Népújság, 1957. november (12. évfolyam, 87-95. szám)
1957-11-23 / 93. szám
2 NÉPÚJSÁG 1957. november 23. smmbat ASSZONYOK A GÁTON A KISSZOBÁBAN négyen vagyunk. Két asszony, a tanácselnök és én. Előttünk beszámolók, tervek, jegyzetek, műsorfüzetek. Valamennyi a ludast nőmozgalom élő bizonyítéka. Ha avatatlan személy böngészik az okmányokban, nyilván megdörzsöli a szemét, mert olyan dolgokat talál azokban, ami hihetetlennek látszik. A régi nőszövetség nem tudott kibontakozni. Akkoriban azt beszélték, hogy nem is érdemes az asszonyokkal foglalkozni, mert annak úgy sem lesz soha értelme. A tények azonban az ellenkezőjét bizonyítják. Sőt: mielőtt tovább mennénk, meg kell jegyezni, hogy a ludasi asszonyok munkája ma már elválaszthatatlanul egybeforrt falujuk szociális és kulturális érdekeivel. Mivel foglalkozik itt a nőtanács? — Ami az asszonyokat érdekli — válaszolja Cékmány Jánosné tömören. — Megalakulásunk után legfontosabb feladatunknak az egytányér mozgalom beindítását tartottuk. — Mi az az egytányér mozgalom? — A fóti gyermekváros megsegítésére hoztuk ezt létre. Értelme az, hogy kiadtuk a jelszót: Adjon mindenki any- nyit, hogy legalább egy tányért tudjunk rajta vásárolni. — És mi lett az eredmény? — Ez a javaslatunk olyan népszerű lett, hogy az első gyűlésünkön 540 forint gyűlt össze. Később ez az összeg, csaknem. megkétszereződött. Persze ez még nem minden. Kaptunk 700 forint értékű téglajegyet, mind eladtuk. Ekkor valaki azt javasolta, hogy a karácsonyi ünnepek alatt lássunk vendégül néhány árvagyereket. Az asszonyoknak több se kellett, nyomban megindult a felvilágosító munka, javaslatunk eddigi mérlege, 11 árvagyerek. De ez a szám nem végleges, mert minden bizonnyal több lesz ennél. — Cékmány néni miben látja ennek a szép munkának a gyökerét? — Abban, hogy magunkénak tekintjük a gyermekvárost és ennek megfelelően dolgoztunk. — Persze van itt más is, akár a bőség kosarábap, csak győzné az ember leírni. Például rendkívül nagy az érdeklődés az irodalmi, egészségügyi, gyermeknevelési és más témájú előadások iránt. A legutóbbi gyűlésen olyan előadót kértek, aki tájékoztatja őket a mesterséges holdról. Az összejöveteleken 80—100 asz- szony is megjelenik, de ez a szám tovább növekszik. — Mikor szoktak gyűlést tartani? — MINDEN HÓNAP első szerdáján — hangzik a válasz. — De nem kell közhírré se tenni, mert az asszonyok jönnek maguktól is — jegyzi meg Cékmány néni. — Ez a nap az asszonyoké. Ezen a napon semmiféle más irányú összeA hatvani Vörös Hadsereg útján rövid időn belül nagy lakásépítkezések kezdődnek. Az építkezések tervei már készen vannak. Három, két emeletes épület épül ezen a területen, amelyben 60 lakás lesz. Az egyik épületben nyer elhelyezést a város új zenés cukrászdája is. A lakások építéséhez a koratavasszal kezdenek hozzá, de a régi öreg épületek lebontását már a napokban megkezdik. Az elkövetkező években még több lakóház épül majd ebben az utcában. Folytatják a Bajcsy Zsilinszky utcai iskola építését is, melyet az elmúlt év őszén abbahagytak. Az iskola melléit építenek két pedagóguslakást is. Biztosítják Hatvasi vízellátását Hosszú huza-vona után megoldják Hatvan város vízproblémáját is. A ceglédi Mélyfúró Vállalat emberei a napokban kezdik meg a próbafúrásokat a város határában. A különböző pontokon végzett próbafúrások segítségével megfelelő vízforrást keresnek, amely el tudja látni a várost a szükséges vízmennyiséggel. Ha a próbafúrások eredménnyel járnak, akkor megkezdik a városban a vízmű építését, s ezzel együtt a vízvezetékek szerelését is. A vízhálózat kiépítését három szakaszban végzik. A vízvezeték-hálózat kiépítésével egyidőben megkezdik a város csatornázását is. Mit csinálnak a hatvani színjátszó csoportok Hatvanban több színjátszó csoport működik. Az utóbbi időkben alakult színjátszó csoportok több előadást tartottak a város területén, s a környező községekben is. A szövetkezeti bizottság csoportja legutóbb Egerben is vendégszerepeit. A színjátszó csoportok most új bemutatókra készülnek. A KIOSZ helyi csoportjának színjátszói a „Falu rossza”-t tanulják. A Bajza gimnázium csoportja a „Bánk bán” próbáit kezdte meg. a MÁV színjátszói pedig a „Gülbaba” bemutatójára készülnek. A szövetkezeti bizottság színjátszói a „Mágnás Miska” után ismét operettbemutatóra készülnek, a „Marica grófnő”-1 akarják bemutatni Hatvan és a járás területén. Járdaépítés társadalmi munkában A hatvani Jókai és Mohács utca lakói az egyik tanácsi fogadó napon azzal a javaslattal álltak elő, hogy társadalmi munkában megépítenek négykilométer hosszúságú betonjárdát. A két utca lakói nem akarnak többé sárban járni, s ezért házanként 200 forintot ajánlottak fel, s ezenkívül résztvesznek a munkában is. A Hatvani Városi Tanács elfogadta ezt a javaslatot, melyet támogatott a Hazafias Népfront is. A két utca lakói bizottságot alakítottak és hozzáfogtak a munka megszervezéséhez. A tanács is segített. A városfejlesztési alapból kiutalt anyagra 70 ezer forintot. A lakók 28 ezer forintot adtak össze. S amikor már minden együtt volt, szakmunkásokat fogadtak, akik irányították a munkát. És a két utca lakói dolgoztak, építették a járdájukat. Munkájuk eredménnyel járt. A Jókai és a Mohács utca mindkét oldalán két-két kilométer hosszú, 130 centi széles járda bizonyítja a lakók ösz- szefogását és jó munkáját. Társadalmi munkájuk komoly megtakarítást jelent a népgazdaságnak is, mert 400 ezer forintos munkát végeztek el a két utca lakói. Hét pedagógus kapott pénzjutalmat Hatvanban Jó pedagógiai munkájukért 3000 forintot osztottak ki Szeghalmi István, Zsákai Andrásáé, Ocsovai Sándorné, Mayer István, Sallai Róbertné, Bodor Kálmánná és dr. László Tiha- mémé pedagógusok között. — EGY HÓNAPJA szervezi az Állami Biztosító a községi temetkezési soportokat. Eddig hat csoport alakult SOS taggal. jövetelt nem engedélyezünk — mondja Kispál elvtárs vb. elnök. Egyszóval a ludasi asszonyok nemcsak részt kémek a falu gondjaiból, hanem kezdeményeznek is. A tanácstól kapott helyiséget a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulójának a tiszteletére rendbehozták. Azt beszélik, hogy november 7-én a nőtanács tette a legszebb koszorút a szovjet hősök emlékművére és az ünnep annyi asz- szonyt megmozgatott, amennyi sohasem volt együtt az 1500 lelket számoló községben. Megtudtuk azt is, hogy a nőtanács kezdeményezésére két színjátszó csoport is alakult. A felnőttek szorgalmasan tanulják a „Fösvényt”, a kicsinyek pedig a „Csodakarika” c. mesejátékot próbálják esténként. Tehát segítik a fiatalságot is és ez jó dolog. Véletlenül hallottuk meg, hogy mielőtt az újoncok bevonultak, műsoros estre hívta őket a nőtanács. Ezen az összejövetelen szendviccsel, cigarettával és ogy-egy szál piros szekfűvel kedveskedtek nekik. Mielőtt bevonultak, a lelkűkre kötötték, hogy a Néphadseregben végezzenek olyan munkát, ami falujuk dicsőségére válik. Ne higyje senki, hogy a ludasi nőmozgalom előtt mind;g töretlen volt az út. A párt és a tanács mellettük áll, amiért