Népújság, 1958. március (13. évfolyam, 34-58. szám)

1958-03-06 / 37. szám

4 NfiPtJSAG 1959. március 12. sue^di • rwK'’ f í. r mAta-Trim A- MSCKŐIEUTUETETl£ Tavasszal egy szovjet ex­pedíció újabb kísérletet tesz arra, hogy. felfedje egy legen­dás hírű barlang titkát. A szóbanforgó barlang a „Világ Teteje” 1 hegység oldalában van, s egy régi legenda sze­rint óriási mennyiségű kincset rejt magában, melyet ijesztő szörnyek őriznek. E történet egy turkesztáni barlangról, a Mata—Tash-ról és néhány bátor emberről szól, akik már több ízben megpró­bálták, hogy mélyébe hatol­janak —> mindeddig sikerte­lenül Ezek között három szovjet expedíció résztvevői szerepelnek, akik 1950-től mos­tanáig szüntelen próbálkozá­saik ellenére, máig sem tud­ták megközelíteni a szinte be­vehetetlen hegyüreget. A barlangról szóló legenda kö­rülbelül 300 éves. Először egy régi,' múlt századbeli újság, a .,Turkesztáni jegyzetek” em­líti 1896-ban. Ebben az esz­tendőben rendkívül hideg, je­ges tél tombolt a vidéken és szinte megdérmesztette ázsiai Oroszország szélső részeit. Akkoriban az országhatárok még nem voltak pontosan • rögzítve, a politikai térképet . a. nagyobb erővel rendelkező hódítók alakították kényük- kedvük szerint. így történt, hogy egy időben ' kínai csapatok ereszkedtek le a Rang-Kuhl völgyébe, majd egy tó partját szállták meg, melegebb éghajlatú tá­jakat keresve. Nem csupán a tó környéke, a jó legelők von­zották őket, hanem egy pár­száz méter magas hegyfal is. ügy vélték, hogy a jeges sze­lek elől ez jobb védelmet nyújthat, mint egy völgy. A . hatalmas sziklatömb Iá- L-máí égy barlangnyílás tá­tongott, a szóbanforgó Mata- Tash nyílása. A jeges hó és fagy azonban ide is eljutott. A lovak legelő híján, sorban elhullottak. Az emberek en­nivalója is fogytán volt. A kínaiak csoportjában volt né­hány mongol is. Ezek egyik •éjjel kiválogatták a legjobb erőben lévő lovakat, s a sö­tétség leple alatt elmenekül­tek, miután gondosan e"vág­ták a tábor még életben lévő lovainak inait. A szegény pá­rák még azon éjjel kimúltak. A következő reggelen a kí­naiak arra ébredtek, hogy lo­vaiknak vége, ráadásul a hó annyira megnövekedett, hogy mozdulni sem bírtak. Más vá­lasztás nem volt, ha életben akartak maradni, menedék­helyet kellett keresni. Vá­lasztásuk a barlangra esett. Csak. így menthetik meg éle­süket és ‘ azt a hata’mas mennyiségű . hadizsákmányt, melye.t yölgyből-völgybe, hegy- ről-hegyre, mindeddig ma­gukkal cipeltek, De hogy kö­zelítsék meg az áhított me­nedékhelyet, mely csak a sa­sok és keselyűk számára volt hozzáférhető? A pillanatnyi menekülést a közelgő halál­tól egy hirtelen ötlet jelen­tette számukra. Darabokra vágták a lovak hulláit, és egymásra rakták a hatalmas hústöme4?ket a hegy oldalá­ban, melyek azonnal össze­• fagytak a sziklatöm bükkel. Ezgn a mesterséges lépcsőn kapaszkodtak fel a barlang nyílásáig. A kincseket biz­tonságba helyezték a legrej­tettebb kanyarulatokban, ők maguk egy alacsonyabb ré­szen telepedték le és rendez­kedtek be, a hátralévő időre. A tél azonban hosszú és ke­gyetlen volt: a kínaiak mind egy szálig éhenhaltak, vagy megfagytak. A kincs azonban megmaradt. A következő ta­vaszra ä kis kínai csapatnak már nyoma sem maradt. A magukalkotta húslépcső is le­omlott, amint az olvadás megindult. A barlang ismét megközelít- hetetlenné vált, a benne fel­halmozott kincsek híre azon­ban terjedni kezdett a kör­nyező lakosság körében. Kü­Fard.: NAGY KATALIN lönösen a kirgizeknek fájt rá a foguk, azonban minden kí­sérletük kudarcba fúlt, any- hyira, hogy lassan egy titok­zatos lény, a „Scaitan”, vagy­is ördög nevét kezdték emle­getni, mely állítólag a kínai­ak kincsét őrzi az idegen rab­lóktól. Mesélik még azt is, hogy egy gazdag kirgiz föld- birtokos, aki hallott a kínai­ak által készített lépcsőről, leölette összes barmát, csak­hogy feljusson a barlang nyílásáig. Ott azonban olyan szörnyű zajt hal­lott, hogy rémüle­tében lezuhant és szörnyethalt az éles sziklákon. Az első hegy­mászó kísérletet egy mongol haj­totta végre, sike­rült is betekinte­nie a barlang bel­sejébe, de a lát­vány, mely fo­gadta, - dermesztő volt: az ékszeres dobozokon és sze­lencéken egy ha­talmas állat ku­porgott és fogait vicsorította. A mongol remegve indult visszafelé, de mielőtt társait elérhette volna, megcsúszott a sziklá­kon és a zuhanás következté­ben minden bordáját eltörte. szárnyasok erősebbeknek bi- zonyúltak. Pillanatok alatt el­árasztották a barlangot és az alpinisták számos sebesülttel kénytelenek voltak visszavo­nulni. Az elmúlt év júliusában a Szovjetunió földrajzi társasá­ga Stamm akadémikus veze­tésével új , expedíciót irányí­tott a vidékre, a legkitűnőbb sziklamászókkal. Ketten kö­zülük húsz méternyire köze­lítették meg a nyílást. To­vább nem' iutottak. mert a Ezek a legendák késztették további kutatásokra a legjobb szovjet alpinistákat. Le kell leplezni a barlang titkát! 1950-ben az odesszai Blescsi- nov vállalkozott a feladatra. A felső barlangig nem jutott el, de sikerült behatolnia oda, ahol a szerencsétlen kínaiak utolsó napjaikat töltötték. Itt emberi csontokat, egy bronz­szkarabeuszt, egy kígyóalakú karkötőt és néhány selyem­darabot lelt. 1951-ben a szov­jet hadsereg hegymászói tet- teft. újabb kísérletet, hogy el­érjék a felső barlangot. Ki- feszítettek egy vastag, 300 méter hosszú kötelet, de az egy helyen összekuszálódott a sziklákon. Miközben legombo­lyították, hirtelen nagy csa­pat fehérfejű keselyű vetette rá magát a kutatókra. Pisz­tolylövésekkel próbáltak vé­dekezni ellenük, de a harcias fal olyan sima volt, hogy nem bírtak kampókat verni a sziklába. Megpróbáltak fe­lülről hozzájutni a Talah— Tash hegycsúcsról. Ez a hegy több mint ötezer méter ma­gas. Ez alkalommal az expe­díció egyik tagja súlyosan megsérült, a másik pedig hir­telen megbetegedett. Bár számban megfogyatkoztak, mégis sikerült egy drótot ki- feszíteni 180 méterre a bar­lang felett. Három társuk le­ereszkedett: ezen, acélsisakok­kal felfegyverkezve a kese­lyük ellen. Amint az első fel­tűnt a barlang bejáratánál, a harcias madarak rohamra in­dultak. Ezúttal is elözönlöt- ték a csatateret, pisztoly, pus­ka, mitsem ért velük szem­ben. A vállalkozás eredménye mindössze néhány fénykép volt a barlang bejáratáról. Mielőtt elhagyták volna a Kang-Kuhl völgyét, alaposan átkutatták a barlang alsó ré­szét, ahol többek között ék­szereket, amuletteket, egy kínai nyeregcsattot és kőköszö­rűket találtak. A legenda egyrésze tehát ma már történeti valóság. Be­bizonyosodott, hogy a bar­langban csakugyan kínaiak tartózkodtak, és valamilyen kincs valóban létezik itt. Ha­bár valószínűleg a legelrej- tettebb és legmegközelíthe- tetlenebb részben, a felsőbar­langban. Ennek a feltárása még hátra van. Szét kell osz­latni azt a hiedelmet, hogy a Mata-Tash titokzatos és meg­közelíthetetlen. Ez lesz a ta­vasszal útnak induló újabb expedíció tagjainak a felada­ta. Az egymást követő hírek, mint például a titokzatos pa- míri majomemberről szóló je­lentés és ennek a barlangnak a története mindazt bizonyít­ja, hogy Ázsia még sok meg­lepetést szolgáltat a jövőben a modem ember számára. Lekértek ... Érdekei; módszernek vol­tam tanúja, vasárnap az Eg­ri Művelődési Ház táncmu­latságán. Egy fiatal kislány- nyal táncoltam, s oda jött hozzám egy szürkeruhás fi­atalember. Flegmán a vál­tamra csapott, majd a kö­vetkező pillanatban elper- dítve tőlem táncoló partne­remet, elvegyült a sokada- lomban. Gondoltam nem hallottam a lekérésnél használatos „szabad” felszólítást. Felte­vésem azonban megcáfolták a további események. Ugyan­is néhány fiatal váll- és kö- nyököléssel, esetleg „sz” be­tű hangos kiejtésével adta tudtára az illetőnek, hogy partnerével ő akar táncolni. Csak azt nem tudom, ha már ezt a lekérési módszert is megunták, ezután vajon ; mit találnak ki? Talán leg-! közelebb már a táncoló férfi nyakát tekerik hátra egy jólirányzott bokánrúgás kí­séretében. Ha mindez már elavulna, esetleg egy javas­lattal mi is szogálhatnánk. Illedelmesen odamegyünk a táncoló párhoz, meghajo­lunk és SZABAD megszól- lítás után visszük el új partnerünket táncolni. Sze­rintem ez se lenne rossz... (Kiss) Címzett: Megytti Tanács 1951-ben a Szovjetunió Legfelsőbb Tanács elfogadta a béke vé­delméről szóló törvényt. 1928-ban halt meg Bársony István író. 1703-ban született Amadé László író, népdalszerző. NÉVNAP Ne feledjük: csütörtökön KRISZTIÁN Hosszú idő óta foglalkoztat­ja az illetékeseket és Horton mindenkit a Wintennberg- kastély sorsa. Köztudomású, hogy a kastély kihasználatla­nul áll régóta, illetve pusztul, kitéve az idő vasfogának és az illetékesek „Vaskalapossá- gának”. Most mi lesz belőle, gyer­mekotthon, vagy kultúrott­hon? Ez a nagy kérdés, s er­re várnak feleletet Horton és Hatvanban. A községi tanács elhatároz­ta, ha megkapják a kastélyt, gyönyörű kultúrházat építe­nek belőle, a községfejlesztési keretet, 120,000 forirfíot egé­szen rááldozzák. Nincs kultíir- házuk és a kastélv adottságai annak kedveznének-. Tervrajza különben rtiár el is készült, j és eszerint 400,000 forintba kerülne az átalakítás. A másik „pályázó- a Kas­télyra a.József Attila Ifjúság: Otthon, Lőrinciből. Patkó La­jos igazgató szívé-vágya és nagy akarása, a kastélyt, a fóti Gyermekváros mintájára berendezni — a fiúknak. ' — Egészséges, tágas otthont sze­retne a. kastélyból, tanműhe­lyeke* építeni hozzá és ifjú­sági tsz-t létesítenének a nagygombosi tangazdaság pat- ronálásával. Ez a terv talán valamivel költségesebb lenne, mint a kultűrház, de... ... döntsenek mégis inkább a legilletékesebbek a kastél.' sorsáról. A .mi kérésünk csu­pán annyi; hogy mine) előbb válaszolj nnak' erre. | Lúrinczy Gázáné- MÁTRADERECSKÉN tar­totta meg legutóbbi ülését a pétervásári járási tanács. A VB tagjai a helyszínen tár­gyalták a községi tanács mun­káját és ezzel jelentős segít­séget adtak a hibák kijavítá­sához. — TAPASZTALATCSE­RE alkalmával beszélték meg tegnap Mezőszemere községben a füzesabonyi járás községi tanácselnökei,' titkárai és a néplTontbi- zottságok elnökei, hegy mi­ként használják fel leghe­lyesebben a községfejlesz­tési beruházásokat.- KÖRORVOSI székhely lett Bükkszék, a lakosság nagy örömére. Az orvos részére mo­dern rendelőt és lakást léte­sítettek. — AZ MSZMP novaji szer­vezete szabad pártnapot ren­dezett a kultúrotthonban. Az előadó: Krekaskai elvtárs a járási pártbizottság másod­titkára volt, aki az ország- gyűlés legutóbbi ülésszaká­ról tartott ismertetőt. Az elő­adás után az általános iskola úittörözenekara, játszott né­hány zeneszámot, majd me­zőgazdasági filmvetítésre ke­rült sor. — MA EGÉSZNAPOS tanácskozáson beszélik meg a hatvani járás KISZ-tit- kárai, úttörő csapatvezetői és kultúrotthon igazgatói az ifjúság nevelésének leg­közelebbi feladatait.- IFJÜSÁGI Vöröskeresztes tanfolyamot szervezett a szi- halmi iskolások részére a helyi Vöröskereszt. A tanulók a kü­lönböző betegségek megelőzé­sével és az elsősegély-nyújtási módszerekkel ismerkednek meg. — A HAVANI járásban a „Hámán Kató” kultúr- versenyre már 22 községi kuUürcsoport benevezett. A nevezések alapján ösz- szesen 450 résztvevővel in­dulnak a versenyen a kul- túrcsoportok. —JÓL MŰKÖDIK a szülők iskolája Szihalmon. Az elő­adásokon SO szülő vett részt eddig, többen megrendelték a Család és az Iskola című fo­lyóiratot is. — ELKÉSZÜLT Petőfi- bányán a 114 összkomfor­tos bányászlakás. A laká­sok műszaki átadására ezen a héten kerül sor. — A NOVAJI KULTÚR­OTTHON rendezésében nagy sikerrel folynak a „Téli este” előadások, amelyeken min­den esetben filmvetítések és különböző kultúrműsorok követik egymást. Legtöbben a szőlészeti és az állategész­ségügyi előadásokon jelentek meg. — EZÉVBEN már tölib mint 130 kislakásépítési engedélyt adtak ki a hatvani járásban. Az építkezés a bányavidéken a legnagyobb méretű. — A NOVAJI pedagógusok és a szülői munkaközösség megszervezte a szülők isko­láját. Kéthetenként tartanak majd érdekes előadásokat, az első előadáson több mint száz szülő jelent meg és hallgatta meg nagy figye­lemmel Matits Mária tanító­nő Rossz-e a gyermek című előadását. Az Egri Gárdonyi Színház művészegyüttese Hatvanban Az Egri Gárdonyi Géza Színház művészegyüttese tom­boló sikerrel vendégszerepeit Hatvanban március 7-én, pén­teken este a „Tavaszi kerin­gő” című operett előadásával. A színművészet magaslatán álló egri színészek kivétel nélkül megnyerték a hatvani közönség forró szeretetét. — Osztatlan elismerést érdemel az egész * ties. Csupa' hiba történt az egri szína: . részéről. A fá­radtan hazaérkező dolgozók részére legalkalmasabb a szombat, vagy vasárnap este, amikor a családfő,’ vágj' mondjuk, az egész család az otthoni pihenő után ráérnek arra, hogy színházba is elmehessenek. Más szemszög­ből is elbírálva, nem helyes a sorozatos művészesték gyors lepergetése, mint ahogy azt általában véve a kultúrott- tionok vezetősége elgondolja. A túlzsúfolt műsorok, s a különösen magas helyárak. a szórakozni vágyó közönség anyagi kiadásainak érzékeny megterhelését jelentik, más­részt pedig csökkentik a kö­zönség megszokott érdeklő­dését, közömbösséget vonnak maguk után, olcsóbb és talán jobb szórakozási lehetőségek felkutatásával. Ezek a té­nyek az okai annak, hogy az egri színház művészegyüttese csupán félház előtt mutat­hatta be ragyogó színpadi mű­vészetét. Thúróczy Károly, Hatvan Nagygyűlés a A Nemzetközi Nőnap alkal­mából nagygyűlést rendeztek a Mátravidéki Erőműben is. A szépen feldíszített terem korán megtelt az ünneplő kö­zönséggel. Patakv István, a Hazafias Népfront Bizottság elnöke ünnepi beszédében a nők szerepéről és feladatairól nők tiszteletére beszélt a béke megőrzésében A nagygyűlésen került sor a legjobban dolgozó nők meg- jutalmazására, s napközben az üzem minden női dolgozó­ját egy-egv hóvirág csokorra] lepték meg. A nagygyűlés után reggelig szórakoztak a résztvevők. Lévay András MUNKÁSOTTHON MOZI EtíEK Előadás nincs. EGRI VOKOS CSILLAG ötlábú birka (16 éven felülieknek) EGRI BRÖDY Marty EGRI BÉKE Egy nap a bíróságon (16 éven felülieknek) EGRI SZABADSÁG Nincs előadás GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Csendes otthon GYÖNGYÖSI PUSKIN Boszorkány HATVANI VÖRÖS CSILLAG A kisdobos HATVANI KOSSUTH Csodacsatár FÜZESABONY Benderáti eset petervasAra Zsongó melódiák HEVES Szerelmes trombitás Egerben este 7 órakor: SYBILL (szelvénybériet) Időjárásjelenté» Várható időjárás szerdán estig: Felhős, hideg idő, elsősorban délen több helyen havazás, ha­vaseső, mérsékelt déli, délkeleti, holnap időnként élénk keleti, északkeleti szél. Várható legalacsonyabb hőmér­séklet ma éjjel mínusz kettő, mí­nusz öt, helyenként mínusz ót fok alatt. Legmagasabb nappali hőmér. séklet szerdán egy—négy tok kö­zött. tMTJJ , —hogy Rómában szinte egyedülálló vendéglőt nyi­tottak. Neve: „Coso”. Jelleg­zetessége az, hogy a pincé­rek durvák, udvariatlanok a vendégekhez, tegezik őket, drasztikusan bánnak vplük, megeszik előlük a legjobb falatokat és elfelejtenek visszaadni. Az est fénypont­ja, mikor a „szakácsnő” egy római ■ matróna. kétértelmű dalokat ad elő. Az elegáns közönség tombol a lelkese­déstől — írja egy ol-csz lap — és drága pénzt fizet egy kis durvaságért. Ezek után elképzelhető an­nak a római polgárnak, vagy igényes külföldinek a meg­botránkozása, akit ebben a vendéglőben netalán udva­riasan szolgálnának ki, vagy véletlenül visszakapna a pénzéből. Érthető lenne fel­háborodása, ha a pincér nem falná fel előle a bécsi-szele­tet. mert itt ez udvariatlan kiszolgálásnak számítana. Fura dolog szentigaz, bár ennek a különleges vendég­lőnek bizonyos jellegzetes­ségei nálunk sem ismeret­lenek. Legfeljebb az a kü­lönbség, hogy nálunk nem a pincér ruhája piszkos, ha­nem az abrosz, s a „megvá- gás” módszerei mások. Sőt. ha tovább firtatjuk még ar „udvariasságban” is van né­mi hasonlóság. Ami vedig a műsort illeti— aki szomba­ton este hallgatta a Park Grill úgynevezett „magyar nóta esijé”-t, az szívesebben látta volna, ha a. „szakács­nő” ad elő egy-vagy kétér­telmű dalokat, mint abban a bizonyos római vendéglő­ben. Az ember aztán ezek után erősen kételkedik, hogy any- nyira egyedülálló-e az a ró­mai vendéglő?... Kovács Endra

Next

/
Thumbnails
Contents