Hevesmegyei Népújság, 1958. január (1-8. szám)

1958-01-11 / 3. szám

I 1958. január 11. szombat * A FÖLI3MÜ VESSZŐ VETKEZETEK HEVES MEGYEI SZÖVETKEZETI KÖZPONTJÁNAK HETI HÍKADŐJA * Tanácskoztak a szakcsoport elnökök A MÉSZÖV Igazgatósága a párt agrárpolitikája téziseinek és a SZÖVOSZ IV. Kongresz- szusa határozatából adódó fel­adatok megbeszélésére össze­hívta a szakcsoport elnökök, a földművesszövetkezeti agronó- musok és a földművesszövet­kezeti igazgatósági elnökök megyei értekezletét. A MÉSZÖV Igazatóságának beszámolója értékelte a szak­csoportjainak helyzetét, meg­állapítva azt, hogy jelenleg a megyében 42 olyan szakcso­port működik, amelyek köz­vetlenül a mezőgazdasági ter­melés területén helyezkednek el, E szakcsoportok közül 24 •azoknak a szakcsoportoknak a száma, amelyek jól működnek, betartják a SZÖVOSZ által kiadott működési alapszabály irányelveit. Megmutatta az értekezlet, bogy érdemes az egyénileg dolgozó parasztoknak össze­fogniuk az alapvető mezőgaz­dasági munkák elvégzését il­letően, mert a közösen vég­zett egyöntetű munka nagyobb jövedelmet biztosít számukra, mivel a közösen végzett mun­ka következtében nagyobb a terméseredmény is. Milyen alapvető munkát végeznek kö­zösen a szakcsoportok? A beszerzés területén; kö­zösen szerzik be a növényvé­dekezéshez szükséges anyago­kat, rézgálic, mész stb., műtrá­gyát, szőlőkarót, melegág.yi fel­szereléseket, a termeléshez szükséges kisebb-nagyobb gé­peket, mint pl. öntöző moto­rok, permetező-gépek, a ter­melt áruk kezeléséhez szüksé­ges egyéb felszereléseket. Az értékesítés területén; kö­zösen adják át a felvásárló •szerveknek, vagy annak az üzemnek, mellyel szerződéses viszonyban vannak, megter­melt áruikat. így pl. zöldség­féléket a földművesszövetke­zeteknek, vagy a konzerv­gyáraknak, a csemegeszőlőt, vagy bort annak a szervnek, mellyel szerződésük van. A közös értékesítés azért is elő­nyös, mert így nagy mennyi­ségben jó minőségű export­képes árukat tudnak átadni, melyért a megállapított átlag áron túl bizonyos felárat kap­nak, mely növeli a közös va­gyonát a szakcsoportnak. A közös értékesítés különösen a szőlőtermelő szakcsoportoknál megnyilvánul még az italmé­rés helyiségek közös üzemelte­tésében. A termelés területén; közö­sen végzik az alapvető mező- gazdasági munkákat. Zöldség­termelő szakcsoportoknál a ku­tak közös fúrása közös öntö­zés, közös védekezés a kárte­vők ellen. A szőlőtermelő szak­csoportoknál brigádokban tör­ténő permetezés, közös borpin­ce kialakítása, anyatelepek lé­tesítése, új telepítések létesíté­se stb. Jól működő szakcsoportok: ■az abasári, verpeléti, tarna- bodi, pélyi, sarudi szőlő-, zöld­ség- és rizstermelő szakcsopor­tok. , Fekete János, az abasári szőlő-szakcsoport intéző bi­zottságának tagja elmondotta, hogy a szakcsoportnak közel 140.000 forintos közös vagyona van és most közösen kb. 70.000 forint értékben közös pincét létesítenek. Ezzel el akarják érni azt, hogy a szak­csoport jóminőségű és nagy­mennyiségű bort tudjon átadni a fogyasztóknak. Vemer Mátyás, a tarnabodi zöldségtermelő szakcsoport el­nöke és Kalicz Albin, a szak­csoport intéző bizottságának tagja elmondották, hogy a MÉSZÖV közel 16.000 forintos támogatásban részesítette a szakcsoportot közös öntöző­motorok beszerzésére. S ezen túl nagymennyiségű cementet, faanyagot kaptak kutak, illet­ve melegágyak létesítésére. Bírálták a felvásárló szer­vek munkáját a rosszul szer­vezett átvétel miatt. A pélyi rizstermelő szakcsoport részé­ről Kovács Lukács, a szakcso­port elnöke elmondotta, hogy a közös vagyonuk jelenleg 80.000 forint, amelyből a rizs­termelő terület öntöző hálóza­tát hozzák rendbe és a közös termeléshez szükséges felsze­reléseket kívánják megvásá­rolni. Bírálta a tarnaszentmik- lósi gépállomás pélyi brigád­szállását, mert még most is van 80 kh szántatlan terület. Hozzászóltak még a verpe­léti szakcsoport részéről Koz­ma István elnök, aki elmon­dotta, hogy vadalany-telepet akarnak létesíteni és ez év­ben közös pincegazdálkodást vezetnek be a verpeléti bor hírnevének visszaszerzése ér­dekében. Ennek érdekében hozzáfognak a fajtánkénti szü­reteléshez, illetve feldolgozás­hoz. Molnár Ferenc Boconád- ról, Balogh László tamaszent- miklósi, Fazekas István fel- debrői, Szabó Gyula poroszlói és még több szakcsoport elnök is hasznos javaslatokat tettek a szakcsoportok munkájával, mert eddig keveset törődtek problémáikkal. Felszólalt a tanácskozáson Tamás László elvtárs, az MSZMP Heves megyei bizott­sága mezőgazdasági osztály- vezetője. Foglalkozott a nagy­üzemi gazdálkodás szükség- szerűségével, továbbá a szak­csoport gazdasági előnyével. Törődni kell a szakcsoportok­kal való rendszeres és gondo­sabb foglalkozással. Bartolák Mihály elvtárs, a MÉSZÖV lg. elnöke is sok útmutatást adott a szakcsopor­toknak. Hangsúlyozta, hogv rendsze­ressé kell tenni a szakcsopor­A7, új év küszöbét már átlép­tük. Sokat várunk az 1958-as esz­tendőtől, hiszen erre az évre fel­adataink nagyok. Most mégis mi­előtt ennek a munkának neki kez­denénk álljunk meg egy kicsit és és nézzünk vissza az 1957-ben vég­zett munkánkra, az eddig megtett útra. Nem azért, hogy munkánkat külön válasszuk egymástól, hanem elsősorban azért, hogy ott folytas­suk, ahol a múlt évben abbahagy­tuk és az elért eredmények tük­rében Pártunk Kormányunk mu­tatta úton építsük a magunk vo­nalán. a szocializmust. Egy évvel ezelőtt még voltak akik olyan reményeket kecsegtet­tek magukban, hogy az egységes falusi földművesszövetkezeti moz­galmat sikerül megbontani és a földművesszövetkezetek mellett egyéni céloknak, egyéni haszonra hozhatnak létre holmi „szövetke- zet“-cket. Ebbe akarták tömöríteni Gyöngyösön 1.000 Forinttól 5.000 Forintig terjedő részjegyek befize­tésével a kulákok és deklasszált elemek csoportját. Ennek a szer­vezőknek és álszövetkezőknek csakhamar kiadta a dolgozó pa­rasztság az útját. Az ellenforrada­lom időszakában a földművesszö- vetkezetí mozgalom ereje nem­csak a szövetkezeti eszme, hanem a szövetkezeti vagyon védelmében is helytálltak. A falu parasztsága az 1957-es évben magáénak érezte a földmű­vesszövetkezeteket, segítette, • tá­mogatta a földművesszövetkezeti mozgalmat. Egy év alatt, több mint 10.000 új tag lépett be a megye tokkal való konkrét foglalko­zást. El kell érni — mondotta — hogy a gyengén működő szakcsoportok meghatározott időn belül a velük történő fog­lalkozás eredményeként a jól működő szakcsoportokká vál­janak. Hangsúlyozta, hogy ismer­tetni kell a termelőszövetke­zetek, szakcsoportok eredmé­nyeit. Tapasztalatcseréket kell tartani és külön kihangsúlyoz­ta a szakmai oktatás fontossá­gát. Elmondotta, hogy a földmű­vesszövetkezeti mozgalom csak azokat a szakcsoportokat tá­mogatja gazdaságilag, amelyek a közös munka valamely ele­mét felmutatják tevékenysé­gükben. Nagy nyomatékkai foglalkozott a közös alapok lé­tesítésével, mint a közösségi szellem és evakorlat fontos tényezőjével, mint a termés­hozamok növelésének tényező­jével. Hangsúlyozta továbbá, hogy feltétlenül be kell tar­tani a SZÖVOSZ által kiadott működési irányelveket a szak­csoport vezetését illetően a kö­zös beszerzés, értékesítés és a közös munka terén. Továbbá felhívta a figyelmet azokra a lehetőségekre, melyek me­gyénkben adva vannak új szakcsoportok létrehozását il­letően, különösképpen az ál­lattenyésztés vonalán, mint a baromfi, vízi-szárnyas, szar­vasmarha hizlalás és a gép- használati, vízhasználati tár­sulások terén. A szakcsoport elnökök ér­tekezlete megmutatta, hogy a földművesszövetkezeti mozga­lom a párt agrár-politikája té­ziseinek és a SZÖVOSZ IV. Kongresszusa határozatának végrehajtása érdekében sokat tehet megyénkben a területen, hogy kialakítsa a szövetkezeti köz-szellemet, megmutassa a dolgozó parasztoknak az egy­szerűbb társulásokon keresz­tül a nagyüzemi gazdálkodás előnyét. Sinkó Antal mg. oszt. vez. területén a íöldművesszövctkeze- tekbe és jelenleg a földművesszö­vetkezeti tagok száma majdnem eléri a 85.000 főt. Egy' év alatt 11 új szövetkezet alakult, illetőleg le- vállás útján önnállósult Hogy a földművesszövetkezetet ma már a dolgozó parasztok magukénak ér­zik, bizonyítja az a tény is, hogy 1957-ben több, zninl egy millió 800 ezer Ft-ot jegyezlek le rész­jegyben. Az 1957. évben megtartott kül­dött (köz) gyűlések jelentős ered­ményeket jelentettek a földműves­szövetkezetek életében. Jellemző volt ezekre a küldött (köz) gyű­lésekre, hogy még korábban a fel­szólalók főként csak kereskedekni áruellátási problémákkal foglalkoz­tak, most egyre inkább a mező- gazdasági termeléssel kapcsolatos tennivalókat vetették fel. A tag­ság pozitiven értékelte a földmű­vesszövetkezeti rendszernek a szerződéses termeltetés területén megmutatkozó megnövekedett fel­adatait. Másik pozitív jelenség, hogy a földművesszövetkezetek tagsága egyre inkább a gazda sze­mével foglalkozik a szövetkezet ügyeivel, vagyonának megóvásá­val. A IV. megyei Küldöttgyűlés, majd azt követően a SZÖVOSZ IV Országos Kongresszusa megszabta a földművesszövetkezetek felada­tait jövőre vonatkozóan. Ennek szellemében az új esztendőben megfrissült lendülettel lássunk munkához u határozatokban fog­laltak végrehajtásáért.------ ------————~~—‘ A% 1957. év főbb állomásai 1,800.000 forint rész jegybe fizetés 1957-ben Nincs község' megyénkben, ahol ne lenne földművesszö­vetkezet, vagy legalább is an­nak valamilyen üzemegysége. A legtöbb faluban a szövet­kezeti tagok által szépen rend­behozott boltokkal, vendég­lőkkel, cukrászdákkal és fel­vásárló-telepekkel találko­zunk. A földművesszövetkeze­teinknél elért eredmények egyik forrása az állami tá­mogatás mellett a szövetke­zeti tagok által befizetett rész­jegyek összege. Megyénkben ezidáig több, mint 86.000 föld­művesszövetkezeti tag fizetett be részjegyet közel 5 millió forint értékben. A földművesszövetkezeti tagság anyagi hozzájárulása a földmű vesszövetkezetek gaz­dasági működéséhez a felsza­badulás óta legjobban az el­múlt évben mutatkozott meg. Ugyanis amellett, hogy a múlt év folyamán több, mint 11.000 új szövetkezeti tag lépett a földművesszövetkezeti tagok sorába közel 1, 800.000 forintot fizettek be részjegyalap címén a tagok. Egyre több az olyan szövetkezeti tag, dolgozó pa­rasztok száma is, akiknek ma már 2—3, sőt még ennél is több 50 forintos részjegye van a földművesszövetkezetnél be­fizetve. Az elmúlt év folyamán rész­jegybefizetés terén a legjobb eredményt a gyöngyösi föld­művesszövetkezet érte el, ahol több, mint 120.000 forintot fi­zetett be a szövetkezet tag­sága. Igen jó eredményt értek még az apci, tódebrői, hat­vani, adácsi és a szihalmi