Népújság, 1957. december (12. évfolyam, 96-104. szám)
1957-12-04 / 96. szám
Í957. december 4. szerda. NÉPÚJSÁG 5 EVI MERLEG — Zárszámadás a füzesabonyi Petőfi tsz-ben — ♦Tudósítónktól) laggal szemben. Az idei munkaegységekből készpénzben összesen 472 ezer forintot kapott kézhez a tagság. A tagok így egyenként 26 forint 50 fillért kaptak meg készpénzben. Most a zárszámadás napján ebből az összegből 200 ezer forintot osztanak szét. NEMCSAK A PÉNZBŐL, hanem a terményekből is bőben tudnak osztani. Búzából 4.5, burgonyából 3, kukoricából 3.8 kg, cukorból 77 deka jutott munkaegységenként, ezenkívül szálastakarmányt, zsírt, káposztát és még több mindent osztottak szét közöttük. Nézzünk egy-két egyéni példát is. Itt dolgozik például Bocsi János négytagú családjával együtt, összmunkaegységük 1070. Nem nehéz hát következtetni, 48 mázsa búzát, 8 mázsa cukrot, 28 és félezer forint készpénzt kaptak többek között. Zele Benedek csak A híres, csaknem félévezredes múltra visszatekintő lipicai lótenyésztés . legfőbb hagyományait őrzi és fejleszti tovább az a kísérleti munka, amelyet tenyészti szakembereink a Bükk- fennsíkon, a lipicai ló hazájához, a karsztvidékhez leginkább hasonló hazai tájon folytatnak. A cél az, hogy megfelelő környezetben, teljesen természetszerű tartásban olyan mén- és kancacsikókat tenyész- szenek ki, amelyek fajBükhi lipicai lovak is „beneveznek“ a római olimpiánkra tájuk jótulajdonságai mellett olyan edzettek is, hogy hegyvidéki mező gazdasági munkára, sportcélokra és nem utolsósorban exportra is alkalmas törzstenyészetek alapjaivá váljanak. A Bükk-fennsíki Csip- késkúton nevelődött fiatal lipicai mének lábszárkörmérete 16—17 cm, a síkvidéken felnevelt lipicai csikók 15 centimétere helyett, csontrendszerük pedig — a mészdús takarmányéi legelők hatására — sokkal szilárdabb. A természetszerű tartás, a talaj és éghajlati hatások kedveződ érezteti! hatásukat a kancacsikóknál is. Ezeknek a fiatal kancáknak a vemhesűlése 75—80 százalékos, amíg az országos átlag 51 százalék. A 140 csikót magában foglaló bükki lipicai ménest nemcsak ezeknek az eredményeknek a to- vábbjavítása érdekében gondozzák különös figyelemmel, de azért is mert az 1960-as római olimpiászra .az olaszok magyar lovakat kértek. Az olimpiászon résztvevő lovak között előre láthatólag a bükki lipi caiak is öregbítik majd a magyar ló hírnevét. THALIA SZEREKEN Női a kedv a tarnamenti szarvasmarha tálfajta kitenyésztésére A megye falvaiban legnagyobb múltja a szarvasmarha tenyésztésnek van. Különösen a tama mentén tenyésztettek ki a gazdák egy olyan tehén- fajtát, amely bővebb tejelőképességű és a tájnak, éghajlatnak megfelelően jól fejlődő egyedeket szaporít tovább. Az egyre kedvezőbben alakuló árak folytán a tenyésztői kedv ezekben a községekben, — a tama mentén elterülő tizennégy község, majd mindegyikében — céltudatos tenyésztői munka folyik. Itt nem ritkák az évi 3800—4000 kg tej hozamú tehenek, amíg a megye másik részeiben alig haladja meg a tejhozam az évi takarmányt, pillangósnövényt termelnek, mint eddig. A NAGY MUNKA, a sok fáradozás súlya tehát kedvező irányba húzta az évi mérleg mutatóját, érdemes volt jól dolgozni. Tudja, sőt érzi ezt a szövetkezet tagsága, ezért