Népújság, 1958. március (13. évfolyam, 34-58. szám)

1958-03-04 / 35. szám

A patronázs-mozgalomról A munkás-paraszt szövet­ség erősítésének jegyében va­sárnaponként vörös zászlókkal díszített autókon népes cso­portok keresték fel a községe­ket. A falujáró munkások, a rossz lábastól a kcrekeskútig mindent megjavítottak, de nem ez volt a legfontosabb. Az új idők üzenetét vitték a falvakba, bátorítást, hogy szántsanak a volt földesúri dű­lőkön, mert övék az vissza­vonhatatlanul. Biztatást vit­tek, hogy talpra állt az or­szág és a dolgozó ember les2 a gazdája. A pihenőnapjukat feláldozó munkások segítettek learatni a magatehetetlen öreg parasz­tok gabonáját, járdát építet­tek, segítettek felhúzni a kul- túrház falát, s cserébe, az ócska teherautók élelmiszert szállítottak hazafelé, az üzemi kultúrházakban a patronált községből érkező népi tánco­sok léptek fel, a közös szüre­teken, aratásokon, a kölcsönös látogatások után eltéphetetlen barátság fogant, a munkások, parasztok között, minden «„szemponttól” független, élet­tel teli barátság. A munkásság nemcsak ba­ráti segítséget nyújtott akkor a parasztságnak, nemcsak megerősítette szövetségét, de elvetette a szocialista elvek magvait, melyek azóta terebé­lyes fává növekedtek. A lakatos, mikor szakértő kézzel javította a vetőgépet, az össze^ereglő parasztembe­reknek arról beszélt, milyen társadalmi rend a szocializ­mus, a jövőt festette, mikor még a múlt sötétsége erősen rávetődött a falvakra. És mi­kor este szórakozni, poharaz- gatni ültek le a falusiakkal, már nagyon jóbarátokként tárgyaltak a világ folyásáról. Évek hosszú során erősödött ez a szövetség, s nem volt a falunak olyan jelentős esemé­nye, ahol a patronáló üzem munkásai ne , képviselték vol­na magukat, s fordítva. Ám az 50-es évek közepe felé, mintha romlott volna ez a jó­viszony. A begyűjtés, a tsz szervezésében előforduló hi­bák, hidegítették a barátsá­got. A falu járó csoportok „népszerűtlen” feladatokat kaptak. Tojásbegyűjtés, adó- agitáció, tsz szervezés (sokszor helytelen módszerekkel) s így szép lassan elmaradtak a fa­lujárók, a dolgozó parasztok közül jónéhányan vérehajtó- kat láttak a városi munká­sokban, nem segítő barátot, s ezt a megváltozott viszonyt a régi barátság bizonyos fokú romlása követte. így volt, de nem maradha­tott, s ma sem maradhat így, mert ha valamikor, most szükség van a munkásosztály segítségére. A falu begubózott. A város se nagyon mozdul, hogy a tagadhatatlanul más és jobb légkörben újra fel­szítsa a barátság soha ki nem alvó, de néha szunnyadó tü- zét. A munkás-paraszt kormány politikája nyomán ugrássze­rűen nőtt a parasztság élet- színvonala. Nyugodt légkörben termelnek, de magukra ma­radva, begubózva. A falu láthatóan jobban él, megállapodott, megnyugodtak a kedélyek, de ez nem elég. Hátrafelé ugyan nem halad a falu,'de előre se nagyon. Már pedig előre kell haladni fa­lun is — a szövetséges mun­kásosztály segítségével. Annak idején nagy ambíci­óval kötötték meg a patroná- lási szerződést az üzemek, a gépállomások, tsz,. falvak kö­zött, aztán lassan halódásra késztették a hibák, de ma, mi­kor legalább olyan szükség van a munkás-paraszt szövet­ség erősítésének erre a formá­jára, mint évekkel előbb — feltétlenül életre kell kelteni az üzemek és falvak közötti jó kapcsolatot erősítő patro- názs mozgalmat. Falvaink népét a szocializ­mus útjára, csak a munkás- osztály segítségével lehet rá­segíteni. De miként lehetséges ez, ha sem a falu, sem a vá­ros nem nagyon akarja meg­tenni az első lépést, ha mind­kettő arra vár, hogy a másik jöjjön előbb? Sajnos, a mátravidéki bá­nyászoknál is ez a helyzet. Azt várják, hogy az általuk „patronált” termelőszövetke­zetek jelentkezzenek előbb, pedig a kezdő lépést nekik kellene megtenni. Nekik kel­lene azért is, mert felvilá­gosultabbak, messzebbre ju­tottak el a szocialista elvek alkalmazásában, mint a múlt örökségével küszködő paraszt- ember. A mostani falusi állapotok egyenesen megkövetelik a munkásság baráti segítségét és nem elsősorban anyagi se­gítséget, mint azt jó néhány üzemben tévesen értelmezik, s a patronázs-mozgalomban csak anyagi támogatást nyúj­tanak. Termelőszövetkezetek, gép­állomások, a falu nem gépja­vító brigádokat igényel — azt is — de elsősorban er­kölcsi, politikai támogatást, így értelmezik ezt a Mátra­vidéki Erőműnél is, ahol megjavítják a patronált ter­melőszövetkezetek gépkocsi­ját, vagy ekéjét, de előadókat is küldenek, akik tájékoztat­ják a parasztságot a párt po­litikájáról, a világ esemé­nyeiről. Ezen az úton indult el igen helyesen a Gyöngyösi Szer­szám. és Készülékgyár párt- szervezete is, mikor patro­náló brigádot szervezett kom­munistákból, akik legfőbb ten­nivalójuknak a falun végzett politikai, nevelő munkát te­kintik. Jó az, ha szórakozásban, munkában együtt van a pat­ronáló üzem a pártfogolt fa­luval, ha segítenek egymás anyagi gondjain, de elsősor­ban, ne az anyagi segítség le­gyen az élénkülő patronázs- mozgalom célja. A munkás­ságtól, a falu mostani állapota azt követeli, hogy necsak a vetőgépeket varázsolják újjá, de neveljenek, hallassák a párt szavát és nyerjék meg szövetségesüket a szocializmus eszméinek. Ennek a szövetségnek az erősítése a munkás-paraszt összefogás — létkérdés. S a patronázs mozgalom egyik al­kalmas formája e megbontha. tatlan barátság erősítésének. Mivel a munkások érzik e szövetség fontosságát, bízni lehet abban, hogy a kezdeti lépéseket a nagy szövetség erősítése követi. Kovács" Endre MEGLEPETÉS Híradás a vámosgyörki Tsz-ből FÜTYÜL A SZÉL a vá­mosgyörki tanyák felől. Sü­vít, nyargal végig a pusz­tán és mindenbe belekapasz­kodik, ami útjába akad. Az országúton varjak kapargál- nak, úgy látszik, őket nem zavarja a cudar idő. Kutya ugat az egyik tanya felől, nagy fehér komondor. Valaki rákiált, mire szűköl­ve takarodik be a kazal alá. — Itt van kérem, a Haladás Tsz irodája? — Egy asszony­ka bólint, hogy igen, és ki­nyitja az ajtót. Bent, a jó meleg szobában emberek be­szélgetnek. Vezetőségi ülés van. Szóba kerül ez, az, min­dé soronlévő elintéznivaló. Szalma-kérdés, takarmány­ügy, kis malacok problémá­ja és egyebek. Megzörren az ablaktábla, mintha rázná va­laki. Pedig csak a csípős al­földi szél nézett be egy röp­ke pillanatra. — A kutyát kár kiverni — morogja valaki, és a barát­ságos, meleg szobában rá­gyújt egy Kossuth-ra. Mienk a szó, beszélgetünk. Kedves, fiatal asszony a köny­velő, szívesen ad felvilágosí­tást. — Harminckét tagja van a Haladásnak. Sok a fiatal, fiúk, lányok vegyesen. Béke és nyugalom van a szövetkezet­ben és tényleg úgy élünk, mint egy nagy család. Ré­gebben voltak, akik ezt se, azt se nézték jó szemmel, de ma már azok nincsenek kö­töttünk. Voltak, akik kiléptek a szö­vetkezetből, de most már hi­ányzik nekik az itteni élet. Jelenleg hatan kérték újbóli felvételüket a kilépettek kö­zül. A következő közgyűlésig próbaidőre vettük fel őket, addig is itt dolgoznak nálunk. Mint mondják, több helyen próbáltak már szerencsét, de ennyit, mint itthon, a tsz-ben, nem kerestek sehol. Mégis­csak itt van a helyük, ezt ma már ők maguk mondják. — HÄROMSZÄZTIZENÖT holdja van a szövetkezetnek, így szükség van a munkás kezekre, kapcsolódik a be­szélgetésbe Henter Béla agro- nómus. Béla bácsi, — mert így hívja mindenki, kicsi, ragy egyaránt — igazán szí­vén viseli a szövetkezet ügye­it és mindenütt ott szeretne lenni maga is. Most a nö­vénytermesztésről ad felvilá­gosítást. Hatvannyolc hold őszi búzájuk, 31 hold őszi ár­pájuk van. A vetések igazán jól teleltek és szépen bokro- sodtak. Ez évben igen nagy gondot fordították a takar­mánytermesztésre is. Tizen­két hold lucernájuk, huszon­két hold vörösheréjük van. Jövőre még több állatot akar­nak tartani és azoknak kell a takarmány. Milyen terveik vannak a tavaszra? Béla bácsi fejből mondja a terveket, hiszen már annyiszor megvitatták, beszéltek róla. Tavasszal vet­nek 9 hold szerződéses árpát, ,10 hold cukorrépát, 30 hold borsót, 3 hold salátamagot, 2 hold facélia magot, 1 hold dughagymát és 4 hold kö­ményt. Mindezeket szerződ­ték, de előleget nem vettek, mert egyösszegben akar­nak értük pénzt látni. Szer­ződésen kívül még 30 hold kukoricavetésük is lesz, azon­kívül néhány hold zab, mák, silókukorica. A szövetkezet tavasszal a kertészetre is nagy súlyt akar helyezni. Kifizetődő és meg­éri a vele való bajlódást, öt hold öntözéses kertészetük lesz. Három hold paprikát, paradicsomot, zöldséget is szerződtek. A melegágyabla­kok már készen állnak az iro­da előtt. Még egy-két hét és megkezdődik a munka. délutánra jAr az idő. Az istállókban ilyenkor akad munka bőven. Almozás, ete­tés, szoptatás. A szép nagy istálló egyik részén a kis borjak vannak elkerítve. Ti­zenkét piros-tarka boci várja vacsoráját. Némelyik el-elbő- dül anyja után. Most még szoptatják a borjakat, de úgy határoztak, hogy hamarosan áttérnek az itatásos rendszer­re, ami sokkal jobb és gaz­daságosabb. Fejős tehenük huszonhárom darab van. A tehenek számát ez évben jelentősen növelni akarják és természetesen ez­zel együtt a tejtermelést isyA szomszéd tanyán van még a szövetkezetnek kilenc darab növendék üszője, melynek egy része szerződéses, másik Készülünk i a tanulmányi versenyre Az iskola esengetyűje meg­szólalt. Hangja .betöltötte a gimnázium folyosóit. A Ill/b osztályban nagy csend honolt. Elmélyülten tanulmányoztuk a magyar irodalomtörténetet. Az ajtó kinyílt, s Moys tanár­nő lépett be — ő tanítja az osztályban a magyart. — Nagy újságot kell közöl­nöm, — mondotta. — Hama­rosan megindul az országos középiskolai tanulmányi ver­seny. Többek között a magyar irodalom is pályázat-jellegű lesz. Ismertette a verseny anyagát: Jellemábrázolás: magyar, vagy világirodalmi drámaíró jellemábrázoló művészeteinek fejlődése. Lírai téma. Hazaszeretet, szabadság, béke, szocializmus építése, szerelem, barátság — egy irodalmi korszak feldol­gozása. Az idén csak egy tanulmá­nyi versenyben lehet részt venni. így többek között Bo­kor József sem — akinek három év alatt minden felele­te ötös volt — nem tudja el­dönteni, milyen versenyben induljon. Szereti a magyart — hiszen édesapja is magyar- szakos —, de vonzza a mate­matika és a fizika is, A pályázatok kidolgozása lényeges könnyebbséget jelent, viszont a verseny anyaga az előző évekhez képest nehe­zebb. Május 1-ig, a pályázat határidejéig van idő bőven. Addig még többször össze­gyűlünk és áttanulmányozzuk egy-egy korszak íróinak, köl­tőinek vallomását a hazasze­retetről, s a békéről. Daragó István, Dobó Gimnázium, Eger Idojárásjelentéa Tovább tart a hideg idő: Az anticiklon uralma az Azori- szigetektől Nyugat-Európán ke­resztül Észak-Európára is kiter­jeszkedett csendes, párás, Skan­dináviában hideg időjárással. Kö- zép-Európa nagyrésze az ukrán ciklon hatása alatt áll, amely ke­let felől enyhébb levegőt szállít Lengyelország fölé. Várható időjárás kedden estig: Felszakadozó felhőzet, ma több, holnap kevesebb helyen havazás, havaseső. Élénk, időnként erős északi, észak-keleti szél. Az éj­szakai lehűlés kissé erősödik, a nappali hőmérséklet alig változik. Várható legalacsonyabb hőmér­séklet ma éjjel: mínusz öt — mí­nusz nyolc, legmagasabb nappali hőmérséklet kedden plusz egy — plusz négy fok között. (MTI) része továbbtenyésztésre szánt. A tehénistállóban valaki rá­mutat az egyik tehénre. Feje fölött fekete táblácska, rá­írva a név: „Fakó”. Napi 22— 24 liter tejet ad, ez jó ered­mény. Benn, az irodában folyta­tódik a beszélgetés. Mik a ter­vek, kilátások, feladatok a jö­vőre nézve? Első és legfon­tosabb teendő, mint mondják a vezetők — a tsz-tanya vil­lamosítása. Űnják már a pis­lákoló petróleumlámpákat, és a telepes rádiót. Valaki fel- kattintja a rádiót, de az csak némán hallgat. Hallgat, mert kimerült a telep. — Látja, ezért is jó lesz a villany, meg aztán gépe­ket, szerszámokat hajtatunk majd vele. A belső szerelési munkákat mi magunk, szö­vetkezeti tagok fogjuk majd elvégezni. Ugyancsak nyári terveik kö­zé tartozik egy növendék- marhaistálló építése is, saját erőből. Ez évben kerül majd sor a talajjavításokra is. Kap­csolatban vannak a miskolci Talajjavító Vállalattal, ott a beküldött minták alapján megállapítják, hogy milyen anyagokkal javíthatják a ter­mőtalajt. Ez évben egyébként csak műtrágyából 294 mázsát használnak fel. MENNYI TERV, mennyi el­gondolás; egy életerős, fejlődő szövetkezet megannyi gond­ja. Tervek, melyeket hamaro­san valóra vált a Haladás Termelőszövetkezet szorgal­mas tagsága. SZALAY ISTVÁN 1958. március 4. kedd NÉPÚJSÁG Egy milliomos tsz-ben (Folytatás az 1. oldalról.) Magyar Anna a tsz legszorgalmasabb fiataljai közé tar­tozik. Mindössze 18 éves, de már az elmúlt évben is 253 munkaegységet szerzett. tv Évente jelentős jövedelmet hoz a hizlalda. Páli István gondozza itt a jószágokat az egész szövetkezet megelégedé­sére. Meg..j .j i .o.i ...a n. .......i a........ «. o#^y tagja. Sa lamon Ferenc már a hatvanhetedig évet tapossa, de nem marad el a fialniuk mögött.

Next

/
Thumbnails
Contents