Hevesmegyei Népújság, 1958. február (9-32. szám)

1958-02-02 / 10. szám

NÉPÚJSÁG rr| 1958. február 2. vasárnap H Jó étvágyat! Több háziasszony olvasónk kérdi tőlünk: hogyan állítsa össze vendégei számára a va­sárnapi uzsonnát? Hölgyven­dégei „édesszáj úak”, mivel kí­nálja őket, s mivel a férfiven­dégeket? Áz illendőség szabályai sze­rint — kezdjük a hölgyekkel. Legkedveltebb uzsonnaital a kávé, a kakaó és a csokoládé­kávé. Mellé finom meleg tejes kalácsot, mazsolás kuglófot és édes tésztát szolgálhatunk fel. Ha „édes-összeállítást” tála­lunk, mellette ne kínáljunk húsféleségeket, sós süteményt. Ezzel szemben krémeket, tor­tái, gyümölcsöt szívesen fogad­nak vendégeink. Ha tejszínhabos kávét tála­lunk valódi babkávéból, vi­gyázzunk, az otthoni pörkölés­nél meg ne égessük, mégis jól pirítsuk meg a szemeket, kü­lönben nem lesz a kávénk za­matos. Az Ízléses tálalás fo­kozza az étvágyat; a tejet, fe­ketekávét, cukrot külön tálal­juk, sohase készítsük el előre, bízzuk vendégeink ízlésére az adagolásukat. Tejszinhabos kávét készíthe­tünk pótkávéból is, azonban ügyeljünk arra, hogy frissen főtt kávét kapjanak vendé­geink, s még izletesebbé te­het jüli, ha babkávéval kever­jük. A kakaó készítési módját is közöljük röviden újdonsült háziasszonyok számára. A mennyiség: egy evőkanálnyi kakaót számítunk általában egy uzsonnacsészényi adaghoz. Hideg tejjel jól keverjük el (vigyázzunk arra, hogy ne ma­radjon csomós) s az előre meg­cukrozott forrásban levő tej­hez adagoljuk. Javasoljuk, ha. a tej nem elég zsíros, pótoljuk zsiradékét egy kis vajjal. Asz­talon töltjük csészékbe. A tej­színhabos csokoládé készítési módja ugyanaz, mint a kakaóé. Sűrűségét fokozzuk, ha a száraz kakaót összeke­verjük cseppnyi liszttel. Utoljára a vajat keverjük el benne. Tálalása legizlésesebb szélesszájú poharakban. A tejszínhab adagolásához java­soljuk: ha előre töltjük a cso­koládét csészékbe, csak díszí­tésül tegyünk a tetejére egy kis kanálnyi tejszínhabot, a többit tálban kínáljuk az ital mellé. Férfivendégeink között akadnak olyanok, akik ugyan szívesén fogyasztják a süte­ményeket, de nem kedvelik a tejs kávét, kakaót, tejszínha­bot. Számukra készíthetünk igen finom likőröket, s fel­szolgálhatunk feketekávét. Néhány kalácsreceptet is adunk, amelyek olcsóak és kiadósak ; Egyszerű mazsolás kuglóf Fél kiló lisztből, egy evőka­nál zsírból, pici sóból, 3 tojás sárgájából és habjából, reszelt citromhéjjal, 2 evőkanál lan­gyos tejben kelesztett 4 deka élesztővel tésztát készítünk. 5—10 deka mazsolát szórunk bele, s duplájára kelesztjük. Vajazott, lisztezett formában sütjük. Csokoládés kuglóf 13 dkg vajat elkeverünk 4 tojás sárgájával, 25 dkg cu­korral fél csésze tejjel, egy citrom reszelt héjával. 30 dkg lisztet adunk hozzá, amelyben egy csomag sütőport keverünk el, s 4 tojás habját dolgozzuk bele. A tésztát két részre oszt­juk, egyik feléhez 10 dkg re­szelt csokoládét keverünk. A vajjal kikent, lisztezett for­mában alulra a fehér, felülre a csokoládés rész kerül. A sü­tés ideje: 1 óra. 1958. FEBRUÁR 2. vasárnap: 1943-ban ezen a napon arat­ta hatalmas győzelmét Sztá­lingrádnál a Szovjet Had­sereg. NÉVNAP; Ne feledjük: hétfőn Balázs. — PETÖFIBÄNYÄN a szak- szervezet már most megkezdi a tavasszal és a nyáron sor- rakerüiő kirándulások szerve­zését. Szép Ikarusz 55-ös autó­buszokat kapnak, hogy a jóle­vegőjű hegyvidékeket felkeres­hessék a pihenő napon lévő bányászok. — ORSZÁGGYŰLÉSI beszá­molót tart Egri Gyula elvtárs, a Városi Pártbizottság első titkára február 7-én este a Bé­ke moziban. (Eger, Szovjet Hadsereg útja, volt Szvorényi út.) — EBBEN AZ ÉVBEN 144 lakásba költöztek be a petőfi- bányai új lakótelepeken. A la­kásokat a múlt év végén ad­ták át az építők, s azóta fo­lyamatosan költöznek a barát­ságos, szép, két- és egyszobás otthonokba a petőfibányai bá­nyászok. Ebben az évben a la­kások környékét csinosítják, parkosítják, a rendelkezésre álló pénzből. —• MA ESTE 7 órakor, a ti- szanánai könyvtár „Könyv­bált rendez. A bálon a belépő­díj 6 forint értékű könyv. — PÉNTEKEN délelőtt a i gyöngyösi Puskin Filmszínház- I ban a miskolci Déryné Szín­ház bábtársulata nasrv sikerrel i mutatta be Arany János: Tol- ! di című verses költeményéből | átírt bábjátékot. — A petőfibányai fiatalok ! nagyon érdeklődnek a feb- j ruár elején kezdődő autó-és | motorvezetési tanfolyamok iránt. Az NHS vezetésével működő motorvezetői tan­folyamra 110, a személyko­csira 8, teherautóra a sor­köteles fiatalok közül jelent­keztek sokan. — törpe vízmű építését kezdték meg Adács község­ben, melyre eddig 35 ezer fo­rintot költöttek. Majd 90 ezer forintos költséggel bővítik a villanyhálózatot is, melynek során 5200 forint értékű, tár­sadalmi munkát végez a köz­ség lakossága.-i BÉKENAGYGYŰLÉSE­KET rendeztek, illetve rendez­nek Heves megye minden köz­ségében január és február hó­napokban. LÖRINCZY GÉZANÉ: Ax igaz ének, sxó és betű dicsérete Rigó a fenyőn úgy fütyülj: nótádat értse a vadon. Aranymálinkó, cinke, fürj elringatózzék szavadon. Verd föl az alvó véneket — a Mátra bérce, völgy, csalit hadd visszhangozza éneked csüggedeüen akkordjait. Költő, te teremts avatott bensődben néped tetteit kifejezhető dallamot s csorduljanak meg rímeid. Árassza igazát, ízét s próféíás erejét a szó — hadd sorakozzék fel köréd minden NÉPŰJSÁG-olvasó! — A SZŰCSI X-ES akná­ban az újrajta pajzsfejtéssel 24 óránként 1.90 métert haladnak előre, míg a gyöngyösi XII-es aknában a frontfejtéssel csak 120 cm-es napi teljesítményt tudtak elérni. Ez évben korsze­rűsítik, módosítják a pajzso­kat a Szovjetunióból nemré­gen hazaérkezett főmérnök tervei alapján. — A kisnánaí szőlőtermelő szakcsoport tagjai egy kataszt- rális holdon vadalany-telepet létesítettek. — A GYÖNGYÖS HALÁSZI KISZ-szervezet fiataljai elha­tározták, hogy a községfejlesz­tési alapból épülő kultúrház- nál nagyarányú segítséget nyújtanak társadalmi munká­val. — A Gyöngyösoroszi Ércbá­nya, a Szerszám és Készülék- gyár KISZ fiataljai versenyre hívták egymást. A verseny- feltételekhez szükséges KISZ- brigádokat már mindkét