Népújság, 1957. november (12. évfolyam, 87-95. szám)

1957-11-16 / 91. szám

2 NÉPÚJSÁG 1957. november 16. szombat A Hazafias Népfront Egerben is aktív részese lesz a politikai, társadalmi és gazdasági életnek — Beszélgetés a Hazafias Népfront Eger városi titkárával — A Hazafias Népfront orszá-| gos tanácsának októberi ülése óta egyre több szó esik — a legkülönbözőbb helyeken — a Hazafias Népfront jelentőségé­ről, célkitűzéseiről és felada­tairól. Felkerestük Csomó Já­nos elvtársat, a Hazafias Nép­front Eger városi titkárát, hogy nyilatkozzék lapunk szá­mára a népfront-mozgalom néhány időszerű kérdéséről és a városi bizottság munkájáról. Hogyan látja a Népfront jelenlegi helyzetét a vá­rosban? Az 1956 október-novemberi ellenforradalom a Hazafias Népfrontnak is sok kárt oko­zott. Az eszmei zűrzavar kö­vetkeztében a városi népfront bizottság tagjai között is vol­tak, akik meginogtak, sőt né- hányan átálltak az ellenforra­dalom oldalára. Több olyan téves nézet lett úrrá, ami hó­napokon keresztül akadályoz­ta a munkát. Most egyik legfontosabb fel­adatunknak tartjuk a városi népfront bizottságnak és elnök­ségnek az újjászervezését, il­letve kibővítését, az ellenfor­radalomban aktív szerepet vállaló bizottsági tagok levál­tását, s a népi demokráciához hű, az ellenforradalom idején helyüket megálló emberek be­vonását. Csak olyan bizottsággal és elnökséggel képzelhető el az előrehaladás, amelynek min­den egyes tagja egyetért a következőkkel: A Népfront a kommunisták és a velük együttműködő pár- tonkívüliek tömörülése a szo­cializmus építésében. A Népfront politikai tömeg- mozgalom, melynek alapja a munkásosztály és dolgozó pa­rasztság szövetsége, vezető ereje pedig a munkásosztály pártja a Magyar Szocialista Munkáspárt. A Népfront minden egyes híve elismeri, hogy Magyaror­szágon a múlt év októberében ellenforradalom volt, hogy a Szovjetunió politikai, gazdasá­gi és katonai segítsége az el­lenforradalom leverésében jo­gos és szükségszerű volt. A Népfront támogatja a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány határozatainak vég­rehajtását. Ezeknek az elveknek az alapján szervezzük most újjá a városi népfront bizottságot és elnökségét. Tervünk sze­rint november második felé­ben a bizottság megtartja első hivatalos ülését, ahol az orszá­gos tanácskozás anyaga alap­ján meghatározzák majd elő­rehaladásunk konkrét felada­tait. Milyen formákban, kere­tek között képzelik el a Hazafias Népfront műkö­dését a városban? A Hazafias Népfront bizott­ságokra és társadalmi bizott­ságokra épülő politikai tö­megmozgalom. Éppen ezért a városi bizottság mellett szük­séges lesz majd létrehozni a különböző társadalmi szakbi­zottságokat is. A béke bizott­ságot, a mezőgazdasági műve­lődésügyi-, jogi- szociális- és városfejlesztési bizottságok. Teljesítjük a város dolgozó parasztságának régi kívánsá­gát, — még ebben az évben — létrehozzuk a körzeti nép­front bizottságokat is. Milyen eredményei van­nak a városban a népfront eddigi tevékenységének és mik a jövőbeni terveik? Segítséget nyújtottunk a pedagógusnap megrendezésé­hez, az atom- és hidrogénbom­ba kísérleti robbantása elleni tiltakozó gyűlések és a tanács­tagi választások lebonyolításá­hoz.