Hevesmegyei Népújság, 1958. február (9-32. szám)
1958-02-25 / 29. szám
Landler Jenő 1904 ÁPRILIS 4-ÉN a MÁV vonalain leálltak a vonatok. Az éhbérért dolgozó, legelemibb emberi jogaikért küzdő vasutas dolgozók sztrájkba léptek. A vasutas sztrájk megbénította csaknem az egész ország közlekedését, nagy rémületet keltett az uralkodó osztály tagjai között. Tisza István miniszereLnök, hogy az uralkodó osztályt megnyugtassa, az állami alkalmazottak kedvét pedig elvegye a további sztrájk-mozgalomtól, példamutatóan meg akarta torolni a 'munkásság mozgalmát. Mozgósítási paranccsal katonának hivatta be a vasutasokat, utána pedig vad rendőri hajszát indíttatott a sztrájkmozgalom szervezői és vezetői ellen. Csakhamar bíróság elé állították a sztrájkot szervező 13-as bizottság” tagjait, hogy elrettentő ítéletet hozzanak ellenük. Az országos visszhangot felverő per azonban minden erőlködés dacára vereséggel végződött a kormány számára. A „13-as bizottságot” védő fiatal ügyvéd: Landler Jenő, kristálytiszta jogászi érveléssel, halomra döntötte az ügyész vádjait és megmutatta a sztrájk gazdasági és társadalmi hátterét, a kizsákmányoló rendszert ültette a vádlottak padjára és szabad szervezkedési jogot követelt a vasút dolgozóinak. „Ez a sztrájk — hangzik a védői emelvényről Landler Jenő bátor szava — az első csapást mérte arra a rendszerre, amelynek teljes összeomlása nagy hasznot hajtana ennek az országnak.” Ennek a pernek kapcsán került Landler Jenő szorosabb kapcsolatba a munkásmozgalommal, s ezután ismerkedett meg alaposabban a szocializmus eszméivel, hogy aztán a szocializmus és kommunizmus hűséges katonája legyen halála órájáig. Landler, a Szociáldemokrata Párton belül továbbra is a vasutasok ügyét képviselte. Mivel a közlekedés dolgozói szakszervezetet nem hozhattak létre, igyekezett őket szaklapjuk koré tömöríteni, hogy érdekeiket így képviseljék. A vasutasok bíztak is Landler Jenőben, mert tudták, hogy tevékeny részese a munkásmozgalomnak, ugyanakkor látták azt is, hogy a szociáldemokrata vezetők nagy részével ellentétben, nem a munkásmozgalom fékezésére törekszik, hanem az a célja, hogy a munkás- mozgalom forradalmasításával kivívja a dolgozók jogait. AZ ELSŐ világháború választóvízként hatott a magyar munkásmozgalomra is. A szociáldemokrata vezetők nagyrésze a szociálsovin izmus álláspontjára helyezkedik és még mélyebbre süllyed az opportunizmus mocsarába, kisebb részük azonban meglátja a háború igazi célját, s keresi a háborúból kivezető utat. Ezekhez tartozott Landler Jenő is. A háborúból kivezető utat ezonban csak a Nagy Októberi Szocialista Forradalom mutatta meg Landler Jenőnek. Résztvett 1917. november 25- én az Iparcsarnoknál tartott nagygyűlésen, s egyik szervezője az 1918. januári tömegsztrájknak, amelyben a vasutasok többsége is résztvett. Ennek a sztrájknak az alkalmával a maeyarországi munkásság tiltakozott a Szovjet- Oroszország elleni rabló imperialista béke ellen. 1918. június 19-én bérkövetelés miatt sztrájk tört ki a Mávag egyik műhelyében. A csendőrség az udvaron összegyűlt munkások közzé lőtt. Négy ember meghalt és sokan megsebesültek. Ennek hatására azonnal sztrájkba léptek a gépgyári dolgozók, másnap pedig újabb, országos jellegű általános sztrájk tört ki. A sztrájk megszervezésében és irányításában a hatóság megállapítása szerint, döntő szerepe volt Landler Jenőnek. Június 19-én délben az Országház előtti tömeggyűlésen — amelyen 3—4 ezer dolgozó vett részt — beszédet mondott Landler. Itt már a néptipró hatalom megdöntésére buzdítja a munkásságot. „A mai véres eseményekért a munkásságnak bosszút kell állnia — szól a forradalmár hangja. — Mikor itt lesz az ideje, leszámolunk ezzel a kormányrendszerrel.” Beszédéért és a sztrájk megszervezéséért a kormány letartóztatja és börtönbe záratja, öt is, — mint számos más forradalmárt, — majd csak az összeomlást követő forradalom szabadítja ki. A polgári demokratikus forradalom után Landler nem csatlakozott a megalakult Kommunista Párthoz. Megmaradt a Szociáldemokrata Párton belül, s ott küzdött az opportunista vezetés ellen, remélve, hogy a Szociáldemokrata párton belül is sikerül a jobboldalt elszigetelve, a forradalmi irányzatot érvényre- juttatni. Egyre elszigeteltebben, magányosabban küzd azonban, s ezért is örömmel üdvözli március 21-én a két munkáspárt egyesítését. A Szociáldemokrata Párt részéről ő az egyik aláírója a munkásegységet kimondó okmánynak. A PROLETÁRDIKTATÚRA kikiáltása után először belügyi népbiztos lett. Az ösztönös forradalmárból itt válik bolsevik forradalmárrá. Nagy volt ez az út, amelyet megtett a blanquizmusra hajló szociáldemokrata, akit éppen ez a blanquista hajlamosság őrzött meg a szociáldemokrácián belül a reformizmustól. De le tudta vetkőzni a blan- quizmust is és olyan mélyre hatolt le a marxizmusnak, a leninizmusnak a mélységeibe, mint csak kevesen. Nem teoretikusnak indult, de a forradalmi elmélet és forradalmi gyakorlat jelentőségét senki sem tudta nála biztosabban és konkrétabban értékelni. A Tanácsköztársaság meg sem erősödhetett, amikor már három oldalról megtámadták az imperialista hatalmak, hogy megfojtsák október gyermekét. Május elejére a román intervenciós csapatok elérték a Tiszát, a cseh burzsoá csapatok pedig elfoglalták Miskolcot, Salgótarjánt pedig kö- rülzárással fenyegették. A szociáldemokraták fegyverletételre gondoltak, a május 2-i munkástanács ülésen azonban a kommunisták hatására a harc további folytatását határozták el. Landler is a további harc mellett szavazott. A Forradalmi Kormányzó- tanács az újonnan felállítandó III. Hadtest élére Landler Jenőt állította. A III. Hadtest katonái, Landler vezetésével, foglalták vissza Miskolcot május 20-án, s vezetése alatt vívták meg a dicsőséges Felvidéki Hadjáratot. Júliusban, amikor kiderült, hogy az Antant becsapta a magyar Tanácsköztársaságot és a Clemenceaux- jegyzék ellenére nem vonják ki a román csapatokat a Tiszán túlról, elhatározták, hogy fegyverrel foglalják vissza a Tiszán-túli területeket. Ekkor Landler Jenő lett a Vörös Hadsereg főparancsnoka. A belső ellenforradalom és a külső intervenciósok tüzében azonban a Vörös Hadsereg nem érte el célját. Augusztus 1-én a Tanácsköztársaság megbukott, s Landler Jenő is emigrálni kényszerült. Landler az emigrációban is állandó figyelemmel kísérte a magyarországi munkásmozgalmakat. Már 1920-ban a Proletár márciusi számában felvette a küzdelmet Vanczákék és Miákitsék ellen, akik felajánlották Horthy-nak „a munkásság kérges tenyerét.” Résztvett 1925-ben a KMP bécsi újjáalakuló kongreszusán, arra törekedett, hogy a párton belül meglévő frakció-harcokat megszüntetve, helyes irányba terelje a párt működését. Elméletileg is állandóan képzi magát, s a magyar mozgalom egyik legkiválóbb teoretikusává válik. Élete utolsó éveiben állandóan betegség kínozta, de soha egy pillanatra sem jutott eszébe, hogy gondolatait Önmagára fordítsa. Nem tudta megtörni a gyilkos betegség sem, a forradalomba, a forradalom győzelmébe vetett mélységes hitét. Utolsó leveleiben is kifejti: „rettenetes erővel küzdők, hogy mégegy- szer hasznos tagja lehessek közösségünknek.” Nem akart tehetetlen lenni. Megfeszítette utolsó erejét, hogy dolgozzon, hogy harcoljon együtt a magyarországi forradalmi munkásokkal, szegényparasztokkal, s a nemzetközi forradalmi proletáriátussal. Utolsó levelét ezekkel a szavakkal fejezte be: „Az orvos még sétát sem ad. De azért mégis győzünk!” 1928. február 25-én halt meg. Hamvait a Kreml falában temették el, ott, ahol a nemzetközi munkásmozgalom nagyjai alusszák örök álmukat. Nagy József, Eger A magyar és román kormány- és pártküfdöttségek között 11 vasárnap folytatódtak a tárgyalások Bukarest (MTI) A Magyar Népköztársaság párt_ és kormányküldöttsége szombaton este Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának vezetésével résztvett a Szovjet Hadsereg megalakulásának 40. évfordulója tiszteletére rendezett díszünnepségen. A küldöttség tagjai az Atheneum nagytermének díszpáholyában foglaltak helyet. Valamennyi bukaresti lap vasárnapi számában fényképet közöl a magyar küldöttség és a román párt- és kormány- megbízottak tárgyalásáról. Ugyancsak az első oldalon jelent meg a hivatalos közlemény is, amely szerint a megbeszélések február 22-én, szombaton megkezdődtek. A közlemény hangsúlyozza, hogy a tárgyaló felek szívélyes és baráti légkörben tájékoztatták egymást és megbeszélték az egymást kölcsönösen érdeklő kérdéseket. Vasárnap délben egy órakor ismét félbeszakították a tárgyalásokat. A Román Népköz- társaság kormányának és a Román Munkáspárt Központi Vezetőségének a tárgyalásokon résztvett tagjai, valamint a magyar küldöttség tagjai: Kádár János, Apró Antal, Kállai Gyula, Szirmai István, Németh Károly, Sebes István és Keleti Ferenc a szovjet hősök bukaresti emlékművéhez hajtattak, hogy résztvegyenek a Szovjet Hadsereg megalakulásának 40. évfordulója alkalmából rendezett kcszorúzási ünnepségen. A Román Munkáspárt Központi Vezetősége el és a kormány koszorúja után ' ru a magyar párt és kormánykül- -I döttség koszorúját helyezték ú el a szovjet hősi emlékmű ta- ' -í lapzatán. A magyar küldöttség Moldvában Ma reggel Moldvába, Jassy- ba látogatott el a magyar párt- és kormányküldöttség. Megtekintették az egyetemet, ahol Kádár János elvtárs rövid beszéddel válaszolt az egyetem rektorának üdvözlő szavaira. a Az MSZMP é$ a kormány üdvözli távirata a februári győzelem 10. évfordulója alkalmából A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a magyar forrradalmi munkásparaszt kormány táviratban üdvözölte a februári győzelem 10. évfordulója alkalmából a csehszlovák testvérpártot és a Csehszlovák Köztársaság kormányát. — A győztes februári forradalom óta eltelt egy évtized alatt — hangzik többek között a távirat — Csehszlovákia munkásosztálya, az egész dolgozó nép, a kommunista párt vezetésével hatalmas, eddig nem látott eredményeket ért el országa felvirágoztatásában. E nagyszerű eredmények alapján Csehszlovákia népei azt» j. * célt tűzhették maguk elé. hogy j y a legközelebbi jövőben befeje- . - zik a szocializmus alapjainak i lerakását és hozzákezdhetnek > a kommunizmus építéséhez. — A februári győzelem elősegítette az országaink közti barátság és együttműködés el- t - mélyítését, a reakciós erői által évszázadokon át szított ellenségeskedés megszüntetését. A távirat ezután tolmácsolta 1 a magyar dolgozó nép őszinte i köszönetét és háláját azért * t baráti segítségért, amelyet az ellenforradalom elleni harcban • kaptunk a testvéri Csehszlovákia népétől. ro Rohamosan hanyatlik az amerikai gazdasági élet London (MTI) Aggódó angol sajtójelentések és vélemények foglalkoznak az Egyesült Államokban rohamosan súlyosbodó gazdasági hanyatlással. A Daily Telegraph newyor- ki tudósítója szerint az autóeladás csökkenése növeli a munkanélküliséget és munkaidő rövidítéshez vezet az amerikai autóiparban. A legtöbb gyár már csak heti négy napot dolgozik. A Ford-Vállalat egy hétre bezárt két gyárat. Az elmúlt héten az amerikai autóipar termelése 6.7 százalékkal volt kisebb az előző hetinél és 31.8 százalékkal kis- sebb az egy évvel ezelőttinél. 1958. eddigi teljes autótermelése 25 százalékkal volt kisebb, mint 1957. megfelelő időszakában. Mindazonáltal az autó- kereskedők arról panaszkodnak, hogy mind nagyobb a nyakukon maradt eladhatatlan kocsik tömege. A vasúti teheráruforgalom huszonhét egymást követő héten át állandóan csökkent és a február 15-én befejeződött héten 21.1 százalékkal volt kisebb, mint 1957. megfelelő hetében. A Financial Times vezércikke hangsúlyozza, hogy a Wall-Street jelenlegi gyengesége és lanyhasága többé nem ad okot a bizakodásra. Olyan tényezőkkel kell szembenézni, mint az ipari termelés hanyatlása, a gépkocsi kereskedelem pangása, a munkanélküliség növekedése, a gyárak bezárása, az osztalékok csökkenése, vagy teljes eltörlése. Még ebben az évben sor kerül a csúcstárgyalásokra London (Reuter). Macmillan miniszterelnök egy televíziós interjú során kijelentette, hogy nincs szándékában, hogy „külső nyomásra” eltávolítsa Selwyn Lloydot a külügyminiszteri tisztségből. Macmillan kijelentette továbbá „reméli, hogy még ebben az évben sor kerül a „csúcstárgyalásokra”. A miniszter- elnök azt mondotta, hogy „jelenleg a csúcstárgyalások felé tartunk” és a legjobb út az ellenőrzött leszerelés útja. A Szovjetunió elismerte az Egyesült Arab Köztársaságot Ä tanácsok községfejlesztési munkájáról VAN-E OLYAN községe, városa megyénknek, ahol ne lenne égető szükség néhány méter járdára, párszáz méter útkövezésre, egészséges ivóvizű kút fúrására, vízvezetékre, hidak javítására, vízlevezető csatornára, legelő javításra, apaállat istálló építésére és tatarozására? Ki tudná számba- venni, hányán felvetették már hogy jó lenne, ha a köztereket fásítanánk, a kultúrházat és mozit egy kicsit tatarozhatnánk, berendezését korszerűsíthetnénk. Egyet-mást tettünk már ezen a téren az utóbbi esztendőben. De hány jogos kívánság és szép terv akadt el azon, hogy nincs rá pénz. Az is biztos, hogy a rendelkezésre álló fedezetből is többet megvalósíthattunk volna, ha szervezettebben, okosabban gazdálkodnánk. Ezeken a problémákon igyekszik segíteni a Magyar Közlöny február 18-i számában megjelent törvényerejű rendelet, mely a tanácsok község,fejlesztést munkájának egységes szabályozásáról szól. Nem milliárdos, az ország távoli részén épülő nagy beruházásokról van szó. Csupán arról, hogy emberibb, kulturáltabb, szebb legyen lakásunk környéke, a falu, a város, ahol élünk, dolgozunk és szórakozunk. Jelenlegi gazdasági helyzetünk nem teszi lehetővé, hogy a felmerülő költségeket teljes egészében az állam viselje. Közös erőből, a lakosság és az állam áldozat- vállalásával azonban sok, — néha kicsinynek látszó, — de helyileg mégis nagyjelentőségű és összegükben megyei viszonylatban is többmillióra rúgó feladat oldható meg. A lakosság érzi elsősorban, hogy leginkább mire van szüksége, tárgyilagosan meg is tudja állapítani a kielégítés sorrendjét és mértékét. Ezért az említett rendelet úgy intézkedik, hogy a lakosság javaslatai — a dolgozókkal választókerületenként történt megbeszélés alapján, — n párt, a Hazafias Népfront helyi szerveinek javaslatai alapján kell a községfejlesztésl tervet kidolgozni. A HELYI TANÁCSOK, a lakosság határozza meg, hogy mit építsenek és szépítsenek, ök élvezik ennek hasznát és előnyeit, ezért kézenfekvő, hogy elsősorban helyi erőforrásokból kell azokat megvalósítani. A tanácsülés dönt arról, hogy a jövedelemadó és a házadó fizetésére kötelezett lakosság hány százalékos községfejlesztési hozzájárulást fizessen. A felső határ a kivetés alapjául szolgáló évi adók ösz- szegének 20 százaléka. Nem jelent elviselhetetlen terhet senkire sem, hiszen például a szőlőterületek után fizetendő jövedelemadó nem emelkedett a beszolgáltatás eltörlése óta. Mit segít az állam? A tanácsi, az állami vállalatok, a földművesszövetkezetek és a kisipari termelőszövetkezetek rendelet szerint községfejlcsz- tési hozzájárulást kötelesek fizetni, illetve a tanácsi vállalatok nyereségének meghatározott része községfejlesztési célokra fordítható. A központi gazdálkodásba vont. anyagok (építőanyagok) jelentékeny részét állomunk a népgazdasági tervben biztosítja. Indokolt esetben községfejlesztési célokra tanácsaink az OTP-től bankhitelt is ígénybevehetnek. Minden városi és községi ta nács saját területének gazdája. Sürgősen utána kell nézni, hogy helyileg, társadalmi munkával, vagy az országosnál jóval alacsonyabb áron milyen anyagok biztosíthatók. (Építő- és burkolókő, kavics, homok, nád, fa, bontási anyagok stb.) Rendelet szabályozza azt is, hogy a vállalatok terven felül gyártott termékeit községfejlesztési célokra átadhatják. Talán sohasem álltak tanácsaink, a tanácstagok, az állandó bizottságok tagjai szebb feladat előtt, mint most. Egy kis áldozatvállalással, a társadalmi munkában tanúsított jó példával, bátor kezdeményezéssel és találékonysággal gazdagíthatják, szépíthetik községüket, városukat. REMÉLJÜK, HOGY hamarosan konkrét tervekről, és szép eredményekről számolhatunk be. ür. FAZEKAS LÁSZLÓ Moszkva (MTI). A Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének elnöke táviratot intézett Gamal Abdel Nasszerhoz, az Egyesült Arab Köztársaság elnökéhez, és közölte vele, hogy a szovjet kormány elismerte az Egyesült Arab Köztársaságot és hajlandó baráti kapcsolatokat fenntartani ezzel az állammal, mint ahogy azt Egyiptommal és Szíriával tette. Vorosilov üdvözli Nasszert elnökké választása és az Egyesült Arab Köztársaság megalakítása alkalmából. HÍREINK A t a 1 a n t a. (AFP). Ernst Stuhlingcr német tudós és rakétafeltaláló szombaton azt mondta, meg van győződve róla, hogy az emberek húsz éven belül átkutatják a Holdat és a bolygókat. Feltehető — hangoztatta —, hogy néhány éven belül ember vezette mesterséges holdak közlekednek majd a világűrben. Az amerikaiaknak számolniok keli azzal, hogy ezt a célt először az oroszok fogják elérni. Moszkva (MTI). Május végén franciaországi vendégszereplésre indul a moszkvai akadémiai nagy színház 120 tagú balottegyütte se. A szovjet művészek mintegy kéthetes párizsi vendégjátékukon a lluttyúk tava, u Romeo és Julia, a Mirandolina ís a Giselle című baletteket mutatják be az opera színpadán. A párizsi utat követően az együttes Belgiumba utazik, ahol a Brüsszeli Világkiállítás szovjet műsorán szerepelnek. A franciaországi látogatás viszonzásaképpen Moszkvába utazik a nyáron a párizsi opera balettkarának száztagú együttese. A Nagy Színház társulata — köztük Olga Le- pesinszkája, a világhírű balettművésznő — néhány nap múlva egyiptomi turnéra indul. W a s hing t o v (Reuter). Illetékes körökben jelentettek, hogy Aopy Britannia és az Egyesült Államok szombaton „ürkorszak egyezményt” irt alá, mely angliai ballisztikai rakétatamaszpontok létesítéséről rendelkezik.