üzemben megszervezték. — RÉGÓTA VAJÚDÓ kér­dést oldanak meg ez évben Pe- tőfibányán. A szűk és a köve­telményeknek nem megfelelő piacot a parkosítás folytán új helyen, modernebb változatban építik meg. — Gyöngyöstarján község­ben újjászervezték a népfront bizottságot. Az alakuló ülé­sen sok hasznos javaslat hangzott el a községfejlesz­téssel kapcsolatban, — UJ MA VAUT megállót építettek Markazon. A 22,260 forintos költséggel épült busz­megállóban meleg, barátságos helyen várakozhatnak az uta­sok. — Dinka Jenő, petőfibá­nyai altáró körlet főaknásza a Magas Tátrába utazott két hetes jutalomüdülésre. Nyomdász, ki szorgos gépeden ólammá öntöd a betűt, nap, mint nap most már, — figyelem: kézjeled ott van mindenütt! A napilap kész, — megjelent. Ez a mi nagy-nagy ünnepünk. Betűk forrása, friss hírek termékenyítik életünk! FILMFÓRUM TT-i-f-, glBl!13Ília£38ÜS!BH33S!!22!BHBIíB93B!3flBRSBBlISBBS Emberek vagy őrmesterek Élménybeszámoló a Közgazdasági Technikumban Csinos fazonú, tetszés szerinti színű szövetből készíthető, — munkában is viselhető ruha Az egri Alpári Gyula Köz- gazdasági Technikum legutób­bi KISZ gyűlésén a Szovjet­unióban járt két pedagógus, Pelle Béláné, a leány diákott­hon igazgatója és Szolnoki János, a Dobó István gimná­zium igazgatója — előadást Az ügyeletes rendőr fel­emelte a kagylót és jelentke­zett : „Baleseti központ!” „Kérem!” — mondta egy ijedt, reszkető hang a telefon­ban, — „küldjék gyorsan em­bereiket a Rakpart út 2-a szám alá. Veszedelem fenye­get. Egy vadállat hatolt be a nyitott konyhaablakon. Egye­dül vagyok a házban, hozzá­tartozóim színházba mentek”. „Nyugodjék meg asszo­nyom” — felelte a rendőr, miközben feljegyezte a címet. „Három percen belül ott va­gyunk. Zárja be jól az ajtó­kat és igyekezzék addig is biz­tonságba helyezni magát”. „Az ajtó tárva-nyitva van” — hangzott a felelet. — „Én a lakószobában vagyok és az el­lenség gyorsan közeledik”. „Személyes ellenség?” — kérdezte a rendőrőrmester. — „Tehát ismeri? Gyorean mond­ja meg, hogy hívják!” „Nem tudom, hogy hívják” — hangzott a kétségbeesett válasz — mert egy macska”. „Macska?” — kiabált az ügyeletes. — „Már feljegyez­tük a címét és szigorúan fe­lelősségre vonjuk, hogy ha tró­s. o. s. fát űz velünk. Normális em­ber egy betévedt macskáért nem hívja fel a baleseti köz­pontot”. „Én nem vagyok ember” — zokogott a hang. — „Én csak egy szegény Ids papagáj va­gyok”. •X® BIZTONSÁGOS HELY Diogénesz ókori görög filo­zófus látva, hogy egy íjjász semmiképpen sem képes cól- batalálni, odaállt a céltábla mellé. Megkérdezte tőle; Miért teszed ezt? — Azért, nehogy véletlenül belém lőj jön. •X« FURCSA VALÓOK Az egyik fiatal new-yorki férfi beleszeretett az egyik te­lefontudakozó női alkalmazott­jának szép rekedt hangjába. Megkérte a kezét is, — ter­mészetesen telefonon. Néhány nappal az esküvő után a fiatal asszony, kristálytiszta hangon szólalt meg: amikor férje meg­ismerte, ugyanis náthás volt. A csalódott férj azonnal be­adta a válópert. 0<K> CSAK A SZŐKÉT­•*— Mari! — szól szigorúan a ház asszonya — tegnap láttam, hogy a postás, miután átadta a leveleket, megcsókolta ma­gát. Ezentúl én veszem át a póstát. — Nem nyer semmit vele a nagysága — vág vissza Mari. Ez a postás csak a szőkéket szereti. oxo NE KEVERJÜK ÖSSZE *— Igazgató úr kérem, legyen szíves még egy hét szabadsá­got adni, mert meg akarok nő­sülni. — De hiszen most töltötte el négyheti szabadságát?! — Csak nem gondolja, hogy elrontom a pihenésem? tartott a Szovjetunióban szer­zett élményeiről, tapasztala­tairól. Az érdekes és tanulságos előadást a tanári kar, a KISZ tagság és a tanuló ifjúság nagy tetszéssel és élvezettel hallgatta. így volna ex helyénvaló Gyöngyösről érkezett hí­rek szerint kibővítik a Vörös Csillag Szállót, örvendetes hír ez, hiszen a város ide­genforgalma nagyon meg­sínylette egy kényesebb igé­nyeket is kielégítő szálloda hiányát. Mindössze az elnevezésről lehetne vitázni. Miért kell egy Mátra tövében lévő szállónak Vörös Csillag ne­vet adni, mikor ezt a nevet a legjobb akarattal sem le­het kapcsolatba hozni az em­lített hálóhelyiségckkel, s mikor nagyobb részt most is a régi nevén, Hungáriának nevezik a gyöngyösiek és az idegenek is a Fő-téren lévő szállót. A Vörös Csillag szép, meg­becsült jelkép, remek hang­zású elnevezés, de ha köz­napivá tesszük, elveszti igazi jelentését. Jobban illene a város hangulatához, a szál­loda igazi rendeltetéséhez egy szerény, de annál kife­jezőbb elnevezés, akár „Mátra Szálló”, akár a régi neve, vagy valami más új név. A Vörös Csillag maradjon meg a komunizmus, a mun­kásság jelképének, a szálloda pedig legyen szálloda, hozzá illő névvel. így volna ez helyénvaló. Különös, öszvérműfajú olasz filmet mutatott be a Vörös Csillag filmszínház. Formáját illetően burleszk, tartalma azonban helyenkét drámai fordulatokban bővelkedő, fi­lozófiai gondolatokat henter- getö játék. A mese nyilván a fernandeli színészi skála szé­lességéhez mérhető (bár Fer­nanden el nem érő) főszerep­lő — Toto-művészi képességei­nek és igényeinek alapján ké­szült. Tipikusan jellemző a polgári társadalom belső konfliktusára a filmnek az az alapgondolata, hogy az embe­reket két csoportra kell osz­tani: dolgozó, szenvedő, baj­lódó, jóért, rosszért küzdő „em­berekre” és „őrmesterekre”, akik a maguk hatalmával, súlyával és kegyetlenségével állják útját a kisemberek ér­vényesülésének. Érthető, hogy e két szélső­séget — mint típust — végig a filmen 2 azonos színész játssza: az embert Toto, az őrmestert a számos olasz filmből jólismert, kitűnő szí­nészi képességekkel rendelke­ző Montanir. Hangsúlyozni kell s ezt hangsúlyozza a film maga is, hogy a filmbéli őr­mester mindvégig szimbólum s a komikumok, s tragikumoft egyaránt e szimbólum s Tota közti viaskodások jegyébeiy bontakoznak ki. Mérhetetlenül sok ötletet nyújthat egy ilyen szerencsés, emberi alapgondo* lat. Ennek ellenére a film ezek* nek a lehetőségeknek csak egyrészét használja ki eredeti módon. Igazán magávalraga* dó, csak a kezdő filmgyári és a befejező autós jelenet, a többi — hellyel-közzel kacag* tató humora ellenére — azt a kellemetlen és rossz szájízt keltő hatást éri el, amit már sokszor olvasott, látott, vagy hallott történetek nyomán érez az ember. Kár, hogy az amerikai életformára utaló képsor szárazabb, s hogy e kockák cselekményébe keve­sebb a humor, sablonosabb lett az egész, vetkőző jelene* tével, tudatosított erotikájával együtt. A szereplők jő játékát le* számítva egészbenvéve adós maradt a film a nagy lehető* ségekkel s így megamaradt az aranynak ezúttal nem tekint­hető középszerűség-nél, mint alkotás. Kár, mert jóval több volt benne, igazi chaplini ér­telemben. Pagony Lajos Egri Vörös Csillag: Emberek vagy őrmesterek. Egri Bródy: A ml igazgatónk* Egri Béke: Éjfélkor. Egri Szabadság: Folyón túl. Gyöngyösi Szabadság: Éjfélkor. Gyöngyösi Puskin: Két anya. Hatvani Vörös Csillag: A test ördöge. Hatvani Kossuth: Ez történt Belgrádban. Pétervására: Karneváli éjszaka* Heves: Naplemente előtt* Füzesabony: * Kapitány és hőse: Munkásotthon mozi Eger: Vasárnap este 7 órakor meg­nyitó díszelőadás: „Az Anya“ Gorkij regényének magyarul beszélő szovjet filmváltozata. Hétfőn: este . háromnegyed 6 és egynegyed 9 órakor: Híradó és kisfilm műsor: Uj mozi Egerben { A szakszer* vezetek kultúrottkonában február hó 2-án, vasárnap este nyílik meg a „Munkásotthon“ mozi Széchenyi u 16. A szovjet szakszervezetek is­mét tanujelét adták segítőkészsé- güknek és a szaktanácsnak né* hány moziberendezést ajándékoz* tak. Ezen berendezések egyike került felszerelésre a most meg* nyílt moziban. A Munkásotthon mozi hetenkét négyszer: vasárnap* hétfőA, csütörtökön és pénteken tart előadást naponta háromne* gyed 6 és egynegyed 9 órai kéz* dettel. Ezenkívül vasárnap des gyermek matiné.,A Munkásotthon mozi a dolgozók egyre fokozódó kulturális igényeit és művelődési színvonalát igyekszik kielégíteni és fokozni, műsora s Egerben du. 3 órakor: Marica grófnő (bérletszünet). Este fél 8 órakor: Az ember tragédiája (bér­letszünet). Tegyenek még többet a kultúráért Péter vásárán is . . . Részletek egy levélből. „Foglalkozzanak többet a község vezetői a falu kulturá­lis kérdéseivel” — írja többek között levelében Szabó Lajos, a pétervásári kultúrházból. Érdekes „kimutatást” készí­tett a felszabadulás előtti (egyházirányította) és a fel- szabadulás utáni (népvezette) kultúrmunkáról. Lényeges változás 12 évvel ezelőtt kö­vetkezett be. A színjátszó csoport tartal­mas darabokkal szórakoztatja — azóta — a falu népét. Azon­kívül állandó mozielőadásokat tartanak hétfő kivételével mindennap. Havonta ellátogat Fétervásárára a Gárdonyi Géza Színház, vagy valami­lyen kultúrcsoport, amely színvonalas műsorával sokat csiszol a falusiak kultúrigé- nyein. Szabó Lajos tapasztalata is az, hogy a község nagy utat tett meg a kulturáltabb, szebb élet felé, de még többre vi­hetnék írja, — ha a lakosság és a község vezetői, főleg a pedagógusok összedolgozná­nak, ha jobban szívügyüknek tekintenék a kulturális élet f el v i ragozta t ásót Pé tér v asó­r ón.

Next

/
Thumbnails
Contents