Hevesmegyei Népújság, 1958. február (9-32. szám)

1958-02-07 / 14. szám

UH 6 H * M) J » A fl 195S. február 7. péntek Hozzászólás az „Egy mérkőzésen csal néhány percig van a labda birtokában a labdarép“ című elákbez Megalakult a megyei diák sporííaEács Az országos ifjúsági birkózó bajnokság egri mérlege teséggel jár, ha a törzs is végez oldalirányú kilengést, ha a kar és a láb lendítőmozgása nem esik egybe a tényleges futómozgás irányával. Mátrai Sándor és Fridmanszki Zoltán válogatott labdarúgóink jó­részt gazdaságos futótechmkájuk- nak köszönhetik, hogy klasszisjá- tékossá váltak. Végül meg kell mondanom, ; hogy Nagy sporttárs cikkét Csa­nádi Árpád ..Labdarúgás“ — című könyve alapján készítette el és helyes lenne, ha a jövőben idéző­jelbe tenne bizonyos szószerint átvett részeket . . . Tóth Ferenc, testnevelő tanár bői is nagy jelentősége lesz ennek a sportiskolának, amelynek hall­gatói friss, új' szellemet visznek a még sok helyen megtalálható, rossz szellemű, anyagias, lump, henyélő, sportolók közé. A megyei ifjúsági' sportbizottság javaslatára az alant felsoroltakat választották meg a megyei DTb tagjaiúl: Elnök Gerzovich József testne­velési szakfelügyelő, elnökhelyet­tes Galambos János középiskolai tanár. Tagjai: dr. Bakonyi Fe­renc, Szűcs András, Göncziné Fe­jér Mária, Csányi Barna, Oltai Rudolf, Rékai János, Vályi Ká­roly és Válent Gyula. Fenti című írás elolvasása után néhány olyan gondolat vetődött fel bennem, amit nem árt, ha a labdarúgás népes tábora elé bo­csátunk. Nagy sporttárs cikkében a lab­darúgó futómozgását elemzi és azt, mint speciális futötechnikát választja el az atlétikai értelem­ben vett futótechnikától. Már pe­dig ez — véleményem szerint — nem egészen helytálló. Ha igaz az, hogy egy labdarúgó a mérkőzés alatt mindössze néhány percig birtokolja a labdát, akkor felte­hetjük a kérdést, mit csinál a mérkőzés 80—85 perce akitt? Mar az egyszerű szemlélő is észreve­heti, hogy a mérkőzés egyes helyzeteiben a játékos vagy áll a pályán, vágj’ járást, futást vé­gez, apró utánlépésekkel helyez­kedő mozgásban van, avagj' az el­lenfél, illetve a labda után fut. Mindennek ismerete kizárja tehát, hogy úgynevezett speciális labda­rúgó futótechnika alakuljon ki ez alatt az idő alatt. Mindössze ar­ról lehet szó, hogy a Nagy sport- társ által leírt tipikus labdarúgó testtartást a játékos csupán az egyes játékrészletek megoldása, illetve a különböző technikai ele­mek végrehajtása közben veszi fel. A labdarúgó lépéshossza jóval rövidebb a vágtázóénál? A lépés .hosszúság valóban összefügg az elrugaszkodással, s ha az elru­gaszkodás mértékét növeljük, ak­kor növekedni fog a lépés-hosz- szúság is. Az a felfogás, hogy a labdarúgó futás közben maga alá lép, téves. Ha a szélső csatár egy előreívelt labdára. vagy a hátvéd az ellenfél szélsőjátékosa után teljes lépéshosszúsággal fut, vajon mikor alkalmazza a maga alá taposó futásmódot? A súlj’pont minél közelebb le­gyen a talajhoz? Valóban igaz, hogy a megállásnál, cselezésnél, szerelésnél stb. fontos, hogy a súlypont közel legyen a talajhoz, mert így könnyebb, gyorsabb le­het a végreh''tás. Ez viszont nem tartozik a í hashoz. Keserves ta­pasztalatok árán döbbenne rá sú­lyos hibájára a labdarúgó, aki roeeyant térdekkel, s kissé széi- jelt.árt, a testközép felé mozgó ka­rokkal végezné a futást. Ez a fu- tó'pehnika n?m gazdaságos, nem célszerű, tehát nem is „feltétlenül helves“. Legyen a labdarúgó fu­tása esztétikailag helvés és har­monikus, akárcsak az atlétáé, s rmodén esetben fussa le az ellen­felét. A labdarúgó izomtónusa foko­zottabb az atlétáénál? Vélemé­nyem ismét csak az, hogy ez nem vonatkozik a futásra. Mert amikor egy védőjátékos az ellen­fele után fut, akkor éppen olyan mozgást végez, mint egy atléta és az izomtónusa semmivel sem fokozottabb az atlétáénál. Az már ismét más kérdés, hogy amikor a szerelésre előkészül, akkor meg­feszíti izmait, számítva az ellenfél lökésére. Az álló és a mozgó rajtolásra vonatkozókat helyesnek tartom, és valóban kapcsolódik is a fu­táshoz, de ezzel külön, mint a rajtolás problémájával szoktunk foglalkozni. Ma, amikor egymás után látnak napvilágot olyan cikkek, amelyek a játék felgyorsítását hangsúlyoz­zák, különösen fontos a játékosok atlétikai képzése. Éppen ezért a labdarúgó futása ne legyen spe­ciális labdarúgó futás, de legyen célszerű és gazdaságos. Gondol­juk csak el: mennyi energia vesz­Pár hónappal ezelőtt örömmel olvastuk, hogy diákjaink, iskolá­saink sportja végre egy kézbe és pedig jó kézbe került: a KISZ irányítása alatt álló diáksportta­nács kezébe. Meg kell monda­nunk, erre a szervezetre igen nagy szükség volt már. Szükség volt azért, hogy az eddigiektől el­térően, széles alapokon nyugvó társadalmi szerv irányítsa a jövő­ben diákjaink sportéletét. Ifjúsá­gunk, s testnevelő tanáraink so­kat várnak ettől az új szervtől. Azt várják, hogy végre megala­kulnak a már eddig is sokat hangoztatott sportiskolák. Sport- értékén kívül erkölcsi szempont­Az országos ifjúsági birkózó- bajnokságon négy fiatal egri ver­senyző vett részt: Hargitai József, Fehír Jáhos, Becskei Sándor és Táj ti Béla. Mind a négyen dere­kasan megállták a helyüket, noha alig egy éve, hogy megismerked­tek a birkózó szőnj’eggei. Néhány hónappal ezelőtt Hargi­tai József talán gondolni sem mert arra, hogy megnyeri a terü­leti bajnokságot, s utána már or­szágos bajnokságon képviseli Eger város, s sportköre színeit. Ugyanúgy Fehér János, az Egri Bútorgyár fiatal asztalossegédje, aki a területi bajnokság megnye­rése után az országos negyedik helyet vívta ki magának az 53 kilogrammos súlycsoportban. Szor­galmáért és tehetségéért munka­helyén is kedvelik, s a megenged­hető határokon belül kedvezmé­nyeket adnak részére. Igen jóképességű birkózó Becs­kei Sándor, aki az Autóforgá­csológyár egyik kitűnő esztergá­lyosa. ö is a területi bajnokság megnyerésével jutott el az orszá­gos bajnokságra, ahol az igen erős mezőnyben az ötödik helyet szerezte meg. Példamutató sport­ember, sokat tanulnak tőle a fia­tal, kezdő birkózók, s munkahe­lj’én is csak a legjobbakat mond­hatják róla. Ezért az Egri SC el­nöksége ezúttal is kéri az üzem igazgatóját, hogy Becskei Sándor részére tegyék lehetővé az edzése­ken való részvételt. A negyedik versenyző. Tajli Béla, ebben az évben került az ifjúsági korcsoportba. A területi bajnokságon második lett, az or­szágos bajnokságon pedig nyolca­dik helyen végzett. Meg kell je­gyeznünk azonban, hogy Tajíi Béla eggyel magasabb súlycso­portban volt kénytelen inddlni. Még sokkal nagyobb eredménye­ket érhetne el, de nála is ugyan­azok a munkaviszony! problémák vannak, mint Becskeinél. Remél­jük. az ő esetükben is segíteni fog a 32-es számú AKÖV. Készülődnek az ejtőernyősük Az egri repülőklub a makiári repülőtér létesítése óta, — körül­belül egy éve — működik. E rö­vid idő alatt is jó eredményeket értek el a klub tagjai, s az orszá­gos értékelés alapján a 13. helye­zést szerezték meg, több régi klub előtt. Különösen sikeres volt a tavalyi egyhetes nyári táborozás, ahol öt darab harmadik osztálj’ú minősí­tést szereztek a fiatalok és kitű­nő eredményeket értek el az ÁJST 2-es és PO 2-es ugrásoknál is. Mindezek ellenére nem ülnek babérjaikon a klub tagjai, hanem módszeres tanulással készülnek a még nagyobb eredmények eléré­sére. A téli időszak alatt elmé­leti és gyakorlati képzések váltják egymást (ez utóbbiak a tornate­remben), az ugrók fegyelmezetten és szorgalmasan végzik a külön­böző előírt gyakorlatokat, ame­lyek biztonságosabbá teszik majd az ejtőernyős ugrásokat. így biz­tosan nem történik meg olyan eset, mint 1957-ben, amikor az egyik növendék ugrásközben a bokáiát' törte. A Vígh László és Rutka László elvtársak által vezetett repülőklub több versenvt tervez az idényre, majd a későbbiek folyamán har­madik osztályú budapesti csapat látogat el Makiárra, akikkel ba­rátságos verseny . keretében ké­szülnek maid fel az 1958. máius 10-én megrendezendő országos III. osztályú versenyre. Az idén kéthetes ejtőernyőstá­bor rendezését is tervbe vették, hiszen az ilyen edzőtáborozás feltétlenül előbbre viszi és fej­leszti a sportolók tudását. Az MFS megyei elnöksége min­den szükséges támogatást bizto­sít. Az eltőernvöket és egyéb fel­szereléseket szakszerűen tárolta, s bőven ad alkalmat arra, hogv módszeres ktkénzésekkel a klub t.apiai rninrioniz-or készen legyenek Koczka Gyula, ejtőernyős, növ. NIPOJSÄO Az MSZMP megvet bizottsága és a megvel tanáes Innia. Megjelenik hétfő kivételével minden nap. Szerkeszti a Szerkesztőbizottság. Taglal: Suba Andor felelős szer­kesztő. Pann János Ívelve lies szer­kesztő Gvnrkó r*za rőmunkatárs Felelős kiadó: Putnokl László. Szerkesztőség : Eger. Beloiannisz utca 3. Telefon: 50-74, 88-78. sz. Kiadóhivatal: Eger, Bnlesy Zsilinszky u. 1. Telefon: 24-44. Postafiók: 23. He vasmegyei Nyomda V., Eger. r, vMandula Ernő, Eger, Halló I... Igen! Itt a kozmetikai részlegünk, Vegyes KTSZ Füzesabony, Szihalmi u. 50. Tessék felkeresni bizalommal. BETONELEMEK ELADÁSA! A Gyöngyösi Szerszám- és Készülékgyár mátra- füredi telepén eladásra kerül leszállított áron kü­lönböző méretű, alakú betonelem nagy mennyiség­ben. HILL-PALLÓ, ABLAKPÁRKÁNY, LÉPCSÖELEM, KÜLÖNFÉLE GERENDÁK. Érdeklődni lehet: Szerszám- és Készülékgyár <Fülöp). TERMELŐSZÖVETKEZETEK! DOLGOZÚPaRASZTOK! Jj sertés szerződéses hizlalás! akció 1958. február 1-től. Szerződni lehet jócsontozat ú, hízásra alkalmas 20 kg-on felüli süldőre. Minden leszerződött sertés után egyéni terme­lőnek — — — — — — — 400 Ft Termelőszövetkezetnek — — — — — — COO Ft kamatmentes előleget biztosítunk. A szerződés alapján átve” sertésekért az alábbi vétel­árat fizeti a vállalat: \ 106 kg-on felüli hús- és húsjellegű serté­sért — — — — — — — 14,80 Ft/kg 126—165 kg súlyú zsír- és zsírjellegű serté­sért _________ 14.50 Ft/kg 105 kg-on felüli zsír- és zsírjellegű serté­sért _________ 14,8« Ft/kg 170 kg-on felüli súlyú tenyésztésbe fogott koca, kanlott sertésért — — — — — — 14,— Ft/kg Bővebb felvilágosítást ad az Adatforgalmi Vállalat helyi megbízottja és a járási kirendeltségek, SznlnolC’-Hevesmegyei A Hal,forgalmi Vállalat. '~1—1 1 ’ ....................... -'•■■■— '1.1.1. A tűzvédelem társa 1957. végével, mint minden más szerv a maga vonalán, mi is a saját munkánk területén érlé- kdtiik megyénk 1957. évi tűzren­dészed helyzetét. A tűzrendészed helyzet értékelésénél elsősorban abból kell kiindulnunk, hogyan oszlanak meg száinszerinL, kelet­kezési hely szerint, keletkezési ok és az elpusztított kárérlék sze­rint a különböző tűzesetek. Megyénk tűzrendészetének érté­kelése az 1957. évi tűzkárstatisz­tika tükrében nem a legmegnyug­tatóbb képet mutatja. Az elmúlt esztendőben csaknem 150 tűzeset történt Heves megyében. Ez azt jelend, hogy majdnem minden másnapra esik egy tűzeset. A ke­letkezett tűzesetek természetesen nem egy helyen történték, ha­nem a megye különböző pontja­in, ipari üzemben, mezőgazda­sági területen, vagy egyéb he­lyen. A tűz keletkezési okait vizs­gálva megállapítottuk, hogy az Első kétkapus labdarúgómérkőzés Gyöngyösön Gyöngyösi Bányász—Adácsi FSK 1:1 (1:0). Vezette: Kovács Tibor. Gy. Bányász: Baracsi — Szől- lősi, Farkas, Rozgonyi — Hajnal, Sőregi — Fellegvárt, Hernádi, Ju­hász, Borosi, Keszthelyi. Adács: Varga — Juhász, Labanc, Farkas — Tassi II, Rapi — Szé­csényi, Jónás I, Kovács, Széplaki, Szécsényi II. A hazai együttes végig többet kezdeményezett eilenfelenél, a színvonal azonban, tekintettel a havas, nehéz talajra és az idény- elejj formára, nem volt valami lövést láttunk. G.: Borosi, illetve Szécsényi. A Bányász a II. félidő­ben több cserét hajtott végre, szóhoz jutott Kiss, Seres, Eperjesi, Szkovsovszki és Bútora is. Rádió mai műsora PÉNTEK, FEBRUAR 7. Kossuth-rádló: 8.10: Daljátékok zenéjéből. — 8.50: A Sárkányos Szollár. Előadás. — 9.00: Tánc­zene. — 9.30: Ezüstkalászos gazda- tanfolyam. — 10.10: Óvodások műsora. — 10.30: A Pénzügyőrze­nekar játszik. — 11.00: Rádióegye­tem. — 12.10: Tánczene. — 13.00: A belterjes gazdálkodás útján. — 13.15: Operarészletek. — 14.10: Út­törő-híradó. — 14.35: Színes népi muzsika. — 15.15: A Gyermekrá­dió műsora. — 18.19: Szív küldi... — 17.00: Zenével a zenéről. — 17.50: Belpolitikai krónika. — 18.10: Tánczene. — 18.40: Ifjú Fi­gyelő. — 19.00: Zenés képes leve­lezőlap. — 20.20: Fürkész Ádám, az évszázadok vándora. — 21.05: Moszkvai tudósítónk jelenti. — '21.15: Chopin-zongoraművek. — 21.25: A Magj-ar Rádió szimfoni­kus zenekarának hangversenye. — 23.09: Népzene. — 0.10: Kókai Ró- zső: Szerenád vonóstrióra. Petofi-rádió: 14.20: Balett-zene. — 15.10: Könnyű zene Varsóból.— 15 50: Irodalmi élet Kecskeméten. — 16.00: Népi zene. Emlékezés Mórus Tamásra. — 17.00: Szóra­koztató fúvószene. — 17.20. Hang­lemezek. — 18.10: Erkel operáiból. — 19.05: Beethoven-művek. — 20.00: Heti hangversenykalauz. — ■20.45: Magvar nóták. — 21.05: r'pe- rettegyvelegek. — 21.50: Külpoliti­kai kérdésekre válaszolunk. — 22.00: Tánczene. APRÓHIRDETÉSEK 350-es IZS oldalkocsival, kitűnő állapotban eladó, Eger, Lenin út 16. Novák. Korlátolt mennyiségben vegyes hazai sima vesző (bor és csemege) kapható. Szőlészeti Kutató Intézet, Eger. Lenin u 122. Arcápolás, pattanásos arcok szakszerű kikezelése, Szövetkezeti Kozmetikánkban, Eger, Tízeshon­véd utca 16. Fényezett háló, festett konyha, egyéb festeti és fényezett lakás­bútort. épületasztalos munkát., egyént megrendelésre, minőségi munka készítéssel vállal a Gyön­gyösi Épület és Bútorasztalos KTSZ. Eladói Abasár Vlsontal határá­ban 3 darb prima oltvány szőlő. Kiss Bertalan, Abasár. Figyelem! Az egri Asztalos és Kárpitos Ktsz Felnémeti úton levő úi üzemház feltöltésére törmelé­kekéi:. salakot lerakni engedélyez­zük. magánosoktól Is. Feri Aszta­losok és Kárpitosok Ktsz Eger. Oraiavít^s. Vidékieknek azonnal Eredeti alkatrész, olcsó árak. Ga­ranciával. Líceum mellett (volt trafik). Ela^ó. Eger. Kolozsvári út 15 számú ház. pzotirel beköltözhető Érdeklődni; Pr>"s«rta urna 49 és Kolozsvári út is. sz. alatt, Fihvdő P'Tv d! ház Hort köz­‘Vf*frhor-|. Fe« '■dt r ten. Azonnal be­' ^' 11 i'W.lv >tö. r-r-H a itHnt; Hort Gép­állomáson. Pét hő M’háivnál. Kerítésta” Ttot., hullámos fonatot díszkor f ést oszt nv,Vn(-, kanokat. er> irtani eót tapolesóht-inn készít. WArmii n / i'ihn n 1 *4. helvsztnen szere­tésl vá lel. Sell, elder Pál r'énln­kntos. T’t donest, VITT., Bróriv Sándor 1 16. előfordult káresetek kétharmad részét gondatlanság, vagy a gyer­mekek játéka okozta. Csak egy- harmad rész az, ahol a keletke­zési ok villámcsapás, szándékos­ság, vagy egyéb körülményekre vezethető vissza. Ebből azt a ta­nulságot kell levonni, hogy a tűzvédelmi szabályok betartásá­val a tűzesetek túlnyomó több­sége elkerülhető volna. Egy kis figyelmesség, a gyermekekre való vigyázat, megakadályozhatta vol­na igen sok érték pusztulását. A figyelmetlen szülők sokszor nem gondolnak arra, hogy ha gyermek előtt gyújtogató eszközt hagynak, akkor azok milyen súlyos katasz­trófát okozhatnak és könnyel mű játékukkal sokszor egy egész élet munkáját tönkretehetik. A felnőt­tek tudatlansága, nemtörődöm­sége az elmúlt évben is sok he­lyen megmutatkozott, bár a tűz­védelmi szervek állandóan figyel­meztetik a dolgozókat a tűzvé­delmi szabályok betartására. Til­tott helyen való dohányzás, sza­bálytalan húsfüstölés, gondatla­nul bekapcsolva hagyott villany- vasaló, helytelenül elhelyezett világító eszköz, az elmúlt évben is komoly károkat okozott. Saját kárukon érezték és tapasztaltéit, hogy mennyire fontos es meny­nyire nem szükséges rossz a tűz­védelmi szabályok betartása. A közmondás azt mondja: „más ká­rán tanul az okos“. Ezekből a károkból, a bekövetkezett és a megtörtént tűzesetekből valóban okulni kell megyénk minden dol- gozéúvnnlc, mert ha nem okulnak belőle akkor, amikor nem is gon­dolnak rá, jelentkezik egv tűz­eset, mely pusztít, roinból és ilyenkor már késő a siránkozás: „Jöjj, ha tudtam volna, akkor megszívleltem volna a tűzvédel­mi szabályokat“. Az elmúlt esztendőben az el­pusztult javak értéke több mint egv félmillió forintot tett ki. Fz igen komoly' összeg, meri az el­pusztult értéket — akár magá­nosnál, akár üzemben történt is a kár. — valamilyen formában nótolni kellett, vagyis, ha vala­hol leégett a tető. azt rheg kellett csináltatni, mert különben az egész épület tönkrement. Vagy ha valakinek megégett, elpusztult lakásának berendezését a legszükségesebbet azok közül is pótolni kellett. Mindenkit gon­dolkodóba ejthet a tűz által oko­zott kár. Mindenki leszűrheti eb­ből azt a tanulságot, hogy' a tűz­védelem senki számára sem lehet közömbös, minden elpusztult ér­ték közvetve, vagy közvetlenül érinti a dolgozókat. Megyénk területén az állami tűzoltóság tagjain kívül, mint­egy 3000 fő önkéntes tűzoltó van, akik hivatásszeretetből, minden fizetés vagy bérezés nélkül dol­goznak azért, hogy minél keve­sebb legyen a tűzkár népünk életében és vagyonában. Az ön­kéntes tűzoltók idejük egyrészét azzal töltik, hogy községük terü­letén felkeresik a dolgozókat és Az elmúlt esztendőben a rost- kendertermelök a beváltási áron 2,200.000 forint értékű ingyenes vásárlásra jogosító textilutalványt kaptak beszállított rostkende­rük után. Hogy egy példát em­lítsünk, a nádudvari Vörös Csil­lag termelőszövetkezet 69.200 fo­rint értékű textilutal­ványban részesült. Ezért az utal­ványért a termelőszövetkezet több mint 2000 darab zsákot vásárol­hatott volna magának. Természe­tesen a vásárlás nincs korlátozva és az ország bármely állami bolt­jában bármilyen textiláru vásár­lására jogosít. Ebből is láthatjuk, hogy a nép­gazdaság messzemenő kedvez­ményeket biztosit a termelőknek, hogy a termelést kedvet növelje és ennek a fontos ipari növény­nek termelése serkentse dolgo­zó parasztságunkat. Az igen kedvező árak és az elő­nyös szerződési feltételek a ken- dertermelést igen jövedelmezővé teszik. Mindezek ellenére a rost­kender szerződéses tervszámok ez- 1dítg csak részben vannak biz­tosítva. Ezt a lemaradást pedig sürgősen ki kel) küszöbölni.' mert kenrierfeldolgozó üzemeink nyers­anyaggal való ellátása csak akkor tehetséges, ha a tervterületüket maradéktalanul lekötésre kerül­nek. Rostkenderböl elsősorban ol.\*un Ipari termelvények készül­nek, amelyek dolgozó parasztsá­gunk szükségletét, van biztosítva fedezni, Termő« ve« <>s*'n air.ennvi- ben az üzemek nem lesznek kellő mennyiségű nyersanyaggal ellát­va, azt elsősorban a dolgozó Pa­rasztság fog In megérezni, amikor Is kevesebb zsák. kötéláru nony- va. vászon.- stb. lesz a boltokban. UoNtkuiutano termelési s ■ iy.> dést kötő termelőink a következő kedvezményekben részesülnek: a szerződés mevkölésekor í.00 forint értékű Ingyenes tcxülvásárlásra megmagyarázzák a tűzvédelmi szabályok betartásának fontot* ságát. önkéntes harcosainkat meg* értéssel fogadják, de sok helyen hiányzik a megértés és csak ak­kor döbbennek rá, hogy ezek az emberek jót akarnak, amikor egy-egy községben a tűz nem ba­rátként, liánéin ellenségként je­lentkezik. önkéntes tűzoltóink igen sok segítséget adnak az álla­mi tűzoltóságnak, úgy a megelő­ző, mint a mentő tűzrendészet vonalán. Ezek az elvtársnk meg­becsülést érdemelnek a közösség érdekében vállalt önkéntes mun­kájukért. A tűzvédelem fontos és szükséges feladat. Mindenkinek kötdlesrt'v" ezért, hogv támogas­sa az önkéntes tűzvédelmi szeiv vek munkáját. A tűzvédelem azonban nem­csak az állami tűzoltóságra és az önkéntes tűzoltóságokra hárít fel­adatokat, hangjai a tűzvédelmi munkákból minden dolgozónak egyformán ki kell vennie a ré­szét. A tűzvédelem nem egyes személyek ügye, hanem társadal­mi feladat. Ezen a vonalon csali úgy lehet eredményes és jó mun­kál végezni, ha a lakosság meg­érti és magáévá teszi a tűzvédel­mi szabályok betartásának fon­tosságát. Ez évben elsősorban is azon a vonalon várjuk a leg­nagyobb támogatást a dolgozók­tól, hogy szívleljék meg a tűz­védelmi szabályok betartásának fontosságát. Egy-egy figyplmezte- tés esetén azt kell látni, hogv ez a dolgozók érdrkében történik^ mert a szabálytalanságokból bai származhat, ami nemcsak egy dolgozónak okozhat kárt, hanem másoknak is. Van még egy probléma, amelv- Iyel foglalkozni kell, ez pedig az, hogy több községünkben a fiatat lók idegenkednek a tűzoltótestü- lettől. Kevés a fiatal egyes öu- kéntes tűzoltótestületeinkben. ön­kéntes tűzoltó elvtársaink azt a jelszót tűzték ki maguk “lé, hogy önként, becsületből védik egy- egy község dolgozóinak eletet cs vagyonát. Szép feladat segíteni is. E szép feladat jó megoldásához minden községben szükség van arra, hogy' a fiatalság résztve- gyen önkéntes lűzoltólestülctemk munkájában. Ez nemcsak az idő­sebb emberek feladata, hanem minden magyar állampolgárnak, fiatalnak és idősnek egyaránt. A fiatalság tehát úgy támogassa az önkéntes tűzoltóság munkáját, hogy minél többen jelentkezzenek az önkéntes tűzoltó testületek tag­jai közé és fejtsék ki tevékenysé­güket a népi vagyon védelme ér­dekében. Heves megye dolgozói az itt leírt adatokból is szűrjék le a ta­nulságokat, támogassák a tűzvé­delmi szervek munkáját, mert a tűzvédelem mindenkinek közös ügye. Heves megyei Tűzrendészed Osz­jogosító utalványt kapnak, kamat­mentes hitelként gépszántási utal­ványt bocsátunk mindazon terme­lőink rendelkezésére, akik arra igényt tartanak, a helyi földmű­vesszövetkezeteknél a szerződés felmutatása mellett műtrágyát ve­hetnek igénybe, amelynek ellen­értékét a vállalat csak a termés beszálltása után, az elszámoláskor hozza levonásba. Ugyancsak kamatmentes hitel­ként kapja a termelő a szüksé­ges vetőmagot, valamint ha arra igényt tart művelési előleget Is. A termés beszállítása után min­den átadott mázsa rostkenderért 25 forint értékű ingyenes textilvá­sárlási utalványt kapnak a ter­melők a beváltási áron lelül. A termelőszövetkezetek ha a földjüket ősszel tstállólrávvá/zák. úgy a szántást díjat a vállalattól megkapják. Termelőszövetkezetek, szakcso­portok és mezőgazdasági társulá­sok amennyiben 500 mázsánál több kenderkórót adnak át. még külön mázsánként 5 forintos nngv- üzeml felárat is kapnak. Ezekből is iáth»««uk, hogv a kender termelése igen előnyös és «övcde'mező. Nem ritka a kataszt- rális holdanként 8—lo.rtOO forintot Is meghaladó jövedelem. A még hianvzó területeket ma­radéktalanul biztosítani Teli. Ezt kívánta do’gozó pare sztárunktól a néngszdsság. de tv.-t kívánja *«- hu. érdekük. A szerződések meg­kötése (levében keressék fel a helyi fé'<’rrulvossz«ve*k<'Z''t 't akik a szerződéssel kaiv'sohttos min­dennemű fel' 'Má nőst * ás* megadnak és az ewvénl tarmo'őkei Valé arerzédéei,;\ )orm»MŐ­szövetkezemif ned'«* a> ők-M sze- vné'vesep felkereső váltata*« fjdü- '"',■1 ivei köseerxO; ros« kender tor­TISZANTtlI.1 BOSTKIKFs/.ITO vállalat tályparancsnoliság. A rostkender termeléséről

Next

/
Thumbnails
Contents