Népújság, 1958. március (13. évfolyam, 34-58. szám)
1958-03-21 / 50. szám
1958. március 21. péntek NÉPÚJSÁG 5 Boraink ingyenmunkásai A görbederekú embert szereti a szőlő — tartja a közmondás, mert kora tavasztól késő őszig a tőkék között mindig van tennivaló. Nem lenne azonban a mustból bor, ha nem jönnének segítségünkre megszámlálhatatlan számban azok a parányi ingyenmunkások, amelyeket közös néven erjesztőszervezeteknek, élesztőgombáknak nevezünk. Ezek lélegzése az a folyamat, amelyet erjedésnek mondunk. Hatására a must szőlőcukortartalma etilalkoholra és széndioxidra bomlik. Utóbbi okozza a must pezsgését, csípősségét. Az erjedésről már a történelemelőtti korok embere is tudott s alkalmazta. Legrégibb írott emlékeink a borról, mint élvezeti szerről tudósítanak. Arról azonban, hogy miképpen jön létre a mustból a bor, csupán a legújabb időkben kaptunk felvilágosítást. A múlt század közepetáján a nagy francia tudós, Pasteur bizonyította be, hogy a levegőből a mustba került élőlények hatására áll be az erjedés. Honnan kerülnek ezek az élesztők a levegőbe? A dán Hansen és a német Wortmann derítették ezt ki az 1880-as és az 1890-es években. Nyáron az élesztőgombák egy része már ellepi az érett cseresznyét, ri- bizlit, egrest, barackot, egyszóval az édes és lédús gyümölcsöket, azokon erőteljesen elszaporodnak. Mások, amelyek a talajon maradtak, ott vészelik át az évet s kiéhezve, legyengülve várják a sző' lő érését. A talaj felszínéről a szél és a rovarvilág hordja a a gyümölcsökre, a szőlőre e gombákat. A talajra meg az előző évben lehullott gyümölcsök, az esők révén kerülnek Ott áttelelnek, mert ha télen, tavasszal és nyáron talajmintákat veszünk a gyümölcsfák, a szőlőtőkék alatti talajokból s a mintákat táptalajra helyezzük, csakhamar feltűnnek az élesztősejtek telepei. Az ellenkező próbát is elvégezhetjük; oltsuk be a steril talaj mintákat késő ősszel élesztő- gombákkal s tavasszal, nyár elején vizsgáljuk meg e talajokat. Minden esetben láthatóvá válnak mikroszkópunkban az élesztőszervezetek. Az érett szőlőszemek, a kocsányok tehát élesztőgombákkal megrakodva kerülnek a puttonyokba, onnan a sajtolókba, s végül a hordókba. Az időjárástól, a hőmérséklettől függően megindul az erjedés. A hordónyílásra rá sem kell tennünk fülünket és halljuk a pezsgést. A zajos erjedés idején, mintha egy nagy gyár messzi duruzsolása jutna hozzánk, annyira forr a must. A kellemes zsibongást a must felszínére áramló széndioxidbuborékok felpattanása okozza. Különleges növények az élesztőgombák. Ha az oxigén mérsékelten jut hozzájuk, akkor a must cukrát csupán részben égetik el s alkoholt és széndioxidot termelnek. Ha ellenben bő oxigén mellett szaporodnak, élénk, szellős és huzatos a pince, akkor lélegzésük tökéletes és a szőlőcukorból széndioxid és víz keletkezik. A tapasztalat is azt mutatja, hogy a lefedetlen kádon erjesztett must mindig gyengébb bort ad, mint a hordóban álló. A bor élesztőgombái meleg- kedvelők, 25 C hőmérsékleten szaporodnak leggyorsabban. Ilyen melegben óránként új sejteket hoznak létre. Ahogyan csökken a must cukor- tartalma, ahogyan emelkedik az alkoholtartalom, úgy gyengül a szaporodás irama, s las- san-lassan a hordó fenekére süllyednek és elpusztulnak. Ez az összegyűlő gombatömeg vörösbarna színű, ez a seprő. Milyen sokféle bor terem hazánkban! Még ugyanazon szőlőfajta bora is mennyivel más ízű Tokajban, Badacsonyban, vagy a Duna-Tisza közén. Mi a magyarázata annak, hogy ugyanaz