Népújság, 1958. március (13. évfolyam, 34-58. szám)

1958-03-08 / 39. szám

Amit a termelési és értékesítési szerződésről tudni kell Feleljenek az illetékesek A földművesszövetkezetek és a KISZ szervezetek kapcsolatáról Földművesszövetkezeteink az 1957—58-as gazdasági év­ben megyénkben közel 12.000 kh területre kötöttek terme­lési szerződést szakcsoportjainkkal, valamint egyénileg dol­gozó parasztságunkkal. Ebből a számból is láthatjuk, hogy parasztságunk egyre inkább megérti a szerződéses termeltetés fontosságát, an­nak előnyét. A szerződéses termeltetésnek népgazdaságunk­ban igen komoly jelentősége van, mivel ezen keresztül tud­juk biztosítani zavartalanul a városi lakosság és az ipar­vidékeken lakó munkások zavartalan ellátását, ipari üze­meink számára szükséges nyersanyag biztosítását. Államunk törekvése ennek megfelelően arra irányult, hogy a szabadrendszerű felvásárlásban minél nagyobb meny- nyiségíi és különböző jellegű cikkekr" kössön dolgozó pa­rasztságunkkal, termelőszövetkezeteinkkel, szakcsoportokkal szerződéseket. Ezek a szerződések az ipari növényeken túl­menően egyre inkább kiterjednek zöldségfélékre, különbőz» magvakra, gyógynövényekre, gyümölcsféleségekre, a leg­utóbbi Országos Felvásárlási Operatív Bizottság által kiadott tájékoztató szerint kenyérgabonára, sörárpára, napraforgó- magra, a hizlalási és nevelési szerződéseken túl baromfira is. Nagy jelentősége van annak, hogy a jövőben államunk egyes cikkféleségekre vonatkozóan, hogy a biztonságos ter­melést biztosítsa, védőárakat szabott meg. amelynél keve­sebbet bármilyen terméseredmény esetén sem fizethetnek a felvásárlási szervek. Nagy jelentősége van a szerződéskötéseknek dolgozó parasztságunk részére is, mert az önkéntesség teljes mérvű biztosítása mellett kötött szerződések biztonságot jelen­tenek parasztságunk részére is, a megtermelt cikkek eladá­sát illetően. Termelőszövetkezeteink ez évben már csaknem minden áruféleségre kötöttek szerződéseket. A legutóbb meg.jelent 3004 1958. sz. MT rendelet értelmében a termelőszövetkeze­tek részére egyöntetű és nagyobb mennyiségű áru átadása esetén a szerződési feláron túlmenően mennyiségi felárat is fizetnek a felvásárló szervek. Jelentős segítségnyújtás a szerződéses termelők részére, hogy a lekötött termékek után a termék értékének 10—30 százaléka erejéig a termelők előleg-juttatásban részesülnek. A szerződéses áruk megtermeltetéséhez szükséges vetőmag­vak, valamint műtrágya a földművesszövetkezetek útján ke­rül a termelőkhöz. Ennek szétosztását helyenként már meg­kezdték, a többi helyen most készülnek ezek kiosztására. Szólni kell arról is, hogy a szerződéses termeltetés, ille­tőleg a felvásárás zavartalan lebonyolításának egyik elő­feltétele mind a termelő, mind a termeltető, valamint fel­vásárló részéről a szerződésben lekötöttek maradéktalan be­tartása, a szerződési fegyelem megszilárdítása. Ennek biztosítására jelent meg a Földművelésügyi Mi­niszter 17/1957. sz. rendelete 1957. november elején. A ren­delet szabályozza a termeltető vállalat kötbérfizetési köte­lezettségét. amely a természetbeni előleg (vetőmag, növény­védőszer) pénzbeli értékének a késedelem