- Erőnkhez mérten részt- vettünk augusztus 20, — al­kotmányunk ünnepének előké­szítésében. Legutóbb eredmé­nyes felvilágosítást végeztünk az ENSZ hírhedt ötös-bizott­ságának jelentésével és a „ma­gyar kérdés” ENSZ-beni napi­rendre tűzésével kapcsolatban. Megrendeztük Egerben az ellenforradalmi eseményeket dokumentáló kiállítást, melyet körülbelül 30 ezer ember te­kintett meg. Eredményesnek mondható az Arany János em- lékpnnepség is, melyre ugyan­csak sikerült mozgósítani na­gyon sok érdeklődőt. Sok fontos és érdekes nép­front klubbot hozunk létre. Ez nyújtana lehetőséget különbö­ző tanfolyamok (arany és ezüstkalászos tanfolyamok) előadások, vitaestek, beszélge­tések és kultúrális rendezvé­nyek szervezéséhez. A klub keretében dolgozna a leendő Gárdonyi Géza Irodalmi Tár­saság is, melynek tevékenysé­gétől nagyon sokat várunk. Ez fogná majd össze az egri és a megyei írókat. Munkálkodna az irodalmi élet további kibon­takoztatásán. Remélhetőleg a városi tanács hozzásegít ben­nünket, hogy e célra megfelelő helyiséget kapjunk. December 7—8—9-én a vá­rosi tanáccsal közösen borki­állítást és borversenyt rende­zünk. Mi fogjuk ezután megszer­vezni a tanácstagok beszámoló gyűléseit és fogadónapjait. Be­számoltatjuk rendszeresen a tanácstagokat végzett munká­jukról, elvégre ehhez nekünk jogunk van, mert ők vala­mennyien a mi jelöltjeinkként kerültek a városi tanácsba. Ismeretterjesztő előadásokat, ankétokat szervezünk a „Ma­gyar Népköztársaság Polgári Törvénykönyv Tervezete” megvitatása érdekében. Ez két- oldaluan hasznos. Egyrészt a dolgozók betekintést nyernek a törvénykönyvbe, másrészt KÜLPOLITIKA — EGY TEXASI benzin­töltő állomáson ilyen feliratot akartak kifüggeszteni: „Ha elkerülhetetlen, hogy golfjáté­kos legyen elnökünk, akkor legalább legyen jó játékos. Válasszuk elnökké Hogan golf­bajnokot.” — PRAPASZ Csarjuszat- hiara tábornok thaiföldi bel­ügyminiszter Jó.jelentette, kor­mánya nem szándékszik meg­szüntetni a statáriumot, amit a szeptemberi katonai állam­csíny következtében hirdettek ki, mivel egyes zendülő veze­tők még most' is igyekeznek magukhoz ragadni a hatalmai. — TRUMAN, VOLT ameri­kai elnök kijelentette, hegy az amerikai tudósok ellen inté­zett támadások voltak elsőscr­A kedd esti órákban na­gyon sokan szidták Gyön­gyösön a Vendéglátóipari Vállalat vezetőit „kiváló szervezési” munkájukért. Ezt az estét ugyanis jól meg­szervezték, legalább is gon­doskodtak arról, hogy a vá­ros területén ne lehessen megfelelően szórakozni. A gyöngyösi Vörös Csillag ét­termet renoválják, a föld­művesszövetkezet főtéri he­lyiségében pedig küldött- gyűlést rendeztek az illeté­kesek. Így tehát a szórakozni vágyók részére egyetlen he­javaslataikkal elősegíthetik annak módosítását. Létrehozzuk és támogatjuk a volt gazdaköröket, mert je­lenleg csak egy működik Eger­ben. Ezek munkájába eddigi­nél jobban kívánjuk bekap­csolni a város mezőgazdasági és kultúrális szakembereit. Ezek mellett gondot fordí­tunk városunk kultúrális ha­gyományainak ápolására, mű­emlékeink védelmére. Ezenkí­vül számos más feladat vár még megoldásra, ilyen például a városfejlesztési tervek vég­rehajtásának segítés^. Meg­győződésem, hogy a Hazafias Népfront Egerben is aktív ré­szese lesz a politikai, társadal­mi és gazdasági életnek. Ja­vaslataival, kezdeményezései­vel segíti a város fejlődését — fejezte be nyilatkozatát Csomó János elvtárs.- SOROKBAN ban okai annak, hogy a Szov­jetunió megelőzte az Egyesült Államokat á mesterséges hold felbocsájtásában. — AZ ÍRORSZÁGOT Ulster- től elválasztó határ közelében, Dundalknál robbanás történt az egyik tanyán. A robbanás legalább öt személy halálát okozta. Az áldozatok valószí­nűleg az ír Köztársasági Had­sereg nevű titkos szervezethez tartoztak. — A PNS FÜLÖPSZIGETI hírügynökség jelentése szerint újabb négy politikai merény­letet követtek el a fülöpszigeti elnökválasztási kampány so­rúi?. A parázs légkörben folyó elnökválasztási kampánynak eddig összesen 16 halálos á!do- zata van. lyiség maradt, a Szabadság Étterem. Itt viszont fiudden a zenekar részére szünfnap van. A szünnap feltétlenül jár a zenészeknek is. No, de azért