Népújság, 1957. november (12. évfolyam, 87-95. szám)
1957-11-27 / 94. szám
2 NÉPÚJSÁG 1957. november 27. szerda. Segít a horti gépállomás pártszervezete Gépállomásainknak az idén is jól szervezett munkával kell kihasználniuk minden percet, hogy elvégezhessék termelő- s?övetkezeteinkben, s az egyénileg gazdálkodó parasztok parcelláin is az őszi munkát. Ettől függ most jövő évi kenyerünk. A gépállomások pártszervezetéitől is azt várja most a párt, hogy erejük megfeszítésével, leleményesen és körültekintően tudásuk legjavát adva, segítsék elő az őszi munkák meggyorsítását és sikeres végrehajtását. Nagy hiba nincs. A Heves megyei gépállomások őszi tervüket eddig 65 százalékban teljesítették. Ha sikerül behozni az egyes helyeken való lemaradást, az országos ranglistán sem leszünk az utolsók között. Az eredményes munka akadályai A számszerű tervteljesítést vizsgálva, a jobbak közé tartozik megyénkben a horti gépállomás. Vetéstervét 93.4 százalékra, vetőszántás tervét pedig 84.6 százalékra teljesítette ott jártunkkor. A mélyszántásban mutatkozó viszonylagos lemaradást is gyors ütemben pótolja. Baj van viszont a munka- fegyelemmel. Nehezíti megszilárdítását, hogy a gépállomástól — esetleg fegyelmileg — elkerült dolgozók a környező ipari üzemekben könnyen elhelyezkedhetnek. A gépállomás traktorosai közül sokan végeznek feketeszántást, aminek megakadályozása igen komoly akadályokba ütközik. A feketeszántásnak a három „formája” közismert a horti gépállomáson. Előfordul, hogy egyes traktorosok felszántják olyanok földjét, akik a gépállomással nem szerződtek. A munkadí- at természetesen ezért a traktoros vágja zsebre; legelterjedtebb, amikor a traktoros nagyobb darab földet szánt, mint amennyire a termelő tényleges szerződést kötött; előfordul gyakran olyan eset is, amikor tarlóhántás helyett középszántást, középszántás helyett viszont mélyszántást végeznek. Ha egyesedet tettenémek, azokkal szemben természetesen azonnal eljárnak. így történt két héttel ezelőtt Rigó István traktoros esetében, akit el is távolítottak a gépállomásról. De ilyen „fekete Rigó” sajnos több is van. Az ellenük való harc viszont nem mindig a legeredményesebb. Legeredményesebben a brigádvezetők küzdhetnének ez ellen, de annyira túlterheltek, hogy a traktorosok tényleges ellenőrzésére kevés idejük marad. A brigádvezetők szerződtetik a dolgozó parasztokat, ők végzik a terület felmérését, a gépek üzemanyag ellátását, a tsz-eknél a számlázást, és a jegyzőkönyvvezetést. Ök csinálják a traktorosok bérelszámolását és az üzemanyag elosztást. Az ő feladatuk, hogy naponta beszedjék a traktoros teljesítményét. Mindezek mellett legfontosabb feladatuk volna az irányítás és ellenőrzés, — a kérdés csak az, — marad-e rá idő? Jó lenne ezt a problémát, az illetékeseknél újból vizsgálat tárgyává tenni és — a lehetőségeknek megfelelően — változtatni ezen. Zavarja a gépállomás tervteljesítését egyes tsz-eknek a hanyag munkája is. A nagy- kökényesi „Rákóczi” tsz-nek például mindmáig 34 hold kukoricája töretlen. A hatvani Uj Élet Tsz-nél még mindig 41 hold kukoricaszár van talpon, Az apci Béke Tsz sem takarította be a répafejet és répakaréjt. Ahol a tsz-ek rendes munkát végeztek, ott a gépállomás is elvégezte feladatát. A pártszervezet segítségével A múlt hónap végén megtartott párttaggyűlésen az ismertetett hibák valamennyié napirenden szerepelt. Született néhány határozat a munkafegyelem megszilárdítására és a további munkák menetére, elősegítésére vonatkozóan. Ami a határozatok gazdasági és adminisztratív részét illeti, azt nagyrészt végrehajtották. Lemaradás van viszont a politikai munkában. A pártszervezet határozata nyomán eltávolítottak néhány embert a gépállomásról, akik kirívóan rontották a munka- fegyelmet — megállapodtak a tsz-ekkel a munka további ütemét illetően, — a brigádvezetőket kötelezték a traktorosok naponkénti teljesítésének ellenőrzésére, ezáltal kisebb a lehetősége a feketeszántásnak. A még hátralévő terveket traktorosokra bontották fel és azt a brigádvezetőkön keresztül közölték velük. A munkaerőhiány miatt álló gépekre szerelőkből osztottak be embereket. Mindezeken túl a gépállomás pártszervezetének gondoskodni kellene arról is, hogy a termelőszövetkezeteknek nagyobb politikai segítséget nyújtson az eddiginél a gépállomás. Járjanak el rendszeresen a tsz-ek közgyűléseire, — (az utóbbi időben ugyanis nem jártak.) Javasolni kellene a gépállomás vezetőségének, hogy a gépállomás — eléggé kihasználatlan — kultúrházában engedélyezzék a mozielőadásokat, annál is inkább, mert ez az egész község kívánsága. (Ez is egy alkalom a község dolgozó parasztságához való közeledésre). A pártszervezetnek kezde- ményezőleg kellene fellépni, hogy a raktáron lévő — körülbelül 60 pár használt szőrcsizmát a dolgozóknak elárusítsák. Elősegítené a dolgozók munkakedvét az is, ha a szintén raktáron lévő 60 pufajkát is kimosatnák és kiadnák a dolgozóknak használatra. — Elvégre azt télen kell hordani — és semmi ok a dolgozók egészségének rovására takarékoskodni. Mindez a gépállomás dolgozóinak problémája. A pártszervezetnek az ilyesmivel a jövőben fokozottabban kell törődni. A pártszervezet akkor dolgozik jól, ha minden tevékenységével a gépállomás munkáját segíti elő. Igaz, nehezíti a pártszervezet munkáját, hogy a gépállomás nem zárt üzem, mint például egy gyár. S a traktorosok egymástól távol, szerte a határban végzik munkájukat. De a pártszervezetnek számtalan szeme és karja lehet, ha a kollektíva erejére és a párttagság munkájára épít. S ha arra neveli a párttagságot, hogy öntevékenyen is küzdjenek a párt és a kormányhatározatok végrehajtásáért. Úgy dolgozzon a horti gépállomás pártszervezete is, hogy meggyőző, lelkesítő szava hallható legyen minden brigádszálláson, minden gép mellett, a szántóföldeken, minden termelőszövetkezetben és a faluban. A gépállomás pártszervezete és kommunistái sohasem tévesszék szem elől, hogy munkájuk és a gépállomás valamennyi dolgozójának munkája a munkásosztály baráti segítségét jelenti a dolgozó parasztság számára. HORVÁTH NÁNDOR Nyílt levél egy „édes“ apához KEDVES BARÁTOM ! Sokáig gondolkodtam azon, hogyan hívjam fel figyelmedet igen helytelen magatartásodra. Talán már nem emlékszel, de felfrissítem emlékezetedet. A gyöngyösi általános iskolások szép felvonulással, impozáns szüreti bált rendeztek, melyet kedves táncmulatság követett. E kis mulatozók közé belevegyültek a felnőtt mu- latozók és az újbor is előkerült kisebb-nagyobb demizso- nokban. Eddig nem is volt baj. De a jó felnőttek és édes „apák" büszkén biztatták — köztük Te is — mulatozó gyermekeiket, az új nedű fogyasztására — természetesen az őrködő pedagógusok tudtán kívül — és boldogan mutogatták, hogy milyen „vagány” gyerek ez is, az is, egy pohár „mur- cit” úgy lehajt, hogy meg sem rázkódik. Eddig is rendben volna. De a hazafelé tartó gyermekseregnek fejébe szállt a titkosan elfogyasztott „murci” gőze, és itt-ott elcsattant egy-két pofon és a kis gavallérok éktelen káromkodással vonták egymást felelősségre, mert Icát, Pannit, vagy Évit a tánc közben Jani, Gyuri, vagy Laci elkérte. Előkerültek a kis halbicskák is, de ebből semmi baj nem lett. Kedves Barátom ! A Te fiad is összeakadt egy hozzá hasonló pöttöm legénykével. Cibálták egymást. A te fiad kicsivel nagyobb volt és Te mégis biztattad, „vágd szájon, az anyja... Kenj le neki, kis öreg, hogy arról kódul jón", és még sok trágár szóval biztattad „vagány” csemetédet, minek az lett a következménye, hogy a kis pöttöm legényke ruhája rongyos lett és gazdája éktelenül sírva rohant el, amíg Te, Barátom, büszkén távoztál, „vagány" fiacskáddal és borgőzös fejeddel. Kedves Barátom! Emlékszel? En a Te helyedben szé- gyelném magam. Most, amikor olyan égetően fontos az ifjúság nevelése, amikor államunk oly sokat áldoz az ifjúságra, amikor a népek egymást keresik, egymás baráti kézszo- rításáéri sokezer kilométereket utaznak, amikor a nevelők fáradságot nem ismerve éjt-napallá tesznek, azért, hogy a Te „vagány” fiadból és a többi „vagány” fiúból embert neveljenek, akkor Te, Barátom, a fajtája, az iskolatársa ellen uszítod gyermekedet és halálos ellenséggé akarod tenni őket? En nem vagyok pedagógus, sem népnevelő, de tudom, hogy aki úgy neveli a gyermekét, az később a „vagány” fia előtt nem lesz más, mint „öregem, a faterom”, az édesanya pedig az „öreglány, a muter, a vénasszony” stb. Az ilyen fiúnak nem lesz soha „Édesanyja és Édesapja”. Ezt akarod? Ne haragudj, hogy így szólok Hozzád, de Te még fiatal vagy én pedig életem alkonyán állok. Fogadd meg tanácsom, és legyél „édesapa” fiadnak és feleséged pedig Édesanyja. Hidd el. meghálálja neked a Te „vagány” fiad. Kedves Barátom! Mégegyszer kérlek, gondold meg szavaimat, hiszen tanulni még a fiataltól sem szégyen, nem pedig egy idősebbtől. Őszinte jóakaród : KISTELEKI ISTVÁN Felszabadulásának 13. évfordulóját ünnepli Albánia | Híreli az Bibin HépiiBztarsasag élEtébfil | Az Albán Népköztársaság 28.749 négyzetkilométeres területével és 1 400 000 lakosával a Balkán félsziget legkisebb országa. Államhatárának több, mint egyharma- da tengerpart. Á kis ország azonban természeti szépségekben és kincsekben igen gazdag. Tengerpartján narancsot érlel a novemberi, decemberi nap, míg büszke hegyei a rekkenő augusztusi hőségben sem veszik le hósipkájukat. Az ország nagy- része hegyes vidék, területének csaknem felét gazdag erdőségek borítják. A föld méhe is gazdag kincseket rejt magában. Olajmezői ontják a drága olajat, a hegyekből krómot, rezet, vasat és nikkelércet bányásznak. Van elegendő jóminőségű szene is és gazdag bitumen, kaolin és foszfát lelőhelyek. Nagy esésű hegyi folyói a szükséges villamosenergiát is biztosítják. Mindezek az adottságok természetesen a múltban is megvoltak, azonban a tőkések potom pénzért eladták nyugatnak és így Albánia gazdagsága ellenére is Európa legszegényebb, legkultú- rálatlanabb országa volt. ahol a népek a tudatlanság sötétjében éltek. Ha Albániáról szó került, az emberek írástudatlan pásztorokat és lefátyolozott, rabszolgasorsban lévő nőket láttak maguk előtt. Tizenhárom évvel ezelőtt felszabadult Albánia és a gazdag föld minden kincsével együtt a nép birtokába került. Azóta ez az ország olyan, mint egy nagy építkezés és az újságokban mást sem olvashattunk, mint híreket, egy-egy újabb albán gyár, közmű felépítéséről és arről, hogy az elnyomott sorban lévő nép milyen hősies küzdelemmel építi országát. Felszabadulásának 13. évfordulóján a testvéri népi demokratikus országok dolgozói szeretettel és érdeklődéssel fordulnak a kis albán nép felé és velük együtt kívánjuk mi is, hogy szocialista országuk felépítésében minél nagyobb sikereket érjenek el. 300 tehetséges ifjú és lány a művészeti iskolákon A felszabadulás előtti Albániában a művészek legfeljebb külföldön képezhették magukat, ha elég pénzük volt. Jelenleg Tiranában színvonalas művészeti líceum működik, amelynek különböző tagozatain több, mint 300 tehetséges ifjú és lány tanul. Ennek a líceumnak festészeti, szobrászati és zeneművészeti tagozata van. Most nyitották meg az új koreográfiái és balett-iskolát, amelyen 6 éves lesz a tanulmányi idő. Új mederbe terelték a Pavle-folyót A Delvina síkságon nagyarányú talajjavítási munkálatokat fejeztek be. Elkészült a Pavle-folyó 9 kilométeres új mederszakasza, amely egyszer- smindenkorra elejét veszi a folyó gyakori áradásainak. A Pavle-folyó eddig a butrinti tóba ömlött, az új mederszakasz a tenger felé tereli el vizét. Korszerű szovjet gépek segítségével 6 hónap alatt fejezték be ezt a nagy munkát, amelynek eredményeként 6.900 hektár termőföldet hódítottak vissza a természettől és 6.700 hektár vízben szegény föld rendszeres öntözését tették lehetővé. Rohamosan növekszik az áruforgalom a jegyrendszer megszüntetése és az árak rendezése után Az Albán Népköztársaságban a kereskedelem szocialista szektora jól felkészült, hogy eleget tehessen a jegyrendszer megszüntetése után megnövekedett körülményeknek. Az ország különböző városaiban és nagyobb falvaiban 250 új áruház és bolt nyílt meg október utolsó napjaiban. A jegyrendszer megszüntetését és az árak rendezését követő napokban országszerte kétszeresére emelkedett ae üzletek furgalipu. I kommunista mozgalom mérföldköve A szocialista országok kommunista és munkáspártjainak képviselői kétnapos értkezleíet tartottak Moszkvában. Az értekezleten a jelenlegi nemzetközi helyzet, a békéért és a szocializmusért folytatott harc időszerű problémái, a szocialista országok közötti kapcsolatok kérdéseit tárgyalták. Az értekezletről kiadott nyilatkozat fontos megállapításokat tartalmaz, világosan megszabja a kommunista és munkáspártok feladatait, tiszta képet nyújt a szocialista és a kapitalista tábor közötti erőviszonyokról, felidézi egy esetleges nukleáris háború borzalmait. A kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet lehetőségeit vizsgálva a nyilatkozat több utat határoz meg. „Különböző országokban a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet formái különfélék lehetnek. A munkásosztály arra törekszik, hogy békés módon valósítsa meg a szocialista forradalmat ” Mert a mostani történelmi viszonyok lehetővé teszik, hogy „a munkásosztály szilárd többséget vívjon ki a parlamentben” s megtörje a reakciós erők ellenállását, megteremtve a szükséges feltételeket, a szocialista forradalom békés megvalósításához.” De „feltétlenül számolni kell a második lehetőséggel is — a szocializmusba való nem békés átmenet lehetőségével.” Az értekezleten olyan megállapításra jutottak a testvérpártok küldöttei, hogy „a szocializmus eszméi egyre újabb és újabb embermilliók tudatába hatolnak be ” S azt, hogy ,.az imperializmus az emberiség nagyrésze felett elvesztette a hatalmat.” Ezért úgy látta az értekezlet, hogy ma már megvan a háború elkerülésének reális lehetősége, mert a szocializmus, a béke erői megnövekedtek. Megnyugvással és bizakodással tölti el az emberiséget az értekezletnek az a határozata, hogy a kommunista pártok a békéért folytatott harcot elsőrendű feladatuknak tekintik.” A béke ügye iránt nagy felelősséget éreztek a kommunista és munkáspártok kü’döttei. s a kiadott nyilatkozatok nagy része a béke megvédésének lehetőségeit tárgyalja. Az értekezlet, mely a szocialista országok kölcsönös viszonyáról is trágyáit, megállapodtak, hogy a szocialista országok egységesen a lenini alapelveken, békeszeretőek. kölcsönösen segítik egymást, s az esetleges vitás kérdéseket elvtársi megbeszélések útján tisztázzák. A nyilatkozatba foglalt egyik legiontosabb és örvendetes megállapítás az, bogy „a Kommunista és testvérpártok egységesek a szocialista forradalom és a szocialista építés alapkérdéseiben.” Hiába próbálták ezt a tényt megmásítani hónapokkal előbb a kapitalista országok egyes vezető körei, az értekezlet azt bizonyította, az egység, az alapvető elvekben szilárd a testvérpártok között. A párton belül legfontosabb tennivalókról szólva az opportunista irányzatok, a dogmatizmus és a szektásság elleni harcot jelölte meg az értekezlet, de amint megállapították, „a főveszély a re- vizionizmus.” Az értekezleten jelenlévő küldöttek óvták a kommunista és munkáspártokat az elbizakodottságtól, mert amint a nyilatkozat is megállapítja a „ki kit győz le — a kapitalizmus, vagy a szocializmus kérdésének eldöntése elég hosszú időt kíván... a burzsoázia mindig restaurációra törekszik, s nagy befolyása van.” A nyilatkozat újból és újból felhívja a kommunista és munkáspártok figyelmét, hogy céljaikat csak a néptömegek támogatásával tudják megvalósítani, s szoros egységet kell teremteniük a többi ország testvérpártjaival. Figyelmeztet a kommunista mozgalom nehézségeire, zökkenőire, de a történelmi fejlődés törvényszerűségére hivatkozva megállapítja, hogy „semmi sem törheti meg a munkásosztálynak azon nagy elhatározását, hogy átalakítsa a régi világot és új világot teremtsen.” Ezzel a gondolattal fejezték be értekezletüket a testvéri kommunista és munkáspártok a Szovjetunió fővárosában. Nyilatkozatuk, melyet eljuttatlak a többi testvérpártnak is, sokat segít abban, hogy tisztábban láthassák a béke és szocializmus világméretű győzelméért folytatott harcuk feladatait. Bővül az egri Dobó István múzeum kiállítási anyaga Pár héttel ezelőtt az egri Dobó István múzeum új, tágasabb helyre költözött. A régi gróf Buttler-féle kastély helyett a várban lévő, ezelőtt honvédségi épületeket kapták meg. Ezekben lehetőség nyílott az eddigi kiállítási anyagok bővítésére is. Az előkéSikeresen halad előre az erdősítési munka A népelnyomó rendszerek kíméletlenül pusztították Albánia könnyebben hozzáférhető erdőségeit és ezért egész hegyvonulatok elkarsztosod- nak. Az erdősítési munka közvetlenül a felszabadulás után megindult és évről-évre nagyobb méreteket öltött. Csupán 1956-ban és 1957-ben 10 millió facsemetét telepítettek. A tiranai Opera és Balettszínház sikerei A tiranai Opera és Balettszínház az Albán Népköztársaság egyik legfiatalabb színháza, de művészeti kollektívája már nagy sikerekkel dicsekedhet. Az együttes az utóbbi hónapokban számos nagy felkészültséget és szorgos munkát igénylő operát mutatott be, többek között Dorgo- mízsszkij „A nimfa”, Glinka „Iván Szuszanyin”, Smeíena „Az eladott menyasszony” és Verdi „Traviata” című operáját. A legközelebbi bemutató Prenk Jakova albán zeneszerző mai tárgyú operája lesz. szüleiekhez máris hozzáfogtak. Ezek szerint a tavaszra, egy külön teremben nyer elhelyezést a volt érseki képtár, mely 1944 óta el volt zárva a nagyközönség elől. Ebben a múzeumba kerülnek kiállításra az ország régi vasműveseitől megmaradt remekművek is, melyeket jelenleg Budapesten és Nagytétényben őriznek az utókor számára. Ezenkívül december eleje« hozzáfognak az egri vár területén a középkorban épített püspöki palota feltárásához, ahonnét remélhetőleg igen értékes — e korra jellemző — dokumentumok kerülnek majd napvilágra. Szerkesztői üzenetek ® Jakab Nelli, Sírok: Külföldi utazásának ügyébe* forduljon az IBUSZ útlevél osztályához, mely Egerben a Bajcsy Zsilinszky utcában van. Hegyi Antal. Tárnáiéiért: levelét nem értettük, n»wt utánanéztünk és megállapítottuk, hogy karóra kapható Egerben, az Óra- és Ekszcrboltban 660-tól 1200 forintig, márkás sveici karórákat kaphat. Ratkay Borbála, Eger: Ha kereskedelmi eladó szeretnie lenni tudomásunk szerint egy évig mint tanuló kell. hogy dolgozzon valamelyik üzletben. Erí- rányú kérésével keresse fel az Állami Áruház, vagy a Kiskereskedelmi Vállalat igazgatóságát. Sándor Elek, Gyöngyös: Kérését kivizsgáltatjuk * reeskt kőbányánál, s az eredményei! levélben értesítjük. Kérjtk inMíg legyen türelemmel.
