Hevesmegyei Népújság, 1958. január (1-8. szám)
1958-01-11 / 3. szám
6 ( NBPÜJSAG 1958. január 11. szombat Gondolatok a könyvtárban Lesz-e Egernek tanítóképző akadémiája? — egy ismeretlen Heves megyei kincsről A KIS VAROSHAZA ódon kapuja fölött szerényen hirdeti egy kis tábla, hogy itt van az Országos Széchenyi Könyvtár- Tudományos Könyvtára. A gyöngyösiek naponként mennek el mellette anélkül, hogy sejtenék is, milyen nagy értékek rejlenek e cím mögött. „A Mátra alján, Gyöngyösön van hazánk egyetlen középkori kolostorkönyvtári műemléke, az ...Országos Széchenyi Könyvtár gondozásában lévő Gyöngyösi Tudományos Könyvtár” — írja bevezetőjében az ismertető füzet. A régi vasajtó szézámként nyílik a csengő gombnyomására, s máris megcsapja orromat az olvasniszerető embernek olv kellemes édes-kesernyés könyvszag. Fiatal ember fogad, Lévai Ferenc, a könyvtár vezetője. Megkérem, ismertesse meg általam a Népújság olvasóival a könyvtárat. Szíves készséggel beleegyezik, s már kezdi is. — A könyvtárat a gyöngyösi ferencesek alapították, keletkezése egybeesik a rendházéval, tehát az 1400-as évek régére tehető. A gyűjtemény nagyon értékes, mert azóta — a sok háború ellenére — állománya folyamatosan gyarapodik, s így egyetlen teljes kolostori könyvtárunk. Sok ősnyomtatvány, néhány kódex, számos könyv első kiadása megtalálható itt, van egv 1473-as Corvinánk is. A könyvek száma évenként ezerrel nő, a jelenlegi állomány 18 ezer kötet, kb. 8 millió forint értékben. Ebből ősnyomtatvány (1440—1500 között nyomott) 202, darabonként 15 ezer forintot érnek, 2 db 1400 körüli kódex, szintén 10—15 ezer forint értékben. Van 390 db régi magyar nyomtatvány, melyet 1711 előtt nyomtattak és ezer db XVI. századi könyv. A többi a XVII—XIX. században keletkezett. De jobban megismeri ezeket, ha megmutatom. ÍZLÉSES TARLÓKBAN, üveg alatt fekszenek a legértékesebb könyvek. Örömmel találkozom az iskolában megismert művekkel. Itt sorakoznak: Schedel Világkrónikája ♦1493), az Esztergomi Missale (1483), Temesvári Pelbárt: Po- BRerium (1499), Sylveszter Já- *os bibliája (1541), Pázmány: feteni igazságra vezérlő kalauz (1613), Mikes Kelemen Törökországi levelei, Morus Tamás: Utópia, Misztótfalusi Es Miklós nyomtatványai, Petzvál Felsőbb mennyiségtana, Széchenyi Hitelje, és még nagyon sok értékes, első kiadású könyv. Érdekességképpen említem meg, annak ellenére, hogy a gyűjtemény egyházi rendé volt, megtalálták A Tőke első kiadását is, mely jelenleg a Munkásmozgalmi Intézetben van. Természetesen van nagyon sok későbbi könyv is, melyek kikölcsönözhetők. Például: Petőfi, Arany, Tompa műveinek korabeli kiadásai, Bolyai Farkas Testamenje, Jedlik Ányos: Természettana és még számos értékes mű. Mint volt egyházi könyvtár, itt található meg a hazai tudományos könyvtárak közül a legtöbb teológiai és egyháztörténeti mű is. Több régi folyóirat évfolyama: Magyar Kurír, Magyar Hírmondó, Pesti Hírlap stb., valamint számtalan ma megjelenő külföldi, hazai és Magyarországon megjelenő idegennyelvű folyirat: például: francia Europ, Les Lettres Franciasies, az amerikai The National Geografie Magazin, a német Zeitschrift für Geschichtswissenschaft, a magyar Irodalomtörténet. Akvárium stb. Külön specialitása a könyvtárnak, hogy a legtöbb könyv un. „gyöngyösi kötéssel” van beborítva. Ezt a kötést 1730— 80-ban készítette egy vándor könyvkötő: A könyv sarkára az évszámot írták fel, valamint a Conventus Gyöngyösiensis Ord s Francisci kezdőbetűit, mely bizonyította, hogy a sön, a Pedagógus Szakszervezet területi bizottsága és a Megyei Művelődési Osztály háromnapos továbbképzésre hívta be a gyöngyösi járás 34 igazgatóját és igazgató-tanítóját. „Ennek a továbbképzésnek az a célja — mondotta Tóth Tibor elvtárs, a megyei művelődési osztály oktatási csoport vezetője — hogy az iskolát és a felső vezetést közelebb hozzuk egymáshoz. Látogatásaink során az igazgató kartársak nehézményezték, hogy a megyei művelődésügyi osztály nem ad kellő segítséget a problémák megoldásához.” A továbbiakban arról bekönyv a gyöngyösi ferencren- diek tulajdona. A GYŰJTEMÉNYT 1953ban vette át az Országos Széchenyi Könyvtár s azóta a város dolgozóinak közkincsévé — válhatott volna, ha nem fedi be az érdektelenség és ismeretlenség sötét homálya. Sokszor jönnek ide beutalók Budapestről és külföldről — például Koroknay Éva tud. kutató a gyöngyösi kötésről ír jelenleg tanulmányt és járt itt egy ízben Jan Misanik csehszlovák tudós is, aki szlovák nyelvemlékek után kutatott — de a helybeliek nagyon gyéren látogatják. Többszöri ottartózkodásom alatt egyedül Sándor László ipari tanulóintézeti igazgatóval találkoztam, aki egy ipar- történeti tanulmányhoz keresett és talált forrásmunkákat. E cikknek az lenne a hivatása, hogy megismertesse a gyöngyösiekkel könyvtárukat. Tanároknak, orvosoknak, mérnököknek, diákoknak és minden érdeklődőnek rendelkezésére áll a könyvtár, vezetője készségesen ad segítséget minden tudományos kutatónak és művelődni akaró látogatónak, különösen ezután, ugyanis a könyvtár hamarosan tágasabb helyre, az Orczy kastélyba költözik. Ne hagyjuk tehát kényszerű haszontalanságban porosodni ezeket az értékes könyveket, hanem a saját és a társadalom hasznára forgassuk minél többen! ifj. Rózsa Gyula szélt, hogy a megye minden iskoláját szinte lehetetlen alaposan megvizsgálni. így a problémák helyben maradtak, sem mód, sem alkalom nem volt a közlésre. Ezért hívta és még hívja járásonként az igazgatókat a megyei művelődésügyi osztály. A háromnapos továbbképzés előadási és vitaanyaga (Rendtartás, kulturális élet, úttörőmunka) fel is öleli azt a területet, amelynek alapos megbeszélése komoly segítséget ad az iskolavezetőknek ahhoz, hogy emeljék az oktató-nevelő munka színvonalát és biztosítsák a tanulók helyes világnézetének kialakítását. A napi sajtóból és a Kos- suth-Rádió híreiből közismert az a változás, amely előtt a tanítóképzés áll. 1959-ben megszűnik a középfokú tanító- képzés és helyét átadja az akadémián folyó és érettségire épülő felsőfokú képzésnek. Megyénkben széleskörű érdeklődést váltott ki a tanítóképzés reformja, mert városunk fejlődése és megyénk közoktatásügye szompontjából nem közömbös, hogy megszűnik-e nálunk az alsótagozatos nevelők képzése, vagy magasabb formában tovább él. Ha megszűnik, nem csupán egy színnel lesz szegényebb a város és megye közoktatásügye, de kultúrális életünk egy igen jelentős tényezőjétől esünk el. Sokan azt hiszik, az csak természetes, hogy Eger megkapja a tanítóképző akadémiát, hiszen városunknak az egész országban a legnagyobb hagyományai vannak a tanítóképzésben. Az ország első magyar' nyelvű tanítóképzője 1828-ban itt nyílt meg, s azóta megszakítás nélkül folytatja működését, átvészelve az abszolitiz- mus korának fenyegetéseit és a tanítóképzésben bekövetkezett minden eddigi változást. Tanítóképzőnk egymagában is tükrözi az önállósult és intézményes magyar tanítóképzés történetét, éppen ezért furcsa arra gondolni, hogy egyszer csak megszakad élete fonala. Furcsa ez a gondolat annál is inkább, mivel tudomásunk szerint a Megyei és Városi pártbizottság a Megyei és Városi Tanács a város kultúrális fejlődése szempontjából a tanítóképzőt igen fontos intézménynek tekinti, s éppen ezért határozóit formában állást foglalt a tanítóképző akadémia mellett. Jöttek hírek a sajtóban és a szabad szó szárnyán, hogy Egerben, az ország egyik legnagyobb tanító- és óvónőképző akadémiája nyílik meg 1959-ben, de ha az eseményeket nézzük, úgy tűnik fel, mintha városunkban nagyon kevés történt volna ezért, hogy ez a szép terv meg is valósuljon. Más városokból, Nyíregyházáról, Debrecenből, Szegedről és Sárospatakról egyre több bizonyossággal szólnak a hírek arról, hogy náluk a tanítóképző akadémia reális valóság lett. Tudjuk, hogy Nyíregyháza több millió forintot és sok tanári lakást ajánlott fel a létesítendő új intézmény részére. Vajon mi tettünk-e határozott lépéseket a tanítóképző akadémia létesítése felé, vagy csak álmodunk és Pedagógus vezető továbbképzés Gyöngyösön Január 6-7-8-án Gyöngyögondolkodunk róla? Úgy tűnik fel, mintha abban a hamis illúziókban élnénk, hogy majd magától is az ölünkbe hull az akadémia. Pedig a jelek nem ezt mutatják. Harcra és áldozatvállalásra is szükség van, mint ahogy azt más városok példája mutatja. Egernek joga van kérni a tanítóképző akadémiát. Múltja és hagyományai első helyen biztosítják számára ezt a jogot. De nemcsak jogunk van erre az intézményre, égető szükségünk is van reá, s a városnak komoly érdeke fűződik hozzá. Az egri képző múltjában és hagyományaiban nem az a legnagyobb érték, hogy az ország legrégibb tanítóképzője, vagy hogy Gárdonyi Gézát adta a magyar népnevelésnek, hanem az, hogy ifjúságát minden időkben az igaz hazafiság és a népi szellem hatotta át. Történelmi bizonyítéka van ennek sok. 1843- 49-ben elnéptelenedett az iskola, mert növendékei a szabadságharc zászlai alá jelentkeztek, s 1919-ben a Magyar Tanácsköztársaság hívószavára több diákunk vonult be a Vörös Hadseregbe, hogy védje országunkat és az első magyar proletárdiktatúrát a betolakodó imperialista erők ellen. Az iskola 1919. évi anyakönyvei ma is őrzik Jaksa István, Kozma Sándor, Molnár László, Oláh Jenő, Orosz Zoltán, Litkei Kálmán, Lóránt Miklós és a többiek hősi emlékét. Bizonyítják annak késői dicsőségét, hogy ezeknek a fiúknak a bizonyítványait a Horthy-fasízmus megsemmisítette csak ezért, mert a népi hatalom védelmére keltek. Ezeknek a fiúknak a szelleme tovább élt az iskolában s amikor az a földdel, a gyárakkal s a bányákkal együtt a népé lett, sok szép új hajtást hozott. Tanítványai közül ma igen sokan szolgálják meggyőződéssel, lelkesedéssel, hűséggel és áldozatvállalással is- népi demokráciánkat. Nem lehet az, hogy a városnak ez az ősi intézménye megszűnjön .élni csak azért, mert nagyon biztosak vagyunk jövőjében, vagy mert a kényelem elaltatja éberségünket és tettvágyunkat. Ma már a tanítóképző akadémiák tantervét vitatják országosan, és- hamarosan sok kerül a székhelyek végleges kijelölésére is. Mozdulni kell hát, míg nem késő. amíg élelmesebb és fürgébb városok el nem vitatják- tőlünk a tanítóképző akadémiát, amíg a lehetőség nyitoa áll megmenteni és továbbfejleszteni ősi népoktatási intézményünket. 1958. a tanítóképző alapításának 130. évfordulója, ne a halálát jelentse e nagymultú intézetnek, hanem ú j j ászületését! Gárdonyi Géza Tanítóképző Tanártestülete. Gyümölcsös! telepítenek a termelőszövetkezetek Termelőszövetkezeteink a téli időszak alatt csaknem mindenhol jövő évi terveiket készítik. A szövetkezetek vezetői a községi mezőgazdasági felügyelőkkel és az agrenómusok- kal együttműködve, közösen Köszönet a gyöngyösoroszi tanácsnak December 24-én tévesen adott információ miatt visszamaradt Gyöngyösoroszi egész továbbításra váró postája. Sok levél, express csomagok, boroshordó stb. Mindent elkövettem a továbbításáért, de járművet nem találtam. Megkértem a tanácselnököt, hogy legyen segítségemre. Szabó Kálmán tanácselnök készségesen bevitette a postai anyagot. Gyöngyösre. Hadnagy Arpádné gyöngyösoroszi postahiv. vezető. tervezgetik az új gazdasági év fontosabb tennivalóit. Több szövetkezet, a füzesabonyi Petőfi és a besenyőtelke Honfoglalás Tsz példáján okúivá most földterületének 18—20 százalékán akar pillangós takarmánynövényt termelni. A belterjesség fokozására szép terveket szövöget a füzesabonyi járás többi szövetkezete is. A mezőszemerei Uj Világ Tsz: például 10, a poroszlói Béke TSZ 14, a poroszlói Rákóczi Tsz 10 katasztrális hold új gyümölcsöst fog telepíteni. Ezzel a gyümölcsben szegény vidékek: jobb ellátását kívánják elősegíteni. a«iCP HO II O H CDHCD iiu . ZD i I C-D : i _- . i __ Ol vasd! Terjeszd! CSERNICZJKY DÉNES: &’L *^^ * % -fe * * * --W GM.** 3?IG A H -K 0<2 * Múr~" -v Pillanatok alatt tea, cigaretta. Megint bocsánatkérés (azután még vagy kétszázszar). A csomagokat (érthetetlen módon itt vannak) hihetetlen gyorsasággal bepakolják (a kínaiak). Autóba szádunk. Irány Peking Befelé az úton mindenfelé a megálmodott kínai érdekesség. Kétkerekű kordészerű, nagyként-kű kocsik, amibe egy öszvér és egy szamár van fogva. De ez sem az általunk szokott módon, hanem úgy, hogy elől van a szamár a kocsirúdtól távol, majdnem szabadon, — utána vagy jó három méterre mögötte jön, a rúdhoz kötve az őszvér. A kordén egy nagy bambuBzkalapos kínai. Rengeteg gyalogos akik a vállukon v szik a terhet. Egy hosszú bambusz rúd két végén van a te-her elhelyezve, középen szabd a kínai, igen, szalad. Ugyanis ebbmi az országban a V herhordók nem mennek, hanem valami ringó táncmozdu- lathoz hasonló léptekkel szaladnak. Szerintük ez így kényelmesebb és praktikusabb. Ök mondták. Akkor így is van. Már közeledik a város. Jobbról egy teljesen modem, hatalmas szálloda, dé ennek a teteje jellegzetes kínai stílusban van építve. Náluk ez mindenhol megtalálható. A legmodernebb építkezésükben is van mindig valami jellegzetes kínai. Legtöbbször a felkunkorodó, bambusznádat utánzó tetőszerkezet. Először nagyon furcsa volt ezt látni. Később, mint mindenhez, ehhez is hozzászoktunk és természetesnek tartottuk. jj^o és hát vártuk az ősi Pekinget. Nem azt kaptuk. Megérkeztünk egy teljesen modem városba, hatalmas széles utcákkal, két oldalt 6—7 emeletes modem házakkal, — trolibusszal felszerelve. Nem értettük. Megmagyarázták, — hogy Peking két részből áll. Az ősi Peking és a modern Peking. Az ősi város a városfalon belül épült és már többezer éves. Most nem megyünk, rajta keresztül, mert a szállodánk, a „Nyugati Szálló” (kínaiul a Sztya Pinkua), a modem részben van. A város falain kívül épült kb. öt éve és most akkora lehet, mint Miskolc, Hát ez sz/:p. Erre nem gondoltunk. A szállónk teljesen modern. Megérkezés után pillanatok alatt elhelyeznek. Egy szobába két személy (nekem állandó társam egész Kínán keresztül Su- ha Pali volt). Ez a kínai szállók állandó elrendezése. Két személy egy szobában, minden szobához hideg-melegvizes fürdőszoba és külön WC. Mikor felértünk a szobába, már virágcsokor volt az asztalon. Az íróasztalra ki volt készítve boríték, levélpapír és cigaretta. No és, hogy el ne feledkezzünk róla, egy hatalmas termoszban forró víz. Mellette egy tartóban tea és két csésze. Cukor persze nincs. Ha teát akarunk inni, a csészébe teát kell tenni és egy szemen le kell forrázni a termoszban levő vízzel. És már ihatod is a világhírű, illatos teát. Lefürödtünk, illetve letussoltunk és egy félórán belül már indultunk is vacsorázni a központi Tiszti Klubba, ahol olyan vacsorát szolgáltak fel, teljesen európai módon elkészítve, hogy még a szomszédom ujját is megnyaltam utána. — Mindezt azért mesélem el részletesen, hogy képet adhassuk valahogy a kínaiak szervezőképességéről. Délután ötkor vettek tudomást házigazdáink érkezésünkről. És este hétkor már fel is volt szervírozva a vacsora. Éz alatt az idő alatt elintézték a szállodát, autóbuszt kerítettek, a csomagokat beszállították, minket elhelyeztek a szállóban, beszállítottak a Tiszti Klubba és pontosan hét órakor, amint előre megmondták, elkezdődött a vacsora. No persze, a vacsorán pohárköszöntők is elhangzottak, mint már ilyenkor szokás és illik. A kínai elvtársak igen melegen köszöntöttek, de a beszéd 75 százalékát az alkotta, hogy folyton mentegetőztek: ne haragudjunk, hogy nem vártak és ne haragudjunk ezért a szerény vacsoráért, de hirtelenjében nem tudtak jobbat előállítani (a vacsora 8 fogásból állt.) Elrémültem magamban, milyen lett volna a vacsora, ha több idejük lett volna az előkészületükre. Vacsora után két kínai pincér udvariasan a hó- nam alá nyúlt és felemelt mert olyan jól voltam lakva, hogy mert sem tudtam mozdulni. —■ Hát még ha több idejük lett volna az előkészületekre! l^x^ég valamit hadd írjak 11 le a kínai szervezésről. Mint; írtam, a kínai vendéglátóink csak szeptember 10-rc vártak minket. Úgy tervezték, hogy néhány napot pihenünk és kb. 14-én veszi kezdetét a hangversenykörút. Tervük most egyszerre dugába dőlt váratlan megérkezésünk miatt. Joggal azt hittük ezek után, hogy Pekingben fogunk nyaralni jó pár napot, amíg átállítják a hatalmas országra kiterjedő programot. Alig hittünk' a fülünknek, mikor három nap múlva közölték új elképzelésüket, mely a legapróbb részletre is kiterjedt. Elkészítették az egész országra ct/.ió belépőjegyeket, tekintettermeinek befogadóképességét (minden, jegyhez mellékelve a teljes műsort, díszes nyomtatásban). Legpontosabban közölték útprogramunkat, pl. szeptember 15-én reggel 8.15 h-kor indulás Csan-Csung- ba, érkezés 16-án 8.20 h-kor, stb. stb. így végig az egész országra kiterjedően, ahol mellesleg 12.000 km-t utaztunk. — Szállodákat mindenhol előre biztosították, ugyancsak az élelmezést is. Előre biztosítva voltak a városnézéshez és más egyebekhez a szükséges autóbuszok. Sőt, ha netalán valakinek valami különleges dolog jutott eszébe, még arról is gondoskodtak, hogy minden városban külön személygépkocsi álljon rendelkezésünkre. Mindezeket három nap alatt ütötték nyélbe úgy hogy harmadik nap délben már kint voltak a különböző színű plakátok, melyek hirdették, hogy szeptember fián lesz első hangversenyünk 3 pekingi Nemzeti Színházban. Hau «»verseny termek és hangversenyek a már itt tartunk, engedjék meg, hogy mindjárt ezzel is folytassam. Gondolom, érdekli a kedves olvasókat, az „elmaradott” Kína hangversenylehetőségei és színházai. — Előrebocsátom, a lakosság túlnyomó része szórakozási os kulturális igényét a különböző színházakban elégítik ki, abból az egyszerű tényből eredően, — hogy Kínának zenés szórakozóhelyei nincsenek. Sehol nem látunk zenés kávéházat, vagy ehhez hasonlót. Étkezde van egy millió, de zene sehol nincs ly Viszont ez a nép hosszú időn keresztül el volt zárva a kultúra élvezetének minden lehetőségétől, így hát érthető, hogy most, mikor megnyílt előtte a színházak kapuja, kínai művészbarátaink zsúfolt nézőtér előtt játszottak nap mint nap,, déli egy órától késő éjszakába, nyúlóan. Igen, mert a legtöbb kínai színház már délután egykor kinyitja kapuit. A színházak mellett van egy igen érdekes jelensége és színfoltja a kínai kultúrvilágnak, a kultúr- kombinát. Körülbelül ezt a. nevet lehetne adni ennek a. nálunk sehol fel nem található intézménynek. Igaz, náluk is csak a legnagyobb városokban. Sanghajban, Pekingben, stb található meg.- A sanghaji „kombinát” például egy hatalmas, több épületszárnnyal kibővített, nyolcemeletes palotában foglal helyet. Itt aztán megtalálható a szórakozás minden lehetősége. A földszinten egy elvarázsolt kastély- szerűség van, mozgó, süllyedő székekkel, homorú-domború tükrökkel, amik előtt hatalmasat kacagnak a jó humorérzékű kínaiak. A különböző emeletek telistele vannak egymásmellé rakott, 4—500 személy befogadóképességű termekkel. Van itt cirkusz, bábszínház, árnyjáték, ősi pekingi opera, kabaré színpad, drámai színház, komikus színház. Kétféle jegyet lehet váltani. Van olyan jegy, mellyel meghatározott helyre lehet csak menni, de lehet; váltani olyan jegyet is. ez természetesen drágább — amivel azt néz meg, amit akar. érvényes az egész kombinátra (Folytatjuk)
