Népújság, 1957. november (12. évfolyam, 87-95. szám)

1957-11-30 / 95. szám

6 NÉPÚJSÁG 1957. november 30. szombat I ii. így következik el az 1552. év, amikor Ahmed fővezér és Ali budai basa 120.000 főnyi, győzelmekhez szokott hada ostrom alá veszi a várat. Ám a kétezer főt alig elérő ma­gyar sereg: a végvári vitézek és a környékről a várba szo­rult szegény-parasztok Dobó István vezérletével véres fejjel verik vissza a török haderő níinden rohamát, — és ezzel Eger rákerült a történelem legragyogóbb lapjaira. — Az ostrom után a vár és város helyén romhalmaz ma­rad. — Hamarosan újból meg­kezdik a vár kiépítését, most már a legkorszerűbb erődítési «Ivek szerint, Paulo Miran- dola, majd Ottavio Baldigara kiváló olasz építészek tervei szerint. Ám hiábavaló volt minden áldozat és igyekezet: 1596-ban, az újabb török ost­rom idején az idegen császári zsoldos védők feladták a vá­rat. — A török uralom Egerben 91 évig tartott. — A megszállók nem sokat építkeznek a vár­ban. csupán a máig is „török- kert”-nek nevezett kapuvédő bástya épül ekkor. — Az 1687 évi felszabadulás után a vár kincstári kezelésbe kerül. Az erősség elveszti ha­dászati jelentőségét, hiszen a törököt már a Dráva vonaláig nyomták vissza. — Az építmé­nyekre nem sok gondot fordí­tanak. sőt a Habsburg elnyo­mók félve attól, hogy a vár a nemzeti felkelés támpontjává válhat, elhatározzák a lebon­tását. Igv robbantják fel 1702- ben a külső vár még álló fa­lait. hogy az itteni felszaba­duló telkeket a betelepedő né­met iparosoknak adományoz­zák. TI. Rákóczi Ferenc szabad­ságharca ideién szerepel az egri vár utoljára a történe­lemben, 1705—1710 között fejedelem egyik fontos erős­sége. 1710 után ismét kincs­tári uralom következik. — A vár és épületei ekkor még aránylag épségben álla­nak, — sőt néha javítanak tataroznak is a létesítmé­nyeken. — Mégis ez nem ele­gendő a fenntartásra — és pusztulás rohamosan fokozó­dik, amikor Eszterházv püs­pök 1783-ban a kincstártól 6953 forintért megvásárolja a területet. A bástyák és az egykor pwmpás épületek faragott kö­veit a XVIII. századi Eger ■agyméretű építkezéseire használják fel, — a környék lakossága is innen építkezik, törmeléket a földalatti helyi­ségekbe tömik. A PUSZTULÁS gyorsasága szinte elképzelhetetlen: 1801- ben egy 50 öl hosszúságú bás­tyarész omlik le, óriási sze­rencsétlenséget okozva, és a XIX. század második-harma­dik évtizedében már azt sem tudják, hol állott a megsem­misített épületek nagyobb ré­sze. — Az 1830-as években Pyrker érsek ugyan felkarolja várat, de ekkor már csak a terület kisebb rendezéséről és egyes létesítmények további romlásának megakadályozásá­ról lehet szó. Ebben az idő­ben már az egykori pompás székesegyház helyét is kutat­ni kell: ekkor kerül elő a gót templom egyik pillére, amely­re a Marco Casagrande által készített Szt. István szobrot helyezik. — 1862-ben a ma­gyar műemlékvédelem meg­indítói: Ipolyi ' Arnold és Henszlman Imre végeztetnek ásatásokat a területen. 1870-ben a várat minden épületével együtt Bartakovics érsek a honvédségnek ado­mányozza. 1925 után két lel­kes kutató: dr. Pálosy Ervin és dr. Pataky Vidor néhány évig eredményes feltárási munkát végeznek a várban, de ezt a szép kezdeményezést, támogatás hiányában — nem sokáig lehetett folytatni. 