Népújság, 1957. november (12. évfolyam, 87-95. szám)
1957-11-20 / 92. szám
2 NÉPÚJSÁG 1957. november 20. szerda fi Magyar Forradalmi Munkás-paraszt Kormány és a Magyar Szabad Szakszervezetek Országos Szövetsége elnökségének határozata az üzemi tanácsokról Az üzemi demokrácia kiszélesítése, a dolgozóknak — mindenekelőtt a munkásosztálynak és a termelés területén munkálkodó értelmiségieknek — a gazdasági építőmunka irányításába való fokozottabb bevonása azt a célt szolgálja, hogy elősegítse a dolgozók alkotó kezdeményezésének kibontakozását a szocializmus építésében, meggyorsítsa a szocialista gazdaság felépítését, hozzájáruljon a népjólét további emeléséhez, s mindezek következtében tovább erősítse a néphatalom, a proletárdiktatúra államát. Áz üzemi demokrácia továbbfejlesztése a hazánkban nagy tradíciókkal és a szocialista építőmunka terén gazdag tapasztalatokkal rendelkező szakszervezeteknek — mint a dolgozók, mindenekelőtt a munkásosztály legátfogóbb tömegszervezeteinek — megtisztelő kötelessége. A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány és a Magyar Szabad Szakszervezetek Országos Szövetségének elnöksége az üzemi dolgozóknak a vállalatok gazdasági irányításába, a termelés társadalmi ellenőrzésébe való fokozottabb bevonása céljából szükségesnek tartja, hogy a termelő vállalatoknál, a szakszervezetek irányítása alatt üzemi tanácsok alakuljank és segítsék a tervgazdálkodás érvényesítését, az állami vállalatok társadalmi tulajdonának megszilárdítását, valamint az állami vállalatok egyszemélyi felelős vezetését. Az előzőekben foglaltak figyelembevételével a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt kormány, a Magyar Szabad Szakszervezetek Országos Szövetségének elnökségével egyetértésben az üzemi tanácsok megalakítását, szervezetét és jogkörét az alábbiakban szabályozza: I. f) a nagyobb jelentőségű újítások és találmányok bevezeté&ZERENCSÉS ? Üzemi tanácsok megalakítása. 1. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa 1957. évi 63. számú törvényerejű rendeletével hatályon kívül helyezte a munkástanácsok létesítéséről szóló jogszabályt, ezzel a munkástanácsok megszűntek. Ezért a népi demokrácia érdekeinek hathatósabb védelmére és a dolgozók demokratikus jogainak bővítésére, a szakszervezetek irányítása alatt működő üzemi tanácsot kell alakítani. 2. A Mgyar Népköztársaságban a termelő üzemek túlnyomó többsége társadalmi tulajdonként az állam tulajdona. Az állami vállalatokat az állam nevében az igazgató vezeti, kinek egyszemélyi vezető hatáskörét és felelősségét az üzemi tanácsok Ő? alakítása nem érinti. 3. Üzemi tanácsokat kell alakítani minden állami, ipari termelő vállalatnál, bányában, állami mezőgazdasági vállalatnál — ideértve az egyes állami intézmények (MÁV, posta, stb.) ipari termelő (javító) vállalatait is. 4. Nem szabad üzemi tanácsot létrehozni a termelő tevékenységet nem végző vállalatoknál, intézményeknél, szervezeteknél, középfokú irányító szerveknél, a vasúti és postaforgalom, a közhasznú autó- közlekedési, villany" és légi közlekedés és a hajózás területén, valamint a kereskedelemben (beleértve a raktározó és készletező vállalatokat is). II. Az üzemi tanácsok hatásköre. 5. Az üzemi tanácsoknak ellenőrző, véleményező, és döntési jogkörük van. 6. Az üzemi tanács ellenőrzi a vállalat gazdaságos működését, ezen belül a) a termelő berendezések, a nyersanyag, a pénzügyi eszközök és a munkaerő tervszerű felhasználását, b) a műszaki fejlesztés feladatainak végrehajtását, c) a minőségi ellenőrző szervezet működését, d) a munkafegyelem megtartását, e) a társadalmi tulajdon vé- delmése hozott rendelkezések végrehajtását. 7. Az üzemi tanács véleményét ki kell kérni az alábbi ügyekben: a) a minisztérium keretszámai alapján elkészített vállalati tervjavaslat, b) a vállalat saját eszközeiből, illetőleg a rövid lejáratú hitelekből történő beruházásainak meghatározása, valamint a felújításokra szánt összegek felhasználása, c) a meghatározott vállalati, szervezeti felépítés, és munkarend módosítása, d> a főbb bérezési formák kialakítása. e) az alkalmazotti létszám meghatározása, se, g) a mérlegbeszámolóból adódó feladatok. 8. A vállalat igazgatója, illetőleg az üzemi bizottság olyan kérdésekben is kikérheti az üzemi tanács véleményét, amelyre nézve a jelen határozat 7. pontja ezt nem írja elő. 9. Az üzemi tanács dönt az alábbi kérdésekben: a) a vállalati nyereségrészesedés felosztásának irányelvei, b) a Minisztertanács — SZOT vándorzászlóval, illetve az Élüzem címmel járó pénzjutalom összegének felosztása, c) a szociális beruházásokra szánt összegek felhasználásáa, d) az igazgatói alap szociális és kulturális célokra fordítható részének felhasználása, e) a munkaruha elosztása, a törvényes rendelkezések keretén belül. f) külön jogszabályok által hatáskörébe utajt kérdésekben. 10. Az üzemi tanácsnak hatásköre, keretei között hozott döntéseit az igazgató köteles végrehajtani. Az üzemi tanács olyan határozatainak végrehajtását, a) amely jogszabályt sért, — vagy b) amelynek meghozatalával hatáskörét túllépte, az igazgató köteles megtagadni. III. Az üzemi tanácsok kötelezettségei. 11. Az üzemi tanácsok kötelessége, hogy a) munkájuk során a vállalat gazdaságos működéséhez, a — a népgazdaság érdekeinek szem előtt tartásával a vállalat igazgatójának segítséget nyújtsanak, b) betartsák és betartassák a törvényes előírásokat, c) őrizzék és védjék a társadalmi tulajdont, d) segítsék személyes példa- mutatással a munkafegyelem megszilárdítását, e) határozataikkal, javaslataikkal elősegítsék az üzemi demokrácia kifejlesztését, a dolgozók tömegeinek bevonását a népgazdaság, a vállalat előtt álló feladatok megoldásában, tevékenységükkel neveljék a dolgozókat a szocialista munk- kaerkölcsre, a haza, az üzem szeretetére. 12. Az üzemi tanács tagja, a tanácstagsággal járó munka során tudomására jutott, illetőleg birtokába került állam- és hivatali titkokat köteles az államtitok, illetőleg hivatali titok büntetőjogi védelméről szóló rendelkezések szerint megőrizni. iV. Az üzemi tanácsok tagjainak megválasztása, jogállása és a tanácstagság megszűnése 13. Az üzemi tanács megalakításáról, az •üzemi bizottságok gondoskodnak. Az üzemi tanács 15—121 tagból áll, e kereten beiül az üzemi tanács tagjai számát az üzemi bizottság határozza meg. Az üzemi tanács elnöke az üzemi bizottság elnöke. • a) az üzemi tanács tagságának kétharmadát az üzemi bizottság által behívott, választott szakszervezeti funkcionáriusok (ÜB-tagok, műhelybizottsági tagok, bizalmiak) alkotják, egy harmadrészét az üzem dolgozói termelési tanácskozásokon választják. b) Állásuk, illetőleg tisztségük folytán tagjai az üzemi tanácsnak: a vállalat igazgatója, főmérnöke (főagronómus), főkönyvelője, a vállalat MSZMP titkára, KISZ titkára. 14. Az üzemi tanács tagjaivá — szakszervezeti tagságra való tekintet nélkül — csak olyan büntetlen előéletű, — a dolgozó néphez és a nép- köztársaság alkotmányához hű jelölt választható meg, aki legalább két éve a vállalatnál dolgozik. 15. Az üzemi tanács tagjait üzemrészenként, műhelyenként, telephelyenkénti tartott termelési tanácskozásokon az üzem dolgozói választják kétévi időtartamra. Egy-egy üzemrész, műhely, telep, az ott dolgozók számarányának megfelelően az üzemi bizottság által megállapított számban választ üzemi tanácstagokat. A jelölés a műhelybizottság — ahol ilyen nem működik — a szakszervezeti bizalmi feladata. A választás szótöbbséggel történik, és annak érvényességéhez az üzemrész, műhely, telep, dolgozói kétharmadának a választáson való részvétele szükséges. 16. Megszűnik a választott tagok üzemi tanácstagsága: a) a megbízatás lejártával, b) a munkaviszony megszűnése, c) a tisztségről való lemondás, d) az összeférhetetlenség megállapítása, továbbá e) visszahívás esetén. Az üzemi tanács nem választott tagja tanácstagságát csak abban az esetben veszti el, ha megszűnik az a tisztsége, vagy állása, amelynek alapján az üzemi tanácsnak tagjává vált. 17. Az üzemi tanács választott tagjait ugyanaz a jogvédelem illeti meg, amit a Munka Törvénykönyve az üzemi választott szakszervezeti vezetőknek biztosít. 18. Minden politikai, gazdasági, vagy egyéb tevékenység, illetőleg magatartás, amely ellentétben áll a dolgozó nép érdekeivel, összeférhetetlen az üzemi tanács tagsággal. Az összeférhetetlenséget az üzemi tanács állapítja meg és ezzel egyidejűleg az üzemi tanácsi tagság megszűnik. Ha az üzemi tanács tagja egyben valamely államhatalmi szerv választott tagja is (országgyűlési képviselő, helyi tanácstag), vele szemben az üzemi tanács összeférhetetlenséget nem állapíthat meg. összeférhetetlenség megállapítása nélkül az üzemi tanács tagját csak választói hívhatják vissza. A visszahívás- , hoz kétharmad többség szükséges. V. Az üzemi tanácsok működése. 19. Az üzemi tanács a szak- szervezet irányítása ailatt működik. Az üzemi tanács tevékenységét ülésein fejti ki. Az üzemi tanácsot szükség szerint, de legalább negyedévenként össze kell hívni. Minden kor össze kell hívni az üzemi tanácsot, ha az üzemi bizottság úgy dönt, illetve az üzemi tanács tagjainak legalább kétharmada, vagy az igazgató kéri. Az üzemi tanács üléseit munkaidőn kívül kell megtartani. 20. Az üzemi tanács akkor határozatképes, ha tagjainak I kétharmadrésze megjelent. A I tanács döntéseit szótöbbséggel ! hozza, döntéseit jegyzőkönyv- ' ben kell rögzíteni. 21. Az üzemi tanács műkö- ídésével kapcsolatos ügyviteli kérdésekben az üzemi bizottság intézkedik. Az üzemi tanács két ülése közötti időszakban az üzemi tanács számára biztosított hatáskörben az üzemi bizottság jár el es a megtett intézkedésekről a következő tanácsülésen tájékoztatást ad. Az üzemi tanács jogkörében a tanács egyes tagjai nem járhatnak el. 22 Az üzemi tanács működéséről a dolgozókat rendszeres sen tájékoztatni kell. VI. Vegyes és zárórendelkezések. 23. Az üzemi tanács tagját az üzem többi dolgozójával szemben semmiféle anyagi előny nem illeti meg, de « a tisztség miatt hátrányt sem szenvedhet. 24. Jelen határozat rendelkezései nem érintik az üzemi bizottságok egyéb jogszabályokban előírt jogait és kötelességeit. 25. Jelen határozat alapján az üzemi tanácsokat elsőízben 1958. március 1-ig kell megválasztani. 26. A jelen határozat kihirdetése napján lép hatályba Végrehajtásáról az iparág sa- latosságainak figyelembevételével az illetékes szakszervezetek központi vezetőségei, az illetékes miniszterrel egyetértésben gondoskodnak. KADAR JANOS s. k. A Magyar Forradalmi MunkásParaszt Kormány elnöke. SOMOGYI MIKLÓS s. k. A Magyar Szabad Szakszervezetek Országos Szövetségének elnöke. Aligha mondható annak, az egri Kiskereskedelmi Vállalat ötlete, amely a város szívében, ízlésesnek aligha mondható sátrakban rendezi meg a „3 napos kabátvásárt”. Eger idegenforgalmi hely — egyrészt ezért, másrészt a kereskedelem kulturáltságával KÜLPOLITIKA — THEODOR HUBNER, a new-yorki közoktatásügyi hivatal idegennyelvű részlegének igazgatója kijelentette, hogy miután a Szovjetunió oly nagy eredményeket ért el a tudomány és a kultúra területén, az amerikai iskolákban az eddiginél szélesebb körben kell tanítani az orosz nyelvet. — AZ AMERIKAI légierő Hollandiában állomásozó egyik F—100 Super Sabrajet típusú gépe Bussanban lezuhant és felrobbant. A robbanás következtében két holland laktanya kigyulladt. Öt holland katona életét vesztette, 15 pedig súlyosan megsebesült. A repülőgép pilótája életben maradt. — II. ERZSÉBET angol királynő kihallgatáson jogadta Mohammed al Badr jemeni trónörököst és külügyminisztert. — A BONNI külügyminisztérium keleti osztályának kényszerszabadságra küldött vezetője, Otto Bräutigen visz- szatér posztjára. Bräutigen a nácik által megszállt keleteurópai területeken zsidó személyek tömeges meggyilkolásával vett részt. A hónapokon át tartó bonni „vizsgálat” azonban úgy találta, hogy A Heves megyei földművesszövetkezetek a közeljövőben több hasznos mezőgazdasági gépet vásárolnak, hogy ezek kikölcsönzésével a terméshozamok növeléséhez segítsék a gazdákat. gyáraink azt követelik, hogy üzemük zavartalanságának biztosításához elegendő nyersanyag- tartalék legyen. Sztálinvóros- ban most kezdte meg működését a második hatalmas kohó. Ez nagy mennyiségű vasércet emészt, amelyet, jobbára külföldről kell behoznunk. A vasércből a kohóban eltávoznak az idegen anyagok, megmarad a nyersanyag. amely ócskavassal vegyítve a marlrin- keptencébe kerül, hogy ezek tü- zébon megszülessen az új, kifogástalan acéL Ha tudjuk azt, — hogy Sztálinváros, Csepel, Diósgyőr, Ózd martinüzemei mennyi ócskavasat olvasztanak, tudjuk egyben azt is, hogy az ócskavasakkal. vashulladékkal teli vagonok sok ezreinek kell megindul- niok kohóink felé. Hasonló a helyzet papírgyárainknál, amelyek a lucfenyőt, a cellulózét külföldről kapják, a gyártáshoz szükséges papírhulladékot rongyot azonban az országban kell összegyűjteni. A .MÉH1 Vállalat dolgozói felkészültek arra. hogy az ősz folyamán igen nagy mennyiségű ócskavasat, papírt, rongyot gyűjtenek össze. Ez a munkájuk csak Szerkesztői üzenetek Ü Boros Lajos. Bélapátfalva, Márton József. Nagyréde: Levelükkel a Kis ügyek rovatban foglalkoztunk. Szabó József né, Gyöngyös: Panaszukat kivizsgáltatjuk s a kivizsgálás eredményéről levélben értesítjük. Kérjük, legyen addig türelemmel. Lukács András, Ecséd: Beküldött írásaiból megállapítottuk, hogy íráskészsége van. Az „Egyenruha rajtunk” című cikke érdekes és közölhető is lenne, de sajnos, hosz- szabb annál, mint amit lapunk terjedelme miatt elbír. Másik írása nem közölhető. összeegyeztethetetlen ez a forma, amely jó lehet egy kirakodó vásáron, de semmikép sem egy barokk város szívében. Nem beszélve arról, hogy az eladók egészségének sem hasznos novemberben e« a — SOROKBAN Bräutigen ellen „nincs elegendő bizonyíték.” — NEGYVENÖT INDIAI mérnök utazott a Szovjetunióba, akik különböző szovjet kohóművekben gyarapítják majd ismereteiket. Az indiai tájékoztató iroda közlése szerint szakmai továbbképzésre körülbelül 700 indiai szakembert küldenek ki a Szovjetunióba. — 1958 HUSVÉTJÁN Erfurtban megrendezik a nemet munkásifjúság kongresszusát. A kongresszus előkészítésére Berlin demokratikus körzetében bizottság alakult. — A KÍNAI egészségügyi minisztérium felszólította Kína lakosait, kapcsolódjanak bele abba a felújítandó országos mozgalomba, amelynek célja, hogy 12 éven belül teljesen kiirtsák Kínából a patkányokat, a verebeket, a legyeket és a szúnyogokat. — TÖBBEZER katona, rendőr és polgári személy építi a gátakat a Po deltájában, ahol az a veszély fenyeget, hogy az esőtől megduzzadt folyó nyomására a gátak átszakadnak. Tolle 23 009 lakosa és az odaérkezett többszáz menekült készen áll minden sc- gíségre. Többek között huszonhárom vetögépet, 10 vetőmagtisztítót, hat kerti traktort és tíz öntözőmotort bocsátanak olcsó kölcsöndíj fejében a gazdák és ! szakcsoportok rendelkezésére. akkor lehet lehetséges, ha azt városban és falun az egész lakosság támogatja. Az utóbbi időben az iskolai fiatalokat az influenza megakadályozta abban, hogy a gyűjtésben élen járjanak. Most, amikor az egyébként is enyhe lefolyású járvány szűnőben van, a lelkes úttörők ismét tevékeny részt vehetnek a gyűjtés munkájában. Megyénk gyűjtői szívesen fogadták azt az újítást, hogy a MEH-nek átadott nyersanyagokért a gyűjtő kívánságára egészben vagy részben 4 forintos sorsjegyet kap. A húzásnál a szerencsés nyerőkre rendkívül értékes és hasznos díjak várnak (mosógépek, motorkerékpárok, szoba- és konyhaberendezés, televíziós készülékek, vásárlási utalványok Nen kétséges, hogy minden iskolás gyermeknek lesz egykét MÉH -sorsjegye. — hiszen kél kiló újságpapír átadásáért máris kijár egy teljes sorsjegy. Arany Jánosra emlékeznek a Heves megyei falvak Nincs olyan városa, kis, hegyi faluja, tanyája Heves megyének, ahol ezekben a hetekben ne emlékeznének meg a magyar nemzet nagy költőjéről, Arany Jánosról. Az Aranyévforduló Heves megyei ünnepségeinek száma megközelíti a százat, s még mindig több község lakói készülnek arra, hogy bensőséges ünnepség keretében áldozzanak a legnagyobb magyarok egyike emlékének. Szombat este Hatvanban rendezett irodalmi estet a Hazafias Népfront Arany János emlékbizottsága. A városi kul- túrotthont zsúfolásig megtöltő ünneplő közönség előtt Pándi Pál irodalomtörténész beszélt Aranyról, majd számos avatott előadású költemény hangzott el műveiből. Többek között előadtak a szereplők egy to- borzót is. amelyet Arany János zenésített meg. A Népköztársaság Elnöki Tanácsának 1957. évi 63. számú törvényerejű rendelete a munkástanácsokról 1. §. A munkástanácsokról szóló 1956. évi 25. számú törvény- erejű rendelet hatályát veszti. 2. §. Jelen törvényerejű rendelet a kihirdetés napján lép hatályba. DOBI ISTVÁN s. k. A Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke. KRISTÓF ISTVÁN s. k. A Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára. sátoros-árusítás. Kölcsöngépekkel segítik a gazdákat a Heves megyei föidmüvesszövetkezetek A több vasért, papírért, rongyért Közeledik a tél. Kohóink. —