a szőlőfajta azonos talajon, fekvésben, éghajlati adottságok és kezelés mellett más zamatú, tulajdonságú kort ad Egerben, Sopronban, vagy Solfvadkcrten? A kutatók kimutatták, hogy a borélesztőgombának számos táj- fajtája jött létre az idők folyamán. Az egyes tájfajták pedig más és más módon erjesztik a mustot, így az eltérő szeszfokú, zamatú és illatú lesz. Vásony, Requinyi és Soós érdeme elsősorban, hogy hazánkból mintegy 76 féle tiszta tenyészető borélesztőfajtát ismerünk. Milyen nagy eltérések tapasztalhatók az egyes tájfajtákban! Az Eger 1. nevű faiélesztő vagy nemesélesztő jól erjeszti a magas cukorfokú mustot, de ilyen a Tokaj 4, vagy a Badacsony 1 is. Alacsony hőfokon is jól erjeszt a Kecskemét 2, a Tokaj 22. Az Eger 5 erjedésben erős habot fejleszt. A Tokaj 7, és a Badacsony 1 arról nevezetes, — hogy a bornak, a borvidéküknek megfelelő zamatot ad. Amíg az édes mustból csípős újbor lesz, a hordóban a baktériumok, és az élesztő- gombák között nagy harc dúl. A mustok erjedését ugyanis nem az eddig említett gombák kezdik meg. Először a szálláscsinálók hada lepi el a szőlő levét. Ezek részben baktériumok, részben vadélesztők. Valóságos menetrend figyelhető meg a mikroszer.ve- zetek fellépésében. A baktériumok mellett először a vadélesztők közül a Klőckera api- culata nevő lép a porondra. — Már 2 térfogatszázalék alkoholtartalom gátolhatja szaporodásukat. Utánuk a Candida és a Torulopsis fajok tűnnek fel, de ezek is csakhamar az előbbiek sorsára jutnak, mert 4 térfogatszázalék alkoholtartalomnál magasabb szesztartalom káros számukra. Pusztulásukat a penészek elhalásával együtt az általuk termelt alkoholon kívül a fokozatosan bekövetkező mind erősebb oxigénhiány is sietteti. Ezek a penészek, vadélesztők, ugyanis oxigénigényesek s az erjesztésük által termelt széndioxid pedig a mustból kiszorítja az oxigént, s így önmaguk fulladását okozzák. A vadélesztők után átveszik az egyeduralmat az igazi borélesztők. Megtisztult a must a sok káros penésztől, vadélesztőtől. Mintegy 10—12 térfogatszázalék alkoholtartalomnál ezek szaporodása is megáll. Közben az emelkedő szesztartalom révén megfékezik a sokféle bőrbetegséget okozó baktériumokat is. Egyes kiváló élesztőfajták még nagyobb alkoholtartalmat is elviselnek. A világ legnagyobb alkoholtartalmát tűrő nemesélesztő Kecskemét szülötte; 18.44 térfogatszázalékos bort erjesztett ki. Pazonyi Béla arról értesített, hogy legújabban még ennél is nagvobb hatásfokú fajélesztőt sikerült izo- lálniok. Tokajhegyalján az élesztő- gombák munkáját egy penészgomba egészíti ki. Lehet hasznos, de káros is. Ha meleg, esőtlen, de párás időjárás támadja meg az érett szőlőt, — akkor a bogyók savtartalmát, vizét csökkenteni, tehát a szemek cukrosabbak, savtalanab- bak lesznek. Nemesrothadásról, aszúsodásról beszélünk, a szőlőszemek mazsolaszerűen összetöppennek és zamatosabb, erősebb bort szüretelnek ilyenkor. Ha ellenben esős az időjárás, akkor szürkerothadás lép fel, a penészgomba a fürtöket bundaszerű- en bevonja s azokat elpusztítja. A borélesztőfajták kitenyésztését J. Wortmann kezdte meg 1892-ben; ö alkalmazta először a nemesélesztőket az erjesztésben. Ma már a nagyüzemű borászatban éppúgy, mint a magángazdaságokban széliében ismeretesek a fajélesztőkkel kapcsolatos kiváló eredmények. Hazánkban, megyénkben is mind keresettebbek a- fajélesztő tenyészetek, mert gyorsan szaporodnak, hamar megindítják az erjedést, az egyenletes lefolyású. s a must tökéletesen