föld­művesszövetkezetek is, ahol szintén mindenütt közel 50­60.000 forintot fizetett be a szövetkezet tagsága és ezzel tervüket 120—150 százalékra teljesítették. Ezek és az a 31 földművesszövetkezet, amely részjegybefizetési tervét az el­múlt esztendőben túlteljesítet­te, dicséretet érdemel ered­ményes munkájáért. A földművesszövetkezeti részjegybefizetés szükségessé­gét ma már valamennyi dol­gozó paraszt felismerte, hi­szen a legtöbb helyen saját maguk a szövetkezeti tagok határozzák meg, hogy az álta­luk befizetett fillérekből mi­ket valósítsanak meg a föld­művesszövetkezetnél. A gyön­gyösi földművesszövetkezetnél pl. a befizetett részjegyek ösz- szegéből a tagok által már ré­gen kívánt szeszfőzdét fogják bővíteni és korszerűsíteni. A hatvani földművesszövetkezet a tagok által befizetett 60.000 forintból eddig már 21.000 fo­rint értékben vásárolt mező- gazdasági kisgépeket, vető­magtisztító berendezéseket a tagság használatára. Kará- csondon, Adácson és Szihal- mon pedig a befolyt összegből tüzelőanyag-telepeket épít a szövetkezet, melyek létesítése már is folyamatban van. Tó- debrőn felvásárló-telepet, Ap- con cukrászdát építettek, il­letve építését kezdték meg. Az elért eredmények nem lebecsülendők, de különc» je­lentőségük mégis abban van, hogy mindezt 1957 évben ér­ték el szövetkezeteink, amikor az ellenforradalmi károkéit is helyre kellett állítani szövet­kezeteinknél A földműves- szövetkezet tagsága tanult az ellenforradalmi eseményekből és szorosabbra zárták soraikat, újabb részjegyeket fizettek be. Nem is lehet ezen csodál­kozni, hiszen több helyen a tagság megkérdezése nélkül saját szemük láttára akarták szétzúzni a szövetkezetei. Az elért eredményeink mel­lett azonban vannak földmű­vesszövetkezetek, mint Eger, Erdőkövesd, Istenmezeje, Pé- tervására, Pély, Tiszanána és Mezőtárkány, ahol az elmúlt évben sem sokat haladtak előre a részjegyalapok növelé­se tekintetében. Terveiket ezen a téren mindössze 20— 30 százalékra teljesítették. Felvetődhet a kérdés, hogy hogy talán ezeken a helyeken nincs szükség a földműves­szövetkezeteknek részjegyek­re, újabb beruházásokra. A valóságban ez nem így van, mert ennek fontosságát csak egyes földművesszövetkezeti vezetők és dolgozók nem is­merték fel. Ugyanis a szövet­kezet tagsága ezeken a helye­ken is szép terveket tűzött a szövetkezet elé. Egerben pél­dául a tagság elmondotta, hogy ideje volna már a meg­rongált szeszfőzdét átépíteni. Pélyen az élelmiszerboltot kel­lene újjáépíteni, Tiszanánán a cukrászdát kéri a tagság kor­szerűsíteni, Erdőkövesden pe­dig egy felvásárló telep szük­séges. Igen szép és a tagság éredekeit szolgáló tervek ezek, de a megvalósításukhoz pénz kell és ezeken a helyeken ab­ból van a legkevesebb. Ezek­nek a földművesszövetkeze­teknek és mindazoknak, me­lyek az elmúlt évben tervüket nem teljesítették, azt ajánl­juk, hogy vegyenek példát az élenjáróktól és ebben az év­ben a szövetkezeti tagság ér­dekében bizonyítsák be, hogy ők is tudnak eredményeket el­érni. Süveges Benedek oszt. vez. Miért érdemes és szükséges rostkendert termelni ? Rostkendertermelésüuk amel­lett, hogy a termelőknek jól jö­vedelmez, legfőbb népgazdasagi jelentősége abban áll, iiogy a textihpar egyik jelentős ágúnak, a kenderkészítő, fonó és szövő­iparnak beböldi termésből bizto­sítsunk nyersanyagot, bogy azu­tán az ipar a kenderrostból ké­szült nélkül özhetetlen cikkek egész sorával lássa el az országot, sőt külföldre is jusson belőle. Nincs az országban egyetlen család sem, amelyik valamilyen formában ne találkoznék a ken­derrel. Gazdasági életünk vajon elképzelhető-e zsákok, kötelek, ponyvák, zsinegek nélkül? Azt hisszük erre a kérdésre minden szocialista szektor és dolgozó pa­rasztságunk nemmel felel. De napi fáradalmainkat is kenderből készült matracon, vagy szalma­zsákon pihenjük ki. A háziasszo­nyok naponta kézbe veszik a kender és lenkeverckből készült törlőruhát. A kenderből készült szőnyegek otthonunkat barátságo­sabbá teszik. Már pedig ezek a textilcikkek mind kenderből ké­szülnek, na meg azután nincs az a ruhadarab, amelyikbe valami­lyen formában kenderrost ne len­ne. Ezekhez azonban még azt is tudni kell, hogy több tízezer azoknak a száma, akiknek köz­vetlen megélhetési lehetősége, ke­reseti forrása a kender. Kender- gyáraink munkásai bizalommal tekintenek a mezőgazdaság feló és várják ezt az igen fontos nyersanyagot, amely nemcsak a gyárak munkásainak biztosítja a munkát, hanem a parasztság szá­mára zsákot, kötelet, stb.-t ad vissza. A rostkender nem kivan sok munkát, mégis jó jövedelmet biz- tosíl a termelőknek, meri például ha a termelő i kn-n termei és megfelelő táperőben lévő nem szikes talajban, könnyen elérhet 3U mázsás termést és ebben ar esetben: 3750.— Et készpénzt, 750.— Ft értékű textilutal­ványt, összesen; 4500 forintot jövedel­mez egy kataszlrális hold föld, rostkenaer termelés esetén. Munkás Paraszt Kormányunk az új árak kialakításával jó jöve­delemhez juttatja roslkender ter­melőinket. Amellett lehetővé tet­te, hogy a parasztság szerződéses termeivényének értékesítéséi meg­szilárdította. Nincs kitéve paraszt­ságunk a kereslet-kínálat által ki­ül akuló ármgadozásnak és külön­féle spekulációnak, mert a szerző­désben előírt árak ősszel is ugyanazok, mint tavasszal. Minden szociahstu szektornak, dolgozó parasztnak, minden ter­melőnek érdeke és becsületbeli kötelessége, hogy saját gazdasá­gának terméshozamát növelje, ezzel egyidejűleg az ország la­kosságának életszínvonalát minél magasabbra emelje. Parasztságunk jó szolgálatot tesz munkás-paraszt államunknak, saját magának és az egész ország népének, többek között azzal is, ha minél nagyobb területre szer­ződik rostkender termelésre. A szerződéseket egyéni dolgozó parasztjaink a földművesszövetke­zeteknél kössék meg, termelőszö­vetkezeteink pedig a termelési felügyelőinknél. Tiszántúli Rostkikészítő Vállalat. Kormányzatunk újabb ked­vezményt adott a szerződéses termelőknek, mert a földmű­vesszövetkezeten keresztül mintegy 30 százalékkal ol­csóbban biztosíthatják termé­nyeiket jégverés ellen, mint azok, akik szerződést nem kö­töttek. További kedvezmény az, hogy a biztosítási díjat nem kell azonnal fizetni, hanem csak az előlegből, vagy a ter­mény árából vonják le. Jelentse be szerződéskötés alkalmával jégbiztosítási szán­dékát! Kiváló termelők Kákuk Mátyás, Tamaméra, Árpád ut. 45 sz. alatti lakos, 1 kataszteri holdon 616 kiló ta~ vaszbükkönyt termelt, ugyan­akkor még 5 mázsa zabot is. Kiss Béla erki lakos, 406 négyszögöl maghozó területé­ről 3.08 mázsa magot adott át, amit 1 holdra átszámítva 12.32 mázsa átlagtermésnek felel meg és bruttó bevétele 1 holdra átszámítva 12.320 fo­rint. S ugyanakkor kapott 250 forint kiültetési jutalmat, 10 kiló cukrot és minden átadott mázsa répamag után 5 kiló cukrot, 50 százalékos kedvez­ményes áron. „Földművesszövetkezetet:“ Szerkeszti a MÉSZÖV Szerkesztő Bizottsága. A leveleket kérjük MÉSZÖV Titkárság, Eger, Knézich Károly n. 2. szám alá küldeni.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents