Népújság, 1958. március (13. évfolyam, 34-58. szám)

1958-03-21 / 50. szám

N £ I» L J S> A G 1958. március ti. péti*«* fl József Attila leánydiákolthon életéröl NEM MINDENNAPI ese­ménynek voltak tanúi a mi­nap a József Attila leánydiák­otthon tanulói: a most meg­választott „Ifjú vezetőség” tartotta bemutatkozását vá­lasztói körében. De mi is tulajdonképpen az „Ifjú vezetőség”, s mi a fel­adata? Röviden meghatározni ta­lán úgy tudnánk, hogy egy diákokból választott tanács, amelynek feladata: szorosabb kapcsolatot tartani a diákok és a diákotthon vezetői kö­zött, segíteni a vezetők mun­káját, szebbé, színesebbé ten­ni tanulótársaik kollégiumi életét. Diákotthonunkban eddig Ideiglenesen működött az „If­jú vezetőség”. Tagjai nagy­részben IV. osztályos tanulók voltak, de a harmadikos és al­sóbb éves tanulók is képvisel­ve voltak egy-egy évfolyam- társukon keresztül. Ideiglenes ifjú-vezetőink szép tervekkel indultak novemberben, nagy lendülettel és munkakedvvel fogtak hozzá terveik megvaló­sításához. Határtalan lelkese­désük, felmérhetetlen szorgal­muk nem is volt hiábavaló. Szép '•eredmények sorakoznak, az „Ifjú vezetőség” munkája nyomán. József Attila sza­valóversenyt rendeztek, ame­lyen kötelező versként név­adónk, József Attila költemé­nyeit adták elő szavalóink. A verseny eredményéből meg­tudtuk, kik diákotthonunk legjobb szavaiéi. Népdalversenyt is rendez­tünk, s itt említem meg azo­kat az előadásokat, amelye­ken vasárnap délelőttökön ve­hetnek részt a lányok. Eze­ken az előadásokon az élet keletkezéséről, híres zeneszer­zőkről, a serdülő lányok lé­lektani, problémáiról, külön­böző írokról, költőkről hallot­tunk. Meg kell mondanunk, hogy nagyon érdekes, tartal­mas és mindemellett érdekes előadások voltak, amelyek so­kat segítenek tanulmányaink­ban. DE NEMCSAK a tanulás­sal kapcsolatos előadásokat hallgattunk, legutóbb pél­dául ruhabemutatót tartot­tunk, ahol a mi korunknak, életkörülményeinknek legjob­ban megfelelő ruhákat mutat­ták be kis manekenjeink, és meghívott előadónőnk öltöz­ködésbeli tanácsokkal látta el az ezen a téren örökké kí­váncsiskodó lányokat. Politikai ismereteink bőví­tése érdekében kéthetenként politikai estéket tartottunk. Ezeken az estéken a legfonto­sabb kül- és belpolitikai ese­ményeket vitatjuk meg egy közülünk választott „előadó” vezetésével. Diákotthonunkban szoros kapcsolat alakult ki a szülők és a diákotthon vezetősége kö­zött. Ebben a tanítási évben már kétszer tartottunk szülői értekezletet. Az értekezlete­ken igen sok jótanács hang­zott el a szülők részéről, és sok könnyen megvalósítható terv született. Zajos és mégis szép, rende­zett az itt élő 223 leány élete. Igazgatni, s arra törekedni, hogy minden a legmegfele­lőbb, minden a legszebb, leg­kényelmesebb legyen — nem könnyű feladat. Igazgatónőnk, nevelőink, gondnoknőink ne­héz munkája mellett mi, az újonnan megválasztott „Ifjú vezetőség” tagjai is. számo­lunk azzal a gondolattal, hogy komoly munkát kell vé­geznünk, ha azt akarjuk el­érni, hogy még szebbé, válto­zatosabbá tegyük kollégiumi életünket. AZ „IFJÚ VEZETŐSÉG” tagjainak megválasztása a lá­nyok által , történt, , szavazás- zal. A jelöltek névsorában III., II. és I. osztályos tanulók szerepeltek. IV-eseket nem je löltünk, mivel ők 'már tanul­mányaikat befejezve, rövide­sen elhagyják kollégiumunkat, s a sok munka az érettségire készülés mellett, túlterhelést jelentene számukra az ifjúve­zetők munkája. A szavazatok összeszámolása után úgy ala­kult ki az „Ifjú vezetőség” tagsága, hogy 4 harmadikos és 3 másodikos tanuló adja a vezetőség 7 tagját. Első osztá­lyos jelöltjeink kiestek a sza­vazás során, úgy látszik, még irántuk nincs elég bizalmuk a lányoknak, s nekik még fej­lődniük kell, komolyan kell dolgozniuk, hogy rászolgálja­nak tanulótársaik bizalmára, hogy megfelelőek legyenek á tisztség betöltésére. TÓTH IBOLYA, az „Ifjú.vezetőség” tagja FILM: .Világiíiúsági ünnep. 