kierjed. Jól ülepednek, a bor így hamar tisztul. Az alkoholtartalom, az illat- és a zamatanyagok zavartalanul kialakulhatnak. A gyors erjedés hatására a bőrbetegségeket okozó baktériumok szaporodása is megáll. A faj élesztők használata tehát a korszerű borkezelés és a minőségi bortermelés alapja. DR. HORTOBÁGYI TIBOR a biológiai tudományok doktora. RIGOLETTO 20 deka lisztet, 12 deka vajjal tenyerünk között elmorzsolunk, hozzáadunk 6 deka őrölt mogyorót, egy tojássárgáját, 6 deka va- niliáscukrot és az egészet gyorsan összegyúrjuk. Egy órára hűvös helyre tesszük, utána lisztezett deszkán kiszúrjuk és tepsiben világosra sütjük. Ha kihűltek, kettőt-kettőt párizsi krémmel megtöltünk, csokoládéöntettel vékonyan bevonjuk, vagdalt mandulabéllel teliszórjuk. Párizsikrém: 1 deci tejszínt, 5 deka kakaót 8 deka cukorral folytonos kavarás mellett ’felfűzünk, hideg helyen keverjük, míg megdermed. I I Mm A termelőcsoportok néhány problémájáról MIKÖ ISTVÁN, az átányi Táncsics Tszcs tagja kopogtatott be a napokban a községi tanács adóügyi dolgozójához és kérte, írják jóvá néki a tszcs-tagoknak járó 20 százalékos adókedvezményt. A kedvezményt tíz holdjára kérte ugyan, de a beszélgetés során kiderült, hogy a tszcs-be csak négy holddal lépett be, hatot továbbra is egyénileg művel. Ez már magában is ellenkezik a csoport alapszabályaival, de nem ez az egyetlen ilyen a tszcs-ben. Ha valaki alaposabban megnézi, az alapszabály megsértésének egész sorát találhatja. A tagok, noha megalkották a csoportot. továbbra is egyénileg művelik a földjeiket, nyoma sincs a közös munkának. Arra hivatkoznak, hogy nagyon szanaszét vannak a földek. Ez igaz, de ugyanakkor nem művelik meg közösen a 103 hold tartalékföldet sem, hanem a nagy táblát apró parcellákra hasogatták, s ki-ki egyénileg műveli azt is. Közös alap, közös állatállomány nincs a csoportban, de még tervek sincsenek ezek létesítésére. A csoport elnöke ősz óta ifj. Balogh István, maga se ismeri az alapszabályt pontosan, s nincs is, aki kezdeményezze a közös munkákat, beruházásokat. Az ilyen törekvést egykettőre elintézik azzal, „ha közös munkát akarsz, eredj a hármas csoportba.” Nem dől goznak alapszabály szerint, de szétmenni sem akarnak, mert akkor elvesztik a kedvezményesen használt tartalékföldet, s elesnek az adókedvezménytől is. Nem átányi sajátosság ez, akad párjuk a megyében mindenütt, s mivel az ilyen csoportok azért, mert az alapszabály betartása nélkül csak jogtalan előnyökhöz jutnak, nem népszerűek az egyénileg dolgozó parasztok előtt. Nem viszik előbbre a szövetkezeti mozgalmat, ezért beszélni kell róluk. Az ilyen csoportokban elsősorban azt kell megértetnünk, ha vállalták a csoport alakítását, ha belépésükkel magukra kötelezőnek ismerték el az alapszabályt, akkor azt be is kell tartani. EPRE ÖSZTÖNÖZNI egyáltalán nem megsértése az önkéntességnek, és az se, ha az alaoszabály betartására nem hajlandó csoportoktól megvonják a működési engedélyt. Ezzel kaDcsolatban nem egyszer találkozni olyan véleménnyel» igaz. hogy nem tartják be az alapszabályt, nem is dolgoznak közösen, mégis együtt vannak. Ez igaz. de miiven haszna van ebből a mezőgazdaság szocialista átszervezésének? Hogvan nevelik az liven csoDortokhan a közös munka szeretetére, megszokására a tagokat, és egyáltalán hogyan ismerhetik fel ilyen csoportok a közös munka előnyeit? A válasz mindegyikre az lehet: sehogy. Es ezen túlmenően, a dolgozó parasztság igazságérzetét is sérti, hogy egyesek, csupán azzal, hogy kijelentik: mától kezdve tszcs-tagok vagyunk — anélkül, hogy valóban úgy is dolgoznának — jogtalan előnyökhöz jutnak. Ez nedie nem viszi előbbre a szövetkezés ügvét. hanem hátráltatja. El kell érnünk azt. — épp a szövetkezés becsületének megvédése érdekében —, hogy senki jogtalan előnyhöz ne jusson. Természetesen nem megv ez a munka máról-holnapra, hiszen az említett átányi tszcs- ben is elmondták, beszélni kellene sokat az alapszabályról Valóban, elsősorban a szövetkezeti utat járó kommunistáknak kell ismertetni azt a tagokkal, hogy a termelőcsoportok alapszabálya szerint a termelés egy vagy több ágát kollektivizálni kell, a termelést közösen kell végezni, s a termés egy részét a közös munka arányában kell elosztani. A jövedelem másik részét közösen kell tartalékolni, közös beruházások fej lesztésére fordítani. Hogy visszatérjünk az átányi termelőcsoport példájához, itt a 1Ó3 hold tartalékföldön van lehetőség közös munkára, pél dául a munkaigényesebb, i talajnak megfelelő ipari növények termelésére, melynek jövedelméből ki-ki a végzett munka alapján részesülne. Ugyanakkor a közös jövedelemből vásárolhatnának állat- állományt, fedezhetnék a gépi munka költségeit. Ismertetni kell azt is. hogy az államtól olyan mértékben várhatnak segítséget a termelőcsoportok, amilyen mértékben érvényesül náluk a kollektív munka. MINDENNEK ismertetéséhez azonban kevesen vannak i falusi kommunisták és elengedhetetlenül szükséges a felsőbb szervek segítsége is. Első sorban a községi tanács az, melynek sokkal alaposabban kellene foglalkoznia a termelőcsoportokkal is. Sajnos, az a tapasztalat, hogy a termelőszövetkezetekkel sem foglalkoznak eleget, s ha igen, ebben ki is merül a segítség, termelőcsoportok támogatására már kevés erő marad. Pedig ahhoz, hogy a parasztság a szövetkezeti utat válassza, szükség van a meglévő termelőszövetkezetek mellett az alacsonyabb fokú, egyszerűbb szövetkezeti formák támoga tására is. Csak a fokozatosság lenini elvének betartásával érhetünk célt. Községi tanácsaink mellett a járási, sőt a megyei tanács szövetkezetpolitikai osztályának is sokkal több segítséget kell adnia a termelőcsoportok részére. Azonban mindkét szervnél oly kevés még mindig a termelőszövetkezetekkel közvetlen foglalkozó emberek száma, hogy a termelőszövetkezetekkel való foglalkozás mellett nem bír nak erőt biztosítani a csoportok segítségére. Ez a tény figyelmezteti a járási tanácsokat de a megyei tanácsot is arra, hogy e csoportokat mielőbb meg kell erősíteni a szövetkezeti mozgalomban jártas, tapasztalt káderekkel, mert a segítés hiánya szövetkezeteink és a parasztság viszonylag nagy tömegét magában foglaló termelőcsoportjaink munkájának rovására megy. TERMÉSZETESEN csupán az új emberek beállításával még nem oldódik meg a termelőcsoportok problémája Nem csupán néhány embernek, hanem a megyei pártós tanácsapparátus minden egyes dolgozójának szívén kell viselnie a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztésének — ezen belül az alacsonyabb társulások, csoportosulások fejlesztésének, támogatásának ügyét. És ennek a fokozott nevelő munkában kell kifejezésre jutni, s abban, hogy minden módon segítjük a közös munkát választó parasztságot, de erélyesen gátat vetnek a társulások spekulációira — jogtalan előnyökre való fel- használása ellen. Mert ezek egyáltalán nem hozzák közelebb a dolgozó parasztokat a közös munka gondolatához hanem inkább elriasztják őket. Deák Rózsi-HÍ/ÓG4ZD4ÍÚ9» i