annyi rugalmasságot el lehet várni egy Vendéglátó­ipari Vállalat vezetőitől, hogy ha szükség van rá, másnapra tegyék át a szün­napot és minden körülmé­nyek között gondoskodjanak a szórakozni vágyó gyöngyö­siek vendéglátásáról. Elvég­re ezért vendéglátóipari Vál­lalat. Szórakozási szünnap Gyöngyösön MEGHALT ANTONIN ZAPOTOCKY Szűkszavú jelentés adta tudtul, hogy november 13-án reggel 5 órakor meghalt An­tonin Zápotoczky, a baráti Csehszlovák Köztársaság el­nöke, a nemzetközi munkás- mozgalom egyik legkipróbál- tabb és legnépszerűbb vete­ránja. Zápotoczky elvtárs, aki 1884-ben született, fiatal korától kezdve résztvett a munkásmozgalomban, s már 1902-ben, mint kőfaragó­segéd belépett a szociálde­mokrata pártba. Az 1905-ös munkástüntetés után börtön­be veti az osztrák-magyar monarchia rendőrsége és et­től kezdve sokszor próbál­ták rabsággal, terrorral meg­törni erejét és hitét a mun­kásosztály, a szocializmus ügyének győzelmében, Za- pctoczky elvtárs állja a har­cot, szervezi, irányítja a munkásmozgalom életét, ott áll Csehszlovákia Kommu­nista Pártjának bölcsőjénél, s miután 1922-ben a párt fő­titkárává választják meg, kemény harcba indul az op­portunizmus minden válfaja a szektarianizmus minden irányzata ellen. A felszabadulás után új­ra a szakszervezeti mozga­lomban hasznosítja nagy élettapasztalatát, majd 1948- as februári fordulat után mi­niszterelnökké, 1953 márciu­sában, Klement Gottwald elvtárs halála után a Cseh­szlovák Köztársaság elnöké­vé választják. Antonin Zapotopoczky elv­társ nagy népszerűségnek és szeretetnek örvendett Csehszlovákiában és cseh­szlovák barátaink kiváló ve­zetőt, nagytehetségű embert veszítettek el benne. A ma­gyar dolgozó nép együtt gyá­szol a csehszlovák néppel és együtt őrzi meg szívében a nemzetközi munkásmozga­lom egyik kiemelkedő alakjá­nak, a csehszlovák munkás- osztály nagy fiának emlékét. BERNHARD ILAMMERDING a z egyik düsseldorfi építőipari cég igazgatója Bern- Áx hard Lammérding. Mint ilyen, természetszerűleg közmegbecsülésnek örvend, talán még nagy jövőt is jósol­nak neki, tekintélye, súlya van a szavának. Ez a hammer­ding SS tábornok volt. Ez a Lammerding adta ki a paran­csot, hogy 1944. június 10-én égessék fel a franciaországi Oradour falut és lakóit gyilkolják le. Minthogy Lammer- ding szavának már akkor is súlya és tekintélye volt, a parancsot becsületesen végre is hajtották, s azóta az em­beri barbarizmus példatárába bevonult Ordour neve épp­úgy, mint Lidiciéé. Ha valaki felgyújtja szomszédja szal- makazálál: börtönt kap, ha valaki gondatlanságból meg­öli embertársát: börtönt, súlyosabb esetben halálbünte­tést. Ha valaki mindkettőt csinálja, nincs becsületes em­ber a földön, aki fel ne háborodna és ne követelné a leg­szigorúbb büntetést a számára. Nyugat-Németországban Bernhard Lammerdingből, — a. volt SS tábornokból igazgató lett! Minek ehhez kommentárt fűzni? Egy jenki Arthur király udvarában h/fargit, angol hercegnő, a szigetország tánctanárainak 1 ’’ kenyerére tör. Legutóbb ugyanis kijelentette, hogy nagyon szereti a Rock and Roll-t, s ez a kijelentés elegen­dő volt arra, hogy azóta állandóan csökkenjen azoknak a száma, akik a régi hagyományos társasági láncot tanulják. Elvis Priestley táncát félóra alatt meg lehet tanulni, s nem is kell hozzá tánctanító... így aztán Margit hercegnő jóvoltából az angol tánctanárok személyében újabb és engesztelhetetlen ellenséget szerzett mágának a Rock and Roll amerikai királya. íme isméi betört „Egy jenki Anthúr király udvarába”. (látó) FAZEKAS LÁSZLÓ: (Pannóniával a 9/iagastátrában — Csehszlovákiai útijegyzetek — „Szép csak egy volt: Selmecbánya“ Szliács fürdőn és az ősi Zó­lyom városán