1919. A Magyar Tanácsköztársa­ság kikiáltásának napja. 1957-ben alakult meg a Kommu­nista Ifjúsági Szövetség. 1685-ban született Johann Se­bastian Bach német zeneszerző. 1939-ben született Muszorgszkij orosz zeneszerző. NÉVNAP Ne feledjük! Szombaton B E Ä T A Angliában mikrobarázdás lemezekre veszik fel Shakespeare müveit A British Council bejelen­tette, hogy mikrobarázdás le­mezekre veszik fel Shakes­peare valamennyi darabját és költeményét. Shakespeare ösz- szes műveinek hanglemezre vételét 1964-ben, a nagy an­gol íyó születésének négyszá­zadik évfordulóján fogják be­fejezni. Eddig már három művét vették fel mikrobarázdás hanglemezre, és az első há­rom hanglemez, amely az „Othello”, a „Vízkereszt, vagy amit akartok” és a „Troilus és Cressida” című darabot örökíti meg, március 17-én kerül forgalomba. A British Councilnak a Shakespeare-művek hangle­mezre vételével az, ,a célja, hogy előmozdítsa az angol nyelvtanulást és az angol iro­dalom tanulmányozását - kül­földön. A hanglemezekre máris érkeztek megrendelé­sek különböző egyetemekről. Tervek szárazföldi összeköttetés létesítésére Európa és Afrika között terv szerint a tengerfenék alatt építenének alagutat, a másik szerint a tengerfenéken nyug­vó óriás méretű acélcső te­remtené meg a lehetőséget, hogy szárazföldi járművek közvetlenül jussanak át Euró­pából Afrikába. Végezetül a harmadik terv gigászi méretű függőhíd megépítését javasol­ja, amelyen közúti és vasút- forgalmat bonyolítanának le, alatta pedig kényelmesen köz­lekednének a leghatalmasabb óceánjárók is. A tervek megvalósításáról egyelőre nincs szó. Az ABC című spanyol képes napilap ismét foglalkozik azok­kal a régi tervekkel, hogy lé­tesítsenek szárazföldi kapcsola­tot Európa és Afrika között a Gibráltári tengerszoroson ke­resztül. Hasonló tervek már régóta izgatják a mérnökök képzelőerejét, nemcsak Európa és Afrika összekapcsolására, hanem a többi között például Franciaország és Anglia közöt­ti szárazföldi út megépítésére is. Három főbb elképzelés van arra, hogy a több mint 14 kilo­méter széles tengerszoros két partját összekössék. Az egyik Csak azért is lottózom ÍV em hiszem, hogy én va- gyök az egyetlen ember, aki lottózik, az azonban egé­szen biztos, hogy én vagyok az egyetlen, aki nem nyer. Persze tudom is, hogy miért? Az embernek ugye van egy­két „jóakarója’, járják az em­bert, pikkelnek az emberre és erőlködhetem én ezek- után akárhogy, mindig más számot húznak ki. Mintha sejteném, . hogy mikor ját­szom meg a megálmodott számokat, mikor húzom ki a kalapból az öt számot, mikor vetem ki kockával, még azt is tudják', ha csak minden 13, dobást számítom be az öt közé. Engem — őszintén megmon­dom. — az bosszant a legjob­ban, hogy mindig a megtett számaim melletti számokat húzzák ki. Ugratnak. Megné­zik, milyen számot tettem nieg és dafke kihúzzák a mel­lettük lévőket. De csak velem teszik. Én még mástól nem is hallottam, hogy ilyesmi meg­történt volna . vele. De velem, jóval kezdenek ki. Én játszom rendületlenül, játszom tovább, ha rámegy a fizetésem, rá­megy a feleségem fizetése, a házam, a szőlőm, az unokám keresete, Rotschild milliói, a Dáriusz