napja után szá­mított 5 százalékát, összesen azonban legfeljebb 50 százalé­kát teszi ki, ha a természetbeni előleget a szerződési felté­telekben a szállításra megjelölt időpontig nem juttatja el a termelőhöz. A tényleges termelés pénzbeni értéke után számított napi 0.25 százalékot, összesen azonban legfeljebb 25 száza­lékot fizet, ha késedelmesen számolt el a termelővel, vagy ha az elszámolás alapján részére járó összeget késedelmesen fizeti ki a vállalat. Szabályozza még a rendelet az egyes cikkekre. így a fajta-babnál, fűszer-paprikánál, hagymánál, zöldségféléknél, konzervipari növényeknél, hogy a termés értékének 200 százalékát köte’es a termeltető vállalat kötbér fejében meg­fizetni, ha azt. illetőleg annak a szerződési feltételeiben meg­határozott részét, a termelőtől nem veszi át. A termelő kötbért köteles fizetni — a szerződött terü­let után számított tennék pénzbeni értékének 50 százalékát, — ha a szerződött területet, saját hibájából nem veti (ül­teti) be. A leszerződött terület után számított termés teljes ér­tékét köteles fizetni, ha a vetést engedély nélkül kiszántja. A tényleges termés teljes értékét, illetőleg a fentebb fel­sorolt cikkeknél a termés értékének 200 százalékát köteles a termelő kötbérként megfizetni, ha azt, illetőleg a szer­ződési feltételekben meghatározott részét nem adja át. A továbbiakban a rendelet szabályozza a részben beve­tett területek utáni és a szerződésben lekötött árumennyiség nem teljes mennyiségben történő átadása esetére vonatkozó kötelezettségeket. Ez a rendelkezés a szerződéses termelésben szereplő mindkét fél számára teljes biztonságot nyújt, egyrészt a ter­melést. másrészt az átvételt illetően. A leírtak alapján láthatjuk, hogy a szerződéskötési le­hetőségek adva vannak, csupán a termelőkön múlik, hogy ezzel a lehetőséggel éljenek és előre gondoskodjanak a ter- melvényeik biztos elhelyezéséről, munkájuk eredményének biztosításáról. BARTOLÄK MIHÁLY, MÉSZÖV ig.-elnök A maklártályai földműves- szövetkezet 3. számú italbolt­jában S0 forintos egységáron olyan „kevert”-et hoztak for­galomba, melynek összetéte­lé — az italboltvezető beval­lása szerint — 1.5 commers- likőr és 1.5 deciliter Casino- rum. Az italboltvezető beval­lásával ellentétben a vegy- vizsgálat megállapítása alap­ján a „kevert” 35 százalékban narancsszörpöt tartalmazott. Miért nem becsüli Kolozsvári kartárs annyira a fogyasztó­kat. hogy becsületes árért be­csületes minőséget szolgáljon ki? OXO A nagyvisnyói italboltban 80 liter commers-rum kel­lett lepecsételni gyenge minő­sége miatt. Az italbolt veze­tője terhelés nélkül 60 forin­tos egységáron házi kolbászt árusít. Miért akar Nagy g. Imre kartárs minőségi ron­tásért, illetve magánszámlára történő értékesítés miatt ko­moly felelősségrevonásban ré­szesülni? ooo Az egységek ellenőrzőköny­veit vizsgálva, megállapítot­tuk, hogy fmsz-ek vezető dol­gozói észrevételeiket, hiányos­ságok felszámolására utaló felhívásukat egyáltalán nem jegyzik be az egység ellenőr­ző könyvébe. Még súlyosabb eset, hogy az ellenőrző szer­vek által bejegyzett utasítá­sok végrehajtását sem ellen­őrzik. Ezt tapasztaltuk Tísza- nána, Bélapátfalva, Pétervá- sára. Kerecsen d, Maklártálya és még több községben. Mi­ért olyan kényelmesek az fmsz ig. elnökei, üzemágveze- tői, hogy ennyire sem törőd­nek az egységek rendeltetés- szerű működésével, és ellen­őrzésével? OXO Dudás Sándomé, az andor- naktályai 1. számú italbolt vezetője konzerváru* többszö­ri utasítás ellenére a vendég­látóipari haszonkulcs figyel­men kívül hagyásával kiske­reskedelmi áron hoz forga­lomba. A földművesszövetke­zet ig. elnöke miért nem fi­zetteti meg az italboltvezető­vel az árkülönbözetet? xOx Az utóbbi időben olyan hi­ánnyal elszámoló egységveze­tők vannak, akik a hiány eredetére vonatkozóan nem tudnak még maguknak sem magyarázatot adni. Tapaszta­lataink alapján felületes áru- átvételro és gondatlan áruke­zelésre tudunk következtetni, így pl. a csányi földművesszö­vetkezet italboltvezetője mi­vel tudja magyarázni azt a gondatlanságot, hogy a Szesz­forgalmi Vállalathoz az üres palackok között 2 db 2/10 li­teres szilvapálinkát küld visz- sza, melynek értéke 42.20 fo­rint. Ilyen eset nem ritkaság- számban más egységvezetők­nél is előfordult. Miért nem fordítanak nagyobb gondot italbcltvezetöink a visszáru- zásret? xOx A tarnaleleszi földműves­szövetkezet nőbizottsága mo­sógépet rendelt a földműves­szövetkezetnél, melynek Aen- értékét is előre kifizette. En­nek ellenére a boltkezelő — fejes Barnus — másnak érté­kesítette. Miért van ellentét a nőbizottság és a boltkezelő között? Az utóbbi időben a MÉ­SZÖV igazgatósága és a KISZ megyebizottságának vezetői több ízben tárgyaltak a falusi KISZ-szervezetek és a föld­művesszövetkezetek kapcsola­táról. E megbeszélések során megállapítást nyert, hogy mind a KISZ-szervezeteknek, mind pedig a földművesszö­vetkezeteknek közös érdekük, hogy az eddigieknél többet foglalkozzanak a falu ifjúsá­gával, hogy megszerettessék velük a mezőgazdasági mun­kát és megértessék annak szükségességét. Ugyanis ma már művelt, tanult fiatalokra van szüksége — többek között — a mezőgazdaságnak, a föld- mövesszövetkezeti mozgalom­nak, de nem utolsó sorban magának a KlSZ-szervezetek- nek is. Megyénk földművesszövet­kezeteinek több mint 80 ezer tagja van. melynek körül­belül 20 százaléka fiatalokból áll. Megállapítást nyert az is, hogy a földművesszövetkeze­teknél is számottevő az al­kalmaztatásban lévő fiatalok­nak száma, akik mint kisegí­tők. vagy tanulók dolgoznak a földművesszövetkezeti moz­galomban. Mindez helyes és figyelemreméltó, a hiba azon­ban az, hogy még kevés föld­művesszövetkezeten belül mű­ködik a KISZ-szervezet, ha­bár erre több helyen meg vol­na a lehetőség. Az a tapasztalat, hogy me­gyei szinten a MÉSZÖV és a KISZ megyei bizottsága között jónak mondható az együttmű­ködés, és ez még állandó erő­södésben van. így legutóbb is a MÉSZÖV vezetősége és a KISZ megyei bizottsága közös megbeszélések alapján olyan határozatok születtek, melyek elősegítik a földművesszövet­kezetek és a KISZ-szervezetek fokozottabb együttműködését. Ugyanis megállapodás jött létre az irányban, hogy a földművesszövetkezetek erköl­csi és anyagi támogatásban részesítik a KlSZ-szervezete- ket. Lehetőség szerint a most lezajló küldött(köz)-gyűléseken a KISZ-szervezetek