Népújság, 1958. március (13. évfolyam, 34-58. szám)

1958-03-08 / 39. szám

4 nepcjság 1958. március 8. szombat 483 évvel ezelőtt született Capreseben Michelangelo, aki csaknem kilencven évig élt, györtrődött és alkotott, mé­lyen bezárkózva önmagába. A reneszánsznak Leonardo da Vinci mellett legnagyobb óriá­sa és az egész emberiség szel­lemi közkincse. Mint szobrász kezdte Firenzé­ben Lorenzo Medici udvará­ban. Megalkotja Dávidot. A pápa elkívánja művészetét, Rómába m"ny. Jtt megfesti az Utolsó ítélet, a festészet drá­mai* ágának felül v%úlha*ailan remekét, niárvámiba vési Mó­zest. A szent Péter templom sok-sok kíntól . . . (1512-ből) 1910: A Nemzetközi Nőkonferencia e napot ünneppé nyilvání­totta: Nemzetközi Nőnap. 1920: Szíria függetlenségi ünnepe. 1858_ban született Ruggiero Leon­cavallo olasz zeneszerző. NÉVNAP Ne feledjük: vasárnap FRANCISKA t FILM: Akasztottak lázadása Traven világhírű regényéből készült, mexikói film. A film alkotói a regény legdrámaibb lapjait vitték filmre. Mindjárt az első jelenetekben olyan tragédiát élünk át Castroval, a büszke indián paraszttal, ami személyes lírai erővel köt bennünket további életéhez: karjaiban vi­szi beteg asszonyát a városba, orvoshoz. Ha nem operálják meg órákon belül, akkor vége. Az orvos kétszáz pesot kér, de neki csak 18 van. A pénzért „eladja” magát és két gyer­mekét egy fakitermelő ültetvényre. Hiába az áldozat, az asszony közben meghal, ő pedig két kisfiával és fiatal hú­gával kénytelen elindulni az őserdőbe az ismeretlen és fé­lelmetes munkahely felé. A film nem annyira a fizikai, inkább a lelki gyötrel­meket ábrázolja, az ember megaláztatásának legvégső hatá­rait, az emberi szabadságért folytatott sokezer éves harc egy kis darabját. A Hímet az egri Vörös Csillag mozi mutatja be 13— 19-ig, és a gyöngyösi Szabadság március 27-től április 2-ig. A sok-sok kíntól végre golyvát kaptam. Mint lomha macskák fent, Lombardiában A víztől golyvások m'ndahányan. Csípőm közén már tarthatatlan. Szakállam égre néz, tarkómra mélyen Csüng üstökűm, merem meg bárpiához Hasonlít, mindenem mindent utánoz, S ecset pfngálja tarka-barka képem. Ágyékomat már a hasamban érzem, Egyensúlyom farommal mérlegelem. Gerincemen vak ujjaim vakarnak. Petyhüdt bőröm elül lelóg egészen. Hátam görbéén ráncos fáradalmak 8 mint pattanó íjj, ciyan görbescgem. (Farkas András fordítása) Egy sárga termosz története Volt egyszer egy sárga termosz. Talán har­minc egynéhány forintért vették a Keravill- ben. Megvették, hazakerült. öpilt neki az egész család. Dédelgették, simogatták, puha ronggyal fényesre törölgették. — Szép termosz, jó termosz — dicsérte a gazdája. — Kitűnően tartja a meleget, még másnapra sem hül ki benne a tea. Egyszer aztán, mikor Lacika „véletlenül? leejtette és mégsem tört össze, végleg meg­nőtt dx család előtt a termosz tekintélye. - Látod, fiam, micsoda anyag! — Dicsérte az ember feleségének a csinos hőpalackot. — Ugye, hogy mi is tudunk csinálni valamit?! Azt mond iák. még Kínának is .mi szállítjuk a termoszt. Ez igen, ez aztán az anyag! — Meghiszem azt, hogy keresik külföldön is! Boldog volt a sárga termosz és büszke gyárára. Hálából még fényesebben csillogott és tovább tartotta a meleget. Egy csúnya, ködös februári napon aztán mégiscsak beköszöntött a vég. Reggel, mint rendesen, megtöltötték teával és betették a táskába. A gazdája vállra vet­te. kerékpárjára ült, és elindult munkahe­lyére. Valaki szólt neki, hirtelen megfor­dult és már abban a pillanatban zuhant is. Végig a földön, maga alá temetve a tás­kát és a termoszt. AHghony föltávászkodott, érezte, hogy va­lami meleg lé csurog végig oldalán. — Meg­sebesültem? — gondoVa az első pillanatban, de aztán hamar rádöbbent a kegyetlen való­ságra. A termosz, a sárga termosz tört össze és abból folyt még mindig bugyborékolva, — sisteregve a forró tea. Barátunk akkor iszonyú haragra gerjedt. Dühében földhöz vágta a néhai termoszt. — Rugdosta, taposta mérgében szegényt, aztán mégegyszej belerúgott utoljára és így fakadt dühös szavakra: — Lehet rajta csodálkozni? Hazai gyárt­mány! VÁSÁRON Pista bácsi a vásárra vitte a csikóját. Szép, igazán szép fiatal pej csikó volt. Nézték is sűrűn mindjárt, ahogy megérkezett. Kicsit hűvöses volt az idő, és Pista bácsi így szólt a fiához. — Maradj már itt a csikóval, mert ellépek egy kicsit, aztán ha kérik, négyezerre tartod. Érted? — A fiú bólintott. Az öreg meg egyenesen a kimérés felé vette az irányt. Találkozott a komával is, aki tehenet hozott eladni. Elkezdtek féldecizni. Iszogat1ák, nye- legették egyiket a másik után. Végre befe­jezték és Pista bácsi is visszaballagott a csi­kóhoz. A gyerek már türelmetlenül várta. — Soká jött, édesapám, azóta már eladhattam volna a csikót hatszor is — mél*atlankodot.t. — Ne félj, — nyugtatta meg az apja —, ezt a csikót eladom a hátam mögül is. összeta­lálkoztam a keresztapáddal, aztán eldisku­ráltunk egy kicsit... — Megint jött egy vevő. Megkérte a csikót. Megalkudtak, meg is vet­te. Az új csikótulajdonos egymásután szá­molta Pista bácsi markába a százasokat. Mi­kor a felénél tartottak. Pista bácsi, akit már akkorra egy kicsit „elért” a féldeci. így kiál­tott fel> — Adja ide, jóember, az egészet. Ha eddig meg volt pontosan, biztosan meglesz a többi is. Gyerünk, igyunk inkább áldo­mást! —Szalay — „Ich danke euch, liebe Freunde“ iUE A LOTTÓ e heti nyerőszámai: • 24, 43, 62, 82, 85 A lottó eheti sorsolását Csepelen tartották.- TARNASZENTMÄRIÄN február 28-án megalakult a Nötanács 25 taggal. Az ala­kuló gyűlésen sok érdeklődő is megjelent.- A HATVANI Méhészeti Szövetkezet pempőtermcléssel is foglalkozik. Az idén körül­belül 10 kiló pempőt szállíta­nak a Méhészeti Központnak, illetve az illatszergyáraknak.- KERECSENDEN korszerű autóbuszmegálló építését ha­tározta el a községi tanács.- BOLDOG községben szö­vetkezeti italbolt nyilik az el­ső félévben.- FELNÉMETEN a Nőta­nács rendezésében disznóto­ros ' vac; >ra lesz március 8- án, szombaton és egyben zá­róvizsgája a szabás—varrás tanfolyamnak.-'ej,LŐRINCIBEN cukrászdát nyitott a földművesszövetke- zet.- A KERECSENDl HSB községi alapszervezetének színjátszói nagy sikerrel ját­szók a Nászutazás című szov­jet színdarabot. A színjátszók Demjénen is sikerrel szere­peltek és most Kálba és Egerszalókra is meghívást kaptak. i- A HATVANI JÁRÁSI tanács művelődési osztálya iskolaegészségügyi ankétra kp.7ÍÍt- A NAGYFÜGED1 Nóta- í nács és a Szülői Munkakö­zösség a műsoros rendezvé­nyekből 11 000 forintot gyűj­tött össze, amelyen televíziót és magnetofont akarnak ven­ni. — Március 6-án a gyön­gyösi Városi Tanács dolgo­zói nőnapi ünnepséget tar­tottak, a megemlékezést Si­pos József alapszervi párt titkár tartotta. A megemlé­kezés után megvendégelték I a városi tanács női dolgo­zóit. Mozi, büfé nélkül ? ! ? Igen kérem, a Gyöngyösi Szabadság Filmszínház hetek óta büfé nélkül van. Hiába akarna bárki szódavizet fo­gyasztani, csokoládét majszol­ni, mert a büfé bezárt, meg­szűnt. A mozi az egészségügyi ha­tóságok rendelkezésének meg. felelően W. C. helyiségeket épít, kilakoltatta tehát a Ven­déglátó Vállalat büféjét. A mozi épületében más alkalmas helyiség nincs, de a bejárat előtt annál inkább. Ne zárkózzon el a Vendég­látó Vállalat egy kis pavilion építésétől. Hiszen, ha a bevé­teli forgalma nem is sok, még­is naponta többszáz ember kí­ván frissítőt inni, édességet vásárolni. Álljon a Vendég­látóipar itt is a dolgozók szol­gálatába. Murai János EGRI MUNKÁSOTTHON MOZI Nincs előadás EGRI VÖRÖS CSILLAG Otlábú birka (16 éven felülieknek) EGRI BRÓDY Marty EGRI BÉKE Nincs előadás EGRI SZABADSÁG Te és még annyi bajtársad GYÖNGYÖSI PUSKIN Akinek meg kell halnia GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Csendes otthon HATVANI VÖRÖS CSILLAG Szerelem, ahogy az asszony akarja (16 éven felülieknek) HATVANI KOSSUTH Egymásra találtak FÜZESABONY Prolog HEVES A test ördöge (16 éven felülieknek) „f... • \S.