Népújság, 1958. március (13. évfolyam, 34-58. szám)
1958-03-06 / 37. szám
1938. március 12. szerää NEPŰJSAtí 3 Három gazda—három életút Ki hogyan gazdálkodott az államtól kapott földön Kápolnán NEM KENYERE A SOK beszéd Farkas Józsefnek, inkább tettek embere — de amikor arról van szó, hogy miként kezdtek 1945-ben új életet, bizony megered a szó fonala. — Mint az ujjam — kezdi Farkas József a visszaemlékezést — úgy álltunk csupaszon 1945-ben. Apám uradalmi cseléd volt, kisemmizett szegény ember, az első talajt a lábunk alatt, az első „miénket” az 1945-ben kapott öt és fél hold juttatott föld jelentette. Amilyen erővel, akarattal megkezdték a munkát ezen az öt és félholdon csak az képzelheti el, aki mindezt átélte. Szakadatlan küzdelem, a földdel való birkózás jelentette az első éveket. De feles földet is béreltek kis parcellájukhoz, igy 18—20 hold termését vitték haza minden évben. — Mindazt, amit államunk nyújtott a parasztgazdaságok felemelkedéséhez — mondja Farkas József — kihasználtuk. 1948. óta mindig a gépállomással szántatunk. A hol- dankénti 100 kilogramm műtrágyát is megadjuk a növényeknek, de nem fukarkodunk istállótrágyával sem. Nem egy évben például 15 mázsa búzát is betakarítottunk holdanként. Már 1951-ben két szoba összkomfortos házat építettek, azután a gazdasági felszerelést bővítették. Saját vetőgép, egy valóságos kis géppark sorakozik a kis fészerben. A jószágállomány is szaporodott. Nagyon helyesen a szarvasmarha-tenyésztést tartották a legfontosabbnak és tehenük a korszerű takarmányozással 4800 liter tejet adott egy évben. Most például eladják az egyik lovat és helyette tehenet vesznek. Azt mondja Farkas József, hogy a tehén eladásra szánt tej hozama fedezi az egész évi gépi munka árát. Mindent összevetve jól gazdálkodtak az államtól kapott földön Farkasék. De életük alakulása mutatja a magán- tulajdon felhalmozódásának a lehetőségét is, hiszen nemrégen földet vettek, nem is egy holdat, s ha nem volna korlátja a magántulajdon korlátlan terjeszkedésének, már valószínű, hogy daráló, cséplőgéptulajdonosok lennének. De államunk vigyáz arra, hogy az egyik ember a másik rovására ne gyarapodjék, — mert például a darálónál alkalmazandó idegen munkaerő jövedelmezősége nem gyarapíthatja a tulajdonos vagyonát. Ez a föltevés helyes, és Farkas Józsefék is a két kezük munkája szerinti anyagiakkal, jövedelemmel rendelkeznek. Ezt az előrehaladást, az államtól kapott föld megművelését, megbecsülését nézve sokan követhetnék Kápolnán Farkasék példáját. ★ A FÖLDHÖZJUTTATÄS után rögvest középparasztnak számított Lipkovics János — a föld területét tekintve — hiszen nyolc holdat kapott, bár gazdasági felszerelése még annyi sem volt, mint egy kisparasztnak. Nehezen is birkózott a sok földdel, s amit az egyik esztendő hozott elvitte a másik. 1950-ben, amikor a községben megalakult a termelőszövetkezet, ő is jobbnak látta, hogy a közös termelés útján vesse meg az alapját felemelkedésének. Meg is találta számítását a nagyüzemi termelésben, hiszen a többszáz hold nagyobb jövedelmet jelentett, mint a nyolc, és a látástól-vakulásig tartó kétkezi munkát is a gépállomás munkagépei helyettesítették. Tehát könnyebben, több jövedelmet jelentett a nagyüzemi gazdálkodás. Az ellenforradalom idején feloszlott a kápolnai Május 1 tsz és Lipkovics János újra egyéni lett. Kezdte, ahol abbahagyta. A föld jó, megművelésének gondjai ugyanúgy nyomták vállát, mint gazdaságának fejlesztése és éppen ezen a téren jutott zátonyra gazdasága. — Voltam hat évig tsz-tag — mondotta az elmúlt napok egyikén, — én magam is résztvettem a nagyüzemi termelés kialakításában, és láttam, a közös termelés jövőjét. Mindezek után, mint egyéni, nem látom biztosítva kisgazdaságom korszerű fejlesztését és tudom, hogy csak a közös a helyes út. Én újra tsz-tag szeretnék lenni, de nincs a községben termelőszövetkezet. Igen. Lipkovics János előbbrelát sok gazdatársánál, elismeri, hogy a nagyüzemi termelés az egyedüli helyes út. A földet, amit az államtól kapott, éppen az állam, a párt által megjelölt leghelyesebb módon akarja használni. De találni Kápolnán még nem egy gazdálkodót, aki a szövetkezeti termelés híve. Támogassák ezeket a felsőbb szervek, de a helyi tanács és a pártszervezet is, hogy minél előbb a közös termelés útján haladjanak. ★ „KŐMŰVES, VAGY GAZDA”, ezt kérdezik Kápolnán, amikor Kiss Imréről van szó, — akit inkább látni malterosláda, mint az eke szarva mellett. Legalábbis eddig így volt. Kiss Imre négy holdat kapott a földosztáskor, de emellett állami tartalékot is használ, Vájjon megbecsüli-e azt a földet, amiért ősei annyi vért hullajtottak. Hát ehhez már lehet fűzni néhány szót. — Bár a mezőgazdasági állandó bizottság elnöke — mondja Rajna István tanácselnök, — de nem fejleszti gazdaságát Kiss Imre. Műtrágyát még egyetlen szemet sem használt eddig a terméshozam fokozására. Állatállománya korcspéldányok serege. S miért? Mert kőműveske- dik is. Még pedig engedély nélkül, — kontár módra. Hiába kell tavasszal kapálni, vagy nyáron aratni, ha van valami párszáz forintos renoválási munka, mindennél előbbreva- lónak tartja azt, így aztán a földje gazosodik, a szem kipereg és károsodik önmaga, de az állam is. Jobb kezekben többet teremhetne ugyanis a föld. Nem termel szerződéses növényféleségeket sem, s ezzel ha észrevehetetlen mértékben is, de csak kevesebb ipari növény jut a feldolgozó üzemekbe. Bizony, az állam nem így várja el, hogy viszonozzák a földhözjuttatást. De ahhoz, hogy Kiss Imre abbahagyja ezt a kétlakoskodást, ^nincsenek eszközök? Elvégre, az iparengedélynélküli kőműveskedés nem megengedett dolog. Különösen akkor káros ez, ha a gazdálkodás rovására megy. Nem azon van a hangsúly, mintha valaki sajnálná Kiss Imrétől a kőműveskedéssel szerzett jövedelmet, hanem az a kívánalom, hogy becsületesen, megbízatásához híven és példamutatóbban gazdálkodjon az államtól kapott földön. tqth József Bükkszék! híradás (Tudósítónktól.) A TÓBÉRC VÖLGYÉBEN, a Tárná patak egyik mellékága mellett fekszik Bükkszék, a világhírű kis község. Hírét gyógyvizének köszönheti, mely fürdőnek is, palackozva is hasznos gyógyszer egyes betegségek ellen. A község határa természeti kincsekben gazdag, a gyógyvíz mellett olaj, szén és földgáz is található. A strand szép, a piacon bőségesen vásárolhatnak a fürdőzők élelmiszereket, tejet, tojást, baromfit. De a község képe, igazán nem méltó a fürdőjelleghez. Esős időben sártengerré válik az egész falu, mert igaz ugyan, hogy a Fő út kövezett, de a mellékutcákról gyalogosan, vagy kocsikkal felhordják a sarat. Nincsenek kitisztítva a vízlevezető árkok, nincs a községben egyetlen árnyat adó bokros, parkos rész. A község tizenkét kútjából hat nem használható, még a Csevice- kút is fertőzött lett, el kellett volna zárni, de a régi v. b. titkár nem sokat törődött ezzel. Most látszólag csendes a község, nincsenek még itt a fürdővendégek, de azért lázas munka folyik. Az utakon trá- gyás szekerek közlekednek, készülnek a tavaszra. Bent a tanácsházán is szorgos a munka. Végh elvtárs, a szajlai titkár dolgozik most itt, míg nem kap a község új elnököt, titkárt, akikre nagyon nagy szükség van már. Azért addig is halad a munka, az egyik cél, szebbé tenni a községet, mire kezdődik a fürdőszezon. A községfejlesztési tervben most ilyen pontok szerepelnek: több utat rendbehozni, hat hónapra utcaseprőt alkalmazni, 5 ezer forintos költséggel olajozni az utat, hogy száműzzék a nyári port. A fürdőszezon alatt nagy a piaca a községnek, ezért állványok beszerzésére 1000 forintot fordítanak, s külön van pénz a piac rendszeres tisztogatására. ELEVEN AZ ÉLET a község más részén is. Mostanában kezdték meg a munkát a darálóban, a fűrészüzemben. Hordják a köveket Sírokból az építkezésekhez. Sokat beszélnek mostanában Vancsó JetS agronónn» felhívásáról, aki gyümölcsfa telepítésére ösztönzi az embereket A hegyoldalba tömegével ültethetnek gyümölcsfákat. A napokban megvitatták az állat- tenyésztés helyzetét is a tanácsülésen. Javítják az átereszeket, hogy nyáron ne maradjon tenger a falu közepén, a sportkör készülődik a tavaszi fordulóra, az asszonyok otthon szőnek, fonnak, már ültetik, nevelik a baromfit, sok pénzt hoz az nyáron a házhoz. Esténként benépesedik a kultúrház, színdarabot próbálnak, a színjátszó csoport nagy sikert aratott a februári bemutatón. Sajnos a kul- túrházi munka rövid életű. Az épület csak télen a fiataloké, nyáron terményraktár lesz belőle. Eredetileg a Mélyfúró Vállalat raktára volt, s most jobb híjján ezen osztozik a Terményforgalmi és a kultúrcsoport. Ráadásul még ez is veszélyben forog, mert új utat akarnak nyitni, s a tervek szerint el kellene bontani ezt az ideiglenes kultúr- házat. Ez bántja a község párttitkárát, a népszerű Zagy va elvtársat, meg az egész falut. Jogosan teszik fel a kérdést, nem lehetne azt az utat másutt megnyitni? A fürdő környéke most még kihalt, de a töltőállomáson annál nagyobb munka folyik. Gond, hogy eldugult a forrás, nincs víz. Most ráfúrnak, karbantartás folyik, de eddig eredménytelenül. Mi lesz a hazai és export gyógyvízellá tással? Nagy probléma ez, de remélik, hogy megoldódik. Addig a másik forrásból lajt- tal hordják a vizet a töltő- állomásra, hogy ne álljon le teljesen munka. NEM LENNE AZÉRT teljes a bükkszéki kép, ha kihagynánk a szövetkezeti boltot, mely reggeltől estig tömve van vásárlókkal, és az italboltot, ahonnan, sajnos, ittas ember is kijön. Lassan épül, szépül a község, de még sok minden kell hozzá, hogy gyógyfürdőjéhez méltó legyen. Árnyas parkok kiránduló helyek, ligetek kell, hogy koszorúzzák majd i világhíressé vált vizű gyógy fürdőt. cA tűzfalig, líi tghzjJLg A hatvani járási tanács VB ülése is foglalkozott az iskolaegészségügy elhanyagoltságával. Sütő János, a hatvani járás tanfelügyelője beszámolójában elismerte a sok szép