A legelő trágyázásáról A legelő csak úgy terem bőséges és jóminőségű takarmányt, ha trágyázással rendszeresen pótoljuk a talajból elfogyott, kivett tápanyagot. \ trágyázás legkedvezőbb ideje a tél eleje, december és január hónap, hogy a lehulló csapadék, hóié tavaszig bemoshassa a trágyát a talajba Különösen vonatkozik ez az istálló-, a fekál-, a tőzegtrágyákra és a trágyalére, mert a későn istállótrágyázott legelő füvét nem fogyasztja szívesen a jószág. A legelő trágyázását március közepéig feltétlen be kell fejezni. Jó, hogyha márciusban elvégezzük a legelő műtrágyázását is. Lassú hatású foszfor- és káli- műtrágyákat ősszel szóríuk ki. míg gyorsan ható műtrágyák tavasszal is kiszórhatok. A nitrogénműtrágyáknak jobb lesz az érvényesülési hatásuk hogyha két, vagy három e- gyenlő részletben szórjuk ki. Azonban ahhoz, hogy jó legelővel rendelkezzünk, még egyéb feladatokat is el kell végezni, így: 1. A legelő takarítási munkája (tuskó- és gyökérirtás, gyomnövények irtása, kőszedés, stb). 2. A telkesítési munkák elvégzése (vakondtúrások, hangyabolyok elegyengetése, — zsombékos helyek megmunkálása, vizes területek lecsa- polása, stb.) 3. A talajvédelmi munkák (kopárfásítás és vízmosáskötés, legelőfásítás, stb.) 4. A legelő berendezési tárgyainak előkészítése, kijavítása (itatókutak, vályúk, delelőhelyek kijelölése, stb.). 5. A legelő trágyázási és talajjavítási munkáinak elvégzése (a legelőn termelt trágya felhasználása a helyszínen, a fektetéses trágyázás bevezetése a legelő szerves- és műtrágyázása, talajjavító eszközök használata, stb.). A legelőre kát. holdanként évente legalább 120—150 mázsa jól érett szervestrágyát használjunk, amelyet felaprózva. egyenletesen, vékonyan teregessünk szét. A trágyalevet 8—10-szeres hígításban, lajtból locsoljuk ki. A szervestrágyát 250 kg pétisóval is egészítsük ki, hogy tavasz- szal minél dúsabban nőjön a legelő füve. Ha szervestrágya nem jut a legelő valamennyi szakaszára, akkor kát. holdanként 150 kg szuper foszfátot, 250 kg pétisót és 50 kg kálisót szórjunk ki a területre. A műtrágyát fogassal juttassuk a talajba, A mászben szegény, savanyú talajokat meszezni kell. A mész mennyiségét előzetes talajvizsgálatok alapján állapítsuk meg. Egy kát. holdra általában 100—150 mázsa cu- korgyáVi mésziszapot., vagy 10—15 mázsa égetett meszet számítunk. Ha eddig nem tettük volna meg úgy mielőbb végezzük el a rétek, legelők trágyázását, valamint többi munkáit is. Ne feledjük, hogy a jó legelő aranyat ér, mert a legolcsóbb, legjobb és a legízle- tesebb takarmányt a jól kezelt legelők adják. Nagy terméseredményeket csak a tápanyag visszapótlásával, elsősorban szervestrágyázással érhetünk el. A növénytermesztés számára nagy mennyiségű szervestrágya szükséges, amit elsősorban az állattenyésztés útján nyerünk. Az állatállományunk felfejlesztéséhez és megjavításához meglévő rétjeink és legelőink jobb ápolása. kezelése is nagyban hozzájárul. „Ha réted, meződ zöld, akkor jól fizet a föld! — ezt az igen fontos jelszót jó hogyha nemcsak megtanuljuk, hanem meg is valósítjuk. Lengyel Ádáin, főiskolai tanársegéd Űt a csillagok felé A Szovjetunióban nagy népszerűségnek örvendenek a rakétakutatásról és az űrhajózásról készített tudományos filmek. Két képet mutatónk most be a leningrádi népszerű tudományos filmstúdió által készített „Üt a csillagok felé” című filmből. Első képünk az űrhajót mutatja be az indítón. 1 Ezen a képen hét rakéta látható indításra készen.