át Selmecbányá­ra értünk. Előtte rendkívül meredek hegyoldalra kapasz­kodott motorom. A lebukó nap aranybíborba öltöztette a sok dombon épült várost. Aki megáll ezen a dombtetőn, egy szempillantással észre veszi, — hogy különös, sejtelmes város fekszik ott lent. Öreg erdé­szek között sokszor hallottam ezt a mondást: „szép csak egy volt: Selmecbánya”. — Csak­ugyan, van ebben a városban így madártávlatból is valami megkapó, furcsa és izgalma­san érdekes. Különösebb fek­vésű várost hét országban sem találnánk. A domb tetejétől pár méter­rel előbbre, az országút éles szögűén merüli meg az egyik épületet. Meresztem szememet, ugyan hol az út folytatása?! De furcsa! Innen fentről úgy látszik, mintha a kanyargós út vagy száz méterrel lejjebb, az egyik ódon épület vaskos kéményei között folytatódnék, i-.csit tovább autóbusz rob- Jaj, mi történt? Belerohan ab­ba a templomba! Az autóbusz eltűnt. Egy pillanatra csend. Ni-ni, a busz már amott ka­paszkodik a másik hegyolda­lon. A város járókelői rá se hederítenek. Innen, a domb te­tejéről próbálok tájékozódni. Keresem az utcákat. Jobbra, a háztetőn keresztül kis udvar­ra látok. A fa vaskos ágára hintát kötöttek. Olyan hét éves körüli fiúcska kapaszkodik a kötelekbe és hajtja magát. A fa tövében hugocskája áll. Szinte könyörögve néz rá, ő is szeretne felülni. A szomszé­dos ház felém nyíló ablakából csinos kis virágoskertbe lehet lépni, de a lejtős oldalon eme­letes az épület, az erkélyen most áll fel valaki a nyugszék- ről. Amott az utcából pár mé­ternyi látszik mindössze és a kanyarban ódon, német stílu­sú ház oszlopos verandája tű­nik az utca folytatásaként. — Mellette, vagy inkább alatta, legalább 300 éves épület zsin- delyes teteje sötétlik. Kicsit balra — meglehetősen modern épülettömb, talán iskola. Erre észak felé, a hegyoldalban ap­ró kis házak. Mindegyik előtt kis virágoskert. Zeg-zugos ut­cák, vagy inkább csak merede­ken felkapaszkodó gyalogutak kötik össze a szomszédos há­zakat. Lejjebb kicsi és na­gyobb épület, keresztben, hosz- szában. Művészi rendetlen­ség, de utolérhetetlen báj és hangulat! Amott vagy tíz férfi baktat a kanyargós ösvényen. Kimérten, tempósan lépeget­nek, szinte nekidűlnek a dom­boknak.' Az egyik kezében kar­bidlámpát látok. Persze, bá­nyászok. Letelt a sikta, haza­felé igyekszenek. Amott is fel­tűnt egy csoport. Az egyik, ott a sor elején, vidáman fütyül. Libben a függöny, a muskát­lik mögül csinos barna kis­lány integet. Neki szólt hát e vidám nóta! Nagyrészt bányá­szok laknak ezen a hegyolda­lon. Elszórt, apró házacskáik szinte odalapulnak a hegyol­dalhoz. Mindenfelé sok-sok vi­rág, a házak között tölgy és fenyő. Az országútról nem is lehet látni, hogy meddig ter­jed a város és hol kezdődik a szabad természet. Kacskaringós úton értünk le a városba. Méltán nevezik Sel­mecbányát az iskolák, bányák műemlékek és a halastavak városának. Utcái zeg-zugosak, jóformán ahány ház, annyi domb, minden utca kisebb hegyre kapaszkodik. Itt nem lehet rohanni. Megfontoltan lépdel a járókelő a patinás város macskaköves utcáin. El sem tudom képezelni, hogyan járnak itt télen, amikor jeges és csúszós a járda, — mondom egyik idevalósinak. — Mi csak a lábunkon, de az idegent já­rásáról megismerjük, — hang­zik a válasz. Amikor megál­lunk a ..Szentháromság-téren”, szinte kitárul előttünk ennek a különös városnak dicső múlt­ja. ösztönösen érezzük, hogy ez a múlt tele volt munkával, harccal, örömmel és szenve­déssel. Nem láttam még vá­rost. amelynek külső képe annyira kifejezte volna annak karakterét, változatos törté­nelmét, a régmúlt századokból eredő, de mindenkor a hala­dást szolgáló hagyományait. A háromemeletes, tornyos város­háza, a regi bányaigazgatósági épület, a szemközti volt piaris­ta rendház, az Óvár magas kő­falakkal és bástyákkal körül­vett épületei, a Leányvár, a Kopogtató torony, a Kálvária, a XIII. század végén épült ro­mán stílusú templom, a kato­likusok „tót temploma”, a haj­dani bányászpolgárok, iparo­sok és Kereskedők freskókkal és szobrokkal díszített pompás lakóházai nemcsak az elmúlt századok gazdagságáról regél­nek, de ékesen bizonyítják la­kóinak művészi szépérzékét, az építészet, szobrászat, festé­szet fejlettségét, a tudomány, a haladás iránti áldozatkészsé­get is. Egyes fejlődéstörténeti szem­pontból is fontos műemléke1 valamint bányászattörténeti jelentőségű emlékek a város két múzeumában, a Bányásza­ti és a Táj történelmi Múzeum­ban nyertek elhelyezést. Érde­mes itt egy kicsit szemlélődni, az évszázados, vaskos könyve­ket egy kicsit fellapozni. íme néhány adat jegyzetfüzetem­ből: A régi monográfiák Sel­mecbányát „a hét (szlovákiai) bányaváros anyjaként emlege­tik. Hiteles okmányokon olvas­hatjuk, hogy a XIÍI. század­ban a legjelentékenyebb váro­saink közé tartozott. Elsők kö­zött kapta meg a szabtad ki­rályi városi jogot. A hegyek mélyén rejlő kincsek soL-sok idegen — főleg német — mun­kást és bányászembert vonzot­tak ide. 1627-ben itt alkalmaz­ták először a puskaporos roli’- bantást. 4. bányaművelésben korszakalkotó kezdeményezé­sek születtek itt. A selmeci bá­nyászat jövedelmezőségére jel­lemző adat, hogy a hétéves há­ború kiadásainak nagy részét az itteni bányák fedezték. A XV. században! Selmecbánya külön kis háborút viselt Sasvár uraival. Mátyás, király is köz­vetített a béke ügyében. Roz- gonyi egri püspök, Ulászló lengyel király és Sasvár ura 1442-ben haddal támadják. Ki­fosztották, és felgyújtották a várost. Az így szenvedett ká­rokat még tetézte a következő év nagy földrengése, mely fő­leg az „öregvárosban” pusztí­tott. Kemény, szívós emberek lakták e várost. Kiheverték a pusztításokat és még szebb, — még gazdagabb lett. A XVIII. és XIX. században Selmecbá­nya otthona volt a bányászati és erdészeti főiskoláknak. A 200 éves múltú erdészeti fő­iskola európaszerte nagy hír­névre tett szert és nemcsak a tudományos életben, hanem a Vilii, század haladó társadal­mának jelentősebb kulturális törekvéseibe, mozgalmaiba is kezdeményezőként kapcsoló­dott bele. Selmecbányáról Léva, Ipoly­ság felé haladva, jókora domb­ra kell felkapaszkodni. A vá­rost délnyugat felől övező hegytetőn, az országutak mel­lett tavak vize csillog. Meg­álltam és mégegyszer vissza­néztem erre a feledhetetlen városra, a mögötte kéklő he­gyekre, a kicsi bányászházak­ra, a zegzugos utcákra, ahol pár perccel előbb még oly ön­feledten bolyongtam. Magam sem tudom miért, de úgy ér- izem, hogy szívem egy darabja i na rád t e különös kis város­ban. Annyi kedves kép és ér­zek zsong lelkemben még most is, amikor e sorokat írom, — ho^y szinte fáj a búcsú emlé­ke, mint akkor, ott fent, a sel- mec'i dombokon. So.kan szidják a motorkerék­párt, mert zajos, fröcsköl, ha sár vaú, és kibírhatatlanul por­zik, h;l száraz az út. Belátom, ez min'd igaz. De útitársamat és eng(?m tíz napig hordott, több mjint 1500 kilométeren keresztük hegyen-völgyön át, zegzugos kis falvak, ódon vá­rosok és m°dern, frissen épült gyártelepek közölt, defekt és a legkisebb motorhiba nélkül! Eddig is s zerettem, kicsit dé­delgettem, mint kedvenc játé­kát a gyerimek. Most egy ki­csit több kút, hiszen részese és előfeltétele életem egyik legszebb utalásának. Estele­dett, amikor Balassagyarmat­nál a csehszlovák határőr ba­rátságosan búcsúzott tői fink: dovidenia! Viszontlátásra, ked­ves barátaim... jövőre! (Vége)

Next

/
Thumbnails
Contents