Hevesmegyei Népújság, 1958. január (1-8. szám)

1958-01-08 / 2. szám

2 népújság 1958. január 8. szerda Az országos pártértekezlet útmutatása nyomán Legfontosabb ma is: őrködni a párt egységén Egy félév telt el az országos pártértekezlet óta. A magyar kommunisták legfelsőbb fóru­ma hosszú időre megszabta a magyar- munkásmozgalom, a szocializmus építésének leg­fontosabb feladatait, útmuta­tást adott a kommunisták, a pártszervezetek, a pártbizott­ságok mindennapi munkájá­hoz. Hogyan él ezzel az útmu­tatással, hogyan hasznosítja ezt a füzesabonyi pártbizott­ság?, erről beszélgettünk Bu- kucs József és Joó István elv­társsal, a pártbizottság osz­tályvezetőivel. „A közelmúlt súlyos tapasz­talatai, arra intik a pártot, hogy minden körülmények kö­zött biztosítsa az ideológiai, politikai és szervezeti egysé­get. A pártegység megteremté­sének egyik alapvető feltétele a párt alapokmányának, a párt szervezeti szabályzatának be­tartása és betartatása. A párt­egység megbontóival szemben, bármely oldalról jelentkezze­nek is azok, ingadozás nélkül kell fellépni” — írja elő a ha­tározat. A füzesabonyi járás vala­mennyi pártszervezetében nagy helyet kapott — a párt- értekezlet határozatainak tár­gyalásakor — és kap ma is — a mindennapi munkában ez az intelem. S erre szükség volt. illetve van is. Csaknem min­den pártszervezetben tapasz­talható volt — egyikben ke­vésbé, másikban jobban — hogy intrikus csoportocskák tevékenykedtek és nem egy helyen az ezek által terjesztett rágalmak, vádak tisztázása kötötte le a pártszervezet kommunistáinak erejét. A pártbizottság tagjai, munka­társai üléseken, gyűléseken, magánbeszélgetéseken állan­dóan ostorozták ezt a veszé­lyes hibát. Ahol a jó szó, az okos érvelés nem segített, ha­tározott keménységgel intéz­kedtek. Kápolnán három párt­tagot zártak ki a pártból, int­rika miatt. Többet fegyelmileg vontak felelőségre. Kálban és Füzesabonyban is eredménye­sen intézkedtek az intrikával, a frákciózással szemben. Eb­ben — a pártegységet veszé­lyeztető, jelenségekkel szem­ben — nem ismert és nem is­mer tréfát a pártbizottság. Ha­tározottsága imponált, egyet­értésre talált a párttagok zö­ménél. Ennek eredménye is, hogy javult a pártfegyelem, emelkedett a tagdíjfizetés, a párttagság 80—85 százaléka résztvesz a párt rendezvé­nyein, Poroszlón, Feldebrőn, Szihálmon, Nagyúton, Saru­don, a pusztaszikszói állami gazdaságban a párttagság na­gyobbik részének konkrét pártmegbízatása Van és ered­ményesen végzi munkáját. Ma már kirívó eset nincs a párt­egység megsértését illetően, de ha valahol felüti a fejét az intrika, a lazaság, a pártbi­zottság azonnal ott terem és a pártszervezet kommunistái­val együtt gyökerében elfojtja a pártegységet veszélyeztető szándékot, vagy tettet... „A párt jelenlegi helyzeté­ben, amikor a párttagság szá­ma a munkásosztály számará­nyához mérten — helyesen — a korábbi évekhez képest kis- sebb, még nagyobb jelentősége van annak, hogy a pártot na­gyon erős kapcsolatok fűzzék egybe a pártonkívüli töme­gekkel”. A pártbizottság irányítása alatt a pártszervezetek is na­gyon nagy gondot fordítanak arra, hogy a pártértekezlet eme megállapítása járásunk­ban is érvényesüljön. Kisgyű- léseken. pártnapokon, gyűlé­seken találkoznak a pártonkí- vűliekkel