1957 szeptemberében a hon­védség — lemondva a várról — azt a városi tanácsnak adta át. A honvédség a vár épületeit példásan fenntartotta és gon­dozta, — de a 15—20 éve el­maradt tatarozás nagyon meg­látszik a bástyafalakon és egyéb létesítményeken. — Ma­ga a vár területe — a volt laktanyaudvaron kívül szégyenteljesen elhanyagolt állapotban van: — mindenütt szemét és piszok, romlás és pusztulás fogadja a látogatók tömegeit. — Ezt a tovább tűr­hetetlen állapotot felismerve határozta el a városi tanács Végrehajtó Bizottsága, hogy a várat olyan kezelésbe kell ad­ni, — amely biztosítja nem­csak az épületek megőrzését, de lehetővé teszi a falak, bás­tyák fenntartását, az abbama­radt feltárási — kutatási mun­kák folytatását, — a területek kultúrált kezelését és a ké­sőbbi időkben a helyreállítá­sok megindulását. — Nem volt vitás, — hogy különösen ak­kor, amidőn a város egyéb égető kérdései: így pl. a lakás­kérdés javítása a közeljövő­ben más vonalon megoldást nyernek, — annak a várnak a létesítményeit, amely idegen- forgalmunknak is középpont­ja: kultúrális célra kell fordí­tani. így került az egri vár ennek az évnek októberében a Művelődésügyi Minisztérium kezelésébe. Mi lesz annak a várnak a további sorsa, — amelynek di­csőségét 1552 után egész Európa hangoztatta? — Bí­zunk benne, hoey méltó lesz a hősi hagyományokhoz, a tudományos igényekhez. Az kultúrális követelményekhez, egri Dobó-múzeum már fel­költözött az épületekbe — és nem akarunk elébe vágni a dolgoknak, hogy elmondjuk, milyen tervek vannak itt a jövőben megnyíló kiállítások­ra. bemutatásokra. — A következő évben az Or­szágos Műemléki Felügyelőség hasonlóan Diósgyőrhöz, Vi- segrádhoz, Siklóshoz, stb. — megindítja itt a további ku­tatásokat, szakszerű helyreál­lítást. — Szakértők véleménye szerint olyan eredményekre számíthatunk itt, — amelyek­nek történeti és tudományos szempontból is rendkívüli a jelentősége, — de amelyek az eddigi, — vidéki viszonylatban máris példátlan idegenfor­galmat is megsokszoroznák. EZEKET A MUNKÁKAT a Művelődésügyi Minisztérium és az Országos Műemléki Fel­ügyelőség végeztetik és irá­nyút ják, — de az erkölcsi és anyagi támogatás a megyei és városi tanácsok részéről is elengedhetetlen. És úgy érez­zük, ez egy kicsit becsületbeli kötelességünk is, — hiszen a várvédő hősök késői leszár­mazottai csak úgy lehetnek méltók nagy elődeikhez, aho­gyan azt a nagy események emléke és ezen műemlékünk jelentősége megkívánja. — Hevesy Sándor főmérnök Egri Vörös Csillag: November 30-tól december 4- ig: Moulin Rouge (angol). Egri Bródy: November 30-tól december 4- ig: Tizennyolcévesek (csehszlo­vák). Gyöngyösi Szabadság: November 30-tól december 4- ig: Rendőrök és tolvajok (olasz). Gyöngyösi Puskin: November 30-tól december 4- ig: A test ördöge (francia). Hatvani Vörös Csillag: November 30-tól december 2- ig: A császár parancsára (ma­gyar). Hatvani Kossuth: November 30-tól december 1- ig: A kirakat mögött (szovjet). Aki még nem szerződött, december hó folyamán feltétlenül kŐSSG ITI6g cukorrépatermelési szerződését Az időben szerződő termelő jobban előkészítheti földjét a cukorrépatermeléshez, gazdagabb termést takarít be. Nagy cukorrépatermés előny az országnak, haszon a gazdának. A cukorrépa ára fizetendő súlyú répamázsanként. 1. 10 forint és 3 kg kristálycukor természetben. Ha a termelő a kristálycukrot természetben nem, vagy csak részben kívánja átvenni, a Cukorgyár minden kg cukor helyett io.60 forintot fizet. 2. Mellék járandóság: ingyen, térítés nélkül 65 kg egyszer préselt, vagy 35 kg kétszer préselt, vagy 3 kg szokványminőségű száraz répaszelet és 0.50 kg melasz. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek, termelőszövetkezeti cso­portok és termelőtársulások az egész átadott répamennyiség után mázsánként 3.— forint nagyüzemi felárat kapnak, Ha 500 kát. holdig . . . 1000 mázsán felül, 1000 kát. holdig . . . 2500 mázsán felül, 1000 kát. holdon felül 4000 mázsát meghaladó cukorrépát szállítanak be. Újabb kedvezmény a cukerrépatermelőknek: az eddigi holdankénti 240.— forintos művelési előleg helyett 1120 forint termelési készpénzelőleget nyújt a Cukorgyár. 800 forint a szerződés megkötésekor, 320 forint a tavaszi mun­kák idején kerül kifizetésre. A szerződést mezőgazdasági termelőszövetkezetekkel a cukorgyári szakfelügyelők, egyéni termelőkkel a helyi földművesszövetke­■etek és cukorrépafelelősök |(ÖtÍk IMg. CUKORGYÁR GYÖNYÖRŰ dió hálószoba s kombináltszekrények, fizetési ked­vezménnyel eladó. Szőke aszta­losnál, Újpest, ősz utca 41. RÁDIÓ hangerősítők, szakszerű javítása, vidékieknek rövid határ­időn belül, nagy- és generáljaví­tás 3 havi garanciával, Barta Ti­bor rádióműszerész, Eger, Dobó tér i. Telefon: 22-11. KETSZEMELYES világítós, vitrines „Patent“ rekamié, fotel, székgamiturák nagy választékban kaphatók. Vidékre díjtalan szállí­tás. Kárpitosnál, Budapest, VI.; Lenin krt. 103. (Nyugatinál). ELADÓ 150-es jóállapotb >n lévő Zetka motorkerékpár. Eger. Újsor 76. VÍZVEZETÉK, csőrepedés javí­tása szakszerűen, pontosan, Ploch- man Gyulánál, Széchenyi u. 11. (udvarban). VARRÓGÉPEK, kerékpár, dongó javítása Orosznál, Marx Károly n. 2. Tel: 17-39. KÖZÉPKORÚ asszony elmen­ne házvezetőnőnek, vagy gyer­mek mellé. Pirinóné, Torok köz 1 szám. RÁDI0JAV1TAS vidékieknek azonnal. Egerben, autóbusz meg­állónál, Bajcsy Zsilinszky u. 13. 26.-án este a SZOT székházban tartott ünnepségen elvesztettem levéltárcámat, benne 690.— Ft és MSZMP ideiglenes igazolvá­nyom és régi MDP könyvem. Kérem a becsületes megtalálói, hogy jutalom ellenében a rendőr­ségen adja le, vagy címemre küldje el. Szabó Bemát, Eger- Knézich Károly utca 11. ÜJ bőrkabát irhabéléssel 54-es nagyság, magasabb termetre el­adó, Eger, Lenin űt 83. 1.600 négyszögöles gyümölcsös háztelek Kanadában eladó. Ér­deklődni, Eger, Szaicz Leó u. 1. GYÖNGYÖS Újtelepen sarok­telek eladó, Puskás, Gyöngyös,. Zöldfa utca 19. TUDOMÁNY ® MŰVÉSZET • KÖNYVEK —_ ■ '■ - ■ - ■ ' ' 111 1 1 ' -■ *—l'.'i LI ■■ . ' Néhány szó az elhízásról Érdekes amerikai statiszti­kák kerültek napvilágra arról, hogy az átlagos testsúly és a halálozás aránya milyen mér­tékben függ össze egymással. Biztosító társaságok adataiból állapították meg, hogy ha az átlagos testsúly csak 5 kiló­grammal is növekszik, a halá­lozási arány már 8 százalékkal ■övekszik az átlagos súlyuak- hoz képest, míg 10 kg-os nö­vekedés 18 százalékkal, 23 kg- os 56 százalékkal, 36 kg-os át­lagon felüli súlygyarapodás pedig 116 százalékkal növeli a halálozást! A testsúly mértéktelen gya­rapodása tehát nem egyszerű osztétikai, szépségideál kérdés, hanem egészségügybe vágó is. Az elhízottak rosszul tűrik a ■nitételeket, gyakoribb az ízü­leti bántalom a túlzott meg­terhelés miatt, sok a keringé­ses és szív-megbetegedés, a magas vérnyomás és az ér­elmeszesedés. Cukor, epekő és vesebetegség is többször for­dul elő az elhízottakon. Évtizedek óta tudományosan kutatják az elhízás okát és élettanát. Elterjedt hiedelem, hogy minden elhízás „hormon­zavar” következménye. Két­ségtelen, hogy állatokon vég­zett kísérletek számos esetben hormonműködések összefüg­géseire mutattak rá a hízás­sal kapcsolatban. De a leszűrt tételek az emberre vonatkoz­tatva nem voltak általános ér­vényűek. Ma már bizonyos, hogy az un. Cushing kór. melyre jellemző az elhízás magas vérnyomás, a csontok törékenysége s a has bőrének lilás, csíkos elszíneződése, hor­monzavarból adódik. De a leg­több elhízottnál nem lehet mai értelemben vett hormon- betegséget megállapítani, bár valószínű, hogy az „egyszerű” elhízások esetében is a belső elválasztásé mirigyek műkö­désének kissé bonyolultabb elváltozásairól van szó. Már száz évvel ezelőtt sej­tették az orvosok, hogy az agyvelőnek szerepe van az el­hízásban. 1840-ben egy német orvos feljegyezte, hogy az agy­alapi daganat elhízást idéz elő. Magyar professzorok érdekes kutatásai végülis eredményt értek el: megállapították, hogy az un. étvágyközpont az agy alapján, a hypothalamusnak nevezett területen van. Pat­kányok, kutyák, majmok agy­alapját szúrták meg finom tűkkel s a sérült állatok egy­szeriben falánkak lettek s hi­hetetlen mértékben elhíztak. Van az agyban egy, az étvá­gyat ellensúlyozó központ is. Ma már röntgenbesugárzással tudják szabályozni az agy­alap e területeinek működé­sét s így közvetve az étvágyat él ilyen természetű elhízást is. Az elhízást egyébként azért nem könnyű gyógyítani, mert a táplálékkal bekerülő szén­hidrátok zsírrá átalakult része lerakódik a bőr alá és a hasi szervek közé az úgynevezett „zsírraktárákba”, de ezeket a zsírokat a szervezet alig tudja felhasználni, mert elégésük csak nagy ügeyel-bajjal me­het végbe. A kövérek ezért éhesek mindig: a zsírraktárak­ba vándorolt anyag felhaszná­lása — eddig kellően még nem tisztázott okokból, de va­lószínűleg hormonzavarok is közrejátszanak — nem megy kellően. Az úgy gyógyszerek — pre- ludin, pesomin — megszünte­tik az éhségérzetet anélkül, hogy az étvágyat magát befo­lyásolnák. Hatásuk az agyalap étvágyközpontjára vonatkozik s akik kísérletképpen szedik, nyugodtan koplalhattak, a kín­zó éhségérzet elmaradt, vi­szont akár egy lakomát is vé­gigehettek a gyógyszer szedé­sével egyidejűleg, mert bár nem voltak éhesek, étvágyuk megmaradt. Megfelelő diétá­val alkalmazva átlagban heti 80 deka fogyást eredményezett használatuk. Ma még gyógy­szertárakban nem árulják e szert, de az orvosilag ellenőr­zött kísérletek kedvezőek. Ezt láttak a moziban: A császár parancsára Az új magyar film, a fran­cia felvilágosulás korabeli Ma­gyarországra, a Martinovics- féle összeesküvés korába