Népújság, 1957. november (12. évfolyam, 87-95. szám)
1957-11-16 / 91. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ÖNTOK ■; s ^,x |||§ * ií r * I £ Ji. 11 ü *■' AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÄCS LAPJA XII. ÉVFOLYAM, 91. SZÁM. ÄRA: 60 FILLÉR. 195:. NOV. 16. SZOMBAT í I Kátravfdiki Szénbányászati Tröszt dolgos hétköznapjai Lenin már 1918 márciusában hangsúlyozta a szovjet hatalom soron lévő feladatai között a szocialista munkafegyelem fontosságát, „Ez nehéz feladat, — mondotta — de hálás feladat is, mert csak akkor, ha ezt gyakorlatilag megoldjuk, csak akkor ütjük be uz utolsó szeget abba a koporsóba, amelyben a kapitalista társadalom nyugszik, s amelyet mi földelünk el.” A Mátravidéki Szénbányászati Tröszt dolgozói tettek már egyet s mást, hogy hazánkban is az utolsó szeg kerüljön a kapitalista társadalom koporsójába. De most az MSZMP országos aktívájának tanácsát meghallgatva a tröszt kommunistái, vezetői és becsületes pártonkívülijei elismerik: nálunk sincs még olyan munka, mint amilyen kellene, mint amilyen lehetne. A pető- fibányai pártbizottság és az altáró vezetősége beszélgetett is már ezekről a dolgozókkal. Taggyűlésen, aktíva ülésen, termelési értekezleten mondták meg: tovább kell javítani a fegyelmet, s elsősorban a vezetők követeljék meg a fegyelmezettebb munkát. Mert annak ellenére, hogy a tröszt szép eredményeket ér el — harmadik negyedévi tervét 105.9 százalékra teljesítette, tonnánként 6.24 forinttal termeltek olcsóbban, csökkent az anyag, a bérfelhasználás és több, mint 4 millió forintot takarítottak meg a második negyedévhez viszonyítva — van még tennivaló bőven, s éppen a munkafegyelem megjavításában. Mit is jelent a gyakorlatban a munkafegyelem megszilárdítása a trösztnél? Az igazolatlan mulasztások megszüntetését — 666 fő mulasztott igazolatlanul a harmadik negyedévben — a munkanap jobb kihasználását — a szűcsi Xl-es aknánál, de máshol is előfordul, hogy 10—15 perccel a műszak vége előtt az utcán találkoznak azokkal, akiknek még lent a bányában volna a helyük — az állóórák csökkentését — itt a szállító személyzet tehetne többet — a pazarlások megszüntetését, a technológiai előírások betartását, a termelés minőségének javítását. Mindezeknél van ja,- vítanivaló. s ezek a javít ásó’* a termelékenység növekedésinek s egyben a jólét növelésének forrásai is. Hogyan alakítják, alakítgatják a szocialista munkafegyelmet a tröszt kommunistái? „Ez az új fegyelem — tanítja Lenin — nem égből pottyan, nem jr rr óhajok szülötte.. '• Egyik fontos forrás,a, hogy a kizsákmányolásmeriites munka megváltoztatja az emberek gondolkodásmódját, a munkához való viszonyúikat. Bocsó Mihály petőfibányai, vájár és a hozzá hasonló bány ászok azért végeznek évek óta jó munkát, mert végig próbálták a kapitalista bányász életét, s megértették a bányász régi és mai élete közti kü lönbséget. Elengedhetetlen feltétele a szocialista munkafegyelemnek a nevelés, amely a legkülönbözőbb formákban, a személyes példamutatástól, az agitációig, az előadásodig nyilvánulhat meg. A dolgozók szocialista nevelésének az alapja a marxizmus-leninizmus és a nevelőmunkát a párt irányítja. A Mátravidéki Trösztnél is a párt, a fegyelem javításának az élharcosa és ebben segítséget vár, követel a KISZ-től,' a szakszervezettől. A munkafegyelem megjavításáért folyó munkában a büntetés eszközét is alkalmazzák, de természetesen nálunk az elsődleges, a nevelés. Szóltunk már arról, hogy a harmadik negyedévben 666 fő mulasztott igazolatlanul, de sok volt az álbeteg is. A trösztnél most 70—80 „beteg” dolgozó táppénzét tiltják le, 20—30 pedig bíróság elé kerül táppénzcsalásért. Ezek a büntetések is akkor lesznek nevelő hatásúak, ha megmagyarázzák a mulasztást elkövetőknek, hogy hanyagságukkal hogyan hátráltatják a társadalom és a maguk boldogulását. A szocialista munkafegyelem teljes megvalósítása nem megy egyik napról a másikra. „ZJj munkafegyelmet megteremteni, az emberek közötti társadalmi köteléknek új formáit létrehozni, új formákat' és módszereket teremteni az emberek munkába való bevonására ez évekre és évtizedekre terjedő munka” — mondja Lenin. Ez áll természetesen a Mátravidéki Trösztre is. S ennek oka, sok dolgozó tudatában élnek még a burzsoá hagyományok, szokások, s ezek befolyásolják gondolataikat, cselekedeteiket. Sokan nem is gondolnak arra, hogy a lógások, a fegyelmezetlen munkák mögött ez van. A bányászok ösz- szetétele nem egységes. Uj munkások érkeznél faluról, a kisiparból, s ezek csak lassan szokják meg a bányát, a kollektív munkát, a számukra szokatlan fegyelmet. Az a helyes, ha ezekkel a régi bányászok, a törzsgárda tagjai beszélgetnek. Olyanok, mint Dénes Zoltán, vagy Tiliczki József, akik munkájukon, fegyelmezettségükön keresztül tekintélyt vívtak ki maguknak a bányászok között. Helyes lenne, ha a trösztnél ismét felélődre a „nevelj új bányászt” niozgaiom, s ennek keretében tá régi tapasztalt bányászok szakmai tudásuk átadásával és példamutatásukkal, fegyelmezett, munkájukat szerető bányászokat nevelnének az új dolgozókból. A munkafegyelem megszilárdítását a gazdasági vezetők azzal segíthetik leginkább elő, ha megteremtik mindazokat a műszaki és gazdasági feltételeket, amelyek a folyamatos munkához szükségesek, gondoskodnak a bányászok megfelelő munkakörülményéről, s mindemellett a notórius fegyelembontókkal szemben következetesen alkalmazzák a fegyelmezés törvényes eszközeit is, a szóbeli dorgálástól — ha kell — akár a fegyelmi úton való elbocsátásig is. A kemény, de- igazságos rendszabályok, ’ a dolgozók döntő többségének helyeslésével találkoznak — ebben biztosak lehetnek. Hiszen a fegyelembontó nemcsak magának okoz kárt, hanem a munka rendjét megzavarva nagyon sok becsületesen dolgozó társát is közvetlenül megkárosítja. Hepp József, vagy Szűcs Gyula, aki mint táppénzes beteg, napi 80—100 forintért motorozott, illetve a kantinban italozott, nemcsak magának okozott kárt, — több BEVÁLT A „MOPED” AZ ILLETÉKES MINISZTÉRIUMOK FIGYELMÉBE ★ Szalai István: GYURI BÄTYÄM ★ LESZ-E VÉGRE FEDETTUSZODÄJA EGERNEK? ★ AZ NB III. ÉS A MEGYEI I. O. BAJNOKSÁG TÁBLÁZATAI 60—70 fokos hőségben végzik nehéz munkájukat a gyöngyösi Vas- és Fémipari Vállalat fémöntői. E'.ozsik István öntő és Petes Imre a tégelykemencé bői emelik ki az izzó bronzot (A képesriport folytatása a 3. oldalon.) vWW^A^AAAAAA/W^/VVV^AA/Wv\'v^óvPl/V^^AAAé^AAAAAPAA^VWWWW^AAAAAA^A^yVWWWVVWVVWVVVWWv^AVV Új miivbiésiiródtial csaknem megkétszerezték az egri „Leánvka“ terméshozamait a kutatók Az egri történelmi borvidéknek az „Egri bikavér”, a ,Medoc Noir” mellett másik nevezetessége a „Leányka” bor. Termelése azonban nem fejlődik a kívánt mértékben, mert a szőlősgazdák — az eddigi szokásos műveléssel — egyik évben sem tudnak megfelelő termést elérni ebből a szőlőfajtából. A Szőlészeti Kutató Intézet egri kísérleti telepén a kutatók évek óta foglalkoznak azzal: van-e lehetőség ennek a kiváló zamatú fehér bornak a nagyobb arányú, jövedelmező termelésére, ötéves kísérletsorozatuk lezártával igennel felelnek erre a kérdésre. A „Leányka”, ha az eddigi rövid-, vagy hosszúcsapos metszés helyett kordon-, Guillot-, vagy szálvesszős műveléssel gondozzák, jelentősen magasabb termést hoz, — a minőség sérelme nélkül. Szálvesszős metszéssel például a „Leányka” a kísérleti telep tábláin — többéves átlagban — csaknem negyvenmázsás holdankénti átlagtermést ad, csapos metszéssel pedig mindössze huszonhármat, nem beszélve az egyénileg gazdálkodók kisparcellái- nak sokszor csak 13—16 mázsás holdankénti terméséről. A kísérleti telep kutatói az eredmények ismertetésére an- kétot rendeznek a tél folyamán, tavasszal pedig több bemutatót terveznek a „Leányka” táblákon, amelyekre meghívják a környék termelőszövetkezeti és egyénileg gazdálkodó parasztjait. Talajgyalu alakítja ki az új szőlő- telepek terraszait Eger határában A szüret befejezte után azonnal hozzákezdtek a szőlősgazdák a Heves megyei szőlőkben az őszi munkákhoz. Megindult a szőlőtőkék fedése, a trágyázás az Eger-Gyöngyös- vidéki Állami Pincegazdaság területein is. A termőszőlők ápolása mellett serényen dolgoznak a pincegazdaság új telepítésű szőlőiben is. Az Eged oldalában megforgatott 350 holdas tábla százholdas részét készítik elő a tavaszi szőlőtelepítés számára. Egy külön e célra átalakított talajgyalúval alakítják ki a terraszosra kiképezett terület szerpentin útjait, terraszait, a vízgyűjtő és elvezető árok-rendszert. A korszerű géppel naponta 40 ember munkáját végzik el. Elvégezte az őszi munkákat a pusztaszikszói állami gazdaság Viszonylag nem sok gépe van a pusztaszikszói állami gazdaságnak. A több, mint kétezer holdnyi terület vetéséhez, talajműveléséhez, betakarításához alig félszáz kisebb- nagyobb gép áll rendelkezésükre. Ötleteikkel, ésszerűsítéseikkel mégis elérték, hogy ma már nincs olyan munka a gazdaságban, amit kézzel végeznének, a cukorrépaegyelé- sen, kukoricatörésen kívül. Az ikersoros kukorica talajának elegyengetését burgonyaszedővel, a szárvágást átalakított kombájnnal, más egyéb betakarítási munkákat a Mehla- der nevű keletnémet géppel végzik. Gépi erővel szórják a szervestrágyát is. A „Mazni- ce” nevű csehszlovák gyártmányú trágyaszórókkal naponta 30 fogat munkáját és ennél is több kézierőt takarítanak meg. A j ólképzett gépkezelők és a karbantartott, számtalan ötlettel hasznossá tett gépek együttműködésével sikerült teljesíteniük november hetedikéi felajánlásukat is a gazdaság dolgozóinak. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulója napjára az őszi munkákat teljes egészében elvégezték és most már a közeli társgazdaságokat segítik meg, hogy azok is mielőbb készen legyenek az ősziekkel. A munkában legjobban kitűnt száz dolgozó között több, * is. mint huszonötezer forint pénzjutalmat osztottak ki, nyolcán pedig kormánykitüritetést kap. tak. | Széljegyzet I Hálátlan az emberiség, csudamód hálátlan. Es feledékeny Úgy emeli fel és ejti le sztárjait, mint céllövölde vize a kaucsuklabdát. Akikért ma milliók lelkesülnek, az holnap már a névtelenség homályába ’ tűnik. Mint a Szputnyik 1. Világszenzáció volt, mindent tudtunk róla, távcsövein kivehető fénye elszürkítette Lolo- brigidát, nevével keltünk és ébredtünk, — ma? Ugyan kérem, ki törődik azzal a kis vacak félméteres gömbbel? Mert a Szputnyik II, meg a Lajka, meg a Szputnyik III... az igen, de az a kis megnémult bippegő gömböcske ... régen volt talán igaz se volt. Mi az a potom ezer kilométer, ahol elkezdett keringeni? Semmi, úgyszólván semmi! Nem, kedves emberek ez ha- ládatlanság. Gondoljunk azért a világűr pionírjára is, amely most már csak 810 kilométer magasan kering, rendkívül szorgalmasan, a meteorok meg nem szűnő ámulatára. Mert, ha valaha eljutunk a Marsba — J vegyék tudomásul — azt első- í sorban és egyedül ennek a kis j megnémult, félméteres gömb- > nek köszönhetjük majd. i napi táppénzüket elvonták —- hanem még a bányászok megvetését is kiérdemelték, mert éppen abban az időben lógtak, amikor napi 5—600 valóban beteg — influenzás — bányászt volt kénytelen nélkülözni a bánya. Ha sorra kérdeznénk a Mátravidéki Szénbányászati Tröszt bányászait, hogy mi a terve, mi a vágya, legtöbb ezt válaszolná: jobban élni, többet keresni, gondtalanabb életet biztosítani a családnak, segíteni a társadalom célkitűzéseinek megvalósítását. Igazuk van. És amikor egy esztendeje mindez veszélyben volt, a bányászok jó része harcolt is ezért. Pető- fibányán nem engedték leverni az üzem homlokzatáról az ötágú csillagot, megváltozott életük szimbólumát. Fegyverrel űzték el az uszító, rendzavaró huligánokat, a „pufaj- kásoktól”, a fegyveres bányászoktól rettegett a környéken az ellenforradalom. Móresre tanították a munkástanácsba furakodott, a bányászokat félrevezetni próbáló ellenséget. Egy pillanátra sem aludt ki a fény a lakásokban, az erőmű áramot adhatott, mert Petőfi- bánya termelt, akkor is, mikor a legtöbb üzem sztrájkolt. A tröszt aknái, az újjászervezett pártszervezet, a kommunisták javaslatára elsőnek ajánlották fel csákányukat, karjukat, a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormánynak, s amilyen gyorsan csak lehetett, rendet teremtettek. A Mátravidéki Szénbányászati Tröszt bányászai helytállásukkal, a népi hatalomhoz való ragaszkodásukkal, méltán érdemelték ki megyénk dolgozóinak elismerését, megbecsülését. S eddigi munkájuk alapján bízunk abban, hogy a szocialista munkafegyelem megteremtésében is jelentős eredményt érnek el.
