Hevesmegyei Népújság, 1958. február (9-32. szám)

1958-02-28 / 32. szám

1958. február 28. péntek NÉPÜJSAG Äz Egri Lakatosárugyár is csatlakozott az ifjúsági takarékossági mozgalomhoz Az Egri Lakatosárugyár KlSZ-szevvezete is csatlako­zott az ifjúsági takarékossági mozgalomhoz. Vállalták, hogy az igazolatlan mulasztók és a későnjövő dolgozók számát a múlt évhez képest 10—12 szá­zalékkal csökkentik. Műhe­lyenként és csoportonként egy- egy KISZ-tagot bíznak meg a feleslegesen égő izzók és az üresen járó gépek kikapcsolá­sával. Havonként nagytakarí­tást rendeznek és a takarítás közben fellelhető, használható anyagokat a raktárba adják. A műszaki KISZ fiatalok patronálják az üzem dolgozóit és megismertetik velük a rajz­olvasást, hogy ennek ismere­tével még jobb minőségű mun­kát végezhessenek. Az üzem­ben megszervezték az anyag­takarékossági brigádversenyt, melynek győztese az a brigád lesz, amely a kiadott• anyag­normából a legtöbb hasznos hulladékot vételezteti vissza. Szendrődi Imre KISZ-litkár. 124000 Ff-os nyeresége vall a Hatvani Vegyesipari KTSZ-nek Húsz taggal dolgozik a Hatvani Vegyesipari KTSZ. Az elmúlt évben 1,400.000 forintos termelési érték mellett 124,000 forintos tiszta nyeresége volt a szövetkezetnek. Nyereségrészesedéskor 43,0,00 forintot fizettek ki, melyből egy-egy dolgozó 1600—2400 forintot kapott. Minden remény megvan arra, hogy az 1958-as év is ha­sonló jó eredménnyel záruljon. A januári tervet 120 száza­lékra teljesítették, s ha ezt a szintet tartják, az év végén még több nyereségrészesedést oszthatnak ki az üzem dol­gozóinak. Hz Hpci Fémtermiában ezentúl az üzemben állítják elő a szükséges alumíniumport A sok nehézség ellenére az Apai Fémterrrúa 102 százalék­ra teljesítette 1957. ne­gyedik po^'edéves tervét. A jele'- J terv tel­jesítését i. ;ehezíti az, hogy igen sok külföldi import anya­got használnak fel, melyből csak annyit kapnak, ami éppen a 100 százalékos tervteljesítés­hez szükséges. A túltejesítés csupán úgy érhető el, hogy a wolfram és rutil import-anya­gok felhasználásával takaré­koskodnak és az így megma­radt nyersanyagból többletter­melést tudnak biztosítani. A Lőrinci Erőmű teljesítette február havi tervét A Lőrinci Erőmű 26-ára tel­jesítette február havi operatív tervét előreláthatólag a szén­takarékosságban is hasonló szép eredmények születnek. Az újonnan alakult üzemi tanács a közeli napokban tart­ja első ülését, ahol az üzem munkáját és gazdaságosabb termelését vitatják meg. § Az üzem a budapesti Bánya- gyutacsgyártól vásárolta az alumíniumot. Ezentúl az üzem saját maga állítja elő az alu- miniumport, amely igen nagy nyereséget jelent a vállalat­nak. Míg a Budapesti Gyutacs­gyár egy tonna alumínium- port 15 ezer forintért adott, ad­dig az üzem nyolcezer forin­A legötletesebb újító az üzembe" 28 évi munkája köti tért1 tudja előállítani, amely 50 százalékos megtakarítást jelent. Ez a megoldás még nincs hivatalosan jóváhagyva, ugyanis a felsőbb szervek hoz­zájárulását várják. Bizonyára ezt a hozzájárulást a Fémtermia meg is kapja, amely aztán biztosítja, hogy tervüket telje­sítsék, illetve túlteljesíthessék. ideje megismerni a cement­gyár minden részét. Nemcsak napi munkáját végzi becsüle­tesen, hanem azon fáradozik, hogyan lehet az emberi erőt gépekkel helyettesíteni. A legutóbb beadott újításával az aknamedencéket három hét' el előbb tudták átadni a terme­lésnek és az ebből származó értgk 86 112 forintos megtaka­rítást jelentett az üzemnek. A másik újítása szintén a ke­mencéknél nyert alkalmazást, ahol három ember munkája szabadul fel, s ezáltal az évi megtakarítás 36 000 Ft. Gverfyás József, a Bélapátfalvi Cementgyár lakatosa Furcsa segítség ...amit g herédi és a tarna- szentmáriai tanács nyújtott a herédi, illetve verpeléti szak­csoportnak. Az elmúlt hónapokban a tarnaszentmáriai tanács hatá­rozatot hozott, hogy a közsé­gi tanácshoz tartozó földből átad a verpeléti szakcsoport­nak alanyvesszőtermelésre. A szakcsoport tagjai, — monda­ni sem kell, — nagyon meg­örültek ennek, s késedelem nélkül hozzáláttak a talaj- előkészítéshez. Géppel mélyen megforgatták, s mikor már minden készen állt a telepí­tésre, újra összeült a tarna­szentmáriai tanács, s hozott egy újabb határozatot, mely úgy szól: adja vissza a szak­csoport a földet, mert ők úgy gondolták, azon termesztenek majd takarmányt a községi apaállatoknak. Hasonló eset játszódott le Heréden is. Szakcsoport ala­kult, s a tanács, mint illik, segítségére sietett a szakcso­portnak. A tartalékföldből 12 holdat juttatott nekik. A szakcsoport tagjai örömmel vették, meg is kötötték rög­tön a 12 holdra a cukorrépa­termelési szerződést, trágyát vittek ki, hogy jól teremjen, s fel is szántatták kellő mély­ségben. Mikor mindezzel ké­szen lettek, összeült a herédi tanács, s hozott egy úi hatá­rozatot, melynek értelmében a szakcsoportnak vissza kell adnia a 12 holdat, mert ott akarják megtermelni az apa­állatok részére a szükséges takarmányt. Mind a két községben akkor jöttek rá, hogy az apaállatok takarmányának megtermelésé­re éppen arra a földdarabra van szükség, amikor azt a szakcsoportok felszántanák, az még csak egyik oldala a do­lognak Minden esetre ezért sem illeti dicséret a két ta­nácsot. De van ami ennél sú­lyosabb! Hogyan képzelik el mind a két helyen a szövet­kezeti mozgalom segítését, ha éppen maguk hoznak olyan- határozatot, mely akadályozza a szakcsoport közös munká­ját? Ahogy a példák bizonyít­ják, igen furcsán! — deák — hír adó Felnémettől — Egerig öt perce, hogy elment az autóbusz. „Szerencsére” lema­radtam. Irány Eger gyalog, azaz, hogy kocsin, mert vala­ki már meg is szólít. — Foglaljon helyet itt a zsákok tetején, ha Egerbe igyekszik. — Köszönöm a kedves fi­gyelmet, s máris az egylovas kocsi tetején ülök. Parolázunk, bemutatkozunk, aztán beszél­getnénk, de... mégsem beszél­getünk, mert a tárkányi bará­tom így szól hozzám: — Már engedjen meg, de nekem tanulni kell, nincs most időm beszélgetni. — £*IfŐG4fDA$Aúl — Igen, jó, jó, csak egész nyugodtan, — mondom és a tárkányi ember máris papírt szed elő a belső zsebéből. — Mert tudja, színdarabot tanulok. Az énekes madarat. Én vagyok benne a Máté. Már­cius elején adjuk elő odahaza. 42 éves vagyok, de azért még mindig szerepelek. — Szóval, most már enged­jen tanulni, mert mondom, nem leszek kész a szereppel. — Én hallgattam, ő tanult, a lovacska pedig lassacskán ballagott Egerig. Szalag István Minden évben termő gyümölcsfa közvetlen olvadás után két mázsa istállótrágyát, vagy egy mázsa sertéstrágyát, tőzegkor­pás féceszt (emberi fekáüát), vagy 50 kg baromfitrágyát be­terítünk. Erre szórjuk a mű­trágyát, mégpedig 4 kg szu­perfoszfátot és 8 kg kálisót. Azután az árkot betemetjük. Az említett trágyaadagok egy termőfaegységre értendők Ugyancsak minden termőfa- egység kap tavasszal 6 kg pé­tisót három egyenlő adagban. Első adag olvadás után, má­sodik adag virágzásban, har­madik adag a természetes gyü­mölcshullás után. Az említe+t szervestrágyaadagot a gyü­mölcsfa két évre kapja, a má­sodik évben csak 6 kg péti­sót adunk termőfaegységen- ként a fenti három részletben. A tökéletes végrehajtáshoz hozzátartozik, hogy tisztázzuk a termőfaegység fogalmát „Egy termőfaegységnek szá­mít gyümölcsnemre, alanyra, fajtára és korra való tekintet nélkül az a termőfelület meny- nyiség, amelyet hátipermetező géppel (8 atm. kezdő nyomás mellett, 1—1,2 mm2 szórófej- furattal rendelkező) egyszeri permetezésnél 15 liter per­medével meg lehet permetez ni.” A fentiek alapján ismerte tett trágyamennyiség, ha azt három évenként megismétel­jük, minden évben elősegíti a gazdag termőrügyképződést és ezáltal elérhető, hogy gyü­mölcsfáink minden évben ga7- dag termésükkel jutalmazzák szorgos gazdáikat. Lengyel Ádám főisk. tanársegéd. Apró érdekességek — SZAMOS ADATA VAN a tudományos világnak arról, hogy az állatok milyen élet­kort érnek meg. A „matuzsá­lemek” közé tartozik ezek szüksége, hogy vérének he­moglobin tartalma rendes le­gyen. A szilárd takarmányok­ra való szoktatásnak azért is van nagy jelentősége, mert a Gyümölcstermelésünk célja ftz, hogy a dolgozókat az év minden szakában ellássa ió- minőségű és nagymennyiségű gyümölccsel. E cél érdekében a terméseredményeket állan­dóan fokozni kell. A termés- eredményeket csak úgy fokoz­hatjuk, ha biztosítjuk a gyü­mölcstermő növények hozamát és a jó terméseket állandósí - juk. A jó termések biztosítása érdekében ki kell elégítenünk a gyümölcstermő növények szükségleteit és biztosítanunk kell a nélkülözhetetlen élet- feltételeket. A nélkülözhetet­len életfeltételek: víz, táp­anyag, fény és hő. A gyü­mölcsfa mind a négy élet- feltétele egy: nlő jelentőségű, mással nem pótolható. A négy életfeltétel közül kiragadom a táplálék kérdé­sét, ami körül a legtöbb prob­léma szokott adódni. Sajnos, kisüzemeink gyümölcsöseiben gyakori, de nagyüzemekben is előfordul, hogy a gyümölcs­fák rendszertelenül, szakaszo­san' teremnek. Egyik évben akkora termés van, hogy ösz- szeszakad a fa a nagy termés súlya alatt, utána meg két- három évig nincs termés, „pi­hen a fa”, „erőt gyűjt”, — ahogy mondani szokták. A következőkben ismertetni fogok egy módszert, amelynek alkalmazásával elérhetjük, hogy gyümölcsfáink rendsze­resen, minden évben terem­nek. Lehetőleg ősszel, a fa csur­góján körívben 50 cm mély és 1 m széles árkot ássunk. Ebbe az árokba ősszel, vagy szerint a ponty, mely 100 évig is elél. A szamarak átlagos életkora is eléri a 100 eszten­dőt. A 180—200 évet élő ele­fántot csak a teknösbéka szár­nyalja túl, háromszáz évig is elél.- EGY FIATAL 1—4 hó­napos borjúnak naponta 90— 100 miligramm vasra van dolgozó parasztjai is szívesen vesznek részt olyan különbö­ző előadásokon, bemutatókon, ahol új termelési módszerek­kel ismerkedhetnek meg. Leg­utóbb a Növényvédő Állomás egyik munkatársa tartott elő­tejjel csupán 2—4 milligramm vashoz jut naponta. — ŐSRÉGI ó-asszír, egyipto­mi és kínai feljegyzések bizo­nyítják, hogy időszámításunk előtt négyezer évvel már kí­sérleteztek trágyázással, hogy pótolják a talaj tápanyag­veszteségét. adást és gyakorlati bemutatót a gyümölcsfák ápolásáról. A bemutatón harminc gazda vett részt, kérdéseket teltek fel, s elhatározták mindannyian, hogy gyülmocsösük ápolásánál figyelembe veszik az előadáson hallott jó tanácsokat. Gyümölcsfa ápolási beír uta ó Gyöngyössolymoson ■ Gyöngyössolymos község Épül a hatvani új autóbuszmegálló Két és fél millió helyett négymillió forint termelési érték A gyöngyösi Háziipari KTSZ 1957. évi nyeresége 322 000 forint volt. A tagok között 112 ezer forintot osz­tanak ki nyereségrészesedés címén, ami azt jelenti, hogy minden dolgozó megkapja 13. havi fizetését. 400 négyzetmé­ter perzsaszőnyeget készítet­tek a múlt évben, amelyből Olaszországba, Svédországba, Dániába is exportáltak. A múlt évre tervezett két és fél­millió forint termelési érték helyett 4 millió forint értékű árut termelt a 200 munkással dolgozó szövetkezet. „Családhemufatóval", több mint 25 szarvasmarhával készülnek az Országos Mezőgazdasági Kiállításra az állattenyésztők A legutóbbi Országos Mező- gazdasági Kiállításon a Heves megyei szarvasmarhatenyész­tők két második és öt harma­dik díjat szereztek. Az idei kiállításra az akkorinál jóval jobb kondícióban lévő, na­gyobb hozamú tenyészállatok­kal készülnek. Eddig 7 fejős­tehenet, 14 növendék tenyész­bikát, hat üszőt, 4 kansüldőt, 8 jerketoklyót és ugyanennyi kostoklyót jelöltek ki. A szakemberek már március hó­napban megtartják és később is sűrűn ellenőrzik a kijelölt egyedeket, hogy Heves megyét az őszi országos seregszemlén a legjobb küllemű, nagytelje­sítményű tenyészállatok kép­viseljék. A szarv asmarhatenyéstóés fejlődésének ábrázolására ezenkívül „családbemutatót” is terveznek: a füzesabonyi „Petőfi” termelőszövetkezet­nek azt a jóhozamú fejőste­henét akarják családostól fel­vinni a kiállításra, amely hat egészséges utódjával gyarapít­ja a termelőszövetkezet jöve­delmét. „Szegény“ Olaszországban dúl a ha­gyományos csata az adóhiva­tal és a megadóztatottak kö­zött. íme néhány virág a te­rebélyes csokorból: Alessandro Torlonai herceg, az egyik legnagyobb földbir­tokos, jövedelmének csak 10 százalékát vallotta be. Carlo Ponti, Sophia Loren filmszí­nésznő férje, ugyanígy tett, a „művésznő” azonban elfelej­tette, (úgy látszik, hogy az adóhivatalnokoknak nincs érzékük a telt idomok iránt.) Ugyanez vonatkozik Gina Lo- lobrigidára, aki az adóztatás emberek miatt ezegyszer leértékelte művészetét. Uge Montage, aki a hírhedt Montesi-perben több, mint gyanús szerepet játszott, egyszerűen, de hatás­talanul így védekezett: „Csak 700 000 lírát kerestem!” Mire az adóhivatalnok nem kevés­bé egyszerűen csak ennyit mondott: „hazudik, mert leg­alább 56 millió lírát vágott zsebre”. Végül Vittorio de Sica olyan összeget nevezett meg, amelyet még az adóhivatal is elegendőnek tartott. (Elképzel­hető, hogy akkor mi lehet a valóság!) Néhány adat az egri járás általános iskoláiról A félévi számszerű kiérté­kelés azt mutatja, hogy az egri járás általános iskolái jó munkára képesek. Ez az ered­mény azonban még nem te­kinthető véglegesnek, csak re­ményt nyújt arra, hogy az év végén még jobb átlaggal zár­nak ezek az iskolák. Az egri járásban 5166 tanuló kapott bizonyítványt. Külön­böző okok miatt 73 osztályo- zatlan volt. A járási osztályo­zási átlag: 3,20. A járás legjobb iskolái át­laguk szerint: Nagytálya 4.00, Novaj 3.62, Biikkszentmárton 3.57. A mulasztási napok számát erősen megnövelte az éveleji gyermekbénulási járvány és oltás, majd az októberben fel­lépő nátha-járvány. A mulasz­tási átlag 7.78 százalék. Ezzel szemben örvendetes jelenség' az, hogy erősen csökkent az iskolákban az igazolatlan mu­lasztás. Mulasztás tekintetében leggyengébben állnak: Dem- jén, Szilvásvárad, Noszvaj. (M) 5946 Ft-os anyagmegtaharítás az Egri Dohánygyárban Igen szép eredmények mu­tatkoznak az Egri Dohány­gyárban az anyagtakarékos­sági mozgalomban. Február hónapban a szivargyártó üzem asszonyai a szivarhoz való borítékokból 119.900 da­rabot takarítottak meg, mely 5946 forintos nyereséget je« lent. A kiváló eredmény elérésé­hez hozzájárult Bonzsó János- né szivarfonó munkája is, aki egymaga 16.500 darab szivarberítékot takarított meg. BBBBBBBBBBBBBBB MUNKÁSOTTHON MOZI EGEK II. 28-án, pénteken: Törvényen kívüli lovag Előadások; */« 6 és y, 9. Péztár: 4-től.

Next

/
Thumbnails
Contents