meleg alsója, játszom. Hátha egyszer véletlenül el­nézik a szelvényeimet és lesz egy kettes találatom. Egy optimista lottózó S. B. A gépek segítségével . . . A Mátravidéki Szénbányá­szati Tröszt minden aknájá­ban dolgoznak az F—4-es kom­bájnok. Az elővájás gépesíté­sével sikerült elérni, hogy ja­nuár havi tervüket 112, a feb­ruár havi elővájási tervüket 115.8 százalékra teljesítették, s ezáltal biztosították a folya­matos termeléshez szükséges széntelepet. E hónap első de- kádjában . a gyöngyösi XII-es akna kivételével mindegyik teljesítette az elővájási tervét. A tervteljesítéshez nagyban hozzájárult az is, hogy a mű­szaki feltételeket megfelelően biztosították és. a munka jó­részét gépek végezték. OKI r//. ■ •■•■»■■■//•■■■Bl MUNKÁSOTTHON MOZI EGER Március 21-én, pénteken: Vörös és Fekete (II. rési.) Égi madár lifucli PETERVÄSÄRÄN vil­lanyhálózat bővítést végez­nek. Újabb 27 lámpát kap­csolnak be a közvilágításba. — ÁTTÉRNEK a törzs- állattenyésztésre . a detkl' Sza­badság Tsz-ben is. — JÓL DOLGOZIK á fü­zesabonyi járási könyvtár. Egyre több könyvet kölcsö­nöznek a dolgozók. A kölcsön­zési tervet ez évben havi 900- ra akarják emelni. — IDŐS BERENYÍ Mátyás nagyrédei lakos 847 liter mű­bort készített. Mielőtt forga­lomba hozta volna, már raj­tavesztett. A gyöngyösi járási tanács igazgatási osztálya 500 forint pénzbüntetést szabott, ki és borfogyasztási adóját ötszörösére emelte. — HEVESEN ismekedési es­teti rendezett az I. számú is­kola Szülői Munkaközössége. Az estén a szülők és a peda­gógusok közösen beszéltél! meg a nevelési problémákat, majd az estet tánccal fejez­ték be. A zenét Keskeny Fe­ri népi zenekara szolgáltatta. — AZ EGRI LAKATOS- ÁRUGYÁR fn’a este 7 órai kezdettel tartja az 1957. évi mérlegbeszámolóját a Park Szálló termeiben és ezzel együtt jutalmazzák az elmúlt évi munkaverseny legjobbja­it és kiosztják a hűségjutal­makat és nyereségrészese­dést — FÜZESABONYBAN az általános iskolások részére is bemutatták a „Mézeskalács” című háromfelvonásos színmű­vet. A pajtások sokat tapsol­tak a füzesabonyi színját­szók kitűnő alakításának. — A PÉTERVASÁRI járá­si KISZ Bizottság ma, 9 óra­kor tartja értekezletét a já­rási kultúrház helyiségében. A beszámolót Solyóm Ernő járási KISZ titkár tartja. BELGRAD (MTI). Jugo­szláviában az idén négy könyv­kiadó vállalat — az újvidéki Testvériség — Egység, a Ma­gyar Szó, a Progress? és a szabadkai Minerva-csdkrtem negyven magyarnyelvű köny­vet jelentet meg. A Testvé­riség — Egység kiadó a töb­bi között ’jugoszláviai • magyar írók 12 művének kiadását vet­te tervbe. Ezzel párhuzamosan a jugoszláviai magyar olva­sók igényeinek. kielégítésére az „Újvidéki Magyar Szó” több száz különböző fajta könyvet vásárol — megfelelő példány- l számban — Magyarországon. EGRI VÖRÖS CSILLAG Égi madár EGRI BRÖDV Elbeszélés az első szerelemről EGRI BÉKE Nincs előadás EGRI SZABADSÁG Nincs előadás GYÖNGYÖSI PUSKIN Az én lányom GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Pickwick Klub HATVANI KOSSUTH Tizennyolcévesek HATVANI VÖRÖS CSILLAG ötlábú birka (16 éven felüliek­nek). FÜZESABONY Nincs előadás PETERVÁSARA Hintónjárő szerelem HEVES Nincs előadás iiíűho rat EGERBEN este 7 órakor: TAVASZI KERINGŐ bemutató előadás (Gárdonyi bérlet). Hatvan város anyakönyvéböl Születtek: Borza Dezső, Mezei József, Sós Magdolna, Fehér Er­zsébet, Heizer Ferenc, Rácz Gá­bor, * Ocsvai István, Körösi Jó­zsef, Zólyomi Klára, Csömör Klá­ra. Tóbi Zoltán. Házasságot kötöttek: Füíöp Sán­dor és Veres Margit. Meghaltak: Baranyi István, Oláh