ez a nagy figyelem és érdeklődés a Közgyűlésen, ezért a jókedv, a vidámság a gyűlés után. S hogy azt se hagyjuk ki, hisz minden jó ha a vége jó, valóságos kis lakodalmat Csaptak a jólsikerült zárszámadás örömére. A közös ebéden a jókedvű baráti szavak, a vidáman összekoccanó poharak, egyaránt azt árulták el, hogy mindenki megtalálta a maga számítását. Ez a kis kollektíva, mely már végképp szakítani tudott a régi paraszti életmóddal és új életet is választott, bizony nem jár rossz utakon. itt meghonosodott, gyengébb hozamú magyar szürke tenyészeteket mielőbb felváltsa mindenütt a tarnamenti magyar tarka tehén. Uj orvosi műszer Csehszlovákiában a stara- íulai finommechanikai üzem dolgozói a közelmúltban Grave néven új szerkezetű tükröt készítettek, amely jelentősen megkönnyíti a nőgyógyászok munkáját, s biztosabbá teszi a műtéti beavatkozást. Az új műszer minden tekintetben felülmúlja az eddig használt különböző típusú tükröket. 'ür! Az Egri Lakatosáru gyár nyerte el a Moldvai SzSzK vándorzászlaját. A zászlót Németh Tibor elvtárs, az üzem igazgatója vette át. Újfajta kisrác dió, amely kapható a szaküzletekben. A jól bevált kis készülékek ára 55» Ft. !Ii) fylé///■ // A VARVA-VAKT nap elérke- kezett. Az egész évi szorgalmas -munka, dolgos hétköznapok után, most az egyszer hétköznapon is ünnepet tartott a füzesabonyi Petőfi Tsz 75 embere. Ki is tagadhatná, vagy kisebbítené le egy ilyen nagy' napnak az ünnepi jellegét, ■amikor egész évi munkájuk, fáradozásuk eseményét teszik mérlegre, amikor megtudják, miért is dolgoztak egy teljes esztendőn át. Érthető érdeklődéssel és izgalommal készült erre a napra a szövetkezet tagsága, s most ezen a hideg szombati délelőttön Bartha András, tsz- elruök beszámoló jelentésével megkezdődött a zárszámadási közgyűlés. Egyéb gyűléseken, értekezleteken talán sehol nincs az emberek arcára írva az a figyelem, ez az érdeklődés. S ez természetes is. Nem távolálló, elvont dolgokról, hanem a saját életükről, munkájukról, további sorsukról, jövőjükről hallanak itt az emberek. Hogyan gazdálkodtak hát javaikból, hogyan dolgoztak a múlt évben ezek a szorgalmas, munkaszerető emberek? Mit is mutat az év mérlege? Milliós szövetkezetté fejlődött a kis csoport néhány év alatt. Az összvagyon ma már 1 millió 460 ezer forint Ebben a gazdasági évben kerek 100 ezer forinttal növekedett a fel nem osztható közös vagyon, ennyivel lettek ismét erősebbek, gazdagabbak. Az idei főbb bevételi források a növénytermelésből és az állat- tenyésztésből adódtak. A növénytermelés bevétele 250 ezer, az állattenyésztésé pedig 450 ezer forint. Ez a két számadat önmagában is bizonyítja, hogy az állattenyésztés bizony mindennél jobb jövedelmi forrás. A Petőfi Tsz, — mely állattenyésztéséről híres — különben már évek óta ismeri és sikerrel hasznosítja ennek a felismerésnek előnyét. A tenyészállatok, a hízómarhák, a tej-jövedelmek most is jelentős hasznot hoztak a közös konyhájára. Jóllehet, emellett a 115 mázsás burgonya, s a 232 mázsás holdankénti cukorrépa átlagtermés sem lebecsülendőA 75 tag szorgalmát, igyekezetét 17.846 összmunkaegység bizonyítja. A szorgalomhoz jövedelmezőség is járul. Az idén 63 forint 77 fillért fizetnek munkaegységenként