Hevesmegyei Népújság, 1958. február (9-32. szám)
1958-02-21 / 26. szám
NÉPÚJSÁG 1958. február 21. péntek Mi a teendő Szilvásváradon a párt és a dolgosó parasztok viszonyának erősítése terén? MINT LEGTÖBB pártszervezetben, Szilvásváradon is megfogyatkozott a párttagság létszáma az ellenforradalmi események után. De a pártélet, az ellenséges hírverések, rémhírek ellenére is gyors ütemben megindult, mert akik ott voltak a helyi MSZMP megalakulásánál, azok szíwel- lélekkel dolgoztak a pártélet fellendítéséért, a párt politikai és gazdasági vezető funkciójának érvényesítéséért. i Pedig' kevesen voltak azok e. komumnisták, akik az alakuló taggyűlésen resztvettek. Sok régebbi párttag nem jelentkezett az átigazolásra, s főleg a dolgozó parasztság körében tapasztalható az úgynevezett közömbösség a párttagság iránt. Pedig a lenini hármas jelszó egyik kitétele világosan kimondja: támaszkodj a szegényparasztságra. S ha nálunk az államhatalom gyakorlását nézzük, akkor is kitűnik az a nagy feladat, ami a dolgozó parasztságra vár e téren. Hiszen a munkásosztály, ha nem is megosztja, de igen nagymértékben bevonja a dolgozó parasztságot a hatalom gyakorlásába. S ha ez így van országos viszonylatban, vajon helyes-e ha az ország egyik részében, például Szilvásváradon nem találni meg a dolgozó parasztság képviselőit a helyi hatalom gyakorlásában, a pártszervezet tagjainak sorában. Mi ennek a visszásságnak az oka? Kezdjük talán Papp Lajos községi párttitkár elv- táns véleményével. — Nálunk, a dolgozó parasztság, ha arról van szó: párttagság, azt érti, példamutatás és vele együtt szövetkezeti tagság. Vagyis, ha valamelyik dolgozó parasz párttag lesz, akkor annak be is kell lépni a szövetkezetbe — tartják. S NE IS MENJÜNK tovább, lássuk mit mond a szövetkezeti mozgalomról olyan dolgozó paraszt, aki tett már lépéseket a párttagság felé. — Ha látnánk magunk előtt helyi példát, hogy jó, nekünk jövedelmezőbb dolog a szövetkezés, hát mi is beállnánk a sorba, hogy dolgozzunk együtt. De amíg hiányzik a meggyőződésünk, nem vágunk bele az új életbe — mondta Varróközi Imre és Dobos Béla dolgozó paraszt is. És igazuk van azoknak, akik a saját meggyőződésük alapján döntenek. De véleményük a helyi pártszervezet számára is megszabja a teendőt. Egy környékbeli jól működő tsz-be látogatást kell szervezni, megismertetni a kétkedőkkel a szövetkezeti gazdálkodás előnyét, felsőbbrendűségét. Hiszen a személyes tapasztalás a legerősebb érv! Tehát van is összefüggés a tsz-től és a párttagságtól való húzódás között, mert a párt nem is titkolja: elvárja dolgozó paraszt tagjaitól, hogy a szövetkezeti mozgalom elterjesztésében, a nagyüzemi gazdálkodás fejlesztésében példát mutassanak. Dekát hogyan járjon jó példával elől az. aki nem ismeri a közös munka gyümölcseit? A szilvásváradi pártvezetőség azonban nem várhatja ki, hogy a szövetkezeti eszme a párthoz közeledő dolgozó parasztokat megnyerje és csak tsz-tagokként vegyék fel őket, hanem minél előbb behatóan kell foglalkozni a párttal, szimpatizáló becsületes dolgozó parasztokkal. Dicséretre méltó: a községi pártszervezet tett kezdeti lépéseket e cél érdekében, meghívott egynéhány dolgozó parasztot egy pártnapra. A meghívottak közül többen, mint ifjú Boros Tjüjos Imre, Dobos Béla. vagy Varóközi lm,re ezen a véleményen volt, amikor vendégként tisztelték meg őket. — ROSSZUL ÉRINT bennünket, hogy vendégként titulálnak, mert mi résztvevői akarunk lenni annak a harcnak, amit a párt vív a jobb élet megteremtéséért. K nyílt állásfoglalás után az lett volna feladata a községi járt vezetői >égnck, hogy személyenként is foglalkozzék a párt politikájával szimpatizáló becsületes dolgozó parasztokkal. De ez sajnos elmaradt, pedig módot is lehetett volna erre találni. Csak egy dolgot: ha ezeket a dolgozó parasztokat bevonják a pártoktatásba, ami tudvalevőleg a párttagság egyik jó elő, illetve nevelőiskolája — már gyarapítaná^ a párttagság sorát egynéhány dolgozó paraszt. De a két pártoktatási formára egyetlen dolgozó parasztot sem osztott be a pártvezetőség, helyesebben nem beszélgettek velük, hogy akarnak-e tanulni, s a pártoktatáson résztvenni. S nem vitás, éppen a pártoktatás lett volna ahhoz egyik eszköz, hogy a dolgozó parasztokat elméletileg rávezessék a termelőszövetkezeti eszme felismerésére. Most ugyan tervezi a községi pártvezetőség, hogy ezután meghívja a dolgozó parasztokat a párt rendezvényeire, de ez nem elég! Pártmunkaként bízzanak meg kipróbált elvtársakat azzal, hogy a belépni szándékozókkal foglalkozzanak, s ismertessék meg velük a párt célkitűzéseit, eszmei programját. Sokat beszéljenek a lenini szövetkezeti politikáról, a kényszer nélküliségről és a fokozatosság elvéről. Mert nincs olyan mérce felállítva, hogy csak tsz-tag vagy belépni szándékozó dolgozó paraszt lehet párttag, de az biztos, hogy a párt politikáját, a nagyüzemi termelés felsőbbrendűségét elismerő dolgozó paraszt maga is követi a közös utat a saját boldogulására. VAN MÉG EGY igen komoly mértékben jelentkező kerékkötője mind a tsz-mozgá- lom kifejlesztésének, mind a dolgozó parasztok pártba való belépésének. Mégpedig a közhangulattól, „mit mondanak a többiek”-től való félelem. Ifj. Boros Lajos Imre dolgozó paraszt nyiltan megmondta: Ő szimpatizál a párttal, helyesli politikáját, szívesen beállna elsőként a sorba, de ha belép a pártba, vajon mit szól a többi dolgozó paraszt, hogy n kezdte meg a sort. Egyszóval fél a többi paraszttársa véleményétől, s el akarja kerülni az elsőt érő esetleges rosszalló pillantásokat. Mit bizonyít ennek a dolgozó parasztnak a véleménye? Azt, hogy gyenge a pártszervezet nevelő munkája, hogy teret engednek az ilyen kétkedéseknek. Ha csak egy dolgozó paraszt megnyerését tűzik ki célul, beigazolódnak Boros Lajos szavai, de _ ha egységes, nevelő és felvilágosító munkát fejtenek ki a dolgozó parasztok megnyerésére, akkor nem fordul elő a sorkezdők megszólása. Tehát csupán a pártszervezet munkáján múlik a hangulat formálása. VAN TEHÁT TENNIVALÓ bőven Szilvásváradon. És ha alapos, kemény munkába kezd a pártvezetőség, az eredmény rövidesen jelentkezik is a pártba felvett becsületes dolgozók személyében. TÓTH JÓZSEF Az egri városi NSianács terveiből Alig egy hete alakult meg Egerben a városi Nőtanács, ahol a minden réteget képviselő asszonyok dolgoznak nagy lelkesedéssel, odaaadással. A városi Nőtanács elnökéül Dancza J-aosnét, titkárául Fehér Istvánnét választották. Február 20-án, este 6 órakor tartott gyűlésükön a Nemzetközi Nőnap előkészületeiről és a féléves terv ismertetésére került sor, melyet Fehér Ist- vánné mondott el. Rámutatott a nők megnövekedett szerepére és felelőségére politikai és gazdasági téren, azonkivül a városi nőmozgalom problémáiról és teendőiről beszélt. Elmondotta, hogy a Nemzetközi Nőnap előkészületeiről körzetenként tartanak gyűléseket és ott beszélik meg a tennivalókat. Felélénkítik a „Gyermekvárosért” akciót, ezért, ahol bálokat és egyéb összejöveteleket rendeznek, ott 2—3 nőtanácsi tag téglajegyek árusításával foglalkozik. A Gyermekvárosban Nógrád és Heves megye közösen épít egy házat, melynek költségéhez a Nőtanács közel 50 ezer forint értékű társadalmi munkát szervezett meg. Elmondotta, hogy a továbbiak során is a tömegszervezetekkel együttműködésben kívánnak dolgozni. A KISZ, az MSZBT, a Hazafias Népfront egyaránt támogatják munkájukat. Ezután a féléves terv ismertetésére tért rá Fehér elvtársnő. — Városunk nőmozgalma előtt álló legfontosabb feladat: az MSZMP, a munkásparaszt kormány politikájának segítése és ismertetése, a moszkvai békekiáltvány tudatosítása, valamint az Országos Nőkonferencia határozatainak végrehajtása. Ezenkívül ismertetni kell a város asszonyaival, leányaival a nőmozgalom jelentőségét, szükségességét. Segítséget adni a ~ 1 — "u—n —i Nyitópárban a 94 éves Pista bácsi. Tarn ászén tm árián február 15-én, álarcosbált rendezett a Vöröskereszt. Nem túlzás, de mindenki ott volt... A falu apraja-nagyja táncolt, vnc nevetve fürkészte, lelt takar az álarc. Nagy szenzáció volt ez a bál, Pista bácsi is elment. „megnézni” ahogy ő mondta előbb, csak az ajtóból dolgozó nők minden problémája megoldásához, s ezen túlmenően politikai és kulturális továbbképzésükről gondoskodni. A körzetenként tartandó nőgyűléseken ismertetni kell az Országos Nőkonferencia felhívását, előadásokat tartunk a gyarmati és függő országokban élő nők helyzetéről. Segítséget nyújtanak a KISZ-en belül alakuló „leánykoszorú” munkájához, előadások, szabás-varrás, kézimunka, szakács tanfolyamok szervezésében. Közös mozilátogatást szerveznek olyan filmekre, melyek a nők problémáit érintik, s utána ankétot tartanak annak anyagából. Április közepén Egerben egy balladaest lesz, melyen neves művészek lépnek fel. Ennek bevételét is a Gyermekváros javára fordítják. Munkájukba bevonják a szülői munkaközösséget, s kérik a Vöröskereszt segítségét is. A féléves terv ismertetése után a feladatok tervszerű elvégzése érdekében szociális, kulturális és jogügyi bizottságot alakítottak. A szociális bizottság elnökéül Milák Gézá- nét, kulturális bizottság elnökéül dr. Osváth Gábornét, a jogügyi bizottság elnökéül pedig Tóth Lászlónét választották. A hozzászólások folyamán hasznos ötletek és javaslatok hangzottak el. (K...-né) A fekete ferÄ Tegnap és ma mutatja be Egerben a Munkásotthon Mozi a „Fekete erdőtől a Fekete tengerig” c. színes kooproduk- ciós filmet. Ezt a filmet nyolc ország művészei, szakemberei készítették, s céljuk az volt, hogy e színes filmen keresztül is elősegítsék a Duna völgye népeinek barátságát. De az egyik táncoslábú asz- szonyka, aki halúlfejes álarcot viselt, nem sokáig hagyta az ajtóban szemlélődni Pista bácsit, táncba vitte a falu legöregebb emberét. Nyitópár lettek, m M éves Pista bácsi éjfélig táncolt, n fiatalokkal együtt szórakozott. Csou-En-laj beszéde a koreai Legte lsőbb Nemzetgyűlés ülésén Phenjan (Űj Kína.) Csou En-laj, a Kínai Népköztársaság miniszterelnöke, szerdán délelőtt nagyjelentőségű beszédet mondott a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság Legfelső Nemzetgyűlésének ülésén. A többi között ezeket mondotta: Miután a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormánya újból tisztességes és ésszerű javaslatokat terjesztett elő a koreai kérdés békés megoldására, és miután a kínai népi önkéntesek a kínai kormány javaslatára, saját kezdeményezésük alapján haladéktalanul elhatározták, hogy teljes számban kivonulnak Koreából, akkor az Egyesült Államoknak is elkerülhetetlen kötelessége, hogy hasonlóképpen teljes számban kivonja csapatait Koreából és ezekkel együtt a többi külföldi csapatokat is, amelyeket az Egyesült Államok gyűjtött parancsnokság alá Koreában. Ha az Egyesült Államok ezt visz- szautasítja, akkor viselnie kell az elkerülhetetlen és súlyos felelősséget Korea szétszakításáért. Ha az USA kormánya és a délkoreai Li Szin Man klikk eléggé esztelen ahhoz, hogy a gyengeség jelének tekintse a koreai-kínai félnek ezt a kezdeményezését és újból kalandorjellegű akcióba bocsátkozzék Koreában, akkor még pusztítóbb és gyalázatosabb sorsra jutna. A világnak azok az erői, amelyek a béke mellett és a háború ellen tesznek hitet, ma erősebbek, mint valaha. A koreai nép, amely a háborúban megedződött az amerikai imperialista agresszióval szemben és oly sok nagy győzelmet aratott, ma még erősebb egy ú.._.bb imperialista invázió szétzúzására. A kínai nép, amely mindig hű maradt a nemzetköziség elvéhez, szükség esetén jövőben is éppúgy a koreai nép oldalára áll a két nép közöl érdekeinek önzetlen védelmében, mint ahogyan azt a múltban tette. Ünnepélyesen emlékeztetjük az Egyesült Államok uralkodó köreit, hogy elérkezett az ideje bölcs határozatot hoznia — mondotta Csou En- laj. A Kínai Népköztársaság miniszterelnöke a továbbiakban többek között a következőket mondotta: „Amit jelenlegi látogatásunkon tapasztaltunk, meggyőzött bennünket arról, hogy a koreai nép, a Koreai Munkapárt és kormány vezetésével, minden bizonnyal diadalra juttatja a szocializmus építésének és a békés nemzeti újraegyesítésnek az ügyét”. Csou En-laj beszédét viharos lelkesedéssel fogadta a Koreai Demokratikus Köztársaság Legfelső Nemzetgyűlése. Kim ír Szén kézfogással köszönte meg Csou En-laj nagyhatású beszédét. Eisenhower elnök kongresszusi üzenete a kölcsönös biztonsági programról Washington (TASZSZ). Eisenhower amerikai elnök február 19-én külön üzenetet intézet a kongreszushoz, az úgynevezett kölcsönös biztonsági program ügyében. Eisenhower üzenetében kért a kongresszust, hogy az említett program végrehajtására az 1958. július 1-én . kezdődő 1959-es pénzügyi évben há- rommilliárd kilencszáznegy- venkétmillió egyszázezer dollárt irányozzon elő. Eisenhower most is azt hangsúlyozza, hogy e program számbeli értékénél sokkal jelentősebb az Egyesült Államok nemzetbiztonsága szempontjából. E program végrehajtás következtében — mutat rá üzenetében Eisenhower — az Egyesült Államokkal közös katonai tömbökben résztvevő országok szárazföldi hadereje majdnem ötmillió főre, növekedett. Légi hadereje jelenleg harminckétezer katonai repülőgépet számlál és ebből tizennégyezer lökhajtásos repülőgép. A kölcsönös biztonsági program, amelynek fő vonalai tíz év óta változatlanok, és e program hatása — hangsúlyozza a továbbiakban Eisenhower — igen fontos szerepet játszik „az Egyesült Államok nemzetbiztonsági programjával összefüggő alapvető célkitűzések” megvalósításában. Az üzenet külön foglalkozik az elmaradott országoknak nyújtott úgynevezett gazdasági és technikai segéllyel Azt állítja, hogy sok ország külső segítség nélkül nem tudna gazdaságilag fejlődni. Az üzenet azonban nyomban hozzáteszi, hogy az Egyesült Államok, amikor felajánl ilyen segélyt, saját „gazdasági érdekeiből” indul ki. A fejlődésükben plmenerte+t orszpoei*' gazdasági erősödése ugyanis az Egyesült Államok számára” nagy kiviteli piacokat nyit meg, új lehetőségeket teremt tőkebefektetésekre és bizonyos anyagok nagyarányú behozatalára.” A kölcsönös segélyprogram megvalósítására kért összegből 1800 millió dollárt Eisenhower közvetlen katonai segélynyújtásra kér. Ezenkívül 835 millió dollárt — Eisenhower üzenete értelmében — védelmi program támogatására kell előirányozni. Ezt aa összeget az a 12 ország kapná amelyik „jelentős fegyveres erőket tart fenn”. Valójában viszont ennek az összegnek a hetven százalékát Eisenhower elnök Dél-Koreának, Dél- Vietnamnak, Törökországnak és Csang Kaj-seknek szánja. Eisenhower elnök üzenetében öszesen több mint 2700 millió dollárt kér úgynevezett katonai segélynyújtásra. Nem oldódott meg Egyiptom és Szudán Titája London (Reuter). Egyiptom és Szudán területi vitája szerdán holtpontra jutott, mert mindkét ország visszautasította a másik javaslatait. Nem tudni, hogy a tárgyalásokat folytatni szándékoz- nak-e. Közölték, hogy Mahgub szudáni külügyminiszter pénteken viszautazik Khartumba és ebből a megfigyelők arra következtetnek, hogy nem valószínű a vita gyors megoldása. Abdullah Khalil szudáni. miniszterelnök kijelentése szerint nem lehetetlen, hogy kormánya a hágai nemzetközi törvényszékhez fordul. Az angol bányákban nincs hely a magyar bányászok számára híreink Párizs (MTI). Most hagyta el a sajtót Párizsban Henri Alleg-nek egy algériai betiltott kommunista lap volt fő- szerkesztőjének „A kérdés” című könyve. A börtönben írta meg könyvét, megdöbbentő képet adva az algériai politikai foglyok elszenvedte kínzásokról. Kiev (TASZSZ). Moszkva és Leningrád után Kievnek is lesz földalatti vasútja. A kievi metro első kilenc kilométeres vonala a Dnyeper folyótól húzódik a város legnagyobb ipari kerületéhez. Ezen a vonalon hét állomás lesz. A vonat a távolságot 12—15 perc alatt futja be. Az első öt kilométeres útvonalszakaszt 1960-ban adják át a forgalomnak. Berlin (MTI). Tuebingen nyugatnémetországi városban a szociáldemokrata párt nagygyűlést szervezett. A gyűlésen Schaefer képviselő mondott beszédet. Hangoztatta, hogy helyesli a Rapacki-tervet, amely a nemzetközi enyhüléshez vezető úton megtett első lépés. „A bonni kormányt ri kell kényszeríteni arra, hogy mondjon le az atomfegyverkezésről, hogy Hirosima borzalmai meg ne ismétlődhessenek német területen in'* — mondotta. London (MTI). Ernest Jo- nestől, az angol bányászszakszervezet elnökétől sajtóértekezleten érdeklődtek a disszidált magyar bányász jelöltek helyzetéről. Ernest Jones kijelentette: — Néhány hónnappal ezelőtt a széntanács megbeszéléseket folytatott magyarok alkalmazásáról a szénbányákban. Azóta azonban a helyzet megváltozott. A tszénfogyasz- tás hanyatlik és ennek követlom idején a pölöskei gépállomáson dolgozott. Itt az akkori munkástanács önöké lett. Ottani ellenforradalmi tevékenységeiért egy ideig közbiztonsági őrizctlx'n volt. Később álnéven a Zalaegerszegi Gyapjú- és Textil Nyers- nnymrl'orgalmi Vállalatnál bizalmi beosztást kapott. 1937. bányászok toborzását. Nincs hely az angol széniparban idegen bányászjelöltek számára akkor, amikor csökken az angol munkások száma. Párizs (MTI). A párizsi rendőrség újból elkobozta a Francia Kommunista Ifjúsági Szövetség hetilapjának az Avant Garde-ot. Az elkobzásra az szolgált ürügyül; hogy a lap e heti száma két oldalon at foglalkozott a szakieti légitámadással. lalattól egymillió forint felvételre jogosító utalványtömböt vett. magához. Ebből 400 006 fői intőt, különböző helyeken beváltott, melyből 200 000 forintot elvert és s/.étos/.togatott ismerősei körében. A megrögzött bűnöző ügyében a Legfelsőbb Bíróság nep- bfrósági tanácsa hálák* ítél*- lel hozott, melyet végre is hallottak. keztében beszüntették az új Halálbüntetést kapott az egymillióforintos csekkfüzet-tolvaj Molnár László 36 éves do- szeptember 20-án ettől a vál- monyi lakos, többszörös büntetett előéletű, az ellenforrada-