Hevesmegyei Népújság, 1958. február (9-32. szám)

1958-02-07 / 14. szám

195S. február 7. péntek NtÉPŰJSÁG CJ-clLillL kukádé Őszi vetéseink állapota jobb mint tavaly ilyenkor volt — Cseh Rudolf növ. term, felügyeld nyilatkozata — Az elmúlt év őszén megyénk területén közel 90 ezer hold őszi gabonát vetettek el a ter­melőszövetkezetek és az egyé­nileg dolgozó parasztok. Az őszi vetés tavaly október 23. után lehullott nagyobb meny- nyiségű csapadék hatására in­dult meg jobban. Addig az időpontig a kenyérgabonának mintegy 20—25 százalékát ve­tették el. A búzavetés ideje ál­talában eléggé kihúzódott, még november végén is ve­tettek különösen a hatvani és gyöngyösi járásokban, a többi járásokban akkor már csak szórványosan. A vetések állapotát figye­lembe véve a legjobbnak mondhatók az október 23. és 30-a között elvetett őszi búzák. A korai vetésekben helyen­ként egérkár mutatkozik, fő­leg a lucerna és lóhere töré­seken vetett búzánál, és a ló­here, lucerna kaszálók melletti vetésekben. Gabonafutrinka kártételt Nagykökényesen és Mezőszemerén tapasztaltunk. Felfagyást és vízkárt eddig még nem észleltünk sehol sem. Általában azt mondhatjuk, hogy december és január első felében — néhány naptól elte­kintve, amikor nagy hőingado­zások voltak — vetéseinkre az időjárás kedvező volt. Január 23-án a megye területén 4—15 centi vastagságú hó esett, ami a nagy hidegektől megvédte vetéseinket. Az őszibúza vetések közül a későn vetettek is kikeltek, fej­lődésük jónak mondható, a korai vetések megbokrosodtak. Az őszi vetések minőségi meg­oszlása a vetésterületet figye­lembe véve: 45 százalék jó, 35 százalék közepes, 20 száza­lék gyenge fejlődésű. A veté­sek a tavalyi évhez viszonyít­va általában 10 százalékkal jobbak. A rozsvetések eléggé meg­bokrosodva kerültek a télbe, az egérkár jóval kevesebb, mint a búzákban. Az őszi árpa vetések — te­kintettel arra, hogy nagyobb­részt száraz földbe kerültek — foltosán keltek, s csak az eső­zések után kezdtek jobban fej­lődni. A jó időjárás következ­tében a késői kelések is utol­érték az első keléseket. Bokro- sodásuk a Hatvanban későn elvetett ősziárpa kivételével jónak mondható. A fejlettsé­get és a bokrosodást figye­lembe véve az ősziárpa veté­sek állapota mintegy 15 száza­lékkal jobb, mint az elmúlt esztendő hasonló időszakában. r"*Apró érdekességek — Megállapították, hogy a legkisebo kertimag a saláta magja. Egy grammban 650 mag van. így egy holdra kö­zel kétmillió saláta magot vet­nek el. Az egy hold bevetésére elegendő búza alig férne el két zsákban, a salátamag pedig két marokban elfér. — Ázsiában és Amerikában a barlangok folyóvizeiben, pa­takjaiban él egy különös hal­fajta, a vakhal. Bőre, húsa át­tetsző, fehér. Vaksága ellenére is megtalálja azonban táplá­lékát, mert fején és állkapcsán érzékeny tapogató szemölcsök fejlődtek. Hogyan kezeljük a borokat? A bor helyes kezelésének egyik feltétele a tisztaság. Használat előtt és után min­den edényt gondosan mossunk el, a boros pincébe csak a bor- kezeléshez szükséges eszközö­ket tartsuk, gondoskodjunk ar­ról, hogy a pince levegője is tiszta legyen. A bor akkor mondható érettnek, ha okszerű kezeléssel íze, zamata, jellege teljesen és hibátlan kifejlődik, megtisztul, nem zavarodik, új­ból nem indul erjedésnek. En­nek érdekében időben kell vé­gezni a seprőről való lefejtést, a töltögetést se mulasszuk el. Ha a bornak gyanús szagát, ízét érezzük, fejtsük át azon­nal erősen kénezett hordóba. Ügyelni kell állandóan az ide­jére meg nem tisztult borok­ra, ha szükséges, ezeket újból le kell fejteni, esetleg deríte­ni. Gondoskodni kell a helyes szellőztetéssel arról is, hogy a pince hőmérséklete megfelelő legyen, mert a kelleténél na­gyobb meleg és a fagy egy­aránt árt a bor minőségének. Hogyan védekezzünk a felfagyás ellen? Közeledik a tél vége, s a jó gazdának egyik gondja az őszi vetések helyes ápolása. Tél vé­ge felé, amikor a talaj kienged, s aztán újra hirtelen fagy, egyik legnagyobb veszély, *a gabona felfagyása. Különösen a sekélyen vetett gabonáknál okozhat nagy károkat. A véde­kezés módja a helyes időben alkalmazott hengerezés. Hen­gerrel akkor menjünk rá a ta­lajra, amikor már szikkadt, nem ragad rá a hengerre. Ko­rai hengereléssel többet) ár­tunk, mint használunk. Az idő­ben végzett hengerezéssel a felfagyott, szakadozott gyöke­reket visszanyomjuk a talajba, ezzel biztosítjuk, hogy újra megkapaszkodjanak, fejlődés­nek induljanak. Ha nincs fel­fagyás, az őszieket hengerezni nem szabad! Vízvezeték a faluban Régi, komoly problémája a nagyfügedieknek, hogy a köz­ség egyik részén nem megfe­lelő a vízellátás. Lehetőség sincs arra, hogy új kutak fú­rásával oldják meg a vízellá­tást, ezért úgy határoztak az egyik tanácsülésen, hogy a községfejlesztési alapból 58 ezer forintot vízvezeték épí­tésére használnák fel. A ter­vek készítésénél azonban ki­derült, hogy az előirányzott összeg nem elég. A falu lakói ennek ellenére sem mondtak le tervükről, közösen elhatá­rozták, hogy mintegy 60 ezer forint értékű társadalmi mun­kával járulnak hozzá a víz­vezeték elkészítéséhez. Az ál­dozatkészség, az összefogás eredménye, hogy Nagyfügeden év végére vízvezetékkel bizto­sítják a vízellátást. Munkás-egészség védelem az ecsécli külszíni fejtésnél A februári fagy egyre ke­ményebb páncéllal vonja be a föld felszínét, már a VM—2-es típusú kotrógép lapátjai sem bírják felszaggatni az acél­keménységűvé fagyott ecsédi talajt, A hőmérő higanyszála a korareggeli órákban mínusz négy fokot mutat. A Mátrából leszökött hideg szél pirosra csípi az arcokat és a fázó- sabbakat bemelegítő ugrálás­ra kényszeríti. A külszíni dol­gozók érzik legjobban az idő­járás szeszélyét. — Hogyan védekeznek a hi­deg ellen, mit adnak a dolgo­zóknak, hogy elviseljék a téli időjárást és folyamatosan dol­gozhassanak? Ezt kérdeztük meg Tóvizi Lászlótól, a kül­színi fejtés ü. b. elnökétől, aki könyökig olajosán dolgo­zik a szerelőkkel, hogy a „csotrogány” (lánctalpas autó) gyorsan elkészüljön. A ciga­rettaszünetben válaszol a kér­désre. — A munkások vattás ru­hát, bőrlábbelit és teát kap­nak. Ezt juttatásként a válla­lat adja. A munkahelyen fel­állított bódékba kályhákat helyeztünk és itt is megme­legíthetik elgémberedett ke­züket. A dömpervezetők sem mostohagyermekei a vállalat­nak. őket kétszeres erővel vágja a hideg és ezért két öltözet védőruhán kívül még *gy bundát is húznak ma­gukra. így aztán jöhet a hi­deg. — Komolyabb baleset volt-e már ezen a nagykitegjedésű munkahelyen? — Ealeset, itt? Hogy jó na­pon legyen mondva, még ed­dig egy sem volt. — — Ha megengedi, nem va­gyok babonás, de ezt le is kopogom, — mondja névetve a beszélgetés közben odaér­kező Gyükér Barna, Kossuth- díjas főgépész. Megkocogtatja a lánctalpas vontató gépházá­nak tetejét. — Minden dolgo­zónk baleseti oktatásban ré­szesül, védőberendezéseink tö­kéletesek és talán a gyakor­lat miatt sincs baleset a munkahelyen — hangzik Gyü­kér elvtárs magabiztos vála­sza. Lehet, hogy igaza van, mert 15 évi gyakorlat után már úgy kell ismerni a gépe­ket, a munkahelyeket, mint a saját tenyerét. A keleti főcsatorna építése után most az ecsédi földet rágják a kaparószalagok és szénbemarkol a kotrógép la­pátja. Éles nyikorgással fut a végtelenített gumiszalag a Mátravidéki Erőmű felé, há­tán cipelve a fagyos széndara­bokat. Csinos, nevetőszemű kislány őrködik a nádpadló­ból összetákolt kunyhóban lé­vő kapcsolótábla fölött. — Nincs hideg, kislány? — Nincs bizony, jól ég ez a kályha, — mutat egy henger­alakú, füstölgő alkalmatosság­ra. — Meg a sorelem is fűt, ilyen hidegben is. — És felém csillantja menyasszonyi gyű­rűjét. De lenn, a gödörben lé­vő szénfejtésnél, többnyire javakorbeli emberek dolgoz­nak és ők már másképpen vé­lekednek ' a hidekről. — Munka közben még csak elmegy, de ha megállunk, mindjárt cinkét fog az orrunk és a vékony kesztyűn ugyan­csak átszűr a hideg. Jó len­ne egy kis meleg tea, de ed­dig csak egyszer kaptunk 60 deka cukrot és egy csomag kínai teát. Már februárban vagyunk, — tör ki az elége­detlenség Piukovics Józsefből. A többiek helyeslőén bólinta­nak hozzá, mintha ezzel akar­nák kifejezni igazságukat. Egy fiatal munkás azt panaszolja, hogy rossz állapotban lévő gumicsizmáját nem cserélik ki. A futószalag kezelők a Szén- bányászati Tröszthöz tartoz­nak és ők mindig megkapják tea-adagjukat. A Földkotró Vállalat vezetői kicsit megle­petten, csodálkozással fogad­ták a hírt és megígérték, hogy pótolják a mulasztást. Az ígé­ret beváltása remélhetőleg nem sokáig késik, nem enge­dik sokáig fagyoskodni az embereket. Dél van. Gyöngyösről meg­érkezett az ebédet szállító autó és a meleg ételt jóét­vággyal fogyasztják a munká­sok. Kicsit körülményes ez az ebédszállítás, de most épülnek a lakóházak, a kultúrház, a modern étkező és konyha­helyiségek. Tavasszal már az új lakótelepen laknak a mun­kások, nem kell hidegben, sárban autózni Ecsédre, vagy a még távolabbi Hortra. Kovács János HÍREK A NAGYVILÁGBÓL London (DPA). Az új német tengeri légierő pilótáinak egy csoportja kiképzésre hamaro­son Angliába érkezik. A piló­tákat Skóciában angol gépe­ken képezik ki. Ezekből a gé­pekből Bonn 68 darabot ren­delt. Bombay (Új Kína) A BOMBAYBAN pénteken este megnyílt Indiai-Kínai Baráti Társaság harmadik országos értekezletén V. Krisna. Menőn, indiai had­ügyminiszter megnyitó be­szédében elítélőleg nyilatko­zott az úgynevezett ..Két Kína” fantasztikus elméleté­ről. Pártolta a Kínai Nép­köztársaság jogainak hely­reállítását az ENSZ-ben. Mint mondotta, Kína már ott van az Egyesült Nemzetek Szervezetében, de azok az emberek, akik őt ott képvi­selik, nem az igazi emberek. Prága (MTI) A SZOVJETUNIÓ és Kí­na között a Tyan-Syan hegy­ségen keresztül — a többszáz évvel ezelőtt használt kara­ván út vonalát kötve — új út- és vasútvonal épül. Az út szovjet területről, Alma- Ata közeléből Alctogáj vá­rosból indul ki és többezer kilométeres szakasza a kínai Lancsou városban végződik. New-York (REUTER) A VÁROS POLGÁRMES­TERE sürgős tanácskozást hí­vott össze az iskolai diákság bűnözési hullámairól. Kije­lentette, biztosítja a védelmet minden iskolaigazgatónak, „aki ezt szükségesnek tartja.” A nehezen nevelhető diákokat külön rendeltetési iskolákban helyezik el. Olcsó könyv — jó szórakozás Az elmúlt év IV. negyed­évében a SZÖVOSZ Igazgató­ság határozata értelmében a földművesszövetkezetek kap­ták azt a feladatot, hogy a dol­gozó parasztságot a jövőben ellássák olcsó szépirodalmi könyvekkel, valamint mező­gazdasági, állattenyésztési, szőlő és gyümölcstermelési szakkönyvekkel. A MÉSZÖV Kereskedelmi Főosztálya a határozat meg­születése óta megszervezte a megye minden községében a két könyvesbolt bizományi árusításán keresztül, hogy ma már minden szövetkezetnél megtalálhatók a dolgozó pa­rasztság számára az olcsó szépirodalmi kincses soroza­tok. Az olcsó könyveket szeretik a dolgozó parasztok, bizonyít­ja ezt az, hogy a IV. negyed­évben 250.000 Ft forgalmat bonyolítottunk le megyei szin­ten. Az igények még jobb ki­elégítése érdekében szükséges, hogy Gyöngyösön és Egerben is nyissunk a dolgozó paraszt­ság részére könyvesboltot. A Gyöngyösi Városi Ta­nácsnál ebben az ügyben — bár nagy nehézségek árán — de sikerült helyiséget biztosí­tani, most már csak a beren­dezés hiányzik, de rövidesen ez is megoldódik. Még ennél is nehezebb a helyzet az egri Városi Tanács illetékes osztályán, ahol már szeptember hónapban benyúj­tottuk igényünket üzlethelyi­ségre és kiutalás helyett az ál­talunk felderített üzlethelyisé­get sem utalták ki, hivatkoz­va arra, hogy ott halüzletet nyitnak, csak azt nem tudják megmondani, hogy mikori mert jelenleg raktárnak hasz­nálják és még hosszú ideig az is marad. Ezúton is kérjük a Városi Tanács illetékes osz­tályát — olvasótáborunk ne­vében — hogy ne akadályozza­nak bennünket a könyvesbolt megnyitásának ügyében, ha­nem inkább támogassanak an­nak minél előbbi elintézésé­ben. Ezúton közöljük megyénk dolgozóival, hogy a megye te­rületén minden földműves­szövetkezeti boltban mezőgaz­dasági szakkönyvek, szépiro­dalmi, valamint kincses- könyvek nagy választékban várják kedves vásárlóinkat. Várhegyi Tibor A visznek! Béke ísz-foett (Folytatás az 1. oldalról.) Ez a tehén, melynek törzslapján a Cifra név szerepel, na­ponta 25 és fél liter tejet ad, ezzel a tsz is, Ilorti Miklós fejő is meg van elégedve,. . 95 ezer liter tejet ad el az államnak az idén ez a termeli- szövetkezet, s a tehenész-brigád, Szecskó János vezetésével évi 700—800 ezer forint jövedelmet hoz a. termelőszövetkezetnek. Érdemes vele foglalkozni, mert hasznos az államnak, a tea» nek és a tagoknak is. A magas tejhozam egyik előfeltétele a szakszerű takrnr nyozás, az itatási idő pontos betartása. Nagy gondol ford.í -r mindketőre ebben a termelőszövetkezetben. Bőd ró Isivé csakúgy, mint a többi brigádtagok, percnyi pontossággá végzik ezt a munkát.

Next

/
Thumbnails
Contents