és nem egy helyen a párt helyi vezetői személyi kapcsolatot is teremtenek a pártonkívüliekkel. Ennek tud­ható be — de főleg a helyes politizálásnak, — hogy na­ponta többször nyílik a párt- bizottság ajtaja, vagy kopog­tatnak a falusi párttitkárok­nál a pártonkívüliek a legkü­lönbözőbb problémákkal. Most a pártbizottság határozatot hozott: minden kommunista vezető — de főleg a gazdasági vezetőkre áll ez, mert itt van mulasztás, — kötelesek egy községben támogatni a párt- szervezet munkáját, tanulmá­nyozni a falu pártonkívüli ei- nek hangulatát. Ismét határo­zatban rögzítették: a kommu­nista vezetők kötelesek kis­gyűléseken találkozni a pártonkívüliekkel, mert az utóbbi időben elmaradtak ezek. A pártbizottság törődik azzal is, hogy nemcsak a párt- szervezet, hanem a gazdasági, az állami szervek, a tömeg­szervezetek is mindent meg­tegyenek a tömegkapcsolat erősítéséért... „Népgazdaságunkat jelen­leg az jellemzi, hogy a szocia­lista ipar, közlekedés és ke­reskedelem mellett a mező- gazdaság csak kisebb részben szocialista. Éppen ezért a szo­cializmus további építésének központi kérdése — a mező- gazdaság általános fejlesztésé­vel egyidőben, s ennek érde­kében — a mezőgazdaság szo­cialista átalakítása.” A pártértekezlet határozata előtt — annak ellenére, hogy a füzesabonyi járás mezőgaz­dasági jellegű, el volt hanya­golva ez a munka, a pártbizott­ság erejét más feladatok kö­tötték le. ' A pártértekezlet után erősödött a tsz-tagokban a meggyőződés, hogy' a párt, a kormány törődik velük. Erő­sítette ezt a meggyőződést az is, hogy a pártbizottság tagjai gyakrabban látogatják a tsz- eket, — különösen az utóbbi három hónapban — törődnek gazdálkodásukkal, problémá­jukkal. A mezőgazdaság szo­cialista fejlődésével való törő­dés eredménye, hogy Szihal- mon új tsz alakult, Mezőtárká- nyon, Egerfarmoson, Besenyő- telken „mozgolódás" van, fej­lettebb formára akarnak át­térni, illetve új társulást akarnak létrehozni, s majd­nem 100 dolgozó paraszt kér­te felvételét a járás tsz-eibe. A pártbizottság most úgy fog­lalkozik a pártszervezetekkel, hogy azok is, egyik elsőrendű feladatuknak tekintsék a me­zőgazdaság fejlesztését. xxx Ez a cikk nem lépett fel olyan igénnyel, hogy egészé­ben megmutassa, hogyan va­lósítja meg a füzesabonyi já­rási pártbizottság a pártérte­kezlet határozatát. A felsorol­takon kívül számos tény bizo­nyítja: jó úton halad a párt­bizottság. (A pártszervezetek vezetőségének munkájának ja­vítása, a párttagság fokozot­tabb aktivizálása, az ideológiai és politikai munka megjaví­tása stb.) Több helyen tapasz­talható azonban, hogy a párt- értekezlet határozatának is­mertetése „lekerült a napi­rendről”. Éppen érért a füzes­abonyi járás példáját látva, — hasznos lenne, ha a pártbizott­ságok, pártszervezetek értékel­nék: mit is tettek, meddig ju­tottak el az országos pártérte­kezlet határozatainak megva­lósításában. — papp — Mit várunk a Népújságtól? Őszinte bírálatot és több segítséget — Mucsi Sándor elvtárs a Megyei Tanács ípariosztáiya vezetőjének nyilatkozata — Február 1-tői napilap a Népújság. A lap új feladatok előtt áll, s az olvasók megnö­vekedett igényeit kell kielégí­tenie. Olvasóink már eddig is számtalan alkalommal nyilvá­nították véleményüket a párt megyei lapjáról, de most, a napilapra átállás előtti hetek­ben személyesen is felkeres­sük előfizetőinket, régi újság­olvasóinkat, hogy mondják el, vagy írják meg véleményüket a lap eddigi munkájáról és ar­ról, mit várnak a Népújságtól, mint napilaptól? Elsőnek Mucsi Sándor elv­társat, a Megyei Tanács ipari osztályának vezetőjét kerestük fel, aki kérdésünkre a követ­kezőket mondotta: — Tizenhét éves koromtól kezdve olvasok újságot. Az új­ságolvasást az Est című lap olvasásával kezdtem, s azóta már nagyon sokféle újságnak voltam, s vagyok ma is olva­sója. A mi Népújságunk mun­kájáról ha beszélek, főleg az elmúlt év lapszámaira gon­dolok. Az 1957-es esztendőben a lap komoly segítséget adott az ideológiai zűrzavar meg­szüntetéséhez, a politikai és gazdasági konszolidációhoz. Az üzemi cikkek, üzemi je­lentések sokat jelentettek a munkában. Mindig nagy ér­deklődés kísérte azokat a cik­keket, amelyekben egyes hiá­nyosságokat lepleztek le, vagy pedig a szektás hibákat osto­rozták. Az újság nagyon ko­moly munkát végzett a párt és a tömegek közötti kapcso­lat elmélyítésében. Természetesen voltak hibái is a lapnak. Sokszor közöltek rossz adatokat egyes üzemek, eredményeiről. A cikk írói nem ellenőrizték le minden esetben megfelelően a kapott információkat és ez több eset­ben téves cikkeket szült. Én magam is nagyon örü­lök annak, hogy február 1-től a mi Népújságunk naponta je­lenik meg. Tudom, ez komoly feladatot ró a szerkesztőségre, hiszen naponta kell tájékoz­tatni a megye lakosságát a kül- és belpolitikai esemé­nyekről, a megye politikai, kultúrális és gazdasági életé­ről. Hogy mit várok a napilap­tól? Elsősorban több olyan cikket, amely ismerteti a párt politikáját, sok olyan cikket, amely elősegíti a kölcsönös bizalom megerősödését. Egy­szóval több elvi cikket várok a napilaptól, de olyan elvi cikket, amelyeket megyei pél­dák támasztanak alá. Sokat kellene írni a prole­tárdiktatúráról, a népi hata­lomról, s alapos cikkek kelle­nének a nacionalizmusról és az igaz hazafiság problémájá­ról. Foglalkozzon többet a lap nemzetközi kérdésekkel, s hoz­zon cikkeket más országok életéből is. Nagyon fontosnak tartom, hogy állandóan le­gyen friss híranyag a lapban, s lehetőleg sok rövid cikk le­gyen, mert azt szívesebben olvassák. Közöljenek továbbra is szí­nes, képes tudósításokat az üzemek életéről, egy-egy dol­gozó életéről, s a magánéleté­ről is. Ostorozzák továbbra is még bátrabban a hibákat, tartsák napirenden az egyes közérdekű problémákat. (Pél­dául: tiszta utcák, stb.) Vé­leményem szerint helyes, ha közölnek folytatásos regényt, s útleírásokat is. Nekem nagyon tetszik a Hallotta-e már ro­vat. Ezt ki kellene bővíteni, mert nagyon szórakoztató. Részletes kritikákat szeret­nék olvasni a megyei lapban, nemcsak a színházról, hanem a filmekről is. De nem akkor, amikor már mindenki meg­nézte azt, hanem előbb. Röviden, összefoglalva írják meg bátran a jót is, s írják meg a hibákat is. őszinte bí­rálatot, s több segítséget vá­rok a párt megyei lapjától, a naponta megjelenő Népújság­tól. nagy „családban64 Újra a A történet egy esztendővel ezelőtt kezdődött, amikor az ellenforradalmárok által szét­zavart Micsurin tsz éledezni kezdett. Hogy történt, hogy nem, azt már nehéz lenne ki­bogozni, de tény az, hogy az újjászervezésnél kihagytak sok becsületes régi tagot. A bent maradók várták hogy hívás nélkül is visszajönnek, a ki­maradottak. között meg az a hír járta hogy rájuk nem is számítanak. De azért várták hátha hívják őket. Teltek a hetek s a várakozásban egész sor sértődöttség született. S ahelyett hogy összeültek volna megbeszélni mindent gyorsan, kiosztották a földeket a kilé­petteknek. Egyéni gazdák let­tek. így telt el több mint egy lél esztendő. Volt az atkán Micsurinnak 50 tagja, akik bent dolgoztak a csoportban, derekasan, birkóztak a meg­szaporodott munkával, s volt másik ötven, aki egyéni gazda lett, maga szántott vetett, de azért a HZeme csak ott volt a ' wo porton, örült, ha sikerült nekik valami, s bosszankodott, ha nem ment úgy a dolog ahogy kellett volna. Ha a gondjuk az egyéni gazdaság gondja volt is, a szívük, visz- szahúzott a csoporthoz. Ezek közé tartozott Virág János is, a csoport régi növénytermesz­tési brigádvezetője. Szorgal­masan dolgozgatott a maga 11 holdján, de azért a szeme mindig ott volt a szövetkeze­ten. — Már megint mit csinál­tak — tört ki felháborodva, ha valamit hallott. — Mi közöd már neked ah­hoz? Ha nem kellettél mikor egyéni gazda is megállta a he­lyét. Most is több mint 30 ezer forint tiszta jövedelme volt, újra kezdték, akkor te se tö­rődj velük — mondta ilyen­kor az asszony, de azért a szíve mélyén igazat adott az embernek. Mégis csak sok kö­zük van nekik ahhoz a cso­porthoz. Az ő ura volt az egyik szervező. Már akkor azért éjszakázott, hogy c.so- port legyen, mikor másnak még eszébe se jutott. Jussa van ahhoz a csoporthoz. — Vissza kellene menni, — így gondolták mind a ketten, de azért hallgattak. Mert ha szóba került a belépés, újra csak felébredt a sértődöttség, s az rossz tanácsadó. Olyan dolgokra veszi rá az embert, amit az esze is, a szíve is el­lenez. így telt el a nyár. Virág Já­nos várt és vele együtt sokan. Csak beszélgettek a visszalé­pésről. hiszen hol itt, hol ott összeverődtek a volt tagok. — De nehezen mozdultak. Leg­többje arra várt mit csinál Jani bácsi. Mert az, mint egyéni gazda is megállta a he­lyét. Most is több mint 30 ezer forint tiszta jövedelme volt, vetekedett a tsz tagokéval. De ha ennek ellenére úgy döntött, hogy visszalép, akkor érdemes követni. Virág János meg gon­dolkozott. számolt, vitatkozott, s közben mind erősebben érezte ott a helye a többiek között. Akkorra már hívták vissza őt is, meg a többieket is, mert hiányzott a sok szor­galmas kéz. A bent levők, a kilépettek egyformán látták, többre mennek, ha újra együtt lesz a ,,na.gy család”. Addig addig gondolkozott Virág János is, míg eldöntötte: visszalép. — Hát aztán így jobb lesz? — kérdezte az asszony mikor meghallotta, de talán nem is várt rá feleletet. Látta ő már régen, hogy embere nyugalma ott maradt a csoportban. Ak­kor találja meg csak. ha visz- szam ennek. Ott voltak hát hosszú idő után megint a csoportirodán, s Virág János aláírta a belé­pési nyilatkozatot. Úgy kelt fel az asztal mellől utána, mint aki mázsás terheket tett le a válláról. Hiába csak szűk annak a 11 hold, aki eszten­dőkön át száz holdakban szá­molt. S a következő percek­ben már úgy gondolkozott, mintha soha sem lett volna közben egy olyan esztendő, mikor újra egyéni volt. _ Most aztán elmegyek Fehér Józsefékhez, ott a vőre is lehet számítani, hogy visz- szajön, meg Feketéikhez, .so­rolta, s indult is. Mert nagyon kell tavaszra a munkáskéz, s a tsz gondja immár újra az ő gondja is­- deák ­jjpjÉgáwßity fiji i A REALITÁS POLITIKÁJÁRÓL pyuUes visszavonhatatlanul összekötötte sorsát az új n'-' háború előkészítésének politikájával”. E megállapí­tás nem tőlünk van, ezt a megállapítást a Washington Post c. amerikai lap kockáztatta meg, engedve a közvéle­mény mind erősebb nyomásának, amely az amerikai kül­ügyminiszter lemondását óhajtja. Azt a bizonyos szakadék­széli politikát, amelyet Mr. Dulles képviselt és képvisel, ma már a józaneszű amerikai emberek többsége is inkább „útszéli” politikának tekint: módszereiben, céljaiban egy­aránt. A helyzet azonban az, hogy az effajta politizálásnak előbb-utóbb össze kell ütközni, mint ahogy már össze is üt­között, a realitás politkájával. Hogy melyik győz? Hát vég­eredményben az emberiség Alaszkától le a Tűzföldig, Svéd­országtól Szudánig a realitás híve! S a reális politika nem tűr meg irreális politikust. B1 SAMBA, VAGY ALÁÍRÁS razilia a samba, a conga és rumba hazája. Brazília a tűzfekete szemű, ringócsípőjű, bársonyosbörű nők hazája. Brazília a gazdagság hazája, ahol csak le kell hajol­ni a földre és máris marokkal lehet szedni a kincseket. Le­het! Én voltam Brazíliában. De azért ezzel a nagy gazdag­sággal valami baj csak lehet. Nem azért, mert az odakerült áisszidensek levelei inkább a nyomorról szólnak, mint a jómódról, s az elkeseredésről inkább, mint a sambás jó­kedvről. Utóvégre írhatják ezeket a leveleket azért is, mert a honvágy mindent megszépít, ami hazai, s mindent meg­csúfít, ami idegen. De, ha egy brazíliai hetilap az ország közoktatási helyzetéről szólva megállapítja, hogy a lakos­ság fele analfabéta, hogy 300 ezer gyereknek nincs módja középiskolába járni, mert olyan drága a könyv és a tandíj, hogy van olyan terület, ahol 100 iskolaköteles gyerek közül öt jár elemi iskolába, hogy... Nos, ha ennyi „hogy”-ról szá­mol be ez az újság, akkor mégis csak kell az emberben egy kis kételynek támadni a brazil életszínvonalat illetően. Ké­telynek, ugyanakkor hitelnek az onnan jött magyar disszi- densek levelei igazságát illetően. Mert szép dolog a samba és a rumba, de azért az se kutya, ha valaki a nevét alá tudja írni! —látó— KÜLPOLITIKA — SOROKBAN — A POPULAIRE, a Francia Szocialista Párt laoia hevesen tiltakozik az amerikai—szovjet csúcstalálkozó gondolata ellen A lap ioyekszik megnyugtatni olvasóit legalább is pillanat­nyilag semmi sem enged arra következtetni, hogy Hruscsov legutóbbi közvetlen utalása orosz—amerikai találkozóra, Washingtonban kedvező fogad­tatásra találna. — MAO CE-TUNG elnök fo­gadta Mohamed al Badr jeme­ni trónörököst és miniszterel- nökhelyetíest, valamint kísére­tének tagjait, a jemeni vendé­gek délkínai utazása alkalmá­ból. A találkozáson jelen volt Csou En-laj miniszterelnök és Ceng Jung-csuan külügymi­niszterhelyettes is. Mao Ce- tung később vacsorát adott a jemeni trónörökös tiszteletére. — BOMBAYBAN bejelentet­ték. hogy afrikai—ázsiai női ér­tekezlet összehívását javasol­ták a jövő hónapra Colombó- ban. Az afrikai—ázsiai női érte­kezlet célja az abban a körzet­ben élő nők kölcsönös megsegí­tésének és megértésének elő­mozdítása. Tűnt idők nyomában / Eger városa 175 szebbnél-szebb építménye idézi ma is a múlt em­lékét. Ismertetésükre, megjelölé­sükre, helyreállításukra — a ta­nács segítségével — nagy gondot fordít a műemlékvédő bizottság. Az elmúlt, cvbeii 450 műemléket jelöltek meg — az épület korát, jellegét, építő jól feltüntető ada­tokkal ellátott — márvány táblá­val. Ezévben ugyancsak ötvon márvány táblát helyeznek cl az ősi házakon, palotácskákon. To­vább folytatják a műemlékek helyreállítását is. Rövidesen be­fejezik azt. a tavaly kezdett nagy­arányú munkát, amellyel Fellner Jakab legszebb magyar alkotásai­nak egyikét, a Copf-stílusban épült, pedagógiai főiskolát^ vará­zsolják — eredeti jellegét vissza­adva — újjá. Feltárják a várban levő XV. századbeli egykori gól- stílű püspöki palotát Több ősi templom restaurálása mellett tö­rök-korabeli emlékeket is helyre­állítanak. Kisajátította a tnnárs a I )úzsn György téren azt a ha­zat, amelynek kertjében volt Va­lidé szultán csodálatos fürdője, amelyről Kvlia Cselchi is rsodu- Iáltál emlékezik meg feljegyzései­ben. A fehér márvánnyal burkolt fürdőmedencék feltárását szintén ezévben kezdik meg. Flőrohithnto- nn hozzákezdenek az ősi \ai alatt elterülő lakónegyed legfestőibb tore — a Dobó tér egyetlen iné? j — A NEWSWEEK washing­toni szerkesztősége a Fehér Ház köreiből nyert értesülések alapján azt jósolja, hogy Dulles 1958-ban lemond. Ennek indo­kai: megrendült egészségi álla­pota,, nagy népszerűtlenség, külföldön, a demokraták ellen­kezése és a kormányon belül megmutatkozó nyomás a kül­ügyminiszter eltávolítására. — LYNDON JOHNSON ame­rikai demokratapárti szenátor újságíróknak kijelentette, hogy a kongresszus soron következő ülésszakán tanulmányozni fog­ja a rakétakísérletek meggyor­sítását és ..olyan külpolitika ki­alakítását, amely békét hoz a világnak.” — BANGKOKBÓL jelentik, hogy a Szocialista Egységfront politikai nyilatkozatában fel­szólította Thaiföld új kormá­nyát, hogy' létesítsen baráti kapcsolatokat minden ország­gal és folytasson békés külpoli­tikát. A Szocialista Egység­front szabad kereskedelmet sürget minden országgal, az egyenlőség alapján — és a SEATO-ból való kilépést köve­teli.- az egri utcákon tatarozatlan műemléke: Európa legszebb barokkstílusú temploma helyreállításához. —- A fill József Attila Sza­badegyeteme és a Gondolat Ki­adó havonként jelentet meg nyel­vi füzeteket, német, angol, orosz, olasz és francia nyelven: DEUT­SCHE MONATSHEFTE, ENG­LISCH MAGAZINE, RUSSZKO- JE SZLOVO, LE1TURE ITALI­ANS, MON PETIT JOURNAL címmel. Példányonként 3 forint. A fü­zetek haladó nyelvtanulók szá­mára kitűnő tananyagot,ezenkívül szórakoztató cikkeket, verseket, rejtvényeket tartalmaznak, szó­szedette] és a kiejtés megjelölé­sével. Kaphatók az Állami Könyvterjesztő Vállalat könyves­boltjaiban és a hírlapárusoknál. Előfizethető: a Gondolat Kiadó terjesztési csoportjánál (Budapest, V'-. Révay u. Iti. 11. em. Tele- h'u 3:15—708 Csekkszámlaszám: 50.015—273—50). SZERKESZTŐI ÜZENETEM B. K. Unt van. Táltos u. ?. n. Kérését nem tudjuk teljesíteni, ezzel forduljon n Magyar Rndiá- ho/. (Rp., Rródy S, u.) onnan • ecpdulok kottáját is megkaphatja.

Next

/
Thumbnails
Contents