Hevesmegyei Népújság, 1958. február (9-32. szám)
1958-02-07 / 14. szám
UH 6 H * M) J » A fl 195S. február 7. péntek Hozzászólás az „Egy mérkőzésen csal néhány percig van a labda birtokában a labdarép“ című elákbez Megalakult a megyei diák sporííaEács Az országos ifjúsági birkózó bajnokság egri mérlege teséggel jár, ha a törzs is végez oldalirányú kilengést, ha a kar és a láb lendítőmozgása nem esik egybe a tényleges futómozgás irányával. Mátrai Sándor és Fridmanszki Zoltán válogatott labdarúgóink jórészt gazdaságos futótechmkájuk- nak köszönhetik, hogy klasszisjá- tékossá váltak. Végül meg kell mondanom, ; hogy Nagy sporttárs cikkét Csanádi Árpád ..Labdarúgás“ — című könyve alapján készítette el és helyes lenne, ha a jövőben idézőjelbe tenne bizonyos szószerint átvett részeket . . . Tóth Ferenc, testnevelő tanár bői is nagy jelentősége lesz ennek a sportiskolának, amelynek hallgatói friss, új' szellemet visznek a még sok helyen megtalálható, rossz szellemű, anyagias, lump, henyélő, sportolók közé. A megyei ifjúsági' sportbizottság javaslatára az alant felsoroltakat választották meg a megyei DTb tagjaiúl: Elnök Gerzovich József testnevelési szakfelügyelő, elnökhelyettes Galambos János középiskolai tanár. Tagjai: dr. Bakonyi Ferenc, Szűcs András, Göncziné Fejér Mária, Csányi Barna, Oltai Rudolf, Rékai János, Vályi Károly és Válent Gyula. Fenti című írás elolvasása után néhány olyan gondolat vetődött fel bennem, amit nem árt, ha a labdarúgás népes tábora elé bocsátunk. Nagy sporttárs cikkében a labdarúgó futómozgását elemzi és azt, mint speciális futötechnikát választja el az atlétikai értelemben vett futótechnikától. Már pedig ez — véleményem szerint — nem egészen helytálló. Ha igaz az, hogy egy labdarúgó a mérkőzés alatt mindössze néhány percig birtokolja a labdát, akkor feltehetjük a kérdést, mit csinál a mérkőzés 80—85 perce akitt? Mar az egyszerű szemlélő is észreveheti, hogy a mérkőzés egyes helyzeteiben a játékos vagy áll a pályán, vágj’ járást, futást végez, apró utánlépésekkel helyezkedő mozgásban van, avagj' az ellenfél, illetve a labda után fut. Mindennek ismerete kizárja tehát, hogy úgynevezett speciális labdarúgó futótechnika alakuljon ki ez alatt az idő alatt. Mindössze arról lehet szó, hogy a Nagy sport- társ által leírt tipikus labdarúgó testtartást a játékos csupán az egyes játékrészletek megoldása, illetve a különböző technikai elemek végrehajtása közben veszi fel. A labdarúgó lépéshossza jóval rövidebb a vágtázóénál? A lépés .hosszúság valóban összefügg az elrugaszkodással, s ha az elrugaszkodás mértékét növeljük, akkor növekedni fog a lépés-hosz- szúság is. Az a felfogás, hogy a labdarúgó futás közben maga alá lép, téves. Ha a szélső csatár egy előreívelt labdára. vagy a hátvéd az ellenfél szélsőjátékosa után teljes lépéshosszúsággal fut, vajon mikor alkalmazza a maga alá taposó futásmódot? A súlj’pont minél közelebb legyen a talajhoz? Valóban igaz, hogy a megállásnál, cselezésnél, szerelésnél stb. fontos, hogy a súlypont közel legyen a talajhoz, mert így könnyebb, gyorsabb lehet a végreh''tás. Ez viszont nem tartozik a í hashoz. Keserves tapasztalatok árán döbbenne rá súlyos hibájára a labdarúgó, aki roeeyant térdekkel, s kissé széi- jelt.árt, a testközép felé mozgó karokkal végezné a futást. Ez a fu- tó'pehnika n?m gazdaságos, nem célszerű, tehát nem is „feltétlenül helves“. Legyen a labdarúgó futása esztétikailag helvés és harmonikus, akárcsak az atlétáé, s rmodén esetben fussa le az ellenfelét. A labdarúgó izomtónusa fokozottabb az atlétáénál? Véleményem ismét csak az, hogy ez nem vonatkozik a futásra. Mert amikor egy védőjátékos az ellenfele után fut, akkor éppen olyan mozgást végez, mint egy atléta és az izomtónusa semmivel sem fokozottabb az atlétáénál. Az már ismét más kérdés, hogy amikor a szerelésre előkészül, akkor megfeszíti izmait, számítva az ellenfél lökésére. Az álló és a mozgó rajtolásra vonatkozókat helyesnek tartom, és valóban kapcsolódik is a futáshoz, de ezzel külön, mint a rajtolás problémájával szoktunk foglalkozni. Ma, amikor egymás után látnak napvilágot olyan cikkek, amelyek a játék felgyorsítását hangsúlyozzák, különösen fontos a játékosok atlétikai képzése. Éppen ezért a labdarúgó futása ne legyen speciális labdarúgó futás, de legyen célszerű és gazdaságos. Gondoljuk csak el: mennyi energia veszPár hónappal ezelőtt örömmel olvastuk, hogy diákjaink, iskolásaink sportja végre egy kézbe és pedig jó kézbe került: a KISZ irányítása alatt álló diáksporttanács kezébe. Meg kell mondanunk, erre a szervezetre igen nagy szükség volt már. Szükség volt azért, hogy az eddigiektől eltérően, széles alapokon nyugvó társadalmi szerv irányítsa a jövőben diákjaink sportéletét. Ifjúságunk, s testnevelő tanáraink sokat várnak ettől az új szervtől. Azt várják, hogy végre megalakulnak a már eddig is sokat hangoztatott sportiskolák. Sport- értékén kívül erkölcsi szempontAz országos ifjúsági birkózó- bajnokságon négy fiatal egri versenyző vett részt: Hargitai József, Fehír Jáhos, Becskei Sándor és Táj ti Béla. Mind a négyen derekasan megállták a helyüket, noha alig egy éve, hogy megismerkedtek a birkózó szőnj’eggei. Néhány hónappal ezelőtt Hargitai József talán gondolni sem mert arra, hogy megnyeri a területi bajnokságot, s utána már országos bajnokságon képviseli Eger város, s sportköre színeit. Ugyanúgy Fehér János, az Egri Bútorgyár fiatal asztalossegédje, aki a területi bajnokság megnyerése után az országos negyedik helyet vívta ki magának az 53 kilogrammos súlycsoportban. Szorgalmáért és tehetségéért munkahelyén is kedvelik, s a megengedhető határokon belül kedvezményeket adnak részére. Igen jóképességű birkózó Becskei Sándor, aki az Autóforgácsológyár egyik kitűnő esztergályosa. ö is a területi bajnokság megnyerésével jutott el az országos bajnokságra, ahol az igen erős mezőnyben az ötödik helyet szerezte meg. Példamutató sportember, sokat tanulnak tőle a fiatal, kezdő birkózók, s munkahelj’én is csak a legjobbakat mondhatják róla. Ezért az Egri SC elnöksége ezúttal is kéri az üzem igazgatóját, hogy Becskei Sándor részére tegyék lehetővé az edzéseken való részvételt. A negyedik versenyző. Tajli Béla, ebben az évben került az ifjúsági korcsoportba. A területi bajnokságon második lett, az országos bajnokságon pedig nyolcadik helyen végzett. Meg kell jegyeznünk azonban, hogy Tajíi Béla eggyel magasabb súlycsoportban volt kénytelen inddlni. Még sokkal nagyobb eredményeket érhetne el, de nála is ugyanazok a munkaviszony! problémák vannak, mint Becskeinél. Reméljük. az ő esetükben is segíteni fog a 32-es számú AKÖV. Készülődnek az ejtőernyősük Az egri repülőklub a makiári repülőtér létesítése óta, — körülbelül egy éve — működik. E rövid idő alatt is jó eredményeket értek el a klub tagjai, s az országos értékelés alapján a 13. helyezést szerezték meg, több régi klub előtt. Különösen sikeres volt a tavalyi egyhetes nyári táborozás, ahol öt darab harmadik osztálj’ú minősítést szereztek a fiatalok és kitűnő eredményeket értek el az ÁJST 2-es és PO 2-es ugrásoknál is. Mindezek ellenére nem ülnek babérjaikon a klub tagjai, hanem módszeres tanulással készülnek a még nagyobb eredmények elérésére. A téli időszak alatt elméleti és gyakorlati képzések váltják egymást (ez utóbbiak a tornateremben), az ugrók fegyelmezetten és szorgalmasan végzik a különböző előírt gyakorlatokat, amelyek biztonságosabbá teszik majd az ejtőernyős ugrásokat. így biztosan nem történik meg olyan eset, mint 1957-ben, amikor az egyik növendék ugrásközben a bokáiát' törte. A Vígh László és Rutka László elvtársak által vezetett repülőklub több versenvt tervez az idényre, majd a későbbiek folyamán harmadik osztályú budapesti csapat látogat el Makiárra, akikkel barátságos verseny . keretében készülnek maid fel az 1958. máius 10-én megrendezendő országos III. osztályú versenyre. Az idén kéthetes ejtőernyőstábor rendezését is tervbe vették, hiszen az ilyen edzőtáborozás feltétlenül előbbre viszi és fejleszti a sportolók tudását. Az MFS megyei elnöksége minden szükséges támogatást biztosít. Az eltőernvöket és egyéb felszereléseket szakszerűen tárolta, s bőven ad alkalmat arra, hogv módszeres ktkénzésekkel a klub t.apiai rninrioniz-or készen legyenek Koczka Gyula, ejtőernyős, növ. NIPOJSÄO Az MSZMP megvet bizottsága és a megvel tanáes Innia. Megjelenik hétfő kivételével minden nap. Szerkeszti a Szerkesztőbizottság. Taglal: Suba Andor felelős szerkesztő. Pann János Ívelve lies szerkesztő Gvnrkó r*za rőmunkatárs Felelős kiadó: Putnokl László. Szerkesztőség : Eger. Beloiannisz utca 3. Telefon: 50-74, 88-78. sz. Kiadóhivatal: Eger, Bnlesy Zsilinszky u. 1. Telefon: 24-44. Postafiók: 23. He vasmegyei Nyomda V., Eger. r, vMandula Ernő, Eger, Halló I... Igen! Itt a kozmetikai részlegünk, Vegyes KTSZ Füzesabony, Szihalmi u. 50. Tessék felkeresni bizalommal. BETONELEMEK ELADÁSA! A Gyöngyösi Szerszám- és Készülékgyár mátra- füredi telepén eladásra kerül leszállított áron különböző méretű, alakú betonelem nagy mennyiségben. HILL-PALLÓ, ABLAKPÁRKÁNY, LÉPCSÖELEM, KÜLÖNFÉLE GERENDÁK. Érdeklődni lehet: Szerszám- és Készülékgyár <Fülöp). TERMELŐSZÖVETKEZETEK! DOLGOZÚPaRASZTOK! Jj sertés szerződéses hizlalás! akció 1958. február 1-től. Szerződni lehet jócsontozat ú, hízásra alkalmas 20 kg-on felüli süldőre. Minden leszerződött sertés után egyéni termelőnek — — — — — — — 400 Ft Termelőszövetkezetnek — — — — — — COO Ft kamatmentes előleget biztosítunk. A szerződés alapján átve” sertésekért az alábbi vételárat fizeti a vállalat: \ 106 kg-on felüli hús- és húsjellegű sertésért — — — — — — — 14,80 Ft/kg 126—165 kg súlyú zsír- és zsírjellegű sertésért _________ 14.50 Ft/kg 105 kg-on felüli zsír- és zsírjellegű sertésért _________ 14,8« Ft/kg 170 kg-on felüli súlyú tenyésztésbe fogott koca, kanlott sertésért — — — — — — 14,— Ft/kg Bővebb felvilágosítást ad az Adatforgalmi Vállalat helyi megbízottja és a járási kirendeltségek, SznlnolC’-Hevesmegyei A Hal,forgalmi Vállalat. '~1—1 1 ’ ....................... -'•■■■— '1.1.1. A tűzvédelem társa 1957. végével, mint minden más szerv a maga vonalán, mi is a saját munkánk területén érlé- kdtiik megyénk 1957. évi tűzrendészed helyzetét. A tűzrendészed helyzet értékelésénél elsősorban abból kell kiindulnunk, hogyan oszlanak meg száinszerinL, keletkezési hely szerint, keletkezési ok és az elpusztított kárérlék szerint a különböző tűzesetek. Megyénk tűzrendészetének értékelése az 1957. évi tűzkárstatisztika tükrében nem a legmegnyugtatóbb képet mutatja. Az elmúlt esztendőben csaknem 150 tűzeset történt Heves megyében. Ez azt jelend, hogy majdnem minden másnapra esik egy tűzeset. A keletkezett tűzesetek természetesen nem egy helyen történték, hanem a megye különböző pontjain, ipari üzemben, mezőgazdasági területen, vagy egyéb helyen. A tűz keletkezési okait vizsgálva megállapítottuk, hogy az Első kétkapus labdarúgómérkőzés Gyöngyösön Gyöngyösi Bányász—Adácsi FSK 1:1 (1:0). Vezette: Kovács Tibor. Gy. Bányász: Baracsi — Szől- lősi, Farkas, Rozgonyi — Hajnal, Sőregi — Fellegvárt, Hernádi, Juhász, Borosi, Keszthelyi. Adács: Varga — Juhász, Labanc, Farkas — Tassi II, Rapi — Szécsényi, Jónás I, Kovács, Széplaki, Szécsényi II. A hazai együttes végig többet kezdeményezett eilenfelenél, a színvonal azonban, tekintettel a havas, nehéz talajra és az idény- elejj formára, nem volt valami lövést láttunk. G.: Borosi, illetve Szécsényi. A Bányász a II. félidőben több cserét hajtott végre, szóhoz jutott Kiss, Seres, Eperjesi, Szkovsovszki és Bútora is. Rádió mai műsora PÉNTEK, FEBRUAR 7. Kossuth-rádló: 8.10: Daljátékok zenéjéből. — 8.50: A Sárkányos Szollár. Előadás. — 9.00: Tánczene. — 9.30: Ezüstkalászos gazda- tanfolyam. — 10.10: Óvodások műsora. — 10.30: A Pénzügyőrzenekar játszik. — 11.00: Rádióegyetem. — 12.10: Tánczene. — 13.00: A belterjes gazdálkodás útján. — 13.15: Operarészletek. — 14.10: Úttörő-híradó. — 14.35: Színes népi muzsika. — 15.15: A Gyermekrádió műsora. — 18.19: Szív küldi... — 17.00: Zenével a zenéről. — 17.50: Belpolitikai krónika. — 18.10: Tánczene. — 18.40: Ifjú Figyelő. — 19.00: Zenés képes levelezőlap. — 20.20: Fürkész Ádám, az évszázadok vándora. — 21.05: Moszkvai tudósítónk jelenti. — '21.15: Chopin-zongoraművek. — 21.25: A Magj-ar Rádió szimfonikus zenekarának hangversenye. — 23.09: Népzene. — 0.10: Kókai Ró- zső: Szerenád vonóstrióra. Petofi-rádió: 14.20: Balett-zene. — 15.10: Könnyű zene Varsóból.— 15 50: Irodalmi élet Kecskeméten. — 16.00: Népi zene. Emlékezés Mórus Tamásra. — 17.00: Szórakoztató fúvószene. — 17.20. Hanglemezek. — 18.10: Erkel operáiból. — 19.05: Beethoven-művek. — 20.00: Heti hangversenykalauz. — ■20.45: Magvar nóták. — 21.05: r'pe- rettegyvelegek. — 21.50: Külpolitikai kérdésekre válaszolunk. — 22.00: Tánczene. APRÓHIRDETÉSEK 350-es IZS oldalkocsival, kitűnő állapotban eladó, Eger, Lenin út 16. Novák. Korlátolt mennyiségben vegyes hazai sima vesző (bor és csemege) kapható. Szőlészeti Kutató Intézet, Eger. Lenin u 122. Arcápolás, pattanásos arcok szakszerű kikezelése, Szövetkezeti Kozmetikánkban, Eger, Tízeshonvéd utca 16. Fényezett háló, festett konyha, egyéb festeti és fényezett lakásbútort. épületasztalos munkát., egyént megrendelésre, minőségi munka készítéssel vállal a Gyöngyösi Épület és Bútorasztalos KTSZ. Eladói Abasár Vlsontal határában 3 darb prima oltvány szőlő. Kiss Bertalan, Abasár. Figyelem! Az egri Asztalos és Kárpitos Ktsz Felnémeti úton levő úi üzemház feltöltésére törmelékekéi:. salakot lerakni engedélyezzük. magánosoktól Is. Feri Asztalosok és Kárpitosok Ktsz Eger. Oraiavít^s. Vidékieknek azonnal Eredeti alkatrész, olcsó árak. Garanciával. Líceum mellett (volt trafik). Ela^ó. Eger. Kolozsvári út 15 számú ház. pzotirel beköltözhető Érdeklődni; Pr>"s«rta urna 49 és Kolozsvári út is. sz. alatt, Fihvdő P'Tv d! ház Hort köz‘Vf*frhor-|. Fe« '■dt r ten. Azonnal be' ^' 11 i'W.lv >tö. r-r-H a itHnt; Hort Gépállomáson. Pét hő M’háivnál. Kerítésta” Ttot., hullámos fonatot díszkor f ést oszt nv,Vn(-, kanokat. er> irtani eót tapolesóht-inn készít. WArmii n / i'ihn n 1 *4. helvsztnen szeretésl vá lel. Sell, elder Pál r'énlnkntos. T’t donest, VITT., Bróriv Sándor 1 16. előfordult káresetek kétharmad részét gondatlanság, vagy a gyermekek játéka okozta. Csak egy- harmad rész az, ahol a keletkezési ok villámcsapás, szándékosság, vagy egyéb körülményekre vezethető vissza. Ebből azt a tanulságot kell levonni, hogy a tűzvédelmi szabályok betartásával a tűzesetek túlnyomó többsége elkerülhető volna. Egy kis figyelmesség, a gyermekekre való vigyázat, megakadályozhatta volna igen sok érték pusztulását. A figyelmetlen szülők sokszor nem gondolnak arra, hogy ha gyermek előtt gyújtogató eszközt hagynak, akkor azok milyen súlyos katasztrófát okozhatnak és könnyel mű játékukkal sokszor egy egész élet munkáját tönkretehetik. A felnőttek tudatlansága, nemtörődömsége az elmúlt évben is sok helyen megmutatkozott, bár a tűzvédelmi szervek állandóan figyelmeztetik a dolgozókat a tűzvédelmi szabályok betartására. Tiltott helyen való dohányzás, szabálytalan húsfüstölés, gondatlanul bekapcsolva hagyott villany- vasaló, helytelenül elhelyezett világító eszköz, az elmúlt évben is komoly károkat okozott. Saját kárukon érezték és tapasztaltéit, hogy mennyire fontos es menynyire nem szükséges rossz a tűzvédelmi szabályok betartása. A közmondás azt mondja: „más kárán tanul az okos“. Ezekből a károkból, a bekövetkezett és a megtörtént tűzesetekből valóban okulni kell megyénk minden dol- gozéúvnnlc, mert ha nem okulnak belőle akkor, amikor nem is gondolnak rá, jelentkezik egv tűzeset, mely pusztít, roinból és ilyenkor már késő a siránkozás: „Jöjj, ha tudtam volna, akkor megszívleltem volna a tűzvédelmi szabályokat“. Az elmúlt esztendőben az elpusztult javak értéke több mint egv félmillió forintot tett ki. Fz igen komoly' összeg, meri az elpusztult értéket — akár magánosnál, akár üzemben történt is a kár. — valamilyen formában nótolni kellett, vagyis, ha valahol leégett a tető. azt rheg kellett csináltatni, mert különben az egész épület tönkrement. Vagy ha valakinek megégett, elpusztult lakásának berendezését a legszükségesebbet azok közül is pótolni kellett. Mindenkit gondolkodóba ejthet a tűz által okozott kár. Mindenki leszűrheti ebből azt a tanulságot, hogy' a tűzvédelem senki számára sem lehet közömbös, minden elpusztult érték közvetve, vagy közvetlenül érinti a dolgozókat. Megyénk területén az állami tűzoltóság tagjain kívül, mintegy 3000 fő önkéntes tűzoltó van, akik hivatásszeretetből, minden fizetés vagy bérezés nélkül dolgoznak azért, hogy minél kevesebb legyen a tűzkár népünk életében és vagyonában. Az önkéntes tűzoltók idejük egyrészét azzal töltik, hogy községük területén felkeresik a dolgozókat és Az elmúlt esztendőben a rost- kendertermelök a beváltási áron 2,200.000 forint értékű ingyenes vásárlásra jogosító textilutalványt kaptak beszállított rostkenderük után. Hogy egy példát említsünk, a nádudvari Vörös Csillag termelőszövetkezet 69.200 forint értékű textilutalványban részesült. Ezért az utalványért a termelőszövetkezet több mint 2000 darab zsákot vásárolhatott volna magának. Természetesen a vásárlás nincs korlátozva és az ország bármely állami boltjában bármilyen textiláru vásárlására jogosít. Ebből is láthatjuk, hogy a népgazdaság messzemenő kedvezményeket biztosit a termelőknek, hogy a termelést kedvet növelje és ennek a fontos ipari növénynek termelése serkentse dolgozó parasztságunkat. Az igen kedvező árak és az előnyös szerződési feltételek a ken- dertermelést igen jövedelmezővé teszik. Mindezek ellenére a rostkender szerződéses tervszámok ez- 1dítg csak részben vannak biztosítva. Ezt a lemaradást pedig sürgősen ki kel) küszöbölni.' mert kenrierfeldolgozó üzemeink nyersanyaggal való ellátása csak akkor tehetséges, ha a tervterületüket maradéktalanul lekötésre kerülnek. Rostkenderböl elsősorban ol.\*un Ipari termelvények készülnek, amelyek dolgozó parasztságunk szükségletét, van biztosítva fedezni, Termő« ve« <>s*'n air.ennvi- ben az üzemek nem lesznek kellő mennyiségű nyersanyaggal ellátva, azt elsősorban a dolgozó Parasztság fog In megérezni, amikor Is kevesebb zsák. kötéláru nony- va. vászon.- stb. lesz a boltokban. UoNtkuiutano termelési s ■ iy.> dést kötő termelőink a következő kedvezményekben részesülnek: a szerződés mevkölésekor í.00 forint értékű Ingyenes tcxülvásárlásra megmagyarázzák a tűzvédelmi szabályok betartásának fontot* ságát. önkéntes harcosainkat meg* értéssel fogadják, de sok helyen hiányzik a megértés és csak akkor döbbennek rá, hogy ezek az emberek jót akarnak, amikor egy-egy községben a tűz nem barátként, liánéin ellenségként jelentkezik. önkéntes tűzoltóink igen sok segítséget adnak az állami tűzoltóságnak, úgy a megelőző, mint a mentő tűzrendészet vonalán. Ezek az elvtársnk megbecsülést érdemelnek a közösség érdekében vállalt önkéntes munkájukért. A tűzvédelem fontos és szükséges feladat. Mindenkinek kötdlesrt'v" ezért, hogv támogassa az önkéntes tűzvédelmi szeiv vek munkáját. A tűzvédelem azonban nemcsak az állami tűzoltóságra és az önkéntes tűzoltóságokra hárít feladatokat, hangjai a tűzvédelmi munkákból minden dolgozónak egyformán ki kell vennie a részét. A tűzvédelem nem egyes személyek ügye, hanem társadalmi feladat. Ezen a vonalon csali úgy lehet eredményes és jó munkál végezni, ha a lakosság megérti és magáévá teszi a tűzvédelmi szabályok betartásának fontosságát. Ez évben elsősorban is azon a vonalon várjuk a legnagyobb támogatást a dolgozóktól, hogy szívleljék meg a tűzvédelmi szabályok betartásának fontosságát. Egy-egy figyplmezte- tés esetén azt kell látni, hogv ez a dolgozók érdrkében történik^ mert a szabálytalanságokból bai származhat, ami nemcsak egy dolgozónak okozhat kárt, hanem másoknak is. Van még egy probléma, amelv- Iyel foglalkozni kell, ez pedig az, hogy több községünkben a fiatat lók idegenkednek a tűzoltótestü- lettől. Kevés a fiatal egyes öu- kéntes tűzoltótestületeinkben. önkéntes tűzoltó elvtársaink azt a jelszót tűzték ki maguk “lé, hogy önként, becsületből védik egy- egy község dolgozóinak eletet cs vagyonát. Szép feladat segíteni is. E szép feladat jó megoldásához minden községben szükség van arra, hogy' a fiatalság résztve- gyen önkéntes lűzoltólestülctemk munkájában. Ez nemcsak az idősebb emberek feladata, hanem minden magyar állampolgárnak, fiatalnak és idősnek egyaránt. A fiatalság tehát úgy támogassa az önkéntes tűzoltóság munkáját, hogy minél többen jelentkezzenek az önkéntes tűzoltó testületek tagjai közé és fejtsék ki tevékenységüket a népi vagyon védelme érdekében. Heves megye dolgozói az itt leírt adatokból is szűrjék le a tanulságokat, támogassák a tűzvédelmi szervek munkáját, mert a tűzvédelem mindenkinek közös ügye. Heves megyei Tűzrendészed Oszjogosító utalványt kapnak, kamatmentes hitelként gépszántási utalványt bocsátunk mindazon termelőink rendelkezésére, akik arra igényt tartanak, a helyi földművesszövetkezeteknél a szerződés felmutatása mellett műtrágyát vehetnek igénybe, amelynek ellenértékét a vállalat csak a termés beszálltása után, az elszámoláskor hozza levonásba. Ugyancsak kamatmentes hitelként kapja a termelő a szükséges vetőmagot, valamint ha arra igényt tart művelési előleget Is. A termés beszállítása után minden átadott mázsa rostkenderért 25 forint értékű ingyenes textilvásárlási utalványt kapnak a termelők a beváltási áron lelül. A termelőszövetkezetek ha a földjüket ősszel tstállólrávvá/zák. úgy a szántást díjat a vállalattól megkapják. Termelőszövetkezetek, szakcsoportok és mezőgazdasági társulások amennyiben 500 mázsánál több kenderkórót adnak át. még külön mázsánként 5 forintos nngv- üzeml felárat is kapnak. Ezekből is iáth»««uk, hogv a kender termelése igen előnyös és «övcde'mező. Nem ritka a kataszt- rális holdanként 8—lo.rtOO forintot Is meghaladó jövedelem. A még hianvzó területeket maradéktalanul biztosítani Teli. Ezt kívánta do’gozó pare sztárunktól a néngszdsság. de tv.-t kívánja *«- hu. érdekük. A szerződések megkötése (levében keressék fel a helyi fé'<’rrulvossz«ve*k<'Z''t 't akik a szerződéssel kaiv'sohttos mindennemű fel' 'Má nőst * ás* megadnak és az ewvénl tarmo'őkei Valé arerzédéei,;\ )orm»MŐszövetkezemif ned'«* a> ők-M sze- vné'vesep felkereső váltata*« fjdü- '"',■1 ivei köseerxO; ros« kender torTISZANTtlI.1 BOSTKIKFs/.ITO vállalat tályparancsnoliság. A rostkender termeléséről