Hevesmegyei Népújság, 1958. január (1-8. szám)
1958-01-04 / 1. szám
^JW/LÁC PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! I: - # DISZNÓÖLÉS (MARKUSZ LÁSZLÓ képesriportja) (Folytatása a 3. oldalon.) V'Tta> J í SA if * AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA JI1CIIL ÉVFOLYAM, 1. SZÁM ARA 50 FILLÉR 1958. JANUÁR 4. SZOMBAT 13 Uj év = áj feladatok Ltl ^(aorn Lala vó 8e-8Süt »I Sß seal •Jfo* fog ißm ddeeöo fi inog man Hajt in * Inicn caanol iaßbseg t nádisí í inslig latnam JÍnöm agisms dnunsl én 8 eö^n ÍOPOOfii Inödan ysn £d nßdioa A ißißißd fissá tsms JÜCffi nßd .sen »via sasi időt iri8 IOÄ S£ msí Űj esztendőt írunk, új év első napjait jegyzi fel az év krónikása. A nehéz, sok küzdelmet hozó, de végeredményében eredményes 1957-es esztendő után most az új év elején, új feladatok előtt áll az egész ország, új feladatok várnak megyénk üzemeire is. A feladat neve: az 1958-as terv! Ennek teljesítését kellett megkezdeni, most kell lerakni a tervteljesítés sikerének alapjait, hisz olyan lesz az új ház, amilyen alapot raktak alá az építőmunká- sok« Sokan hajlamosak arra, hogy az új esztendőt most már valami könnyű sétának tekintsék, ahol már különösebb nehézség, probléma nem is vár az egyénre, sem a társadalomra. Nem a lehangoltság keltés miatt, hanem éppen a helyzet reális megmutatásáért hangsúlyozni kell: az 1958-as esztendő semmivel sem lesz könnyebb, mint az elmúlt év volt. 1957-ben jobbára barátaink erőforrásaira, anyagi támogatására alapoztuk a magyar népgazdaság stabilitását, de ebben az esztendőben a magunk lábán kell már megállnunk, a saját erőnkből kell biztosítani az elért életszínvonal megtartását, a termelés volu- menjének néhány százalékos emelését, jónélhány üzte- mfink rekonstrukcióját és számos más olyan feladatot, amelyet, ha szerény keretek között is, de végre kell hajtanunk. Kétségtelen, hogy a Szovjetunióval kötött igen előnyös gazdasági szerződésünk és fellendülő kereskedelmi kapcsolataink más országokkal — segítséget nyújtanak nekünk e nem kis feladat végrehajtásában. Mégis a munka nagyja, súlya, kire másra hárulna, mint ránk. elsősorban a munkásosztályra , az ipari üzemek dolgozóira. A hároméves terv konkrét előirányzatai — éppen barátaink tervgazdálkodásához való egyeztetés miatt — néhány hét múlva látnak csak napvilágot, de az üzemek ismerik már, s el is készítették éves tervük programját. Ezek a tervek nem írnak elő számottevő mennyiségi emelkedést, minthogy lehetőségeink ezt még nem is teszik megoldhatóvá. A terv lényege a minőség javítása, a termelékenység emelése, a helyes és okszerű anyaggazdálkodás megvalósítása. s — bár ez nem valamiféle tervszerű é^ százalékban kifejezhető feladat, — a társadalmi tulajdon védelme. Természetszerűleg azokban az üzemekben, ahol az érvényes, a megadott és megemelt tervek pontos teljesítése. Kétségkívül felsorolni könnyebb ezeket a tennivalókat, mint teljesíteni is. De hiszen éppen erről van szó: jobb minőséget, kevesebb anyagból, olcsóbban! Nem vagyunk nyersanyagban gazdag ország, de iparunk termékei keresettek a külföldi országokban is, különösen, ha az áruk minősége is megfelelő. A magyar külkereskedelem 1957-ben passzív volt. Népünk életszínvonalának biztosítására lényegesen több árut, elsősorban közszükségleti cikket hoztunk be, mint amennyit kivittünk. Ilyen formában ezt most már nem lehet folytatni! Aktívvá kell tennünk külkereskedelmünk mérlegét, lehetővé kell tennünk, hogy ennek követeztében megfelelő alapanyagokat is hozhassunk be, amelyeknek segítségével tovább emelhetjük az ipar termelésének mennyiségi színvonalát. Ez pedig együtt jár az életszínvonal emeléséveL íme, ilyen láncot alkotnak a feladatok, amelyek nem egyszer látszólag távol állnak az egyes embertől, végeredményben azonban mégis az egyén, az egész társadalom jobblétét szolgálják. Komoly gondot kell fordítani üzemeinkben a bérezésre is. Az átlagbér ellenőrzés bevezetése megjavította pénzgazdálkodásunkat, segített egyes béraránytalanságok megszüntetésében, az üzemek gazdaságos termelésének kialakításában. Az 1957-es év azonban nem hozott ezen a téren végleges és megnyugtató megoldást: a, teljes siker erre az esztendőre vár. Hiszen nem lehet közömbös, hogy egyes termékre, áruféleségre mennyi bér esik, vagy fordítva, mennyi és milyen termelés áll a kifizetett bérek mögött. Ez is az önköltség, a gazdaságos termelés meghatározója. Az elmúlt év az ipar munkaversenyének újjászületése volt. De csak újjászületése, s nem „férfivá érése”. Egy-egy kiemelkedőbb ünnep alkalmából történtek felajánlások, de ezeknek értékelése nyilvántartása korántsem volt megfelelő, nem adott elég alapot a versenymozgalom szélesebb körű kibontakozásához. Mindazok a feladatok. amelyek most e’őttünk állnak, lényegesen kisebb nehézséggel oldhatók meg. ha azokban aktívan részitvesz1. dolgozók — a munkaverseny keretein belül is. Ez elsősorban a szakszervezeti bizottságok feladata, s minden bizonnyal, a munkások bevonásával sikert érnek el ezen a téren is. Nagy segítséget, a dolgozók széleskörű aktivitását, véleményének érvényre jutását jelenti a most létrejövő üzemi tanácsok rendszere. Gyöngyösön a Vasöntöde egyik részlegében már megvolt, a helybeli bányaüzemnél január 10-én lesz a tanácsválasztás. Ezt követően a megye többi üzemeiben is sorra kerül a választás. Az üzemi dolgozók által megválasztott, a szakszervezet vezetése alatt működő üzemi tanácsok nemcsak egyszerűen megtestesítik egy-egy üzem dolgozóinak vezetését, hanem a külső formán túl. összegezői és megvalósítói mindazoknak a tennivalóknak, amelyek ma a magyar ipar előtt állnak. Ha a pártszervezetek, az üzemek vezetői, s maguk a dolgozók is megadnak minden segítséget és támogatást a tanácsoknak, ha akarják, hogy ezek valóban eredményes munkát is végezzenek, — akkor máris jelentős lépést tettünk az 1958-as tervfeladatok megoldására. Néhány üzembe ellátogattunk az elmúlt napok folyamán. A Mátravidéki Erőműben, a Gyöngyösi Váltó- és Kitérőgyárban, a Gyöngyösi XII-es aknában kellően és alaposan készültek fel az 1958-as évre. Reméljük, hogy ez a felkészülés, az üzem kollektívájának akarata, összefogása, a kommunisták szervező ereje meghozza az eredményt: az év végén újabb sikerekről adhatnak majd számot! HÉTKÖZNAPI TÖRTÉNET ★ TUDOMÁNY, MŰVÉSZET, KÖNYV ★ Cserniczky Dénes: KÉT HÓNAP KÍNÁBAN ★ KÉT ÜZEM — EGY FELADAT ★ SPORT Még csak hajnal van, de máris egymásután lobognak fel a lángok a falusi házak udvarán. A disznóölések ideje van. A felnőtteknek