Hevesmegyei Népújság, 1958. február (9-32. szám)
1958-02-05 / 12. szám
o NÉPÜJSAG 1958. február 3. szerda Heves megye fontosabb gazdasági, ssociálisWeSyver^rsun^ segítőnk és kulturális eredményei évben Az 1956. évvégi — ellenforradalom okozta — visszaesés után megyénkben is rövid idő alatt helyreállott a rend, s 1957. évben már csaknem valamennyi területen elértük, sőt túlhaladtuk az 1956. illetve 1955. évi gazdasági eredményeket. Ipar Az iparvezetés megszilárdult, a termelékenység emelkedett, s a munkafegyelem az ipari üzemekben javult. A megye ipari üzemeiben mintegy 90 millió forintot fordítottak beruházási célokra, s ebből kb 65 millió forint a bányászat fejlesztését szolgálta. Üzembővítésre került sor a Hatvani Konzervgyárban, 11 millió forint .értékben, s az év végén megkezdte a termelést az ecsédi külszíni lignitbánya. A megye szocialista ipara 1957. évi termelési tervét 109 százalékra teljesítette, s ezzel 1956. évhez viszonyítva 16 százalékkal, 1955. évhez viszonyítva 8 százalékkal termelt többet. 1957. évi tervtelj. %-a Minisztériumi ipar Állami helyi ipar Kisipari szövetkezetek Átlag % Az iparban termelt — nép- gazdaságilag is fontos — legtöbb cikk mennyiségi tervét túlteljesítették, például égetett téglából 16 százalékkal, cementből 11 százalékkal, cukorból 25 százalékkal. A termelékenység emelkedett. Az egy ipari munkásra jutó termelés 1956. évhez viszonyítva 17 százalékkal, 1955. évhez képest 6 százalékkal nőtt. A legtöbb cikkből termelt mennyiség meghaladta az előző évi, sőt az 1955. évi szintet is. Például égetett téglából 12 millió darabbal, cukorból 142 ezer mázsával, lignitből 21 ezer tonnával, nyershúsból 10 ezer mázsával termeltek többet, mint 1955- ben. A szocialista ipar 1957- ben 17.880 ipari munkást foglalkoztatott, 200 fővel kevesebbet, mint 1956-ban. Nagyobb mértékben csökkent az alkalmazottak száma. Jelenleg 100 ipari munkásra 22 alkalmazott jut. A jelentős eredmények mellett azonban az ipar munkája nem minden téren kielégítő. Több iparágban aránytalan a bérek felhasználása, s az egy munkásra jutó termelés sem érte el az 1955. évit. Például a szénbányászatban, a cementiparban, a villamosenergiaiparban. Továbbá barnaszénből 17.000 tonnával, cementből 66.000 tonnával, villamosenergiából 87.700 MWO-val termeltek kevesebbet, mint 1955-ben. Mezőgazdaság 1957-ben a mezőgazdaság jelentős támogatást kapott. A mezőgazdasági beruházások összege — előzetes számítások 1957. évi term, az 1955. évi %-ában 108 105 110 116 117 118 109 108 szerint — elérte a 65 millió forintot. A termelőszövetkezetek 37,8 millió Ft beruházási hitelt kaptak. Többek között 42 db Zetor traktort és vontatót vásároltak, részben saját erőből, részben állami támogatással. A mezőgazdaság szocialista szektora gazdaságilag és szervezetileg erősödött. Jelenleg az állami gazdaságok és vállalatok, valamint a termelő- szövetkezetek a megye szántóterületének 21 százalékán gazdálkodnak. 1957. első hónapjaiban 3 mg. tsz alakult újjá, az év folyamán 2 új mezőgazdasági tsz és 25 termelőszövetkezeti csoport alakult. Jelenleg a megyében 100 mezőgazdasági termelőszövetkezet és 56 I—II. típusú termelőszövetkezeti csoport működik, összesen 5.761 taggal. Az átlagosnál jobb termés- eredmények és a beszolgáltatás megszüntetése következtében mind az egyénileg dolgozó parasztok, mind a tsz- tagok jövedelme növekedett. Egy termelőszövetkezeti tag átlagos részesedése a közös gazdaságból 12.550 Ft volt. Egy munkaegységre 47,65 Ft részesedés jutott, 6 százalékkal több, mint az előző évben. Kiemelkedő volt a tagság jövedelme a kömlői „Haladás” az abasári „Üj Élet”, a gyön- gyösoroszi „Február 24” tsz- ekben, ahol a munkaegységenkénti részesedés meghaladta a 80 forintot. A mezőgazdasági termelés eredményei (részben a kedvező időjárás miatt) jobbak voltak, mint az elmúlt években, sőt túlszárnyalták a felszabadulás előtti szintet is. Búza Árpa Kukorica (morzs.) Burgonya Cukorrépa term 6,8 6,5 10,3 34,1 111,0 e s a 7.8 9.5 10.8 50.5 98,9 t 1 a g 8,7 11.4 13,2 58.5 120,3 cikkek forgalma is. A belföldi termelést jelentős importkészlet egészítette ki. Az év utolsó negyedében már többféle déligyümölcsöt is vásárolhatott a lakosság. Az élelmiszerellátás egész évben egyenletes volt, a hús és zsírellátás javult. Javult a tüzelőanyag ellátás is, a szén minőségére azonban megyeszerte sok a panasz. Az ellenforradalom idején kiürült raktárakat fokozatosan feltöltötték, s az 1957. évvégi árukészlet 110 millió Ft-tal nagyobb az 1956. évvéginél. A lakosság- jövedelmének szociális, kulturális ellátottságának alakulása 1956. október után megyénkből 880 személy távozott külföldre. 1957. év végén a megye lakossága mintegy 320 ezer fő volt. A reálbérek 1957. évben emelkedtek. A végrehajtott béremelések minden téren éreztették hatásukat. Az ipari munkások havi átlagkeresete 1957. évben meghaladta az 1500 forintot, s ez 400 Ft-tal több, mint az 1955. évi átlag- kereset. Kedvezően alakult az adminisztratív és műszaki alkalmazottak keresete is. Lakásépítkezésekre, egészségügyi, kulturális és egyéb jóléti célokra mintegy 75 millió Ft összeget fordítottak, — az üzemi tanacs több, mint kétszeresét az 1955 -évi összegnek. 1957-ben 1.900 lakás építését fejezték be, s ebből 600 lakást állami erőből építettek. Nagyobb arányú állami lakásépítés volt Egercsehiben (116 lakás), Petőfibányán (160 lakás), Gyöngyösön (108 lakás). Igen kedvezőtlen az a körülmény, hogy Eger városban az állami lakásépítés mindmáig jelentéktelen. 1957-ben a lakosság egészségügyi ellátottsága javult. A kórházi ágyak száma és a szakorvosi rendelőintézeti órák száma növekedett. 1957-ben egy új iskolát létesítettek és 2 iskolát bővítettek. 1957-58. tanévre az általános iskolákba 41.950-en iratkoztak be, 450-nel többen, mint az előző tanévben. A középiskolákba beiratkozottak száma 3.238, 5 százalékkal több, mint az 1956-57. tanévben. 1957-ben a középiskolákba jelentkezők 89 százalékát vették fel. A végzett középiskolásoknak mintegy 30 százaléka egyetemeken, vagy főiskolákon tanul tovább. * A megyében 1957. év végén 144 filmszínház működött, s az évi mozilátogatók száma meghaladta a 4 milliót. Az Egri Gárdonyi Géza Színház a megyében 362 előadást tartott, 123 ezer látogató részvételével. Az új tervidőszak küszöbén megállapítható, hogy az 1956. évvégi mélypontot követő gazdasági, társadalmi fellendülés és konszolidáció minden téren eredményeket hozott, s megteremtette a lehetőségét megyénk gazdasági életének továbbfejlesztésére. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Heves megyei Igazgatósága den léhűtő, naplopó, sztrájkszervező és uszító, — mert ők mindnyájan tudták, hogy micsoda ereje és varázsa van a munkásszónak. S ismét ez a szó volt az, amely szembeszegült a sztrájknak, egy nemzet bénaságának, amely a legjobbak, a párt munkásainak nyelvén szervezte újjá az életet, számolt le az ellenforradalommal, s teremtette meg mai jólétünk, holnapi jövőnk alapját. A munkástanácsok szava kakukfióka volt idegen fészekben. Ott nem a munkások, a holnap építői, az ország igazi gazdái hallatták hangjukat, hanem azok, akik egy tál lencséért képesek lettek volna eladni az ország minden kincsét. Munkásszó: ez kapott, ez kap most új fórumot az üzemi tanácsokban. Minden munkás, aki ismerője üzeme életének, őszinte akarója a szocializmus sikereinek, saját jövőjének, — itt mondhatja el és mondja is majd el mindazt, ami a szívét, lelkét nyomja. Javaslat és tanács, bírálat, vagy felelősségrevonás: minderre lehetőséget nyújt és ad az üzemi tanács. S ahogy apró kockából épül fel a legnagyobb felhőkarcoló is, az üzemi tanácsok országot átfogó rendszeréből alakult ki az a munkásdemokrácia, amely valóban a munkásé, amely mint ezernyi kis hajszálérén, szállítja fel-fel az agyhoz a tápláló vért: a munkásosztály minden gondolatát, ami csak összefügg üzeme, munkája, a termelés, a jobb munka ezernyi problémájával. Hát erről van itt szó! Ezért kell itt a szívnek — a pártnak — minden üzemben úgy dolgoznia, hogy áramoljon, folyjon a vér ezekben a hajszálerekben. Ezért kell az üzemek gazdasági vezetőinek úgv tekinteni az üzemi tanácsokra, mint legigazibb segítőtársaikra, amelyek nem csorbítják, de ellenkezőleg: segítik jogkörének valóban eredményes és hatékony gyakorlását. Az üzemi tanácsokat mi hoztuk létre, mi: munkások, parasztok, értelmiségiek, kisemberek, a magyar dolgozó nép. Olyanok lesznek, amilyenekké formáljuk. Ha szívvel és lelkesedéssel, szeretettel és megértéssel szemléljük, segítjük munkáját, veszünk részt tevékenységében, akkor feltétlenül betölti megtisztelő és fontos hivatását. 1958. nem könnyű esztendő: a lábadozó betegnek, akit eddig barátai ■ támogattak, meg kell tudni ■ állni a saját lábán. Most már ■ nem egyszerűen arról van i szó, hogy ez a beteg gyógyul- ; jón. mert meggyógyult, kigyó- > gyűlt sérüléseiből, hanem hogy ; igaz munkával, lásson, alkos- : son, gyarapodjon, óvva, véd■ ve, visszaszerzett egészségét. - Az 1958-as év alapja tovább- t jutásunknak, elért eredme- . nyeink megszilárdításának i időszaka, hogy mögöttes állá- ; saink végleges megerősítésé- : vei bátran mehessünk tovább , a szocializmus, ha nem is gö- t röngyöktől mentes, de szünte- i len felefelé ívelő útján. r Ezen az úton pedig nélkü- . lozhetetlen fegyvertársaink, segítőink az üzemi tanácsok, t Ezt tudni kell, érteni és érez- x ni s eszerint dolgozni! Gyurkó Géza ““ütFuchs hegyeket fedezett fel a déli sarkvidéken LONDON (REUTER) A Brit Délsarki Expedíció jelentette, hogy a Déli Sark környékén az 500—600 méter vastag jégréteg alatt hegységeket fedeztek fel. Magát a Déli Sarkot több mint kétezer méter vastagságú jégréteg borítja. A délisarki expedició londoni központja közétette, dr. Vivian Fuchs-tól február 1-i keltezéssel érkezett első jelentést, amely a sarkvidék geológiai szerkezetével foglalkozik. A távirati jelentés elmondja azt is, hogy Geoffrey Pratt, az expedíciónak nemrégiben szénmonoxid mérgezésben megbetegedett tagja már meggyógyult. (MTI) Továhbi elmozdítások Kínában jobboldali elhajlás miatt Kenyérgabonából 113 vagonnal, árpából 1600 vagonnal, kukoricából 4460 vagonnal többet takarítottak be, mint 1956. évben. Az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek terméseredményei jóval magasabbak az egyéni gazdaságokénál. Többek között búzából az állami gazdaságok 67 százalékkal, a termelőszövetkezetek 32 százalékkal értek el magasabb termésátlagot, mint az egyéni gazdaságok. 1957. márciusában a megyében 137.900 db sertés, 69.600 db szarvasmarha, 24.600 db ló és 42.300 db juh volt. 100 kh szántóterületre 28,7 db számosállat jutott. Az év folyamán a sertésállomány kb 40 százalékkal növekedett, a szarvasmarhaállomány 4—5 százalékkal csökkent. A kötelező beszolgáltatás megszüntetésével a mezőgazdasági termékek összes állami felvásárlása csökkent. A szerződéses és szabadfelvásárlás viszont növekedett. Igen kedvező az a körülmény, hogy a szerződéses szarvasmarha és sertéshízlalás egyre nagyobb tért hódít. Áruforgalom 1957-ben a lakosság vásárlóereje nagymértékben nőtt. Az állami kiskereskedelem 1.559 millió Ft forgalmat bonyolított le, 160 millió Ft-tal többet, mint 1956-ban. A nagyobb vásárlóerő következtében megnőtt az iparcikkek kereslete. A vegyes iparcikkek forgalma 1956. évhez képest körülbelül 23—24 százalékkal emelkedett. 1957. évben megyénkben 1.750 mosógépet, mintegy 1.100 motor- kerékpárt, s közel 8.000 rádiókészüléket vásároltak, többet, mint az előző évek bármelyikében. Növekedett a ruházati PEKING (ÚJ-KIN A) Az országos népi gyűlés szombati ülése 38 jobboldali elhajlót fosztott meg képviselői mandátumától, beleértve azt a tizet, akit a népi gyűlés elnökségében, a védelmi tanácsban és egyéb bizottságokban viselt tisztségétől is megfosztott. Mao Ce-Tung elnök szombaton elrendelte Lung Junnak és Huang Csi-Hsziangnak tisztségükből való eltávolítását. Lung Jun az országos védelmi tanács alelnöke, Huang Csi- Hsziang pedig a tanács tagja volt. A rendelkezést az első országos népi gyűlés ötödik ülésszaka határozatának megfelelően hozták. Haladó erők győzelme egy okinavai tanácsválasztáson Okinava fővárosában, Nahá- ban vasárnap tanácsválasztásokat tartottak a város mavasi körzetében. Mavasi nemrégen még önálló város volt, az amerikai megszálló hatóságok azonban beolvasztották Nahá- ba, mert remélték, hogy ezzel többséget biztosítanak a városi tanácsban a maguk embereinek és bizalmatlansági szavazatot erőszakolhatnak ki Kanesival az újonnan megválasztott polgármesterrel szemben. A tizenöt mandátum közül azonban hetet Kanesi támogatói szereztek meg úgy, hogy ezzel 13-ról 20-ra emelkedett a haladó polgármester híveinek száma a városi tanácsban. — Amerikai hírügynökségek a vasárnapi választások eredményét az amerikai megszálló hatóságok újabb vereségének minősítették. (MTI) Nagy ereje, hatása van a munkás szavának, ki két kezével, mindennapi munkájával formálja naprói-napra szebbé a jelent, s nyit mind szélesebb kaput a jövő számára. Ez az erő, a munkásszó kapott a közelmúltban •új, még szélesebb fórumot: az izemi tanácsokban, az üzemi, i munkásdemokrácia iegfiata- abb, de egyik legfontosabb jzervében. Egyre több azok- aak az üzemeknek a száma, ahol már megválasztották a tanácsokat, azok munkához is láttak, s lényegében már csak rövid idő kérdése, hogy minden üzemben megkezdjék működésüket. A nagy többség érti és megérti e tanácsok munkájának fontosságát, lelkesen vesz részt a választások előkészítésében, lebonyolításában, s kész munkájuk aktív támogatására is. Mégis akadnak még ma is szép számmal olyanok, akik nem lelkesednek különösképpen a tanácsokért — keserű szájízt kapva annakidején a „munkás”-tanácsoktól” — vagy egyszerűen nem ismerik fel az üzemi demokrácia új hajtásainak jelentőségét, Nem akarunk mi most végtelenbenyúló fejtegetésekbe bocsátkozni a proletárdiktatúráról, s e diktatúra funkcióinak megvalósulási formáiról Még azt sem akarjuk, hogy ismét és újra elmondiuk as üzemi tanácsokról szóló tör vény paragrafusait, — his: ezt ismemiök kell azoknál is, akik fenntartásokkal élnek a tanácsok létrehozását illetően. , Szólunk inkább másról! Arról, hogy mit jelent a munkásszó, mit jelent, ha a munkás szabadon hangoztathatja véleményét, ha beleszólhat üzeme életébe, irányításába, ha ez az üzem — éppen mert beleszólhat életébe — valóban a „tulajdonává” válik. Munkásszó! Internálás és feketelista, éhezés és kilátástalanág, — ez volt a múltban. „Imádkozzál és dolgozzál! ’ — tanították, mert a munkásnak csak imára volt joga nyitni száját, a „dolgozzál” mellett. Ha egy szónak van hangulata — márpedig van — akkor ez a parancsoló mód, amelyet a kegyes tanácsok átlátszó köntösébe burkolva nyújtottak át a kenyérre és nem tanácsra éhezőnek, nos... akkor ez a parancsoló mód mindent kifejez. S mégis szólt a munkás és a vérbe, vasbaöltözött osztály vérben és vasban vívta ki nagy barátunk segítségével: £ mát ! Munkásszó! Amely ott harsogott Budapest utcáin az árdrágító és feketézők ellen, a; államosítás mellett, — ez £ munkásszó vezetett el minké' 1945 után egy halálraitélt néj újászületéséhez. Ez emelt« meg a lerogyott hidak ívét, e; indította útjára az első vona^ tot, ez foltozta be a házak se beit és emelt új házakat í régi nyomortanyák helyén Munkásszó szavazta meg í parlamentben az új forintot éi tanácsrendszert, a dolgozói üdültetését és gyógykezelését a közoktatás reformját, s vo! állandó, kemény sziklagátjí minden olyan szónak, amelj az elért eredmények ellen tá madt. Munkásszó! Erre hivatkozót 1956 minden gazembere, ; „munkás nyelvén” ágált min iVeitt ilyen mozit vártunk Súlyos szerencsétlenség Angliában Az AFP jelentése szerint az angliai Dagenham és He- atway között csütörtökön este egy személyvonat teljes sebességgel belerohant egy előtte haladó szerelvénybe. Az első szerelvény utolsó kocsija és a második vonat mozdonya kisiklott. A szerencsétlenség áldozatainak száma az eddigi, adatok szerint, tíz halott és körülbelül ötven sebesült. Félő azonban, hogy az összeroncsoló- dott kocsikban bennszorult emberek között is több haloti van. A szerencsétlenség rövidzárlatot idézett elő a vezetékekben, aminek következtében egy időre nagy körzetben leállt a közlekedés. Jó három-négy éve, a Szak- szervezeti Székházban megtartott vasárnap esti bálok már szinte hírhedtekké váltak. — Szép lassan elszokott onnan a jóérzésű fiatalság nagy része. Mióta elmaradtak ezek a „táncmulatságok”, visszaszerezte jó hírnevét a Székház De most, hogy megnyílt a Munkásotthon Mozi, a sok vihart látott egykori bálteremben, mintha a három-négy év előtti idők emléke kísérteti volna a hétfő esti másodig előadáson. Nem volt sok néző. kongott a terem, de az utolsó széksorokban letelepedő ifjak és lányok — minden jóizlést és illemet félretéve — olyan zajt csaptait, hogy meg kellett osztani a. figyelmet a film és a hátul garázdálkodó ifjak produkciói között. A rendreutasítás hiábavaló volt, úgy látszik, „otthon” érezték tnagukab az ismerős falak között. Mielőtt hazatértünk volna, még egy meglepetéssel szolgáit az új mozi. Féltíz után félbeszakadt a bábfilm, ott iiltiink a világos teremben öt percig, aztán egy hang riasztott fel: „vege az előadásnak”. A „gárda” kicsörtetett az utolsó sorból, s bár még másfél kis film hátra volt. a többieknek sem lehetett mást tenni. Távoztunk, de egyáltalán nem dicsérő gondolatokkal. — Nem ilyen mozit vártunk! (Kovács)