\RA Éjfélkor műsorai Egerben este 7 órakor: SYBILL (szelvénybérlet) Erdőtelken este fél 8 órakor: Tavaszi keringő GalUa d francia miniszterelnök (balról) és Chaban- Delma külügyminiszter alhagyják az Elysés-palotát. A nemzetközi proletárszo­lidaritás ékes bizonyítékával találkoztam minap Párádon. Csepregi Lajos a parádfür- dői Építők üdülőjének veze­tője 7 évvel ezelőtt Sztálin- városban egy üzemi baleset következtében elvesztette fél lábát. Azóta több műlábbal kísérletezett, de egyiket sem tudta hordani. így mankójá­val bicegett és végképp le­mondott arról, hogy valaha is rendesen járhat. A nyáron azonban kelet­német küldöttség járt az üdülőben. A küldöttség egyik tagja, Walter Tille szóbaele- gyedett Csepregi lMjossal és a beszélgetés folyamán ígé­retet tett arra, hogy majd Németországban csináltatnak számára olyan műlábat, — amellyel még táncolni is tud. Csepregi Lajos nagyon örült az ígéretnek, de bizony ahogy fogytak a naptár lap­jai, eayre kevesebbet gondolt rá. Novemberre talán telje­sen el is felejtette, amikor az egyik napon egy levelet ka­pott, melyből megtudta, hogy ez év végére meghívták Ke­letnémetországba. Csepregi Lajos a világ leg­boldogabb embere volt ezek­ben a napokban és alig vár- ta, hogy elindulhasson Nem kellett sokáig várnia. A keletnémet szakszerveze­tek költségén egy hónapos németországi üdülésre uta­zott. Amíg a híres német szakemberek a műlábat ké­szítették, beutazta az ország legszebb helyeit, Berlin egyik legszebb szállodájában lakott és módja volt megis­merkedni a német nép életé­vel. És egy hónap után új és tökéletes műlábával tért ha­za. Mikor nála jártam, ar­ra kért, hogy csak annyit írjunk le neki németül: „Kö­szönöm, kedves barátaimé — hogy háláját ilyen módon is elküldhesse német jótevői­nek. Akkor én nem tudtam e mondatot megfogalmazni, de biztos vagyok benne, hogy azóta már elment Keletné metországba Csepregi Lajos üzenete: Ich danke Euch, mein lie­be Freundei lőle. Például aA, hogy a piac­tér közelében lévő húsbolt dolgozói, ha férfi vevő jön az üzletbe, minden nőt „egyen- jogúsítanak” annyiban, hogy egyik sorbaállót sem szolgál­ják ki, amíg a férfiú nem ka­pott. De egyenjogúak a nők a szórakozóhelyeken is: mind­egyikben kizárólag és egyen­lően a nőt látják csupán, s nem nz esetleg tiszteletet pa­rancsoló embert, vagy egyéni­séget. Minden nőnek joga van az erkölcsrendészetre kerülni, ohian dolgokért, amikért a férfiak sohsem bűnhődnek, a késő esti órákban magányo­san közlekedő nő is egyenjo­gú: joga van a leszállításokat elfogdni, van-’i visszautasítani. Kaptam tőle egy hatalmas pofont, majd oktatólag így folytatta: — Látod kisfiam, ezt pedig a csinos, hivatali cicvs miatt kaptad, mert lám ti sohsem tanuljátok meg: mi nők min­den téren egyenjogúak va­gyunk veletek, kivéve a sze­relmet. Ott a végső szó a mi­énk. Valamit akartál még mondani? NEM, SEMMIT. Noteszem­be még beírtam: „A nők befolyása a családon belül is őr... Ör... örvendetesen erős* bödött...” — pala <m csóját... Ha láttak már bamatüzű villámokat: — Én nem vagyok magának drága és ne csókolja semmi­met, beszéljen úgy, ahogy egy dolgozó nővel szokás. Egyéb­ként pedig jöjjön holnapután, ma nincs félfogadás. Naplómba bejegyeztem: „A közéleti nők tárgyalóképessé­ge örvendetesen megjavult.” HAZAMENET a piacon vet­tem egy kiló almát. Sokalltam a 10 forintot, mire a kofa: — Idefigyeljen fiatalúr. Ha maga még azt a tíz forintot is sajnálja az édesegy gyere- kitül, akkor én azt mondom, hogy ott egye meg a fene az ilyen apát, ahol van. Az én uram is egy piszok ember, csak ha páíyinkáról van szó, akkor ugrál a péz a zsebibe. Mer’ maguk mind ilyenek. Gyorsan megvettem az al­mát és írtam: „A nők üzleti érzéke és helytállása a keres­kedelemben példás.” Hazamentem és összeállítot­tam a riportot. Feleségem el­olvasta, majd így szólt: — Csaxmivaló. A leglényege­sebb elemeket hagytad ki be­férfiakkal szemben örvende­tesen megszűnt...” Betértem egy presszóba, hogy kávéval öblítsem le ri­portom első izgalmait. A pult­nál ácsorogva hajtottam fel a forró löttyöt. Gyengéllettem. Erre a fehérbóbitás kávéskis­asszony az éppen kezeügvében lévő főzetet egyenesen az ar­comba öntötte. — Pompás — törölgettem félig megvakult szemeimet, s hunyorogva jegyzeteltem: „ma­napság a nők bátran utasít­ják vissza az őket ért rágal­makat.” A HIVATALBAN, ahová egy régebben elfekvő ügyem sürgetésére tértem be, szűk­szoknyás, modemfrizurás pom­pás kis hölgyemény foga­dott. Ügyem elintézetlensége fölötti felháborodásom azonnal elpárolgott, amint megpillan­tottam fitos orrocskáját és hajlékony alakját. Vigyorog­va közeledtem, bár láttam, hogy körmeit fényesíti, s köz­ben egy élemedettebb hölgy­gyei beszélget. — Drága kartársnő — re- begtem — drága kartársnő, csókolom azt a bűbájos ka­WfVYYWWVWYVVVVVVVVVVWVVVVV | A MINAP elhatároztam, hogy riportot írok a női egyen­jogúságról. Higgyék el: nincs ennél szebb, izgalmasabb írói feladat. Az ember elmegy pél­dául a Csemegébe, vagy a Lot­tózóba, kirándul valamelyik üzembe, s elnézi-nézegeti a serénykedő szépnemet, amint egyenjogúságának teljes tuda­tában érvényesül köztünk, fér­fiak között. Első utam a Csemegébe ve­zetett, egyrészt a riport miatt, de főleg, hogy tízórait vásá­roljak. Essünk túl először azon, amiből élünk — tűnőd­tem — s blokkot kértem, húsz deka felvágottra Nem néztem sem jobbra, sem bal­ra, beálltam a pénztár ~lőtti sorba, ám hallom, hogy: — Látod Ili, vannak rhég neveletlen férfiak, bepofátlan- kodnak elénk a sorba, holott tudhatnák, hogy nekünk, há­ziasszonyoknak délelőtt sietős. De az ilyenek csak magukra vannak tekintettel. Pardon... és úgy oldalba lökött, hogy megtántorodtam, s mire ma­gamhoz tértem, már Ilikével együtt előttem forogott, s ide­ges csikóként méltatlankodva rázta magát. Ragyogó — szólalt meg ben­nem a riporter s feljegyez tem: — „a nők félszegsége a Riport a riportról építőmestere lesz, megtervezi és megalkotja a kupolát. Pietája az anya fájdalmának klasszikus szépségét eleveníti meg. Hadmérnök és konstruk­tőr lesz, amikor hazája, Fi­renze köztársasági létét védel­mezi a zsarnoksággal szem­ben. Közben mindig egyedül, mert fiatal korában egy ütés­sel elcsúfították az orrát, kis­sé púpos háta igen hátrányos menjelenést biztosított neki. A keblébe zárt gigantikus lélek nem tudta megosztani titkát és álmait senkivel. A szere­lem csak egyszer közelített hozzá, későn és szerényen, Vittoria Colonna személyében. Szíve igaz érzelmeit csak a szeretet asszony halottas ágyá­nál tudta megvallani — késői kézcsókkal. Az írói Michelangelo nem kisebb a művésznél. Mondatai nem készültek talán olyan műgonddal, mint szobrai, vagy festői alkotásai, de minden szavában a csodálatos lélek elevensége és feszültsége vib­rál. Szonettjei nélkül nem lenne teljes a róla alkott arc­kép. A késői kor emlékezése- képen közlünk szőrijeiből. FARKAS MICHELANGELO BUONAROTTI (1475—1564)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents