Népújság, 1957. november (12. évfolyam, 87-95. szám)
1957-11-30 / 95. szám
1957. november 39. szombat NÉPÚJSÁG 7 * A FÖLDMŰ VESSZŐ VETKEZETEK HEVES MEGYEI SZÖVETKEZETI KÖZPONTJÁNAK HETI HÍRIOÓJA * Földmfivesszövetkezetemk további sikereinek záloga, ha ezután is a párt vezetésével folytatják munkájukat Megtartották a IV. földművesszövetkezeti küldöttgyűlést A megye legjobb földművesszövetkezeti tagjai, vezetői gyűltek össze az elmúlt pénteken, hogy megvitassák a földművesszövetkezetek eddig végzett munkáját, s a jövő feladatait. Az értekezleten résztvett és felszólalt Keserű Jánosné elvtársnő, az MSZMP Központi Vezetőségének munkatársa és Panák László, a SZÖVOSZ küldötte is, A har- mádik megyei küldöttgyűlés óta eltelt idő alatt végzett munkáról Bartolák Mihály elvtárs, a MÉSZÖV Igazgatóság elnöke számolt be. A földművesszövetkezetek fejlődéséről Beszámolója elején emlékeztette a küldötteket az októberi , ellenforradalomra, arra, hogy ha az ellenforradalmárok tervei valóra váltak volna, megsemmisült volna a dolgozó parasztok szövetkezeti mozgalma is. Beszélt arról, hogy a megye földművesszövetkezeteinek csaknem egymillió forint károsodást okozott az ellenforradalom, majd hangsúlyozta, elsősorban a pártunk és kormányunk által segítségül hívott Szovjetunió önfeláldozó baráti segítségének köszönhetjük, hogy nem sikerült az ellenforradalmárok terve. A továbbiakban rátért a megye földművesszövetkezeteinek fejlődésére. 1954-ben 42 szövetkezet működött a megyében, ma pedig 69. A taglétszám 17.338 fővel szaporodott, a részjegy alap mintegy 1,700.000 forinttal növekedett. Elmondotta, hogy a legutóbbi küldöttgyűlés óta megválasztott választmányi és felügyelő bizottsági tagok munkájukat -az alapszabályok szerint igyekeztek végezni, s példamutatóan végrehajtották a harmadik küldöttgyűlés által megszabott feladatokat. Ma már a járási központok és a szövetkezetek megválasztott vezetősége is egyre többet törődnek a földművesszövetkezetek működésével, s ez a jó munka lemérhető a gazdasági eredményeken is. A két küldöttgyűlés közötti időben jelentős eredményeket értek el a szakcsoportok fejlesztése terén, míg 1954-ben 14 szakcsoport működött a megyében 2691 taggal, ,2326 kh területen, addig 1957 októberéig hatvanra növekedett a szakcsoportok száma. Az állandó jellegű szakcsoportokon kívül egy-egy szezonidőszakra is 15—20 szakcsoport alakul. A társulások jelenlegi helyzetéie jellemző, hogy életképesek, mintegy 65— 70 százalékuk alapszabály szerint működik, s van köztük olyan, mint az aba- sári, mely 60 ezer, vagy a verpeléti, mely 40 ezer forint közös vagyonnal rendelkezik. Hangsúlyozta, hogy az eredmények mellett fel kell figyelni az olyan szakcsoportok tevékenységére, melynek tagjai kizárólag spekulációs célokra alakultak. Ezek ellen erélyesen fel kell lépni. Beszámolt arról is, hogy a földművesszövetkezetek nem egy esetben segítséget nyújtottak a termelőszövetkezeteknek is termelési eszközök, anyagok biztosításával, a füzesabonyi járás földművesszövetkezeti könyvelői pedig a könyvelésben nyújtottak hathatós segítséget. Hangsúlyozta, hogy napjainkban a fötldművesszö- vetkezetek legfontosabb feladatai közé tartozik a termelőszövetkezeti mozgalom segítése, fejlesztése, Ehhez azonban az kell, hogy a földművesszövetkezet valóban betöltse feladatát, a parasztság széles rétegeit felöílelő tömegmozgalommá váljon. Többet foglalkoznak ma már az áruellátás mellett a termeléssel Értékelte ezek után a földmű vessző vetkezeti küldött- közgyűlések tapasztalatait. Megállapítható, hogy a földművesszövetkezeti tagok figyelme egyre jobban a termelési problémák felé fordul. Kitűnt a hozzászólásokból az is, hogy egyre inkább a gazda szemével nézi a tagság a szövetkezet ügyét, sokan foglalkoztak a szövetkezeti vagyon védelmével, s erélyesen követelték a szövetkezeti vagyon sikkasztóínak felelösségrevonását. Egyes helyeken Horton, Vi- sontán, Pélyen bírálták a vezetőket is a hibák miatt. Sok helyen felmerült a szövetkezeti demokrácia megerősítésének kérdése. Bírálták a SZÖ- VOSZ, a MÉSZÖV, esetenÚj fela Pártunk Központi Vezetősége messzemenő segítséget nyújt abban, hogy a földművesszövetkezetek 1960 év végéig fokozatosan a többi termelési szerződtetési feladatot is átvegyék. Hangsúlyozta, hogy a terkénti helytelen rendelkezéseit, munkamódszereit. Ezekután rátért arra, hogy a földművesszövetkezetek eléggé egyoldalúan a kereskedelem irányába fejlődtek, s nem fordítottak kellő gondot mezőgazdaság fejlesztésére, a termelés szervezésére. Munkájuk ezen a téren csupán a mezőgazdasági kisgépek, szerszámok, építőanyagok, műtrágya és növényvédőszerek forgalomba hozatalára korlátozódott. Ez év folyamán történt csak döntő változás., A műtrágya ellátás, a kisgép kölcsönzés mellett az idén jelentősen segítették a föidművesszövet- kezetek, a dolgozó parasztságot, a vetőmag-csere akciónál, csávázásnál. Ez év szeptemberében átvették a cukorrépa, a rcstnövények és magféleségek termeltetésérjek irányítását. A dolgozó parasztság ezt örömmel üdvözölte, mert így megszűnt a szétforgáesolódás. datok melési szerződések mellett foglalkozni kell a gyümölcsfa, szőlőoltvány ellátással, palánta neveléssel, hogy biztosítani tudják a korai, egyöntetű jóminőségű zöíldségárut. Hangsúlyozta, hogy szövetkezeteinknél a termelés megszervezése érdekében fel kell újítani a különböző termelési mozgalmakat (200 mázsás cukorrépa, tejtermelés, helyes trágyakezelés stb.) Biztosítani kell a termelők számára olyan szőlőoltványokat és facsemetéket, melyek megfelelnek a tájjellegnek, elősegítik a minőségi termelést. Növelni kell a kölcsön kisgépek jelenlegi állományát, a géphasználati társulások számát. Nagyobb tevékenységre van szükség, a gépállomások és a dolgozó parasztság között gépi' munkára kötött szerződések előmozdítására. Behatóan kell foglalkozni a termelőszövetkezetek anyagi és műszaki ellátásával, főleg a füzesabonyi és a hevesi járás déli részén nagyobb gondot kell fordítani a kiöregedett rizstelepek hasznosítására. Komoly lehetőségek vannak állattenyésztési társulások és szövetkezetek szervezésére is. Foglalkozott ' beszámolój ában a földművesszövetkezetek felvásárlási munkájával is. Ezen a téren komoly eredményeket értek el, noha igen nehéz feladatokkal kell megbirkózni. 1956-ban 6700 vagon árut vásároltak fel, 171 millió forint értékben. Említésre méltó eredményeket értek el az 1956—57-es évben a felvásárlás technikai problémáinak megoldásában, felvásárlótelepek létesítésében. Ezek elősegítették a felvásárlás zökkenőmentes lebonyolítását, ezért a jövőévi beruházás 40—50 százalékát ismét erre a célra fordítják. A felvásárlást úgy kell megszervezni, hogy az befolyásolja a falu termelését. A felvásárlás megjavításához tartozik az is, hogy ne forduljon elő ami az idén, hogy Tamabodon és Boldogon ott rohadt a paprika, másutt a paradicsom, közben a járás más községeiben nem, vagy csak nagyon drágán lehetett kapni ezekből a cikkekből. Beszélt a felvásárlás jövő esztendei feladatairól, majd részletesen ismertette az áruellátás megjavításában elért eredményeket. Ismertette. hogy ossz áruforgalmuk 1954-hez viszonyítva 45.7 százalékkal növekedett. Megnövekedett a kereslet nemcsak a ruházati cikkek iránt, hanem a lakás, kultúra, a háztartás gépesítése terén is nagy a fejlődés. Jelentős fejlődés következett be a venéglátóipar területén is, 58 egységgel nőtt a hálózat és javult a kultúrál tság. Növekedett a színvonal is. BíA beszámoló után a küldöttek megvitatták az eddig végzett munka problémáit, s igen jó javaslatok is születtek. Többek között például az, hogy a tél folyamán indítson felvásárlók részére tanfolyamokat a földművesszövetkezet, hogy mire beköszönt a tavaszi fel- vásárlási idény, szakképzett emberek álljanak á szövetkezet rendelkezésére. A hozzászólások szinte kivétel nélkül foglalkoztak a földművesszövetkezeti élet egyik égető kérdésével, a vagyonvédelemmel. Illés István kis- nánai, Dorkó Bamáné beköl- cei küldöttek és sokan mások elmondották, hogy a részjegybefizettetés egyik igen komoly akadálya az, hogy nincs megfelelő felelősségrevonás a tikkasztókkal szemben. rálta a beszámoló a földművesszövetkezeti boltok készlet- gazdálkodását, sok helyen nem biztosítják a keresletnek megfelelő árucikket. Hiába mutatkozik a kultúráltság, az egészségügyi követelmények betartásánál is, nem egy boltos udvariatlan és goromba a fogyasztókhoz, esetenként kivételeznek, s találkoztak árdrágítással is. Ezek ellen kemény harcot kell folytatni. Bírálta a beszámoló a nagyker. vállalatok munkáját, mert késve, rosszul szállítják ki a megrendelt árut. Végezetül a földművesszövetkezetek vagyoni helyzetével foglalkozott a beszámoló. Ismertette, jelentős eredményeket értek el a harmadik küldöttgyűlés óta. A jelenleg működő 69 fmsz köziül az idén csak egy volt veszteséges, a szövetkezetek nyeresége az 1954 évihez képest, csaknem ötszörösére emelkedett, A vagyonvédelemmel már rosszabb a helyzet, míg 1954- ben az összforgalom 0.24 százalékát tették ki a hiányok, az 1957. évben már 0.27 százalékra emelkedett. 1955-ben csaknem másfél millió forinttal károsították meg a szövetkezeti vagyont. Igen sok a hiány a pétervásári járásban, az idén csaknem elérte a 300 ezer forintot. A siroki és egerbocsi földművesszövetkezetben 250 ezer forint a hiány. Poroszlón Cö- vek Vince italbdltkezelő 154 ezer forintos hiánnyal számolt el. Nagy mértékben befolyásolta a vagyonvédelem meg- lazulását az ellenforradalom. A sikkasztások elleni harcot nagy mértékben akadályozza a 98/1952. számú M. T. rendelet, melynek következtében a rendőri és bírósági szervek nem tudnak esetenként bizonyító eljárásokat foganatosítani, mert nem érték rajta lopáson a szövetkezeti boltkezelőt. Az elkövetkező idők feladatai megkövetelik, hogy a földművesszövetkezetek gazdaságialg is erős, szilárd szervezetek legyenek, ennek érdekében tovább kell fokozni a takarékosságot, csökkenteni az önköltséget, a gondatlan árukezelésből származó értékleírások összegét, s fokozottabban kell támaszkodni a társadalmi ellenőrzésre. Kisnánán például már két éve húzódik az 50 ezer forintos hiánnyal elszámoló Homan nai boltos ügye, még mindig szabadlábon van, mert a Miniszter- tanács 98/1952-es rendelete értelmében nem tudják bíróság elé állítani, nem tudják rábizonyítani, hogy lopott. Pedig az ötvenezer forintos leltárhiány elég komoly bizonyíték. A vagyonvédelemmel kapcsolatosan több hozzászóló felvetette az ellenőrzés hiányát. Barna András hevesi küldött beszélt arról, hogy azokért az emberekért felelősek a vezető szervek is, mert nem elég alapos az ellenőrzés. Ha rendszeresen és lelkiismeretesen ellenőriznének, nem szaporodhatna feil egyes embereknél 30—50 ezer forintra, sőt sokszor ennél is többre a leltárhiány. Beszéltek arról is a felszólalók, hogy nemcsak a leltárhiánnyal elszámoló boüto- sok és kocsmárosok ellen kell szigorúan fellépni, hanem a többlettel elszámolókkal szemben is, mert a többletekre is csalással, a vásárlók megrövidítésével tettek szert. Többen tettek olyan javaslatot, hogy vezessék be a kaució rendszerét, csak olyan ember lehessen szövetkezeti boltos, kocsmáros, aki megfelelő vagyona biztosítékkal rendelkezik. A küldöttgyűlés elvetette ezt a javaslatot, mint a szocialista kereskedelemmel össze- egyeztethetetlent, azonban abban megegyeztek, hogy a jövőben csak olyan ember kerülhessen ilyen állásba, aki megfelelő erkölcsi bizonyítvánnyal rendelkezik, akiben megbíznak a falu földművesszövetkezeti tagjai. A vagyonvédelemmel kapcsolatban elhatározták, megbízzák az országos konferencia küldötteit, javasolják, hogy a Minisztertanács vizsgáltassa felül a 98. számú rendelkezést, s módosítsanak rajta olyan formán, hogy a sik- kasztókat bírósági úton felelősségre vonják, mert tűrhetetlen, hogy milliókkal károsítsák meg a szövetkezeti vagyont, s a népgazdaságot. Sok hozzászóló foglalkozott a felvásárlás problémáival, avval, hogy a MÉK segítette-e, vagy hátráltatta egyes esetekben a szövetkezeti felvásárlók munkáját. Sok bírálat hangzott el a MÉK felé, mert későn közli kívánságait a felvásárlókkal. Kiss Jánosné szaj- lai küldött például elmondta, hogy a szövetkezet felvásárolta 80—120 forintért a burgonyát a termelőktől, s a MÉK kiküldöttje csak ezután közölte velük, hogy azt a minőségű burgonyát csak 60 forintért veszik át. Ezzel igen komoly kárt okozott a felvásárló szövetkezetnek. Sok esetben közölték, hogy exportra vesznek át árut, s másnapra, mikor a termelők behozták áruikat, megjött az új utasítás, hogy ne vegyék át, mert a MÉK sem veheti át. A termelők természetesen ilyen esetekben a szövetkezetei szidták, s ez igazán nem növelte a szövetkezeti felvásárlás jó hírét. Abban megegyeztek a felszólalók, hogy a szövetkezetnek úgy kell a felvásárlás ügyét intéznie, hogy ezzel irányítsa bizonyos fokig a termelést, hogy ne álljon elő az a helyzet, hegy egyik-másik terményből túl sokat termelnek. Igen sokat foglalkozott a küldöttgyűlés a felvásárlás kérdésén túl is a termeléssel, beszámoltak a szakcsoportok helyzetéről, arról, a segítségről. amit egyes földművesszövetkezetek (tamabodi, aba- sári) nyújtottak a kezdő szakcsoportoknak. Abban mindannyian megegyeztek, hogy' szorosabbra kell vonni a földművesszövetkezetek és a termelőszövetkezetek kapcsolatát is, hiszen a földművesszövetkezetiek szervezték az első termelő- csoportokat, s feladatuk ma is változatlanul az, hogy segítsék a parasztság szövetkezeti mozgalmának fejlődését. Ugyanakkor hangoztatták, hogy azt viszont amit megtermeltet a szövetkezet, azt vegye is át maradéktalanul. A helyesen irányított felvásárlással nagy lépést tehetünk a termelés tervszerűbbé tétele terén. Több hozzászóló — Előbássi István abasári küldött — foglalkozott azzal a kéréssel, hogy több kisgépet szerezzen a íölüművesszövetkezet kölcsönzésre. Az abasáriak a szőlő- termeléshez, a tarnabodiak öntözéses termeléshez szükséges kisgépek kölcsönzését szorgalmazták. Sok szó esett a szövetkeaett boltok áruellátásáról is. Kristóf János a hatvani FJK vezetője elmondotta, hogy az egra nagykereskedelmi vállalatok sokszor részesítik előnyben ae állami kereskedelmi boltokat. Tudják, hogy mosógépben hiány van, de azzal nem értenek egyet, hogy míg az Ap- con lévő Vas- Műszaki szövetkezeti boltba nem kaptak a kiállításra sem mosógépet, addig az állami vegyesboltba négyet küldtek. A hozzászólók átalában helyesen értékelték a szövetkezetek eddig végzett munkáját, többen hangsúyozták; tisztában vannak azzal, hogy a Szovjetúnió segítsége, a párt és a kormány szilárd kiállása nélkül nem tudták volna leverni az ellenforradalmat, s ha az győzelemre jut, a föli müvesszövetkezeteket felví tották volna a különböző k Iák szövetkezetek. Többen ? szögezték, hogy o további I lődés is csak úgy képzelik el, ha szilárdan a párt ve tésével folytatják munka kát. Hibája volt a küldőt) tekezletnek, hogy a küldöl csak elvétve bírálták a sőbb vezetést, noha nem konkrétum bizonyítja, 1 jobban irányíthattak volm A beszámoló és a vita t Bartolák Mihály elvtárj osztotta az elmúlt küf gyűlés óta jó munkát vé földművesszövetkezeti között a jutalmakat. Hi Péter gyöngyösi, Király lós tarnaörsi, hudányi J lőrinci, Farkas József I ni, Smidt Dezső ecsédi, Gyula verpeléti, Kiss né szajlai, Kaszás Jár dasi, Juhász József Vágvölgyi Alajos tó Berecz Jánosné porosz] vács Miklós komlói, Miklós bélapátfalvi, András pétervásári, Miklós mezőtárkányi, ros József hevesi föl szövetkezeti tagok é Zotánné a MÉSZÖV « kapta meg a „Kivált kezeti Dolgozó” cin végi Péter és Kirá; 1000-1000 forint ju' kaptak. A küldöttek megv: az új megyei vál: felügyelő bizottságé küldöttet, akik a f országos kongresszu selik Heves megye szövetkezeti tagjai) A kétnapos értei a födművesszövetkÜ túrcsoportjai szó színvonalas műse dötteket, majd re tánccal, vidám s ért véget a IV. küldöttgyűlés.