veze­ti a nézőt E mozgalom nem a Dózsák, Spartacusok, Húsz Já­nosok felkelése volt, hanem egy franciás műveltségen fel­nőtt, az „illuminátusok”-hoz hasonló titkos polgári társaság meglehetősen elszigetelt akció­ja a II. József halálával újjá­éledő Habsburg önkényuralom ellen. E felkelés vezére a for­rófejű és konspirációra képte­len Martinovics volt, aki aka­ratlanul is elbukta tója és sír­ásója lett a nemzeti mozga­lomnak. A film ezt az iskoláskönyv- vekből jólismert történetet kis­sé meghamisítja. A mozgalom irányításában talán kissé túl­zott szerepet ad Hajnóczy Jó­zsefnek, bár nem annyit, hogy azért oly megrovó hangon kelljen rátámadni a film ké­szítőire, mint azt számos na­pilap tette. Egyáltalán: az egész mozgalom ábrázolása maga is életszerűtlen, papír- szagú, mintha csak kerete len­ne Hajnóczy és Lotti szerelmi történetének, holott a drámai kor feszültsége megérdemelte volna, hogy kissé bővebben foglalkozzanak a konspiráció részleteivel. A készítők ötlet­szegénységére vall, a konflik­tusoknak a tárgyalóterembe való összesűrítése, ami nem­csak vonta tóttá, de egyenesen filmszerűtlennó teszi az alko­tást A meglehetősen laza és gyenge szerkezetű forgató- könyvet ismét a nagyszerű színészgárda menti meg: Bes­senyei, Rutkay Éva, Kállay Ferenc, Makiári, Somló István és a többiek. A Bessenyei— Rutkay pár játéka klassziku­san kiemelkedő, de a színé­szekkel általánosságban nincs e darabban baj. Mégis itt, e film nézése közben jut eszébe a nézőnek Darvas Józsefnek egy régebbi megállapítása: filmszínész gárdánkat mielőbb ki kell szélesíteni és fel kell tölteni új tehetségekkel is, mert a hovatovább állandóan ismétlődő arcok egy-egy héten belül más és más szerepben unalmassá, de groteszké is te­szik a jellemeket. Somlót és Bessenyeit alig három hete a Láz Szegál—Szabó párjában láttuk, emlékezetes karaktere­ket alakítva, most pedig egy homlokegyenest más környe­zetben, más viszonylatban. A néző így nehezen, vagy se­hogy sem tudja magát az ala­kításba beleélni. A rendezés néhány baklö­véssel remekelt: ilyen volt a hatalmas viharból benyargaló csuromszáraz katonák légiója és az utolsó jelenetek Vérmező környezete. Zeneművész szakszervezeti választások E hó 29-én a Szakszervezeti Székházban zeneművész szak- szervezeti elnökséget válasz­tanak. Ez a választás nemcsak azért fontos, mert az ellenforrada­lom leverése óta az első orszá­gos jellegű tisztújítás, de mert a megújult szakszervezetre új, hatalmas feladatok, bér­ügyek, kategória rendezés,, stb. miatt döntő fontosságú», hogy megfelelő vezetők kerül­jenek a posztokra, olyanok» akik az egész tagság bizalmát élvezik. A többszáz zenepeda­gógus, hivatásos zenész, szín­házi és moziüzemi dolgozó ért­hető érdeklődéssel tekint a je­lentős esemény elé. Könyvespolc: Rodolfo: Vigyázat, csalok. Ritka jélvezetes _stílusban me gírt könyv a bűvészetekről» kártyatrükkökről, s azokról a fogásokkal, amelyek százával állnak a társaságot szórakoz­tatni kívánók rendelkezésére. A kitűnő ilusztrációk, a hu­moros, csiszolt stílus, de első­sorban az ismertetett sok-sok trükk frappáns volta a leg­kedvesebb karácsonyi ajándé­kok egyikévé avatja majd ezt a szépkiállítású könyvet.

Next

/
Thumbnails
Contents