Árpád. özv. Paraszt Jánosné (Ró­kái Julianna), Juhász Ferenc, Bó­ka Géza. Gál Katalin Eger. írásait megkaptuk, kérjük kö­zölje pontos címét. Ébneth Albin Kál Ügyét továbbítottuk az illetéke­sekhez, Míg végleges választ tu­dunk adni, kérjük, várjon türe- lemmél. Detki KISZ Egyetértés SK A levelükben vitatott mérkőzés­sel kapcsolatban nem tudunk el­vileg állást foglalni, mivel a mér­kőzésen nem voltunk ott, a já­tékvezető kérdésben talán a me­gyei JT (Eger, Művelődési . ott­hon) adhat felvilágosítást. Szerencsés Gyúláné, Bóth Ist­ván, ifi. Varga László és Mur- csányi László. • Beküldött írásaikat, sajnos, nem áll módunkban közölni, mivel azok nem érik él a közölhetőség színvonalát. Más természetű írá­saikat várjuk és szívesen, közöl­jük. Többeknek! Ismételten közöllük, hogy kéz­iratokat nem őrzünk meg és nem adunk vissza!, Közlemény Értesítjük azokat a gyöngyösi szülőket, akiknek a gyermeke a 18 évet nem töltötte be és va­lami ok miatt a gyermekbénulás elleni védőoltást nem kapta meg, vagy annak csak egyrészét kapta meg, oltásra jelentkezhet a/ Egészségházban, Gyöngyös, Pus­kin u. 1. (március 24-én, 25-én dél­után 3-tól 5-ig.) Kérjük a szülőket, a megjelölt időpontban az oltásra hozza, vagy küldje el gyermekét, mert az oltás semmiféle veszéllyel, vagy kellemetlenséggel nem jár és meg­védi gyermekét a gyermekbénu­lás betegségétől. Dr. PUSKAS JÖZSEFNÉ Gyöngyös városi főorvos. Móricz Zsig- mond elbe­széléséből ké­szült a film forgatóköny­ve. — Női fő­szerepét új színésznő, a tehetséges Szabó Ildikó játssza. A fér­fi főszerepe­ken olyan fia­tal nagy te­hetség és régi híresség osz­tozik, mint Szirtes Ádám és Kiss Fe­renc. — Ren­dezője pedig Fehér István, akinek nevét egycsapásra ismertté tette el­ső filmje, a „Bakaruhában”. Egy nagy szerelem történe­te ez a film. Miska és Panni szeretik egymást, a falusi emberek szép, tiszta szerelmé­vel, de Pannira szemet ve­tett a falu első gazdája. Mis­kát elmarják a cséplőcsapat­ból. A kenyértelenség elűzi a faluból. Panni menne vele, de Mihály nem akarja a nincs- be, a bizonytalanságba vinni. Otthagyja a lányt, s Panni dacból liozámegy a falu l módosabb gazdájához. Mihály hazatér. Tisztességes kereset­tel a háta mögött, jó csizmá­ban. Szerelmes Pannija he­lyett a dactól megkövült, a férjének tett esküvéstöl meg­dermedt, a vagyontól felfuval- kodott asszonyt talál. Mi az erősebb: a szerelem-e, vagy pedig a megkövülés, a derme­dés. a felfuvalkodás — erről szól a film. Bemutatja az egri Vörös Csillag filmszínház, március 26-ig. 160­Harcban a szél és a víz pusztító ereiével — a termőföldekért SZESZÉLYES az időjárás. Reggel még sűrű pelyhekben hullott a hó, délre már elol­vadt. A Tarna-völgyén kígyó­zik az országút, hol jobbra, hol balra a kopár dombok kö­zött. Messze a Mátra és a Bükk hegyei fehérlenek és hűvös, csípős szél fúj arra- felől. Ott fent még tél van, de itt lejjebb, a hegyek lankáin olvad a hó. Tarnalelesz. A Tarna-patak békésen csörgedezik keresz­tül a falun, azt ah' a Községet' elhagyva, kiér a dombók kö­zé. Jobbról csupasz-al j ú - ere­dők látszanak, csak a tetőn mutatkozik néhány , szél tépett fa. Hová lett inaién az erdő? A patak balpartjan, a dombo­kon már nyoma sincs fának, bokornak. Csenevész, füves legelő, vagy szántóföld vala­mennyi. A csúcsokon sárgál­lik az alsóbb talajréteg. A termőtalajt a dombok lábához hordta a víz. A frissen lehán- tott puha felületen jól látha­tók a széljárta barázdák is ... Működnek, dolgoznak a ter­mészet erői, a szél és a víz, melyek ellen ma már egyre sikeresebben harcol az ember itt, a Tarna-völgyön is. A Mátrai Erdőgazdaság tarnaleleszi üzemében sok ér­dekes dolgot hallottunk és egyben felvilágosítást is kap­tunk a kopárosodásról. — A Mátrai-dombvidék többnyire üledékes homokkő­ből áll, úgynevezett limonitos homokból. Mint ilyen, megle­hetős puha természeténél fog­va, könnyebben kopik, porlik, mint más kőzet. A szél és a víz pusztító munkája már év­ezredek óta koptatja, mossa a hegyeket, különösen ott, ahol hiányzik a talajfogó növény­zet. A szél a csúcsokon kidön­tögette a fákat, a sebes, erős záporok lemosták, a felső ter­mőréteget ' és vitték a földet lefelé. ■így jöttek létre a kopár, különböző alakú csúcsok, me­lyeket más-más alakra for­máltak a természet erői. SAJNOS, a kopárosodást még a mai napig sem tudták megakadályozni teljes mér­tékben. A jelenleg is folyó kopárosodásnak egyik fő okát az erdőgazdaság szakemberei abban látják, hogy az egyéni kezelésben lévő erdőrészeken még most is rendszeres legel­tetés folyik. A sertéslegelte­tés viszonylag kevesebb kárt okozna, de itt elsősorban ju­hokat legeltetnek és azok ap­ró kis hegyes körmeikkel fel­lazítják az amúgyis könnyű szerkezetű talajt és a legelső szél, vagy zápor lemoshatja azt. Ez természetesen igen lassú folyamat, de évről évre lassan, de biztosan pusztítja a termőréteget. Ezzel kapcsolatban végez­tek kísérletet is. Egy többhol­das erdőrészben két évig sem­mi állatot, sőt még embert se engedtek be. Ennek az lett az eredménye, hogy a kísérleti I helyen magától újra megin­dult a fűképződés, ami azt bi­zonyítja, hogy az úgynevezett „rideg” juhtenyésztés, legelte­tés valóban egyik fő oka a ko­párosodásnak. Az erdőgazdaság évről évre újabb .telepítéssel igyekszik megóvni • a -termőréteget és erre a célra csak -az itteni er­dészet évente több mint száz­ezer forintot költ. A magán­kézben lévő erdőket is tele­pítik. Az állam ingyen bizto­sít facsemetéket a dolgozó pa­rasztoknak, akik tarnaleleszi, mintegy ezerötszáz hold erdő­területükből ebben az évben 20 holdnyit telepítenek be, cser-, tölgy-, , fenyő-, akác- csemetékkel. A tarnavölgyi kopárosodás kérdésével egyébként az álla­mi szervek is komolyan fog­lalkoznak. Költségvetésük van egy nagyszabású völgyrende­zésre, vasbetonhidak, áteresz­tők építésére- és a Tárná sza­bályozására, A község hatá­rában lévő hordott dombokat földgyaluval eltüntetnék, szin­te megváltoztatva a táj képét. Mindennek és a további nagy- . szabású erdőtelepítésnek len­ne a következménye a tarna­völgyi kopárosodás megszün­tetése. A Tarna-patak szabályozása egyébként részben állami hoz­zájárulással már folyik is. A kanyargós és évenként nagy területeket elöntő patakot sza­bályozzák. Jelenleg két kilo­méteres szakaszon akarják befejezni a szabályozást. A tél folyamán naponta negy- ven-ötven ember dolgozott a patak szabályozásán. Az itt folyó munkákat az illetékes vízügyi szervek irányítják. A munkálatokhoz köbméteren­ként az állam 5 forinttal, a dolgozók 4 forinttal járulnak hozzá. A patak szabályozásá­val mintegy közel háromszáz hold kaszáló szabadul meg az örökös árvíztől. Ezzel remél­hetőleg sikerül megszüntetni a szarvasmarháknál itt igen gyakran fellépő „májmétely” betegséget is, mely szintén a nedves, elvizesedett legelőről etetett fertőzött takarmány­nak a következménye. FOLYIK A HARC, a küz­delem az ember és a termé­szet erői között, itt a Tarna- völgyén, s néhány éven belül egészen biztos, hogy az em­ber itt is úrrá lesz. SZALAY ISTVÁN

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents