Hevesmegyei Népújság, 1958. február (9-32. szám)

1958-02-19 / 24. szám

I) NÉPÚJSÁG 1958. február 19. széria Felsőtárkány pedagógus könyvtárosa EGER KÖRNYÉKÉN gyö­nyörű helyet foglal el Felső- tárkány. Nemcsak a táj. ha­nem a hozzá közelfekvő gyár- ’ telep is ismertté teihe nevét A községet már betonul köb össze Felnémeten keresztül Egerrel. De benn a faluban is megváltozott az élet. Megvál­tozott sok minden. Az autó­buszon áruval megrakodott asszonyok, élcelődés, hangos­kodás. Az viszont igaz, hogy ha az ember lelép az autóbuszról a felsőtárkányi belső megállónál, hamisítatlan nyakigérő sár fo­gadja. A község könyvtárosát, Farkas László igazgatót kere­sem, tanácstalanul állok, hogy merre? — Tessék szíves lenni meg­mondani, hol találom meg az iskola igazgatóját? — kérdez­tem az egyik nénit. — Valamelyik iskolában, lelkem — mondja. Egy ott van a kultúmál, egy az a tomyoc iskola ott, túl a patakon. Vagy itt van a templomon felüli is­kolában, vagy a felvégben tet­szik megtalálni, az erdészet melletti iskolában, — ezzel el­ment a néni. Hát én be is jártam a négy iskolát a falu közepétől, a fel­ső széléig. Még mentem, azor gondolkodtam, hogyan oldják meg itt a szakosított tanítást? Hogyan viszik a kémiai fel­szereléseket, fizikai kísérleti eszközöket, térképeket, másfél, két kilométer távolságokra a pedagógusok? És mégegv igen kényes kérdés: azalatt, míg a nevelők váltják egymást, s út­ban vannak a két távoli isko­la között — kivel vannak a gyermekek? S ha bajuk tör- ténik, ki a felelős? Természetesen a negyedik helyen találtam meg Farkas László igazgatót, aki éppen a VI. osztályos nyelvtankönyvet lapozgatta. Amikor a könyv­tárossága felől érdeklődöm, már látom, hogy szemétében elválaszthatatlan a nevelő és a könyvtáros. — NAGYON SZERETEM a könyvtárat. Mióta itt vagyok, vezetem és ezen az úton ju­tottam először közel a szülők­höz. Eleinte csak gyermekek jártak, lassan-lassan arra jöt­tem rá, hogy a kiadott könyv sokára jön vissza. Nem volt nehéz kitalálni az okát: a köl­csönzött könyvet többen is el­olvasták, s csak azután hozta vissza a gyerek. Azóta nagyon sokat fejlődtek, ’gényesedtek az emberek. A keddi-pénteki könyvtárnapokon 100—1?0 könyvet cserélnek ki. — És a könyvállomány mi­lyen? — Még csak megfelelő, de a központi ellátás új módszere szerint: az új könyveket a könyvtáros válogatja, s így a helybeli igényeknek megfele­lő, nagy érdeklődésre számít­ható könyveket hozok. S hogy sokan és sokat olvasnak az emberek az utóbbi időben, mi sem bizonyítja jobban, mint­áz, hogy már nemcsak cím, hanem írók neve szerint kérik a könyvet az olvasók. Kopognak az iroda ajtaján. Újra az iskola gondjai kerül­tek előtérbe. Bóta néni jött ér­deklődni, Attila nevű fia ta­nulmányi eredménye után. — Hát elég jó volt az a oi- zonyítvány, de azért négy né­gyese volt, — mondja az édes­anya. Meg azt is szeretném, ha tanácsot tetszene adni, ho­vá menjen tovább a fiam. Tet­szik tudni, hogy gyenge, be­teg a gerince, de mi nem tu­dunk dönteni. Beszélgetnek, okoskodnak, tanakodnak. Attilának canul- nia kell, meg kell találnia he­lyét az életben. S hogy valóban gondol a gyermekek jövőjére, annak egészen apró bizonyítéka az, hogy a kultúrotthonban a kis zenerajongóknak egri oktató segítségével hegedű és harmo­nika tanfolyamot szervezett. Ha nem is kerülnek ki művé­szek a kis nebulókból, n. _-gis nyernek vele a gyerekek, mert a zenélő, éneklő ember mun­kájában is, életében is vidá­mabb. — Megszokott már Felsőtár- kányban? — kérdezem, mert hiszen 1935-1955-ig szülőfalu­jában, Jászjákóhalmán taní­tott. — Meg. Megszoktam és na­gyon el tud gondolkodtatni az, hány és hány fiatal pedagó­gus nem becsüli meg azt a tényt, hogy amint végez, azon­nal elhelyezkedik. Hátradől a karosszéken és szinte nem is nekem mondja, amit mond. — Tanyán, aztán megint ta­nyán voltam. És milyen bol­dog voltam, amikor a h.