komoly munkát, a gyerekeknek nagy örömet és szórakozást jelent ez a különös esemény. Kecs- már István kerecsendi gazdálkodó udvarán egy 170 kilós yorkshireit hasít fel. Sándor báesí munkáját a kis Margit nagy buzgalommal szemléli. Az ezredik termelőszövetkezeti tag A megye termelőszövetkezetei kiváló eredményekkel zárták az elmúlt esztendőt. Amíg 1954-ben a megye közös gazdaságaiban egy munkaegység értéke megyei átlagban 28 forint volt, 1957-ben ez már megközelíti az ötvenet, sőt 53 termelőszövetkezet van a 104 közül, ahol ötven forintot jóval meghaladó részesedéshez jutottak a tagoki Jelentősen gyarapodott a háztáji vagyon is: minden termelőszövetkezeti családnak van süldője, — minden' harmadiknak tehene és minden ötödiknek anyakocája. Az eredményekkel arányos a tagság gyarapodása. Az ellenforradalom idején megzavart, helyenként szétdúlt termelőszövetkezetekbe az elmúlt év első háromnegyedében több mint hatszáz paraszt gyarapította a termelőszövetkezetek erejét. Nem szűnt meg az új belépők » jelentkezése azóta sem. Az ó-évet derekas munkával, jó eredményekkel zárt termelőszövetkezetebe az új év beköszöntével csaknem százan jelentkeztek ismét belépésre, s ezzel az új tagok száma elérte az ezret. Radnóti-est Egerben A Társadalom- és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat és a Heves megyei Könyvtár a „Századunk magyar költői” sorozatban csütörtökön este újabb irodalmi élménnyel ajándékozta meg az egrieket. Dr. O r t u t a y Gyula, az Eötvös Loránd Tudományegyetem rektora Radnóti Miklósról tartott előadást a Pedagógiai Főiskola zenetermében összegyűlt érdeklődőknek. 255 kedvezményes áru hfzottsertés Alig két hete indult meg a megyében a kedvezményes hízó vásárlási akció. Az érdeklődés azonban máris igen nagy, hiszen a bérből, fizetésből élők — a sertések súlyától függően — 15.50—17.50 forintos kilogrammonkénti áron juthatnak így hízóhoz. Az Állatforgalmi Vállalat egri telepéről eddig 255 hízott sertést adtak ki az igénylőknek, további 25 igénylő kielégítésére pedig a napokban kerül sor. Hégy új gép a csemetekerti munkák meggyorsítására Minden Heves »negyei gyár és üzem adósság nélkül kezdte az új évet A megye gyárainak, üzemeinek munkásai derekasan helytálltak az elmúlt esztendőben. Olyan termelési eredményeket értek el, melyekre egy évvel ezelőtt még senki sem meri számítani. 1957. végére a megye területén lévő gyárakban és üzemekben mindenütt elérték az 1956. október előtti legmagasabb termelési szintet és túlteljesítették éves terveiket. A mátravidéki szénmedence bányászai már decemberben napi 300 tonna szénnel adtak többet az országnak, mint az ellenforadalom előtti hónapokban. A többtermelés mellett a,z elmúlt évben 45 forinttal csökkentették az egy tonnára eső termelési költségeket. Hasonló eredményeket értek el az egercsehi bányászok, a recski és a gyöngyösoroszi ércbányászok. Fennállásuk óta az elmúlt évben dolgoztak a legeredményesebben a Gyöngyösi MÁV Kitérőgyártó Üzemi Vállalat dolgozói is. 1957-ben több mint 15 százalékkal növelték a gyár termelékenységét, emellett pedig 10 millió forint nyereségre tettek szert, ami színtér; példa nélkül álló a gyár történetében. A megye gyárainak, üzemeinek munkásai adósság nélkül kezdték az újesztendőt, melyben még több és jobb munkával fogják erősíteni népi államunkat. Rövidesen itt az új „Egri útikalauz46 A felszabadulás óta még nem jelent meg idegenforgalmi kalauz ősi történelmi városunkról, Egerről. A Heves megyei Idegenforgalmi Hivatal ennek a hiányosságnak a pótlására elkészítette az új útikalauzt, amely rövidesen forgalomba is kerül. A 110 oldalas, rajzokkal illusztrált, szép kiállítású könyv hű képet ad Eger műemlékeiről is. »4« Túlteljesítették december havi vállalásukat 620 métert haladtak előre a petőfibányai Molnár-brigád tagjai A Nyugatbükki Állami Erdő- gazdaságban, ahol a szállítást teljesen, a kitermelést pedig mintegy felerészben gépek végzik, nagy gondot fordítanak csemetekerti munkák gépesítésére is. Több géptípust terveztek erre a célra, a már meglévő gépeket pedig a helyi viszonyoknak megfelelően módosították, mint például a négyszáz ember munkáját harmadannyi költséggel elvégző csemete-ültető gépet. Jelenleg három gép működik a nyugatbükki csemetekertekben, egyelőre még kísérletként, midegyikük Tóth István mérnök újítása: a fűrészgépre szerelt talajfúró gép, a suhángültető és a suháng- kiemelő. A szakemberek különösen sokat várnak a két utóbbitól, mert nehéz, nagy gondosságot igénylő műveletet bízhatnak így pontos, jó gépekre. A suhángok kézi ültetésénél ugyanis megtörténhetik, hogy a fa hantos, hézagos földbe kerül, a gép viszont a talaj fúrásával meg- porhanyítja a földet, és így a megeredés sokkal biztosabb. Suháng-kiemelőkkel már korábban is kísérleteztek, de mindig az volt a baj, hogy kárt tettek a suháng-sorokban. Most a húzóerő áthelyezésével a gép ezek mellett a sorok mellett megy, s így végzi munkáját. Ha a kísérletek sikerrel járnak, megkezdik a nagyüzemi gyártását, és akkor a csemetekerti munkák legnehezebbjét már gépek végzik a nyugatbükki erdészetekben. Az új országos csúcs — a 820 méteres havi elővájási teljesítmény — nemcsak a jól megérdemelt újévi pihenőhöz segítette hozzá a kiváló petőfibányai brigád tagjait, de műszakkeresetüket is 200 forintra növelte. Nagy feladatra vállalkoztak a petőfibányai Molnár-brigád tagjai az év utolsó hónapjának kezdetén. F 4-es fejtőgépükkel szénelővájásban már eddig is egyik rekordot a másik után állították fel, most pedig decemberben 600 méteres havi teljesítményt ígértek — duplaszelvényű vágatban. Amit vállaltak, teljesítették. December 31-én reggel 6 órakor mindössze négy méter hiányzott a 600-ból, reggel nyolc órakor pedig felszínre küldték a jelentést, elérték a 600 métert, s estig még 20 méterrel meg is tetézik. Miisoros szülői értekezletek Gyöngyöspatán Gyöngyöspatán, a helyi népfront bizottság tagjai a pedagógusokkal együtt igen eredményes szülői értekezleteket tartanak. A régi szokásoktól eltérően ezeket az értekezleteket vidám műsorokkal tarkítják, teszik érdekessé. Az elmúlt hetekben máris bebizonyosodott, hogy ezeken a mű- sorcHi ssteken kivétel nélkül megjelennek a szülők és a kellemes szórakozás közben az iskola, a nevelés, a pedagógusok és a szülők problémáit % megbeszélik. Az itt hetenként rendszeresen megtartott műsoros szülői értekezletek egyik eredménye, hogy az iskolai mulasztások a minimumra csökkentek, az igazolatlan hiányzás pedig teljesen megszűnt.
