna ha a Gyöngyösi Vendéglátóipari Vállalat is idejében gondoskodna a kezelésében lévő gyöngyösi strandfürdőn elhelyezett büfé korszerűsítéséről. Tőzsér István