dicséret illeti az elvtársakat, de a legnehezebb és egyben a legkényesebb területen gyakran magukra vannak hagyva. Ezen a nehéz szakaszon a részegség ellen folyik nagy harc. És nem hiába. Az ifjú nőmozgalom már is mérlegre tudja tenni a hálátlan feladat eredményét és a jövőben még többet várnak saját maguk tói, mert a harcot nem adják fel. Úgy mondták, ha nem hallgatnak az okos szóra, megszégyenítik a részegeskedőket, majd az használni fog nekik. Bíznak is ebben a módszerben, csak azt kérik, hogy a korcsma nem is segít nekik, legalább ne gördítsenek eléjük akadályt. Gál Péter és Szabó Kálmán korcsrhárosoknak már megmondták, hogy ittas embert törvény szerint sem szabad kiszolgálni. De a két italmérő mintha csak át akarná húzni számításaikat, mert az is előfordult, hogy akár egy hordóba, beletöltötték a részeg emberbe az italt. TEHÁT ÉRTÉKES követésre méltó dolgokat tud maga mögött a ludasi nőmozgalom. Ezzel azonban távolról sincsennek megelégedve. Legutóbb olyan tervet terjeszteti a vezetőség a gyűlés elé, mint a sütés, főzés, szabás-varrás tanfolyamnak a megszervezése. Zenekar létesítése, egészségház, napközi otthon és ki győzné felsorolni azt a jobb- nál-jobb elgondolásokat, amelyek már a legközelebbi jövőben válnak valósággá a kis faluban. ERKI JÁNOS Elkészüllek a hatvani építkezés tervei 90 százalékát elvégezték a mélyszántásnak Eger far mosott Egerfarmos község határában már mindenütt zöldéi az új vetés. A jó betakarítási, vetési munka után késlekedés nélkül hozzáfogtak az őszi mélyszántás elvégzéséhez is. A legjobb gazdák, Tóth Ignác, Bajzáth János, Szombati Endre, a saját példájukra hivatkozva igyekeznek meggyőzni a többieket is, hogy mennyire előnyös az időben végzett őszi szántás. Sokat segített a gépanuiiias is, a termeiőszöVetke- kezet földje mellett mintegy 600 hold szántást végzett az egyénieknek. A szorgos munka eredménye, hogy a tavasziak alá mór 90 százalékát felszántották a területnek. Ha nem áll be decemberben korán a fagy, nem marad szántatlan föld tavaszra az egerfarmosi határban. KICSODA ÖN? T?zt a kérdést teszi fel rendszeresen a francia televízió neves közéleti személyiségeknek, akik a kérdésre válaszolva elmondják életüket a televízió számára. A minap Joliot Cune, Nóbel-díjas tudóson lett volna a sor, hogy választ adjon. Lett volna, de Claparéde tájékozta- tásugyi államtitkár rendelkezése értelmében a kiváló tudós megszólaltatását mellőznie kellett a televíziónak. Miért? Mert az államtitkár szerint e kérdésre: Kicsoda ön? — ez a válasz: nem kívánatos személy! Hogy egy államtitkár ilyet mondhasson a világszerte elismert és nagyra*artott Nóbel-díjas tudósról; hogy egy ember, aki ilyet mond, s így intézkedik, az államtitkár lehet: ez bizony enyhén szólva is szomorú szegénységi bizonyítvány a francia kultúrális élet jelenlegi helyzetét illetően. Hiába, nemcsak a Coca-Cola és a tejpor jelenti az amerikai befolyást, hanem a macarthyzmus is! HIBÁS STATISZTIKA A manheimi esküdtbíróság a héten életfogytiglani I ^ fegyházra ítélte a német Kurt Schultert és az angol Brian M. Cowelt, mert közösen kifosztottak egy bankot és megöltek egy rendőrőrmestert. Az esettet kapcsolatban a Frankfurter Allgemeine című nyugatnémet lap megjegyzi, hogy a per ügyésze vádbeszédében egy kis statisztikát ismertetett. •Eszerint 1953-tól napjainkig Nyugat-Németországban 147 bankrablást hajtottak végre, csupán az idén harmincat. S ebből mindössze 15 esetben sikerült a bűnösöket kinyomozni. Az ügyész körülbelül délután négy órakor beszélt. Egy órával később, számaihoz egy újabb adatot fűzhetett volna. Maikammerben, ebben a kis pfalzi bortermő helységben egy bankrabló éppen annyi pénzt zsákmányolt, mint Schuller és Cowelt stutgarti rablóhadjáratán. F£GYV£RSZALLSTO HAlASKűFÁK ranciaország bölcsen tenné, ha abbahagyná a nyafo- gást! — Ezt az igazán kedves és baráti megjegyzést a Washington' Dayl News című lap bátorkodott megengedni Amerika szövetségesével szemben. Amiért nyafog Franciaország (már bocsánat, de ezt a fogalmat nem rm találtuk ki) az: a tuniszi fegyverszállítások ügye. Az amerikai lap ezzel kapcsolatban azt is megjegyzi, nem valami épületes látvány, hogy a nyugati szövetség tagjai halaskofákat megszégyenítő módon civódnak a nagy nyilvánosság előtt. Való igaz: ez semmiképpen nem illik. Az ilyen fegyverszállítást titokban, csendben illik és kell csinálni, mert a finom és szolid üzlet elve ezt követeli meg. S egyáltalán mit panaszkodik Franciaország? Utóvégre a szövetségesek szállítják a fegyvereket! S azok igazán megérdemelnék, hogy ne nyafogjon, s nyafogásá- val ne keltse fel a becsületes emberek figyelmét, hogy ha nem is Dániában, de Tuniszban „valami bűzlik...” (látói Megszüntetik az adóhátralékot Nagyfügeden AZ ELMÚLT héten a nagy- fügedi községi tanács végrehajtó bizottsága' a pénzügyi csoport munkáját tárgyalta meg, különös tekintettel a negyedik negyedévi pénzügyi terv teljesítésének feladataira. Sok szó elhangzott ott ezzel kapcsolatban, a vb tagjai több oldalról vitatták: mi az oka annak, hogy Nagyfüged a járás községei közül az utolsó- előtti helyen kullog adófizetésben. A vb elvetette a pénzügyi csoportnak azt az állítását, — hogy a lemaradás oka abban keresendő, hogy a község dolgozó parasztsága az őszi mező- gazdasági munkákkal volt éli foglalva. Máshol is volt őszi munka, ott is el vannak ezzel foglalva, de azért annyi időt találtak, hogy adót fizessenek. A másik érv is sántít: hogy például azért könnyebb máshol az adófizetés, mert ott szőlővel foglalkoznak, amiből lehet pénzelni. Nagyfügeden meg állattenyészséssel foglalkoznak, hetenként 10—15 állatra kötnek szerződést, s ezek után nemcsak adókedvezményt és előleget kapnak, de igen jó árat is. Máshol kell tehát keresni a lemaradás okát — mégpedig az emberekben.. Nagyfügeden, mint máshol is, vannak olyan emberek, akik becsülettel teljesítik kötelességüket, és vannak olyanok is, akik 'hímeznek, hámoznak, sírnak, panaszkodnak, ha fizetni kell. Mert hát mindig másra kell a pénz. Hol bútorra az eladólánynak, hol egy új szerszámra a lónak, — vagy éppen kerékpárra, rádióra — és így igazán nem juthat az adóra. Jakab András, özv. Nagy Jánosné, Sípos Sándor már egész évi adóját rendezte, Horváth József és Horváth István pontosan, rendszeresen fizet, Bagi Flórián — mert a múlt évben elmaradt —, tavasszal egyszerre 12 ezer forintot gombolt le az adóba. NEM IS VOLNA lemaradás, ha mindenki ilyen lenne. Van azonban a 3300 lakosú községben vagy 15 olyan ember, aki hadilábon áll a kötelességtudattal, akinek egyre szaporodik, ahelyett hogy fogyna az állammal szembeni tartozása. Ilyen ember Sípos Károly, és Kelemes Károly, Bobák Balázs, no meg Faragó István. — Ezek a gazdák — valamennyien középparasztok — súlyos ezresekkel tartoznak az államnak, s ha csak a felét kifizetnék tartozásuknak, a község egyből teljesítené adófizetési tervét. De hát ezek az emberek nem fizetnek, nem tisztelik a törvényt. S a baj az, hogy ezeknek eddig elnézték a törvény semmibevevését. Elhitték azt, hogy nem tudnak fizetni, holott a hozzájuk hasonló gazdák mind tudnak. Nem egyszerűen tudom, vagy nem tudom kérdése ez. Azok, akik egész évi adójukat már rendezték, azok is olyan földön, és jórészük any- nyi földön gazdálkodik, mint a hátrálékosok és az sem véletlen, hogy egyetlen párttag sincs a hátrálékosok között. — Nem azért nem fizetnek tehát, mert nem volna miből, hiszen jól fizetett a cukorrépa, a dohány, a kukorica, nincs már ugye begyűjtés sem és jórészük állatra is szerződött. Nem akarásnak nyögés a vége — tartja a közmondás és úgylátszik, ezt tartják e?ek az emberek is. A tanács vb viszont azt tartja, hogy az állammal szembeni kötelezettség teljesítése minden álampolgárra vonatkozik, és elhatározta, hogy a jövőben következetesen érvényt is szerez ennek. Éppen ezért, ha ezek az emberek nem fizetnek, zálogolnak náluk, felszólítják őket, s ha még ekkor is húzódoznak az adófizetéstől, — végrehajtást eszközölnek náluk. TERMÉSZETESEN a na^fügedi tanácsnak sem ez az elsődleges módszere az adófizetés megjavítására. De véleményünk szerint is, ahol a fel- világosító szó nem használ, s akik nem értik meg, hogy az ellenforradalom okozta kórok után különösen nagy szüksége van az államnak minden egyes forintra, s ahol önkéntesen nem akarnak eleget tenni az állam iránti kötelezettségnek, ott a törvényszabta kényszer- intézkedések alkalmazásával kell érvényt szerezni a törvénynek. Ebben az évben harmincöt százalékkal növekedett a megye termelőszövetkezeteinek közös vagyona A megye termelőszövetkezetei az idén is bebizonyították, hogy a kisparcellákkal szemben erősödnek és gazdagodnak. Bizonyítja ezt, hogy ez évben a megye termelőszövetkezeteiben átlagosan — a tavalyihoz viszonyítva — harmincöt százalékkal növekedett a fel nem osztható közös vagyon értéke. Ezzel együtt növekedett a tagság jövedelme is. A Kiskörei Rákóczi termelőszövetkezetben például a nyár folyamán 380.000 forint értékű olyan közös vagyont szereztek, melyet egy fillér adósság sem terhel. Ezzel együtt a szövetkezet fel nem osztható közös vagyona 1 800 000 forintra növekedett- Ebben a tsz-ben a megyében először készült el a zárszámadás, mely szerint egy-egy munkaegységre 47 forint értékű terményt és készpénzt osztanak. Mindezeken felül a jövő évi beruházásokra, valamint a gazdaság fejlesztésére 58.000 forint készpénzt is tartalékoltak. Az ugyancsak tartalékolt vetőmag és takarmány értéke 100 000 forintot tesz ki. A most elkészült zárszámadás adatai szerint — a munkaegységekre járó átlagjövedelem egy-egy tagnál meghaladja a 25.000 forintot. Ezenkívül a legjobb növénytermesztő és állattenyésztő brigádok tagjai között csupán juaó osatalomként az elmúlt két napban 103.000 forintot tottak ki. Mindehhez hozzájön még a háztáji gazdaság eredménye, — melyeken a tsz tagjai szerint — ebben az évben családonként 5.000 forint volt a tiszta jövedelem. Egybevéve, a kiskörei Rákóczi termelőszövetkezet tagjai ebben az évben több, mint 30.000 forint jövedelemre tettek szert, melyet teljes egészében saját magukra és családjukra fordíthatnak. „Ifjú Nevelő“ címmel lapot indított az egri Pedagógiai Főiskola KISZ s*erve*ete Az Egri Pedagógiai Főiskola KISZ szervezete lapot indított. A tíz oldal terjedelmű, sokszorosított újság „Ifjú Nevelő” címen havonta egyszer jelenik meg. A főiskolai ifjúság problémáival foglalkozó politikai lap a KISZ szervezet hírei mellett jelentős teret szentel a diákság sport- és kultúrális álét* eseményeinek. terveinek is.