és jó eredményt, amit az iskolában tapasztalt, de az iskola egészségügyi vonalán annál kevésbé volt megelégedve. A tantermek piszkosak, a gyermekeknek — a legtöbb helyen — nincs hol és miből inniuk. Nem is beszélve a külön ivóedényről és a kézmosásról. Az iskolaudvarok rendetlenek, a kertek elhanyagoltak, a WC-k állapota siralmas. Az óvodásoknál is hasonló a helyzet, sok a hiányosság. Arra az elhatározásra jutottak, hogy egy iskolaegészségügyi ankétot hívnak össze, ahol a járási tanács mellett működő egészségügyi állandó bizottság tagjaival és a községi egészségügyi állandó bizottságok tagjaival, az iskolák orvosaival és a védőnőkkel együtt megbeszélik a problémákat, illetve a tennivalókat. A terv alapja lenne az az együttműködés, ami biztosítaná az óvodások és az általános iskolások életének higiéniai és egészségügyi igényeit. Követendő példának állította Sütő tanfelügyelő a csá- nyiakat, ahol dr. Hatfaludy László iskolaorvos és a Vörös- kereszt valóban szívén viseli az iskolaegészségügyet és mindenben támogatja az óvodákat és az iskolákat. Dr. Hatfaludy iskolaorvos tavaly a Mátrába vitte a kis óvodásokat. A most meghirdetett tisztasági verseny március 15-től április 4-ig tart. Reméljük, ennek a tisztasági versenynek a kiértékelése szép eredményt mutat és megteremti a jövő fejlett iskolaegészségügyét Hatvanban és a járásban. Lné. fiz árutermelés növelésével egy-egy munkaegységre csaknem felerészben pénzt osztanak a szövetkezetekben Megyénk termelőszövetkeze, tei az idei tervek elkészítésénél különös gonddal törekedtek a belterjes gazdálkodás kialakítására, az árutermelés növelésére. Csupán az állattartásból eredő jövedelmek negyven százalékkal növekednek az elmúlt évihez képest. Munkaigényes, de jól jövedelmező növények vetés- területének növelésével, magfogással a növénytermelés hozamait is jelentősen gyarapítják. A kömlői „Haladás” Termelőszövetkezet egy holdra jutó árutermelése például növényekből 3222, állattenyésztésből pedig 715 forint. így a tervek szerint bevételük holdanként meghaladja a négyezer forintot. Hasonló jövedelmezőséget tervező termelőszövetkezet még nyolc van a megyében, de a leggyengébb, kezdő szövetkezetek is 1400—1500 forintos hol- dankénti árubevételre számítanak. Megyénk termelőszövetkezeteinek csaknem fele ötven forinton felüli munkaegységrészesedést tervezett. Az új irányzat a tsz-ek gazdálkodásában régi kívánság megvalósításához segíti hozzá a tagságot: a szükséges meny- nyiségű terményen felül jóval több készpénzt osztanak majd egy-egy munkaegységre. Amig tavaly — megyei átlagban — a munkaegység értékének 28 százaléka volt készpénz, idén már csaknem fele arányban pénzt kap kézhez munkaegységei után a termelőszövetkezeti tag. Külföldi híradó (Folytatás az 1. oldalról.' Berlinben karneváli felvonulást rendeztek. A menetben Adenauer és Ol- lenhauer hatalmas figurái ölelkeznek. A felvonulásnak nagy sikere volt. Ezen a képen a „TU— 114-es” szovjet repülőgép jól felszerelt konyháját mutatjuk be. A szovjet vöröskereszt és a Vörös Félhold Társaság élelmiszert szállít a Monacóban és Tuniszban tartózkodó algériai menekülteknek. Itt a „Miss Fülöpszigetek 1958.” Ezt a címet nyerte egy manilal milliomoslány. A szépségkirálynő az alel- nökkel táncol megválasztása után.