-betüt eltörölték a beosztásom mel­lől! Véglegesítettek. S ma hány nevelő zúgolódik a kijárásért. hány fiatal nem akar falura menni és hány pedagógus vá­logat a munkahelyek között! NAGYON IGAZA VAN. A 41 éves igazgató mély ember- szeretete, az ügy iránti végte­len megbecsülése mondatta ezeket a szavakat. Jó tudni, hoev ilyen igazgatók állnak az iskolák élén. Cs. Ádárn Éva műsora: Egerben este 7 órakor: SYBILL (Jókai bérlet) . ,r„ Gyöngyösön du. fél 5 és este 8 ó: -e Szenteltvíz és kokain sírra (Honvédségnek) SZOMORÚ JELENET A Hevesi Háziipari Szövetkezet munkái még Brüsszelbe is eljutnak A megye háziipari szövetke­zetei közül jelentős gazdasági eredményt ért el az egri HTSZ — amely 1957. évben 10.687 ezer forint értékű árut ter- mert fonással, varrással és kötéssel. A másik jelentős szövetkezet a hevesi HTSZ, amelynek termelése 80 száza­léka népművészeti tárgyú. — 1957-ben több pályázaton he­lyezést és díjat nyertek szőt­tes munkákkal. Jelentős meg­rendelést kaptak a brüsszeli világkiállításra isi Munkájuk elismeréséért 1957. évben a népi iparművészeti alapból több mint 600 ezer forintos költséggel népművészeti házat kaptak. A gvöngyösi, hatvani és a mátraballai htsz-ek jó munkájukkal hozzájárultak az országos árualan növeléséhez. Moezi András Jó’ működik Szihalmon az Ezüstkalászos tanfolyam-hJir­■— a súgó közreműködésével. — TÁVOL a belváros zajától, szerényen éli megszokott, hét­köznapi életét az egri 12-es áruda. Az egész bolt alig néhány négyzetméternyi, ennek elle­nére hatalmas forgalmat bo­nyolít le. Bőséges árukészlete, ízléses, csinos berendezése, tisztasága, előadóinak pontos, gyors kiszolgá’ása szinte vonz­za a vásárlók tömegeit. Kik járnak ide vásárolni? Túlnyomórészt szerényfizetésű munkások, tisztviselők, s a kö­zeli hostya parasztjai, akik úgy hozzátartoznak már az árudához, mint a több éve itt dolgozó Janik József boltveze­tő, Virái7 Ferencné. Pawn Sán­dor né, s Liptai Béla eladók. Most, hogy betoppantunk az árudába, kétórán keresztül szemünk előtt zajlik le a bolt egész élete, bővep van alkal­munk szemünkre venni a pult innenső oldalának apró moz­zanatokból összetevődő életét. Viharsebescn ront, be egy nyolc év örüli villogószemű kislány. Egykiló kenyeret kér, s hogy „Marika néni” gyorsan kezébenyomja az árut, pult­ra rakja a markában szoron­gatott pénzt. Máé ki "cm ér az altón, máris • " áll a kiállító*: Hónapokkal ezelőtt kezdő­dött az Ezüstkalászos tanfo­lyam Szihalom községben. A tanfolyamra harminc hallgató jelentkezett, akik azóta is szorgalmasan eljárnak az elő­adásokra. Különösen nagy ér­deklődéssel figyelték a szőlő, zöldség és gyümölcstermesz­tési előadásokat. Ilyen témák­ról tartott legutóbb előadást Nagy János a járási mezőgaz­dasági osztály szakembere. A foglalkozásokat érdekesebbé teszi, hogy csaknem minden alkalommal vetítettképes, szemléltető eszközök alkalma­zásával teszik érthetőbbé a hallgatók számára a tanulni valót.- MAGAS OLAJTARTAL­MA miatt exportra szállítják a Selypi Zsófia Malomban ösz- szegyüjtött búzacsirát. 1878-ban ezen a napon szabadal­maztatta Edison fonográfját, _ a mai gramofon ősét. 1863-ban született: Moór Emánuel zeneszerző. , NÉVNAP Ne feledjük# csütörtökön ALADÁR — A PEDAGÓGUS szak- szervezet Heves megyei is­kolai alapszervezeteinél feb­ruár 25-ig taggyűléseken be­szélik meg a pedagógusok a decemberi kongresszus ha­tározatait, a XIX. kongresz- szus határozati javaslatait és az alapszabálytervezetet. — BÉLAPÁTFALVÁN ez- idáig 15 tanácstag tartotta meg beszámolóját. A beszá­molókon igen sok hasznos ja­vaslat hangzott el a lakosság részéről a községfeilesztési tervhez. Nagy megelégedés­sel fogadták a járdák rende­zéséről, valamint a fö’dmű- vesszövetkezet és az iskola előtti parkosításról "zóló ter­vezetet.- 9-10 EZER MÁZSA do­hányt vettek át eddig a ká­polnai beváltóban a termelők­től. A dohánybeváltás ideje lassan befejezéshez közeledik. — MI^EGY 40 dolgozó paraszt gyűlt össze Bélapát­falván a leamtóbbi gazdagyű­lésen. Az előadáson a gyü­mölcsfák szakszerű kezelésé­ről, és ápolásáról tájékoztat­ták a gazdákat.- 22 TERMELŐSZÖVET­KEZET készítette el éves ter­vét a gyöngyösi járásban. A tervek nagy részét már jóvá is hagyták. ' — Ä BÉLAPÁTFALVI ok­tatási és népművelési állandó bizottság megtartotta az ál­talános iskola félévi munká­jának értékelését. Főleg a hi­ányzások csökkentését vitat­ták meg s edhatározfák, hogy a hiányzó diákok szüleit sze­mélyesen keresik fel és segít­séget nyújtanak nekik .a hi­ányzások leküzdésére.- ÚJRA DOLGOZIK a ke- recse'ndi téglagyár. Az ünne­pélyes beindulást április 4-re tervezik. Jelenleg az előkészí­tő munkák folynak. Éven­ként 4—5 millió tégla gyártá­sát tervezik. — MÓNOSBÉLEN a múlt évben, a községfejlesztési alapból egy kultúrtermet és egy tantermet hoztak létre.- „ A RENESZÁNSZ nagy mesterei” címmel Kocsis Ar- pádné tart előadást a Pedagó­giai Főiskola II. em. 65. sz. termében, ma délután fél 4 órakor. Zsuzsinak nem kell vissza 10 fillér • • • Ä 12-es Áruda egy délutánja — Még 10 fillért vissza­kapsz Zsuzsi! De Zsuzsi csak legyint, s megy tovább. Utánaszőlók én is, Zsuzsi azonban nagyvona­lúan eltűnik az egyre jobban erősödő esti szürkületben. S jönnek egymásután a ve­vők, köztük a vásárlók külön­böző — mindenütt megtalálha­tó — típusai. — Gyorsan egy negyedkiló sót, mert odaég a rántásom — kiabálja M. J-né már az ajtó­ból. Magas, csontos asszony, energikusan igyekszik egészen a pultig furakodni. S hogy az eladók — nagyon helyesen — a korábban jöttékét szolgálják ki előhb, dühödten kitör: — A fejükhöz vágom ezt a kannát! TÁVOZÁSA UTÁN lemon­dóan legyint Janik József: — Lassan megszokjuk már go­rombaságait.... Két 10 év körüli lány lép most be az ajtón. Egyikük 10 uleka élesztőt váBávól, s ami ' r megl apja letör belőle egy kis darabkái és élvezettel W>z di majs/olgatni. A másik tág­ranyílt szemmel bámulja, majd áhítatosan rebegi. — Én, ...én is szeretem az élesztőt... adjál már... És kap. Most már ketten rágcsálják, mintha nem is élesztő, hanem valami földön­túli csemege lenne. Hja, az ízlések különbözők. A hároméves, szőke Évike például egyenesen a pulthoz szalad. — Ez kell nekem anyuka — mutatja pici ujjaival, amelyek végig tétovázzák az illatozó, színes cukrosüvegeket, a csá­bító, sztaniolba öltöztetett csoki-szeleteket. Nem tud vá­lasztani. Végül is a filléres stol inál köt ki a kis butus. Közben megjön Németh né­ni és kér egy darab szappant. Viráqné megsúgja, hogy ma már legalább ötödször van itt. Németh néni minden darabért külön jön, reggel elviszi a te­jet, 10 perc múlva a kiflit, két perc múlva a gyufát... Egy fiatalasszony gyulni- ltoIhász iráni érdeklődik, mer' — mint mondja — a férje na­Milyen les* az idei divat? A közönség szavaz Az első tavaszi napsütéssel egyidejűleg felvetődik a kér­dés, különösen a nők körében — vajon milyen lesz az idei tavaszi divat? Ma már az igények növeke­dése miatt ruházati iparunk, de ezt megelőzően a Ruhaipari Tervező Vállalatnak nem kis fejtörést okoz, hogy milyen új divatkreációkkal lepje meg elsősorban a hazai, valamint a külföldi vevőket. A tavaszi ruhakollekció be­mutatása a Ruhaipari és Ke­reskedelmi • szakembereink előtt már jórészt megtörtént. A Gyöngyös és Környéke Kis­kereskedelmi Vállalat közvet­lenül a vásárlóknak is bemu­tatja a ruha-kollekciót, hogy ezáltal is kikérje véleményü­ket, mely még közelebb hozza a kereskedőket és a vevőket egymáshoz. Ezért a Gyöngyösi Kiskeres­kedelmi Vállalat meghívja a Ruhaipari Tervíző Vállalatot egy műsorral egybekötött di­vatbemutatóra. melynek egyik érdekessége, hogv a Lipcsei Nemzetközi Vásárra készült modellek egyrésze is bemuta­tásra kerül. A divatbemutató alkalmá­val a Ruhaipari T /ező Vál­lalat manekenjei előrelátható­lag 80 modellt mutatnak be. Újszerű az eddigi divatbe­mutatóktól eltérően, a most megrendezendő ruházati be­mutatón az lesz, hogy a belé­pőjegy egyben szavazócédulát képez, melyre mindenki azt a modellszámot, mely neki leg­jobban tetszett, ráírja, s tá­vozáskor a kijárat előtt lévő urnába dobja. A gyöngyösi Kisker a legtöbb szavazatot kapott modelleket 2—3 héten belül legyártatja s kapható lesz a szaküzletekben és a gyöngyösi Áruházban. A divatbemutatót a hatvani Nőtanács segítségével március 1-én Hatvanban, március 2-án Gvöngvö-ön délután és este, két előadásban rendezik meg. Bemutatásra kerülnek ta­vaszi kabátok, kosztümök, kis­kosztümök, utcai szövetruhák, ballonkabátok, kis- és nagyes­télyi ruhák, gyermek- és férfi ruházati cikkék. Á jegy-elővételt, továbbá a divatbemutatók színhelyét, a kezdés időoontját a későbbki­ben közöljük. A div"+bemutatót máris nagy érdeklődés előzi meg. Tőzsér István, Gyöngyös Strejuí t'teeplck Csütörtök: Lebbencsleves paradicsomos káposzta májropogós, alma. - Péntek: Babgulyás töltött metélt. Szombat: Tüdőhaséleves tepsis burgonya, savanyú. Vasárnap: Kondásleves paprikás sertésszelet galuskával vargabéles. MÄJROPOGÖS 30 dk borjúmájat áttörünk és hozzáadunk 3 db nyersen, hámoz­va megreszelt burgonyát Is. 1 to­jással, sóval elkeverjük, adhatunk rbele kis reszelt sárgarépát is. Alaposan összedolgozzuk és forró zsírba galuskákat szaggatunk be­lőle Bármilyen főzelékhez kitűnő. TÖLTÖTT METÉLT Lisztből tojással, tejjel és sóval tésztát gyúrunk, nem nagyon vé­konyra nyújtjuk, metéltre vágjuk, vízben kifőzzük. Tálban elkeve­rünk vajat vagy zsírt, porcukrot, néhány tojássárgáját, reszelt cit­romhéjat. Beleadunk 2 kanál tej­felt, azután belekeverjük a metél­tet, végül keményre felvert tojás­habot vegyítünk hozzá. Morzsával kihintett lábasba beleadunk egy ré­teg metéltet, rá darált diót, cuk­rot, mazsolát hintünk. Erre is­mét egy réteg metéltet, barack, vagy ribizke ízt. Erre óiból me­téltet, rá reszeltcsokoládét, majd letakarjuk, sütőben pirosra süt­jük. Tálaláskor kiborítjuk és megcukrozzuk. TÜDŐHASÉLEVES Borjúcsontból, zöldséggel és ke­vés fűszerrel levest főzünk, mely­ben .40 dk borjútüdőt is megfő­zünk. A megfőtt tüdőt húsdará­lón áthajtjuk. Kevés zsírban meg- bamítunk fél kávéskanálnyi por­cukrot. azután hozzáadjuk a lisz­tet. Ha megpirult, finomravágott hagymát, fokhagymát és zöldpet­érthető — de egyre kevesebb ezeknek a száma... Általában a férfivásárlókat szeretiük job­ban kiszolgálni, akik nem vá­logatósak, nem türelmetlenek. Már csak egy vásárló van a boltban, elhanyagolt külsejű, fiatal nő. Fizet és gyorsan tá­vozni akar, de Papp Sándomé eladó hangja megállítja a fé­lig lehúzott rolló előtt. — Egy forinttal kevesebbet tetszett adni! — Bocsánat — mondja vér­vörös arccal a vevő — téved­tem.., Állítólag többszőr megesik vele az effajta tévedés, íev hát szemmel tartják. Hat óra két perc. Zár a bolt. A kirakat előtt jó negyedór'ja trécselő asszony hirtelen ott­hagyja társát és bebújik a rolló alatt. — Csak egy kiló lisztet lel­kem, — lihegi Virágné felé, aki most felém kacsint és én már ezt is értem. Ez a ->evő az, aki mindig az utolsó pilla­natban érkezik, miután jól kibeszélte magát a kúton, vagv a bolt előtt. HAT ÓRA 10. A rolló le­gördül, a kirnkatlámpák kial­szanak. a 12-es áruda egy napja végeiért. SOMODY JÓZSEF rezselymet adunk hozzá. Egyszer- kétszer megforgatjuk a rántásban, paprikát keverünk '->eie és fel­eresztjük az átszűr essel. Ha egy ideig forrt, beleadjuk a vag­dalttüdőt, sózzuk, törött borsót, citromlevet, ecetet adunk bele és jól kiforraljuk. Utoljára 3 dl tej­fellel behabarjuk és zsemlyekoc­kákkal feladjuk. EGRI VÖRÖS CSILLA fi A vörös kocsma EGRI BRÖDY Hogyan fedezték fel Amerikát LGRI BÉKE A béke völgye EGRI SZABADSÁG Nincs előadás MUNKÁSOTTHON MOZI EGER Február 19-én, szerdán nincs elő­adás. GVÖNGYÖSI PUSKIN AU Baba GYÖNGYÖSI SZABADSÁG A tettes ismeretlen HATVANI KOSSUTH Tiltott szerelem HATVANI VÖRÖS CSILLAG Bakaruhában PÉTERVASARA Első számú közellenség HEVES Nincs előadás FÜZESABONY Mágnás Miska írja az újság . . . •.. hogy a spanyolországi Albecet városkában letartóz­tattak egy szerzetest. Isién de­rék szolgájának azért gyűlt meg a baja a hatóságokkal, mert hívő embereknek ötven pesetáért árulta a másvilági „férőhelyeket”. Eddig a hir. Arról még nem esett szó, hogy menybéli ura miként fogadta földi szolgájának sáfárkodását a mennyei ,jzsölly ékkel”. Arról sem érkezett hir, va­jon a tisztítótűzben, vagy akár a pokolba szóló „férőhelyek­nél” milyen árkedvezményt adott a derék spanyol szerze­tes. Ámbár nehezen hihető a spanyolokról, hogy ilyen üz­letbe belementek volna. Biztos vagyok benne, hogy csak az égi paradicsom zsöly- lyéit és kakasülőit kinálgatta élelmes híveinek, akik közül sokan maradtak le az elővétel­ről, az üzletember bukása miatt. így nagyon sajnáljuk, hogii olvasómknak nem tudunk bő vebb felvilágosítást adni. hogy forintba átszámolva mennyibt kerülne egy hely az egek tmí- nak jobbja felől, hogy tájéko­zódva ez égi tarifákban, lega lább egy kakasiilőre i'alót ősz szcspóroljunk, mert ki az a smucig, aki örökké akar égni a pokolban, néhány rongyos peseta vagy forint miatt? 4. JL I I gyon igényes és reggelire a világért meg nem enne mást Nem csodálkozom rajta, hogy többen összesúgnak a háta mögött... Feltűnően sok szódavizet visznek a vásárlók. Meglát­szik, hogy közel esik h ' a Cifrapart, meg a Cifrahóstya, ahol sok jó bor érik a pincék­ben. Közeledik hat óra, a zárás ideje. Egyre kevesebb a vásár­ló, s a bolt vezetője a szusz- szanásnyi pihenést kihasználva magyarázni kezd: — Tudja, nagy különbség van ám a régi. meg a mostani vevők között. Ma már jófor­mán eltűntek azok a minden kákán csomót keresők, akik oktalan piszkálódásaikkal sok­szor megkeserítették a keres­kedők életét. Azt hiszem, bát­rán kimondhatjuk: az' utóbbi évek során kialakult egy tisz- túltabb vevőszellem. Persze vannak még elégedetlenkedők — így például senkinek sem tetszik, ha elégetett, vagy sá- padtszínű kenyeret kap, ami

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents