Népújság, 1957. november (12. évfolyam, 87-95. szám)

1957-11-30 / 95. szám

2 NÉPÚJSÁG 1957. november 30. szombat Nyolc nemzet partizánjainak küldöttei Egerben KEDVES VENDÉGEK jár­tak az elmúlt napokban Eger­ben. Háborúkban, forradal­makban edződött harcosok jártak a város falai között. — Nyolc nemzet tizenegy parti­zánküldötte kereste fel váro­sunkat, hogy kezet szorítsanak megyénk partizánjaival, s a munkásmozgalom veteránjai­val. Külön érdekessége volt a találkozónak, hogy ellátoga­tott hozzánk Alekszej Fjodo­rov, a Szovjetunió kétszeres hőse, az Ukrán SZSZK népjó­léti minisztere is. A küldött­ség fogadására összejött parti­zánok, és megyei, városi veze­tők, mint régi ismerőst üd­vözölték Fjodorov elvtársat, — akit, bár személyesen még nem ismertek, de annál jobban a „Partizánok élén-’ című re­gényből, amelynek írója s egyik hőse volt, aki a Nagy Honvédő Háborúban az egyik legnagyobb partizánegység pa­rancsnoka volt. A küldöttséget a Magyar Honvédelmi Sportszövetség klubtermében fogadták, ahol baráti beszélgetés kezdődött. Bőven volt dolguk a tolmá­csoknak, mindenki beszélni akart a nehéz harcok hőseivel. Orosz, kínai, román, lengyel, bolgár, albán, szlovák, és fran­cia szavak röpködtek a kis klubhelyiségben, ahol egy se­reg nemzetközi találkozó jött össze. Az egyik asztalnál Csir- maz Dezső elvtárs próbálta ki orosz tudományát, Fjodorov elvtárssal beszélgetett egy kis tolmácsi segédlettel. A másik asztalnál Szabó József elvtárs elevenítette fel a spanyol pol­gárháború emlékeit, kissé tört francia nyelven, Albert For- szinál úrral, a francia parti­zánnal, aki ugyancsak részt vett a spanyol fasizmus elleni harcban, s most mint a francia ellenállók küldötte vett részt a találkozón. RÖVID BESZÉLGETÉS után a vendégek megtekintették a várat, hosszasan időztek a tör­ténelmi emlékek előtt, s nagy figyelemmel hallgatták a vár hős védőinek történetét. Sok kedves, felejthetetlen epizódja volt ennek a találko­zónak. A vár bejáratánál tamaszent- máriai iskolásgyerekekkel és pedagógusokkal találkozott a küldöttség. Az igazgató a fran­cia küldöttel beszélgetett. A 'gyerekek pedig a nagybajuszé Fjodorov bácsit fogták körül, aki jelvényekkel és képesla­pokkal ajándékozta meg őket. Bihari József és Danczi János elvtársak sürgősen előkerítet­ték a jólismert regényt, s pár­soros emléket írattak be Fjo­dorov elvtárssal a Partizánok élén című könyv írójával. A várlátogatás után egy kis borkóstolóra mentek a vendé­gek. A Borforgalmi Vállalat pincéjében egy-két pohár bor után szárnyra kaptak a dicső harcok jólismert dalai. Kilenc nyelven szólt az ének, a par­tizáninduló, a Madrid határán, a fancia küldött pedig a Mar- seillaise-re Kezdett rá. Ilyen jó hangulatban ért véget a víg poharazgatás, májd ebéd s egy kis városnézés következett. Délután öt órakor a Szak- szervezeti Székház nagytermé­ben találkozott a küldöttség Eger város dolgozóival. Az el­nökségben a külföldi vendége­ken kívül helyet foglalt az ok­tóberi ellenforradadalom két hősének, Mező és Sziklai elv- társnak özvegyei is. A gyűlést dr. Gyarmati Mihály elvtárs, a Magyar Partizánszövetség He­ves megyei elnöke nyitotta meg, aki üdvözölte a vendége­ket, majd beszélt az októberi eseményekről, az eddigi ered­ményeinkről, s a feladatokról. AZ ELNÖKI megnyitó után egymásután szólaltak fel a külföldi küldöttek, akiknek be­szédét sokszor szakította félbe a hallgatóság lelkes tapsviha­ra. Felszólalt Fjodorov elvtárs, a Szovjetunió kétszeres hőse, Ling-Háj kínai küldött, Albert Forszinál francia, Veit Dedi al­bán, Elene Motova bolgár, Jo­sef Stav Dinge csehszlovák, Aleksztnder Bekier lengyel és Vasile Vajda román küldött. A külföldi vendégek után fel­szólalt Mező Imre elvtárs öz­vegye is. A gyűlés és a találkozó az esti órákban ért véget. A ven­dégek elutaztak, de magukkal vitték élményeiket,. s szeretet- t«l gondolnak majd egri láto­gatásukra, mint ahogyan az egrieknek is felejthetetlen él­ményt jelentett ez a nap. Négyszáz ember munkáját végzi a szovjet csemeteültető gép Két évig kísérleteztek a nyugatbükki állami erdőgazda­ság dolgozói azon, hogy a szovjet gyártmányú facsemete ültetőgép legjobb kihasználási lehetőségét,a helyi viszonyokra való alkalmazását megtalálják. Fáradozásuk sikerrel járt; a nagyteljesítményű gép jól elő­készített, sík talajon kiváló eredményeket ér el. Most fe­jezték be egy harmincholdas terület erdősítését, a hét ele­jén pedig a tiszamenti árte­rület fásítását kezdték meg vele. Tóth István erdőmérnök ja­vaslatára nem egy, hanem három ültetőgép-tagot vontat­nak egy-egy lánctalpas trak­torral. Mindegyik tagon két- két gyakorlott munkás ül, akik egyenletes mozdulatokkal adagolják a traktor vonta lyu­kakba a kis csemetéket. Az eddigi eredmények szerint a gép naponta 400 csemeteültető munkáját végzi el, a kézi ül­tetés költségeinek mintegy egyharmadáért. A kiváló géppel ügyes keze­lőik november végéig több, mint félmillió csemetét ültet­nek el a Tiszáméntén. i. D katolikus papok kivitel nélkül érezzék a felelősséget, mely rájuk hárul a béke és a nép szolgálatában“ A Hazafias Népfront Heves megyei bizottsága az elmúlt hét szerdáján baráti eszmecserére hívta meg a megye területén mű­ködő katolikus papság vezetőit Ezen az eszmecserén resztvettek a megye politikai vezetői küzül is számosán. A találkozót Sályi János a Népfront megyei titkára nyitotta meg, megköszönve töb­bek között a megye józan és be­csületes katolikus papságának azt a bölcsességét és demokráciához való hűségét, melyet az ellenfor­radalom napjaiban tanúsítottak. Hangsúlyozta, bogy a megye ve­zetői továbbra is számítanak a megye katolikus papságának te­vékeny munkálkodására, népünk jólétének, s a világbéke ügyének szolgálatában. Bartányi Andor mezőkövesdi kanonok plébános örömét fejezte ki, hogy a papság eszmecseréjén vehet részt olyan állami vezetők­kel, akik az elmúlt időszakban sokat tettek hazánkban a rend, a törvényesség helyreállításában. Hangoztatta, hogy szerinte ez a megbeszélés elismerése az állam részéről annak a mértéktartó magatartásnak, amely a papságot jellemezte az ellenforradalom ide­jén. A jó viszony tovább fejlesz­téséhez a papság azzal is sze­retne hozzájárulni, hogy fokozot­tabb tevékeny munkát vállal a dolgozó nép szolgálatában. Bernolák Máté viszneki esperes plébános után Rozsáli Menyhért verpeléti esperes plébános fejtet­te ki, hogy a papság a mi me­gyénkben az ellenforradalom előtt is támogatója volt a béke ügyének, és készséggel részt vett a nép szolgálatában. Majd arról beszélt, hogy az egyház, a béke ügye mellé kötelezte magát, s a békéért végzett imádságok után a mindennapi tettek következnek. „Nem várhatjuk — mondotta — hogy mások fáradozzanak a bé­kéért, mások teremtsék meg a jólétet, melynek mi is részesei vagyunk. Feladat bőven van, ta­nulmányozni kell az Opus Pacis alakuló gyűléséről szóló tájékoz­tatót, a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának felhívását, a November 29-e a szomszé­dos Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság legnagyobb ünnepe. Jugoszlávia népei ezen a napon ünnepük a népköztársaság megalaku­lásának 12. évfordulóját. Ti­zenkét év telt el azóta, hogy a jugoszláv nép kezébe vet­te sorsának irányítását, s a Jugoszláviai Kommunisták Szövetségének vezetésével el­indult a szocializmus útján. Az eltelt évek helytelen politikai légkörében a két szomszédos, azonos célért küzdő ország között a vég­letekig kiéleződtek az ellen­tétek, de a XX. kongresszus utáni megtisztúlt poütikai II népköztársaság születését ünnepli a jugusziáv nép légkörben népeink legna­gyobb megelégedésére tisz­tázódott viszonyunk. És ezen az ünnepnapon a magyar dolgozók milüói együtt ün­nepük a Jugoszláv Szövet­ségi Köztársaság népeivel azokat a hatalmas eredmé­nyeket, melyeket Jugoszlá­via az elmúlt 12 év alatt elért. Jugoszlávia a háború előtt Európa egyik legelmaradot­tabb állama volt. Szerbia Bosznia karsztos hegyvidé­kein földhözragadt szegény kecskepásztorok éltek, az or­szágnak alig volt vasútvona­la és ipara. A jugoszláv bá­nyák, többek között az érté­kes bori rézbánya kincsei külföldre vándoroltak. Az eltelt 12 év alatt Ju­goszlávia hatalmas eredmé­nyeket ért el. Egymásután nőttek ki a modernebbnél modernebb gyárak a földből, a lerombolt városok újjászü­lettek és hihetetlen mérték­ben megnőtt a dolgozók életszínvonala. Jugoszlávia területén kö­zel egymillió magyar él, akik teljes nemzetiségi sza­badságot élveznek, saját is­kolájuk, újságjuk, rádió­juk és kultúrális létesítmé­nyeik vannak és a törvény előtt épp oly egyenlőek, mint Jugoszlávia többi né­pei, a bosnyákok, szerbek, macedónok, cma-góraiak. Jugoszlávia nagy ünnepén testvéri szeretettel köszönt­jük az ország népeit és kí­vánunk további sikereket országuk építéséhez. világ népeihez intézett békekiált­ványt.“ Csík József hatvani prépost plébános arról beszélt, hogy mennyire hasznos és jelentőség- teljes a papi békeszolgálat a hí­vek körében. Dr. Brezanóczy Pál káptalani helynek kifejtette, hogy a világ­nézeti különbség nem lehet olyan válaszfal, mely megakadályozná a nagy korkérdések megoldását. Helyeselte, hogy a vidéki pap­ság több segítséget kapjon a ma­gasabb egyházi fórumoktól, a bé­kemunkával kapcsolatban. A bé­kekiáltványról szólva hangsú­lyozta, hogy abban olyan nemes gondolatok vannak a béke ügyé­ről, mintha papi ajkakról hang­zottak volna el. Végezetül arról szólt, hogy a katolikus papok kivétel nélkül érezzék a felelős­séget, mely rájuk hárul a béke és a nép szolgálatában. Herling Jakab az Országos Bé­ketanács munkatársa elmondotta, hogy a papság csak akkor találja meg a helyét a mai életben, ha tennivalóit a hazafiság szempont­jából nézi. A hazafiság gondolata az az erő, mely a világi és egy­házi embereket közös munkára képes buzdítani. A baráti találkozó végé» IJirá József elvtárs a megyei pártbi­zottság másodtitkára foglalta ész- sze az eszmecserén elhangzott gondolatokat. Annak a meggyő­ződésének adott kifejezési, hogy a béke ügye feltétlen diadalmas­kodni fog, de ha a felelőtlen ele­mek mégis háborút robbantaná­nak ki, ez a kapitalizmus pusz- túlását jelentené. „Szükség va» erőfeszítésekre és áldozatokra, d« minden lehetőség megvan arra, hogy a világnézetek különböző­sége esetén is békés, együttéléa alakulhasson ki“ — mondott» Bíró elvtárs, majd arról beazélt, hogy megvan a lehetősége annak, hogy a katolikus papság jé vi­szonyban lehessen a szocializ­must építő társadalommal, sőt a maga eszközeivel segítse a nép boldog életének kialakulását. A mindvégig baráti hangúlat­ban lefolyt gyűlésen résztvett papi vezetők, a béke ügyének győzelmébe vetett reménységgel, a néphez való hűségükben mege­rősödve indultak híveik közé hogy az eszmecsere tanulságait a mindennapi életben paptársait körében hasznosítsák a dolgozó nép és a béke üjfyén?k érdeké­ben. ÉVFORDULÓ Tizenhárom esztendővel ez­előtt 1944. november 30-án szabadult fel Eger városa. Ti­zenhárom esztendővel ezelőtt, néhány hónappal az egész or­szág felszabadítása előtt ér­keztek meg az „ősi papi vá­rosba” a szovjet csapatok, — hogy a város mártírjainak évtizedes küzdelmére felte­gyék a koronát, hogy lehető­vé tegyék az egri parasztnak, munkásnak, értelmiséginek, hogy végre valóban szabadon élhessenek, dolgozhassanak, alkothassanak. í Tizenhárom esztendővel ez­előtt Eger egyszerűen megye­székhely volt. Magyar Athén­nak hívták, de méltatlanul. A középkori szellem kései maradványa úgy terpeskedeit végig a városon, hogy nem volt mód és lehetőség az ész, a tudás, alkotó kibontakozá­sára. Az eltelt 13 év nemcsak iparosította a várost, nem­csak megváltoztatta az embe­reket, de új légkört, valóban „magyar Athén”-t teremtett meg a szőlőhegyek között meghúzódó ősi városra. Ha valaha, tisztelték és becsülték őszinte szívvel ápolták e vá­ros történelmi hagyományait, és értékeit, ha valaha kellé magaslatra emelkedtek azok, akik egykoron oly sokat tet­tek a város hírnevéért, akkor most valóban megkapták a kulturpoiitikában, a gazdasá­gi életben a nekik kijáró — megtisztelő helyet. Mindaz ami érvényes az egész országra, érvényes Egerre is .szabadon, a jövőbe vetett őszinte hittel ünnepli felszabadulásának 13. évfor­dulóját. KÜLPOLITIKA — SOMOKBAN — SZTAMBOLICS jugoszláv nemzetgyűlési elnök december 3 ra összehívta a szövetségi nem­zetgyűlés szövetségi tanácsának IM a jugoszláv Szüvetstgi Köztársaság Életéből Nagy sikerek a Vajdaság villamosításában November 29-ig üzembe he­lyezték a Vajdaság villamosí­tásának legnagyobb objektu­mát; a Ledinci és Szabadka közötti 100 kilométer hosszú távvezetéket. Ezáltal Szabad­kát összekötötték a szerbiai erőművek rendszerével s ki­küszöbölődik a szabadkai me­dence gazdasági életének úgy­nevezett „szűk keresztmetsze­te”. Eddig ugyanis a szabad- Icai gazdasági medencének vil­lanyáram hiány miatt nagy veszteségei voltak. Magyar tanszék nyílt az újvidéki bölcsészkaron Az újvidéki bölcsészkaron e tanév elején magyar tanszék nyílt. A tanszék vezetője Dr Pennavin Olga egyetemi do­cens. A tanszéken két tanfo­lyam indult; a kezdők és ha­ladók számára. Az újvidéki bölcsészkar hall­gatói kötelező vagy fakulta­tív melléktantárgyként hall­gathatják a magyar nyelvet, amennyiben fő tantárgyaik a jugoszláv irodalom, szerb, hor- vát nyelv, angol nyelv és iro­dalom, vagy német nyelv és irodalom. A hallgatók az an­gol, német, francia és orosz nyelv mellett a magyar nyel­vet is választhatják kötelező tantárgyként, miután a fő tan­tárgyak mellett még egy ide­gen nyelv is kötelező. A jugoszláv televízióról: Belgrádban november 19-én; a jugoszláv televízióállomások; műsorlebonyolítási osztályá­nak vezetői értekezletet tar­tottak, amelyen megvitatták az; egységes jugoszláv televíziós- ; program, megvalósításában; szerzett tapasztalatokat, vala- ; mint a televíziós kisfilmek; külföldről való beszerzésének ; és cseréjének kérdését. Az egységes jugoszláv tele- j vízió-program bevezetését a; jövő év végére tervezik. Ad-; digra a belgrádi, zágrábi és ; ljubjanai televízió közötti szűk- j séges kapcsolatokat is létre- ; hozzák. A szerb irodalom remekei száz kötetben Az újvidéki Matica Szrpszka ; és a belgrádi szerb irodalmi ; könyvkiadó száz kötetben ki-; adja a szerb irodalom reme- J keit. A százkötetes kiadás ma-; gában foglalja a legkiválóbb; szerb irodalmi műveket, a kö-; zépkortól napjainkig. Évente; tíz kötet jelenik meg, mégpe- J dig öt tavasszal és öt ősszel.; Az első öt kötet most hagyta; el a sajtót. Az új kiadást kedvezményes '< előfizetéssel teszik hozzáfér- J hetővé a dolgozók számára. I Gyűrűsférgek, algák, vagy a proletárdiktatúra „védelme' A Magyar Hidrológiai Tár­saság Balneológiái Szakosz- tá-lya november 16-án elő­adó-klubestet tartott Egerben­Ennek során Schulhof Ödön, Papp Szilárd, Horto­bágyi Tibor professzorok, valamint Ligetiné Dr. Ré- vaczky Alice igen értékes, színvonalas és hasznos elő­adásokat tartottak, különbö­ző fontos kérdésekről. Elő­adásaikban és az azt követő vitában felmerült sok éssze­rű gyakorlati javaslatot, il­letékes párt és állami szer­veinknek meg kell fontolnia, magukévá kell tenniök. Ezek ébrentartására és ösztökélé­sére igen alkalmas lehet majd az ugyanakkor megala­kult egri Hidrológiai csoport. A kialakult vitában fel­szólalt Lukács Dezső főisko­lai tanszékvezető docens is. Kezdte a trópusi halak, a gyűrüsférgek, a természetvé­delem kérdéseivel és befe­jezte népi demokratikus ha­talmunk helyi szerveinek ezek „teljes elhanyagolásá­ért” való megtámadásával. S ehhez érve hangja átforró­sodott, menydörgővé öblö- södött, s aztán a mondatot is félbenhagyva, sokatsejtetően leült, a következtetések le­vonását, az enyhén szólva félreérthető gondolatai foly­tatását a hallgatóságra bízva. S amikor ez a fölöttébb anakronisztikus fellépése a párt ott jelenvolt képviselő­jétől és az elnökség két leg­tekintélyesebb tagjától meg­győző visszautasításban ré­szesült, akkor Lukács, ma­gánbeszélgetés során úgy akart egérutat nyerni, hogy ő úgymond a „régi”, tehát az ellenforradalom előtti ve­zetésre értette. De először is próbálja már egyszer pozitiven vilá­gosan, egyértelműen, fele­lősségteljesen is „kritizálni" néphatalmunkat, ne csak olyasféleképp, mint amikor a főiskola, tisztesség ne esték szólván antikommunista „ke­reszteslovagja” volt. Másodszor, mi azzal a „ré­givel” sem úgy állunk szem­ben, mint ö és „polgártásai.” Teljesen negativen és taga- dólag, mint „sztálinista-rá- kosista zsarnoksággal”. Ami­re minden mocskot rá lehet szórni, arról megfeledkezve, hogy a szovjetellenes rabló­háborúban 75 százalékos ha­dirokkanttá vált Lukács, át­lagpedagógusból főiskolai tanszékvezető lett ez „ön­kényuralom” révén. S ha nincs más puskaporunk, vagy ha nem merünk egyebet, ak­kor legalább a gyűrűsférgek, melegvizi halak, a természet- védelem „teljes” semmibe­vevéséért marasztaljuk el, demagóg bömböléssel. Nos, tételezzük fel, igaza van Lukácsnak, a „régi" ve­zetés bűnösen elhanyagolta e rendkívüli horderejű prob­lémák megoldását. Az ellen- forradalom, illetve bocsánat, „dicsőséges nemzeti forrada­lom” átmenetileg sikerrel járt. Mit tett, vagy mit szán­dékozott tenni e létfontossá­gú probléma megoldásáért? És személy szerint ő hogy harcolt a múlt, az „átkos múlt” e hibája kijavításáért ? Ez volt e akkor a fő, vagy legalább is az egyik fő prob­lémája? Hej pedig igazi fér­gekre való idők jártak... Mindenféle gyűrűs és gyű rűtlen féreg, hal és hüllő, csúszó-mászó úgy fickándo- zott, tenyészett, hasznosította magát, hogy az csak no. Ak­kor ne sikerült volna ezt a katasztrófával fenyegető „fé­regügyetV megnyugtatóan megoldani, vagy legalább is; megpróbálni? Legalább eny-’ nyi hasznuk lett volna a; „szent forradalomból” s nem állnánk most itt, télvíz ide­jén — féreg nélkül. Minden együttérzésünk a gyürúsférgeké, trópusi hala­ké és Lukács projeszoré. Csak az előbbieknek van egy rokonszenves tulajdonságuk,’ hogy soha és semmilyen mér­tékben nem ártalmasak a dolgozó nép hatalmára... Pandur Péter és termelői tanácsának üléséi. Napirenden az W57—1961-ig ter­jedő időszakra vonatkozó gazda - ságfejlesztési társadalmi terv ja vaslat és néhány más törvény­tervezet szerepel.- AZ AMERIKAI Nashville- ; ben hétfőn este hirtelen megsza- ; kilátták a televízió műsorát és az ; operatőrök levetítették a nézőn nek a „Szputnyik /.“ szállítóra bétáját, amely éppen akkor ha- ' ladt el a város égboltján.- DR. MOHAMED Favzi egyiptomi külügyminiszter New Ygrkba utazott és előreláthatólag Dr. Eugene Blackkal, a Világ­bank elnökével megvitatja maid a Szuezi-csatoma részvényeseinek kártalanítását.- DÉL-KORKÁHÖL érkezett jelentések szerint Aszkomban meghalt egy 18 éves koreai lány, akit szeptemberben amerikai ka­tonák sebesítettek meg. A gyilko­sok mindeddig nem nyerték cl büntetésüket, 1957 áprilisától mostanáig körülbelül 40 ártatlaa koreai eseU amerikai katonák ál­dozatául.- THOMAS E. MURRAY, a/, amerikai szenátus atomerő bi- z.ottságának tanácsadója lándzsát tört amellett, hogy az Egyesült Államok ossza meg fegyvereit és ismereteit szövetségeseivel.- A SZÖVETSÉGI atomerőbi- zottság meghívására Jugoszláviá­ban tartózkodik a magyar köz­ponti fizikai kutatóintézet nyolc­tagú küldöttsége, Pál Lénárdnak, az. intézet igazgatóhelyettesének vezetésével.- LAPJELENTESEK szerint az algériai árvizek többmilkárő francia frankra becsülhető kárt okoztak. A hajléktalanok mintegy ötvenezer.

Next

/
Thumbnails
Contents