megbízot­tait beválasztják az igazgató­ságokba, hogy közvetlen kap­csolat létesüljön a fiatalok és a földművesszövetkezetek ve­zetői, illetve tagjai között. A MÉSZÖV igazgatósága továb­bá egyetért azzal is, hogy a földművesszövetkezetek igaz­gatóságai elhatározásának alapján az évi tiszta felesleg legfeljebb 1 százalékát — a vásárlási és értékesítési visz- szatérítésre megállapított ösz- szeg ki nem fizethető hánya­dának terhére — a KlSZ-szer- •• 'zetek rendelkezésére bocsát­ják. Földművesszövetkezete­ink az így felajánlásra kerü­lő összeg 40 százalékát a köz­ségi KISZ alapszervezeteknek adják át, míg a 60 százalé­kot a MESZÖV-nek utalják át a KISZ megyebizottság rendelkezésére. * Ügy gondoljuk, hogy a köl­csönös segítés és a jó vi­szony megteremtése érdeké­ben a KISZ-szerveztek a jö­vőben fokozottabb mértékben segítik földművesszövetkeze­teinket. Ilyen feladat többek között, hogy a KlSZ-szerveze- tek segítséget nyújtsanak a szövetkezeti eszme térhódí­tásában a tagszervezésben, va­lamint a földművesszövetke­zetek időszerű feladatainak elvégzésében. A fiatalok a szövetkezeti demokrácia érvé­nyesítése, illetve erősítése ér­dekében bátran vegyenek részt a szövetkezti munkában, és harcoljanak a szövetkeze'’ vagyon megvédéséért. Hassa­nak oda a KISZ-szervezetek. hogy a földművesszövetkeze­tekben dolgozó fiatalok kezde ményező készsége és verseny­lendülete a tervek túlteljesí­tése érdekében mind jobban érvényre jusson. A KJSZ- : agok úgy járjanak élen a nunkában, hogy minél többen részesüljenek kitüntető címek és jelvények elnyerésében. SÜVEGES BENEDEK Tavaszi munkák a méhészeiben Megyénk méhészszakcso- betegség mindig nagy termés­portjainál lassan véget érnek a téli munkák, így a tanfolya­mok is és a méhészek ismét közelebb kerülnek méheikhez. A rendkívül szeszélyes télvé­ge nagy nehézsé.® elé állítja mind a méhészt, mind a méh­családot magát is. A viszony­lag enyhe tél következtében kedvezőnek mondható a tel él­tetés eredménye, de mégis a gyengébben telelt méhcsalá­dok az átlagosnál fokozottabb tavaszi gondozást igényelnek. A hűvösebb időben, amíg a méhekhez nem nyúlhatunk, készüljünk fel alaposan, hogv méhészetünkben minél na­gyobb eredményt érhessünk el az év folyamán. A szakcso­portoknak egyik legfontosabb tevékenysége, hogy területü­kön állandóan javítsák a méh- legelőt. Erre legalkalmasab­bak a különböző Virágport és nektárt bőségesen adó fák. Országos viszonylatban folyik a fásítás, amiből méhészszak­csoportjaink is kiveszik ré­szüket. Főleg akác, vadgesz­tenye, korai-juhar, ezüst-ju­har, hársfa, csörgőfa és ja­pánakác csemetéket telepíte­nek, ezekkel lehet legjob­ban javítani a méhlegelőt. Jó időjárást remélve, már a fűzvirágzáson és később a gyümölcsvirágzás alkalmával érdemes a méhcsaládokkal 1— 2 lépet építtetni. Most van az ideje a télen kiolvasztott viasz kicserélésének és a kiselejtezésre kerülő sonkolv becserélésének, melyért a Mé­hészszövetkezet kilónként 25 deka műlépet ad, térítés nél­kül. A sonkolysalakért — me­lyet ugyancsak a Méhészszö­vetkezet vásárol —, kg-onként 4.50 forintot fizet. így bizto­sítjuk szükséges műlépmeny- nyiségünket. Amikor a hőmérő higany­szála eléri a 14 C fokot, sor kerülhet a méhcsaládok első tavaszi átvizsgálására is. Az átvizsgálás során felbecsüljük a család élelmét, amely 7 kg alá nem süllyedhet, mert csak a bőséges élelemmel ellátott méhcsalád fejlődése van biz­tosítva és ha zavartalan. — Amennyiben a családnál has­menés jeleit látjuk, feltétle­nül küldjünk mintát Gödöllő­re, a Méhtenyésztési Osztály­nak, mert a fel nem ismert kiesest szokott okozni. A ta­valyi gyenge betelelés követ­keztében számíthatunk a no- :éma betegség- nagvobh kár­tételére. Az egri Méhészszövel kezet beszerzett egy külföldön igen ”>] bevált hozémae! lenes gyógyszert, a „nosemackv-ot, így a méhészek az esetlege­sen betegnek talált családiai- kat gyógyítani tudják. A fon­ti gyógyszer bizonyos mérték­ben megelőző hatású is. ezért nagyon ajánlható a méhészek számára. A tavaszi átvizsgálás során, amennyiben ezt az őszi be- telelésnél nem tettük volna meg, feltétlenül szűkítsük a méhcsaládot annyi lépre, ahá­nyat a méhek teljesen takarni tudnak. A szűkítést megfelelő szalmapárnával hajtsuk végre, melyet 8 forintos árban az Eg­ri Méhészszövetkezet a méhé­szek rendelkezésére bocsát. — Ezzel a méhcsalád hőgazdál­kodását nagy mértékben elő­segítjük és ha a család fész­két felülről közvetlenül a fel­ső keretlécre fektetett bőr­lemezzel — kátránypapíi;ral — és felső takaró szalmapárná­val takarjuk, akkor a méh­család népesedése gyorsabb ütemű lesz. Az átvizsgálás alkalmával gondosan gyüjl- sünk össze minden viaszmor­zsát. ezzel is növelhetjük mé­hészetünk viasztermelését. Március hónap közepe tá­ján. amikor a virágporhordás rendszeressé válik, megindít­hatjuk a méhcsaládok serken­tő etetését-itatását. Nagy mér­tékben növelhetjük a méhcsa­ládok méztermését, ha tavasz- szal a méhcsaládokkal serken­tő legelőre vándorolunk. Ilye­nek a Tisza árterületében el­terülő füzesek, és a későbben virágzó, megyénkben minde­nütt található — gyümölcsö­sök. A fentiekben elmondott leg­fontosabb tavaszi méhész­munkák gondos elvégzésével készüljenek fel a méhészek minél nagyobb méztermelés elérésére, mely mind az egyes méhésznek, mind az egész népgazdaság szempontjából hasznos. Sztrancsik Zsigmond. Tangazdaság, Eger Elismerés a legjobb íöldművesszövetkezeti aktíváknak A SZÖVOSZ IV. Országos Kongresszusa többek között olyan határozatot is hozott, hogy emléklappal és díszok- véllel kell jutalmazni a föld­művesszövetkezetek érdekeit képviselő és védelmező sző­ve, Keze ti tagokat, vezetőket és dolgozókat. Megyénk területén az em­léklapokat és díszokleveleket a most lezajlott küldött(köz)- űlések alkamával adják át azoknak a tagoknak vezetők­nek és dolgozóknak, akik rég­óta a földművesszövetkezeti mozgalomban dolgoznak, és eredményes m"”v fop mek ki. Ugyancsak külön emlék­lappal tüntetik ki azoka, az ’vtársakat, akik az ell-p­•radalom :J " ’ ‘ *-íllt,ak ’s védték a " va­ont. a köz tulaídonái. Földművesszövetkezet” Szerkeszti b MÉSZÖV Sz«rke*itA Bizottsága. A leveleket kérjük MÉSZÖV Titkárság, Eger, Knézich Kárelv n. 2. szám alá küldeni Üdvözöljük a íöldművesszövetkezeti nőtagokat a Nemzetközi Nőnap alkalmával!

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents