Népújság, 1958. március (13. évfolyam, 34-58. szám)
1958-03-21 / 50. szám
1958. március 21. péntek NEPŰJSAG 3 ÍTÖTH ÁRPÁD: Az új isten Űj isten szél hozzátok emberek! Nem templomok setét hajóin úszó Tömjén között ragyog fel tűz-szeme, Barnult szentképek arany keretéből, Nem oltárok gyertyái közt fehérük Alabástrom közönnyel hallgatag, Hívők csókjától koptatott szobor, Nem méla, hosszú, vont litániák Cukros hullámát úntan szürcsölő Egek lakója! Nem! Űj isten ez! Űj isten szól hozzátok, emberek! Nem ég szülötte Ö! Nem mennyben él, Nagymcssze tőlünk, titkos ismeretlen, Ki arca elé vonta az eget, Mint egy hűvös, nagy, kékselyem palástot, Nem! Ö, de nem is föld bálványa ö, Mint ama Mammon, aki ült, hízott Gőggel rajtunk, s szájától millióm Élősdi csáp kígyózott szerteszét S a szürcsölő, szívó karok befonták A szüzek testét s feltörték finom Velőért a költő zengő agyát, S a gyárak vak kéményén benyúlva Átkúsztak a robotos termek odván. S felitták mind a könnyet és az átkot S a lomha Rémben, mind aranyra vált ez És új éhséggé, bár a telt belek Már a nehéz aranytól eldugúltak S a rothadó nagy testre már kiültek Félelmes és aranyló hullafoltok... Most új isten szól néktek, emberek! A véres földnek vére szülte öt, A sok kiomlott, sűrű, keserű Vér összeállt a fájó földeken, Vérszínű, nagy mezítelen alakká. Ki országlépő — tágra tárja lábát S földet rengésre tépő hangja zeng Piros keletről a sápadt Nyugatnak: „lm eljöttem! Eljött a Vörös Isten!4* És megy és dörgő léptére messze reszket A sárga Szajna s medréből kicsap, Jerikhós visszhangot ver vén Westminster S az Óceán zöld üvegén vörösen Előre zeng ezermérföldes árnya S átfogja a Fehér Ház vak falát.. Hozsánna néked, új isten, hozsánna! Ismerj meg minket, tieid vagyunk! A szíved-hajtó, élő, drága nedv, A diadalmas, vöfös lüktetés A mi bús vérünktől is gazdagult S a világra ömlő harsonád sodrába Gyötört torkunk reszkető hangverésc Szerényen, s mégis segítve simul: A kicsiny, árva, magyar jaj-patak A messzezengő nagy moszkvai árba, Mely most tisztára mossa a világot: Hozsánna néked, új isten, hozsánna! Eegyen szavad teremtés új igéje, Formáld át cáros, bűnös, ócska bolygónk, Mit elrontott sok régi, úri isten, Te istenek közt új és proletár Formáld boldoggá pörölyös kezeddel — Emelj minket roppant tenyereidre És magad képére gyúrj át minket! „A katona- és munkastanacs kezében van minden hatalom...” „A polgármesteri hivatal átadása...” „A polgármester dr Petrik Jenő, volt helyettes főszolgabíró lett”. „Megalakult a sajtódirektórium.” „Az államrendőrség feloszlott.’’ A föld szocializálása A március 26-i szám már közölte a földművelési népbiztosság rendeletét a föld szocializálásáról. A lap részletesen ismerteti a rendeletet, amelyet telefonon adtak le Budapestről. Nagy megnyugvást keltett a rendelet első mondata, amely kimondja „földbirtokok megváltása váltságdíj fizetése nélkül történik”. Ugyanez a lapszám közli az Orosz Kommunista Párt szikratáviratát is, melyben üdvöz- lik a Tanácsköztársaságot E lap hasábjain olvashatjuk még a forradalmi kormányzótanács határozatait, és a magyarországi szocialista párt egri .népgyűléséről írott tudósítását. A hírek között pedig ilyeneket olvashattunk: „A forradalmi törvényszék Gyürky Vidor egri hitoktatót az egri polgári iskolában tartott szocialistaellenes beszédéért 10 000 korona pénzbírságra ítélte, azonkívül az összes iskolákból kitiltotta”. „...Letartóztatták a pétervásári főszolgabírót”... „Propaganda bizottság alakult Egerben”... „Minden elvtárs fizessen elő a Népszavára.” A vörös lobogó alá A március 27-i számában fenti címmel jelent meg a proletár hadsereg megalakításáról szóló rendelet. A forradalmi kormányzótanács rendeleté kimondja, hogy a had- - -sereg -neve: Vörös Hadsereg. És sorolhatnánk tovább és tovább e régi lapok hasábjairól vett idézeteket, melyekből egy új világ kibontakozásának levegője árad. S ezekben a napokban, mikor e nagy eseményekre emlékezünk, nem árt feleleveníteni a múltat, hogy ilyen formában is lerójuk kegyeletünket a történelmi napok hősei iránt. »* m sSargulasnak indult ujsagla- , pok fekszenek előttem. Egy 1 iicsőséges korszak történelmi ] jelentőségű dokumentumai. ^ \z „Egri Újság” 1919 már- ■ :iusi számait lapozgatva, a so- ] rok között felelevenednek a , 39 év előtti események. i 1919 március 21: kikiáltják 1 a Tanácsköztársaságot. A kimondott szó írott formában csak egy-két nap múlva jutott el az olvasókhoz. Az „Egri Újság” március 22-i száma még csak azt közli: „Mai telefonjelentésünk” cím alatt, hogy tiszta szocialista kormány lesz, s a polgári miniszterek kilépnek a kabinetből. Mindenkihez A március 23-i vasárnapi számában már Egerben is olvashatták a jól ismert „Mindenkihez” — című felhívást. Az első forradalmi napok eseményeiről így számol be az újság: „Már tegnap a késő esti órákban szállingóztak a hírek a nagy fordulatról és a Fővárosban történt eseményekről. A legkülönbözőbb, s a legriasztóbb híreket kolportál- ták, azonban senki sem tudott bizonyosat. Ez a bizonytalanság uralkodott a reggeli órákban is, megnövesztve rémhírekkel, mert a telefonösz- szeköttetés Budapesttel, sőt még Miskolccal is megszakadt, míg végre dél felé tisztázódott a helyzet. A központi vezetőség utasította az egri Szociáldemokrata Pártot, hogy azonnal vegye át Egerben a katona- és munkástanáccsal az impériu- mot Heves vármegyében”. Pro] etár diktatúra Ez a címe a március 25-i szám vezércikkének. „Két forradalmat csinált Magyarország rövid négy hónap alatt... Az októberi forradalom csak egy régi rendet, korhadt börtönfalakat döntött- le, a március 2Í-iki forradalom azonhan az egész világot és társadalmi rendet döntötte el. Szédítően káprázatos ez a gyönyörű forradalom...” — Ugyanez a szám már közli olvasóival azt is, hogy a vármegye új vezetője: Kolacs- kovszky Lajos alispán. A lap második oldalán ilyen címekkel találkozunk: „Az új forradalom Egerben...” lafi, soviniszta jelszavakat. Az októberi hangulat, a politikai zűrzavar, ,a tisztánlátás hiánya sokáig inégmárddt egyes fiatalokban, és esért vonakodtak a KISZ zászlaja alá állni. Megyénkben is nehezen bontogatta szárnyait; a Kommunista Ifjúsági Szövetség. Egy évvel ezelőtt arról számolt be az újság, hogy a gyöngyösi Szerszám- és Készülékgyárban 60, az egri Finomszerel- vény-gyár egyik üzemrészében 24, a pedagógiai főiskolán 34, a megyei tanácsnál 24 taggal alakult meg a KISZ. Ezenkívül az Egri Lakatosárugyárban, Markazon és Abasáron is létrejött a szervezet. Milyen kevés ez a néhány száz fiatal és néhány alapszervezet. a DISZ előző 25 ezres megyei taglétszámhoz viszonyítva. De a DISZ-ben igen sok úgynevezett pártoló tag is volt, akinek, a munkájára, tevékenységére nem lehetett számítani. Az a néhányszáz fiatal pedig, aki elsőként állt a KISZ zászlaja alá tiszta szívvel, lelkesedéssel a haza és a nép igaz ügyébe vetett hittel kezdett munkához. Egy év távlatából érdemes visszapillantást vetni arra a. nehéz küzdelmekben, erőfeszí- tésekben gazdag időszakra, amely a KISZ megalakulásától a mai napig eltelt. Elmondhatni: a Kommunista Ifjúsági Szövetség megyénkben is betöltötte feladatát. A termelés ügyének szolgálatában is számos eredménnyel büszkélkedhetnek a kiszesek. Takarékossági mozgalmakat kezdeményezve törekedtek az önköltség csökkentésére, az olcsóbb termelésre. A IViátravi- déki Erőmű KISZ tagjai nemrégen intéztek felhívást a megye fiataljaihoz, a takarékos- sági mozgalom elterjesztéséért, egyben vállalták, hogy ez évben S00 000 forinttal termel olcsóbban az Erőmű, takarékoskodásuk eredményeként. Es ehhez a. mozgalomhoz, már számos üzem KISZ szervezete is csatlakozott, több millió forint megtakarítását eredményező vállalásokkal. >ff Nagyszerű eredményekkel dicsekedhetnek a falusi KISZ szervezetek is. Összefogták a parasztfiatalokat és mozgósították a községfejlesztési járda, kultúrház építési munkákra, a parkosításra, Legelő já- vításra. Jelentős javulás van a KISZ szervezetek szövetkezeti agitációjában is, mert számos fiatal éppen a KISZ nevelő munkája során ismerte ff el a nagyüzemi termetes ma- igasabbrendűségét. > De nemcsak a gyakorlati >munkákban gazdag a KISZ > egyéves története. A lenini ikomszomol példája nyomán a. > fiatalok gondolkodást, világiel> fogást formáló tevékenysége fis dicséri a szövetséget. Sokat t tettek a nacionalizmus, sovi- fnizmus, a nemzeti-kommuniz- ímus téves eszméinek kiirtásaiért. Megmutatta a KISZ az i egyedüli helyes utat tagsá- igának és ezen keresztül az > ifjúság széles rétegeinek ® > szocializmus építésének útját. > A nevelés, a tanítás mellett fa mindennapi szórakozást is megtalálhatták a fiatalok « KISZ-ben. Ezt példázza a jóién is, hiszen a „Hámán Kató” kulturális seregszemlére most közel 7000 fiatal benevezett, és az alapszervezetekben napirenden vannak a házi bajnokságok, klubdélutánok és az egyéb szórakozást szolgáló események. Természetesen a. KISZ munkájában lehet hibát találni, de az eredmények mellett eltörnülnek « hiányosságok, amelyek kijavításáért jelenleg is sokat tesznek a fiatalok. Most, egy évvel a zászló- bontás után, megyénkben 9200 kiszista tartja erősen a kommunista ifjúsági mozgalom fennenlobogó zászlaját. Ez n létszám a DISZ tagságnak még felét sem jelenti, de egységesebb, erősebb és nagyobb tettekre képes a taglétszám- ; ban megfogyatkozott ifjúsági .szövetség. mint ezelőtt bármiiker. A KISZ szilárdan áll a ipart mellett, következetes és fáz első sorban ha'adó harcosa ia szocializmus építésének, .amely éppen a magyar ifjúság : számára jelenti a szebb és '<boldogabb jövőt. Keli: 1919 márciusában . • • Számos dátum gazdagítja : már a magyar kommunista ifjúsági mozgalom nagyszerű \ történetét. Egyszer kiizdel- , mekben és eredményekben i gazdag korszakot, máskor veres, megtorlásokat jelentenek i ezek a dátumok. A Tanács- köztársaság hős kommunista ifjai ott harcoltak a szabadságért, a nép igazi ügyéért, ahol legnagyobb szükség volt a hősiességre, önfeláldozásra — a csaták első soraiban. A KISZ, amely most érkezett el fennállásának egyéves dátumához, nem írhatja fel történetének lapjaira az életüket is áldozó hősök bátor telteit. Most nem is követeli ezt a mozgalom az ifjúságtól, de követel hősies munkát, a szocializmus építésében való helytállást. De olyanokról számot adhat a KISZ, akik az 1956-os ellenforradalom idején fegyverrel a kézben álltak helyt, nemcsak 1919, hanem 1848 igaz eszméikért is. Számot adhat azokról, akik éppen a szocializmus építésének ügyéért, a magyar fiatalság szabadságáért, és a kommunista ifjúsági mozgalom céljaiért áldozták életüket a haza oltárára. A szabadságért, a jövőért és a restaurá- ciós kísérlet ellen folyó harc volt a bölcsője a KISZ-nek. Ki ne emlékeznék arra a márciusi napra, amikor zászlót bontott a magyar fiatalság legjobbjaiból álló Kommunista Ifjúsági Szövetség. Az utcákon feliratok, plakátok hirdették a nagy eseményt, s minden hazáját, népét szerető fiatalt soraiba hivott■ az új szövetség. Hirdették a plakátok a KISZ proa- ramját, célkitűzését és a fiatalok megelégedéssel látták, hogy a KISZ méltó folytatója lesz a magyar kommunista ifjúsági mozgalom eszméinek, hagyományainak. Egy évvel ezelőtt a Tanács- köztársaság kikiáltásának évfordulóján még kevesen vallották magukat az ifjúsági szövetség katonáinak. Sok fiatalban élt az ellenforra- i dalmi álhazafi, nacionalista, soviniszta métely. Az ellen- [ forradalom alatt gombamódra szaporodó pártok kinövéseként ifjúsági szervezetek is , alakultak, fellépve ezernyi követeléssel, óhajjal, amelyek j közül nagyon kevés szolgálta a haza javát. Az ellenforradalom főkolomposai saját eszkö- : zükként használták fel a fél- 1 revezetett fiatalokat, s a tömeg-megmozdulásokon szá- - jukba adták a tetszetős álhaEg^éves a KISZ — Főtisztelendő úr! Kápol- < nán napok óta vesztegel egy < sereg felvidéki katona. Ezek < majdnem mind vörösök. Hol- > nap a társaság hozzánk be- > jönni szándékozik. > Dr. Bozsik Pál , nyomban > telefonkapcsolást kért és ka- > pott Kápolnával. Közte és a z katonaság vezetője közt ilyes- í féle párbeszéd folyt le: < — Alezredes úr! A gyön- < gyösi Nemzeti Tanács névé- ( ben tudomására hozom, hogy > a városban az élelem- és a > lakáshiány oly nagy, hogy | önök ide nem jöhetnek. í — Minket a hadügyminisz- < térium Gyöngyösre irányított < és ha a fene fenét eszik is, i holnap ott leszünk. s — Alezredes úr, legyen szí- ^ vés tudomásul venni, hogy 5 Gyöngyösre nem jöhet. > — Tessék tudomásul venni, 5 — kiabált vissza az alezredes, í — holnap azért is bemegyünk í Gyöngyösre, ha kell, fegyver- < rel a kézben! Dr. Bozsik, így alakulván a < helyzet, pár percnyi türelmet < kért, hogy megbeszélje a dől- < got a gyöngyösi karhatalom; nála lévő parancsnokával. ! Ekkor kérdezte meg a szá- í zadostól, merné-e lefegyve-! rezni a „vörösöket”, ha azok ! mégis bejönnének Gyöngyös- ' re? Megbízhatók-e az embe- < rei? A százados megnyugtatta < a plébánost. Jelezte, hogy« gépfegyverei is vannak. ; Mire aztán dr. Bozsik Visz-; szatelefonálta: ; — Alezredes úr, ha holnaj. : beteszi ide a lábát, gépfegy-! verrel fogadjuk! A bevonulás elmaradt. ' Christus Vincit, Christus reg-: nat, Christus gubernat. (Folytatjuk.) '• mert Gyöngyös város közönsége dr. Bozsik mesterkedése folytán egyszerűen a vallásos társulatokra bízta a tanácstagok megválasztását. Ilyen vallásos alakulat a Felső-városban a Sz. Tamás, — a Sz. Kereszt, — a Szűz Mária — és a Szeplőtelen Fogantatás társulat, az Alsóvárosban pedig a Jézus Szíve, — a Sz. • Lélek, — a Sz. István — és a Rózsafűzér- társulatok. Mindegyik társulat dr. Bozsik tervezetéhez és utasításaihoz képest egy-egy kiküldött pap jelenlétében választott. így persze nincs mit csodálkozni azon, hogy Gyöngyösön a karhatalom teljesen papi befolyás alatt áll. Mind a polgárőrségben, mind a nemzetőrségben, a nemzetőrség tulajdonképpeni lelki és szolgálatvezetője, Király János földműves, őrmester, a helybeli Keresztény Szocialista Párt elnöke, majdnem kizárólag a megbízható elemeket, jobban mondva pártbeli embereit toborozta be. Király János tevékenysége azonban nem csupán Gyöngyösre szorítkozott, de kiterjedt a járás majdnem egész területére. Mi zavarhatta volna a klérus gyöngyösi cirkulusáit? Legfeljebb valami idegenből idevezényelt (és persze baloldali beállítottságú) katonaság. Ezért el is követ mindent a Nemzeti Tanács, hogy idegen karhatalom be ne tegye a lábát a városba. 1918 karácsonya táján a polgárőrség parancsnoka (egyébként tartalékos százados) bosszúsan újságolta az apátplébánosnak. álló nap lövöldöztek, az üzleteket nagyrészt kifosztották. A zavargások másnap megismétlődtek. Az első két napon két egyén halt meg, másnap három; többen megsebesültek. Mivel a rendőrség és a csendörség ebben a súlyos helyzetben meglapult, mint a kotjós, ha kányát lát, a minisztérium, hogy a rend végképp fel ne boruljon, nemzetőrségek szervezését ajánlotta. Egerben november 7-én, Gyöngyösön pár nappal később állították fel a nemzetőrséget hazatért katonákból. A tisztek napi 40 korona, a nemzetőrök napi 30 korona díjazásban részesültek. A nemzetőrség azonban nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket, ímmel-ámmal végezte teendőjét. A rend fenntartására hivatott közegek erélytelensége miatt a közigazgatás majdnem teljesen megbénult. A Nemzeti Tanácsoknak nincs semmi tekintélyük, közönséges, fecsegő testületek. Mindent megvitátnak, egyre-más- ra hozzák a határozatokat, de nincs, aki ezeknek érvényt szerezzen. És még jobbik eset, ha csak fecsegnek! Léteztek azonban olyan nemzeti tanácsok is, amelyek kimondottan reakciós célokat szolgáltak. A gyöngyösi Nemzeti Tanács például úgy táncolt, ahogy a papok fütyültek. Elnök a jólismert dr. Bozsik Pál apátplébános. A gyöngyösi klerikális lap főszerkesztője, dr. Somogyi István ügyvéd is fontos szerepkörhöz jutott a Nemzeti Tanács életében. A tanács többsége keresztényszocialista. Ez azért lehetséges, vasútállomásokon csaknem az utolsó cseppig kiitták a vasúti vendéglők szeszkészletét, aztán, hogy duhaj kedvük támadt, összetörték, zúzták mindazt, ami a kezük ügyébe került. Egy-két napon belül a Mátra és a Bükk legeldugottabb falujába is* eljutott a forradalmi hullám. Az elkeseredett lakosság itt is, amott is hozzáfog leszámoltatni a háború alatt megtollasodott jegyzőket, gazdatiszteket. A pétervásári járásban — az egy Sírok kivételével — valamennyi község elzavarta jegyzőjét. Ebből a járásból még a főszolgabírót is menesztették. A pétervásári járás csupa palóc község, a palócok pedig mindig igen szegények, sokan keresik kenyerüket távoli gyárakban (Ózd, Nádasd, Salgótarján), illetve bányákban (Nagybá- tony, Salgótarján, Egercsehi) — és a gyári munkások és a bányászok nem ismerik a tréfát! A vármegye hat járása közül aránylag a hevesi és a tiszafüredi járások a legnyugodtabbak. Eger különösebb Izgalmak nélkül úszta meg az összeomlást. A személy- és vagyonbiztonság megóvása, általában a zavargások megakadályozása céljából polgárőrséget szerveztek mindjárt az első napokban. A polgárőri szolgálat december 15-től kezdve általánosan kötelező minden 50. életévét még be nem töltött, ép, egészséges férfire nézve. Órtanya a kaszinó épületében. Annál súlyosabb a helyzet ■ Gyöngyösön. November 1-én szanaszét a városban egész Horthy-uralom elleni harcaikban. Ez a harmadik haszon. Iz őszirózsás forradalom i. Az őszirózsás forradalom igazában nem forradalom, de összeomlás. A katonaság be- leúnt az évekig tartó céltalan, ostoba embermészárlásba, fogta magát és hátat fordított a frontnak. A front felbomlását igen megkönnyítette a sok-sok katonaszökevény („lógós”), no meg az orosz fogságból hazaözönlő rengeteg hadifogoly, akiknek már semmi kedvük újra kimenni a rajvonalba. A front összeomlása azonban egyértelmű a monarchia összeroppanásával. A monarchia- részállamai sorban függetlenítették magukat és önrendelkezési jog alapján Nemzeti Tanácsokat szerveztek. Végre, október 23- án Budapesten is megalakult a Nemzeti Tanács. Célja egyrészt nemzeti önállóságunk biztosítása, másrészt a népjogok törvénybeiktatása. Egerben a Nemzeti Tanács október 27-én jött létre a három forradalmi párt: a Károlyi-párt, a Radikális Polgári Párt és a Szociáldemokrata Párt közreműködésével. A Károlyi-párt azonos a régi 48-as Függetlenségi Párttal. Gyöngyösön a Nemzeti Tanács november 2-án tartotta első ülését. Az összeomlás első jelei a Budapest—miskolci vasútvonal mentén mutatkoznak. A katonák Hatvanban, Vámosgyör- kön, a káli és füzesabonyi