Népújság, 1957. november (12. évfolyam, 87-95. szám)
1957-11-27 / 94. szám
4 NÉPCJ8AG 1957. november 27. szerda. /j TECHNIKA, C7C TUDOMÁNY VILÁGÁBÓL Éghetetlen papír Egy német vegyésznek sikerült olyan papírt előállítani, amely nem log tüzet. Ez a papír semmivel sem különbözik a közönséges papírtól, gyártása sem költségesebb, mert éghetetlenségét egy titokban tartott kémiai folyamat segítségével érik el. Az áj papír 700 fokon sem gyullad meg, pedig ezen a hőmérsékleten már több fém megolvad. Több mint egymillió villamos-háztartási készülék Jugoszláviában A jugoszláv villamosipar most készítette el jövő évi termelési tervét. Eszerint 1958-ban Jugoszlávia 1 200 000 háztartási villamoskészüléket (villanytűzhelyet, hűtőszekrényt, vízmelegítőt, vasalót és radiátort) gyárt majd. E készülékek között szerepei 11000 mosógép, 30 000 százlile- res villany melegítő, 260 000 villanyvasaló és 470 000 villanytűzr hejy. Jövőre tervezik a hazai rádiógyártás fokozását is. A hét jugoszláv rádiógyár az idei 180 000 vevőkészülékkel szemben mintegy 220 000 készüléket ad ál majd a kereskedelemnek. Franciaországban táv- irányítású vonatok készültek Egy francia vasúttársaság közölte, bogy bármikor üzembelie- lyezhető a teljesen önműködő, mozdonyvezető nélkül használható távirányítású vonat. A szerelvényt a Párizs—Laussanne vonalon helyeznék üzembe, azonban félnek, hogy az utasok egyelőre előítélettel viseltetnek a mozdonyvezető nélkül való utazásssal szemben. Léghajóval a sztratoszférába Minneapolisban az Offioe of Naval Researach intézet léghajókat küld a sztratoszférába a széljárás, a nap és a bolygók tanulmányozására. A teleszkópikus fényképező- és filmfelvevőgépek 80.000 láb magasságból sokkal többet „látnak“ mint a földi csillagvizsgálók. A légihaderő hasonló kísérleteket végez. Emlékünnepélyen emlékeztek meg az egriek üdv Endre születésének évfordulóján Az elmúlt hét péntekén bensőséges ünnepségen emlékeztek meg Eger dolgozói Ady Endre születésének nyolcvanadik évfordulójáról. A Hazafias Népfront Heves Megyei Bizottsága és az egri Pedagógiai Főiskola békebizottsága által rendezett emlékünnepélyt — melyen több- százan vettek részt — Dr. Szántó Imre főiskolai tanár nyitotta meg. Ünnepi megemlékezést Pataki László főiskolai tanár tartott. Pataki László részletesen beszélt Ady művészetéről, jelleméről, az élet és a társadalomról alkotott véleményéről. Az ünnepség második felében Demján Éva előadóművésznő Ady versek előadásával, Kerényiné Kéry Margit a Színház és Filmművészét! Főiskola tanára és Kerényi Miklós György, a budapesti Bartók Béla zenekonzervatórium tanára megzenésített Ady versek előadásával kellemes művészi élményt nyújtottak a hallgatóságnak. Egri Vörös Csillag: November 28-tól december 4- ig: Moulin Rouge (angol). Egri Bródy: November 28-tól december 4-ig: Tizennyolcévesek (csehszlovák). Gyöngyösi Szabadság: November 28-tól december 4-ig: Rendőrök és tolvajok (olasz). Gyöngyösi Puskin: November 28-tól december 4-ig: A test ördöge (francia). Hatvani Vörös Csillag: November 28-tól december 2-ig: A császár parancsára (ma- gyár). Hatvani Kossuth: November 28-tól december 1- ig: Kirakat mögött (szovjet). Füzesabony: November 26—28: Ördögi kör (német). November 30-tól december 2- ig: Kurúzsló (francia). Heves: November 30-tól december 2-ig: Láz (magyar). A minap a gyöngyösi Vörös Csillag étteremben ültem egyik helybeli barátommal. A kellemes társalgás közben egy rettenetesen kellemetlen dolgot vettem észre. Az történt ugyanis, hogy egy bolha rajtam költötte el szerény vacsoráját■ Észrevételemet közöltem barátommal, miközben az asztal alatt lázasan vakaróztam. — Mi már megszoktuk... tudod, ez a kárpit tele van bolhákkal, — mondta és megvakarta a lábát. Kifelé menet szellemes- kedni akartam a pincérrel: — Volt egy duplám és egy bolhám! — 3.40 — mondta a pincér szemrebbenés nélkül. Es ezzel vége a történetnek. Mindezt két dologért írtam meg. Az egyik, hogy tegyenek valamit a gyöngyösi étterem vezetői, hogy a fogyasztott ital, vagy étel mellé a zenén túl bolhát ne szolgáljanak fel. A másik ok: szégyellem, de ez egyszer én csaptam be egy pincért. Egy bolhát vallottam be, pedig mint itthon kiderült, három volt. H. F. — A MVLT HÉTEN ülést tartott Budapesten a Magyar Űrhajózási Bizottság, melyen Almár Iván a bizottság titkára az űrhajózás problémáiról tartott beszámolót. — AZ ELMÚLT HÉTEN tartotta névadó ünnepségét a hatvani gócponti vasutas KISZ-szervezet. A hatvani vasutas fiatalok szervezete az ellenforradalom mártíjának, Mező Imre elvtársnak nevét vette fel. — ADY ENDRE születésének 80. évfordulója alkalmából a Kerepesi temetőben megkoszorúzták Ady Endre sírját. A koszorúzást ünnepségen részt vettek a párt és a kormány vezetői, valamint a Magyarországon tartózkodó külföldi követségek képviselői. — BEFEJEZTÉK az ősziek vetését, az őszi mélyszántással és silózással pedig a napokban végeznek a csányi állami gazdaság dolgozói. Tervbe vették, hogy a jövő évben 150 hold új szőlőt telepítenek és ezzel kapcsolatban még 180 fővel több dolgozót tudnak foglalkoztatni. NOVEMBER 27: 1802. A Széchenyi Könyvtár alapítása (155 éve). 1945. Megalakul Párizsban a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség (12 éve). 1924. Á Mongol Népköztársaság kikiáltása (33 éve). NOVEMBER 28: 188’. Megindult Budapesten az első villamosvasút (70 éve). 1820. Született Engels Frigyes (137 éve). NOVEMBER 29: 1947. A bankok államosítása (10 éve). 1944. Albánia felszabadult a fasiszta megszállás alól, Albánia felszabadulásának napja. (12 éve). 1345. Megalakult a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság. Jugoszlávia nemzeti ünnepe — a Köztársaság Napja (12 éve). 1920. Megalakult a szovjethatalom Örményországban , (37 éve). —A SZAKÜZLETEK és trafikok a napokban megkezdik az 1958. évi naptárak árusítását. Húsz-fajta zsebnaptár készül, 800 ezer példányban. Ezek műbőr, bőr, vászon és papírkötésben kaphatók 1.60 forinttól 30.— forintig. Rövidesen árusítják a Kincses Kalendáriumot is. — A TTIT EGRI klubjában 27-én este fél 8 órakor „Az öregedés problémái” címmel előadást tartanak Dr. Hortobágyi Tibor főiskolai tanár, Dr. Kobulniczki Emil gyöngyösi főorvos, Dr. Lukács Dezső főiskolai tanár és Papp Miklós gyöngyösi gimnáziumi tanár. Ugyanezen a napon a római és bizánci művészetről lesz előadás a főiskola II. em. 65. számú termében. — A GYÖNGYÖSI járási kultúrház december 12-én nagyszabású szavalóversenyt TßTldßZ— KERESKEDELMI Pénzügyi és Vendéglátóipari Dől-, gőzök Szakszervezetének Heves megyei bizottsága november 28-án délelőtt 9 órakor nagyaktíva értekezletet tart a szakszervezeti székház nagytermében. A megyebizottság beszámolóját Szacsuri István M. B. elnök tartja. A PÉNZTÁRNÁL Nagy sikerrel játssza az egri Gárdonyi Géza színház Szigligeti Lilicmfi című három felvenásos zenés vígjátékát. A pénztár előtt sorban állnak a jegyekért. Úgy látszik, a jó előadás híre könnyen elterjed a városban. V Suti . A TEST ÖRDÖGE Az 1920-as évek egyik nagy könyvsikere volt a „Test ördöge”, melynek szerzője Raymond Radiguet. Regényét 1946-ban vitte filmre a francia filmgyártás. A filmet Claude Auiant Lara filmrendező páratlan mesterségbeli tudással, sok apró ötlettel rendezte. Az embereknek lehet parancsolni, — ezt mondja a Test ördöge —, de az érzéseknek, a szenvedélynek, a testnek nem. Ezt a nyers igazságot illusztrálja a fiatal diák és a magárahagyott, szerelemre vágyó asszony egymásra találása. A filmet, mely évekkel ezelőtt a magyar közönség előtt már hatalmas sikert aratott, most felújításként november 28-tól december 4-ig a gyöngyösi Puskin filmszínház játssza. November 27, szerda: Egerben este fél 8 órakor: Li- liomfi (Katona bérlet). Gyöngyösön este 3 órakor: Veszélyes forduló. November 28, csütörtök: Egerben este fél 8 órakor : Liliomfi (Arany János bérlet). Gyöngyösön este 8 órakor: Veszélyes forduló. November 29, péntek: Egerben este fél 8 órakor : Liliomfi (Jókai bérlet). Pétéi vásárán este 7 órakor: Vészéi- c» ford. .ó. Község, melynek jelene van és jövője less (Tudósítónktól) „PUSZTATENK tanya a hevesi járásban. Lakóinak száma 450, utolsó postája Erdőtelek.” E szűkszavú írás, e néhány szó áll egy régebbi kiadású adattárban, mely hazánk községeiről ad tájékoztatást. Persze ebből a jelentésből sok- minden kimaradt. Kimaradt az, hogy a környék széles határát négy földbirtokos bitorolja, hogy az itt élő emberek egytől-egyig cselédek az uradalmi birtokon, hogy 80 család közül csak 12-nek volt saját háza, a többi egészségtelen cselédlakásban nyomorgott 1945-ig. Ma már csak omladozó uradalmi hodályok, e hosszú korhadó régi dohánypajták és egyetlen cselédház őrzi mutatóban a múlt emlékeit, e rossz emlékeket. Erről a régmúlt rossz emlékről beszélgettünk a tanácsházán a tenkiekkel, idevaló emberekkel. Itt van Bódi Károly, a tanácselnök és Mészáros József, az iskola igazgatója is. Nekem szinte akadozva ered meg az emlékezés erecskéje, nyilván azért, mert az ember nem szívesen emlékszik arra, ami rossz. Igyekszik azt mielőbb elfelejteni. Igaz, a község múltját, Pusztatenket, az itt élő emberek sorsát, szenvedését nem lehet egykönnyen csak úgy kitörölni az emlékezetből. Két rend, két világ, az urak és a szegények világa volt itt hosszú éveken keresztül. A puszta négy földes ura csupán gazdagságban különbözött egymástól, a gazemberaégben, a nép nyúzásában egyébként kitűnően megegyeztek. Gyulai Papp Szász Tamás volt a leggazdagabb, csekély 1200 hold teljhatalmú tulajdonosa, de Pazonyi Elek Jánosnak és a többinek is bőven volt mit aprítania a tejbe. A magas, kőfallal körülvett kastély a hatalom, az elnyomás, a zsarnokság jelképe volt a cselédek szemében. A kőfalon kívül pedig nyomorúságos cselédlakásokban 80 család tengette életét. — Gazdag föld, jó föld a tenki határ, aranyat ér minden morzsája — mondja Bódi elvtárs. — Bő termést ad minden. Bő kalászokat hoz a gabona, kövérre hízik a dohány, a dinnye, a paradicsom, a káposzta, valóságos aranybánya ez. S mindez négy ember, négy főúri család jövedelmét gyarapította. S HOGYAN ÉLTEK azok, akik ezt a rengeteg földet megdolgozták, erről Tóth m. József mond el egy-két dolgot, amikor lakásán meglátogattuk. Tóth bácsi igen értelmes parasztember, súlya, tekintélye, igazsága van minden szavának. Vastag, erős keze, kérges tenyerei rengeteg munkáról, fáradozásról, keserves cselédsorsról beszélnek. — Hogy milyen volt a dohányosok élete? Nem is volt az élet. Kínlódás, szenvedés. A cselédházban ahol laktunk, négy család használt egy közös konyhát. Innen nyílt négy ajtó egy-egy szűk lyuk, ajtaja a négy család részére. Ez volt a szoba. Mindenhol sok gyerek volt. Mi nyolcán laktunk ebben a szobának csúfolt helyiségben. Egész éven át dolog volt a dohányosok élete. Melegágykészítés, palántálás, kiültetés, öntözés, kapálás, szedés, csomózás, azután a jövő évben kezdődött minden elölről. Közben a családnak is élni kellett. Előleget vettek fel búzából, három, vagy négy család közösen vett néha egy selejt disznót az uradalomból. A dohány olcsó volt, s mire elszámoltunk az urasággal, alig maradt valami. A konvenciós cselédek sorsa még ennél is rosszabb volt. Tizennyolc mázsa búza, egy hold földhasználat a hitványából, tüzelőnek egy kevés szalma és egy tehéntartás. A tehén persze hulladék takarmányon élt s olyan sovány volt, mint a bőregér. Naponta 2—3 liter tejet fejtek a cselédasszonyok. Ezért dolgozott hát egész éven át a szegény ember. Saját házról, villanyról, rádióról álmodni sem mertünk. Az apám már 45 éves volt, mi gyermekek is dolgozgattunk már. Mindig azt terveztük, hogy legalább egy házhelyet veszünk itt valahol a környéken. De minden csak terv maradt, soha nem tudtunk annyit keresni. Ha megfeszültünk, annyit dolgoztunk, akkor is képtelenek voltunk erre. Sokat, nagyon sokat mesél még Tóth bácsi. Elmondja, hogyan vadászott három lábú kis borszékén ülve Pazonyi földesúr, akit a cselédek maguk között csak vadúmak neveztek — s hogyan botozta meg a szegény cselédgyereket, ha az nem a kedve szerint hajtotta a puskacső elé a vadat. Elmondja, hogy kommu- nistázta le és verte meg az úr Víg Jánost, a kertészlegényt, mert piros színűre festette a saját kerékpárját. Elég, talán bőven is elég ennyi a fájó emlékekből. A tenkiek sokkal szívesebben beszélnek a jelenről, az egyre szépülő és fejlődő Tenk községről, hisz a napokban ünnepelték helységük önállóságának, nagykorúságának 10. évfordulóját. A község lélek- száma — mondják büszkén — ma már 1320. Évente átlag 10—15 új ház épül, s így már 250 családi ház jelzi a község terjeszkedését. Évszázados álomból, lidércnyomásból ébredt a falu, most nyújtózik, terjeszkedik. Mindenki jól láthatja ezt. Csinos, takaros, modem stílű tömör épületek népesítik be az egykori pusztaságot. A Pazonyi kastély helyén a tanácsháza áll, a földesúri címer helyén népköztársaságunk címere ékeskedik. Hiába, nagyot változott a világ, — 12 év óta. A másik kastély a Füzkitermelő Vállalat központja, mely közel 120 hold földön gazdálkodik. MÁS TEHÁT A TÁJ más az élet, mások az emberek. Az az ember, aki régen cseléd volt, most traktoros az állami gazdaságban, az aki máskor jóformán ki sem mozdult a falujából, most az iparba jár dolgozni, s aki éhbérért nap- számoskodott, az most a helyi Béke Tsz tagja, ahol az idén is 60 forinton felül fizetnek egy munkaegységre. Az új kultúrház, az önerőből épített tüzoltószertár, a fúrott artézi kút azt mutatja, hogy Tenk község valóban a saját lábára állott és megindult a fejlődés útján. Az iskolában ma már öt nevelő tanít, több mint 100 családnál van telepes rádió, már évek óta vetít a mozi, s sokáig sorolhatnánk még az egyre- másra megváltozott új élet jelenségeit. Ma már Tóth Józsi bácsi sem uradalmi dohányos. Gazda a javából. Aki a saját lábán áll. Két szoba, konyhás, előszobás lakását bárki megnézheti. Testvérek között is megér az 60—70 ezer forintot. A szobában villany ég, rádió szól. Lova, tehene, fiasdisz- nója, csinos kis gazdasága van — de ugyanígy másnak is. Nem ritka az olyan ember, aki 10—15 ezer forintos hasznokat vág zsebre a dohány, vagy a káposzta jövedelméből. Papp Szász, vagy Pazonyi földesúr bizonyára rá sem ismerne volt cselédeire. Igaz, belsőleg is változtak, mások lettek az emberek. Az egykor görnyedt- hátú, alázatos cseléd, most bátor, okos, egyenes, gerinces, szókimondó paraszt, aki már maga vezeti életének, sorsának fonalát. — Uj tanteremmel bővült az iskola, sportpályát építünk. Nehezen megy ugyan, de az egész községre ki akarjuk terjeszteni a villanyhálózatot. A szövetkezet baromfikeltetőt létesít, epreskertet telepítünk, ez meg majd a selyemhernyó tenyésztést segíti elő. Uj építkezésekkel megoldjuk a lakáshiányt is. (Még itt is lakáshiánnyal küzdenek az emberek!) Az egyik illető már emeletes ház építésén töri a férjét. Annyi az ötlet, a terv, az élniakarás, hogy alig győzöm a papírra vetni. Amíg sebtében jegyzetelek, arra gondolok, hogy ennek a községnek még -nem is volt igazán múltja, de van jelene és még inkább lesz, s ezután lesz csak igazán jövője. A MÁSIK gondolatom pedig a következő volt. Az emberek egy része ma igen hajlamos arra, hogy lebecsülje az eltelt 12 esztendő eredményeit. Egv másik része pedig már elcsépeltnek, száraznak, szinte sablonosnak tartja, ha a múltat és a jelent állandóan, vagy legalább is gyakran összehasonlítja. Hát nincs, egyáltalán nincs igaza egyik felfogásnak sem Aki ezt nem vallja, az menjen el Tenkre, nézzen körül alaposan, beszélgessen az emberekkel, ismerje meg lelkivilágukat, s minden bizonynyal belátja, mit is jelent számukra az a bizonyos tizenkét esztendő.