a tavalyi 57 forint 70 filléres átAKIK A SZÍNÉSZ életéből csak a forró sikert, a közönség rajongását látják, akik azt hiszik, hogy színésznek lenni, az nem más, mint egy örök diadalmenet, jól tennék, ha egyszer eljönnének egy vidéki, úgynevezett tájelőadásra. Én nem akarom azt állítani, hogy a ma vidéket járó színésznek nincs könnyebb dolga, mint Dérynééknek, vagy Liliomfinak, de azt azért bárki elhiheti, hogy ez sem egy öröm. Ezt onnan tudom, hogy résztvettem a Gárdonyi Színház Pétervásárán megtartott íájelőadásán. Az indulás 5 órára volt kitűzve, de az már természetes, hogy fél hat lett belőle. Hangsúlyoznom kell, hogy nem a színészek hibájából, hanem azért, mert a Thália szekerévé előléptetett busz, nem látván fontos feladatát, elromlott. De azért fél hat után néhány perccel kigördült a kocsi, tetején a Veszélyes forduló díszleteivel, békéjében pedig Dé- rynéék késői utódaival. Akik ismerik a rázós pétervásári u!at, el tudják képzelni, hogy nem volt valami élvezet a zörgő Ikarusban üldögélni, különösen ha számításba vesz- szük azt, hogy ezen az utolsó novemberi napon a természet már a decemberi hidegkontin- genst is kiutalta számunkra. Egy órán keresztül zötyögött velünk a kocsi a hideg estében és ezalatt a bent ülők megpróbálták az' időt valahogy hasznosítani. Szende Bessy, Solti Bertalan és Győrvári János az Ember tragédiájának egy'k jelenetét próbálták, Benkey Edit pillanatokon belül elaludt. Almássy Gizi és Olasz Erzsébet egy darabig társalogtak, aztán elcsendesedtek ők is és a kocsiban csak Madách gyönyörű verssorai hangzottak. AZTÁN KÖRÜLBELÜL félhétkor megérkeztünk a tetthelyre, ahol dermesztő hideg terem és néhány kíváncsi gyerek fogadta a társulatot. A színpadon sem függöny, sem világítás, úgy, hogy mindezt félóra alatt kell két díszítőnek felszerelni. Lázas munka kezdődik és 40 perc alatt áll a színpad, elkészült a fényfüggöny. Kezdődhet tehát a játék... Kinyílnak az ajtók és jön a közönség. Köztük — a falusi értelmiségen kívül — láttam egyszerű kucsmás paraszt embereket, katonákat, akik egy kis megilletődéssel léptek a terembe. Sokan ünneplőbe öltöztek, hogy evvel is aláhúzzák az est jelentőségét. Nem tudom kit lehetne azért felelőssé tenni, hogy a széksorok bizony elég hézagosak voltak. A kultúrház igazgatója széttárta a karját és mint megváltoztathatatlan tényt közölte, hogy Pétervásárán csak a zenés darabok mennek. Drámát nem lehet szervezni, mert arra nem jön be a közönség. Nem akarom elhinni, hogy egy járási székhelyen ne lenne 400 ember, akit érdekelne a komoly művészet. És ebben a hitemben csak megerősített az, hogy egy rövid séta után megállapítottam, hogy a faluegyedül dolgozik a tsz-ben és 400 munkaegységet teljesített. Természetesen minden tag jövedelméhez hozzáadják a háztáji gazdaságuk egyáltalán nem lebecsülendő hasznát is. A tagok megelégedését bizonyítja például az is, hogy senki sem akar kilépni, igaz, idáig még új belépő sem jelentkezett. Pedig a jövő év sem ígérkezik rosszabbnak, sőt úgy akarjuk — mondja Bartha elvtárs, — hogy még ennél is jobb legyen. A jövő évi tervek elgondolások még erősebbé, még gazdagabbá teszik majd a közös munka eredményeit. Továbbra is fokozott gondot fordítanak az állattenyésztésre, a szerződéses nevelésre. Nagyarányú sertés- és tinóhíz- ialási akcióba kezdtek. A másik tervük pedig az, hogy fokozzák a növénytermelés belterjességét. Több zöldségfélét. kétezer kilógrammot. Egyre többen foglalkoznak tenyész- üsző és tenyészbika nevelésével is a tarnamenti gazdák közül. Tarnamérán például 18, Nagyfügeden 24, Zaránkon 28 tenyészbika átadására kötöttek szerződést, az üszős szaporulatot pedig egyelőre saját tenyészetük növelésére fordítják. A megye állattenyésztő szakemberei úgy tervezik, hogy a Tárná mentén megindult tenyésztői munka további fellendítésével a következő három évben már a tiszamenti területekre is tudnak a tama- menti fajtából származó kiváló egyedeket átadni, hogy az ban alig van plakát. A cukrászdában pedig megkérdeztem egy tisztviselőforma embert, hogy jön-e a színházba, mire a megkérdezett csodálkozva nézett rám. Nem is tudta, hogy színházi előadás lesz... Pontosan félnyolckor megkezdődött az előadás, melyről most nem akarok írni, legfeljebb csak annyit, hogy mint nézőt, teljesen magával ragadott Priestley izgalmas, fordulatos drámájának sodra és az a tökéletes, majdnem hibátlan előadás, melyet a színház művészei nyújtottak. A jéghideg teremben máraz első felvonás alatt megforrósodott a hangulat. Sajnos, azonban ebből a színészek keveset éreztek és ez érthető is, mert míg én télikabátban is fáztam, addig a színpadon mélyen dekoltált estélyi ruhákban folyt a játék. A SIKER TÖKÉLETES volt. Több emberrel beszéltem és műveltségi fokuktól függetlenül megállapították, hogy nagyon tetszett az előadás. Épp ezért sajnálatos, hogy ilyen kevesen voltak. De van itt még egy jelenség is, amely mellett nem tudok szó nélkül elmenni. Azokban a pillanatokban, amikor a színpadon a dráma olyan izgalmas volt, hogy az ember szinte alig mert lélegzetet venni, olyan pillanatokban. amikor egy másik színházban egy széknyikorgás robbanás szerű zajként hatna, itt k’tört a falrengető kacagás. Több helyen ízléstelen, a darabot zavaró megjegyzések hangzottak el, amit a közönség egyrésze szintén hálás nevetéssel jutalmazott, látszólag mit sem törődve avval, hogy a színpadon ezalatt folyik az előadás. Sokan, úgy látszik úgy gondolkoznak, hogy ők végeredményben szórakozni jöttek ide, és ennek érdekében el is követnek mindent. Nem tudom mit lehetne ez ellen tenni. Azon is gondolkoztam, hogy a keveset színházbaj áró ember, aki nem szerezte, illetve nem szerezhette meg a szükséges színházi műveltséget, nem értheti meg ezt drámát. Épp ezért vajon helyesbe az, hogy a színház ezzel jár azokba a kis falukba, ahol havonként, vagy kéthavonként tartanak előadást? Nem lehet egy épület építését a tetején kezdeni. Meg kell teremteni a falusi emberek alapvető színházi műveltségét, melynek megszerzése után már nemcsak, hogy elmennek a komolyabb drámai előadásokra, hanem igénylik is azt. És azt hiszem, hogy ennek az alapnak a megteremtésére egy ilyen dráma nem alkalmas. így csak színészeinket is kitesszük ennek a roppant kellemetlen érzésnek, hogy a dráma csúcspontján érthetetlen nevetés, éretlen közbeszólások zavarják meg a játékot. Erre a teóriára természetesen azt felelheti bárki, hogy falun is vannak olyan emberek, akik igénylik Priestly-t Falusi asszonyokat faggattam a Nőtanács munkájáról. — Sok mindenről beszéltek, s közben elpanaszolták, hogy megígérte a földművesszövetkezeti vezető a mosógépet, de még mindig nincs belőle semmi. Pedig milyen jó az! Két óra alatt meg volna az egész és a hozzá hasonló modern drámaírókat. EZ TERMÉSZETESEN igaz. Az ő részükre lehetne külön autóbusz járatokat szervezni, hogy itt Egerben a Kamara Színházban a darabhoz illő keretek között és az igazi kamarahangulatban nézhessék végig az előadást. így azt hiszem, ők is sokkal nagyobb élményben részesülnének és a kezdő falusi színházbajáró ember megkaphatná azt a darabot, mely érdeklődésének és műveltségének megfelel. Ezeken gondolkoztam, miközben visszafelé rázott a motorizált Thália szekér. Odakint meg ndult a havazás és idebent, ha lehet, még kellemetlenebb lett a hideg. A színészek fáradtak voltak és törődöttek, csak Solti Bertái anék próbálták szüntelenül az Ember tragédiáját. Éjfél felé közeledett az óra mutatója, amikor feltűntek Eger fényei. Ha a tisztviselő ember ilyenkor tér haza kiszállásáról, másnap természetesen „csúsztat.” Nekik azonban a következő nap reggel kilenc k-o r újra kezdődött a próba és este ismét más tájak felé vitte őket az autóbusz. AVVAL KEZDTEM ezt a k's riportot, hogy a színészélet nem örök diadalmenet. A riportnak az volt a célja, hogy megközelítőleg bemutassa, hogy milyen nehéz és fárasztó egy ilyen előadás. És avval fejezem be, amit minden igazi színész érez és hitvallásának tart, hogy a nehézségek ellenére is még:s ez a legszebb élet a világon. HERBST FERENC nagymosás. Másutt azt panaszolták, hogy hetekig járnak az üzletekbe, hol Egerben, hol Gyöngyösön és sehol sem sikerül mosógépet kapni. „Motá- gépláz” ütött ki a falusi asszonyok között, de nincs ebben semmi csodálni való. Ez is egy lépés a városi színvonal felé. A zárszámadást készítik m egyik szövetkezetben. Nem panaszkodhatunk, szépen sikerült — mondják. De búzából több is lett volna, ha a gépállomás... — ? — Nem adott csak egy koss*- bájnt! __ 9 — Igaz, egyre sem szerződtünk, csupán néhány hold gépi aratásra, mert úgy gondoltuk, megbirkózunk vele. De hát megszorított az idő, s mibe került volna a gépállomásnak, ha két kombájnt ad? Ki gondolná ezek után, hogy éppen ebben a tsz-ben három évvel ezelőtt el akarták kergetni a kombájnost? Ha valaki elegánsan, drága ruhában végig megy a pélyi utcán, mindenki azt mondjat ez tszcs-s. Teheti, jól keresnek. Ha fiatalok mulatnak a kocsmában, megint csak: tszcs-sek. Telik nekik! Jó dolog ez. A falusiak önkéntelenül is a szövetkezeti gazdálkodás fölényét ismeri el ezzel. A Gyermekvárosról folyt a vita. S az egyik asz- szony közben felszólalt: ne csak a gyermekekkel törődjenek, hanem az öregekkel is. Mert ugye nem egyszer megtörténik, hogy megöregszik aa apa, az anya. ott él tehetetlenül a gyermekeknél, s ugye a „gyermek” a napi fárasztó munka után, a sok gond miatt, néha türelmetlen az öregekkel szemben. A javaslatot elvetették, — mert ha volt türelme a szülőnek felnevelni a gyereket, legyen türelme a gyereknek is törődni velük. Igazuk volt az asszonyoknak. Jól esett hallani, hogy nem veszett azért még ki az öregek beesülése, szeretete a mai emberekből. —deák— \
